Készült: 2024.03.28.14:58:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2012.05.07.),  6-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:09


Felszólalások:   1-5   6-8   9-13      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltást követően alapvető változás állt be a magyar nemzetpolitikában, amelynek egyik közvetlen és talán legfontosabb megnyilvánulása az állampolgársági törvény kiterjesztése volt. Azóta bebizonyosodott, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás sikertörténet. Sikertörténet azért is, mert sokan úgy gondolták, hogy a szomorú eredménnyel végződő 2004. december 5-ei népszavazást követően Magyarország nem lesz képes lemosni azt a gyalázatot, amelyet a szocialista politikusok Gyurcsány Ferenccel az élükön követtek el a nemzet ellen.

2010. május 26-át követően Magyarország már nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyítja, hogy szívén viseli nemzettársai sorsát, felelősen gondoskodik róluk, legyenek itt, a Kárpát-medencében vagy a világ legtávolabbi szegleteiben. A honosítási törvény módosításán kívül számos kezdeményezéssel bizonyította a kormány és a parlament, hogy kiemelt figyelmet szentel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaink irányában. Újra összehívtuk a Magyar Állandó Értekezletet, és megkezdték működésüket a szakbizottságok. Megalakult a MÁÉRT keretén belül működő Diaszpóra Tanács, amely a Kárpát-medencén kívüli magyarság összefogását tűzte zászlajára.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban létrejött a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság, amely közvetlen kapcsolatot ápol a külhoni magyar közösségekkel, felügyeli a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. munkáját, így például óvodások számára is elérhetővé vált a Kárpát-medencében juttatott oktatási-nevelési támogatások szétosztása vagy a Határtalanul-program. Megalakult a Magyarság Háza, illetve a Nemzetpolitikai Kutató Intézet. Az Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává tette meg. 2011. január 1-jén megkezdte működését a nemzeti összetartozás bizottsága. Ez év áprilisában, néhány héttel ezelőtt, a bizottság keretén belül létrejött az autonómia-albizottság, amely eszköze és segítsége kíván lenni a környező országokban élő magyar nemzettársaink autonómiatörekvéseinek. Az Országgyűlés elnökének vezetésével tovább működik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, illetve ennek szakbizottságai.

Az imént elmondottakat jól foglalja össze az új alaptörvény, amely kimondja: "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségei fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

A módosított állampolgársági törvény 2011. január 1-jén lépett hatályba, és az első állampolgársági eskütételekre a 2011. március 15-ei hétvégén került sor. Legelsőként Mohácson március 12-én a horvátországi magyar vezetők tettek esküt, majd 15-én a budai Várban közel száz moldvai csángó, aztán Kolozsvárt, illetve Csíkszeredában és Szabadkán. Semjén miniszterelnök-helyettes úr 2011. június 27-én jelentette be itt, az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy beérkezett a százezredik honosítási kérelem.

(13.20)

Örömmel tölt el, hogy két héttel ezelőtt arról lehetett hallani, hogy regisztrálták a 250 ezredik állampolgársági igénylést, és a honosítottak száma elérte a 160 ezret.

Kedves Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás bizottsága nevében is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a honosítási kérelmek feldolgozásában és elbírálásában részt vesznek, a megnövekedett feladatokat legjobb tudásuknak megfelelően látják el.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az elhangzottakra Rétvári Bence kíván nyilatkozni a kormány nevében. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a magyar parlament nagy adósságát törlesztette akkor, amikor a kettős állampolgárságról, az egyszerűsített honosítási eljárásról törvényt alkotott, hiszen az Európai Unióban szinte nincs olyan ország, amely hasonló lehetőséget ne kínálna föl a határain túl élő nemzettársai számára, és valljuk meg, hogy ez valamelyest elégtétel volt vagy törvényes jussa volt a határon túli magyaroknak, hogy ők közjogilag is a magyar nemzeti közösség részévé válhassanak. Ez egy olyan nagy mértékű munka, ahogy képviselő úr is említette a számokat, hogy mennyi mértékű a beadott igények száma: 250 ezer beadott igénylés, 110 ezer névváltoztatási kérelem mellett, hiszen sokszor a magyar keresztneveket vissza kellett változtatni, és emellett már 157 ezer letett eskü, ami a magyar közigazgatás méretéhez képest is egy nagyon nagy feladat. Úgy gondolom, hogy mindazok az emberek, akik ebben az apparátusban dolgoznak, akik részt vesznek a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben, nem pusztán egy egyszerű közigazgatási feladatként tekintettek erre, hiszen akkor sokkal kevésbé ment volna gördülékenyen. Ahhoz, hogy valaki ebben a munkában részt vehessen, hogy részt vegyen és ilyen gördülékenyen menjen, igen nagy hazaszeretetre is szükség volt. Ez egy olyasfajta munka a közigazgatáson belül, amit ilyesfajta érték, elkötelezettség nélkül megtenni nem lehet.

