Készült: 2024.03.28.15:15:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2012.05.22.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:48


Felszólalások:   9-12   13-16   17-155      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A Jobbik-képviselőcsoportból napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vona Gábor frakcióvezető úr: "Horthy Miklós rehabilitációja" címmel. Megadom a szót, parancsoljon, frakcióvezető úr!

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sokan mondják, sőt a múltban is sokan mondták, hogy Magyarországon kultúrharc zajlik, és ez valóban így van. Zajlik egy kultúrharc, de azért ezzel a kultúrharccal kapcsolatban el kell mondani néhány pontosítást.

Ebben a kultúrharcban egyenlőtlen felek állnak egymással szemben, és nagyon sokan várták ettől a kormánytól, amely nemzeti, keresztény jelszavakat hangoztatott, hogy ebben a kultúrharcban legalább a kiegyensúlyozás szintjéig eljut, de sajnos ez nem változott. Továbbra is a balliberális kultúrmonopólium érvényesül Magyarországon a kultúra területén, amelynek fő vezéralakjai, vezető arcai igazándiból nem is töltik mással az idejüket, mint hogy a nemzeti, keresztény értékrendbe folyamatosan, napi szinten törlik bele a lábukat.

Hadd mondjak néhány nevet azért, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk: Kertész Ákos neve - gondolom - és a körülötte lévő botrány mindannyiunk számára emlékezetes, Kertész Imrének is voltak provokatív mondatai, Spiró György munkássága, de hát maga Alföldi Róbert még mindig ott van a magyar Nemzeti Színház élén. Folyamatos önleleplező mondatokkal mutatják meg, hogy micsoda belső gyűlölet fűti őket minden nemzeti, keresztény értékkel kapcsolatban, de a monopolhelyzetük mégsem változott meg. Az úgynevezett nemzeti együttműködés rendszere sok mindenre képes volt a saját hatalmának a biztosítása céljából, de erre képtelen volt, és ezek az emberek továbbra is nem érdemeik szerint, hanem politikai befolyásuk szerint őrzik hatalmukat, és egyfajta kontraszelekciót érvényesítenek a magyar kultúrában, felheccelt híveik pedig az Új Színháznál akár Wass Albert, akár Tormay Cécile kapcsán mindig megmutatják az oroszlánkörmeiket.

De én megkérdezem: akkor miért háborodnak föl önök Dániel Péteren? Hát Dániel Péter csak azt teszi, amit ezek az emberek számára lélekben megrajzolnak.

(9.30)

Ne csodálkozzunk, hogy Dániel Péter leönti vörös festékkel Horthy szobrát, hogyha előtte például a Nemzeti Színház vezetője és egyéb kulturális megmondóemberek megágyaznak neki kulturálisan.

Én azt mondom, ami itt folyik, az már több mint kultúra, az csak a felszíni szinten nevezhető kultúrharcnak, itt valójában egy történelemhamisítás zajlik, a történelmi emlékezet megmérgezése, és ezen belül vagy ennek kapcsán ez már nem nevezhető kultúrharcnak és nem nevezhető pusztán kulturális kérdésnek, ez egy politikai kérdés.

És ebből a szempontból kulcskérdésnek és kulcsfontosságú témának tartom, hogy Horthy Miklós történelmi korszakát, történelmi személyiségét hogyan értékeljük, és hogy megtörténik-e az ő rehabilitációja, ami nagyon-nagyon régi adósságunk. Horthy Miklós a mi véleményük szerint a XX. század legnagyobb magyar államférfija volt. Miközben Károlyi katasztrófába taszította ezt az országot, közvetve vagy akár közvetlenül a Tanácsköztársaság és a trianoni katasztrófa okozója volt, addig Horthy Miklós néhány év alatt talpra állította ezekből a katasztrófákból az országot.

A XX. század nagy rendszereivel - Rákosi, Kádár, vagy akár a mostani elmúlt 22 év, amit mondjuk, nevezzünk most az egyszerűség kedvéért Orbán-Gyurcsány-korszaknak -, ezekkel a korszakokkal (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.) össze sem lehet hasonlítani ezeket a korszakokat, mert míg ezek a korszakok a nemzeti eszköz, a nemzeti élet feladására, leépítésére épültek és épülnek, addig Horthy Miklós a nemzeti élet gyarapítására rendezkedett be mind politikai, mind kulturális, mind társadalmi és mind gazdasági értelemben. Tehát mi, mostani magyarok hálával és tisztelettel tartozunk Horthy Miklósnak, és a minimum az volna, hogy ez ügyben nagyon határozottan és keményen kiállunk.

Dániel Péter kereki megmozdulását nem lehet megengedni, mint ahogy a Gyömrőre nehezedő politikai súlyt is valahogy ellensúlyozni kellett volna, hogy a gyömrői képviselő-testület az egykori Horthy Miklós teret vissza szeretné nevezni, és senki nem védte meg őket. Én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Fidesz megint azt a játékot játssza, amit mindig is szokott: mond néhány szirénéneket, de igazándiból lapul. A gyakorlatban lapul ebben a kérdésben, és hagyja, hogy tovább érvényesüljön ez a folyamat; nem mer Horthy Miklóssal kapcsolatban egyértelműen fogalmazni.

Persze lehet, hogy önök nem is úgy gondolják, ahogy mi. Önök lehet, hogy úgy gondolják, hogy a másik három rendszer, a Rákosi-, a Kádár- vagy az Orbán-Gyurcsány-rendszer jobb volt, mint a Horthy-rendszer. De ha önök mégsem így gondolják és kétharmaddal lapulnak, akkor mennyi, mekkora hatalom kell még önöknek, hogy ki merjenek állni? Ez a kérdésem. A Jobbik parlamenten kívül is, ellenzékben is és majdan kormányon is felvállalja, hogy számunkra Horthy Miklós volt a XX. század legnagyobb magyar államférfija. És micsoda különbség van Horthy Miklós és mondjuk, az Orbán Viktor-i kétharmad között!

Csak hadd mondjak néhány szempontot! Miközben Horthy Miklós a rendelkezésére álló időben, rövid időben agráripari középhatalommá tette Európában ezt a csonka országot, addig önök, megszorításokban gondolkodva csupán, teljes mértékben leépítik a gazdasági súlyát Magyarországnak.

Míg Horthy Miklós időszaka alatt iskolákat alapítottak, önök iskolákat zárnak be. Ők iskolaépületeket építettek, önök iskolaépítményeket adnak el. Hát micsoda különbség ez! Tehát az is jellemző különbség, hogy míg Horthy Miklós fizikailag is gyarapította Magyarországot, magyarlakta területeket csatolt vissza a csonka országhoz, önök még a csonka ország földjét is el akarják adatni, még ezt sem tudják megvédeni.

A Jobbik azt javasolja, hogy ez az adósságunkat valahogy próbáljuk meg rendbe tenni. Jövőre lesz 20 éve, hogy Horthy Miklóst újratemették, azóta várat magára ez a valódi rehabilitáció. Nyilvánítsuk 2013-at Horthy Miklós-évnek, és mindenki valljon színt, hogy áll Horthy Miklóshoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy áll a XX. századi magyar történelemhez.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr óhajt válaszolni az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ön arról beszélt és azt szerette volna elérni, hogy Horthy Miklós kapcsán minél inkább konszenzus legyen, és bizonyos alapvető történeti-ténybeli kérdéseket ne vitasson senki, semelyik oldalon.

Ön közben azt mondja, hogy egy Orbán-Gyurcsány 20 éves rendszer van, és mindenki a nemzeti érdek lerontására törekszik. Tehát amikor ön éppen arra hívja fel a kormányzatot, hogy Horthy Miklós történeti helyzetének a valós bemutatására figyeljünk oda, és azt igyekezzünk megtenni, aközben ön folyamatosan ezt az oldalt igyekszik szidalmazni. Nyilvánvalóan azért nem kell ahhoz politikailag tájékozottnak lenni, hogy valaki Orbán Viktor kormányzását meg tudja különböztetni Gyurcsány Ferenc kormányzásától. És ön pedig pontosan arra törekszik, vagy azt mondja, hogy arra törekszik, hogy legyen egy közös megítélésünk, akkor igyekszik összemosni ezt a kettőt.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, mi önnek az igazi szándéka: a kormányoldalnak a provokálása; annak a látszatnak a keltése, hogy ugyanúgy vélekedik a Horthy-korszakról egy szocialista politikus és egy jobboldali politikus - nem, ez nem így van nyilvánvalóan. Más a megítélése egy Fidesz-KDNP padsoraiban ülő képviselőnek, más egy jobbikosnak, és más egy MSZP-snek. Ez valamelyest így is marad, szerintem ezen változtatni nem tudunk, viszont arra törekednünk kell, és abban önnel tökéletesen egyetértek, hogy vannak bizonyos olyan alapvető tények, amelyeket Horthy Miklósról valótlanul állítottak 40 évig tankönyvekben, történettudományi munkákban, és ezeket kell nekünk helyretenni. Utána kinek-kinek lehet saját véleménye Horthyval kapcsolatban, hogy mennyire képviselte a nemzeti érdeket; hol helyezte el Európán belül Magyarországot; mi volt a felelőssége az ország háborúba sodródásában.

