Készült: 2021.08.04.16:42:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 198. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:52


Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes műfaj a parlamenti felszólalás, mert van annak is egyfajta művészete, amikor jó távolról közelíti meg a konkrét előterjesztést egy-egy képviselő. Vejkey képviselőtársam, akinek egyébként nagy tisztelője vagyok, mégis itt a ’16. őszi kvótás népszavazásból indult, és volt itt Soros is; egyáltalán nem abban a tekintetben, hogy mondjuk, Soros-jogszabály-módosítás vagy bármi Soros-elnökség. Na de mindegy, tegyük ezt zárójelbe ezen a kései órán, különösen azért, hiszen tartalmilag végül is megerősítette az előtte szólókat emellett. Azt kell mondjam, hogy nagyon sok minden, ami elhangzott, rendben van, és természetesen támogatható. Kitérek itt rögtön az elején a deregulációs célt szolgáló rendelkezésekre. Azt gondolom, hogy amikor a felesleges joganyag mennyiségét csökkentő szándékról van szó, vagy hogy megtisztítsák a joganyagot a tartalom nélküli törvényektől, az mindig helyes. Tehát az ilyen célokat nyilvánvalóan támogatni tudjuk.

Másodikként azt említeném meg, hogy részben kibővíti a javaslat azoknak a tárgyköröknek a listáját, amiket törvényben kell szabályozni. Ez részben így van. Az Alkotmánybíróság évtizedek óta töretlen gyakorlatára utalnék. Alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról törvényben kell rendelkezni. A 64/1991-es Ab-határozatban már kimondásra került a taláros testület által, és azt gondolom, azóta is irányadó. Tehát az ilyen irányok is helyesek.

Azonban néhány rendelkezéssel kisebb-nagyobb problémáink vannak természetesen. Ezekre részben az előttem szóló ellenzéki képviselőtársam már utalt. Itt kiemelném például, hogy ha új adminisztratív fizetési vagy egyéb kötelezettséget a jogalkotó előír, akkor más kötelezettséget ezzel együtt enyhíteni kell. Ez így nagyon jól hangzik, az Alaptörvény sokszor fogalmaz meg államcélokat, tehát olyan típusú kinyilatkoztatásokat, amelyek tulajdonképpen kötelezettséget a jogalkotóra valójában nem rónak. Szerintem ezek sorába zárkózik fel, jól hangzik, ugyanakkor semmiféle kötelezettséget nem ró.

Egyébként elvi kérdéseket is fel lehet vetni ennek kapcsán, mert mondjuk, ha egy másik kormánynak, ami majd önöket egyszer leváltja, az a szándéka, hogy a multikat jobban megadóztassa, akkor nem tudom, hogy ezt milyen módon kéne és pontosan kinek ellentételezni. De egyébként sorolhatnám itt, mondjuk, a környezetvédelmi vagy, ha már itt volt az előző napirend, a fogyasztóvédelmi szabályok kapcsán, ha szigorítások jönnek, nyilván a fogyasztók meg a környezet védelme érdekében, akkor ez is kérdőjeleket vethet föl. De hát itt valójában egy költői kérdésről beszélünk, ahogy előttem elhangzott, hiszen lex in perfectáról beszélünk.

A negyedik kérdés, amit az asztalra tennék, az az indokolások tára, az azzal kapcsolatos rendelkezések, amiket helyesen mondott itt Vejkey elnök úr is. Elmondta, hogy melyik jogszabályhely alapján van ez itt most előttünk. A törekvés nyilván az, hogy erősítse az indokolások szerepét a jogszabályok értelmezésében, elsődleges jogforrássá tegye az indokolásokat. Nyilván jogállami keretek között akkor rögtön el is mondható, hogy ez akkor van rendben, ha mindenki számára teljes terjedelmükben elérhetőek és megismerhetőek lesznek ezek az indokolások. Nyilván ezért jön létre az indokolások tára. Ugyanakkor itt volt, aki pozitívként emlegette. Én egy pici kérdőjelként raknám az asztalra, hogy ha a jogszabály előkészítőjének előzetes nyilatkozatához köti azt, hogy az indokolások meg fognak-e jelenni az indokolások tárában, akkor maradéktalanul megfelelünk-e ennek az elvnek. Magyarán, mindenki számára elérhetőek, teljes terjedelmükben megismerhetőek legyenek ezek az indokolások. Mondjuk úgy, hogy ennek kapcsán minimum megfogalmazódnak bennünk kérdőjelek, és nyilván jó lenne tényleg valamit megtudni itt a részletes szabályokról.

