Készült: 2021.08.04.17:26:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 118. felszólalás
Felszólaló Székely Sándor (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:39


Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÉKELY SÁNDOR, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Nehéz helyzetben vagyok, mert az előző két felszólaló, aki a Jobbik és az MSZP részéről szólt hozzá, már nagyban megfogalmazta azokat a gondolatokat, amik a mi gondolataink is. Mielőtt még belemennék a részletekbe, szólni kell arról is, hogy milyen pillanatban beszélünk ezekről a törvénymódosításokról. Elhangzott, hogy azért kell ezeket a dolgokat módosítani, mert már annyira jól áll az ország, annyira pörög a gazdaság és a bérek annyira fantasztikusak, hogy kénytelen a kormánypárt hozzányúlni mindenféle törvényekhez. Azért szögezzük le, hogy Magyarországon ma egymillió ember van bejelentve minimálbérre, elképesztő mennyiségű ember keres átlagbért vagy annál kevesebbet. Az átlagbér ma Magyarországon 600 euró, a minimálbér meg 400 euró. Jegyzem meg, hogy egy lakás bérleti díja közel 300 euró; csak hogy tudjuk, miről beszélgetünk, hogy a magyar munkavállalók milyen helyzetben vannak. S mivel ilyen helyzetben vannak, az is teljesen egyértelmű, hogy nem nagyon ugrálnak a munkahelyeiken.

Persze, van munkahelyük, s nemcsak egy van nekik, hanem általában kettő vagy három is, ami persze nincs bejelentve, és így talán biztosítani tudják azt, hogy a családjuk és a saját megélhetésük valamennyire rendben legyen.

Ha azt gondolja valaki, hogy ez a magyar lakosságot örömmel tölti el, akkor azt kell mondjam, hogy nem, nem tölti el örömmel. A magyar lakosság egy jelentős része hónapról hónapra él, nyaralni alig jut el bárhová is, ráadásul folyamatosan fél a főnökeitől, a főnök ki van szolgáltatva velük szemben (sic!), nincsenek jogaik, nincsenek szakszervezetek, amelyek megvédhetnék őket, hiszen maguk olyan szakszervezeti törvényeket és olyan munkatörvénykönyvet hoztak, amik a szakszervezetektől elvettek jogosítványokat. Így a munkahelyeken nem tudnak megalakulni szakszervezetek, de ha vannak is, akkor is a munkaadók jóval jobb pozícióban vannak velük szemben, és egész egyszerűen ellehetetlenül az, ami a szakszervezetek munkája lenne, hogy megvédjék a munkásokat, vagy hogy küzdjenek a jobb bérekért, a jobb munkakörülményekért.

Abban is biztosak lehetünk, amiről ellenzéki társam is beszélt, hogy az emberek azért dolgoznak, hogy a nyugdíj után majd egy kicsit élvezhessék a jól megérdemelt pihenést. De mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon ez nagyon-nagyon keveseknek adatik meg, hiszen a nyugdíjaskor után is dolgozni kell azért, hogy ki tudják fizetni a rezsit, hiszen a nyugdíjukból nem tudják kifizetni. Az én édesapám és édesanyám sem tudná kifizetni, ha én nem támogatnám őket, pedig kőkeményen végigdolgozták az életüket; az egyik iskolaigazgató-helyettes volt, a másik pedig vállalkozó, mégsem tudnak megélni a nyugdíjukból. Gondolják el, hogy mi van azokkal az emberekkel, akik nem olyan életutat jártak be, mint ők. El lehet képzelni! Természetesen mindannyian látjuk az idős szakikat, akik már réges-rég nem szabadna hogy dolgozzanak, ehelyett ott állnak és mindenféle segédmunkákat végeznek el. S azt is látjuk, hogy milyen körülmények között végzik el ezeket a segédmunkákat, persze nemcsak a szakik, hanem mások is.

