Felszólalás adatai

KARÁCSONY GERGELY, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is hadd kezdjem köszönettel, és ez több mint egyszerű tiszteletkör, szeretném megköszönni mindazoknak, akik az önkormányzati választás lebonyolításában részt vettek, annak a több tízezer szavazókörben dolgozónak, azoknak a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, az Országos Választási Bizottságnak, a Választási Irodának, és mindenki másnak, aki közreműködött abban, hogy ez a választás törvényes volt. És természetesen az LMP frakciója is támogatni fogja az erről szóló parlamenti határozatokat.

Külön köszönöm Bordás Vilmos elnök úrnak, illetve Kállai Ernőnek, hogy itt személyesen is elmondták a véleményüket, és külön köszönöm az OVB-jelentés kapcsán, hogy a jelentés azért egyértelműen megfogalmaz bizonyos jogalkalmazási problémákat. Ez annál is inkább fontos, mert úgy érzem, hogy ezek a problémafelvetések azért elég erőteljesen igazolják azokat az ellenzéki kritikákat, amelyeket az új önkormányzati választási rendszer kialakítása során többek között az LMP, de más ellenzéki pártok is megfogalmaztak.

Ezen jogalkalmazási problémák közül kettőt emelnék ki, ahol egyértelműen látszik, hogy nemcsak egyszerűen morálisan vet fel problémákat az, ha a választás előtt nem sokkal módosítjuk a szabályokat, hanem egyszerűen ezeket a szabályokat akkor majd nem lehet rendesen érvényesíteni.

Két dolog, amit nagyon fontos kiemelni: az egyik a passzív választójog korlátozása volt, ami ráadásul nemcsak egy egyszerű törvénymódosítás, hanem egy alkotmánymódosítás keretében történt meg. Most, amikor az ellenzéki pártok egy része kifejezte azt, hogy nem tud részt venni az alkotmányozás folyamatában, mert úgy érzi, hogy nincsenek meg azok a feltételek, ahogyan el lehetne fogadni demokratikus módon egy alkotmányt, akkor érdemes ezekre a példákra visszautalni, például arra, hogy a Fidesz-KDNP-többség egyszerűen, valószínűleg elsősorban a Jobbik színeiben potenciálisan induló egykori rendőrök vagy katonatisztek választójogának a korlátozása miatt képes volt módosítani az alkotmányt, és ráadásul ezt olyan bénán csinálták - már elnézést, nem tudok mit mondani -, hogy első körben az egyik saját polgármesterüket is kigolyózták volna.

(11.40)

Ez egy morális kérdés, már elmondtuk, hogy ez miért nem helyes, de ebből a beszámolóból az is kiderül, hogy egyszerűen így tényleg jogtechnikai értelemben, jogalkalmazás szempontjából is milyen problémákat vet fel, ha olyan helyzet elé állítjuk a választási szerveket, hogy egy nem tisztázott, nem egészen világos és a megfogalmazott új alkotmányos, törvényi helyzethez kell alkalmazkodniuk.

A másik az ajánlócédulák rendszere. Az ajánlócédulák rendszeréről, gyakorlatilag amióta ez a rendszer működik, talán már '94 óta minden szakértői elemzés arról szól, hogy ez a rendszer tarthatatlan. 2008-ban a VIII. kerületi időközi polgármester-választáson a Magyar Televízió rejtett kamerás felvétele is pontosan bemutatta azt, hogy hogyan történik az egyik legtipikusabb visszaélés az ajánlócédulákkal. Pontosan tudjuk azt, hogy hány olyan párt indult már választáson, aki több ajánlócédulát gyűjtött, mint ahányan szavaztak rájuk. Azt is tudjuk, milyen pletykák voltak azzal kapcsolatosan, hogy ezeknek a kriptopártoknak az indulását mely más nagyobb pártok támogatták azért, hogy a riválisoktól elvegyen néhány százaléknyi szavazatot. Pontosan tudjuk azt, hogy jogalkalmazási szempontból állandóan belefutunk mindenféle botrányokba, pontosan tudjuk azt, hogy az ajánlócédula rendszere mennyire durván sérti az adatvédelmi szabályokat, ehhez képest mit csinál a Fidesz-KDNP-kétharmad: még inkább felemeli az ajánlócédulák számát az indulások esetében. Pontosan lehet tudni azt, hogy itt az önkormányzati választásnál, például a főpolgármester-jelöltek esetében a négyszeresére, a megyei közgyűléseken a háromszorosára, és közben megfelezi az összegyűjtéséhez szükséges időt.