Egy másik előterjesztés kapcsán már kérdeztem, például a közjegyzők díjtételei kapcsán, hogy megtudhatunk-e valamit az IM-rendeletről. Itt is jó lenne valamit azért az általános vita kereteit kihasználva, vagy egyébként legalább a végszavazásig egy picit többet megtudni ebben a kérdéskörben.

(20.10)

A terminológiája az előterjesztés egy részének valóban még rak olyan kérdőjeleket is az asztalra, hogy félő, hogy egyfajta rendeleti kormányzást készíthet elő az előterjesztés. Cáfoljon meg minket az élet, de az az igazság, hogy sok ilyet látunk a gyakorlatban is. Még ennek az előterjesztésnek az elfogadása nélkül is hadd tegyem az asztalra például a kútadóként elhíresült ügyet. Elfogadtak egy rendelkezést, amely a vízkivételi helyeket szabályozta volna és tulajdonképpen egy december 31-én már beálló állapotot. Magyarán, hogy ezeket a vízkivételi műveket, házi kis kutakat (Dr. Kovács Zoltán: ’97-es jogszabály!), az engedély nélkülieket engedélyeztetni kell. Ezeket nyilvánvalóan későbbre tolták volna részben, részben máshogy szabályozták volna. Közben hallhattunk ennek kapcsán megjegyzéseket.

Tegyenek javaslatot akkor a helyzet rendezésére (Dr. Kovács Zoltán: Teszünk!), ezt javaslom Kovács Zoltán képviselőtársamnak. Nagyon sokakat fenyeget például nagyon komoly teher, és nem szép dolog szerintem az állampolgárokkal szemben, hogy ilyen típusú létbizonytalanságban és jogbizonytalanságban tartjuk őket.

Ennek kapcsán, amikor ezt behozták, megjegyeztem, hogy nagyon komolyan érint alapjogokat a rendelkezés, és nekünk két szempontot szinkronba kell hoznunk. Ez a feladatunk itt az Országgyűlésben. Önök akkor azt mondták, hogy majd később rendeletben szabályozzák annak a kérdését, hogy pontosan engedély nélkül milyen mennyiségben, hol, milyen mélységből lehet vizet kivenni az állampolgároknak az egyes területeken. Én elmondtam akkor is, hogy szerintem ez így problémás, nem fog működni. A köztársasági elnök normakontrollra küldte a törvényjavaslatot, és aztán az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Tehát azt gondolom, alapjogokat részben érintő ilyen kérdéseket utólagos rendeleti úton kezelni nyilván nagyon súlyos aggályokat vet fel.

Egyébként ezt osztotta a konkrét esetben az Alkotmánybíróság is. Remélem, hogy ezek a kérdőjelek, amelyeket itt megfogalmazunk, a későbbiekben nem kerülnek megerősítésre, tehát nem egy rendeleti kormányzást készít elő az előterjesztés. De azért a kérdőjelek a gyakorlati tapasztalataink alapján ott vannak bennünk.

Tehát egyelőre néhány kérdőjellel és szolid, távolságtartó tartózkodással tekintek erre a néhány kérdésre, de azért nagyon sok előremutató pont van az előterjesztésben. Ezeket is elmondtam. Úgyhogy ennek megfelelően a továbbiakban a várható módosítók függvényében még értékeljük a magatartásunkat. Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai