Készült: 2021.04.19.13:31:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

115. ülésnap (2011.10.03.), 227. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:30


Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is annak mindenképpen örülünk, hogy az uzsora-bűncselekményekkel kiemelten kíván foglalkozni a kormány, és hogy e tárgyban előterjesztésről vitatkozhatunk, és vélhetően, ha nem is túl sokat, de szigorodni fog a törvényi szabályozás.

Először az ajánlás 1. és 2. pontjához szeretnék hozzászólni. A célt, ami itt az 1. és 2. pontoknál megfogalmazódott, természetesen támogatni tudjuk, azt, hogy terjesztődjön ki a büntetés köre arra is - ahogy Bárándy képviselőtársam mondta -, az alaki bűncselekmények esetére is. Viszont felhívnám a figyelmet, hogy pont itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, ami miatt az uzsorás bűncselekmények nagyon nehezen büntethetők, és a látenciája talán az egyik legmagasabb a bűncselekmények között. Ezt onnan is meg lehetne világítani, hogy nem tudom, uzsorás bűncselekmények miatt eddig ítéltek-e el egyáltalán - biztosan volt erre példa, de nem tömegesen, és hogy súlyos büntetéssel nem, az egészen biztosan - elkövetőket. Viszont a törvényi tényállást még így is túl bonyolultnak és túl összetettnek érzem, lévén, hogy ennek a megvalósítása, és ami e mögött van, a bizonyítása emiatt túl nehézkes lesz.

Ebben az 1. és 2. pontban is látszik, hogy mennyiféle módon lehet ezt értelmezni, mennyiféleképpen lehet finomítani ennek a megfogalmazását. Mi egészen egyszerűen tennénk ezekkel: aki uzsorásszerződést köt - kezdődhetne így akár a tényállás, hogyha hatékonyan szeretnénk eljárni, és az uzsorásszerződés mibenlétét meg lehetne határozni akár a Btk.-ban is pontosabban vagy körülhatároltabban. De mindenesetre ez a mostani meghatározás, törvényi tényállás sajnos a gyakorlatban csak nagyon kevés esetben fog elítéléseket eredményezni az uzsorás bűncselekményekkel kapcsolatban, és akkor is alacsony büntetési tételek fognak kiszabásra kerülni. Esetleg visszaesői vagy többszörös visszaesői alakzatban vagy halmazatban egyéb bűncselekményekkel emelkedhetnek ezek a büntetési tételek. De azt tudjuk, hogy amíg valaki eljut oda, hogy többször büntetik ezzel a cselekménnyel, az gyakorlatilag szinte lehetetlen helyzetet teremt, hiszen nem hiszem, hogy egy ilyen bonyolult, sok tényállásból összetevődő büntetőjogi tényállást - hogy mondjam - művészet kimeríteni, illetve kimeríteni nem, de az ügyészeknek nagyon nehéz lesz bizonyítani, és mint tudjuk, hogyha nem sikerül, akkor az gyakorlatilag felmentéshez vagy enyhébb büntetésekhez vezethet.

Ezért javasoltuk, hogy ha már bizonyítási nehézségek adódnak vagy vélhetően a bírósági eljárások előtt ilyenekre sor kerülhet, akkor legalább a büntetési tételt emeljük fel. És itt áttérnék az ajánlás 3. és 4. pontjára, ahol pont amiatt kértük, hogy legyen ez egy picikét súlyosabb, amire lehet, hogy azzal vádolnak majd minket, hogy túlságosan büntető szemléletűek vagyunk, de ha már ennyire körmönfontan - ahogy mondottam volt - fogalmazzuk meg ezt a tényállást, legalább, hogyha valaki kimeríti, akkor egy erőteljesebb büntetést kelljen elszenvednie. Emlékeztetnék, hogy például a rablás tényállása is 2-8 évig büntetendő, pedig lehet, hogy csak egy apróbb értékre követik el a bűnelkövetők.

(18.50)

A 4. ajánlási pontban azt kezdeményeztük Gaudi-Nagy és Gyüre képviselőtársaimmal, hogy 2-től 8 évig legyen ennek a minősített alakzata büntethető, illetőleg a kvantifikált fenyegetés esetén lenne ez 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés, ami elsőre persze erősnek tűnhet, de azt hiszem, ezekben az esetekben, amikor valaki már eljut oda, hogy élet és testi épség elleni fenyegetést alkalmaz, akkor azzal számolnia kelljen, hogy súlyosabb büntetéssel is fenyegeti őt a törvény.

Természetesen a hivatalos személyként való elkövetés szintén indokolja, hogy erősebb, illetve kiemeltebb figyelmet szenteljünk neki. Erre vonatkozik ugyanezen pont 2/c pontja, és itt természetesen a feljelentés elmulasztása is bűncselekmény lenne, hiszen aki hivatalos személyként ilyen uzsorás bűncselekményekről kap tájékoztatást, és nem teszi meg a feljelentést, az véleményünk szerint a társadalomra kiemelkedően veszélyes tényállás lehet.

Az 5. pontban, ahogyan elmondtam, azt támogatni tudjuk, hogy a hivatalos személyként való elkövetés kerüljön be a minősített esetek közé, és a többi ponthoz majd a következő vitaszakaszban kívánok hozzászólni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai