Készült: 2020.07.16.06:31:27 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
2 20 2010.05.17. 9:05  1-95

DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először pár általános megjegyzést tennék, és utána kitérnék a közigazgatási hivatalok kérdéskörére, amit már többször is említettek a mai nap során.

Kicsit furcsának tartottam azokat a felszólalásokat, amelyek úgy kezdődtek, hogy természetesen vannak jogai egy kormánynak, és szerkezetét úgy alakítja, ahogyan azt akarja, majd utána ezt élesen ostorozták, hogy miért nem értenek vele egyet A, B, C vagy D szempontból. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy mivel a kormány felelőssége az, hogy jól működtesse az országot, ezért teljes a szabadsága - nyilván az alkotmányos keretek között -, hogy miként alakítja ki a tárcákat, hogy 15 van vagy 8, és milyen kérdésköröket, milyen kompetenciákat hova csoportosít. Én nagyon fontosnak tartom, hogy ezt leszögezzük, hogy az Alkotmánybíróság is garantálja azt a jogát a kormányzatnak, hogy szerkezetét a saját munkaszervezési elvei szerint alakítsa ki.

Szintén nagyon fontos, és kevés hangsúlyt kapott eddig a vitában az, hogy az a kérdés, ami régóta foglalkoztatja mind a közvéleményt, mind a politikát, hogy a politikai része a tárcák vezetésének, illetőleg a közigazgatási része el legyen választva, az 2006 óta ismételten problémát jelent fokozottan. Ez most megoldódik, és egy régi, hatékonyabban rendszer állhat vissza. Jól látható lesz, egy éles vágás lesz a minisztériumok struktúrájában, hogy a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok és az alattuk levő főosztályok jelentik a közigazgatási részt - amelyik politikamentesen folytathatja működését -, és ettől jól elkülönülten vannak azok a politikai jellegű feladatkörök az ágazati államtitkárnál, parlamenti államtitkárnál, illetőleg természetesen a miniszternél, amelyik a politikai irányítást jelenti. Nagyon fontos, hogy ez élesen elhatárolódjék, és valóban ahhoz, hogy egy állam jól működjön - amit az előző években nem tapasztaltunk -, szükséges, hogy éles határvonal legyen a kettő között.

A 200 fős parlament kapcsán az MSZP padsoraiból érkezett sok-sok kritika. Én úgy gondolom, hogy mi okultunk az MSZP hibáiból, és tudjuk, hogy a hitelesség a legfontosabb a választókkal szemben. Ez a Fidesz-KDNP-nek egy nagyon fontos kérdésköre volt a választási kampányban és azelőtt, és ahhoz, hogy megőrizzük hitelességünket a választók előtt, amit nekik ígérünk, amire tőlük igen nagy mértékű mandátumot, felhatalmazást kapunk, azt meg is kell hogy valósítsuk. Nem akarunk ugyanabba a hibába esni, mint elődeink, nem akarjuk a hitelességünket a választóink, az állampolgárok előtt eljátszani.

Ugyanakkor, mint az ma is már elhangzott, erre fölhívnám a figyelmet, hogy bár kétharmados a kormánypártok többsége itt a parlamentben, az alkotmányügyi bizottságból létrehozandó albizottság paritásos alapon fog fölépülni. Tehát nem kétharmadnyi kormánypárti és csak egyharmadnyi ellenzéki képviselő lehet majd benne abban az albizottságban, amelyik az új rendszert kidolgozza, amelyik az új választási rendszer elveiről és a konkrét számairól dönt, hanem 50-50 százaléknyi arányban lehetnek ott.

Én úgy gondolom, nagyon fontos, pontosan azért, hogy olyan gesztusokat gyakoroljon ez a kormány, amilyen arroganciát az előző kormány vitt az előző években, azzal szemben ezt állítva, hogy legyen idő, hogy az ellenzék kifejtse álláspontját, és ne csupán a többségi elv, hanem a szakmai érvek ütköztetése legyen ennek az albizottságnak a funkciója a következő, egyébként határidővel behatárolt korszakban.

Szintén bízom benne, hogy mindaz a törvénymódosítás, ami itt előfordult, és főleg többek között a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos, az egyértelművé fogja tenni, hogy az állam nem intézteti az államügyeket az emberekkel, nem ellenük van, hanem az ő segítségükre van, és az ő ügyeiket viszi a saját háza táján belül.

Itt hadd térjek ki az előbb is már említett törvényességi ellenőrzésre, az önkormányzatok törvényességi felügyeletére, amelyet a közigazgatási hivatalok látnak el. A mi törvényjavaslatunkban a 70. § környékén található az erre vonatkozó szakasz, amely nem a regionalitás elvét, hanem a 20 plusz 1, megye plusz főváros elvet hozza vissza. Azért is, mert ennek vannak Magyarországon történelmi hagyományai; azért is, mert nem bizonyította az előző rendszer, hogy hatékonyabb lenne az előző években, ezért gondoljuk úgy, hogy nemcsak a történelmi hagyományok, de a hatékony munkaszervezés is ezt kívánja tőlünk.

A törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok alkotmányos működésének garanciája. Az önkormányzati törvény szerint a közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés körében határidő tűzésével felhívja az érintett törvénysértés megszüntetésére az önkormányzatokat. A felhívásban foglaltakat kötelesek megvizsgálni, és határidőn belül annak alapján intézkedéseket tenni, erről vagy az ellenvéleményükről pedig a hivatalt tájékoztatni. Ha a megadott határidőn belül nincs intézkedés, akkor a közigazgatási hivatal az Alkotmánybírósághoz fordul, ezzel megsemmisítteti a határozatot, vagy annak a felülvizsgálatát kérheti.

A második Gyurcsány-kormány idején alakult ki az a helyzet, hogy a közigazgatás átalakítása keretében megszüntették a hagyományos közigazgatási hivatali modellt. A kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény - amely egy feles törvény itt a parlamentben - 7. § (1) bekezdés b) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, amely viszont már kétharmados törvény, rendelkezéseiben a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal megnevezést közigazgatási hivatalra módosították. Ezt követően a kormány elfogadott egy kormányrendeletet 2006 decemberében, amelyben a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok helyébe regionális közigazgatási hivatalokat hozott létre.

Az Alkotmánybíróság 2007 decemberében 90/2007-es határozatával megállapította, hogy az önkormányzati törvény 98. §-ának módosítása, illetőleg az előbb említett kormányrendelet alkotmányellenes, ezért azokat 2008. június 30-ai hatállyal megsemmisítette. Ekkor az alkotmánybírók rámutattak arra is, hogy a kormány az alkotmány rendelkezéseivel ellentétben járt el, amikor alkotmányos törvényi alapok hiányában döntött a közigazgatási hivatalok regionális szervezetté átalakításáról.

Ezek után a kormány újabb rendeletet hozott, még inkább jelezve a kormányzati arroganciát, amelyet természetesen ismételten megsemmisített az Alkotmánybíróság 2008 novemberében. Az Alkotmánybíróság ekkor tovább is ment, megállapította, hogy az alkotmány 44/C. §-át sértő alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy az Országgyűlés az önkormányzati törvényben nem szabályozta a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést gyakorló közigazgatási hivatalok jogállását. Ezzel együtt az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a kialakult helyzetet határidőn belül orvosolja.

Ez mind a mai napig nem történt meg, de én bízom benne, hogy már csak napok kérdése, hogy ezen 2008. novemberi alkotmánybírósági döntésnek megfelelően az Országgyűlés helyreállítsa az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet. Már csak azért is, hiszen tudjuk, hogy az önkormányzatok mekkora gondban vannak. Egyrészről nagyon sokan akár önhibájukon kívül is gazdasági csődhelyzet közelébe kerültek, másrészről óriási vagyont kezelnek. Nyilván ezen vagyonkezelés felelősségi köreinek megállapításához nagyon fontos a közigazgatási hivatalok aktív működése.

Engedjék meg, hogy szintén még két mondatot ejtsek az előbb elhangzott szocialista hozzászólásokkal kapcsolatban. A 200 fős parlamenttel kapcsolatban meglepődve tapasztaltuk főleg az MSZP ellenérveit, hogy most hogyan próbál kihátrálni korábbi megnyilatkozásaiból. Bármennyire is próbálja az akkori ellenzéki, mostani kormánypártokra tolni a felelősséget, azért mindig a kormány a felelős azért, a kormányzati többség, hogy egy parlamentben mi történik. Ha nem sikerül valamit elérnie, ha nem sikerül bizonyos döntéseket meghoznia, azért őt terheli a felelősség, nem háríthatja azt semmiképpen az ellenzéki pártokra. És az hangzott el, hogy a legfontosabb talán nem is a parlament számának csökkentése, hanem a politikai retorika, a politikai stílus megváltoztatása lenne. Én is úgy gondolom, hogy az őszödi retorika megváltoztatása az, ami az emberek számára szimpatikusabbá teheti a politikusokat és a politikát. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Szintén még egy gondolatot a Szocialista Párt felszólalásaihoz: túlzott hatalomkoncentrációtól féltették a magyar nemzetet, a magyar állampolgárokat a szocialista felszólalók. Én ismételten felhívom a figyelmet, hogy nem a Fidesz koncentrálja a hatalmat, hanem ez a választóknak volt a döntése. A következő négy évre ez az a parlamenti arány, amit el kell fogadjunk, és ez egy demokratikus választáson zajlott le, és a választók döntöttek így, hogy ilyen mértékű hatalmat koncentrál a Fidesz-KDNP kezeiben.

Ez számunkra ugyanakkor óriási felelősséget is jelent, hiszen ez azt jelenti, hogy az emberek valódi, gyökeres változásokat akarnak, amiket nekünk meg kell tenni. Ha ehhez egy kormányzati szerkezetátalakítást, alkotmánymódosítást tartunk elengedhetetlennek, akkor úgy érzem, hogy a leendő kormánypártoknak ez a kérése mindenképpen akceptálható, és bízom benne, hogy közös célunk: egy hatékony közigazgatás megvalósulhat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 12 2010.05.25. 24:30  1-23

DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-jelölt Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti együttműködés programja hitem szerint alkalmas arra, hogy egy lélekben és lélekszámban bővülő Magyarország alapja legyen.

Bevallom, a program olvasása közben tinédzserkorom egyik slágerének refrénje jutott eszembe, abból is egy sor - ma már elhangzott itt -: ha mindenki nyer, senki sem veszít. A nemzeti együttműködés programjának is ez az alapja. A program célja, hogy az állam polgárai ne egymás kárára boldoguljanak, az egyik ember sikere legyen előrelépés a többieknek is. Az állam sikere pedig úgy valósuljon meg, hogy közben minden polgára gyarapszik.

Az egyik hetilapnak nyilatkozva egy volt parlamenti képviselőtársunk pártja választási kudarcát a Házon belüli SI-faktor nagyságával indokolta. SI-faktor alatt pedig a sárga irigységet értette. Ha valahol nem a tiszta verseny és az együttműködés a vezénylő elv, akkor ott borítékolható a kudarc.

A nemzeti együttműködés programjával szemben felhozott első kritikák azt vetették a Fidesz és a KDNP szemére, hogy a kormányprogram nagy átfedésben van a választási programmal. Mint ez elhangzott, ez nem véletlen. Kifordult közállapotainknak jó példája, hogy már az is zavart kelt, ha egy párt ugyanazt mondja ma reggel, mint amit tegnap éjjel meg este hirdetett.

Mielőtt azonban bárki a nemzeti együttműködés programját a kezébe vehette volna, a leendő kormánypártok soha nem látott mennyiségben nyújtották be javaslataikat az első két hétben. Nyolc éve szunnyadó energiák törhettek a felszínre. Az előterjesztések egyike-másika már megemlítésre került, de fussunk végig csak a címeiken.

Létrehoztak ezek a nagyon sokféle előterjesztések egy merőben új kormányzati struktúrát.

Visszaállították a közigazgatás legfelső két szintjét, és elválasztották a politikai döntéshozatalt a közigazgatástól.

Megfelezték a politikusok számát a parlamentben, az önkormányzatokban és a politikai, állami vezetők körében is.

Az önkormányzati törvény módosítása kiigazításokat hajtott végre a helyhatóságokon.

Visszaállítottuk a közigazgatási hivatalokat, ezzel megszűnt az az alkotmányellenes állapot, amit az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének hiánya okozott.

Javaslataink elválasztják a központi kormányzat alkalmazottainak státusát a közszféra többi dolgozóitól.

Kilencvenéves elhallgatás után megnyitják a trianoni trauma kibeszélésének lehetőségét úgy, hogy közben se az önfeladás, se a sovinizmus tévútjára ne lépnének.

A magyar nemzet egységét megjelenítve megnyitják a kettős állampolgárság lehetőségét a szülőföldjükről el nem mozduló, de az anyaországtól elszakított magyarok számára.

Isten neve újra törvényben szerepel, de ezt nem tolakodva vagy másra erőltetve teszi a javaslat.

Igazságosabban rendezi a közfeladatot ellátó intézményt átvevő fenntartó egyházak, valamint az önkormányzatok viszonyát is javaslatunk.

Az állam végre elismeri a felelősségét 2006. október 23. és augusztus 20. kapcsán.

A népszámlálás során önkéntes alapon mindenki megvallhatja a világnézetét ismét, mivel a vallásosság fontos része az emberi életnek.

A büntető törvénykönyv szigorúbban bünteti a tanárok bántalmazását, a három csapás törvény pedig fel kíván lépni a többszörös erőszakos bűnelkövetőkkel szemben.

Ezentúl a büntető törvénykönyv egyenlően kezeli az elnyomó rendszerek emberiség elleni cselekedeteinek tagadását.

Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásról szintén törvénymódosítás született.

Iskolába járáshoz kötjük a családi pótlék kifizetését.

Új, méltányosabb parkolási rendszert vezetünk be.

Ezeknek a javaslatoknak egy része nemcsak nyolcéves, de olykor húszéves adóssága a törvényhozásnak. Megtárgyalásukkal és elfogadásukkal nem lehet sokat késni és várakozni, mert még rengeteg feladat áll előttünk. Az előző ciklusban elszokott a parlament a fokozott munkatempótól, de ez is lehet az egyik oka annak, hogyan előztek le minket a szomszédos országok.

A patkó bal oldalán ülők az elmúlt napokban többször panaszkodtak, hogy több konkrétumot vártak volna a kormányprogramtól. Ez ma itt is elhangzott. Ugyanők emeltek viszont szót az ellen is, hogy túl sok konkrét törvénymódosításról kell döntenie a Háznak. Valószínűleg nem csak nekem tűnik úgy, mintha a kritizálók önellentmondásba keveredtek volna.

Szintén mindig érdeklődéssel hallgatom, amikor az a párt kíván szakmaiságot egy másik párttól, amelyik olyan szakmai érvekkel kívánt egy önkormányzati választáson kampányolni, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak.

Ezt a kormányprogramot az teszi hitelessé, hogy a benne foglalt feladatokat már elfogadása előtt elkezdte végrehajtani a parlamenti többség. Aki számára a kormányprogram áttanulmányozása után sem volt világos, hogy mi várható a következő négy évben, az segítséget kaphat, ha megfigyeli az eddigi önálló indítványok irányát.

Tisztelt Ház! A nemzeti együttműködés programja a társadalmat belülről építő program. Nem fölülről és nem kívülről akar javítani a helyzeten. Ezzel a legnehezebb utat választja, de az elmúlt évek kudarcai bebizonyították, hogy ez az egyetlen eredményes út. A munkahelyteremtést nem kívülről várja, hanem a belső piacot élénkíti, és a hazai vállalkozásokat ösztönzi a foglalkoztatás bővítésére. A kultúrát például nem felülről akarja irányítani, hanem a mecenatúrát ösztönzi, és a vásárlóképes közönséget erősíti. A következő kormány államképe nem paternalista, hanem a cselekvő emberek együttműködésére épít.

A nemzeti együttműködés programja nem gőggel tekint a következő évek feladataira. Tanult a korábbi évek főleg liberális politikusainak hibáiból, akik magukat tartották a modernség, a sikeresség és az európaiság egyetlen és kizárólagos letéteményesének.

A kormány számára a parlamenti többség nem cél, hanem eszköz a társadalom szolgálatára. A kormányprogram felismeri és vallja, hogy Magyarországot a magyar emberek tudják ismét felemelni. Az előző nyolc év politikájának pedig éppen az volt az egyik fő hibája, hogy a kormány akadályokat gördített az emberek elé. A beruházók elvesztek az engedélyek dzsungelében, a vállalkozóknak többletteherrel járt a részmunkaidős foglalkoztatás. Az adományozókat pedig adóval sújtották. És még hosszan folytatható lenne a sor.

A kormányprogram sikerében mindannyian érdekeltek vagyunk. Mindannyian magyarok és mindannyian politikusok. Csak a következő kormány sikere mentheti meg húszéves demokráciánkat attól, hogy az állampolgárok ne csalódjanak végleg a jogállamban. Ha a következő kormány megvédi a maga becsületét, akkor marad becsülete a politikai osztálynak is. Abba pedig jobb bele sem gondolni, hogy ellenkező esetben milyen erők törhetnek a felszínre hazánkban.

(14.50)

A nemzeti együttműködés rendszere viszont olyan belső összetartó erőket segít a felszínre törni, amelyekkel az átmeneti korszak táplálta megosztottságunkat és kishitűségünket magunk mögött hagyhatjuk, a magyar embereknek pedig szilárd erőt és önbecsülést adhatunk.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a magyar egy tehetetlen, szomorú alaphangulatú nép, és hogy a történelmi helyzet mindig a vesztes oldalára állított minket. Bár minden történelmi példa sántít óhatatlanul, azért mégis láthatunk jó pár sikeres történelmi időszakot, amikor új társadalmi és új politikai rendszer alapját rakták le sikeresen. Ezek a politikusok azért lehettek sikeresek, mert a magyar nemzet általában fogékony a jóra, tenni akar, változni és változtatni.

Tisza Kálmán az 1849-es magyar szabadságharc elvesztését és az 1867-es, a magyarokra nézve több szempontból a várakozásokon aluli eredményt hozó kiegyezést követően, a magyar népakarattal egyetértésben felszámolta a feudális maradványokat, racionalizálta a közigazgatást, a hitelszabályozással és az iparpártoló politikájával talpra állította a magyar gazdaságot. A pozitívumok sorolhatók: megszilárdította a közbiztonságot, megreformálta a jogi és a közoktatási rendszert, mindezeket a magyar nemzet elfogadta és támogatta. Minden idők legkiegyensúlyozottabb bel- és külpolitikai helyzetét töltötte be a magyar állam.

De ott van Bethlen István is, aki egy súlyos történelmi helyzetben konszolidálta minden téren Magyarországot. Pedig a helyzet akkor még kilátástalanabbnak tűnhetett, mint korábban vagy akár napjainkban. A háborút elvesztettük, a trianoni békediktátum szétszabdalta az országot. Bethlen törekvéseire azonban a magyarok igent mondtak, mert hittek újból abban, hogy Magyarország talpra állhat. Ezáltal Bethlen István megreformálta a közigazgatást, a magyar jogrendszert, a közbiztonságot pedig megszilárdította.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Klebelsberg Kunó átgondolt, európai szellemű oktatáspolitikájának következtében szinte megszűnt az analfabétizmus, a falusi iskolák sora nyílt meg, a kiváló tehetségűek külföldön tanulhattak, kulturális intézmények sora alakult, a magyar innovációk pedig újra virágkorukat élték. Bethlen miniszterelnökségének végére mind gazdaságilag, mind kulturálisan talpra álltunk, és mindezt a Nyugat is elismerte és értékelte, pedig minden szempontból vesztes pozícióból indultunk, a magyar nemzet azonban kitartott.

Tisztelt Ház! Ma a helyzet nem rózsás. Másfél millió magyarnak nincs barátja, a felnőttek 60 százaléka egyetlen közösséghez sem tartozik, derül ki egy nem régi felmérésből. A magyarok életminőségének javításához nemcsak gazdasági fellendülésre van szükség, de a társadalmat is át kell hatnia a változásnak. Egy kormány ennek érdekében csak közvetetten tehet, ugyanakkor jól látható, hogy a kormányprogram eltökélt ebben a tekintetben is, támogatja a családokat, a tömegsportot, a kultúrát, az egyházat és a civil szervezeteket.

A nemzeti együttműködés programja az elmúlt évek sehova nem vezető világnézeti semlegességével szemben értékeket mutat fel, a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend az öt nevesítetten legfontosabb érték, de megjelenik a nemzet, a tisztesség és számos más érték is.

Saját értékeink kimondása nem jelenti más értékek lebecsülését, épp ellenkezőleg, csak az tudja más értékeit, világnézetét becsülni, aki maga is rendelkezik ilyennel. Az egyház és az állam egymás partnerei. Mindketten az ember javát kívánják szolgálni, igaz, más-más perspektívából. Éppen ezért az államnak az eddigi korlátozó szemlélet helyett együttműködést kell kínálni az egyházaknak. A kormány programja kinyújtott kéz az egyházak felé is.

A nemzeti együttműködés programja véget vet a kordondemokráciának. Újra biztosítja az emberek szabadságjogait, és újra közös élménnyé teszi nemzeti ünnepeinket. Valódi jólét valódi szabadság nélkül ugyanis nem képzelhető el.

Tisztelt Ház! A következő kormány felelőssége nagyobb, mint az elmúlt húsz évben bármelyik kormány felelőssége. Soha semmikor sem kapott egy politikai erő ilyen mértékű támogatást céljai megvalósításához. Ezt a bizalmat csak akkor tudja megszolgálni, ha alázattal lát neki a hatalom gyakorlásának. A kormányprogram megfogalmazásakor számtalan rossz válasz születhetett volna. Hibás lett volna a program, ha nem kínál világos jövőképet és nem sugároz elszántságot. Hiba lett volna, ha holnaptól mindenkinek munkát és jólétet ígérne. Hiba lett volna, ha minden problémára a megoldást az államtól kínálna, és nem kérne mindenkitől fokozott együttműködést. Hiba lett volna, ha az egyes ágazati kérdéseket külön-külön és nem összhatásukban tekintené. Könnyen csúszhatott volna félre, ha nem elég mértéktartó.

A kormányprogram deklarált célja a nemzeti egység megteremtése. Az egymással szembefordulás helyett az együttműködést erősíti. Az egyéni és közösségi érdek összhangját kívánja megteremteni, segíti a vállalkozókat vagy a családalapítókat, hogy járuljanak hozzá a nemzet előrejutásához. Ez egy közösséget formáló kormánypolitika: először egymás megismerését tűzi ki célul, így ismerhetjük meg közös értékeinket, amiből az együttműködés fakad. Az állam célja pedig nem más, mint a cselekvésre ösztönzés.

A nemzeti ügyek kormánya nem kiigazításra készül, hanem új alapok lerakására minden téren. Az eddigi hatalom teljesen megroppant. A választók demokratikus választásokon adtak felhatalmazást az új kormánynak a minden eddiginél mélyebb változásra.

A kormányprogram ki meri mondani azt az évek óta elhomályosított alaptételt, hogy az államnak a közérdeket kell szolgálnia. A közérdek minden magyar ember közös érdeke; nem egyének érdeke, és nem a legerősebb érdeke. A döntéseket nem a versengés és főleg nem a tisztességtelen befolyásolás kell hogy irányítsa, hanem az egész nemzet érdeke. Nem a sok magánérdek egyensúlya, hanem a közérdek lesz a döntések alapja.

Magyarország az őszödi beszédnél koppant egyet a morális mélyponton. Ez a koppanás még ma is visszhangzik sokak fülében. A morális mélypontot gazdasági mélyrepülés követte, amelyet a világválság tovább erősített.

A kormányprogramnak is ezért a leghangsúlyosabb része a gazdaságpolitika. Az erős nemzeti gazdaság megteremtése a legsürgetőbb feladat, hiszen minden további lépésnek ez az alapja. Nincs például az a kulturális támogatási rendszer, ami eredményesebben tudja támogatni a kultúrát, mint a színházba járók vagy a tehetős vállalkozók, ha az emberek a belépőjegyükkel, a vállalkozók pedig mecénásként támogatják a kultúrát.

A kormányprogram munkahelyteremtő része két célréteget nevez meg. Az alacsony iskolázottságúaknak az építőiparban, a mezőgazdaságban és a turizmusban kínál munkahelyet, az elvándorláson gondolkodó fiataloknak pedig a kutatás-fejlesztésben és a globális szolgáltatóközpontok kiépítésében.

Az államnak nem bonyolítania, hanem intéznie kell a vállalkozások ügyeit. Egy információt csak egyszer kérhet be a kérelmezőktől. Az előírások számának csökkentése és stabilitásuk garantálása pedig könnyebb eligazodást jelenthet a vállalkozóknak. Úgy gondolom, többen is élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy visszajeleznek az adminisztrációs terhek üzleti életre gyakorolt hatásáról.

Többeknek is ismerős lehet a körbetartozások visszaszorításával kapcsolatos vállalás, a közmunkaprogramok beindítása, illetve a közbeszerzések területén a magyar vállalkozásokat sújtó hátrányos körülmények visszaszorítása. Ugyanígy fontos része a programnak, hogy a hazai piacon a hazai mezőgazdasági termékeket kívánja segíteni és az élelmiszer-utánzatokat visszaszorítani. Úgy érzem, akár minden oldalról is támogatást kaphat az országos energiahatékonysági program és a munkaintenzív zöldgazdaság fejlesztése.

A KDNP 1993-ban hozta létre a Hazai Termék, Hazai Munkahely Alapítványt, hogy védjeggyel segítse a jó minőségű magyar termékeket. A nemzeti együttműködés programjában megjelenő "kiváló termék" embléma, valamint a "kiváló termék - kiváló vállalkozás" védjegy ugyanezt a célt követi, de erősebb állami háttérrel.

Ahogy az állampolgársági törvény módosítása is a jövőben a nemzet részének tekinti a határon túli magyarokat, úgy a gazdasági program is a Kárpát-medencei gazdasági térségben gondolkozik.

Az elmúlt években sokat hallottunk arról, hogy a kormány meg akarja felezni az egyetemek számát. A kormányprogram sokkal emberközelibb szemléletet vall, a felvételizőket kívánja tájékoztatni a diplomájuk értékéről, és így adminisztratív beavatkozás helyett a jelentkezések dönthetnek az egyes szakok sorsáról.

Az elmúlt években a társadalmi szerkezet a tulajdonon és a tudáson alapuló középosztály legalább kétharmados túlsúlya nem valósult meg, pedig csak ez esetén veszi át a nyugat-európai működés jellemzőit. Ez stabilizálja a gazdaságot és a politikát, megteremti és fenntartja a szociális és jóléti államot, egyben ez garantálja a jogállami normák betartását.

Tisztelt Ház! A kormányprogramban megfogalmazott elszámoltatás alapja a törvény előtti egyenlőség. Minden eljárás a jogszabályok szerint és nyilvánosan mehet végbe, de indokolt, hogy a közhatalommal és a közmegbízatásukkal visszaélők szigorú büntetést kapjanak.

A program garantálni hivatott a hétköznapok rendjét, és nem tolerálja a bűnözés semmilyen formáját az elkövetők személyére tekintettel.

(15.00)

Az államnak vissza kell szereznie az erőszak monopóliumát, mert az több irányból is csorbát szenvedett az elmúlt években. Az államnak kell mindenki biztonságát szavatolni, nem fizetett biztonsági őröknek, és nem egyéb, kétségbeesett pótcselekvéseknek.

A büntetőeljárás középpontjában nem az elkövető vagy az államhatalom kell hogy legyen, hanem a sértett. Az áldozatközpontú büntetőjog feltétele, hogy a bírósági eljárások gyorsításához szükséges körülményeket megteremtse a parlament. Az előző polgári kormány hozta létre az ítélőtáblákat is, amelyek tehermentesítették a Legfelsőbb Bíróságot, hogy az többet tudjon foglalkozni a joggyakorlat egységesítésével és így a jogbiztonság erősítésével.