Ha tökéletesen be lehetne tartani, ha tökéletesen lehetne jogtechnikai értelemben használni az ajánlócédula rendszerét, akkor is felmerül az a probléma, hogy miért várunk el ilyen óriási logisztikai teljesítményt bizonyos jelölő szervezetektől, hiszen el se juthatnak odáig, hogy az állampolgárok a bizalmukkal megtiszteljék őket. Gyakorlatilag Amway-ügynököket csinálunk a pártokból, akik elsősorban nem az értelmes politikai párbeszédre törekednek, hanem ajánlócédula-gyűjtésre megy el az energiájuk. De ráadásul pontosan tudjuk azt, és a beszámoló is elemzi az ezzel kapcsolatos teljesen abszurd helyzeteket, hogy gyakorlatilag lehetetlenség ellenőrizni azt, hogy egy ajánlócédula hiteles-e vagy sem; tulajdonképpen a választási bizottságok írásszakértőkké válva molyolnak az aláírások között.

Nyilvánvaló volt itt is a politikai motiváció, hiszen a Fidesz azzal az ideológiával, hogy csökkenteni kell a képviselői testületek létszámát, amit egyébként az LMP - csak mondom Tasó László képviselőtársamnak - nem támogatott, önmagában a létszámcsökkentés sem volt számunkra eléggé megfontolt indok ahhoz, hogy hozzányúljunk a rendszerhez, és egyébként még a parlament esetében is egyszerű közjogi populizmusnak gondolom én személy szerint azt, hogy a létszámokra hegyezzük ki a parlament vagy az önkormányzatok hatékonyságát; szerintem ennek ehhez nagyon kevés köze van. Ezen keresztül tulajdonképpen úgy alakították át az önkormányzati választási rendszert, ahogy az ő érdeküknek ez legjobban megfelelt. Ilyen szempontból ez az egyik machinálás a rendszeren az ajánlócédulák felértékelése volt ahelyett, hogy egy tisztább, átláthatóbb és igazságosabb ajánlási metódust találnánk ki.

Egy másik olyan probléma, ami a jogalkalmazás szempontjából felvet súlyos problémákat; itt azonban azt gondolom, hogy valószínűleg egyszerűen kell találnunk egy megoldást, tehát nem gondolom, hogy itt bármilyen politikai hátszél fújna, de az biztos, hogy valamit tennünk kell a voksturizmus megállítása érdekében. Az elnök úr beszámolójában, illetve az anyagban is szerepel, hogy számos településen irreális módon megnövekedett az oda bejelentkezett állampolgároknak a száma, és bizonyos kistelepüléseken egészen, hogy is mondjam, hosszan lehetne ironizálni azon, hogy mi más oka lehet ennek, mint az, hogy a helyi képviseletet valaki, hogy is mondjam, ilyen kreatív technikákkal megszerezze. Volt, ahol 266 százalékkal nőtt meg a bejelentkezettek száma. Az OVB-delegáltunk felhívta különösen a figyelmemet arra, hogy az OVB-nek nincsen eszköze, hogy fellépjen ezekkel a jelenségekkel szemben, illetve a rendőrség is valószínűleg elsősorban a nem világos jogi környezet miatt viszonylag lassan reagált ezekre a nyilvánvaló jogsértésekre.