S azt mondhatjuk, hogy ez a szám nemcsak egy csúcsszám, hanem egy állandó érdeklődésnek is a jele, hiszen hétről hétre körülbelül ugyanannyi kérelmet adnak be, nem csökken a beadott kettős állampolgársági ügyek száma. Ha megnézzük ezt a 250 ezres beadott számot, azt várhatjuk, okkal feltételezhetjük, hogy ez arányosan a következő hónapokban, a következő években ugyanígy fog folytatódni, és még jóval több kérelem fog beérkezni, akár a félmilliomodik kérelmet is megérhetjük pár éven belül. Rendkívül sokféle helyről sokféle ember nyújt be ilyen kérelmeket a világ minden tájáról, Abu Dhabiból, Katarból, Tanzániából, de még Jekatyerinburgból is adtak föl kettős állampolgársági kérelmet. Összességében hatvan országból érkeztek ilyesfajta megkeresések. Ezek legnagyobb része most már a nagykövetségeken, a külképviseleteken landol, ez 57 százalékra emelkedett a korábbi 38 százalékról, de összesen 2200 anyakönyvi hivatalban, 92 külképviseleten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és valamennyi kormányhivatalban ilyesfajta kérelmeket be lehet adni. A feltétel egyszerű, mindnyájan ismerjük, a felmenők között valószínűsíteni kell a magyar állampolgárságot és bizonyítani kell a magyar nyelv ismeretét. Így például volt olyan máramarosszigeti idős úriember, aki 103 évesen kérte a magyar állampolgárságot, de jómagam is részt vettem Szabadkán olyan állampolgársági eskün, ahol valaki már harmadszorra lett magyar állampolgár, hiszen annak született, a világháború előtt szintén magyar állampolgár lett, elvették tőle kétszer a magyar állampolgárságot, és most harmadszorra tudta visszaszerezni.

Rendkívül sokféle életpálya, rendkívül sokféle irat kerül elő, és úgy gondolom, felemelő érzés mindenkinek látni, hogy mennyire jól működően, mennyire sok embernek tudunk örömöt és boldogságot szerezni. Sokak számára ez nyilvánvalóan előnyt jelent, hiszen akár Nyugat-, akár Észak-Amerikáról szólva, akár a kelet-európai EU-n kívüli országok állampolgárairól szólva ez egy szabad mozgást is jelent Magyarországra és az Európai Unió teljességére.

Hogy mekkora az érdeklődés és a törvénymódosítás hatása, azt láthatjuk, hogy míg 2010-ben ötezer kérelem volt, addig mára - ahogy azt a képviselő úr által ismertetett adatok is mutatják - negyvenszeresére nőtt az ügyintézések száma, és egy negyvenszeres ügynövekedést tudott a magyar közigazgatás jól megoldani. Törekszünk arra is, hogy az eljárás ne vegye el senkinek a kedvét vagy ne csökkentse az ünnepi esemény fényét, éppen ezért a nettó ügyintézési idő továbbra is három hónap, ehhez jön még hozzá az az időszak, amíg postázzák a kérelmeket, tehát amíg utaznak ezek a különböző országokból Magyarországra, a nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, valamint az aláírás időtartama, és ezután következik az ünnepélyes eskütétel. Azt mondhatjuk, a magyar külképviseletek jól láthatóan törekszenek arra, hogy bár számukra lehet, hogy ez napi rutinná vált, hogy ilyesfajta eskütételeket tesznek, de az új magyar állampolgároknak ez egy egyszeri alkalom, éppen ezért mindig ugyanazzal a méltósággal kell ezeket a szertartásokat, ezeket az ünnepi eskütételeket lebonyolítani.

Ahogy képviselő úr is említette, elég sok más program futott és fut a nemzetpolitikai területen ezekben az években, amióta újra polgári kormányzat van. Ma éppen az érettségik napját éljük - innen is sok sikert kívánunk minden érettségizőnek -, és a Határtalanul-program biztosítani fogja a következő években, hogy senki ne jusson el úgy az érettségiig, hogy egy határon túli magyar közösséget meg nem látogatott volna. Úgy gondolom, hogy nemzetpolitikai és történelmi szempontból az igazi érettséghez ez is hozzátartozik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1-5   6-8   9-13      Ülésnap adatai