Készült: 2024.04.26.01:45:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 255. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 3:36


Felszólalások:  Előző  255  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A T/9102. számú törvényjavaslatot a mezőgazdasági bizottság március 18-i ülésén tárgyalta meg, és azt többségi döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy néhány élelmiszer-ipari vállalkozást is érint az aranyrészvény-szabályozás, ahol az állam ezt a módszert nem alkalmazhatja. Megerősítem államtitkár úr felvetését. A javaslat úgy szól, és ennek kapcsán bizottsági ülésen is vita bontakozott ki, hogy nem stratégiai vállalatok esetén az aranyrészvény automatikusan törzsrészvénnyé alakul át. Az általános indoklás, ami az európai bírósági döntések ismertetése miatt, ahogy látjuk, lényegesen hosszabb, mint maga a törvényjavaslat, egyértelművé teszi, hogy a törvényt módosítani kell, mert az állam kezében ilyen eszköz - néhány kivételtől eltekintve - nem maradhat.

Ami kapcsán vita merült fel - s erről is szólt államtitkár úr -, hogy ez a részvény az említett élelmiszer-ipari vállalatok esetében is olyan jogosítványokkal bír, hogy ne ilyen módon kerüljön át a tulajdonos tulajdonába, magyarul, hogy valami ellentételezési igény felvethető. Ezt a kérdést nyilván meg kell vitatni. A bizottsági ülésen részben kaptunk választ a felmerült problémákra, de arra, hogy ez mennyiben egyeztethető össze a számviteli törvény bizonyos szabályaival, igazából nem, mert nem voltak ott azok a pénzügyminisztériumi szakemberek, akik erre választ tudtak volna adni. A teljesség biztosítása a számviteli törvény szerint alapvető dolog, és ez ezt a kérdést biztosan feszegeti.

Az is elhangzott a bizottsági ülésen, amit államtitkár úr is mondott, hogy ezek a vállalkozások felértékelődnek ezáltal. Ez is kétértelmű dolog, ami ott is megfogalmazódott, mert az a kérdés, hogy ebből kinek lesz haszna. Lehet az államnak is, ha újabb befektetőket vonz ez a dolog, de a bizottsági ülésen is úgy gondoltuk, hogy alapvetően a mostani tulajdonosoknak jó. Ezért merült fel az ellentételezési igény, amit nyilvánvalóan be kell illeszteni abba a jogrendbe, amit az Európai Unió megenged, illetve nem enged meg. Még egyszer hangsúlyozom, a bizottság ennek ellenére úgy döntött, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell, hiszen ez olyan harmonizációs kötelezettség, amit nem tudunk megkerülni. A törvény többi részével - amelyben a megmaradó aranyrészvényes körben a szabályozás formáját kezeli - nem is volt problémánk. Ezt az egy anomáliát kell valamilyen módon feloldanunk. Azt gondolom, ez nem feloldhatatlan kérdés.

Ezzel együtt a bizottság - még egyszer mondom - általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvényjavaslatot, és nagy valószínűséggel megfelelő határidőig az elfogadása is megtörténik. De mivel ez több helyen is felmerült - én magam is két olyan bizottságban voltam, ahol ez a probléma felmerült -, alaposan meg kell vitatnunk, és ezt a kérdést megnyugtató módon le kell zárnunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  255  Következő    Ülésnap adatai