Az egészségügy területén is fontos lépéseket tartalmaz a kormányprogram. A szolidaritás kereszténydemokrata elve érvényesül az egységes nemzeti kockázatközösség fenntartásában, de a vidéki kispatikák megőrzésében is. A lakóhely szerinti esélyegyenlőséget garantálja annak biztosítása, hogy az ország minden részébe kiérjen a mentőautó 15 perc alatt.

Az állam kisegítése céljából a köztestületek megerősítése mellett foglal állást a kamarák súlyának növelésével, amely a másik kereszténydemokrata alapelv, a szubszidiaritás megjelenése.

Az elmúlt évek egy legriasztóbb folyamata a fiatal orvosok kivándorlása. Ezt magam is tapasztaltam környezetemben. Előzékenyebb megoldást ígér a mostani kormányprogram a pályakezdők itthon tartására, hiszen nem szankciókkal, hanem a fiatal orvosok háziorvosi praxishoz juttatásának támogatásával, illetve az adminisztratív terhek csökkentésével kívánja megállítani az agyelszívást.

A KDNP a családok pártja. Egy kormány programjával kapcsolatos legfőbb elvárásunk, hogy erősítse a családokat és a nagyobb közösségeket, mint a nemzet vagy az egyház. A család közjó. A hatalom feladata a közjó szolgálata, ezért a családok védelmét kell erősítenünk. Egy család nem száz napra vagy négy évre tervez, hanem emberöltőkre, ezért fontos az állandó szabályozási környezet.

A családpolitika komplex szabályozási terület. Ha eredményesek akarunk lenni a mai Magyarország egyik legégetőbb problémájával, a negatív demográfiai folyamatokkal kapcsolatban, akkor átfogó intézkedéseket kell hozni. Ezeket a területeket fel is sorolja a kormányprogram: a gyermekek napközbeni ellátásának rendezése, a lakhatás segítése, közterületek családbarát kialakítása, közlekedési kedvezmények megadása, civil és állami támogató szolgálatok segítése, családbarát munkahelyek kialakítása. Ez utóbbival kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy maga a Parlament épülete sem alkalmas arra, hogy akár egy turista, akár egy itt dolgozó a gyermekével két percre félre tudjon vonulni. (Ertsey Katalin és Mile Lajos tapsol.)

A kormányprogram a szociális támogatásokat nem az államhoz, hanem a rászorulókhoz közel kívánja nyújtani. A munka- és foglalkoztatás-központú ellátást valósítaná meg a jelenlegi segélyközpontúság helyett. Meg kell szüntetni a nélkülözést, a nélkülöző ember ugyanis nem tud igazságos lenni, mert a megélhetéséért küzd, és ha kell, másokat eltiporva keresi saját maga biztonságát.

A nemzeti együttműködés programja az idősek számára kiszámíthatóságot kínál. A nyugdíjazás nem passzivitást, nem a haszontalanság érzetét kell hogy jelentse. Bátran hivatkozik a program a generációk együttélésére is.

A szociális szolgáltatásoknak a közjót kell szolgálniuk, és mindenfajta döntés mögött a társadalmi hatékonyság és ezzel az életminőség javításának igénye kell hogy megjelenjen. A csődbe jutott családokat összehangolt és hatékony eszközökkel kell megvédeni, hogy utána saját erejükből tudjanak újra aktívan részt venni a társadalom életében.

A kormányprogram visszaállítja az adakozás adómentességét, mert a társadalmi szolidaritást erősítendő ezt nem megsarcolni, hanem támogatni kell.

A kormányprogram az ifjúságpolitikát értékes területként kezeli, nem pusztán a táborozási támogatások elosztó kasszájaként tekint rá. Csak két adatot engedjenek meg nekem a legutóbbi évek ifjúsági statisztikái alapján. A pályakezdők körében a munkanélküliség messze nagyobb, mint a társadalmi átlag, 27 százalék. A fiataloknak pedig alig több mint 50 százaléka tartja a demokráciát fontos és minden más társadalmi berendezkedésnél jobb formának. Ebből is látszik, hogy ha hiányoznak a társadalomból bizonyos közmegegyezéssel elfogadott értékek, akkor a hiánytünetek hordozóivá a gyerekek és a fiatalok válnak.

A mindennapos testnevelés bevezetése és a sport támogatása nemcsak az egészséget őrzi meg, de közösség- és jellemformáló is.

Tisztelt Ház! Az elmúlt nyolc évben több alkalommal az állam nem viselkedett erkölcsösen, és ez nem múlik el következmények nélkül, mert az állampolgárokat is fogékonnyá teszi a normakerülésre. A nemzeti ügyek kormánya által kínált válasz a törvények uralmára, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.

A nemzeti együttműködés programja alkalmas arra, hogy visszaállítsa az állam lerombolt tekintélyét, ennek érdekében megteremtse és törvényesen átláthatóvá tegye működését, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állami szervek működésének feltételeit biztosítsa. Hamis volt az elmúlt évek öngondoskodásra vonatkozó politikai felfogása, mert az öngondoskodás elsőbbségét hirdette akkor, amikor az állam saját hibái és tehetetlensége miatt már az alapvető közszolgáltatásokat sem tudta állampolgárai számára biztosítani. Az erős állam átlátható és egyúttal felelős is.

Újra kell építeni az államot, és ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre jutásának, valamint annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját. Csak így teremthető meg az erős és hatékony állam, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság értékrendjét.

Bátor kereszténydemokrata elődeink két diktatúra elnyomása alatt is hirdették, hogy a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet. Ezért minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét, és példaként szolgálhat állampolgári kapcsolatainkban.

Az elmúlt években Magyarország polgárai azért csalódtak a demokráciában, mert az ország vezetői nem a köz javára és nem a köz megelégedésére használták hatalmukat. Ezért illant el a jogállamiságba vetett hit, és töltötték be a helyét sokszor kusza tévképzetek. A magyar nemzet a történelmi nehéz pillanatokban mindig tudott együtt mozdulni és együtt tenni a politikai hatalommal, pedig számtalanszor feladhatta volna. A magyar nemzetben természetes életösztön, kreativitás és józan ész van. A magyar ember nem akar veszíteni, hanem mindig keresi a kedvező utat.

A Kereszténydemokrata Néppárt most A nemzeti együttműködés programját ajánlja az Országgyűlés képviselőinek, egy lélekben és lélekszámban gyarapodó Magyarország felé vezető úton.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 55 2010.05.25. 12:20  42-84

DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy nem 70 ezer köztisztviselő retteg most, ezekben az órákban, hanem 59 szocialista képviselő (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban. - Gőgös Zoltán: Ne bosszants!), hogy azok az emberek, akik nem szakmai alapon kerültek oda, esetleg kikerülhetnek a közigazgatásból. Egyúttal örülök, hogy ma már azt is elmondhatta Lamperth Mónika képviselő asszony, hogy fölmehetnek a Somogy megyei közgyűlésben a közigazgatási hivatal épületébe, szobáiba, szintjére, hiszen éppen a múlt héten elfogadott, a Fidesz-KDNP által beterjesztett törvénymódosító javaslat tette lehetővé, hogy visszaálljanak a közigazgatási hivatalok megyei szinten. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Ezért tud minden megyei közgyűlési elnök átsétálni a közigazgatási hivatalba, és ott megkérdezni a köztisztviselők véleményét.

Szeretném eloszlatni azt a sok problémát, gondot, amit szocialista képviselőtársaink az imént felvetettek. (Gőgös Zoltán: Elolvastad, mit írtak a szakszervezetek?) Gúr Nándor képviselő úr azt hiányolta, hogy ezek a köztisztviselők kormánytisztviselők lesznek, és nem a közjó tisztviselői.

(18.00)

Hát, az első mondat ebben a törvényben arról szól, hogy a közjót legmegfelelőbben szolgáló központi közigazgatásra van szükség, tehát az az emelkedettség, amit hiányolt, igenis megtalálható e törvény első mondatában. Ők nem a kormányt, hanem a közjót fogják szolgálni, pártsemlegesen, demokratikusan, hatékonyan és költségtakarékosan, valamint nagyon fontos, hogy hazaszeretően, a Magyar Köztársaság érdekeit mindenekelőtt szem előtt tartva. (Taps a KDNP soraiból.)

Amennyiben a továbbiakban bárki is úgy érzékeli, hogy valamilyen diszkrimináció érte őt a felmondásával kapcsolatban, és ilyesfajta okok miatt akar pert indítani, továbbra is lehetősége van arra, hogy a diszkrimináció tényét megállapíttathassa a munkaügyi per folyamán egy munkaügyi bíróságon, úgyhogy ilyesfajta lehetőség továbbra is megáll.

Szeretném eloszlatni azt a feltételezést, ami a munka törvénykönyve 90. §-ában lévő védettségi helyzetekkel kapcsolatos. Ez a kormánytisztviselőkről szóló jogszabály négy helyen utal a munka törvénykönyvének erre a védelmi felsorolására. Ez a 35., a 9., a 33. és a 37. §. Ezekben azt a célt kívántuk elérni, hogy ha valaki, mondjuk, betegállományban van, vagy másfajta módon akadályozva van abban, hogy munkát végezzen, akkor ettől függetlenül vele közölhető legyen az a munkajogi intézkedés, amely következtében átszervezés vagy más okból az ő munkaviszonya megszűnik.

Ez azért fontos, hiszen ha valaki megneszeli, hogy fel akarnak neki mondani, hirtelen betegállományba megy, és megvárja, míg adott esetben mégiscsak elfelejtik ezt a szándékot, nem volt lehetőség arra, hogy vele ezt közöljék. Természetesen az ő munkaviszonya, szolgálati viszonya, az ehhez járuló különböző társadalombiztosítási juttatások mindaddig megilletik őt, amíg beteg, hozzátartozóját ápolja vagy pedig a gyermekét neveli. Természetesen, mert ez így emberséges, ezen mi sem szeretnénk változtatni nyilvánvalóan, és a két hónapos idő, amely az utolsó munkaviszonyban töltött két hónap, illetve a felmondási idő természetesen csak attól a naptól kezdődik majd, amikor ide visszatér.

Mi nem is gondoltuk volna, hogy ezeket a szakaszokat így is lehet értelmezni, ahogy önök értelmezték, úgyhogy ezért fogunk is egy még inkább egyértelműsítő módosító indítványt benyújtani, de kérem, hogy az eredeti szándékot tekintsék, azt, hogy valakivel közölhető legyen a munkáltatói intézkedés ebben az időszakban is, de ez nem érinti az ő védettségi helyzetét. Természetesen a kismamák, a kispapák, a kisnagymamák, mindenki más, aki különböző gyermeknevelési, gyermekgondozási ellátásban részesül, ugyanúgy védett lesz, de azok is védettek lesznek, akik különböző reprodukciós eljárásokban vesznek részt, bár ezeknek az ideje sajnos a felére csökkent, hiszen önök elvették az ehhez tartozó támogatásnak is a jó részét az elmúlt években.

Úgy gondolom, hogy őszinte volt az MSZP vezérszónoka akkor, amikor az elmúlt nyolc évet nem állította be úgy, mint a közszféra sikertörténetét. Nem emlegetett nagy előrelépéseket a közszolgálati jogviszonyok fejlesztésében, a közszféra hatékonyságában az elmúlt nyolc évből. Azt hiszem, ez a hallgatás egy őszinte hallgatás volt az elmúlt percekben, hiszen nem nemtevésben szeretne bajnok lenni a most következő kormány, hanem igenis merész és átható átalakításokra vállalkozott. Ha ezt nem tenné meg, akkor a választóit csapná be, hiszen nem kiigazításra kerül sor itt, hanem egy új rendszer megalapozására; erről már volt szó.

Szintén szeretném eloszlatni a pályáztatással kapcsolatos aggodalmaikat, hiszen éppen a mai napon a Magyar Közlönyben kerül kihirdetésre a múlt héten elfogadott törvénymódosító javaslat, amely a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény hátsóbb rendelkezései között szerepelt, amely pontosan szűkítette annak a lehetőségét, hogy mikor lehet pályáztatás nélkül vezetői posztot betölteni. Úgyhogy én bízom benne, hogy sikerült a szocialista képviselőtársaimnak megnyugtató választ adnom, és nem fognak aggódni azokban a kérdésekben, amiket eddig mondtak.

Mint az már ma itt elhangzott, az alkotmány jogosítja fel az Országgyűlést arra, hogy ilyesfajta jogállási törvényt, új jogállási törvényt hozzon létre a kormánytisztviselőkről. Szeretném elmondani, hogy 306 igen, 16 nem szavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el ezt a parlament. Igaz, ehhez a részhez egyetlenegy MSZP-s sem adta a szavazatát, de a sürgős kihirdetéshez már igen, az 306 igen és 16 tartózkodás mellett lett elfogadva a Házon belül; itt az LMP nem szavazott a sürgősség mellett egyetlenegy szavazattal sem. Tehát valamilyen módon vagy a sürgősséget, vagy magát a törvénymódosító javaslatot minden parlamenti pártból támogatta képviselő, így tehát úgy gondolom, ez egy elég széles konszenzus, messze túlmutat a kormánypártok kétharmados parlamenti jelenlétén.

Ahogy ez ma már itt elhangzott, alkotmánybírósági határozatok sora van a kormányzat szervezetalakítási szabadságának jogáról és lehetőségéről, ezzel élt csak a mostani kormányzat. Ahogy átalakította a kormányzat legfelsőbb szintjét, megfelezte az állami politikai vezetők számát, ugyanúgy halad ezekkel a változtatásokkal lejjebb, hiszen minden szinten szükség van a közszféra átalakítására, azért is, hogy tekintélye legyen, azért is, hogy hatékonyan tudjon működni. Azt hiszem, ma már volt egy vita, amelyben nagyon egyetértettünk Lamperth Mónika képviselőtársunkkal, hogy mennyire fontos a hatékonyság a közszférán belül.

Ezek a kinevezések nem határozott időre fognak szólni, mint ahogy önök tették ezt, és hat évre betonoztak be alkalmasabb és kevésbé alkalmas szereplőket a közigazgatás vezető pozícióiban, ezek újra határozatlan időre fognak szólni, és természetesen teljes munkaidőre.

Továbbra is végigvisszük azt a célunkat, amely a közigazgatás és a politikai állami vezetés szétválasztása. Ennek volt része akár a helyettes államtitkárok, akár a közigazgatási államtitkárok újbóli bevezetése; illetőleg az a lehetőség, amit ön rémként vetített elő, hogy ezentúl a közigazgatási vezetők kinevezésébe elsősorban közigazgatási vezetőknek, a közigazgatási államtitkárnak lesz beleszólási joga. Ez egy teljesen koherens és normális működési mód, hogy nem a politikusok, hanem a közigazgatási vezetők, a minőségpolitikáért felelős tárca közigazgatási államtitkára és a személyi ügyekért felelős tárca közigazgatási államtitkára - e kettő ugyanaz, ugye, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium -, ő gyakorolja ezt a felügyeletet, ő ügyel arra, hogy szakmai kinevezések történjenek, hiszen neki kell majd koordinálnia a kormányzaton belüli ilyen működést. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez igazából mind-mind-mind elválasztja a közigazgatást és a politikát, a két döntéshozatalt, ezáltal teremti meg a minőségi közigazgatási munka alapjait.

Szintén fontos előny, hogy a belépéshez a pályakezdőknél a nyelvtudás már előírt kötelezettség, anélkül senki sem jöhet kormánytisztviselőnek a következő évben a közigazgatásba.

A két hónapos felmondási idővel kapcsolatban már elhangzott: ez csak egy szimmetria beiktatása. Gondoljunk csak bele, Magyarország az EU soros elnöke lesz pár hónap múlva. Ha egy fontos tisztet betöltő kormánytisztviselő egyszer csak azt mondja, hogy kilép a közszférából, és nem foglalkozik többé azzal a feladatkörrel, amit ellátott, adott esetben ha tényleg fontos feladatot látott el, ez az EU-elnökségnek vagy a magyar államigazgatás működésének az ő területén egy fennakadását jelentheti. Ez nyilvánvalóan az ő részéről megvan, hogy ezt indoklás nélkül megtegye, ő kvázi otthagyhatja az államigazgatást, otthagyhatja ezt a feladatát, a köz szolgálatát. Ugyanez a szimmetria érvényesül majd most a munkáltató részéről is; illetőleg felhívnám mindenkinek a figyelmét a 67/2009. alkotmánybírósági határozatra, amely a szerzett jogokkal kapcsolatos. Ennek egyik alapja az volt, hogy pontosan önök voltak, akik elvették a 13. havi fizetéseket, bizonyára a szakszervezetekkel történt egyeztetés és közös vastaps után, de ezen ügycsoport kapcsán az Alkotmánybíróság kifejtette azt az álláspontját, hogy a kinevezési okiratban lévő jogok a szerzett jogok, és a háttérjogszabályok változtatására a kormányzatnak igenis lehetősége van.

Szintén felhívnám a figyelmüket a törvényjavaslat kapcsán arra, hogy a különböző tanácsadói munkakörökhöz immáron szakvizsgát, jogi szakvizsgát és öt év gyakorlatot vár el a törvény, sőt itt a főtanácsadóknál tízéves gyakorlatra van szükség. Ez jóval több, mint az önök által bevezetett versenyvizsga, amit egy több tízezer forintos felkészítő után végezhettek el a jelenlegi köztisztviselők, de ez a mai nappal szintén megszűnt. Maga a versenyvizsga nem, hiszen ez az intézmény hosszú távon igenis hasznos lehet a Magyar Köztársaság közigazgatása számára, de az a forma, ahogyan az most történt azzal az általánosítással és azzal az alacsony színvonallal, nem jó. Az ötlet valóban jó volt, azt a későbbiekben alkalmazni kell, de a jelenlegi megvalósítás sajnos nem váltotta be a minőségi követelményeket.

Új elem szintén az igazgatási szünet, amely a kiszámíthatóságot jelenti a kormányzatban dolgozók számára, illetőleg azok számára is, akik valamilyen jogi aktust várnak a kormányzati szervezetektől. Ez nem egy magyar találmány, ez az Európai Unióban bevett módszer: kiszámíthatóvá teszi, hogy melyik az az időtartam, amikor a köztisztviselők nagy része a szabadságának legfeljebb 60 százalékát kiveszi. Bízom benne, hogy a munkaszervezésben ez szintén előnyt jelenthet.

A minőségpolitika szempontjából fontos rendelkezés a kormány-tisztviselői törvényben a cél- és témavizsgálatok lehetősége. Ezekkel sajnos nem elég hatékonyan éltek az előző kormányzatok; itt nyilvánvalóan gondolhatunk több kormányzatra is. Bízom benne, hogy ez szintén a minőséget fogja javítani.

(18.10)

Az érdekegyeztetés kapcsán le kell szögezni, hogy a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsot nevesíti a jogszabálytervezet, tehát a munkavállalók és a munkáltatók közötti párbeszéd intézményesített formája továbbra is létezni fog, ez megmarad. Az élet- és munkakörülményekkel, a foglalkoztatási feltételekkel, valamint a személyes juttatásokkal kapcsolatos elvi, gazdasági kérdésekkel is, és még minden mással is, amelyek valóban az itt foglalkoztatottak számára fontosak, ez az érdekegyeztető tanács fog foglalkozni, hiszen számunkra is fontos, hogy mindenben meghallgassuk az ő véleményüket. Ők ismerik legjobban ezeknek a szervezeteknek a működését, és az ő vezetőik tudják pontosan és a legjobban, hogy mivel lehet motiválni a köztisztviselőket a minőségibb munkavégzésre.

Mint ahogy az az indokolás utolsó mondataiban is olvasható, ennek a fajta átalakításnak lesz folytatása, hiszen itt nyilvánvalóan gyorsan kellett cselekednünk. A kormányváltás után egyetlenegy perc pihenőideje sem volt az új parlamenti többségnek, ezért terjesztettük be ezt az önálló törvényjavaslatot. De természetesen arra, amit ön is fölvetett vagy önök is fölvetettek - a köztisztviselői életpálya, a minőségi munkavégzés -, ezekre mind-mind-mind további átfogó jogszabályok fognak születni, akkor már, ha a kért tárcaközi egyeztetések és minden más rendelkezésünkre áll, hiszen a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt.

Én köszönöm, hogy meghallgattak, és bízom benne, hogy látni fogják ennek a törvényjavaslatnak a pozitív hatásait. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 67 2010.05.25. 0:41  42-84

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden válaszolnék. Úgy látszik, nem voltam elég egyértelmű az előző felszólalásomban. Egyértelmű, hogy a munka törvénykönyve 90. § szerinti védelem meg fogja illetni mindazokat, akik rokonukat ápolják otthon, mert beteg, mindazokat, akik reprodukciós eljárásra járnak, mindazokat, akik gyereket várnak, mindazokat, akik táppénzen vannak, mindenkit megillet. Egyedül annyi változás lesz, hogy közölhető velük ez alatt az időtartam alatt is a munkaviszony megszűnésének a ténye, de természetesen ez a két hónapos felmondási idő csak akkortól kezdődik, amikor visszatérnek a munkajogviszonyukba, tehát természetesen ugyanez a védettség továbbra is meg fogja őket illetni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 77 2010.05.25. 2:14  42-84

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen. Három a magyar igazság, elmondom én harmadszorra is. Valóban, jó helyen kereste Gaudi-Nagy Tamás a kismamákra vonatkozó rendelkezést. Szeretném szó szerint idézni a valódi szándékunkat is, hiszen Lendvai Ildikó biztosított arról, hogy jóindulattal tekint felénk, és mindenhol a jó szándékunkat feltételezi. Itt az szerepel, hogy ha a munka törvénykönyve 9. § (1) bekezdésében meghatározott valamely körülmény áll fenn - ezek közé tartoznak az otthonápolók, kismamák, katonák és sok mindenki más -, a felmentési idő e körülmény megszűnését követő napon kezdődik. Tehát amikor meggyógyul, amikor visszatér a munkába. Szinte szó szerint ugyanezt ismétli meg a 35. § (2) bekezdése, hogy ha a munkavállalóval kapcsolatban a rendes felmondás közlésekor az MT 90. § (1) bekezdésében meghatározott valamely körülmény áll fenn, a felmondási idő e körülmény megszűnését követő napon kezdődik. Tehát mindaz a garancia, ami a munka törvénykönyvében van, az itt is megvan, idézi ezt a jogszabályt továbbra is, úgyhogy mindenki továbbra is védelemben fog részesülni.

Kétszer írtuk bele, hogy egyértelmű legyen, de be fogjuk nyújtani harmadszorra is, hogy négyszer szerepeljen ebben a törvénymódosító javaslatban, így ha valaki felüti bármelyik oldalát, szinte már minden oldalon találkozhat ezzel. De fontos is, mert valóban, egy gyermeket vállaló anya nagyon sok egyéb más problémával is küszködik, akár a közlekedésben, a gyermeknevelésben és sok minden másban. Ezt nagyon jól tudom, hiszen az én javaslatom volt a Fővárosi Közgyűlésben is a kismamabérlet bevezetése, és láttam, hogy ez is mekkora segítséget jelent egy-egy kisgyermekes szülőnek. Úgyhogy nagyon fontos, hogy egyértelműek legyenek ezek a szabályok. És ha van köztünk bárki is, aki mást tud belemagyarázni valamelyik paragrafusba, mint ami a valódi szándékunk volt, akkor azt nyilvánvalóan korrigálni fogjuk, és nagyon szépen köszönjük másoknak is az erre vonatkozó javaslatait.

Ettől függetlenül és a vita eredeti medrében - négy másodpercet visszatérve - bízom benne, hogy mindnyájan érdekeltek vagyunk abban, hogy a közigazgatás hatékonyabban működjön, és ennek a törvényjavaslatnak is a valódi célja természetesen nem a betegekkel való kibabrálás, hanem az, hogy egy jól működő közigazgatás szolgálja a magyar nemzetet.

Köszönöm. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 125 2010.05.31. 4:42  96-125

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örültem, hogy itt lehettem, élveztem a vitát. Egy alkotmányjogi szemináriumsorozat sem tudott volna több jó javaslatot előhozni. Tényleg köszönöm önöknek, hogy ezen komolyan gondolkoznak, és akár az eszmei alapjait vizsgálják, akár a pragmatikus részekhez gondolnak hozzá, és tesznek további lépésekre javaslatot. Ugyanakkor mégiscsak felhívnám a figyelmüket, az eredeti szándékunk ezzel az volt, hogy a 200 főben maximalizált parlamenti létszámhoz kapcsolódóan a megválasztás mechanizmusára gondoljunk ki egy lehetőség szerint konszenzusos választási rendszert. Ennél többre ez a határozati javaslat nem hivatott. Nagyon sokféle javaslat érkezett, amelyik más témákra is kiterjesztené vagy már meghatározná az ottani vita menetét. Úgy gondolom, egyiket sem érdemes korlátozni.

Végignézve néhány módosító javaslatot, Novák Elődnek és Lamperth Mónikának külön-külön van javaslata, amelyik az arányos rendszert kívánná száz százalékig bevezetni a választáson. Úgy gondolom, bízzuk ezt a bizottságra. Vitassa meg ezt is és mást is, de ne vegyük el a munkáját. Legyen lehetőség, hogy ott erről vitatkozzanak. Lehet, hogy az egyik jó, lehet, hogy a másik jó, lehet, hogy a mostani vegyes választási rendszer, de semmiképpen nem jó szerintem, ha ezt már most itt eldöntjük, és teljesen behatároljuk a bizottság tevékenységét. Mindenkinek megvan már most is a maga véleménye, valószínűleg az MSZP és a Jobbik a listás rendszert szeretné, valószínűleg mi az egyéni körzeteknek is súlyt adnánk, ez nyilvánvalóan már most látható. De ne itt döntsük el ezt, hanem ott próbáljunk valamilyen konszenzust létrehozni ezzel kapcsolatban.

A másik nagy vitatéma, hogy albizottság vagy eseti bizottság. Természetesen minden képviselőnek minden bizottság munkájában konzultatív jelleggel joga van részt venni, és mivel ez egy paritásos bizottság, ezért itt nem is annyira a szavazás számít, úgyis konszenzusra kell jutni valamilyen szinten. Tehát ha valaki az álláspontját kifejtheti, szinte ugyanolyan a részvétele a munkában, mint azoké, akik rendes tagjai ennek a bizottságnak. A Házszabály erre keretet biztosít, és maga a műfaj nem olyan, hogy ott a szavazás annyira éles lenne. Ezen kívül fölhívnám a figyelmet a Házszabály 35. § (3) bekezdésére, amely szerint az eseti bizottságnak pontosan ugyanolyanok az eljárási szabályai, mint az állandó bizottságé. Tehát az eljárási rendben semmi különbség nincs. Illetőleg mindenkinek felhívnám a figyelmét az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság 1995. szeptember 13-ai döntésére, amely szerint csak akkor házszabályszerű egy eseti bizottság felállítását indítványozni, ha egyúttal az elnököt és az alelnököket is megnevezik. Ez ebben a javaslatban nem szerepel, tehát a Házszabály szerint sem lehetne ezt támogatni. De a lényeg az, hogy ebben a bizottságban paritásos alapon egyketted-egyketted arányban ellenzék és kormánypárt ütköztesse az érveit. Elég bő időkeret van, azt hiszem, erre, hogy ezt meghatározzák.

A Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr által előadottakra szerintem, amely alapos és részletes volt, ugyanolyan mélyrehatóan válaszolt Salamon László képviselőtársam, úgyhogy azzal én nem foglalkoznék már bővebben.

Az ajánlószelvény gyűjtése szerintem szintén olyan kérdés, amit a bizottságon belül kell megvitatni. Nem zárjuk ki azt, hogy erről lehessen szó, és nem is tesszük kötelezővé, tehát mindent szabad, ami nem tilos. Úgyhogy nyugodtan abban a bizottságban is föl lehet vetni ezt a témakört. A VPN rendszert én nem olvastam, úgyhogy szerintem, bár nem tisztünk az, hogy az elnök úrnak a szómegvonását minősítsük, de teljesen jogos volt akkor az a döntése. Én is kaptam már Vona Gábortól SMS-t, amiben rendezvényre invitált, de mégsem az ügyészséghez rohantam azon nyomban, hanem megőriztem magamnak egy ideig. (Derültség.)