Nyilván a szocialistáknak az lesz a szempontja, hogy a társadalom peremére szorultak miként jutottak a szociális ellátórendszerhez, vagy mennyire terjesztették ki számukra a választójogot. Nagyon sokféle szempontból fogjuk megközelíteni, a lényeg az, hogy egy alapképünk valóban közös és alapos legyen Horthy Miklóssal kapcsolatban.

Ön a "rehabilitálás" szót említette. Jogi értelemben Horthy Miklóst rehabilitálnunk nem kell, hiszen őt soha semmilyen háborúval kapcsolatos bűncselekmény miatt, zsidósággal szembeni atrocitás miatt el nem ítéltek, sőt elismerték azt a tevékenységét, amelyet végzett ő is azokkal a magyarokkal szemben, akiket a második világháborúban zsidó származásuk miatt deportálni akartak.

Emlékirataiban is azt írja: "Hogy a Budapesten lévő zsidóságot ez a közbelépésem mentette meg", tudniillik '44. június elején hivatalosan tanúsítja ezt a magyar zsidóbizottság nyilatkozata, amelynek tagjai: Stern Samu, Pető Endre dr. és Wilhelm Károly dr., 1946. február 3-án állították ki neki ezt az igazolást. És számtalan más tényt is tudunk mondani, akár hogy Nürnbergben csak tanúként hallgatták ki, és még Sztálin is visszautasította, hogy bármilyen módon vádlottá váljon. Ezek mind azt jelzik, mind azt mutatják - vagy azt, hogy az Egyesült Államok nagykövete alapított alapítványt '49-ben a Horthy-család anyagi támogatására, hogy fenn tudják magukat tartani Portugáliában a száműzetésben -, hogy jogi szempontból rehabilitálásra nincs szükség.

Történeti-politikai szempontból a helyzetet valóban tisztázni kell, de szerintem nagyon sokan úgy gondolják, hogy itt jogi eljárás is zajlott ellene, márpedig nem, hiszen ő maga is fellépett a szélsőségek ellen: betiltotta a Nemzeti Akarat Pártját, a hungarista pártot, pontosan azért, hogy a szélsőségeknek ne legyen tere a magyar parlamentarizmusban. Megtagadta a német csapatok átvonulását a lengyel offenzívakor, augusztus 23-a után, szeptember elején, pontosan azért, hogy lengyel barátainkat megsegítse, és nemhogy a németeket nem engedte Magyarországon átvonulni, hogy így vonuljanak be Lengyelországba, hanem lengyelek százezreit mentette meg az ottani bevonuló német és szovjet csapatoktól.

'44-ig megakadályozta, hogy Magyarországon pogromok és atrocitások legyenek a zsidókkal kapcsolatban, vagy fellépett '44. július 18-án a deportált zsidó származású magyarok evakuálása érdekében Palesztinába, Svédországba. És még sokáig lehet sorolni azokat a történelmi érdemeket, amelyek Horthy Miklós érdemei, amelyek valamelyest konszolidáltan tartották Magyarországot mind a két világháború között, mind a világháborúnak a legvéresebb időszakaiban. És valóban sok olyan képet láthatunk mi is, amikor egyes német-magyar találkozókon minden delegáció karlendítéssel tiszteleg, kivéve Horthy és a családja, akik ugyanúgy vigyázzba állnak, mint ahogy egy úriembernek viselkednie kell ilyenkor, nem átvéve a náci Németországnak semmifajta külső jelét, ezzel is bizonyítva, hogy nem ért egyet azokkal a belső politikai tényekkel, azokkal a belső politikai irányokkal, amelyeket az akkori náci Németország képviselt.

Tehát én úgy gondolom, hogy annak helye van, tisztelt képviselő úr, valóban, hogy a Horthy Miklósról kialakult kép tisztább legyen; annak helye van, hogy a tényeket többen megismerjék. Politikailag sose fogunk teljesen egyetérteni a két világháború közötti Horthy-korszakkal kapcsolatban, mert más-más a politikai világlátásunk, de nem szabad azt megtennünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy a Horthy Miklós életével kapcsolatos legfontosabb tények továbbra is torzan maradjanak meg a magyar köztudatban, ennél többel tartozunk azért Horthy Miklósnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:   9-12   13-16   17-155      Ülésnap adatai