Még egy dolgot emelnék ki, ami így a jogalkalmazással kapcsolatos problémákat jelenti. A beszámoló utal arra, hogy mely ügyek voltak azok, ahol a Legfelsőbb Bíróság igazat adott vagy éppen nem adott igazat az OVB döntéseinek. Úgy gondolom, hogy ezek azért alapvetően azt mutatták, hogy az Országos Választási Bizottság helyesen értelmezte a jogszabályokat, és a legfontosabb kérdésekben a Legfelsőbb Bíróság igazolta az OVB döntését.

Egy ilyen esetet azért mégis kiemelnék, a választási kampányok szabályozásának nehézségeire hívva fel a figyelmet: ennek a bizonyos Jobbik-kampányfilmnek a leadása vagy nem leadása volt egy olyan kérdés, ami akkor, azt gondolom, indokolt volt, hogy erre nagyon sokan felfigyeltek. Azt gondolom, hogy az OVB helyesen döntött, amikor a választási törvény alapján azt az álláspontot alakította ki, hogy nem volt joga a közszolgálati médiaszolgáltatóknak visszautasítani ennek a jobbikos kampányfilmnek a leadását. Azonban azt gondolom, hogy itt nemcsak a választási törvények lehetnek irányadóak, mert a médiatörvény alapján, a médiaszabályozás alapján volt némi jogalapja annak, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók nem adták le ezt a kampányfilmet. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt van megoldandó probléma, a választási kampányok szabályozása - túl a választási eljárási kérdéseken - nagyon fontos feladat.

Itt egy másik nagyon fontos terület, amit érintőlegesen én is azért ide behoznék, a kampányfinanszírozás megoldatlansága. A parlament előtt van tárgysorozatba véve egy LMP-s javaslat ezzel kapcsolatosan. Remélem, hogy mielőtt újra nekifutnánk a következő választásnak, bármikor is legyen az, sikerül tisztába tennünk ezeket a szabályokat is.

Túl a beszámolón, én is azt gondolom, hogy nagyon fontos azért újra elmondanunk azt így a beszámoló kapcsán, hogy hogyan is működött ez az új önkormányzati választási rendszer. Már tettem említést arra, hogy az ajánlócédula-rendszer átalakításának milyen hatásai voltak, de azt gondolom, érdemes ezt újra egy kicsit számba vennünk, és meglátnunk azt, hogy ez a teljes mértékben indokolatlan jelöltállítási küszöbemelés hogyan hatott a jelöltállításokra.

Néhány példát mondanék azzal kapcsolatosan, hogy egyáltalán hány jelölt tudta venni az akadályt. 2006-ban a 10 ezer főnél nagyobb településeken több mint 24 ezer egyéni jelölt tudott elindulni, 2010-ben ez a szám 15 ezerre csökkent. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a képviselői helyeknek a száma is csökkent, tehát önmagában kevesebb hely volt, ahol indulni lehetett, ha erre is korrigáljuk ezt az adatot, akkor ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy megfeleződött az indulók száma. Ezen a területen éppenséggel nem szigorodtak a szabályok abban az értelemben, hogy nem kellett több ajánlócédulát gyűjteni, mint korábban, csak az ezzel kapcsolatos beszámolók, például a miniszter úr által jegyzett összefoglaló is ezt elfelejti megemlíteni, hogy ezt viszont kevesebb mint fele idő alatt kellett teljesíteni.

Vagy egy másik szempont a megyei listaállításnál: 2006-ban 356 megyei listaállítás történt, 2010-ben ez 76-ra csökkent, és ezek között is az egész rendszer elsősorban nem is a kisebb pártokat sújtotta, tehát nem is feltétlenül az LMP személyes sirámait szeretném itt előadni, hanem éppen azokat a szervezeteket zárta ki a helyi politikai képviseletből, akikre talán a leginkább szükség lenne, ezek pedig a civil szervezetek. Hadd mondjak egy példát erre. 2006-ban 123 társadalmi szervezet tudott megyei listát állítani, 2010-ben ez a szám kilencre csökkent. Az gondolom, hogy ez drámai változás, ez azt jelenti, hogy egy olyan önkormányzati választási rendszerünk van, ami a helyi demokráciában is lehetetlenné teszi, hogy társadalmi szervezetek, civil szervezetek is részt vegyenek a helyi döntésekben, pedig ha van olyan területe a politikának, ahol igenis fontos lenne a civilek szaktudását és szemléletét érvényesíteni, az a helyi demokrácia.