A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban pedig szerintem tényleg ünnepélyes pillanat volt a múlt héten, amikor döntött a parlament a kettős állampolgárságról. Azt hiszem, elég jól rendezi ez a törvény ennek a lehetőségét is. Bízom benne, hogy ők is a nemzet részeinek érzik magukat, és ha élni kívánnak szavazati jogukkal, mint akkor már leendő kettős, magyar és mondjuk, román vagy magyar és szerb kettős állampolgárok, megvan a módja annak, ha ezzel élni akarnak.

Bízom benne, hogy parázs szakmai vita lesz, és az előképekből kiindulva valóban az lesz ebben az albizottságban. Mind a jogászoknak, mind majd később az alkotmányjog kutatóinak, de a képviselőknek is hatékony tere lesz. De a legfontosabb az, hogy eredményes legyen. Ezért is kell valamiféle kereteket szabni itt a különböző módosító indítványok és kapcsolódó módosító indítványok garmadájában, mert az a legfontosabb, hogy minél hamarabb és minél inkább konszenzussal szülessen meg az eredmény. Már csak azért is, hogy a pártoknak legyen idejük felkészülni az új rendszerben a 2014-es választásokra.

Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a vitában való részvételt. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 94 2010.06.07. 2:06  91-98

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány hozzáállása ehhez az egész témakörhöz kapcsolódóan teljesen egyértelmű, hiszen már elfogadtuk a büntető törvénykönyvnek azt a módosítását, mely helyre tette pontosan a kommunizmus rémtetteinek a tagadását, hiszen ugyanúgy, ahogy a holokauszt rémtetteit, aki tagadja, bűncselekményt követ el, ugyanígy a kommunizmusnál is ezt a szabályt vezettük be. Nincs többé kettős mérce Magyarországon, ugyanúgy kell ítélni mind a két diktatúrát.

Amit ön feszeget, az húszéves kérdés, és valóban jobb lett volna, ha ezt 1989-90-ben rendezik. Ennek a kérdésnek a tisztázása azóta sem történt meg, sem pró, sem kontra nem hangzott el végső érv. Ugyanakkor mégiscsak fura volt nekem öntől hallani, az ön frakciójának képviselőjétől ezeket a szavakat. Hiszen azért a Jobbik frakciója sem mentes hasonlóktól. Ha ön azt követeli meg a kormánypárttól, hogy terjesszen be olyan törvényjavaslatokat, amelyek az egész parlamentből kitiltják azokat, akik a volt kommunista állampárt funkcionáriusai voltak, talán érdemes lenne először a felszólaló frakciójának a saját háza táján körbenézni. Hiszen Nyikos László, a költségvetési bizottság elnöke az MSZMP-nek 1989-ig tagja volt. Korondi Miklós, az önkormányzati bizottság tagja a saját parlamenti önéletrajza szerint '82-től '87-ig tagja volt az MSZMP-nek. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hoppá!)

Furcsállom, hogy a Jobbik alapszabályában, ha jól tudom, nincs olyan tiltó rendelkezés (Közbeszólás a Jobbik soraiból), amely az MSZMP tagjait kitiltaná a Jobbik soraiból. Szintén az önök egyik tisztségviselője, Tóth Sándor, kecskeméti Jobbik-elnök azt mondta, hogy 20 évvel a rendszerváltás után elhanyagolható kérdés, hogy ki volt a kommunista pártnak tagja és ki nem, a lényeg, hogy legyőzzük az MSZP-SZDSZ-t. Szintén - úgy látom, Kecskeméten vannak önöknél ilyen hangok - Wolfárt Mária, az ottani Jobbik-szóvivő azt mondta, hogy a 800 ezer párttag többsége becsületes, jó szándékú ember volt, ő maga pedig azért nem lépett ki anno az MSZMP-ből, mert az kellemetlen következményekkel járt volna számára.

Úgy gondolom, akkor hiteles egy ilyen felvetés egy párt részéről - amely egyébként egy nagyon érzékeny és fontos témát feszeget -, hogyha először a saját soraiban ilyesfajta előírásokat be is tartat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Szerintem utána lehet a parlament elé állni ezzel a javaslattal.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 98 2010.06.07. 1:06  91-98

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Azt is megtudtam, hogy egyidősek vagyunk ezek szerint a képviselő úrral, hiszen én is 10 éves voltam a rendszerváltáskor.

Abban teljesen egyetértünk, hogy mindazok, akik a maguk hatalmát ebben az erkölcstelen rendszerben alapozták meg, és ezt átmentették a következő rendszerbe, az teljesen erkölcstelen és vállalhatatlan lépés, és valóban, ez ellen nekünk fel kell lépnünk, hogy a spontán privatizációban vagy máshol szerzett vagyonok legalább társadalmi megvetés tárgyát képezzék.

Az ön által felvetett javaslatoknak - mivel alkotmányos kérdést érintenek - a következő két évben biztosan lesz feladata, hogy előkerüljön, hiszen a közhivatal-viselési szabadság most az alkotmányban rögzített szabadság. Hogyha az önök javaslata szerint korlátozni akarjuk a közhivatal-viselést azokkal szemben, akik mondjuk, az Állami Számvevőszék elődjénél vagy az APEH elődjénél viseltek fontos szerepet az előző rendszerben, ha önöknek valós az erre vonatkozó szándéka, akkor nyilvánvalóan az új alkotmány előkészítésénél, ahol önöknek is lesz delegáltja, az új alkotmány szövegébe a közhivatal-viselési szabadság korlátozását be tudják terjeszteni. De kérem, akkor előzetesen vállalják ennek a következményeit is a frakción belül.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 152 2010.06.07. 2:09  147-156

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, a szándékaink nagy része egyezik, hiszen mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy egy jól működő közigazgatás legyen Magyarországon, visszaálljon a tekintélye, és ez csak úgy állítható vissza, ha az a nagyon kis réteg egyébként a közigazgatásból, aki vagy politikai alapon lett kinevezve, vagy pedig alkalmatlan a munkavégzésre, kikerülhessen. Az eddigi rendszerből nem kerülhetett ki.

A bírósági gyakorlat egyértelmű volt, hogy alkalmatlanság címszóval senkit nem lehetett felmenteni a köztisztviselői jogviszonyából. A kormánytisztviselők jogállása ebből a szempontból más lesz, erre a 65 ezer emberre másfajta jogszabály fog kiterjedni. Az indokolásnélküliség ma is létező gyakorlat a munkajogban, a közszféra munkajogában egyaránt, hiszen a próbaidő ideje alatt, akár fél évig, illetőleg vezető beosztásúaknál szintén indoklás nélkül lehet felmenteni az illetőt, vagy megszüntetni a munkajogviszonyt.

Ez nem vezethet önkényességhez. A bíróságok példája egyértelműen mutatja, hogy az indokolásnélküliség nem jelent önkényességet. Felhívnám a figyelmét például, hogyha itt jogi helyekre és korábbi ítéletekre hivatkoztunk, az enyingi jegyző esetére, amikor kiderült, hogy nem a munkavégzésével kapcsolatban felmerült okból mentették fel indokolás nélkül próbaidő alatt azt a munkavállalót, akit felmentettek, éppen ezért visszahelyezték a jogviszonyába, hiszen az indokolásnélküliség nem engedi meg az önkényességet. Ha teljesen különáll a felmentés valós oka attól, ami a munkavégzéshez kapcsolódik, azt nem tehetik meg, még akkor sem, ha nincs indokolási kötelezettség.

Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatával kapcsolatban pedig arra hívnám fel a figyelmet, hogy az azt rögzítette - szerintem a 13. havi juttatással kapcsolatos ítéletből vagy határozatból idézett a képviselő úr -, hogy szerzett jog a köztisztviselők számára a kinevezési okiratban feltüntetett besorolási és egyéb osztályok. A háttérjogszabályt a későbbiekben változtathatja a jogalkotó, ahogy az előző időszakban a 13. havi fizetés mint szerzett jog tűnt el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ugyanúgy, mint mi a felmentésnél kívánunk szimmetrikusabb, de mégiscsak védelmet biztosító jogszabályi környezetet teremteni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 156 2010.06.07. 1:05  147-156

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a figyelmét és az aggodalmát is a képviselő úrnak ezzel a javaslattal kapcsolatban. Bízom benne, hogy az előterjesztők szándéka szerint meg fog valósulni ez a tervezet, és kormánytisztviselő lesz ez a 65 ezer ember. Bízom benne, ez lehetőséget teremt arra, hogy amint karcsúsodott a minisztériumok száma, ön is jól láthatja, hogy hány bársonyszék van itt üresen, nyilván ez sokkal kevesebb kiszolgáló személyzetet is igényel a közszféra részéről, így tehát fel fognak szabadulni erők. S amúgy is az eljárások egyszerűsítésével, a bürokrácia leépítésével szintén mind a vállalkozók egyrészről adminisztratív tehertől szabadulhatnak, másrészről pedig az állami költések, a különböző bérkiadások is csökkenni fognak. Ehhez van szükségünk erre a törvénymódosításra. Mi nem fogunk visszaélni ezzel, nem önkényesen fogunk élni ezzel, hiszen azokra a szakemberekre szükségünk van, akik jól végzik a közszférában a munkájukat. Nem akarjuk elkövetni azt a hibát, mint az elődeink, és a valódi szakértő köztisztviselőket, kormánytisztviselőket eltávolítani a közigazgatásból, hiszen akkor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ugyanarra a sorsra juthatunk, mint ők, amit nem szeretnénk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 98 2010.06.14. 2:03  95-102

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Természetes szerintem a jogszerűség, és természetes az a hatékonyságra törekvés, ami a kormány szándékait mutatja, pontosabban: azoknak a kormánypárti képviselőknek a szándékát, akik ezt a javaslatot benyújtották.

A korábbiakban ezzel kapcsolatban természetesen került sor konzultációra, ha nem is hivatalos formák között - hiszen a hivatalos formák a kormány számára voltak csak adottak a benyújtás pillanatában - a szakszervezetekkel. Azon hat szakszervezet közül, akik ezen törvényjavaslat kapcsán a véleményüket megfogalmazták, három mondta el a véleményét a különböző formában lezajlott egyeztetésen, és igyekeztünk abból többet be is építeni a törvénymódosítási javaslatba. Mint ahogy ön is ismeri, hiszen itt volt a részletes vitán is, illetőleg a módosító javaslatok szavazásakor, több kormánypárti javaslat is született, amely teljesen egybevágott a szakszervezetek kéréseivel, és bizonyos garanciákat épített be a törvényjavaslatba, amelyet teljesen méltányos módon kértek a szakszervezetek.

Ugyanakkor ennek a törvényjavaslatnak az alapvető célja az, hogy egy 18 éve stabil állapotot változtasson meg a közigazgatáson belül. Jól látjuk - mint az már ma is elhangzott egyszer itt a Házban, és kicsit úgy érzem magam, mintha a törvényjavaslat általános vitáját ismételnénk, korábban is elhangzott -, hogy van egy ilyen kis rész a közigazgatáson belül, akik valamelyest bénítják mindenki más tevékenységét és munkáját; vannak, akik elvesztek a rendszerben, igazából se nem motiváltak, se nem azt a munkakört töltik be, amelyre alkalmasak lennének. A mi célunk nem más, mint hogy a közigazgatás átlagszínvonalának javításához ők kikerülhessenek a rendszerből, más rendszerbe kerüljenek át.

Abban az esetben, ha a képviselő úr fel tudna mutatni olyan bírósági döntéssorozatot, olyan precedens jellegű és későbbi ítéleteket, olyan bírósági joggyakorlatot, amely egyértelműsíti, hogy azokat, akik alkalmatlanok a köztisztviselői munkavégzésre, fel lehetne menteni a köztisztviselői munka alól, akkor meggyőzne. De mivel ilyen sajnos az elmúlt 18 évben nem alakult ki, ezért van szükség törvénymódosításra.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 102 2010.06.14. 1:05  95-102

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a képviselő úr aggodalmát. Szeretnék minden köztisztviselőt megnyugtatni, hogy kormánytisztviselőként is ugyanúgy, ha alaposan végzi el a munkáját, semmifajta probléma nem lesz, ugyanazt a fizetést fogja kapni, ugyanolyan egyéb juttatásokat fog emellett kapni.

Ugyanakkor felhívnám a figyelmét arra, hogy jelenleg is van indokolás nélküli felmentési lehetőség, akár a próbaidő alatt, valakinek a karrierje elején, akár a karrierje későbbi részében, amikor vezetővé válik. Tehát ez a jogintézmény létező Magyarországon, és ezzel kapcsolatban ki is alakult bírósági gyakorlat, és ez a bírósági gyakorlat pontosan azt mutatja, hogy önkényesen akkor sem lehet valakit felmenteni, ha indokolás nélkül mentik fel. Ezt számos bírósági ítélet is bizonyítja.

A köztársasági elnök úr pedig nem az Alkotmánybírósághoz küldte ezt a törvényjavaslatot, hanem visszaküldte az Országgyűléshez. Éppen ezért nem azt mondta, hogy itt súlyos alkotmányossági problémái vannak, és kéri ezért az Alkotmánybíróság ilyesfajta vizsgálatát, hanem inkább egyfajta célszerűségi vizsgálatot kért a parlamenttől, és úgy gondolom, az alapvető célunkkal ő is egyetért, hiszen ő is érdekelt abban, hogy Magyarországon minél hatékonyabban működjön a közszféra, és az emberek pénzét minél jobban forgassa az állam.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 2 2010.06.21. 5:09  1-13

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egy szomorúbb évfordulóról szeretnék itt, a tisztelt Házban megemlékezni, hiszen szinte napra pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1950. június 23-án hajnalban indultak el a hortobágyi deportálások. Talán ez a negyven év kommunizmus azon része, amiről a legkevesebben tudnak, amiről a legkevesebb az ismeretünk.

Hatvan évvel ezelőtt a hajnali órákban sok-sok száz családnak a portája előtt megjelent egy teherautó, egyeseknek fél órát, másoknak két órát hagyva arra, hogy legszükségesebb tárgyaikat pár száz kiló terjedelemben összeállítsák, és általuk ismeretlen helyre szállítsák őket. A teherautó egy pályaudvarra vitte őket - itt, Budapesten elsősorban az Angyalföldi pályaudvarra -, onnan pedig marhavagonokban szállították őket a Hortobágyra. Nem tudták, hogy miért és nem tudták, hogy hova szállítják őket, még kevésbé, hogy mennyi ideig fognak ott tartózkodni.

(13.10)

Sokszor elég volt a szomszédnak egy feljelentése. Sokszor elég volt egy irigy ember. Sokszor elég volt az, ha valakinek a portájára valaki másnak fájt a foga, és ezért feljelentette őt.

Elsősorban a jugoszláv határ menti vidékről próbáltak embereket vinni a hortobágyi kényszermunkatáborokba. Egyértelmű célja a megfélemlítés volt. Az a megfélemlítés, hogy a határ menti 15 kilométeres sávban az emberek féljenek a hatalomtól, és egy feltételezett jugoszláv támadás esetén ne játsszanak össze a jugoszláv hadsereggel.

Ennek ellenére az országnak szinte minden tájáról, Budapestről és máshonnan is vittek a hortobágyi kényszermunkatáborokba embereket. Egy háborús jogszabály alapján telepítették ki őket, békeidőben. Sem bírói döntés, sem semmilyen más ítélet nem volt, ami őket lakóhelyük elhagyására kötelezte volna, ennek ellenére a rendőrség elvitte őket, és ott tartotta, ott dolgoztatta őket. Amikor párnapnyi utazás után megérkeztek ebbe a kényszermunkatáborba, elvették személyi irataikat, megsemmisítették, elégették őket. Ezzel jelezték, hogy teljesen kiszolgáltatottá váltak, név nélküli emberekké váltak, akikkel a hatalom adott esetben bármit megtehet.

Sem egészségügyi ellátást, sem semmilyen más minimális személyi létfeltételeket nem kínáltak nekik. Különböző juhhodályokban, istállókban, döngölt padlón kellett hogy aludjanak, és mezőgazdasági munkát kellett végezzenek. Egy embernek körülbelül egy 50 centi széles férőhely jutott. Legyen szó aggastyánról vagy három hónapos kisgyerekről egyaránt, tekintet nélkül erre, mindenkit elvittek.

Összesen 10 ezer ember fordult meg ebben a tizenkét kényszermunkatáborban bő három év alatt. Engedjék meg, hogy felolvassam ezt a tizenkét helyszínt. Árkus, Borsós, Borzas-Mihályhalma, Ebes, Elep, Erzsébet-tanya, Kócspuszta, Kónya, Kormópuszta, Lászlómajor, Tedej és Lenin-tanya. Ezeken a helyeken éltek tehát több mint három évig, de sajnos mind a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan kik azok a nevek, akik ott megfordultak. Pontosan a személyi iratok megsemmisítése miatt szinten lehetetlen lesz valaha is rekonstruálni, hogy kiket vittek el oda.

Amikor '53-ban, Sztálin halála után szabadultak ezek az emberek, és visszatérhettek eredeti lakóhelyükre vagy annak környékére, továbbra is jogfosztottak maradtak. Talán annál az ott töltött egy-két vagy három évnél még szörnyűbb volt, hogy ingatlanjuktól megfosztották őket, munkahelyüktől megfosztották őket, nem vállalhattak olyan munkát, ami képzettségüknek megfelelő, gyermekeik nem tanulhattak tovább. Annál a három évnél sokkal tovább tartott, 1990-ig az a sok-sok évtized, amíg továbbra is jogfosztottak maradtak, és mindez a mai napig is eltörölhetetlen jegyet ad, hiszen a gyengébb munkakörülmények miatt, a rosszabb munkavégzés miatt ezeknek az embereknek a nyugdíja is alacsonyabb; az iskoláikat nem tudták befejezni, ezért nem tudtak minőségi munkát vállalni, ezért is alacsonyabb a nyugellátásuk.

A rendszerváltáskor viszonylag kevésbé került a figyelem középpontjába a hortobágyi kényszermunkatábor. Pontosan azért, mert akkor még ezek az iratok titkosak voltak, csak a kilencvenes évek második felétől lehetett kutatni. Amikor a figyelem arra szegeződött, hogy a kommunizmusnak milyen rémtettei voltak Magyarországon, ez a rész még nem volt kutatható.

Ezért fontos, hogy mi viszont minden alkalommal megemlékezzünk erről, az oktatásban minél nagyobb szerepet kapjon, hogy erre is kitérjünk. Filmek és könyvek szülessenek meg hatvan év után erről a szörnyű hortobágyi rémtettről. A hatvanéves évfordulóra jelent meg az első komolyabb album, amely feldolgozza ezt, amelynek címlapján az idén ősszel felállítandó első központi budapesti emlékmű szerepel, amely a kényszermunkatáborba hurcoltak állapotát egy magyar találmány, az üvegbeton segítségével kívánja majd bemutatni az I. kerületi Szarvas téren.

Ettől függetlenül nekünk feladatunk, hogy befejezzük azt az ökumenikus templomot, amely ott, a Hortobágyon jelkép és találkozóhely a jogfosztottaknak, és itt, a parlamentben is megemlékezzünk róluk, megkövessük őket, és soha ne feledjük el az emléküket, hogy soha többé ne történhessen ilyen Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 28 2010.06.21. 5:10  26-29

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A frakcióvezető úr azt kérdezte, hogyan tudja az ellenzék megakadályozni a kormányzati döntéseket, hogy a kormányzati többség el tudja fogadtatni a jogszabályokat. Az előző négy évben kellett volna jobban kormányozni, és akkor önöknek lehetne itt többségük, és nem nekünk (Zaj, derültség az MSZP soraiban.), de úgy látom, nagyon lassan szokják önök meg, hogy itt bizony a választók úgy döntöttek, hogy a következő négy évben a Fidesz-KDNP-t ruházzák fel elég nagy arányban azzal a jogosítvánnyal, hogy törvényeket alkothasson Magyarországon. Ezt a továbbiakban sem tudják önök itt a parlamenten belül a szavazásoknál megakadályozni, ezt előre mondom.

Kicsit furcsa volt a címe, a címválasztása is az ön felszólalásának, hiszen a kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésszak első napján arra célzott, miért ilyen tétlen a kormány. Mi most pont azért vagyunk itt, mert a kormánynak igen hosszú az a lajstroma, amelyben összeszedte, mik azok a törvénymódosító javaslatok, amelyeket az Országgyűlésnek meg kell vitatnia (Zaj az MSZP soraiban.), s itt a következő egy hónapban még szükség van az önök munkájára is és a kormánypárti képviselők munkájára is ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezhessük. Úgyhogy ezt nagyon izzadtságszagú címválasztásnak tartom a magam részérül.

Ugyanakkor nagyon bátor az a sok-sok vád, amit a kormányzattal szemben itt felhozott. Én 2008 óta vagyok képviselő, egy időközi választáson kerültem be, úgyhogy nekem itt csak kétéves tapasztalatom van a parlament működésével kapcsolatban, de azt tapasztaltam az előző két évben, hogy a kormánynak számtalan előterjesztése volt, Elefántcsontparttól Új-Guineáig voltak nemzetközi szerződések, amelyeket a magyar parlamentnek ratifikálnia kellett; ahhoz képest valóban más a mostani parlament működése, sokkal tartalmibb és sokkal intenzívebb. (Zaj, derültség az MSZP soraiban.) Az előző hetekben önöktől pont azt hallhattuk, amit most is mondott, hogy az ellenzéki képviselők nem tudják felvenni a ritmust, nem tudják követni a törvényalkotás menetét. (Nagy zaj az MSZP soraiban.) Pontosan ez az a fordulatszám, amelyre rá kellene állniuk, és bármennyire is meleg lesz még a következő hónapokban, ennek ellenére - ezt önöknek is javasolom - próbálják figyelemmel követni, hiszen még számtalan törvénymódosító javaslat fog bekerülni a Ház elé.

(14.10)

Az, amit ön a felszólalása elején felvetett, hogy most egyéni képviselői indítványként vagy pedig kormányjavaslatként kerül be egy-egy törvénymódosító javaslat ide a parlament elé, én úgy gondolom, hogy a választókat kevésbé, inkább a jogdogmatikusokat érdeklő probléma, hiszen ők foglalkoznak a jogforrástannak ezzel az elméleti részletkérdésével. De úgy érzem, hogy a választók számára az a fontos, hogy ezek a döntések megszülethessenek, úgyhogy ilyen szempontból mindegy, hogy egy kormánytag vagy egy frakciótag az, aki ezzel foglalkozik.

Az egyeztetéssel kapcsolatban pedig azt tudom elmondani önnek, hogy például az egyik törvényjavaslat kapcsán, amit én magam is jegyzek - a kormánytisztviselők jogállásáról szól -, mi magunk, ha nem is formális, de informális egyeztetést folytattunk három szakszervezet képviselőjével is, aki mind a hat szakszervezet álláspontját képviselte ezeken az egyeztetéseken.

A kormány pedig megduplázta a vis maior keretet, ön is ismeri, költségstopot rendelt el az állami intézményeknél, telefon-, bútor- és autóbeszerzési és -cseretilalmat rendelt el. Nem hiszem, hogy ezek a tétlenség jelei lennének. (Dr. Ujhelyi István: Eddig is volt.) A kilakoltatási tilalomról már volt szó, és lesz is szó (Közbeszólás az MSZP soraiban: Eddig is volt.) a továbbiakban is a mai ülésnapon. Itt, ugye, volt egy interregnum április 16. és június 10. között, amikor sajnálatos módon folytatódhattak a különböző eljárások. Ennek a következményét látjuk a mostani kilakoltatásoknál. Elkezdődött a külső megbízások felülvizsgálata a kormány döntése nyomán, illetőleg az önkormányzati választásoknak is az előkészítése.

Csak egy számadatot hadd mondjak: az önök előző kormánya, amikor nem is volt jobb- és baloldal között kormányváltás, hanem egy MSZP-SZDSZ-kormányt egy MSZP-SZDSZ-kormány követett, 47 nap alatt állt föl, a mi kormányunk egy elég radikális kormányváltás után 34 nap alatt. Ebben is igyekeztünk minél gyorsabbak lenni.

Önök is itt voltak a parlamentben, amikor az állampolgárságról, parkolásról, önkormányzatok megfelezéséről, népszámlálásról, közoktatásról, állami vagyonról, áfatörvényről vitatkoztunk, és változtattuk meg a különböző jogszabályokat, igencsak intenzív munkával. Folytatódni fog ez még, hiszen a kormány akár a létszámgazdálkodás, akár az átadás-átvételi eljárás keretében sok-sok önálló jogszabályt alkotott.

A házbizottság ülésén én magam is ismertettem, és ott volt az MSZP-frakció képviselője is, hogy a következő hetekben mivel fogunk foglalkozni: polgári törvénykönyvvel, alkotmánnyal; termőföldtörvényről, közbeszerzésekről, állami vagyonról, területfejlesztésről és területrendezési eljárásról szóló törvénnyel; Egészségbiztosítási Felügyelet, gyógyszertörvény, egészségügyi és szociális tárgyú törvényekkel. Ezek mind-mind a parlament napirendjén fognak szerepelni.

Én úgy gondolom, hogy amikor ön a kormányt cselekvőképtelenséggel vádolja, vagy azzal, hogy nem terjeszt elég törvényjavaslatot a parlament elé, igencsak tévúton jár, hiszen mind a versenyképességi csomag, mind a pénzügyi stabilitási csomag ki fogja fejteni a részleteit annak a 29 pontnak, amit a miniszterelnök úr itt előttünk kifejtett a parlamentben.

Én azt kérem önöktől, hogy próbáljanak ehhez konstruktív módosító indítványokat benyújtani, próbáljanak ebben együttműködni. Önök láthatják, hogy ez a szélesebb néptömegeknek, a magyar választók nagy részének támogatását élvezi. Próbáljanak önök is olyan módosító javaslatokat benyújtani, olyan javaslatokat megszavazni, amelyek nagy társadalmi támogatottságúak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 90 2010.06.21. 2:03  87-94

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy az imént említett vitában, amikor korelnök úr is fölszólalt, én magam is itt voltam a kormány képviseletében. (Dr. Bárándy Gergely bólint.) Késő éjszaka volt, de így derengenek az emlékeim, tehát a kormány képviselve volt abban a vitában például. És így is igyekszünk minden vitánál jelen lenni. Nyilvánvalóan az elején lehetséges, hogy egyik-másik törvényjavaslatnál nem pontosan az a miniszter vagy államtitkár volt itt, akinek ez a területe, de igyekeztünk itt lenni akkor is, amikor a Házszabály esetleg nem írja elő a jelenlétet. Akkor is itt voltunk, és igyekeztünk a kormány álláspontját is még a vita legelején tolmácsolni, hogy a kormány miként és milyen okokból támogatja a kormánypárti képviselők javaslatait, hiszen ezzel kapcsolatban természetesen előzetes egyeztetés született.

Úgyhogy én itt fölhívnám a figyelmét arra, amit a frakcióvezető úr is mondott a napirend előtti felszólalásoknál, hogy önök a Házszabálytól eltérést és a házszabály-ellenességet néha keverik, ami retorikában megengedhető fordulat, de a jogi terminológiában kevésbé. Úgyhogy én arra kérem, hogy vigyázzunk arra, mit mondunk házszabály-ellenesnek, és a Házszabálytól való eltérést ne tekintsük ennek, hiszen ma is volt, ha jól emlékszem, olyan törvényjavaslat, amelyet Házszabálytól eltéréssel tárgyalunk.

