Készült: 2021.07.31.22:58:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 232. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 2:44


Felszólalások:  Előző  232  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néha egybehangzó témafelvetések voltak, ezért megpróbálok egyben válaszolni az elhangzottakra. Ahogy az expozé elején is utaltam rá, az új eljárási kódexek…  a legutóbbi a büntetőeljárási kódex július 1-jével lépett hatályba, tehát ezeknek a hatálybalépése előtt a hozzájuk kapcsolódó eljárásokkal kapcsolatos szabályok megalkotása idő előtti lett volna. Utaltam arra is az expozéban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a joggyakorlatát is figyelembe vettük a szabályozás kialakításánál. Elhangzottak olyanok is, hogy milyen mértékűek lesznek ezek. Tehát a kialakult joggyakorlatnak megfelelően különböző ügyekből látszik, hogy az általuk meghatározott mértéktől egy belföldi szabályozás bizony egy 70 százalékos értéket elfogadhatónak tartott. Általában a bíróság azért határoz meg magasabb díjakat, mondjuk, a belső szabályozás mielőbbi megalkotására ösztönözze a tagállamokat. Tehát ha most kellene megmondanunk, hogy mennyi lesz majd a törvényi felhatalmazás alapján ebben a díjszabásban a megállapított mérték, akkor körülbelül a bíróságok joggyakorlata prognosztizálható.

Miért az Igazságügyi Minisztériumnál indul az egyezségkötési kísérlet? Gyakorlatilag akkor egy helyen össze lehet gyűjteni az egész ország területéről, nem kell külön bíróságot vagy bírósági szintet kijelölni erre a feladatra. A másik, hogy ez egy nagyon egyszerű…  eljárásjogi képviselőt sem igényel, gyakorlatilag, ha nem fogadják el, akkor bírósághoz lehet fordulni, tehát a peres út is biztosított. A másik, a hat hónapos határidő hangzott el, amit egyfajta korlátozásként értékelünk. Strasbourghoz is hat hónap alatt lehet fordulni, tehát gyakorlatilag a nemzetközi gyakorlatot vettük itt figyelembe.

Miért nem az ítélőtáblához lehet fordulni? Az ítélőtábla általában egy fellebbviteli bíróság, tehát fellebbezéseket adnak be oda. Amennyiben nyilván a törvényszéken nem születik meg a megfelelő döntés, akkor lehet fellebbezni, és ezzel megnyílik az ítélőtáblai lehetőség is. Egyébként a határidők megállapítása nem ösztönöz az ügyek elhúzódására, hiszen jelenleg nincs ilyen határidő, és most is a bíróságok azért az ügyek döntő többségében egy nagyon belátható, egy-másfél év időszakon belül lezárják az ügyeket. Itt pontosan a kirívó esetekre van ez a jogintézmény kitalálva.

Elöljáróban ennyit, aztán majd a bizottsági vitában nyilván folytatni fogjuk a felvetésekre való válaszadást. Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  232  Következő    Ülésnap adatai