Ami a legrosszabb egyébként, hogy ráadásul a valós civileket kigolyózza ez a rendszer, de bebetonozza vagy felértékeli azokat az álcivil szervezeteket, amelyeket különböző lobbicsoportok tolnak maguk előtt, pénzelnek, és a civilség jól hangzó ígéretét hordozva magukkal tulajdonképpen egy ilyen álcivil képviseletet valósítanak meg. Kedvenc példám a zuglói egyik civil szervezet, amelynek az alapítói a Tocsik-ügyben elítélt volt SZDSZ-es képviselő családtagjai. Ennek a szervezetnek csak Zuglóban több óriásplakátja volt, mint az LMP-nek az egész országban. Ők nyilván azoktól a civil szervezetektől vitték el a szavazókat, amelyek nem tudtak elindulni, mert nem volt annyi pénzük, meg nem tudták összeszedni az ajánlócédulákat ilyen rövid idő alatt. Ez tehát az egyik szempont, és azt gondolom, hogy ezt nagyon erősen újra kell gondolnunk.

(11.50)

A másik szempont az, hogy az egyéni választókerületek újrarajzolása miatt új választókerületi határokra volt szükség. Pontosan tudjuk, lassan már 200 éve, az amerikai példából, hogy a választási rendszereket legjobban manipulálni az egyéni választókerületekkel lehet. Ez a gerrymandering-jelenség, amit az 1830-as években már Amerikában alkalmaztak, igen kreatív módon. Ha valaki ismeri a választási eredményeket, akkor képes arra, hogy úgy rajzolja meg a körzeteket, hogy az számára politikailag jelentős pályát jelentsen. Bár tudom, hogy nem tartozik az Országos Választási Bizottság látókörébe ez a probléma, de valahol a törvényhozásnak világossá kell tenni az egyéni választókerületek kijelölésével kapcsolatos szempontokat. Sőt, én azt is javasolnám, hogy brit mintára állítsunk föl egy olyan független testületet, ami felügyeli ezeket a kijelöléseket.

Ez azért nagyon fontos, mert az önkormányzati választási rendszer kapcsán azért belefutottunk elég egyértelmű manipulációs szándékokba, például Kecskeméten, de számos más városban is volt erre példa. Tekintettel arra, hogy az országgyűlési választási rendszerünk is átalakulás előtt áll, és hogy úgy mondjam, nincs töretlen bizalom a pártok között a parlamentben azzal kapcsolatosan, hogy adott esetben ne használnák bizonyos politikai szereplők ezeket a technikainak tűnő szabályokat, nagyon fontosnak érzem már most elmondani, hogy erre valamilyen átlátható és megnyugtató megoldást találnunk kell.

Még egy szempont: a választási rendszer arányosságának kérdése. Újra föllapoztam azokat a politikatudományi kézikönyveket, amelyek foglalkoznak a választási rendszerekkel Európában, itt van a kezemben egy ilyen összefoglaló táblázat (Felmutatja.), amiből kiderül, hogy Európában sehol máshol nem alkalmaznak, egy kivétellel, ennyire aránytalan önkormányzati választási rendszert. A legtöbb európai uniós tagállamban, egy-két kivételtől eltekintve, a 20 ezer főnél nagyobb településeknél arányos választási rendszert működtetnek. Tehát az elsődleges szempont és a választási reformok logikája is ez, hogy az arányosság felé változtatják meg a helyi rendszereket.