(15.30)

Elhangzott az is itt a KDNP-s kolléga úrtól, hogy mennyire jó az államháztartás. Hát persze, úgy kezdték a kormányzásukat, hogy elloptak 3000 milliárd forintot a magyar emberektől, a magánnyugdíjpénztáraktól. Így persze lehet viszonylag jó államháztartás, de ha megnézzük a számokat, akkor mindannyian tudjuk, hogy azért nem is olyan jók azok a számok.

2011-ben szétverték, új munkatörvénykönyvét hoztak, voltak olyan szakszervezetek, amelyek nem akarták aláírni, voltak olyanok, amelyek viszont aláírták. Természetesen a munka törvénykönyvét bevezették, tüntetések voltak ellene, de hát nem sokat használtak. Így azt gondolom, hogy amikor ilyen salátatörvényeket hoznak be, aminek persze van jó része, mint azt már az előttem szólók is elmondták, értjük, de hát valójában az egészet kellene újjáalkotni.

Egy olyan munkatörvénykönyvét kellene most már végre csinálni, figyeljenek most rám, amit leegyeztetnek a szakszervezetekkel, és nem csak az orruk alá teszik, és talán még az ellenzékkel is, hogy végül is mire gondolnak, amikor azt gondolják, hogy a magyar dolgozókat, a magyar átlagembereket beszabályozzák, hogy milyen munkakörülmények között kell dolgozni, akkor esetleg az őket védő, képviselő szervezeteket is meg lehetne kérdezni. És akkor talán nem kellene olyan törvényeket hozni, tárgyalni, amelyek egyébként mind nagyon fontos kérdések, de itt most a reintegráció a fogvatartottaknál, képzési támogatások módosítása, menetrend szerinti járatok rendezése, bérgarancia, munkaügyi ellenőrzés, hatósági bizonyítvány kiállítása, elképesztő mennyiségű dolog van benne. Az egész széttartó, és nem követ valamifajta egységes dolgot.

De nem is csodálkozunk ezen, pontosan tudjuk, hogy mi a cél. A cél az, hogy a hazánkban lévő multinacionális, külföldi vagy magyar multinacionális cégek ki tudják zsákmányolni a magyar dolgozókat. És úgy tűnik, bár önök állítólag mindig folyamatosan védik a magyar érdekeket, de a magyar kis- és középvállalkozások éppen csak életben tudjanak maradni. Elképzelésünk sincs, hogy miért csinálják önök ezt, de végül is ez van.

Hogy konkrétumokról is beszéljünk azért, kezdjük pár pozitív üggyel. A benyújtott javaslat szerint lehetővé válik a heti 30 órát meghaladó gyes, a képzésben való részvétel a gyesen lévőknek, összhangban a gyes melletti munka korlátlanságával. Ez valóban, azt gondoljuk, tényleg előremutató, fontos, hogy a nők a gyermeknevelés mellett minél hamarabb vissza tudjanak térni a munka világába. Valóban nem jó az, ha ők évekig kiesnek, és nem tudnak normális életpályát beállítani.

Aki állami bértámogatással tud elhelyezkedni, annak kérésére megtérítik a gyermek felügyeletével és a hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerült indokolt képzéseket. Megemelik a képzési támogatást a közmunkabér szintjéről a minimálbér szintjére, hogy ezzel a képzésben való részvételre ösztönözzenek a közmunkával szemben. Ez tényleg jó, de azt is elmondták itt a kollégák, ellenzéki kollégáim, hogy ez nagyon jó, csak az lenne a nagyon fontos végre, hogy olyan dolgokat tanítsunk a munkanélkülieknek vagy a munkát keresőknek, vagy a munkát váltani akaróknak, amelyek a munkaerőpiacon érdemben hasznosíthatók, és ne olyan felesleges dolgokat, amikre a magyar valóságban, a magyar valóságbolygón nincs szükség.

A munkaadó ezentúl nyelvi képzésre is köthet megállapodást a munkaügyi hivatallal, ha utána vállalja, hogy alkalmazza az álláskeresőt. Gondoljuk, hogy ez is rendben van. A munkavédelmi képviselő képzése a minőségi képzés érdekében csak felnőttképzés keretében történhet. Ez garantálja, hogy a képzések kizárólag engedéllyel rendelkező képzők szervezetében, szakértők által előminősített képzési program alapján, megfelelő végzettséggel való alkalmazás során valósuljanak meg.