Ezen javaslatok egy része, amelyek ilyen gyorsan futnak át a parlamenten, egyoldalas törvényjavaslatok, amely után egyoldalas indoklás következik. Tehát azért viszonylag rövid idő alatt átfuthatók; nyilvánvalóan lehetséges, hogy egyik-másiknál konzultálni kell külső szakértőkkel, de ettől függetlenül azért gyorsan áttanulmányozhatók. Nem a 30-40 oldalas javaslatok azok, amelyek egyik napról a másikra kell hogy döntés elé kerüljenek, azokat több hét alatt vitattuk meg.

Szintén a parlament fontosságát jelzi az, hogy albizottságot, eseti bizottságot is létrehoztunk kormánypárti képviselők indítványára, akár az új Országgyűlés megválasztásával kapcsolatos döntéshozatalra, akár az új alkotmányozásra, minél bővebbre igyekeztünk ezeket tenni.

Úgyhogy a parlament és a parlamentarizmus szerintünk egy szükséges jó, és amikor arról szólt a képviselő úr, hogy ez csak színpadias jelenet vagy színház, akkor azt hiszem, hogy azzal a felszólalásával egy évet elkésett. Köszönöm szépen. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 94 2010.06.21. 1:06  87-94

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő! Tisztelt Ház! Mint ahogy az már ma is szóba került, a kormány igyekezett a lehető leggyorsabban megalakulni, mint mondtam, két héttel gyorsabb volt a kormányalakítás, mint az előző időszakban, amikor egy MSZP-SZDSZ-kormányt MSZP-SZDSZ-kormány követett, de ettől függetlenül volt olyan időszak, amikor egyéni képviselői indítványok tömege zúdult valóban a parlamentre, hiszen akkor ez így volt csak lehetséges.

A vitákkal kapcsolatban pedig azt mondanám, hogy nagyon sokszor kicsit eltéved a vita, hiszen sok képviselő blogokból olvas föl, régi jogirodalmi esszéket vesz elő, és azokat olvassa föl, amelyek olykor még csak vékony szállal sem kapcsolódnak az aktuális témákhoz. Ön is itt volt a vitákban, ön is tapasztalhatta, én is tapasztaltam, hogy nagyon sokszor teljesen eltéved a vita, és a levezető elnök jóindulatán múlik, hogy ki-ki igazából a saját korábbi különböző gondolatait vagy pártgyűléseken megfogalmazott gondolatait osztja meg velünk, amelyek olykor-olykor érdekesek, de nagyon sokszor, az esetek akár kétharmadában is eltérnek a valódi témától.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 165 2010.07.05. 2:10  162-165

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, mint az elhangzott, a kettős állampolgárságról szóló törvény után a jelenleg hatályos jogszabályok szerint azok a fiatalok, akik egyetemre járnak vagy tanulói-hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, ugyanolyan kedvezményekben fognak részesülni, mint bármilyen más magyar fiatal. Ugyanakkor fontos jogszabályi kötelezettség számunkra, hogy összehangoljuk a státustörvénnyel, nevezetesen, hogy azok a fiatalok, akiknek nincs magyarországi bejelentett lakcímük, továbbra is ugyanazokban a kedvezményekben részesüljenek, mint eddig.

Igyekszem képviselő úr valamennyi konkrét kérdésére válaszolni. Az intézmény neve feltüntetésre kerüljön-e a diákigazolványon vagy sem? A jelenlegi terveink szerint nem kerül, hanem a külhoni státus vagy külföldi egyetem hallgatója státus kerül feltüntetésre, mégpedig azért, mert nem jelent különbséget sem az utazási, sem az ilyen-olyan belépőkedvezményekben, hogy az illető pontosan melyik egyetemre, főiskolára jár. Abban az esetben, ha ez mégis releváns valamilyen szempontból, természetesen arra fogunk törekedni, hogy - akár a helységneveknél - mind magyarul, mind pedig a honos állam nyelvén feltüntetésre kerüljön ez az intézmény, hogy mind Magyarországon, mind külföldön jól hasznosítható, használható legyen.

Annak érdekében, hogy a fizetés valóban ne csak postai sárga csekken történhessék, ennek két lehetőségén is dolgozunk. Az egyik, hogy a konzuli hatóságoknál lehessen megfizetni a díjat, úgy, ahogy számtalan más konzuli díjat fizetnek hitelesítésre vagy bármilyen más célból, illetőleg magyar hallgatók, tanulók ezrei, százezrei használják az internetes fizetés lehetőségét. Ez a B-alternatíva, amin dolgozunk, hogy január 1-jétől így tudják használni a fiatalok, és így tudják befizetni az igazgatási szolgáltatási díjat.

A státusiroda alkalmazhatósága elsősorban a tájékoztatás terén fog felmerülni, hiszen a nemzetközi jogi szabályok szerint az állam nem ruházhat át ilyesfajta kvázi közhatalmi jogosítványt más államban bejegyzett nem kormányzati egyesületre, civil szervezetre, úgyhogy e tekintetben elsősorban a státusirodákat tájékoztatásra fogjuk felkérni. De a lényeg az, amit ön is mondott, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező hallgatók ugyanolyan kedvezményekben fognak részesülni, mint a magyar hallgatók.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 173 2010.07.05. 2:00  170-173

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Teljes mértékben igaza volt, amikor aggodalmának adott hangot a Szülőföld Alapból a kárpátaljai magyar-magyar kapcsolattartásra fordítandó pénzek helyzetével, lehívhatóságával kapcsolatban.

Mi magunk is több érdekességet, vagy inkább azt mondom, hogy visszásságot tapasztaltunk az átadás-átvétel során a Szülőföld Alap pénzügyi gazdálkodásánál. Az egyik az, hogy már május végéig elköltötték az idei teljes előirányzat 80 százalékát, tehát már csak a 20 százalék áll rendelkezésre, és ezek nem mindig szakmailag megalapozott pénzköltések voltak, nem mindig olyan kiutalások történtek, amelyek a legracionálisabbak lettek volna, éppen ezért ezeket meg fogjuk vizsgálni, és amennyiben a kiutalt támogatások céljai nem teljesülnek, akkor nyilvánvalóan anyagi felelősséggel tartoznak mindazok, akik ezt megkapták, illetve akik a kiutalásról döntöttek; az állapotfelmérés szempontjából ez nagyon fontos.

(Ugyanakkor ez nem vigasztalja azokat...)

CsE/Jakab-Göndör-Szűcs/Rétvári Bence)/bl

(17.00)

Ugyanakkor ez nem vigasztalja azokat a szervezeteket, amelyek 25-e óta nem tudnak pályázati pénzt lehívni, éppen ezért sürgősséggel összehívtuk azt a kollégiumot, amely dönthet a maradék összeg folyósításáról. Először is a kormány elérhetővé tette ezt a maradék összeget, másrészt összeült a mai napon elektronikus szavazással a Szülőföld Alap oktatási és szakképzési kollégiuma, és még a héten a honlapon olvasni lehet a pályázati kiírást, amelyről most elektronikus szavazással, sürgősséggel döntenek, pontosan azért, hogy ne szenvedjen semmiféle késedelmet ez a pályázati kiírás.

Szerencsére nem fognak utazások elmaradni, legalábbis bízunk benne, hiszen ez egy úgynevezett utófinanszírozó rendszer, tehát a vízumok árát utólag téríti meg a Szülőföld Alap. Bízom benne, hogy utólag ezt meg fogja kapni mindenki, akinek erre szüksége van ahhoz, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat fenn tudja tartani. Nagyon szépen köszönöm képviselő úrnak is, hogy ennyire szívén viseli ennek az ügynek a sorsát, és elkötelezett ön is, mint ahogy a kormány is elkötelezett a magyar-magyar kapcsolatok fenntartása tekintetében, Kárpátalja felől is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 306 2010.07.06. 2:10  295-307

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden válaszolnék azokra az aggályokra, amelyeket itt felvetettek képviselőtársaim, pontosan a 3. számú, Schiffer András által benyújtott módosító javaslatról szóló vitaszakaszban.

Csak azt szeretném elismételni, ami már elhangzott itt a Házban az általános vita elején és az expozéban, nevezetesen, hogy a bírósági titkárok függetlensége mennyire garantált. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 91. § (2) bekezdése hívja föl a 3. §-t abban az esetben, ha a bírósági titkár bírói feladatkörben jár el. És ez a felhívott 3. § pedig egyértelműsíti, hogy a bírák függetlenek ebben a minőségükben, a jogszabályok alapján kell hogy eljárjanak, meggyőződésüknek megfelelően, és ítélkezési tevékenységükkel kapcsolatban nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Tehát az a függetlenség, amit itt többen kértek, amiről ez a módosító indítvány is szólt, az pontosan biztosított a jelenlegi jogszabályok alapján, ha bírói feladatkörben jár el a bírósági titkár. Ugyanakkor nem esünk át esetleg olyan hibákba, ami elhangzott, hogy akkor esetleg tanácsban vagy más módon is eljárhatnának a bírósági titkárok, amit tényleg nem szeretnénk elérni.

Tehát a kívánt célt ez a jogszabály-módosítás eléri, és ha a jelenlegi jogszabályokat, a jelenleg is hatályban levő jogszabályokat együtt alkalmazzuk ezzel az alkotmánymódosítással, akkor biztosítja azt is, hogy hatékony és gyors legyen az igazságszolgáltatás, hiszen az emberek joggal várják el, hogy az adóforintjaikból fönntartott bíróság gyorsan ítélkezzen ezekben a kisebb súlyú, de tulajdon elleni eljárásokban is. Ugyanakkor biztosítja a függetlenségét is az eljáró személynek, aki természetesen szakvizsgával is rendelkezik.

Köszönöm mindenkinek a módosító indítványait meg a vitában tanúsított aktivitását. Úgy érzem, ez is jelzi, hogy ez egy fontos kérdés, amihez hozzányúltunk, igény volt arra, hogy ebben jogszabály-módosítás történjen, és bízunk benne, hogy ez alkalmazható is lesz hamarosan, és minden állampolgár érezheti a pozitív hatásait.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 127 2010.07.12. 2:13  124-131

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Földalap jelenlegi delegálási rendjét egy konkrét jogszabály mondja ki, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és más minisztériumok milyen delegáltakkal vehetnek részt az ottani munkában.

Ugyanakkor számunkra természetesen fontos, hogy mindenki, ahogy ön is kezdte a kérdését, mindenki jól informált legyen, a részvételi demokráciának részese lehessen. Ezt elsősorban nyilván az állampolgárok nem úgy tehetik meg, hogy minden törvényjavaslatot átnéznek, és így informálják magukat a parlament munkájával kapcsolatban, hanem nyilván az erre létrehozott, mind a törvényességet, mind a szakmaiságot szolgálni hivatott szervezeteken keresztül teszik ezt meg, mint mondjuk az Állami Számvevőszék, aminek a vezetőségét kiegészítette a kormány, az Alkotmánybíróság, amely szintén a törvényességre ügyel, a kormány szintén lépéseket tett annak érdekében, pontosabban egyéni képviselők, hogy feltölthető legyen ez a testület, és ott is megalakuljon a kontroll.

Ugyanígy fontos nekünk természetesen minden természetvédelemmel, környezetvédelemmel foglalkozó szervezetnél is a civileknek a véleménye, ezért hirdettük meg a nemzeti együttműködés programját, pontosan ezért, hogy mindenki együttműködhessen a kormányzattal. És az átláthatóságra szerintem jó példa az, ahogy kezdte akár a mostani kormánypárti többség itt a munkáját, hiszen a korábbi, mondjuk, a parlament alakuló ülését előkészítő tárgyalások eddig a színfalak mögött zajlottak, most ezek nyilvános ülések voltak. Ebből ön mind-mind láthatja, hogy azok a kérések, azok az irányok, amelyeket a képviselő asszony is fontosnak tart, ezen kormány számára is nagyon fontosak. De láthatja ugyanebben a szakmaiság megjelenését, hogy a törvényjavaslataink jó része mind szakmai testületektől, kamaráktól, érdek-képviseleti szervezetektől származott.

Jelen pillanatban az ön vagy önök... - nem tudom pontosan, melyikük nyújtotta be azt a bizonyos módosító indítványt, amelyre ön hivatkozott a Nemzeti Földalappal kapcsolatban, lehetséges, hogy most nem került befogadásra, de nyilvánvalóan akkor, amikor ezeket a szervezeteket működtetjük, a mi magunk jól felfogott érdeke is, hogy a környezetvédelem terén az egyik legaktívabban tevékenykedő civileknek, szakmai szervezeteknek a munkája megvalósuljon. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ez természetesen nem zárja ki azt sem, hogy maguk a minisztériumi delegáltak is ilyen előélettel rendelkezzenek, tehát ilyen szemléletet vigyenek bele az újonnan létrejövő testületbe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 131 2010.07.12. 1:07  124-131

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Legalább egy kicsit szeretném akkor megnyugtatni a képviselő asszonyt: igenis célja és az eddigi intézkedésekből is látta, hogy a kormányzat minél több döntéshozatalt szeretne különböző szakmai szervezetekben, máshol eldönteni. Tehát igyekszünk ezeket a döntéseket társadalmasítani.

Az már alkotmányjogi kérdés, és erről bizonyára az ön frakcióvezetője is hosszas eszmefuttatásokat tudna mondani, hogy az ilyen vagyonkezelő vagy bármilyen más, felelősséggel járó testületekbe való delegálás igenis felelősséggel jár, összeférhetetlenségi szabályokkal jár, azért ezt nem lehet hirtelen felrúgni és teljes mértékben átalakítani, pontosan azért, mert van egy jogállami konstrukciónk.

Lehet, hogy mellette egy másfajta társadalmi ellenőrző testületet kell létrehozni, de nem szabad keverni, mondjuk, a parlament felelősségét a kormány felelősségével és a civil szervezetek felelősségével. Ki-ki másfajta felelősséget vállal az ország sorsáért, az egyesületek inkább a szakmai véleményükért, a tagjaikért, mi nyilvánvalóan mind a tízmillió emberért itt a parlamentben és a kormányban is. Erre vigyáznunk kell (Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.), hogy ezeket ne mossuk össze semmiképpen. Remélem, egy kicsit sikerült megnyugtatnom.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 135 2010.07.12. 2:01  132-139

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon morbid, abszurd és groteszk az a történet, amit ön itt előttünk vázolt. Két oka is lehet, hogy ilyenek előfordulnak: az egyik nyilván szervezeti, a másik személyi. Az egyik az, hogy az az intézményrendszer, amelyik ezekkel a kérelmekkel, ezekkel az ügyintézésekkel foglalkozik, nem megfelelően működik, nem megfelelő a felépítése, nem megfelelőek a belső viszonyai, a másik pedig személyi ügy: az ott lévő emberek nem megfelelően végzik a munkájukat, nem jól alkalmazzák a jogszabályokat.

Ez utóbbival kapcsolatban, pontosan azért, hogy azok a személyek, akik akár politikai alapon lettek kinevezve vezetőnek és be lettek betonozva, őket el lehessen mozdítani, akár viszont azért, hogy azok, akik akár évek, évtizedek óta nem végeznek kellő színvonalú munkát a közigazgatás egyes részein, legyenek azok központi közigazgatási vagy dekoncentrált szervek, nos, az ő számukra se legyen életbiztosítás a közpálya, ők se lehessenek életük végéig akkor is köztisztviselők, hogyha nem végeznek el minden munkát rendesen.

Éppen ezért fogadta el a Ház a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amelyik a múlt héten hatályba is lépett, és lehetőséget biztosít arra, amire az elmúlt 18 évben, 1992 óta nem volt lehetőség, hogy a köztisztviselők közül azok, akik alkalmatlanok a munkájukra és nagyon rosszul, rossz színvonalon végzik a munkájukat, azoktól meg lehessen válni. Nagyon kevés ilyen ember van, de rossz fényt vet az egész közszférára, ezért mindnyájunknak érdeke, hogy ezeknek az embereknek fel tudjunk mondani, mint ahogy ők is lemondhattak a korábbiakban a köztisztviselői kinevezésükről.

A másik része pontosan az, hogy nem működött rendesen a közigazgatás, nem volt törvényességi felügyelet sok-sok téren. A kétharmados többség tudta elfogadni azt a jogszabályt, amely visszaállította szeptember 1-jével a közigazgatási hivatalokat, amelyek végre újra a megyékben csomópontjai lehetnek, nem régiós szinten, hanem megyei szinten a helyi államigazgatásnak, és ők maguk foglalkozhatnak ilyen és hasonló kérdésekkel is, hogy miért nem történnek meg itt a kellő időben az intézkedések. Ennek a továbbfejlesztése lesz majd a kormányhivatalok rendszere, amire majd a viszontválaszban fogok kitérni.

Köszönöm.

(16.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 139 2010.07.12. 1:05  132-139

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy a későbbiekben majd nem a képviselőknek kell a rossz megyébe küldött leveleket, örömteli vagy szomorú értesítéseket kézbesíteni a megfelelő helyre. Ennek egyik része lehet, amint említettem is, a kormányhivatalok létrehozatala. Az ön által említett problémának is ez az egyik alapja, egyik forrása, hogy a különböző állami adatbázisok, a különböző állami hivatalok nem megfelelően kommunikálnak egymással. A célunk pontosan az, hogy az egységes kormányhivatalokban, a rendőrségen és az APEH-en kívül szinte minden állami funkció, amelyik a megyében megjelenik, egy helyen legyen nyilvántartva. Egy helyen intézzék az oktatási ügyeket, és mondjuk, a szociális segélyek utalását. S ebben az esetben, ha valakinek az oktatási adatbázisban nincs aktív tanulói jogviszonya, akkor nyilván az ő részére a nemrégiben elfogadott törvénymódosítás alapján nem lehet, mondjuk, pénzben utalni a különböző segélyeket és támogatásokat. Bízunk benne, hogy sok-sok hibára derül így fény, és sokkal hatékonyabban fog működni, nem nekünk kell kézbesítenünk a babakötvényeket vagy bármilyen más egyéb értesítéseket.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 159 2010.07.12. 2:10  156-163

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ön a jövőbe lát, hogy már megelőlegezi az adatvédelmi biztos állásfoglalását. Ha ilyen képessége van, akkor kérem, hogy ezt más területen is kamatoztassa az ország érdekében.

Tegyük helyükre a dolgokat! Egyrészről azoknak a nevei kerülnek kifüggesztésre, akik közérdekű munkavégzésben nem vesznek részt, pontosabban nem veszik föl azt a munkát, amit a munkaügyi központ egy hivatalos eljárásban részükre felkínál, másrészt pedig azoknak a neve és adatai, akiket az önkormányzat önként vállalt feladatként természetbeni juttatásban részesít - tehát valamilyen olyan élelmiszert vagy mást kapnak, ami az életfeltételeik javításához vagy megfelelő szinten tartásához szükséges lenne -, és azt nem veszik át.

Mindezek az intézkedések közpénzből, mindnyájunk, az adófizetők pénzéből történnek, ezek az emberek pedig még arra sem veszik a fáradságot - vagy azért, mert valójában nem rászorultak, vagy azért, mert az együttműködés minimumát sem mutatják -, hogy átvegyék ezt, vagy ezen a munkavégzésen megjelenjenek. Nyilvánvalóan sokan szeretnének munkát végezni, ezeknek az embereknek a helyi önkormányzat a munkaügyi hatóságok közreműködésével segít és munkát kínál föl, de ők ebben nem vesznek részt.

Én úgy gondolom, hogy ha egy közpénzből fenntartott intézményrendszer valakinek munkát teremt, ha egy közpénzből fenntartott intézményrendszer valakinek természetbeni ellátást nyújt önként vállalt feladatként, akkor igenis, aki ebben nem hajlandó együttműködni - és erre az adatvédelmi törvény is lehetőséget nyújt -, azoknak az adatait nyilvánosságra hozzák. Ön is tudja, hogy vannak olyan adózók, akiknek mondjuk, adóhátrányuk van, vagy bármilyen adatközlési kötelezettségüknek nem tettek eleget, azokat például ugyanígy nyilvánosságra hozza az adóhivatal. Ezek az emberek is hozzájárulnak az adatkezeléshez akkor, amikor önmaguk kérik, hogy ilyesfajta ellátásban részesüljenek, vagy számukra ilyen munkát közvetítsenek ki. Ennek a plusz támogatási rendszernek, rásegítő rendszernek ők a részeivé váltak.

Én úgy gondolom, hogy mindenképpen szükséges az, hogy ha valaki ilyesfajta, közpénzből, az adófizetők pénzéből levő ellátást vagy szolgáltatást kap, és ebben a minimális együttműködést sem tudja fölmutatni, akkor a másik oldalról valamiféle rosszallását a közösségnek kifejezzük. Ez a rosszallás egyik módja. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 163 2010.07.12. 1:15  156-163

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Ismételten jogi vitába bonyolódunk itt az elején. Szerintem a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 19. § (1) bekezdése mást mond. Igenis a közpénzek felhasználásával kapcsolatban az adófizetőknek van joguk arra, hogy meglássák, hogy azt a pénzt, amit ők az adójukban befizetnek, hogyan, miként használja föl az állam. Illetve azért itt egy olyan kérdésről van szó, ami tömeges, sok helyen fordul elő, hogy nem megfelelően hasznosulnak a szociális támogatások. Szerintem ebben egyetértünk, az LMP-frakció is, a kormány is, hogy ezen a rendszeren javítani kell.

Én azt mondom, hogy ha valaki a törvény adta lehetőségeken belül előre felhívja a figyelmet arra, hogy az adatokat kezelni fogja az önkormányzat - aki egyébként elsőfokú adóhatóságként is eljár, tehát már csak ezért is lehetősége van ilyesfajta adatok nyilvánosságra hozatalára -, tehát ha az önkormányzat erről előre tájékoztatja, ki van függesztve az önkormányzat ügyfélszolgálati irodáján, és ezen a helyzeten valahogy javítani kell, akkor önök próbálják meg megérteni ezt a szándékot, próbáljanak meg ebben együttműködni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mert igenis ezeket a kifizetéseket - én nem hiszem, hogy ilyen sokan gyógyultak volna meg, vagy hirtelen munkát kaptak volna - nyilvánosságra kell hozni, mert azok az emberek a közösséget, az adófizetőket lopják meg, akik jogosulatlanul vennének ilyet igénybe, vagy indítanak teljesen potyára egy eljárást.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 251 2010.07.12. 5:28  250-318

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Érdeklődők! (Derültség a Jobbik soraiban.) A polgári-kereszténydemokrata szövetség egy olyan helyzetben vette át az ország irányítását, amely minden eddiginél összetettebb feladatot ró a kormányra és a törvényhozókra, itt az Országgyűlés tagjaira is. Ennek részeként első lépésben a hatékony kormányzáshoz elengedhetetlen, alapvető közjogi reformokat kellett véghezvinni.

A kormány a második intézkedéscsomagban a gazdaság talpra állítását tűzte ki célul, egy olyan gazdasági modell megteremtését, amely hosszú távon is biztosítja hazánk versenyképességét. Ennek a gazdasági modellnek - az adórendszer, a foglalkoztatáspolitika és a költségvetési fegyelem mellett - a kölcsönös felelősségvállalás az egyik alappillére. A kölcsönös felelősségvállalás, amely nemcsak gazdaságpolitikai szükségszerűség, hanem azt is jelenti számunkra, hogy sikereink és veszteségeink is közösek, problémáinkra közösen kell megoldást találnunk, és annak érdekében mindnyájunknak áldozatot hoznunk.

Az önök és a Ház előtt fekvő törvényjavaslat ennek a kölcsönös felelősségvállalásnak a jegyében született. A pénzügyi-gazdasági válság ugyanis szinte minden réteget érint - kit súlyosabban, kit kevésbé -, de a hiteltartozások adósai, a kilakoltatással fenyegetett családok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben; nekik kormányzati, állami beavatkozás nélkül vajmi kevés esélyük lenne azt újrakezdésre.

A kormány célja ezért egy olyan adósságkezelési program kidolgozása, amely érdemi segítséget ad az állampolgároknak, biztosítja lakhatásukat, megelőzi a hajléktalanná válásukat. E programok beindulásáig is azonban szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyek megelőzik a tömeges kilakoltatásokat, a családok utcára kerülését.

Ennek érdekében a kormány egy rendeletmódosítással már az év végéig értékesítési moratóriumot rendelt el a zálogjoggal terhelt lakóingatlanok végrehajtáson kívüli értékesítésére, ezzel a mostani törvényjavaslattal pedig ideiglenes védelmet kívánunk adni azok számára, akik ellen már a végrehajtás folyamatban van, és közvetlenül a kilakoltatás előtt állnak; akár rendőrségi kényszerintézkedésre is sor kerülhet.

A törvényjavaslat értelmében azon adósok esetében, akik ügyében a soron következő intézkedés már a lakásukból való kilakoltatás lenne, a törvény hatálybalépését követő naptól kilakoltatási moratórium lép életbe. Ez a moratórium addig tart, amíg a jelenlegi szabályok szerinti kilakoltatási moratórium is, a téli hónapok végéig, március 1-jéig.

A moratórium - csakúgy, mint a téli kilakoltatási moratórium - azokra a természetes személy adósokra vonatkozik, akik ellen akár pénzkövetelés végrehajtására, akár az ingatlanuk kiürítésére végrehajtási eljárás van folyamatban; akik nem tudnak lakhatásukról másként gondoskodni, csak úgy, hogy ideiglenesen a végrehajtással érintett lakásukban maradnak; akik a lakásukban maradásukkal nem lehetetlenítik el mások lakáshoz való jogát, tehát nem önkényes lakásfoglalók; és akik együttműködnek a végrehajtást foganatosító hatóságokkal, nem akadályozzák az eljárások lefolytatását.

Mindezzel együtt hangsúlyozni kell, hogy a tartozások megfizetése mind az állampolgároknak, mind a vállalkozásoknak elsődleges feladata: mindenkinek eleget kell tennie - erejéhez és lehetőségeihez mérten - a kötelezettségeinek. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása ezért egy ideiglenes beavatkozás csak a követelések érvényesítésének rendjébe, amelyet a pénzügyi és gazdasági válság mint rendkívüli körülmény tesz szükségessé, s amely arra szolgál, hogy időt és lehetőséget adjon az érdemi adósságkezelési intézmények kialakítására.

A törvényszöveg ezért a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása tekintetében nem tesz különbséget az érintettek között abból a szempontból, hogy milyen okok vezettek a kilakoltatásukhoz, de nem is jelenti azt, hogy a moratórium lejártával mindenki a lakásában maradhatna.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása tehát nem megoldás, hanem eszköz. Eszköz arra, hogy a megoldás majd minél több családot menthessen meg. A moratórium alatt és lejártával ezért minden érintettre komoly feladat vár. Az államnak olyan adósságkezelési intézményeket kell létrehoznia, amelyek a jogok és kötelezettségek egyensúlyára épülnek, garantálják a követelések behajtását, de nem termelik újra a szociális problémákat.

Ezek a munkák már elkezdődtek, így például az őszi ülésszakra kívánja a kormány benyújtani a nemzeti eszközkezelő társaságról szóló törvényjavaslatot. A hitelezői oldalnak eközben türelmet és megértést kell mutatnia a szociális katasztrófák megelőzése érdekében tett hatalmas erőfeszítésekért cserébe.

Végül, de nem utolsósorban az adósoknak pedig alkalmazkodniuk kell a kötelezettségeik hosszú távú teljesítésére kialakított intézményekhez, a közösség által felkínált segítségnyújtási lehetőségekhez, a megszokott élethelyzeteket, szemléletet és rutint minden bizonnyal fel kell váltania egy jóval felelősebb, a gazdasági lehetőségekhez, az ország valós helyzetéhez alkalmazkodó, gondoskodással teli életvitelnek.

Ennek jegyében várjuk a frakciók támogatását a törvényjavaslathoz, egyben köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 317 2010.07.12. 3:08  250-318

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, és köszönöm mindenkinek, aki itt, ebben a valóban eléggé részletesre sikerült általános vitában részt vett, és elmondta a hozzászólásait.

Leginkább szerintem mindnyájan annak örülünk, hogy egy olyan javaslat fekszik előttünk, amit minden párt támogatni fog, mindenki el fogja fogadni. Mindenki tudja, hogy nem ez a végső megoldás az imént vázolt problémákra, és akár szubjektív ebben, akár objektív ebben, akár egy család sorsán keresztül, akár a nemzetközi pénzügyi folyamatokon keresztül bemutatott, mindenki elmondta, hogy itt három oszlop készült, és erre a három oszlopra majd a timpanon a nemzeti eszközkezelő társaság lesz.

Bízom benne, hogy nem kerülnek addig családok az utcára, nem lesznek újabb emberek, akik elvesztik a hajlékukat egészen a jövő év márciusáig, de közben már az ősz folyamán beterjesztésre kerül a végső megoldást tartalmazó nemzeti eszközkezelő társasággal kapcsolatos javaslat. Ahogyan az indokolásban is írtuk, ez egy átmeneti, csak egy megelőző javaslat volt, ez a törvény nem növeli a problémákat, hanem befagyasztja a jelenlegi rendszert. Valóban nem fogja az alaptételeket megváltoztatni, de bízom benne, hogy azok, akik együttműködnek, és maguk is egy saját tervet készítenek arra, hogyan tudnak kikeveredni ebből a privát válságból, a saját válságukból, azok majd megkapják az állam segítségét is. Hiszen a hitelek bedőlése senkinek nem jó, az egy olyan eseménysorozat lenne, amelyben mindenki veszítene: a bank is veszít, hiszen sok esetben nem jut hozzá a befektetett összegéhez vagy annak a járulékaihoz, az állampolgár is nyilván veszít, hiszen elveszti az ingatlanvagyonát, és az állam is veszít, hiszen ezek az emberek akkor megjelennek az állami ellátórendszerben, és gondoskodni kell róluk, holott korábban ők adófizetők voltak, ilyen-olyan adót, mást fizettek, és növelték a nemzeti össztermékünket. Tehát az a lényeg, hogy mindenki rosszul jár, ezért kell a szabályozást javítani, ezért kell a nemzeti eszközkezelő társaságot létrehozni, de addig is, hogy ne legyen minél több ember hajlék nélkül, minél több család hajlék nélkül, ezért kell - és nagyon jó - ötpártilag elfogadni ezt a javaslatot.

Én bízom benne, hogy minél több hasznos módosító javaslatot is fogunk kapni, és azokról majd folytatjuk a vitát a részletes vitában. Indítványozom, hogy módosító javaslatot még éjfélig lehessen benyújtani, hogy bárki bármilyen sebességgel halad a Parlament folyosóin, nehogy lecsússzon a benyújtás lehetőségéről. Bízom benne, hogy ez az eléggé aránytalan helyzet, ami Magyarországon történt, hogy a világ összes országában felvett svájcifrank-alapú hitel - Svájcot leszámítva - 10 százaléka itt van Magyarországon, márpedig a hitelek 10 százaléka, márpedig a lakosok, az ingatlanok 10 százaléka nincsen itt Magyarországon, és ez a nagyfokú aránytalanság, ez a kiszolgáltatottságunk valamelyest csökkenni fog, ha az őszi második gazdasági akciótervben ez a törvényjavaslat is benyújtásra kerül, addig pedig igyekezzen mindenki a maga módján védeni a családokat.

Ha bárkinek bármilyen egyéb javaslata van, ahogyan eddig is, most is nyitott kapukat dönget a parlamentnél. Licitáljunk egymásra gyorsaságban, hogy ki tud hamarabb használható konstrukciókat a Ház asztalára fektetni.

Még egyszer köszönöm mindenkinek a támogatást és a vitában való aktív részvételt. Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 155 2010.07.13. 1:29  152-236

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, rövid leszek. Csak annyit mondanék, hogy a kormány maga az egyéni képviselők indítványát támogatja, csak röviden kiegészíteném - hiszen egy alkotmánymódosításnak a nemzetközi jog a próbája -, hogy milyen más országokban lévő szabályozással vág egybe az itteni szabályozás. Egy példát már említett Lázár János frakcióvezető úr, én még hoznék párat, ahol összeférhetetlenséget jelent az ilyesfajta fegyveres testületben vagy rendvédelmi szervben való tagság és a képviselőség vagy a választásokon való indulás. Én az Egyesült Királyságot említeném, ahol mind a parlamenti, mind az európai parlamenti választásokra ez vonatkozik, Franciaország, Luxemburg, Szlovákia esetében parlamenti vagy európai parlamenti választásra vonatkozik ez a moratórium. Ennél még szigorúbb a következő országokban a szabályozás, ahol a jelöltséggel is összeférhetetlen, tehát a passzív választójoga teljesen korlátozva van a különböző fegyveres rendvédelmi szervi tagoknak, ez Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta és Spanyolország.

Külön még arra az egyedi jogesetre hívnám föl a figyelmüket, a Melnyicsenyko-ügy Ukrajnával szemben. Ebben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy egyértelműen a választhatóságra szigorúbb követelményeket lehet bevezetni, mint a szavazáshoz való jogra. Úgyhogy évek óta a nemzetközi joggyakorlat ebben egyértelmű álláspontot fogalmazott meg - bár bizonyára lesz, aki ezt majd vitatja a vitában -, éppen ezért a kormány a jelenlegi javaslatot támogatja, mert a nemzetközi normáknak is megfelel.

Köszönöm szépen.

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 195 2010.07.19. 12:45  194-238

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, kicsit furcsán alakul ennek a törvényjavaslatnak a sorsa, és sajnálatos, hogy nem sikerült a négyötödös többséget megkapni a Házszabálytól eltérő tárgyaláshoz, bár a múlt heti házbizottsági ülésen úgy mutatkozott, hogy ebben konszenzus van, ugyanakkor biztató jel, hogy a mostani házbizottsági ülésen úgy alakult a vita folyása, hogy valószínűleg csütörtökön már megkapja a törvény a szükséges négyötödös többséget, és ezen a héten még megszülethet ez a javaslat.

Azért fontos, hogy ez megszülessen még most, az augusztus 3-a, 4-e, 5-e előtti napon, hiszen a köztársasági elnökök így váltották egymást az elmúlt években, és fontos, hogy miután már három volt köztársasági elnökünk van, az ő tapasztalatuk, az ő nemzetközi elismertségük, az itthon végzett munkájuk mint köztársasági elnök ne vesszen kárba, hanem biztosítsunk közjogi lehetőséget az ő feladatuk továbbfolytatására.

Nem titkolt szándék a mostani időzítéssel, a gyors tárgyalással kapcsolatban az, hogy valóban lejár Sólyom László köztársasági elnök úr mandátuma, így fontos rendezni minden részletét azoknak a kérdéseknek, amelyek az ő további működését érintik; ne legyen különböző joggyakorlat az egyes köztársasági elnököknél, legyen mindegyiknek azonos lehetősége arra, hogy tovább szolgálja a magyar nemzetet. Illetőleg az előző köztársasági elnököknek is - hiszen mindegyiket augusztus elején iktatták be a hivatalába, mindig egy nappal később, mint az előzőt -, nos, az ő helyzetük is változott, hiszen mindenfajta korábbi lehetőség Göncz köztársasági elnök úr további közjogi tevékenységével kapcsolatban megszűnik, illetőleg Mádl elnök úrnak is, hiszen Mádl elnök úrnak pont annyi idő telt el a leköszönése óta, mint amennyi a hivatali ideje volt, Göncz elnök úrnak pedig feleannyi. Mint önök is ismerik a jelenleg hatályos jogszabályt, az ehhez köti ezeknek a lehetőségeknek a körét.

Úgy gondolom, hogy másként kell tekintenünk erre a kérdéskörre, mint ahogy az eddigi jogszabály ezzel foglalkozott. Inkább egyfajta ilyen szociális, jóléti kérdésnek tekintette, és egyfajta juttatást adott még pluszként a volt köztársasági elnököknek. Mivel most már, ahogy említettem, hamarosan három volt köztársasági elnökünk lesz különböző nemzetközi és hazai ismertséggel, tapasztalatokkal, fontos, hogy ők valamelyest a közjogi rendszer részévé váljanak.

Nyilvánvalóan '89-90-ben ezzel a kérdéssel nem lehetett foglalkozni, hisz akkor még az első köztársaságielnök-választás előtt álltunk. 2000-ben, amikor ez a most módosítandó törvény megszületett, akkor szintén még nem voltak volt köztársasági elnökök, hiszen akkor éppen csak véget ért Göncz Árpád köztársasági elnöki dupla ciklusa. De most már abban a helyzetben vagyunk, hogy három volt köztársasági elnökünk is van, ezért érdemes ezt a 2000. évi törvényt módosítani.

Tehát ez nem szociális kérdés, hanem egy közjogi kérdés. Egy volt köztársasági elnököt, ha most külföldre utazik, más országba elmegy, nyilván nem úgy fogják fogadni, mondjuk, Sólyom Lászlót két hónap múlva, ha meglátogat egy egyetemet, vagy Göncz Árpádot, ha elutazik bármilyen nemzetközi konferenciára, mint egy hétköznapi érdeklődőt, mint egy magánembert, aki valamilyen kérdéssel foglalkozik, azt kutatja, hanem nyilvánvalóan az ott megjelenése valamelyest a Magyar Köztársaságot fogja reprezentálni. Amit ott mond, az nem csupán az ő véleménye lesz, hanem mint volt magyar köztársasági elnöknek a véleménye valamelyest Magyarországnak a véleménye is. Ami eredményt elér, azt pedig nemcsak önmagának éri el, hanem egész Magyarországnak éri el.

Ezért nem közömbös a Magyar Köztársaság számára, hogy a volt köztársasági elnökei, akik megtestesítik a nemzet egységét és őrködnek a demokratikus állami berendezkedés fölött, milyen lehetőségeket kapnak arra, hogy külföldön-belföldön egyaránt véleményt nyilvánítsanak, bizonyos célokat továbbvigyenek.

Jól láthatjuk, hogy az előző köztársasági elnökök már hivatali működésük alatt is bizonyos kérdéseket nagyon fontosnak tartottak. Sólyom László határon túli magyarokat látogatott meg, a környezetvédelem ügyét felkarolta, ezt mondta már ciklusa elején is, és folyamatosan törekedett erre. Szintén Mádl Ferencre visszaemlékezhetünk, hogy az oktatás ügyét mennyire fontosnak tartotta; de Göncz Árpádnak is nyilván a kultúrával kapcsolatban voltak nagyon fontos ügyei. Jó, ha ezt folytatni tudják. Ez a törvényjavaslat ahhoz teremt meg infrastrukturális és anyagi kereteket, hogy ezt a munkájukat tovább folytathassák. Ehhez egyrészről egy mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget biztosít, amelyet valamilyen közcélú, akár jótékonysági, akár tudományos, akár más egyéb lehetőségre fordíthatnak - lehet ez könyvtár támogatása, lehet ez díj alapítása, lehet ez jótékony segítségnyújtás, lehet ez tudományos elismerés, vagy bármilyen más olyan dolog, amit ők a saját nemzeti ügyükként kezeltek, és saját maguk is fontosnak tartottak.

Mi szeretnénk, ha erre valamilyen anyagi keret is rendelkezésükre állna; ahhoz pedig, hogy fel tudják keresni ezeket a közösségeket, ezt a munkájukat ki tudják teljesíteni, ehhez van szükségük eszközként a titkárságukra és a gépjárműhasználatra. Valamint nyilvánvalóan, szerintem mindnyájunk számára egyértelmű erkölcsi elismerés, hogy méltó lakhatási körülményeket kell megteremteni, nem pedig sporadikus gyakorlat szerint hol a kormány, hol a Köztársasági Elnöki Hivatal, hol az őrezred gondoskodik e kérdések egyik-másik részletének rendezéséről. Úgyhogy nagyon fontos ebben az egységes joggyakorlat.

Véleményünk szerint szintén fontos az, hogy megvalósuljon a volt köztársasági elnökök politikai-pénzügyi függetlensége a mindenkori kormánytól, a mindenkori végrehajtó hatalomtól.

(18.00)

Éppen ezért, eltérően az eddigi gyakorlattól, ezentúl csak és kizárólag a Köztársasági Elnöki Hivatal fog gondoskodni a korábbi köztársasági elnökök ilyetén való elhelyezéséről, így nem lesz soha semelyik volt köztársasági elnök kiszolgáltatva a kormánynak, és nem fogja félve érezni magát amiatt, hogy ha a kormány nézetével ellentétes nézetet hangoztat, akkor esetleg a kormány így tudna valamiféle retorziót alkalmazni vele szemben. Úgy érzem, hogy egy ilyen fontos közjogi méltóság esetén nem lenne ez semennyire sem elegáns, márpedig ebben a kérdésben szerintem nagyon fontos, hogy kicsit másként viszonyuljunk a törvényjavaslathoz, mint az átlag törvényjavaslatokhoz. Itt maga a tisztség is egy emelkedettebb hozzáállást kíván.

Szeretnék önöknek pár példát felhozni a világ különböző országaiból, hiszen máshol is vannak volt államfők, akiknek különböző lehetőségeik vannak még a mandátumuk lejárta után. Itt, Európában kicsit szűkebb a lehetőségünk a körbetekintésre, hiszen nagyon sok demokratikus országban királyság van, és ott nyilvánvalóan a mandátum lejárta után való kérdéskört, mondjuk, Angliában vagy Norvégiában nem rendeznék, vagy Hollandiában a királynő ilyetén való lehetőségeit, de azokban az államokban, ahol köztársasági elnök van, ott nagyon sokféle modell alakult ki.

Vannak olyan országok - például Olaszország -, ahol a volt köztársasági elnök élethosszig tartó szenátori pozíciót kap, ami mind a közjogi megbecsültségét, mind a közjogi tevékenységét, mind pedig az anyagi juttatásait így valamelyest rendezi. Franciaországban az alkotmánytanácsnak válik tagjává a volt köztársasági elnök, kicsit hasonlóan, mintha mi azt választanánk, hogy alkotmánybíróvá tesszük a volt köztársasági elnökeinket. Írországban és Portugáliában pedig szintén a tanácsadó testületként működő államtanácsok tagjává válnak a volt köztársasági elnökök.

A lakhatással kapcsolatban szinte minden országban van valamilyen példa. Finnországban, Litvániában, Indiában, hogy még ilyen távoli országokat is említsek, ott is van erről való rendelkezés a hatályos jogszabályokban. Titkárság és ehhez személyzet is nagyon sok országban van: India, USA, Szlovénia, Lengyelország, Finnország, Észtország, Csehország. Vagy ha itt szintén a szomszédokat nézem, a közép-európai régiót, gépkocsijuttatás gépkocsivezetővel van Csehországban, Észtországban, de ugyanígy akár Dél-Afrikában. Dél-Afrikát azért hozom föl példaként, hiszen Nelson Mandela bizonyára nem fejezte be a polgárjogi tevékenységét azután, hogy megszűnt az ország köztársasági elnökének vagy elnökének lenni, azután is folytatta tevékenységét, és nyilván ehhez az állam ott is lehetőségeket nyújtott.

Gondoljunk csak abba bele, hogy az Egyesült Államok elnöke, korábbi elnökei milyen fontos közjogi feladatokat látnak el akár az ország diplomáciai életében, akár az országon belüli különböző fontos ügyeknek, nemzeti ügyeknek a vitelében. Számunkra teljesen természetes, hogy mondjuk, az USA-nak egy volt elnöke valamiféle közjogi lehetőségekkel is rendelkezik, és nagy tiszteletnek örvend más országokban is. Szerintem jó lenne, ha ez hosszú távon Magyarországgal kapcsolatban is így megvalósulhatna.

Finnországban vagy az Egyesült Államokban könyvtár fenntartását biztosítják a volt köztársasági elnököknek, vagy akár archív felvételeiket, korábbi anyagaikat tárolják és rendezik. Franciaországban diplomata-útlevél jár a volt elnököknek. Saját háztartásukban biztosít személyzetet Litvánia, temettetés költsége: szintén Litvánia vagy Egyesült Államok, a közlekedési kedvezmények szintén nagyon szélesek Litvániában. Az Egyesült Államokban titkosszolgálati védelem is jár a volt köztársasági elnököknek, ezenkívül katonai kórházi ellátásban is részesülnek, de akár az említett Dél-Afrikában vagy Indiában az egészségügyi ellátás szintén kiemelt a volt köztársasági elnököknél. És még két érdekességet mondanék önöknek: Dél-Afrikában mobiltelefont kapnak a volt köztársasági elnökök, mobiltelefon-használatot, Írországban pedig az a különleges lehetősége van a volt köztársasági elnököknek közjogilag, hogy önmagukat jelöltethetik a következő köztársaságielnök-választásra.

Ebből is látható, hogy igen sokféle és szerteágazó a köztársasági elnökök lehetősége, a személyi védelemtől - USA-ban, Észtországban, Finnországban - egyébként egészen a diplomata-útlevélig vagy bármilyen más könyvtár-alapítási lehetőségig nagyon széles körű az nemzetközi joggyakorlat, amely biztosított a volt köztársasági elnököknek. Nálunk a jelenlegi szabályozás szerint méltó lakáshasználat jár akkor, ha két évig legalább betöltötte az illető köztársasági elnök ezt a funkciót, gépkocsihasználat, titkárság alkalmazása, valamint mindenkori államfői illetmény - ezek járnak a jelenlegi szabályozás szerint.

Mi úgy gondoljuk, hogy ezeknek az ügyeknek a viteléhez, amit a köztársasági elnökök megtehetnek, természetesen ez önkéntes alapú, lemondhatnak erről a lehetőségről, ezekről a támogatásokról, tehát nem kötelező nekik ezt ellátni, de ha élni kívánnak vele, akkor mi úgy gondoljuk, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez legyen egy ilyen költségvetési keretük, amit a KEH, a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésén belül használhatnak föl külön soron. Ezt természetesen a KEH kezeli az ottani szabályok szerint, és ha bármilyen szabálytalanság történik, természetesen a vonatkozó szabályok szerint 15 napon belül kell ezeket a jogosulatlan juttatásokat visszafizetni. A lakáshasználat mellett a fenntartás biztosítása is szintén korlátlan ideig lenne, valamint a gépkocsi-használat és a titkárság használata.

Semmilyen más közjogi méltósággal kapcsolatban nem kívánjuk megbolygatni a jelenlegi szabályozást - Legfelsőbb Bíróság elnöke, miniszterelnök, Alkotmánybíróság elnöke -, ezekhez a törvényhelyekhez nem nyúlnánk, csak és kizárólag a volt köztársasági elnökökhöz; pontosan azért, hogy biztosítsuk a lehetőséget a most mandátumát befejező Sólyom Lászlónak, korábbi juttatásaiból pedig megszűnt státusú volt köztársasági elnököknek, Göncz Árpádnak és Mádl Ferencnek, hogy tovább élhessenek ezekkel a kibővített lehetőségekkel, továbbra is megtestesítsék a nemzet egységét. Én arra kérem önöket, hogy lehet itt egyikünknek-másikunknak esetleg fenntartása egyes köztársasági elnökök bizonyos döntéseivel szemben, de úgy gondolom, hogy a tisztséggel, a köztársasági elnök alkotmányban rögzített tisztségével kapcsolatos tiszteletünk a fenntartásainkat borítsa el, és legyünk tisztelettel az iránt, hogy ők a továbbiakban is elláthassák azt a funkciót, amit ez a törvényjavaslat a számukra biztosítana, ami, mint itt mondtam, a nemzetközi példák alapján is elfogadott más európai, észak-amerikai országokban, és szolgálhassák ők a továbbiakban is, amíg jó egészségnek örvendenek, a nemzetet.

Én ehhez kérem minden párt támogatását, úgy gondolom, ez olyan ügy, amiben igenis minden párt összefoghat. Bízom benne, hogy a módosító javaslataik egyikét-másikát be tudjuk fogadni, és ahogy az elején is mondtam, csütörtökön akkor a Ház el tudja fogadni ezt a törvényjavaslatot, és augusztustól mind a három köztársasági elnök a magyar nemzet érdekeit szolgálja, és azt a hírnevünket, amit kifelé is illik javítani, és azt a fontos nemzeti szolidaritásérzetet, amelyet országon belül is fontos szolgálni, biztos vagyok benne, hogy ők méltósággal és hosszú távon fogják jó egészségben szolgálni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

(18.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 237 2010.07.19. 7:23  194-238

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazán színes lett a vita, főleg a végére, a különféle felvetések kapcsán, voltak alkotmányjogiak is, és valóban a hétköznapi szempontból megközelítő javaslatok.

Amit szinte minden frakció érintett az ellenzéki pártok közül, ez a számmisztika, a két évnek és az öt évnek a dilemmái. Én itt inkább egy fóbiát érzek, mint egy valós veszélyt. Nem kívánom itt az okait ennek kutatni, hiszen mindenki csak utcán heverő témákról, folyosói pletykákról beszél, de senki sem mondta ki konkrétan, hogy mire gondol. De mivel konkrétan nem hangzott el, elmondom én konkrétan, hogy ez honnan van.

A jelenlegi törvényben (Göndör István közbeszól.), ha ezt elolvassuk, a 15. § (1) bekezdése hozza be ezt a kétéves működési határt, hogy a volt köztársasági elnököt, ha e tisztséget legalább két éven át betöltötte, megfelelő ez, az, amaz illeti meg. Nyilván a mostani törvényben már ez a kétéves mitikus határ benne volt, és senki sem gondolhatja, hogy tíz évvel ezelőtt direkt belecsempészte a Fidesz ezt a kétéves határt azért, hogy majd valamikor 2010-ben bármilyen politikai manőverhez ezt használja. Tehát mi csupán koherensen a törvényjavaslat 15. § (1) bekezdésében szereplő kétéves aktív működési határt emeltük át, és terjesztettük ki mindenfajta ilyen jogosultságnak, lehetőségnek a feltételéül.

De természetesen annak érdekében, hogy mindenfajta kételyt eloszlassunk - bár lehet, hogy ez a korábbi javaslathoz képest egy kis koherenciazavart fog eredményezni, de természetesen azért, hogy önöknek minden aggályuk megszűnhessen -, mi nyitottak vagyunk arra, hogy ezt a két évet öt évre terjesszük, és a korábbi törvényi feltételeknél szigorúbb feltételt szabjunk. Ha így valósítható meg a nemzeti együttműködés és egyetértés, és az ellenzéki pártok is így tudják támogatni ezt a javaslatot, nyilván semmi akadálya, hogy ez megtörténjen.

Miért pont most, miért nem máskor történt meg ez a javaslat, miért nem korábban a közjogi csomagban? Más azt mondta, hogy miért foglalkozunk ezzel, van még ennél fontosabb dolog. Úgy gondolom, azért most - és ezt mondjuk ki nyíltan -, mert most következik az a három nap, amikor mindegyik köztársasági elnök jubilálhat. Hiszen augusztusban 3-a, 4-e, 5-e, 6-a, így követik egymást a köztársasági elnöki mandátumok, és azoknak a lejárta, tehát mindegyik köztársasági elnöknek fontos az augusztusi kezdet, hiszen ekkor léptek hivatalba mind a hárman az eddigiek, és most rájuk egy nappal következik a következő köztársasági elnök. Tehát mindegyik számára fontos ez az időpont. Szerintem úgy elegáns, ha egy ilyen kontinuitást tudunk felmutatni, és a parlament tud egy olyan javaslatot elfogadni, amely nem szakítja meg ezt a közjogi tevékenységüket.

A törvényjavaslatnak az a célja is egyébként többször elhangzott, hogy az elvarratlanságokat tisztázza. Most is megvoltak ezek a lehetőségek, többen mondták, csak különböző forrásból. Volt, amelyik törvényi alapon, volt, amelyik Köztársasági Őrezred-szívességből, volt, amelyik kormányzati egyedi döntés alapján; nem jó ez így. Teremtsünk tiszta viszonyokat, és legyen egységes mindegyik köztársasági elnök megítélése, ne a kormány döntésétől függjön, hogy ennek nagyobb kedvezményt ad, annak kisebb kedvezményt ad. Nem a személyt kell tisztelnünk elsősorban, hanem a közjogi tisztségnek kell megadjuk a méltóságát, ezért fontos, hogy egyenlően, egy törvényben legyen ez rendezve.

Azt főleg a hozzászólások elején mondták el a képviselőtársaim - és ezzel tudok inkább egyetérteni -, hogy ez inkább szimbolikus, mintsem költségvetési kérdés, hiszen ebben az évben ez költségvetési kiadástöbbletet nem eredményez. Meg van szabva a Köztársasági Elnöki Hivatalnak a költségvetésen belül az a bő egymilliárd forintos költségvetése, amivel gazdálkodni tud. Ez ebben az évben ebből jelent valamekkora részt, ebből kell ezt kigazdálkodni. És természetesen megvan rá a fegyelem is, hogy be kell számolniuk, ahogy ezt a Számvevőszék vagy az illetékes szervek ellenőrzik, hogy minden törvényesen történjen meg, és a későbbiekben is így lesz.

A törvényjavaslatot önök is olvashatták, 15 napon belül kell visszafizetni azokat az összegeket, amelyek jogtalanul kerültek kifizetésre. Ezért fontos, hogy ezek nem kerülnek kívül a költségvetési szférán, hanem az a fizetési fegyelem, amely minden költségvetési intézményre irányadó - és nyilvánvaló, a Köztársasági Elnöki Hivatalnak is presztízsveszteséggel járna, ha ezt nem tartanák be -, az a továbbiakban is ezekre a kifizetésekre is irányadó lesz. De ettől függetlenül nem zárkózom el attól, hogy esetleg megnézzük azt, hogy pontosan mennyire nyilvánosak, mennyire áttekinthetőek ezek a javaslatok, és nyilván, ha az eddigiekből nem derült ki, hogy ez pártpolitikai célra nem hasznosítható, nem fordítható, akkor építsünk be még egy pluszgaranciát, de a Köztárasági Elnöki Hivatal eddig sem szponzorálhatott pártokat, nem nyújthatott ilyen támogatást.

Visszakanyarodnék a vita legelejére, hiszen nem jó, ha eltérünk attól, ami az egésznek a legeslegelső lépése és alapállása, hogy a közjogi rendszer része maradjon a volt köztársasági elnök, a három személy, és majd évek múltán egyre többen és többen, hogy megmaradhasson a kezdeményező szerepe, hogy a politikában aktív szereplőként léphessen elő. A közéletnek ez egy olyan része lesz, amelyik független a parlamenttől, független a pártpolitikától, nemcsak gazdaságilag, hanem témájában is. Legyen ezeknek a volt köztársasági elnököknek egy olyan lehetőségük, hogy olyan témákkal foglalkozzanak, amelyek nem pártpolitika, nem napi politika, hanem mutassák meg mindannyiunknak, hogy a közélet mennyivel szélesebb annál, amit itt a parlamentben is folytatunk, vagy ami az újságokban olvasható, hogy van a közéletnek olyan szintje, amelyik nemzeti egységet tud teremteni, nemzeti ügyeket tud felkarolni, amivel mindenki egyet tud érteni, hiszen ezért is testesíti meg a nemzet egészét a köztársasági elnök. Ezek a közcélú vállalások, amelyeket ők megfogalmaznak, bízzunk benne, hogy nagyon jó célra fognak fordítódni, legyen az tudomány, legyen az jótékonyság, legyen az nemzetpolitika. Én biztos vagyok benne, hogy ők is arra fognak törekedni, hogy megalapozzák ennek az intézménynek a fontosságát, és éppen ezért mindenki számára elfogadható célokat támogatnak ebből a keretből.

Én bízom benne, hogy mindaz az infrastruktúra, mindaz a pénzösszeg, amit így a következő években biztosítunk majd a köztárasági elnökök számára, mind-mind a nemzet javát fogja szolgálni. És valóban nemcsak névlegesen, nemcsak egy titulussal, nemcsak egy új plecsnivel vagy egy névjegykártyával, hanem egy valós infrastruktúrával és egy valós támogatási lehetőséggel megalapozott funkciójuk lesz, és ez fogja még inkább a magyar közjogi rendszert, a magyar közjogi kultúrát nemesíteni, előrevinni, és a pártpolitikán kívüli részt, a közéletnek ezt a részét továbbvinni, hogy az emberek számára ez megfogható legyen, és valamelyest jobban tudjon azonosulni a magyar államnak is a céljaival.