Az egyetlen ellenpélda az Egyesült Királyság, ahol egyébként már csak Walesben és Angliában működik többségi választási rendszer. Hozzá kell tennem, hogy az sok száz éve működik. Tehát annak a választási rendszernek az arányossági mutatói sokkal jobbak, mint amilyeneket Magyarországon látunk. Hadd mondjak egy példát: ma sokat szerepel a híradásokban Esztergom esete. Esztergomban a Fidesz az egyéni képviselői szavazatok 33 százalékát kapta, nagyjából annyit, amennyit a polgármester-választáson, míg az összes mandátum 64 százalékát sikerült megszerezniük, egyszerűen azért, mert egy megosztott ellenzék, nagyon sok jelölt indult Esztergomban. Tulajdonképpen majdnem mindenhol simán nyertek, annak ellenére is, hogy egy olyan választókerület volt, ahol 40 százalékot sikerült elérni a fideszes jelöltnek.

Azért sem gondolom, hogy érdemes Nagy-Britanniára hivatkozni a választási rendszerek kapcsán, mert Nagy-Britanniában az elképzelhetetlen lenne, hogy a választás előtt néhány hónappal megváltoztassák a rendszert. És ami még fontos, hogy valószínűleg a következő önkormányzati választást Nagy-Britanniában is a jelenleginél sokkal arányosabb választási rendszer mellett fogják megtartani. Azt gondolom, lehet a személyes képviselet elvét, tehát azt, hogy a személyiségek szerepét erősítsük a választási rendszerben, és az arányosság elvét ötvözni. A legtöbb olyan választási reform, amit az elmúlt időszakban Európában véghez vittek az önkormányzati választási rendszereknél, azok pontosan azokat a technikákat részesítik előnyben, ahol az arányosság és a személyes preferenciák kifejezésének lehetősége ötvöződött. Tehát itt a flexibilis listák jelenthetik azt a megoldást, ami a két elvet tudja ötvözni.

A jelenlegi rendszer egyébként szerintem a Fidesz-KDNP-re is óriási veszélyt jelent, mert ha fordul a politikai széljárás, vagy más politikai kombinációk vannak, könnyen kerülhet a Fidesz is abba a helyzetbe, hogy mondjuk, Esztergomban a 14 képviselői helyből csak 1-et tud megszerezni. Biztos vagyok benne, hogy ha lenne most időközi választás Esztergomban, a Fidesz óriásit bukna. Nyilván ezért sem akarják feloszlatni a képviselő-testületet.

Tehát összességében azt gondolom, hogy nagyon komoly teendőink vannak az önkormányzati választási rendszer terén, részben jogalkalmazási problémákat kell kezelnünk, de azt gondolom, maga a rendszer is, úgy, ahogy van, átgondolásra szorul. Ez még inkább igaz az önkormányzati választási rendszerek mellett a kisebbségi választási rendszerek működtetésére. Itt Kállai Ernő részletesen kifejtette az ezzel kapcsolatos véleményét. Én nagyon fontosnak érzem azt, hogy megelőzzük az összes aggályt, és elejét vegyük annak a rosszindulatú kritikának, ami nagyon sok esetben az önkormányzati vagy helyi képviselő-testületekben és a kisebbségi képviselet kapcsán megfogalmazódott.

Itt is egy olyan törvénymódosítást fogadott el a Ház, ami egyszerűen csökkentette a létszámot anélkül, hogy megoldott volna bármilyen alapvető fundamentális problémát, és tényleg, az etnobiznisz jelensége olyan szinten gátolja a hazai kisebbségek, etnikai kisebbségek politikai érdekérvényesítését és ennek az egész folyamatnak a legitimitását, hogy azt gondolom, itt is nagyon sürgős teendője van a törvényhozásnak.

Még egyszer összefoglalva, azt gondolom, hogy a beszámoló rendkívül korrekt, azt is kell mondjam, hogy kritikusabb, mint amennyit én kinéztem az Országos Választási Bizottságból a létező jogi keretekkel kapcsolatosan. Éppen ezért úgy érzem, fontos, hogy ezeket a kérdéseket megtárgyaljuk, és a következő választásokat már egy igazságosabb és jobban működő önkormányzati választási rendszerben lehessen megtartani.

Köszönöm a figyelmet.