Ugyanakkor azért érdemes megjegyezni, hogy a javaslat 29. §-ában bevezetett bekezdés, az ellenőrzési irányelv jogállamban nem elfogadható, a munkavédelmi hatóság függetlenségét biztosítani kell. Amennyiben a miniszter szabályozni kíván, azt a jogszabályban kell kiadni.

Na hát, ennyit a pozitívumokról, és pár konkrétum akkor a negatívumokról. A javaslat 12. §-ának (5) bekezdése alatt megszigorítja a megváltozott munkaképességű személyek fogalmát. A hatályos rendelkezések szerint megváltozott munkaképességű, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy az orvosi rehabilitációját követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csökkennek.

A százalékos követelmények ehhez képest lényeges szigorítást jelentenek. Önök folytatják ezeknek az embereknek, a megváltozott munkaképességű embereknek a másod-, illetve harmad-állampolgárságba való visszaszorítását. Ez borzasztó. Ezek az emberek itt élnek velünk, gyermekeink, testvéreink, szüleink, akik még azért mégiscsak akarnak valamit csinálni. De ezzel a szabályozással kiesnek a munkából, így aztán másodrendű állampolgárok is tudnak lenni akár.

Többen mondták már itt a reprezentativitás problémáját. A javaslat 18. §-ával az a gond, hogy a tankerületit nem járási, hanem megyei szinten szerveznék meg. Tankerületi ügyekről kellene rendelkezni. A szakszervezetek helyzete bonyolultabb, mivel egyes megyékben lehet reprezentatív, míg más megyékben nem. Így tankerületi szinten azt kell majd reprezentatívnak tekinteni, ami a megyék több mint felében eléri a szintet. Az oktatási területen működő szakszervezetek reprezentativitása tekintetében az egész rendszer átalakítása lenne célszerű.

Az önöknek nagy problémát okoz, ami most következik, hogy az iskolaigazgatóknak vissza kellene kapniuk a munkáltatói jogkör gyakorlását, hogy a kollektív szerződések megkötése során a szakszervezetek reprezentativitása értelmezhető legyen. Tudjuk, hogy ez vágyálom, tudjuk, hogy önök nem akarják, hogy az oktatási intézmény vagy ne adj’ isten, bármilyen más intézmények, az önkormányzatok valójában és érdemben önállóan éljenek, hiszen akkor nem tudnának mindent központilag irányítani. És még akár az a szörnyű dolog is megtörténhet, hogy egy szombathelyi tankerületben esetleg mást csinálnak, mint mondjuk, egy békéscsabaiban. Ez valóban borzasztó lenne, és valószínűleg az ország egésze is tönkre is menne ettől.

A munkaügyi ellenőrzéshez kapcsolódó résznél: a munkaügyi hatóság minősíti a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolatot, ennek során figyelembe kell venni, hogy a típus megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének korlátozására vagy csorbítására, még egyező akarattal sem vonható ki a szerződés a munkajog szabályai alól. Ezenkívül pontosítja a törvényjavaslat az utóellenőrzés fogalmát, valamint azt, hogy a befizetéskötelezés összegét minden esetben a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor hatályos jogszabályban meghatározott teljes munkaidőre járó kötelező legkisebb munkabér figyelembevételével kell kiszámítani.

Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata alapján a munkaügyi ellenőrzésben is a méltányossági jogkörben hozott határozat ellen közigazgatási pert nem csak semmiségre hivatkozással lehet indítani.

Az előbb elmondottakra, az általános részre és a lényegi részeknél való fölsorolásra hivatkozva azt kell mondjuk, hogy bár vannak olyan dolgok, amiket pozitívnak értékelünk, de mivel ez egy salátatörvény, és van benne olyan is, amit mi nem tudunk elfogadni, ezért javasolni fogjuk a frakciónak, illetve a frakció azt fogja javasolni a parlamentnek, hogy ne fogadjuk el ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Gréczy Zsolt tapsol.)




Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai