Felszólalás adatai

DR. SIMON MIKLÓS (FKGP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évszázad egyik legnagyobb eredménye a világon az atomenergia felszabadítása és annak technikai megvalósítása volt.

Az elmúlt évtizedekben az atomenergia, a radioaktív anyagok és ionizáló sugárzások felhasználása szinte hétköznapivá vált, amit az élet számos területén használunk, az ipartól kezdve a mezőgazdaságon keresztül az orvosdiagnosztikáig.

A radioaktív anyagok és ionizáló sugárzások biztonságos alkalmazása jogi és szabályozási rendszer megalkotását követeli meg. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarországon ezen jogi és szabályozási rendszer adott, és elfogadhatóan működik. Hazánkban 5134 munkahelyen alkalmaznak radioaktív anyagot, valamint ionizáló sugárzást, így több mint 15 ezer munkavállalót ér bizonyos fajta sugárterhelés.

Az atomenergetikai létesítmények közül a legjelentősebbek a nukleáris anyagokat, az önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes anyagokat felhasználó atomreaktorok és a nukleáris anyagokat tároló létesítmények. Ilyenek a Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkja, a kiégett kazetták átmeneti tárolója, a kutatóreaktor a Központi Fizikai Kutató Intézetben, valamint az előbb említett oktatóreaktor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Elsődlegesen a Paksi Atomerőmű üzemelésével kapcsolatos mutatókra szeretnék kitérni, ami az erőmű és a környezetére gyakorolt hatást illeti. Mint hallottuk, az erőmű négy blokkja több mint 87 százalékos teljesítménykihasználási tényezővel működött a 2000. esztendőben, így 14 179 gigawattóra energiát állított elő, amellyel a hazai villamosenergia-termelés több mint 40 százalékát fedezte. Eközben egyetlenegy első fokú automatikus reaktorvédelmi működés sem következett be.

A légtérbe bocsátott radioaktív anyagok aktivitása jóval a hatósági korlát alatt volt, így az erőmű a környezetére mérhető hatással nem volt. Ennek mértéke kisebb volt a háttérsugárzás ingadozásánál, jelesül egyezred millisievert/év, amely a lakossági dóziskorlát ezredrészét sem éri el. Az atomerőmű személyzetének sugárterhelése 20,6 millisievert/év volt, ami lényegesen kisebb a megengedett dózisértéknél.

A 2000. évben végrehajtott és 2002-ben befejeződő földrengésbiztonság-növelő intézkedések hatására növekedett az erőmű földrengésállósága. Az üzemanyagciklus biztonsága jelentős mértékben növekedett a kiégett kazetták átmeneti tárolójának megépítésével, ami ötven évre lehetőséget ad a kiégett fűtőelemek átmeneti elhelyezésére. Az átmeneti tárolás ötven éve így lehetőséget teremt az üzemanyagciklus legkedvezőbb lezárási módjának kidolgozására és esetleges megfelelő telephely megtalálására.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az erőmű - funkciójának megfelelően - biztonságosan működik, de tovább kell emelni a biztonsági kultúra színvonalát. Ezt szolgálja az a 60 milliárd forintos fejlesztéscsomag, amelyet 2002-ig fordít biztonságnövelő fejlesztésekre az erőmű. A fejlesztések mellett lényeges szerepet tulajdonítok a biztonság megteremtése céljából végzett több száz ellenőrzésnek, amit az Országos Atomenergia Hivatal és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség végzett az erőműben.

A 2000. évben az európai integrációs bizottság kihelyezett ülését tartotta a Paksi Atomerőműben. A bizottság tagjaként, de korábbi tapasztalataim alapján is meggyőződhettem arról, hogy az erőmű nagy gondot fordít a működési biztonság megteremtésére. Ez tükröződik az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló J/4930. számú beszámolóban. Ezért a Független Kisgazdapárt frakciója nevében ennek elfogadását javaslom.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)