Én ezért kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot, és azt ígérhetem, hogy a következő napon majd egy olyan új előterjesztői javaslatot fognak kapni, amelyben megjelenik az ellenzéki pártoknak egyik-másik módosító javaslata, pontosan azért, hogy el tudjuk fogadni ezt a törvényt, és senki se sejtsen mögötte semmilyen olyan szándékot, ami az indokolásban nem szerepelne. Ennek a törvényjavaslatnak tényleg az a lényege, hogy a volt köztársasági elnököknek legyen lehetőségük a nemzet szolgálatára mindaddig, amíg azt az egészségük megengedi.

Én ehhez kérem az önök támogatását, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 23 2010.07.22. 5:12  20-23

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném leszögezni, hogy a magyar parlamentben az elmúlt 56 napban is minden a Házszabály és a törvények szerint zajlott. Nem került sor olyanra, mint amire az előző nyolc évben - hogy még eggyel növeljem az ön statisztikáját -, nevezetesen, hogy a parlament hatáskörébe tartozó kétharmados törvényt kormányrendelettel próbálnánk pótolni, és formális alkotmányellenesség miatt kelljen valamelyik jogszabályt az Alkotmánybíróságnak megsemmisíteni. Ilyen helyzetekre természetesen nem került sor.

Az kétségtelen, hogy a tempó gyors volt, s azt kell mondjam önöknek, hogy őszre is, továbbra is gyors tempó várható. De olyasfajta égbekiáltó jogszabálysértések, mint az előző nyolc évben, nem történtek.

Említett egy konkrétumot is: az Európa Tanács és az Európai Tanács nevének összekeverését. A kormány-tisztviselői törvény lehetőséget teremtett számunkra arra, hogy aki ilyen fatális hibát vétett a jogszabály-előkészítésnél, aki a jogszabály-előkészítés során ezt a hibás szöveget készítette elő és kormánytisztviselőként jóváhagyta, ő ma már éppen ezért nem is kormánytisztviselő. Szeretnénk, ha mindenkinek meglenne a felelőssége, és e felelősség keretében, ha nem tudja ellátni a munkáját, mert nincs meg hozzá a figyelme vagy a képessége, akkor ezt ne is tegye meg.

Ahogy ön is mondta, nagyon széles körű volt azoknak a törvényeknek a száma, amit elfogadtunk: alkotmány, a központi államigazgatás szervezete, kormánytisztviselők, közoktatás, családok támogatása, a büntető törvénykönyv és a Ptké. módosítása, az állampolgársági törvény, iparűzési adó, kulturális örökség, egyszerűsített foglalkoztatás, népszámlálás, állami vagyongazdálkodás, helyi önkormányzatok, választási törvény, kisebbségi önkormányzatok, közoktatási törvény, sorolhatnám, sorolhatnám; 47 törvény került a parlament elé. Ez valóban egy nagyon feszített munkatempót kívánt meg, és nagyon köszönöm mindenkinek, aki ebben igyekezett közreműködni, és hajnali fél 3-ig, fél 4-ig itt volt a parlamentben.

Ön is jól tudja, ha megnézi a korábbi parlamenti naplókat, hogy a választásokat követően a parlament első ülésszaka mindig sokkal rövidebb és feszítettebb munkatempójú, mint a többi. Így volt ez korábban is. Most is láttuk, hogy nem férünk bele az időkeretbe, ezért kértünk rendkívüli ülésszakot is még a rendes tavaszi ülésszak után, s még azt is meghosszabbítottuk majdnem egy héttel, pontosan azért, hogy a házszabályi határidőket tartani tudjuk, és minden a törvényesség és a Házszabály keretei között folyjék itt Házon belül. Éppen ezért kértük önöktől is, hogy a nyári szünetüket rövidítsék meg, és folytassuk a parlamenti munkát.

Kétharmaddal hatalmaztak fel minket a választók arra, hogy a parlamentben képviseljük az érdekeiket. Ha nem tennénk ezt meg, akkor csapnánk be igazán a választókat. Önök azt mondják, hogy sokan ezt nem így gondolták, csalódottak, nem erre szegződtünk. Mi arra szegődtünk, hogy kihasználjuk a kétharmad adta lehetőséget, és mi úgy gondoljuk - aztán majd négy év múlva elválik, hogy a választók is így gondolták-e -, hogy élünk ezzel a lehetőséggel. Az sokkal nagyobb vétek, hiba és bűn lenne, ha nem élnénk a kétharmados felhatalmazással, és nem diktálnánk ilyen tempót.

Ami a törvényhozás minőségét illeti: engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljak pár számot. Ha a köztársasági elnök törvényalkotással kapcsolatos cselekvését nézzük, azt látjuk, hogy 2006 és 2010 között tizenöt törvényt küldött át az Alkotmánybíróságnak, huszonhatot pedig vissza az Országgyűlésnek. Ha megnézzük a korábbi Orbán-kormánynak ugyanezt a statisztikáját, azt látjuk, hogy négy év - tehát ugyanekkora időtartam - alatt négyet küldött át az Alkotmánybíróságnak, szemben a Gyurcsány-Bajnai-korszak tizenötjével, tehát negyedannyit, és összesen egyet küldött vissza az Országgyűlésnek, szemben a Gyurcsány-Bajnai-korszak huszonhat törvényjavaslatával. Ha egy befejezett négyéves ciklust nézünk, akkor azért minőségében igencsak jó az előző Orbán-kormány törvényalkotása.

Szintén sokszor mondták azt, hogy miért egyéni képviselői indítványként jött be sok törvényjavaslat. Nyilvánvalóan elfogadható, hogy a kormány megalakulása előtt ez szükségszerű volt, de azután is kerültek ilyenek benyújtásra. Hadd mondjak önnek az előző nyolc évből pár példát, hogy akkor milyen törvényjavaslatok, törvénymódosító javaslatok vagy önálló törvényjavaslatok kerültek be a parlament elé egyéni képviselői indítványként: a Vásárhelyi-terv módosítása, a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvény, a felsőoktatási törvény módosításai, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása, az államháztartási törvény, a villamosenergia-törvény, a privatizációs törvény, az MNB-törvény, a közoktatási törvény. Ezek mind-mind úgy kerültek ide a parlament elé a korábbi évek sorozatában, hogy szintén, bár volt kormány, de egyéni képviselői indítványként jelentek meg a parlament, illetve a képviselők asztalán.

Azt kérem önöktől, hogy ebben a fokozott munkatempóban is igyekezzenek minél eredményesebb munkát végezni. Mint mondottam volt, továbbra is magas lesz a munkateher a parlamenten. Az elmúlt húsz évben egy ülésnapon általában 1,6 törvényt fogadtunk el, az őszi ülésszakon ennek legalább a kétszeresére készülhetünk. De ahogy az önök frakciójába ellátogató miniszterelnök is mondta, az őszi ülésszak kiegyensúlyozottabb lesz a tavaszinál, ami nagyobb részvételi lehetőséget biztosít majd az ellenzéki pártoknak, és hosszabb egyeztetési periódusokat is. Ehhez kérem az önök munkáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 35 2010.07.22. 4:16  32-35

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy ha ön figyelt a miniszterelnök úr napirend előtti felszólalására, akkor az utolsó aggályára, hogy valóban mindenkinek a színes véleménye előkerüljön, választ kaphatott.

Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy milyen jók voltak Magyarország külkapcsolatai, amikor az MSZP-kormány átadta az országot a Fidesz-KDNP-kormánynak. (Tóbiás József: A nemzetközi megítélése!)

(17.30)

Én emlékszem a nagyon jó szlovák viszonyra, nap mint nap baráti kézfogásokra figyelhettünk fel a híradásokból. Ehhez képest ezen a héten, azt hiszem, akkora mértékű javulás történt a magyar-szlovák viszonyokban, amit korábban évek alatt nem sejthettünk. (Dr. Lamperth Mónika közbeszól.)

Ön azt mondja, hogy az alkotmányosság kellene, hogy a legfőbb zsinórmértéke legyen a mostani kormánynak, ebben teljesen egyetértek önnel. Tiszteletben kell tartani. Azt mondta, ha külföldön azt mondjuk, hogy tiszteletben kell tartani, itthon is tiszteletben kell tartani. Én 47-szer mondhatnám el önnek, hogy tiszteletben kell tartani az alkotmányt, pontosabban nem én, hanem az Alkotmánybíróság. Az elmúlt ciklusban 47 törvényüket semmisítette meg az Alkotmánybíróság, mert önök nem tartották tiszteletben az alkotmányt. (Tóbiás József: Nektek már kettőt, pedig csak 56 nap telt el.) Önök is, magukra is ezt a mércét alkalmazhatnák, 47 esetben ez sajnos nem sikerült.

Amikor ön arról beszélt, hogy ne mismásolja el a kormányzat itt a hiányt, és ne próbálja meg elrejteni, azt hiszem, ebben versenyre önökkel semmiképpen sem kelhetünk, önöknek papírja van arról, hogy micsoda módszereket ismernek az ilyesfajta hiányok elrejtésére és elmismásolására.

Ön is, és az előző napokban frakciótársai, párttársai is sokszor kitértek arra, hogy az IMF-fel milyen tárgyalási taktikát, milyen tárgyalási ütemet visz a jelenlegi magyar kormány. Sokszor kárhoztatják a kormányt azért, hogy ragaszkodik a bankadóhoz, miközben önök úgy gondolják, hogy az IMF ezt kiiktatná a magyar válságkezelési rendszerből, a mostani gazdasági intézkedéscsomagból, a hiány 3,8 százalék alá szorítását szolgáló eszközökből. Azért felhívnám a figyelmét önnek arra, hogy ha a kormány másfajta politikát vinne, mondjuk, hasonlót az önökéhez, és elfogadná szinte egy az egy arányban az IMF által diktált feltételeket, vajon bankadó helyett mit kaphatnánk.

Engedje meg, hogy pár környező ország példáját előhozzam, hogy mondjuk, Szerbiában a nyugdíjak és a bérek befagyasztására került sor, valamint az államapparátus rendkívül nagy mértékű csökkentésére. Önök inkább ezt akarnák a 200 milliárd forintos bankadó helyett? Vagy Ukrajnában, ahol a lakossági földgáz árát az IMF feltételei alapján 50 százalékkal emelték. Önök inkább ezt akarnák, hogy ezt képviselje a magyar kormány az IMF-fel folytatott tárgyalásokon? Vagy Románia példáját is mondhatnám: a közalkalmazotti béreket 25 százalékkal csökkentették. Azt hiszem, önök tiltakoznának ez ellen először. 15 százalékkal lefaragták az IMF feltételei következtében Romániában a nyugdíjakat. Önök ezt szeretnék a bankadó helyett? Ott is az Alkotmánybíróság szólt közbe, és nem engedte ezeknek az intézkedéseknek egy részét megvalósítani, éppen ezért kénytelenek voltak Romániában még adókat és illetékeket is emelni, az áfát is megemelték, és a 16 százalékos egységes adókulcsot is. Önök inkább ezt akarnák, semmint a magyar kormány álláspontját támogatni és képviselni nemzetközi szinten is?

A leginkább szemléletes példa, amit sajnálatosan meg kellett hogy tapasztaljunk a hírekből, és ez Görögország esete. Befagyasztott nyugdíjak, nyilván önök sem ezt akarják; csökkentett állami fizetések, nyilván nem ezt akarják; 13-14. havi nyugdíj megszüntetése - ez arányosan elég nagy nyugdíjcsökkentést jelent -, nyilván önök sem ezt akarnák. Vagy esetleg a bankadó helyett inkább a nyugdíjkorhatárt emelnék föl önök is, mint ahogy ezt megtették Görögországban? Vagy megemelnék 2-3 százalékkal az áfát, mint Görögországban? Újabb jövedékiadó-emelést vinnének véghez, mint ahogy ezt az IMF kérte Görögországtól? Vagy a vállalati nyereségre kérnének önök is újabb adóemeléseket, mint ahogy Görögországban kérte ezt az IMF?

Kérem, hogy jól gondolják meg, hogyan kritizálják a magyar kormány álláspontját, és amikor a magyar kormány - teszem azt - a bankadó 200 milliárdjával vagy más téren igyekszik a magyar emberek érdekeit képviselni, akkor mindig azt tegyék a mérleg másik serpenyőjébe, hogy ezeket az intézkedéseket lehetne meghozni ehelyett. Úgy érzem, mindannyiunk érdeke, hogy ne az történjen meg, de amikor önök kritizálják a bankadót, akkor önök igazából ezeket a nyugdíjkorhatár-emeléseket, nyugdíjcsökkentéseket és közszolgálati bércsökkentéseket támogatják. Kérem, hogy nyilatkozzanak felelősebben ezekben a kérdésekben.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 114 2010.09.13. 4:09  111-117

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Létező probléma, amire ráirányította a figyelmünket, hiszen valóban mind érettségi bizonyítványnál, mind diplomáknál, mind nyelvvizsgáknál gyakran fordul elő, hogy olykor-olykor kiderül, hogy hamis vagy meghamisított bizonyítvánnyal próbálják valakik a képzettségüket, végzettségüket igazolni.

Ugyanakkor jelenleg is számtalan jogi lehetőség van mind a szankcionálására, mind a megelőzésére ennek a problémának. A szankcionálást ön is említette, hiszen a büntető törvénykönyvnél ezek olyan iratok, amelyek okirat-hamisítás miatt büntetőeljárás alapját képezhetik, ha valaki ezeket meghamisítja vagy valótlan tartalmat közöl bennük. Másrészről pedig megelőzési eszközeink is vannak, amelyeket folyamatosan fejlesztettek a korábbi kormányok, és természetesen fejlődni fognak tovább is a biztonság formai követelményeinek meghatározásával. Itt a jogalkotó szerint például a jelzett okiratok biztonsági okmánynak minősülnek, és ilyenként a hatályos szabályozás szerint a legmagasabb védettségi csoportba tartoznak.

Tájékoztatom továbbá a képviselő urat, hogy az egyes különböző végzettségeket, képesítéseket igazoló bizonyítványokról pontos és hiteles hatósági nyilvántartások jelenleg is léteznek az adott képzési formához igazodó formában, adattartalommal és nyilvántartási idővel is, amit ön is említett. Biztosított tehát az erre irányuló eljárásokban az adatok ellenőrizhetősége. Így például a felsőoktatási törvény alapján szerzett végzettséget tanúsító oklevélre vonatkozó adatokat az Oktatási Hivatal a végzettség megszerzésétől számított 80 évig tartja nyilván. Tehát ezen időkereten belül az okmányok valódisága ellenőrizhető. Ön egy 40 éves időintervallumot határozott meg, hogy a nyugdíjig ez valakinek utánkövethető legyen. A jelenlegi rendszer szerint 80 évig őrzik meg ezeket a felsőoktatási végzettséget bizonyító okiratokat, addig lehet tehát ezeket kontrollálni.

Ugyan a nyilvántartások az adatvédelmi követelményekkel összhangban bárki számára nem hozzáférhetőek, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne biztosítva a feltételezhetően hamis vagy hamisított okirat ellenőrzésének lehetősége, csak nyilvánvalóan nem mindenki számára, hanem bűncselekmény felmerülése esetén, hiszen ez okirat-hamisítás, a bíróság, az ügyészség vagy a rendőrség számára. Ha tehát valaki ilyennel visszaél, ezzel csalást követ el vagy bárkit megtéveszt, az illetékes hatóságok ellenőrizhetik, hogy valódiak-e ezek az okiratok, 80 évig. E keretek között az ön által javasolt központi nyilvántartás létrehozása nem támogatható. Egyrészt azért, mert a megoldása gyakorlatilag a nyilvántartások sajátos megkettőződését eredményezné, egyrészt a felsőoktatási intézményben is lenne egy ilyen lajstrom, másrészről egy központi hivatalban.

Ezen túlmenően pedig nem hagyható figyelmen kívül a szabályozási rendszerünk meghatározó alkotmányossági pillérét jelentő adatvédelmi követelményrendszer sem. A végzett tanulók, hallgatók neve, valamint a legszükségesebb azonosítóik az adatvédelmi törvény alapján személyes adatoknak minősülnek, és mint azt ön is tudja, így ezek kezelése csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az adatkezelés körülményei összhangban vannak a jogszabályok rendelkezéseivel. Személyes adatot csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet kezelni. A kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelés pedig csak közérdekből rendelhető el. Így el is van rendelve, hiszen mint mondtam, a bizonyítványok kiállítói ezeket az adatokat kezelik, de egy ilyen általános adatbázis, ahol bárki bárkinek a személyes adatait megnézhetné, anélkül, hogy bármiféle bűncselekmény gyanúja merülne fel, ez több jogot sértene, az arányosság követelményének nem felelne meg.

Éppen ezért azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy a célunk közös, hogy minél kevesebb ilyen hamis vagy hamisított bizonyítvány legyen. Ehhez megvannak a rendőrség eszközei, megvannak azok a nyilvántartások, ahol kontrollálhatók ezek a különböző okiratok. Folyamatosan fejlesztjük ezeknek a biztonságát, mint ahogy az előző húsz évben is történt, hiszen egyre több biztonsági jelző található rajta.

(17.00)

Ha pedig önnek valamilyen javaslata van, ami ezeken a már biztosított követelményeken, szankciókon és megelőzési lehetőségen túlmutat, akkor kérem, hogy azt tegye meg. De ha nem egy ilyen adatvédelmileg kivitelezhetetlen - hiszen a múltra tekintően nem lehet adatokat megkettőzni -, hanem a jövőbe mutató javaslata van, akkor kérem, hogy azt tegye meg, és örömmel fogadjuk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 131-133 2010.09.13. 2:06  128-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban mind a parlament tekintélyét, mind az egész demokráciába vetett Gyurcsány Ferenc-hitet jól mutatja, hogy hogyan viszonyul akár a volt miniszterelnök, jelenleg parlamenti képviselő, akár a volt titokminiszter a Magyar Köztársaság megválasztott parlamentjének - amelynek egyébként ő is tagja - megválasztott és törvényesen, a Házszabály szerint felállított bizottságához. Elfogadhatatlan... (Kovács Tibor: Ti kivonultatok minden héten a parlamentből, nem vettetek részt a bizottsági üléseken!) Nagyon örülök, hogy képviselő úr...

ELNÖK: Megkérem, képviselő úr, szíveskedjen megvárni, amíg az államtitkár úr befejezi.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: De nagyon jó, hogy képviselő úr pont ezt a bekiabálását tette, hiszen mi pont azzal a Gyurcsány Ferenccel nem vállaltunk közösséget, amikor ő felszólalt, aki a parlamenti demokráciát annyira semmibe veszi, hogy egy Házszabály szerint megválasztott bizottságnak az ülésére, ahol kérdéseket tennének fel, el sem megy. Mi próbáltuk azt a szakadékot, ami közte és köztünk van, ezáltal is mutatni, hogy vannak demokraták, és vannak azok, akik a parlamentet csak egy színpadnak használják, saját egyéni karrierjük, saját egyéni politikai hatalomra törekvésük eszközeként.

Egy ilyen bizottság pontosan arra lenne jó, hogy valaki tisztázza a tényeket, elmondja a saját védekezését, elmondja a saját álláspontját. Ez egy demokratikus lehetőség mindenki számára, akivel szemben egy vizsgálat elindul, hogy a saját maga számára pozitív tényeket előadja. Az, hogy lemond egy ilyen védekezési lehetőségről, az mutatja azt, hogy mennyire cinikusan áll ehhez az egész bizottsághoz, mennyire cinikusan áll a parlament Házszabályában rögzített bármiféle ilyen vizsgálati lehetőséghez.

Sajnálatos, és erre már 2003-ban felhívta az Alkotmánybíróság is a figyelmet, hogy ez a szakasz, amelyik a meghallgatásokkal foglalkozik, ez a 21. §, ez egy lex imperfecta, egy olyan törvényi hely, amit úriemberekre, gentlemanekre találtak ki annak idején, de sajnos nem csak rájuk kell alkalmazni, az elmúlt 20 év praxisa már ezt mutatja.

Éppen ezért úgy gondolták, hogy ha valaki, akár parlamenti képviselő, akár jogtisztelő magyar állampolgár, meg fog jelenni a bizottság előtt, vagy adatot fog neki szolgáltatni, ha erre felkérik. Sajnos, ebben az esetben olyan emberrel találkozunk, aki az alkotmánynak ezeket az alapvető rendelkezéseit sem tartja be.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 137 2010.09.13. 0:31  128-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én pedig szeretném majd azt a napot megérni, képviselő úr, amikor erre nem büntető törvénykönyvi tényállásokat kell hogy fabrikáljunk, hanem a politikai kultúránk eljut odáig, hogy ha valakit egy vizsgálóbizottság elé idéznek, lehet az politikus, volt politikus, vagy lehet akár egy gazdasági társaságnak a vezetője, hiszen arra is sor került, hogy itt akár a gazdasági világválság kapcsán, a nagy cégek, akik elbocsátásokat vittek véghez, azoknak a vezetői sem jelentek meg a parlament előtt, lesz egy ilyen jogállami kultúránk, hogy azok megjelennek önmaguktól is, és nem kell büntetőjogilag fenyegetnünk őket, akár rendelkezzenek mentelmi joggal, akár nem. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 141 2010.09.13. 2:15  138-145

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Én csak arra kérném önt, azt mondta, hogy természetesen itt az EBESZ-delegáció tagjaként szólal fel, és parlamenti képviselőként foglal helyet ezekben a padsorokban, én ilyen minőségben válaszolok önnek is; azt kérem, hogy a hozzáállása is ezt tükrözze, hiszen az ön delegációs társa, Nagy Andor képviselőtársunk sem delegációtagként, hanem képviselőként szólal fel. Szerintem ez nagyon fontos, hogy kinek-kinek az érdekeltségi viszonyát lássuk, tulajdonképpen melyik oldalon áll ebben a vitában.

Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy Európában példa nélkül álló dolog történik itt Magyarországon. Hadd emlékeztessem önt például arra, hogy mi van Franciaországban, ahol az audiovizuális legfelső tanács - rövidítve CSA - szintén sokkal kevesebb joggal rendelkezik, mint korábban, és Sarkozy elnök úr egyértelműen a saját döntéséhez kötötte az ottani különböző médiavezetők kinevezését. Tehát ha csak az egyik legnagyobb népességű európai országot nézzük, a demokrácia egyik szülőhazáját, ott is azt láthatjuk, hogy lényegében a köztársasági elnök egyszemélyes döntése az, amelyik meghatározza, ki lesz a közszolgálati média vezetője. Sarkozy elnök úr ezt egyébként azzal indokolta a saját maga közönségének Franciaországban, hogy a közszolgálati médiumok legfőbb részvényese az állam, így gyakorolnia kell a tulajdonosi jogát a vezetők kiválasztásakor, és ő ezt nem fél gyakorolni, hiszen 2009 májusában ő maga döntött az ottani francia közszolgálati rádió vezetőinek a kinevezéséről.

Tehát azért sokkal inkább centralizált gyakorlatok is léteznek az Európai Unión belül vagy az EBESZ-tagállamokon belül. Nem tudom, az EBESZ-nek volt-e olyan véleménye, amelyben Franciaországot elítélte volna, vagy antidemokratikus államnak tartotta volna a médiaszabályozásával kapcsolatban, de, mint ahogyan például az Európai Bizottság uniós végrehajtó testületének médiaügyi biztosa is azt mondta, hogy ebben a javaslatban teljesen megvalósul a médiapluralizmus, úgyhogy semmiféle olyan aggodalmának nem adott hangot, amelynek ön hangot adott.

Én úgy látom, hogy ebben van egy vita, amelyben bizonyos politikai csoporthoz tartozó pártok ellene szólnak, mások pedig mellette szólnak, de itt nem a demokrácia féltéséről van szó, hanem egészen egyszerűen hétköznapi pártpolitikai csatározásról.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 145 2010.09.13. 1:15  138-145

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Lehet, hogy azért nem volt Franciaországgal kapcsolatban az EBESZ-nek ilyen véleménye, mert senki nem diktálta Franciaországban az EBESZ-nek azt a véleményt, hogy mit kell viszontmondania az otthoni közönségnek. Lehet, hogy ez van emögött, hiszen ezt sok részből láthatjuk.

Ön azt mondta, nem szereti, ha Sarkozy elnökkel példálóznak. Akkor a szívéhez közelebb álló példát szeretnék hozni, mondjuk, Sólyom László köztársasági elnök urat, aki a médiacsomag alkotmányhoz tartozó első részét nem küldte vissza a parlamentnek, nem küldte el az Alkotmánybíróságnak, hanem ő maga aláírta azt a részt az alkotmánymódosításból, még a tavaszi ülésszak folyamán, úgyhogy azt gondolom, ez a példa viszont olyan, ami az ön számára is mindenképpen elfogadható. Úgy látom továbbra is, hogy itt inkább egy politikai csata dúl, hiszen semmiképpen nem kívánjuk korlátozni a szabad véleménynyilvánítást, ezt pláne nem tennénk meg az interneten, amelyek ezekben a jelentésekben szerepelnek; nem kívánjuk csökkenteni a műsorszolgáltatók számát. Sajnos, ez a vita sohasem a tartalomról szól, hogy mondjuk, védeni kell a fiatalokat vagy a fogyasztókat bizonyos megtévesztő reklámoktól vagy káros, erkölcsileg vállalhatatlan műsoroktól, hanem olyan pályára terelődött a vita, ami szerintem kevésbé előrevivő.

Szeretném önt is megnyugtatni, hogy természetesen továbbra is a törvények uralkodnak Magyarországon, és továbbra is a jogszabályokat kell betartani a médiumokban is, ezért nem kell itt a kazah helyzettől vagy bármi mástól (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) tartani. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 12 2010.09.14. 5:00  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt is mondhatnánk erre az esetre, hogy ne legyünk kisstílűek. Én olvastam volt miniszter asszony indokolását, hogy miért volt erre szükség. Ő azt írta, hogy százezer munkahely létrehozatalához járult ezzel a munkával hozzá. Öt-hat millió százezer munkahelyért nem nagy összeg, azt is mondhatnánk, ha igaz lenne ez a közlemény, hogy megérte ez a pénz az árát, de sajnos nem ez történt, mert ez valójában csak egy munkahelyet teremtett, a volt miniszter asszonynak teremtett egy munkahelyet, ebből többet sajnos nem sikerült létrehoznia.

Arról pedig, hogy mi a tisztességes munka, illetve a tisztesség fogalmáról Gyurcsány Ferenctől már sok mindent hallhattunk. Úgy látszik, vannak jó tanítványai, akiket utána felkér miniszterének, is és azt a vonalat viszik tovább, amit ő is vitt. Különösen pikáns a dologban, hogy ezek szerint pont azt az embert kérte fel szociális miniszternek Gyurcsány Ferenc egyik előző kormányában, aki ekkora szociális érzékenységgel megáldott, hogy magának 900 ezer forintos fizetést vagy megbízási díjat garantál akkor is, miután befejezte a miniszteri tevékenységét. Ugyanakkor szerencse, hogy nem a szocialista kormány tudja befejezni a polgári törvénykönyv kodifikációját, mert lehet, hogy külön szakaszt szentelnének annak, hogy teljesítési igazolásként elfogadható a bőrkanapéról készült fotó. Szerencsére ezt már nem tudják a polgári törvénykönyvön átvezetni, ami új tétel lenne a jogi egyetemeken.

De komolyra fordítva a szót: mint ön is hivatkozott rá, kormánybiztos foglalkozik a magyar kormányban azzal, hogy a különböző korrupciós és egyéb ügyeket feltárja az előző nyolc év bűnei között. Ez alapvető feladata a mostani kormányzatnak. Nemcsak arról van szó, hogy tegyük helyre a dolgokat, és azok, akik különböző gyanús anyagi ügyletekbe keveredtek vagy akár bűncselekményeket is elkövettek, a kellő jogkövetkezményeket megkapják, hanem egész egyszerűen az állam tekintélye, a közbizalom és a közrend visszaállításához szükség van arra, hogy az emberek bizalma az állammal, az államhatalommal szemben újra visszaálljon, és meg tudjanak bízni az emberek a kormányban, hogy a kormányra, az államra, a parlamentre bízott pénzüket jól és takarékosan költi el. Éppen ezért a kormánybiztos úr nem kívánja átvenni az igazságszolgáltatás hivatott szerveinek, a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságnak a szerepét, de minden információt és adatot megad nekik, hogy ezt a munkát alaposan el tudják végezni. Ez az ő legfőbb funkciója, hiszen az elmúlt években azt láthattuk - ellenzéki képviselőként képviselő asszony is tapasztalhatta -, hogy hiába kért bizonyos adatokat, információkat, legfőképpen az MNV Zrt.-től ezeket nem kaphatta meg, így nem indíthatott el semmiféle eljárást. Éppen ezért pont az MNV Zrt. küldte ki az állami cégek vezetőinek azt a körlevelet, amiből 85, általában megszokott udvari beszállító szerződéseit kérte ki, hogy pontosan feltérképezze, az előző kormányzatban egy bizonyos vállalkozói kör akár arányosan, akár aránytalanul, akár tisztességes versenyben, akár tisztességtelen eljárás keretében hogyan juthatott ilyen nagy mértékű megbízáshoz. Ezt kívánjuk feltérképezni.

Képviselő asszony az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságban lefolytatott albizottsági munka egy részéről számolt be, de tegyük hozzá, hogy nagyon sok másik bizottságban is van ilyen albizottság, amelyek az elmúlt nyolc év szerződési gyakorlatát, hibás döntéseit és lehetséges visszaéléseit vizsgálják. Így van a gazdasági és informatikai bizottságban, a számvevőszéki bizottságban, a külügyi bizottságban, a mezőgazdaságiban, az oktatásiban, a sportbizottságban, a honvédelmiben, a fenntartható fejlődés bizottságában, a foglalkoztatásiban és a kulturális bizottságban is. Így igyekszünk egy teljes képet feltárni a magyar választóknak arról, hogy az elmúlt nyolc évben hogyan sáfárkodott az előző kormány a rábízott közpénzekkel.

Ezen túlmenően, illetve Papcsák úr megbízatásán túlmenően a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban egy külön államtitkár, a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló Nemes Sára államtitkár asszony foglalkozik azzal, hogy ugyanezt a munkát folytassa, ugyanígy segítse az igazságszolgáltatás munkáját adatokkal, tényekkel, információkkal. Önök is láthatták, hogy ez a munka halad, Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezetője már előzetes letartóztatásban van, ott tölti a napjait. Bízom benne, hogy minél több esetben fény derül az igazságra, és úgy tudunk az emberek szembe nézni pár hónap vagy év múlva, hogy azok, akik bűncselekményeket követtek el, azok, akik az állami pénzt ellopták, korrupciós csatornákon kifolyatták, minél nagyobb számban az igazságszolgáltatás elé kerüljenek, és feleljenek azokért a cselekedeteikért, amiket tettek. Mi ezzel kapcsolatban a választóinknak tartozunk beszámolással, a mi kötelezettségünk az, hogy nekik ezt felmutathassuk. Bízom benne, hogy az önök bizottsága is és a többi bizottság is jó munkát végez, illetve a kormány által felkért emberek eredményesek lesznek, és hasznos információkkal tudják ellátni a nyomozó hatóságokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 144 2010.10.18. 2:02  139-148

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban nem történelmi előzmény nélküli az a kérdéskör, amit ön felvetett, illetőleg érdemes átnéznünk a jelenleg hatályos szabályozást is.

Mint arra ön is utalt, a jelenleg hatályos törvény szerint sem az anyakönyvekbe, sem a levéltárakban másolatként vagy archívumként őrzött anyakönyvekbe nem lehet beletekinteni, egészen az érintett halálát követő 30 év után, hogyha ez nem állapítható meg, akkor a születéstől számított 90 évig. Tehát itt elég hosszú védelmi időt biztosít a jelenleg hatályos törvény, a 1995. évi LXVI. törvény, de ön is mondta, hogy ennek idén módosítása történt. Ez nagyon fontos, hiszen nagyon szenzitív adatok vannak benne. Egy régebbi anyakönyv - ön is utalt rá -, akár egyházi, akár állami anyakönyv olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket egy mostani nem: az illető vallásával, foglalkozásával, betegségeivel, halálának körülményeivel kapcsolatban, ami semmiképpen nem jó - mondjuk, hogy öngyilkos lett vagy mentális betegségben szenvedett -, ha nyilvánosságra kerülnek. Ezért vannak ezek az adatok fokozott védelem alatt, állami intézménynél.

Ugyanakkor a Mormon Egyház már az előző rendszerben is, tehát a negyven év kommunizmus alatt is megkereste az akkori magyar hatóságokat, és akkor is egy technológiával jelentkezett, hogy mikrofilmre veszi a teljes magyarországi anyakönyvállományt, mert nekik a családkutató központjuk számára ez fontos adat, ők vallási okokból gyűjtik ezeket a különböző születési, halálozási és egyéb anyakönyvi adatokat, hogy egyfajta világcsaládfát vagy rokonfát állítsanak össze. Éppen ezért akkor, az 50-es évek végén engedélyezték ezt a kutatást - nagyon meglepő módon, hiszen hogyhogy akkor pont egy egyházzal működtek együtt -, és akkor megkaparintotta lényegében a Mormon Egyház nagyon sok ezer, tízezer, százezer vagy akár milliónyi magyar állampolgárnak a korábbi adatait is. De ez most természetesen állami védelem alatt áll, és ha bármifajta ilyesfajta duplikálás történt, akkor az teljes mértékben törvényellenes.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 148 2010.10.18. 1:04  139-148

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Én elsősorban arról tudok beszámolni, hogy jelen pillanatban minden állami adatvagyont fokozottan védeni kíván a kormányzat. Nemsokára az önök asztalán, pontosabban a parlamenti képviselők asztalán is lesz egy erre vonatkozó igen komoly törvényjavaslat, amelyet nyilván végrehajtási kormányrendelet is fog követni, pontosan azért, hogy az ilyesfajta állami adatvagyonok semmiképpen ne szolgáljanak magánérdeket, még ha az a magánérdek esetleg nemzetközi közérdeknek is tekinti magát. Ezeket az adatbázisokat védeni kell, legyen az bármilyen, az állam számára fontos adatbázis. Ezek ma már ugyanolyan értékek, mint bármilyen más gazdasági erőforrás vagy egyéb olyan hasznot hajtó dolog, amelyből az államnak vagy az állampolgároknak előnyük származhat.

Ha ön pedig bármilyen olyan tényt, adatot ismer, amelyik ellentmond ennek az 1995. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdésének, nyilvánvalóan tegyen erről bejelentést. Mi ilyenről tömegesen nem hallottunk, de ha önnek tudomása van róla, kérem, hozza a hatóságok tudomására, hogyha jogsértések történtek tömegesen.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 184 2010.10.18. 2:05  181-184

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy a kérdése már hangulatfokozónak jó volt ebben a viszonylag laposabb órájában a parlament ülésének. (Derültség.)

Azért először is a körte meg az alma kérdését fölvetném a képviselő úrnak. Nyilvánvalóan nem hasonlítható össze minden európai ország az adott idegengyűlölettel kapcsolatos kérdésekben. Vegyünk csak egy nagyon közeli példát! Én például az elmúlt napokban Münchenben voltam, ahol minden negyedik lakos már nem német állampolgár, de bizonyos Rajna menti nagyvárosokban, ahol elég erős az ipar, 51 százalék fölé emelkedett a bevándorlók aránya. Nyilvánvalóan ez egy másfajta helyzet, amire az ön által is idézett európai tanácsi irányelv vagy ajánlás született. Semmiféleképpen nem keverendő össze magyarországi példával.

Ugyanakkor nagyon egyértelmű szerintem Magyarország álláspontja. Hadd mondjam kereszténydemokrataként személyesen azt, hogy mennyire fontos példa nekünk például Varga László esete, aki kereszténydemokrataként mindig a demokratikus normák mellett volt. Ezért mind a barna, mind a vörös diktatúra idején menekülnie kellett. Ezért nagyon fontos szerintem, ha bármifajta ilyesfajta elnyomásról vagy szélsőséges eszmékről beszélünk, akkor a mi speciális közép-európai történelmünk miatt mindig legyünk arányosak mind jobbra, mind balra nézzünk. Bár igazából azt mondom, hogy nincs is szélsőjobb meg szélsőbal, csak szélsőséges eszmék vannak, amikor embereket gyilkolnak valamilyen eszme nevében, akkor igazából csak szélsőség van. Az teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldalról érkezik. Éppen ezért kell ez ügyben fellépnünk.

Magyarországon a nemzeti ügyek kormánya fontosnak tartotta a közbiztonság megerősítését is, ezért egy egész javaslatcsomag volt itt a parlament asztalán a tavaszi ülésszakon, amely megerősítette a tekintélyét ezeknek a különböző szerveknek. Nagyon fontos volt az, hogy az ön által említett különböző, múltbéli pusztító diktatúrák rémtetteit ha tagadta valaki, akkor most már a kommunizmus tagadása is ugyanúgy büntetendő cselekmény, bár hozzá kell tegyem, hogy egy egészséges társadalomban ez nem Btk.-s kérdés elsősorban, hanem társadalmi-etikai kérdés.

Lejárt az időm, pedig még lett volna mit mondanom. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP és a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 93 2010.10.20. 4:21  80-188

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én még négy kérdéscsokorral folytatnám a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó különböző kérdéseknek, dossziéknak a sorát.

Először is mindenekelőtt a kulturális sokszínűség kérdését, hiszen Magyarország számára, ha a nemzetpolitikát tekintjük, talán ez lesz a legfontosabb prioritás a következő fél évben. A kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése Magyarország kiemelt elnökségi prioritásai közé tartozik, amely bekerült szerencsére a belga-spanyol-magyar elnökségi trió 18 hónapos stratégiai keretprogramjába is, tágabb értelemben a polgárokhoz közelebb álló Európa megvalósításának célját támogatva.

A magyar javaslatok a civil kezdeményezések felkarolását célozzák, nem a kormányoknak kívánnak kötelezettségeket előírni. Konkrét támogatási lehetőségeket keresünk az uniós költségvetésben a civil kezdeményezések számára, például támogatást a többkultúrájú régiókban egymás nyelvének elsajátítására vagy például egymás kultúrájának megismerésére.

Az épített és a tájképi környezet, valamint a szellemi örökségi védelem ügyének előmozdítása szintén fontos részterület itt. A téma lehetőséget kínál a különböző vallások békés egymás mellett élésének és a vallásközi párbeszédnek a hangsúlyozására, valamint a kulturális sokszínűség és a sport kapcsolatának felvetésére.

Szintén fontos kérdéskör - amely a Bel- és Igazságügyi Tanácshoz tartozik a KIM feladatkörén belül - elsősorban az alapvető jogok és azon belül a kisebbségek jogainak védelme mint kiemelt magyar prioritás. Ugyanúgy a Bel- és Igazságügyi Tanácshoz tartozik az Európai Unió alapjogi politikájáról szóló közleményének a Bizottság által már tárgyalt változata, miszerint az Unió alapjogi chartájának végrehajtásáról szóló első éves jelentés elnökségünk alatt lát majd napvilágot. E két dokumentum megfelelő alkalmat ad az alapvető jogok mint horizontális magyar prioritás tárgyalására, eredmények elérésére, a napirenden tartására ennek az egész témakörnek.

Szintén már benne volt a lisszaboni szerződésben is, hogy az Európai Uniónak csatlakoznia kell az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Ez a csatlakozás, amely mind az Európai Uniónak, mind pedig a tagállamoknak, a polgároknak érdeke, jelzi, hogy az Unió elkötelezett az alapjogok magas szintű védelmének biztosítása mellett. Ugyanakkor a csatlakozás az egyik legkifejezettebb formája annak, hogy az Unió nemcsak egy gazdasági-pénzügyi közösség, hanem egy értékközösség is. Ezt a csatlakozási folyamatot a magyar EU-elnökség szeretné mindenképpen gyorsítani.

Nagyon fontos a személyes adatok védelmére vonatkozó egységes belső biztonsággal kapcsolatos bűnügyi és egyéb adatcsere, aminek egy fontos részleágazása az EU és az USA közötti megállapodás, amely a személyes adatok védelméről szól és azoknak a kiadhatóságáról, a terrorizmus és más bűncselekmények megelőzése érdekében.

Szintén tervünk az új öröklésjogi rendelet továbbfolytatása, amely egyszerűbbé teszi, és kölcsönösen elismerhetővé teszi az egymás országaiban lefolytatott hagyatéki eljárásokat. A Versenyképességi Tanács témáiról már Cséfalvay államtitkár úr is tett említést, de én is folytatnám, hiszen nagyon fontos feladatunk az európai uniós szabadalom létrehozatalának a továbbvitele, amely egy igen hosszú folyamat, mint oly sok minden más az Európai Unióban, és számos ország tett már kísérletet ennek a bevezetésére elnöksége alatt. Így a belga elnökség is ezt teszi, a kompromisszum érdekében kíván előrelépni, mi is ezt fogjuk folytatni.

A közös jogkezelő szervezet szintén szerzői jogi témakörben említendő, amely főleg az árvaművek, a szerző nélküli művek vagy elveszett szerzői művek gondozásával kapcsolatban fontos számunkra. Szintén foglalkozni fogunk prioritásként a fogyasztói jogokról szóló irányelv, négy irányelv egységes szerkezetbe foglalásával.

Feladatunknak tekintjük az európai zártkörűen működő részvénytársaságnak a svéd elnökség alatt elbukott vagy nem létrejött szabályozási környezetének a kialakítását. Ha ebben előre tudnánk lépni, az mindenki számára egyértelműen kiemelt eredmény lenne. Ez a kis- és középvállalkozók versenyképességét növelné, nyilvánvalóan az adminisztráció csökkentésével és a különböző cégmobilitási tényezőknek a javításával. Ugyanígy fontos nekünk a társasági jogi irányelvek módosítása, főleg a cégjegyzékek adatcseréjének összekapcsolásával kapcsolatban.

A gyerekszegénységről pedig csak röviden annyit mondanék, hogy az EU 2020 stratégiai prioritásai közé bekerült, és Magyarország ebben is kíván előrelépni, hiszen Magyarországon, mint azt Balog Zoltán államtitkár úr is mondta, nagyon sok területen jelenik ez meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 92 2010.10.25. 2:22  87-96

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Itt a Jobbik is már egy fél éve parlamenti párt, tehát ő is mindenféle kezdeményezést benyújthat, itt törvényjavaslattal, határozati javaslattal egyaránt élhet. (Novák Előd: Egyet se vettek napirendre! Ne legyünk cinikusak!) Tehát ugyanúgy felelőssége van ilyen szempontból a Jobbiknak is, mint a kormánypártoknak.

Amit ön említett, az egy létező jogi forma. Ebben az évben négy darab országgyűlési képviselő vette igénybe a kedvezményt, 9,4 millió forint volt a kifizetett összege, de a polgármestereknél ez népszerűbb, 2009-ben 191 ilyen fő volt, illetőleg közszolgálati járadékot 29 fő kapott, ebben ők részesültek.

A politikusok előjogainak visszaszorítása ügyében azért a polgári kormány az elmúlt fél évben is elég sok lépést tett, ezt ön is láthatta, ennek egy részét ön is támogatta képviselőként. Hiszen láthattuk, hogy 200 főre zsugorodik a parlament létszáma az alkotmányban rögzítve a következő ciklustól, az önkormányzati választásokat már jóval kisebb képviselői körre bonyolítottuk le, kevesebb miniszter van, ez szintén a politikusi szféra felezését, a kormány felezését jelentette, ez személyi költségekben és másban is megjelenik. Illetőleg a pártok támogatását is 15 százalékkal csökkentettük, akárcsak amikor a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben szintén egy módosító javaslattal 15 százalékos fizetéscsökkentési lehetőséget iktattunk be a miniszterekre vonatkozóan.

Tehát több olyan lépést tettünk már az elmúlt időszakban is, amelyek mind-mind a politikusok előjogainak csökkentését szorgalmazták. Ugyanakkor felhívnám önnek is a figyelmét arra a jogszabályra, amit idézett, nevezetesen, a 2009. évi XL. törvény 8. §-ának (5) bekezdésére, amelyik azt mondja, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. §-ának, illetőleg az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény 10. §-ának alkalmazása során 2010. december 31-éig, tehát az idei év végéig a nyugdíjtörvénynek a 2010. január 1-jéig, tehát a tavalyi évben hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Tehát az a törvény, amelyre ön hivatkozott, amely természetesen bármilyen politikusnak előjogot biztosít, akkor ez nem feltétlenül egyezik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a polgári kormány akaratával, úgy lett megkonstruálva - gyorsan lekerekítem -, hogy ebben az évben az előző ciklus során kiesett képviselők számára biztosítsa csak ezt a lehetőséget.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 96 2010.10.25. 0:58  87-96

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Akkor a lényeget megismételném, képviselő úr. Tehát ön azt mondta, hogy ha szándékunk van erre, és nincs köztünk ebben világnézeti különbség, akkor vezessük ki a jogrendszerből. Arra kívántam önnek a törvény szövegét felolvasni az imént, hogy pontosan arról szól, hogy ez a lehetőség meg fog szűnni. Tehát négy év múlva, nyolc év múlva ez a lehetőség nem lesz igénybe vehető.

Az előző kormány egy olyan konstrukciót csinált, hogy csak a saját parlamentből kieső kádereit tudja gyorsan nyugdíjba tenni, és ezáltal az ellátásukról gondoskodni. Ön is felolvasta azoknak a listáját, akik már nyilatkoztak is, hogy ezt igénybe vennék. 2010. december 31-e után ez a jogértelmezési keresztbeszabályozás ebben a jogszabályhelyben nem lesz hatályban, pontosabban: itt lesz, csak nem lesz alkalmazható, tehát megszűnik ez a lehetőség. Mi sem kívánjuk sem az új alkotmány, sem az azután jövő választójogi törvény nyomán ezt bevezetni itt, hanem nyilvánvalóan mi is szeretnénk, ha a politikusok elvégeznék a munkájukat, ezért megkapnák a tisztes fizetésüket, de ezen kívül más előjogok ne illessék meg őket.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 152 2010.10.25. 2:15  149-152

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon fontos, hogy folyamatosan figyeljük, hogy milyen egészségügyi következményei vannak a vörösiszap-katasztrófának, nem közvetlenül az ismert eseményekből, hanem abból, ha kiszárad a talaj, és elkezd szállóporként ez a vörösiszap a területen egyre inkább elterítődni. Éppen ezért a fémportartalmára vonatkozóan laboratóriumi kutatásokat végeztünk, és folyamatosan küldjük a mintákat. Krómra, kobaltra, kadmiumra, higanyra, nikkelre és arzénre végeztünk eddig kutatásokat, hogy ha ez szállóporként a levegőbe kerül kisebb vagy nagyobb koncentrációban, mit jelent. Egyelőre negatív volt ezekkel kapcsolatban a laborok eredménye.

Ugyanakkor mérőállomásokat is felállítottunk. A legutóbbi 24 órás mérések eredményét tudom önnek elmondani. Ajka, Devecser és Kolontár térségében az egészségügyi határérték alatt van a porszennyezettség. Ez egy vasárnapi adat. Ajkán 18,5, Devecseren 39,5, Kolontáron pedig 33,9 mikrogramm/köbméter volt a levegő szennyezettsége - 50 a határérték. Volt már korábban olyan pillanat, amikor 50 fölé ment, de 75 fölé, a riasztási vagy a tájékoztatási határérték fölé nem került ez az érték. Ön is Budapesten jár, tudja, hogy sokszor Budapesten egy-egy nagyobb útkereszteződésben rosszabb időjárási körülmények mellett van hasonló mértékű szennyezettség. Akik részt vesznek a mentésben, azok FFP2D vagy FFP3D részecskeszűrős, vörösiszappor-expozíció megelőzésre általánosan használt védőeszközt alkalmaznak, hogy semmifajta károsodás ne legyen az egészségükben, de őket külön is mérjük természetesen. Az ÁNTSZ, valamint az országos munkahigiénés és foglalkoztatás-egészségügyi intézet szintén jelen van a térségben, és szűrővizsgálatokat végez a lakosok, a távolabbi, a közelebbi lakosok és a közreműködők tekintetében egyaránt.

A kérdése második felére hét másodpercben azt tudom mondani, hogy 700 millió forint gyűlt össze október 25-éig a Nemzeti Kármentő Alapban. Ki lett jelölve a legmagasabb fekvésű részeken az a két terület, ahova lakópark épül, és akik nem kívánnak a lakóparkokba betelepülni, azok számára 700 üres lakóingatlant kínálunk fel, azok közül tudnak választani.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 48 2010.10.27. 16:37  45-115

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A második része ennek a vitának a jogalkotásban való társadalmi részvételről szól, arról a másik törvényről, amit párhuzamosan terjesztettünk az Országgyűlés elé, és ami a jogalkotásnak egy fontos területét szabályozza.

Eddig a társadalmi részvételről, a társadalmi vitáról, a civil szervezetek, a nem kormányzati szervek véleményének kikéréséről mindösszesen egy pont szólt, egy c) pont: az érdekelt társadalmi szervezeteknek és érdek-képviseleti szerveknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elmondják véleményüket az egyes jogszabálytervezetekkel kapcsolatban.

Mi ezt sokkal fontosabbnak tartjuk, pontosan a jó állam és a jó jogalkotás érdekében, hogy minél szélesebb körű legyen ez a lehetőség, ezért emeltük törvényi szintre ennek a szabályozását. Sok eldugott helyen ez most is megtalálható volt: a kormány ügyrendjében, az elektronikus információszabadságról szóló törvényben, itt-ott-amott el-el voltak rejtve ennek részterületei, de mi úgy gondoltuk, fontos, hogy a legmagasabb szinten, törvényben legyen ez rögzítve; ez meg egységesen legyen kezelve; és egy újfajta rendszerben jelenjék meg a társadalmi részvétel a jogalkotási folyamaton belül.

Ennek nagyon sokféle módja és lehetősége van, de a legfontosabb, hogy a társadalom minél szélesebb és minél különbözőbb rétegei bekapcsolódhassanak a jogszabályok előkészítésébe. Úgy tudom ezt szemléltetni lényegében, hogy elindul az állam részéről a közigazgatási egyeztetés házon belül, egy miniszter előterjesztése nyomán, hogyha a minisztériumnak megvan a kialakult álláspontja. Ugyanúgy egy másik körben, a civil szektorban is elindul, és ugyanolyan joggal, ugyanolyan jogosultsággal, ugyanolyan lehetőségekkel bírnak a civil szervezetek is, hogy véleményezzék a jogszabályokat, mint a kormányzat belső egyeztetési rendszere. Ugyanúgy emancipálva lettek a civil szervezetek. Hosszú évek küzdelme után, hosszú évek javaslattételi rohama után a kormány, a nemzeti együttműködés kormánya végre figyelembe vette a kéréseiket, és ezt jogszabályi formába is öntötte.

Maga az alapvető koncepció is a civilektől származik, hiszen négy évvel ezelőtt jelentetett meg három civil szervezet egy tanulmányt, amelyben végigtekintették a különböző európai uniós és más országok rendszerét, hol hogyan szólhatnak bele a civil szervezetek a jogalkotásba. Ők keresték meg ezt a kormányt is - a kormányváltás után nem sokkal - ezzel a javaslatukkal. Míg az előző kormányoknál süket fülekre találtak, ennél a kormánynál értő fülekre találtak, és ezen civil javaslat alapján, a velük való folyamatos konzultáció mellett született meg ez a javaslat.

Száznál több civil szervezet mondhatta el a véleményét akár írásban, akár szóban. A minisztérium részéről én magam is több helyen megfordultam, ahol civil szervezetek vitatták meg ezt a javaslatot, legyen az a Nonprofit Információs és Oktató Központ által szervezett rendezvény, vagy akár a Pallas Páholyban szervezett rendezvény.

Tehát ebből is érezhetik, hogy a civil szféra minden szegmense megnyilvánulhatott, illetőleg írásban nagyon sok, akár szervezet, akár magánszemély elküldte a javaslatát. Azt hiszem, rekordot is döntöttünk, és ez a jogszabály-alkotási törvényjavaslat jó mintája is volt annak, hogy milyen hasznos a civilek részvétele.

Egy jó állam azért is figyel a civilek véleményére és észrevételeire, hiszen ez pluszlegitimációt jelenthet a jogszabályoknak. Nem pusztán a parlament, nem pusztán a kormányzat, hanem a civil szervezetek támogatása is ott lehet a kormány, illetőleg a miniszterek egyes javaslatai mögött.

Ez egy sokkal jobb minőségű jogszabályalkotást eredményezhet. Emlékezhetünk torzókra a jogszabályalkotásban az előző évekből, a standolási törvényre vagy más olyan jogszabályokra, amelyeknek a megszületésekor mindenki, aki értett hozzá, már tudta, hogy ez nem fog működni, ez egy életképtelen jogszabály. És végül a kormánynak 3-6 hónap vagy egy év után kellett úgy döntenie, hogy valóban olyan jogszabályt sikerült alkotnia, amely életszerűtlen. Hiszen mondjuk, az adományok megadóztatását, vagy sok más olyan témát tudunk mondani az előző évek gyakorlatából, amelynek már a születésekor látható volt, hogy pontosan a nem kormányzati szervek számára alkalmazhatatlan vagy értelmetlen. Éppen ezért, hogyha van egy ilyen egyeztetési rendszer, ezek a torzó jogszabályok talán meg sem születnek.

Illetőleg nagyon fontos, hogy ne csak a megszületésénél legyen ilyen pluszlegitimációja a törvényeknek, hanem az alkalmazásuk során is. Én úgy gondolom, hogy sokkal inkább elvárható a jogkövető magatartás az egyes jogkövetésre kötelezettektől, hogyha egy kialakult és a keretei által meghatározott formában folyik a jogalkotás folyamata, és ők maguk is beleszólhattak. Tehát úgy gondolom, a jogkövetést elő fogja segíteni az, hogyha a leendő jogkövetők már a jogszabályok megalkotásánál is beleszólhatnak a jogszabály előkészítésébe, saját javaslataikat megfogalmazhatják, nemcsak a parlament bizottsági ülésein - ahol erre a parlamenti bizottságok a Házszabály szerint lehetőséget biztosítanak -, hanem már a kormány illetékes szerveinél is. Ez az adott kormánytisztviselőknek nyilvánvalóan nagyon nagy munkaterhet jelent, de úgy gondoljuk, hogy ezt vállalni kell, hiszen ez egy jobb minőségű jogalkotást, egy jó államot és az állampolgárok és az állam közötti közvetlenebb és bizalmi viszonyt fogja megalapozni.

Nézzük magát a törvényt, annak a tartalmi összefoglalását! Ez nyilvánvalóan a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre vonatkozik, tehát itt a parlamentben megszülető bizottsági indítványokra, az egyéni képviselői indítványokra vagy a köztársasági elnök által előterjesztendő jogszabályokra nem, de hát a kormány elsősorban nyilván önmagának írhat elő kötelezettséget. Éppen ezért minden más a Házszabályra, egyéb bizottsági ügyrendekre vagy egyebekre vonatkozik, hogy ott pontosan hogyan szabályozzák a civilek részvételét és kezdeményezési lehetőségeit.

Szintén nem foglalkozik részleteiben az önkormányzati rendeletekkel, az önkormányzati jogalkotásban való civil szerepvállalással. Ennek az az egyetlenegy oka van, hogy 3200-féle önkormányzatunk van. Nem lehet ugyanazt előírni egy fővárosi önkormányzatnak, egy városi önkormányzatnak, egy megyeinek és egy 150 fős kistelepülésinek. Bizonyára mindenhol más-más az az egyeztetési rendszer, akár falugyűléssel, civil szervezetekkel, kamarákkal, különböző fórumokkal, ahol a civilek elmondhatják a véleményüket.

Ez egy nagyon heterogén rendszer, de ettől függetlenül egy kötelezettséget előír ez a jogszabály, hogy - nyílván ezen törvény szellemiségének megfelelően - helyben, helyi jogalkotással a helyi önkormányzatoknak egy bő időhatárral, bő egyéves időhatárral meg kell alkotniuk a saját rendeletüket, amiben szabályozzák a civilek részvételét a jogalkotásban.

És azt is meg szeretném említeni, hogy ez természetesen sem az OÉT-nak, sem semmilyen más érdekegyeztetésnek a lehetőségét nem érinti, nem csorbítja. Bővíti minden eddigi vitában, minden eddigi jogszabály-előkészítésben részt vevő szervezet lehetőségét, de semmiből semmit nem vesz el. Az eddigi formációkhoz, legyen az akár egyházi érdekegyeztetés, legyen az az Országos Érdekegyeztető Tanács, legyen az bármilyen más hivatásrend eddig kialakult érdekegyeztető fóruma, ahhoz nem nyúl, azon ez nem változtat.

Szintén nagyon fontos, hogy ne csak akkor találkozzanak fontosabb törvényjavaslatokkal a nem kormányzati szervek, amikor azok már egy teljesen kialakult, egységes formában vannak, és paragrafusról paragrafusra lebontva jelenik meg a szabályozás, hanem a koncepció is megvitatható lehessen. Erre korábban is voltak lehetőségek, mi ezt fontosnak tartottuk a törvénybe is belevenni, hogy adott esetben a miniszter már a szabályozás irányainak, általános elveinek meghatározásába vonja be a civileket. Lehet, hogy akkor sokszor sokkal hatékonyabban tudnak véleményt is nyilvánítani, mint amikor egy teljes jogszabály már ától cettig meg van határozva.

És szintén fontos a tervezhetőség a civil szervezetek számára, ezért tovább bővítettük azon lehetőségeket, hogy tájékozódni tudjanak. Egyrészről a kormány is meghatározza a maga jogalkotási tervét, és ezt nyilvánosságra hozza, másrészt a miniszterek is adnak egy tájékoztatót arról, hogy milyen területet kívánnak szabályozni, melyik törvényben és milyen nagyságrendben. Ez fontos a felkészülés szempontjából mindenkinek. Ezeknek egy része már eddig is gyakorlat volt a jogszabályok alapján, most ez törvénybe van iktatva, és ki van bővítve.

Kétfajta fő egyeztetési forma van, az általános egyeztetés és a közvetlen egyeztetés. Az általános egyeztetésben mindenki véleményt nyilváníthat. Itt nagyon fontos, hogy ezek a szervezetek időben tájékoztatva legyenek az interneten keresztül arról, hogy milyen jogszabályok nyílnak, és egy internetes felületen keresztül mondhassák el a véleményüket. Ennek semmiféle korlátja nincsen, itt bárki hozzászólhat.

És természetesen nagyon fontos, hogy ezek ne csak a pusztába kiáltott szavak legyenek, ne csak az legyen a gyakorlat, mint sok-sok előző évben, hogy elmondták a véleményüket, és utána arra semmiféle reakció nem érkezett. Éppen ezért kötelezővé teszi a törvény a tipikus kérdésekre, felvetésekre adandó kormányzati válasz kapcsán, hogy miért támogatja a kormány, vagy miért nem támogatja, miért nem illik a kormány kormányprogramjába, szabályozási elveibe. Az erre való válaszokat is ugyanúgy nyilvánosságra kell hozni.

(10.50)

Fontos, hogy az állampolgárokat felnőttnek tekintsük, és értelmes vitát folytassunk velük a nemzeti együttműködés rendszerében. Ezért fontos, hogy az érveikre ellenérveket kaphassanak, és ezt nyilvánosságra is hozzuk, hiszen semmiféle titok nincs benne; itt szakmai érvek ütköznek, nem pedig politikai érvek, úgyhogy úgy gondolom, ezt mindenki vállalhatja is. Nagyon fontos, hogy a civilek is vállalják a véleményüket, és természetesen a kormány is indokolja meg, hogy mit miért támogat és miért nem támogat.

Nagyon fontos az az egyeztetési forma is, ami sok jogszabálynál hiányzott, hogy bizonyos idő elteltével - törvényeknél egy év elteltével - utólag fel kell hívni azokat a civil szervezeteket, amelyek részt vettek a jogszabály megalkotását megelőző egyeztetésben, hogy az alkalmazás során tapasztaltakat osszák meg a kormányzattal. Bizonyára, mondjuk, egy kamara, egy vállalkozói érdekképviselet vagy egy területen emberek érdekét képviselő csoport jól látja, mi az, ami túl bürokratikus, mi az, ami rossz gyakorlatot eredményezett, mi az, amin egy kicsit javítani kell, hiszen nem hozta meg azokat a célokat, amelyeket elvártunk volna a jogszabály megalkotásakor. Bár eddig is elő volt írva hasonló kérés, igény a jogalkotó részéről, de itt megteremtjük ennek a formáját, hogy ez valóban működő intézmény legyen. Eddig sok olyan törvénnyel találkoztunk, amely szép elveket deklarált, de aztán a végrehajtáson múlt minden, az pedig elakadt. Egy jó állam nem teheti meg, hogy nem törődik a jogszabályok alkalmazhatóságával, nem törődik azzal, hogy mennyire tudják az emberek érteni, értelmezni, legyenek azok akár a jog alkalmazói, akár a jog követői, éppen ezért fontos, hogy utólagosan is figyeljük a jogszabályok hatályosulását, alkalmazását, és ebben kiigazításokat is tegyünk, ha valahol esetleg hibákat vétettünk volna.

A másik szintje az egyeztetéseknek, pontosabban a harmadik, hiszen van az általános egyeztetés, az utólagos, és a harmadik pedig a stratégiai partnerekkel történő egyeztetés. Ez az átláthatóságot, a szabályozhatóságot és a bizalom növelését célozza. Egy minisztériumnak legyen egy stratégiai partneri köre, amelyik nyilvánvalóan vagy azért, mert nagyon nagy részét fedi le az adott szakterületnek, tehát súlyos, széles társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, vagy egy nagy nemzetközi szervezetcsoport tagja, vagy egy tudományos műhely, amelyet nem lehet megkerülni; mindenképpen legyen találkozási pont a kormányzat és a nem kormányzatnak e szakértői között, rendszeresítve, megállapodásban rögzítve, ahol pontosan rögzítik a célját: ők a közoktatásról kívánnak egyeztetést folytatni stratégiai partnerként, és ennek a formáját, gyakoriságát, írásbeliségét, minden egyebet rögzíthetnek. Ez azért fontos, hogy mindenki számára átlátható legyen, kik befolyásolják az adott döntéseket. Nyilván mindenki valamelyes részérdeket képvisel, és az állam az egyetlen, amely a közérdeket, mind a 10 millió állampolgár érdekét tudja szolgálni, de fontosak az egyes részérdekek képviselői, mondjuk, a közoktatásban dolgozó munkavállalók - akár oktatók, akár technikai dolgozók, hogy az előző példánál maradjak -, mások képviselik az intézményfenntartókat, de lehessen látni, hogy ki milyen álláspontot foglalt el a vitában. Ezek közérdekű adatnak minősülnek, tehát ki lehessen kérni ezeket, ne legyenek itt titkos jegyzőkönyvek, hanem mindenki pontosan lássa, átláthatóvá tegyük a befolyásolás módját a jogalkotást megelőzően.

Ezért fontos, hogy stratégiai partnerek legyenek, átláthatóan, nyilvánosan, ezeket rögzítsük is. Volt erre korábban egy nagyon jó példa, még tíz évvel ezelőtt, ezt kívánjuk most kibővíteni. Itt minden ágazat meghatározhatja akkor, hogy kiket tekint stratégiai partnernek, akiket, hát nem azt mondom, hogy napi szinten, de mindenképpen nagy gyakorisággal bevon a jogalkotásba, és ezeknek a szervezeteknek pedig feladata, hogy a kisebb szervezetek véleményét becsatornázzák a kormányzat felé, így akár megvalósulhat bármilyen szervezetnek a törvénykezdeményezési joga is, hiszen ezeken a stratégiai partneri egyeztetéseken kezdeményezhetik bizonyos területeknek az újbóli szabályozását vagy jogszabályi hiátusok orvoslását. Így valósulhat meg, hogy civilek akár jogszabályt is kezdeményezzenek, mint akár ez a törvény is ezt mutatja, hogy ez sikerre vezethet, hiszen fél év alatt egy civil kezdeményezés, amely előtte évekig csak porosodott a minisztériumi fiókokban, az most meg is valósul, és itt önök előtt fekszik. Bízom benne, hogy ez is a jó államot és a minőségi jogalkotást tudja szolgálni.

Önök is láthatják, hogy a lobbitörvényt a záró rendelkezéseknél hatályon kívül helyezi ez a javaslat, ezzel mintegy még átláthatóbbá és esélyegyenlőségi szempontból egyenlővé teszi a fizetett lobbistákat és a civil érdekképviselőket. Kicsit furcsa helyzet volt, hogy azok, akik pénzért valamilyen részérdeket képviselnek, előjogokat élveznek azokkal szemben, akik saját munkával, kvázi közfelajánlásként valamilyen csoportnak vagy valamilyen érdeknek a képviseletét ellátják, és tényleg a saját munkájukat ingyen áldozva erre próbálják meg javítani az ország helyzetét. Nem gondolom, hogy fizetett lobbistákat egy kormánynak mindenképpen előtérbe kell tolni azokkal szemben, akik egy szakma, egy tudományos műhely vagy egy társadalmi csoport érdekképviseletét vállalják fel, akár pro bono is, úgyhogy mindenképp fontos, hogy ehhez a területhez nyúljunk.

Igazából a lobbitörvénynél tapasztaltuk, hogy nem vált be a szabályozása, lobbieseményekből negyedévenként 13, 23, 28, 22, 27 darabot jelentettek be, ezek az előző negyedévek adatai. Jól látható, hogy egy teljesen alkalmazhatatlan és alkalmatlan törvényt választott a kormányzat a lobbitevékenység szabályozására, ami egyébként semennyire nem európai uniós előírás, hiszen nagyon sok európai uniós országban erre vonatkozó jogszabály nincs, így például akár az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Litvániában, Olaszországban, és sok más országot is mondhatnék, ahol erre vonatkozó jogszabály nincs. Ugyanakkor hoztunk egy jogszabályt, amelyben szép elveket lefektettünk, ami aztán utána nem működött. Nagyon sok civil szervezet, akár maguknak a lobbiszervezeteknek a képviselői is mondták, hogy ez teljes mértékben nem működött, egy jogalkotási torzó született, nem sikerült visszaszorítania a korrupciót.

Más eszközöket itt a parlamentben már elő is vezettünk és elő is fogunk vezetni - önök is tudják -, akár a köztávolságtartás jogintézménye, akár más jogszabály-módosítások. Bízunk benne, hogy sokkal inkább hatékonyak lesznek a korrupció visszaszorításában, mint a lobbitörvény, illetve az átláthatóság és a döntéshozatalnál a befolyásolás mértékének megjelenítése pedig, akár a stratégiai partnerségi emlékeztetők nyilvánosságával, akár más módon biztosítható. De mindenképpen meg szerettük volna szüntetni azt, hogy a lobbisták bárkihez képest előjogokat élvezzenek Magyarországon.

Bízom benne, hogy ez a jogszabály, amikor január 1-jétől életbe lép, akkor ez a civilek számára elégtétel, és ők is érezni fogják, hogy a súlyuk nőni fog, hiszen minden kormány-előterjesztésbe beleszólási lehetőségük lesz, komolyan fogják őket venni, hiszen minden tipizált véleményt, amelyek nagyobb számban, a fontosabb kérdésben karakteresen megjelentek, azokat meg is fogjuk válaszolni, tehát konkrét kérdések és konkrét válaszok tudnak elhangzani. A stratégiai partneri megállapodásokkal az egyes ágazatok véleménye sokkal inkább a szakmával kialakult érdekegyeztetés során fog ide a parlament elé kerülni, és bízom benne, hogy ahogy a civil egyeztetések során mindenki általánosan támogatta ezt a jogszabályt, és minden civil szervezet egyértelműen örült annak, hogy ez a jogszabály megszületik, nyilván mindenkinek van valami kis szíve csücske módosító javaslat, amit bele szeretett volna tenni, de általában örül ennek, és támogatja, hogy mindenképpen szülessen meg.

Bízom benne, hogy itt a parlamentben is a képviselő hölgyek és urak meghallják ezen civil szervezetek szavát, és támogatni fogják szavazatukkal is a kormánynak a jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatát.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 8 2010.11.02. 4:53  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika zöldpártként érkezett a parlamentbe, de ahogy elnézem, mára sárga színre váltottak. (Az LMP képviselői sárga pólót viselnek, amelyen piros szív mellett "AB" felirat látható.) Bízom benne, hogy mire beérik ez a párt, addigra nem a piros színt fogja magára ölteni (Taps a kormánypártok soraiban.), bár a retorika sok tekintetben pont azokra hajazott, akiket ön is korholt az előzőekben.

Nagyon örülök annak, hogy ön a kormány választási programjából és a kormányprogramból indul ki, és azt olvassa. Csak arra hívom fel a figyelmét, hogy olvassa el annak a legelső fejezetét is, amely a közérdekről, a közérdek újbóli érvényesítéséről, a közérdeknek a magánérdekkel szembeni érvényesítéséről szól. A 98 százalékos különadó pont erről szól, ami ott az I. fejezetben hosszú oldalakon keresztül van citálva, nevezetesen hogy nem azoknak az embereknek a privát 20, 30 vagy 40 milliója számít, hanem a közérdek, az, hogy az emberek szemét nagyon élesen szúró végkielégítések ne lehessenek a közszférában. A 98 százalékos különadóra való utalás ott volt a kormányprogramban is. Kérem, hogy ezt a részt is olvassa el. Jó, hogy a másik részét olvassa, természetesen annak is igyekszünk majd megfelelni a négyéves munkánk során, de arra kérem, hogy erre is legyen figyelemmel.

Ön azt mondja, hogy a népszavazás tárgyköreit szűkítjük. No de ön is tudja, hogy 2007-ben vált az Alkotmánybíróság döntései nyomán teljesen egyértelművé, hogy a járulékkérdések ugyanúgy tilalom alá esnek. Csak egy jogértelmező, jogbiztonságot növelő lépés a mostani, ön által is idézett, Lázár János frakcióvezető úr által előterjesztett javaslatban, hogy ezek között konkrétan meg is nevezzük a járulékkérdéseket.

Számunkra nagyon fontos a szavahihetőség, ezért is fontos, hogy ön is olvassa a programunkat. Mi ezt a választások során is nemegyszer előhoztuk. A BKV-ügy robbantotta ki a végkielégítéssel kapcsolatos botrányhullámot. S láttuk, hogy nemcsak a BKV-nál, hanem a MÁV-nál, a Fejlesztési Banknál vagy az Állami Autópálya Kezelőnél is hányféle ilyen juttatás van. Elmondom önnek, hogy egy szakértő 10 379 772 forintos végkielégítéssel hagyja ott a MÁV-ot, egy koordinátor pedig 5 815 000 forinttal. De ezek csak a kisebb összegek, ezek azok az emberek, akik alsóbb részen dolgoznak. Nyilván vannak ennél sokkal magasabbak is. Például egy számviteli vezető 30 395 599 forinttal hagyja el a céget, míg egy 2005-ben érkezett tanácsadó 25 millió forintot vihet el, ennyi a búcsúpénze, a bánatpénze.

Szerintem ezek a dolgok mindannyiunk számára vállalhatatlanok. Ahogy önt megismertem a parlamenti felszólalásaiból, biztos vagyok benne, hogy az ön számára is vállalhatatlanok. Éppen ezért szerintem az önök számára is az lenne a legigazságosabb megoldás, ha ezeket a javaslatokat támogatnák, a közérdeket a magánérdek fölé helyeznék.

Azokat a szólamokat, amiket arról mondott, hogy hova került a jogállam, mi a helyzet Magyarországon a demokráciával, már nem először hallom itt. Amikor alkotmánybírákat választottunk, ugyanez hangzott el: a Fidesz beülteti a kádereit az Alkotmánybíróságba, vége az alkotmányos kontrollnak, mert a Fidesz pártkatonákkal tölti fel az Alkotmánybíróságot. Szinte szóról szóra ugyanezek a mondatok hangzottak el az LMP-től és más pártok részéről is itt a Parlament falai között. Most pedig arról, amit korábban pártkatonákkal föltöltött Alkotmánybíróságnak nevezett, hirtelen 180 fokkal megváltoztatta a véleményét, és a demokrácia utolsó bástyájaként emlegeti az Alkotmánybíróságot, amelyet a Fidesszel szemben kell megvédeni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mint utólag kiderült, akkor nem kellett volna a demokráciát védenie, mert a demokrácia köszöni szépen, jól van, és most sem kell védeni, mert abban biztos vagyok, hogy Magyarország e javaslat elfogadása után is demokratikus jogállam marad.

Arra pedig felhívnám a figyelmét - mivel nemzetközi példákat, európai uniós joggyakorlatot említett -, az Európai Unió igencsak megosztott abban a kérdésben, hogy az alkotmánybíróságok, az alkotmánytanácsok vagy az észak-atlanti térségben, Amerikában a legfelsőbb bíróság hogyan gyakorolhatja a különböző kasszációs jogköreit. Van köztük olyan, amelyik csak alapjogi kérdésben nézheti és vitathatja meg a törvényeket, csak ilyen szempontból vizsgálhatja. Ön is tudja, hogy van olyan volt köztársasági elnökünk, aki az alapjogi bíráskodást tartotta célravezetőnek a magyar Alkotmánybíróság számára is, s nem ad hoc, egyedi adójogi vagy más kérdések vizsgálatát, hanem az alapjogi bíráskodást. Éppen ezért vannak olyan alkotmánybíróságok Európában fejlett demokratikus jogállamokban is, ahol ez nem lehetséges, vagy az alkotmánybíróságok önmaguk gyakorolnak önmérsékletet, és nem foglalkoznak ilyen kérdésekkel.

Bízom benne, hogy ebben a kérdésben talán önök is meg tudják változtatni az álláspontjukat, és nem fújnak egy követ a szocialistákkal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 12 2010.11.02. 4:22  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Sokféle dolgot mondott frakcióvezető úr, szerintem néha egymásnak ellentmondóakat is, akár az alkotmány betartásával vagy annak szemétbe dobásával, akár más kérdésekkel kapcsolatban. De hadd világítsam meg önnek azt, hogy mi nekünk a legfontosabb kérdés itt a 98 százalékos különadónál. Ilyen szempontból valóban lehet azt mondani egy volt miniszterelnökkel, hogy útelágazáshoz érkeztünk, de mindenképpen egy választóponthoz érkeztünk, ahol el fog válni az előző kormány politikája és ennek a kormánynak a politikája. Ez a szavahihetőség. Ha mi most azt mondanánk, hogy feltesszük a kezünket, és valóban nem lehet 98 százalékos különadót kivetni a végkielégítésekre, ha azt mondanánk, hogy majd jövőre hozunk valami jogszabályt, de akik az előző hónapokban, januárban, májusban, augusztusban kaptak valamilyen égbekiáltó, mondjuk, 49 millió forintos juttatást a munkaviszony megszűnésekor, mint ahogy a Duna TV-ben ez megtörtént, akkor felemeljük a kezünket, hát azt a 49 milliót már vigyék, majd jövőre megfogjuk a következő ilyesfajta juttatásokat.

Akkor önök azt kérnék számon rajtunk, teljes joggal, hogy miért nem tartja be a Fidesz a választási ígéreteit; a Fidesz-KDNP-kormány ugyanolyan kormány, mint az előzők, mert csak ígér, és aztán nem tartja be. Azt mondanák a választóink: kétharmados parlamenti többséget adtunk a Fidesz-KDNP-nek, hogy ezzel éljen, és utána azt mondja, hogy az Alkotmánybíróság döntése után visszakozik, és ezt a társadalmi igazságosság szerint teljesen elfogadható 98 százalékos különadót - hiszen ön is tudja, ön is emberek között mozog, látja, hogy az emberek nem tartják igazságosnak, hogy valakit, teszem azt, ismételten egy MÁV-os példát mondanék, 2009. szeptember 11-én fölvesznek, majd most elbúcsúzik a kormányváltás után 8 millió 50 ezer forinttal. Nem tart szerintem senki sem igazságosnak ilyesfajta rövid pályafutások után egy ilyen óriási összeget! Nos, azt mondanák, hogy hiába van kétharmados többségünk, ugyanúgy nem értünk el semmit, mint azok a pártok, amelyek csak feles többséggel bírtak az előző időszakban.

Nekünk ez hitelességi kérdés, nekünk ez a választókkal szembeni bizalmi kérdés, hogy igenis ezt a törekvésünket véghez vigyük. Olyan dolgokat vállaltunk a kormányprogramunkban, amelyek végrehajthatók, nem ígérgettünk olyan dolgokat, amelyek végrehajthatatlanok, szemben más pártokkal, de azt mindenképpen meg is akarjuk tartani.

A cinizmussal kapcsolatos vádjait pedig teljes mértékben visszautasítanám. Nem akarok személyeskedni, de hát ön volt az, aki néha mellényben, néha zakóban volt itt, a jogi kiskapukra játszott a parlament nyitóülésén is. Úgy gondolom, a kormány felemelt sisakrostéllyal áll itt is, és elmondja, hogy mi a célja, mi a pontos szándéka a különadók bevezetésével: a társadalmi igazságosság szolgálata. És ez egyáltalán nem egyezik az alkotmánybírósági döntés szellemével. Szeretnék idézni ebből pár mondatot.

"A közerkölcs védelmének szükségességét a legfontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumok kivétel nélkül elismerik." Ugye, az erkölcs túlmutat a jogszabályokon, éppen ezért azt kell figyelembe vegyük. "A visszaélések megakadályozását célzó, a társadalom igazságérzetét érvényesítő törvény nem alkotmányellenes önmagában." És ismét egy helyen az Alkotmánybíróság külön felhívja figyelmet "a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben" - tehát ez lényegében a januárig terjedő visszamenő hatály - "az alkotmány 70/I. §-ának új (2) bekezdéséből eredő lehetőség."

(13.40)

Teljes mértékben lehetősége van a kormánynak vagy a kormánypárti képviselőknek, hogy egy ilyen javaslatot benyújtsanak az adott adóévben. Senki más nem állt elő a parlamentben semmilyen más javaslattal, hogy hogyan lehet ezeket az igazságtalan és mindenki számára erkölcsileg elfogadhatatlan, 20-30-40-50 milliós vagy 100 milliós végkielégítéseket visszavenni. Ezért van a javaslatunkban az adóoldalról történő elvonás, mert ezt tartottuk kizárólag elfogadhatónak vagy keresztülvihetőnek. Mi ezért fogjuk a választóink előtt ezt az ígéretünket végrehajtani, és négy év múlva, mikor elszámolunk előttük azzal a kétharmados megbízással, amit kaptunk tőlük, akkor nem fogjuk azt mondani, mint az előző kormányok, hogy sajnálom, megpróbáltuk, de nem tudtuk végrehajtani, hanem mi végre is fogjuk hajtani azt, amire példátlanul nagy támogatottsággal felruháztak minket a választók. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 16 2010.11.02. 3:50  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Ön azt mondta, hogy ma fekete kedd van itt a parlamentben, a parlament fekete keddje. Én úgy gondolom, az MSZP fekete keddje van, mégpedig azért, mert a 98 százalékos végkielégítési adó ellenzésével végleg elvesztette a lehetőségét arra, hogy egy hiteles baloldali párttá váljon Magyarországon. (Közbeszólás a Fidesz oldaláról: Úgy van!) Úgy gondolom, ezért ez az MSZP-nek a fekete napja igazából. (Moraj az MSZP soraiban.)

Amikor ön fekete napot említett, vagy fekete keddet, eszembe jutott, esetleg az őszödi beszéd napját is említhetné így, mint a demokrácia egyik sötét pontja, de mégsem ezt tette, mégsem arra utalt, mégis itt olyan erkölcsi magaslatról beszélt, minthogyha frakciótársai nem ugyanilyen lelkesen csapdosták volna ott, Balatonőszödön össze a tenyerüket, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy hazudtunk reggel, éjjel meg este. (Dr. Varga László: A kérdésekre nem tudsz válaszolni?) Akkor nem a demokráciát féltették, de ugyanezek a tenyerek csapdostak ott is össze, ne felejtsük el; tisztelet a kivételnek, aki új képviselő.

Önöket, úgy látszik, nem zavarja az, hogy hat ember, mondjuk, a Magyar Fejlesztési Bankban 30 millió forint fölötti pénzzel távozik, vagy további fél tucat szintén 20 és 30 millió közöttivel. (Moraj az MSZP soraiban. - Puch László: A Baranyai Laci is 30 milliót vitt el.) Ilyen szerződések, amiket önök kötöttek, valahogy mégis ezek nem szúrják az önök szemét.

Az előző években, a szocialista korszakban rengeteg új szót tanulhattunk meg a munkaviszonyok megszüntetése kapcsán. Az, hogy végkielégítés, korábban is ismertük, tudtuk, de ekkora összeget nem láttunk. Volt itt titoktartási pénz, ilyen bánatpénz, olyan komfortdíj, és a mai napig sem tudjuk, hogy a lopásnak - mert mondjuk ki, hogy ez lopás volt - mennyiféle szinonimája volt. Önök több szót találtak ki a munkaviszony megszüntetésénél a lopásra, mint az eszkimók a hóra, hiszen annyiféle jogcímen osztottak ki az előző időszakban ilyesfajta díjakat, ami nyilvánvalóan az emberek jogérzetét és az igazságérzetét sérti.

Szintén ön itt szentségeket említett az imént, erről nekem eszembe jutott egy, azt hiszem, teológiai mondás, hogy az alkalom hiánya még nem erény. Önök itt a kétharmados többséget a kétharmados törvények üzemszerű előrevitelével, elfogadtatásával vádolják. De önöknek is volt erre szándékuk, csak éppen nem volt ehhez többségük, hiszen ne felejtsük el, hogy önök a gyűlöletbeszéd-törvény miatt be is terjesztettek alkotmánymódosítást csak azért, hogy ugyanazt a tényállást szöveg szerint, szó szerint ugyanúgy el tudják fogadtatni, ehhez módosították volna az alkotmányt, csakhogy nem volt meg hozzá a kétharmados többségük.

De szintén, önök is emlékezhetnek arra, hogy hányszor járt az Alkotmánybíróságnál az önök nyolcéves tevékenysége alatt a közigazgatási hivatalok kérdésköre. Szabályozták ezt feles törvényben, szabályozták ezt kormányrendeletben, és azért nem tették, mert nem volt kétharmaduk, nem tudták a törvényes állapotot helyreállítani, hiszen nem volt kétharmados többségük, ezért lett teljesen ex lex állapot, és ezért szűnt meg az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése évekre. De azért, mert önöknek nem volt alkalma kétharmados törvényeket módosítani, ne állítsák ezt be úgy, mint erény, mint az MSZP-nek az önmegtartóztatása.

Azt viszont látom önöknél, hogy nagyon nagy a verseny. Itt különböző vezető MSZP-s politikusok egymást licitálják túl, hogy ki tüntet előbb az Alkotmánybíróság épületénél, vagy rendez nagygyűlést, vagy tart valamilyen, kormányzatot korholó tömeggyűlést. Én látom, hogy ez egy belső feszültség, és egymásra próbálnak licitálni, volt miniszterelnök, leendő miniszterelnök-jelölt, volt miniszterelnök-jelölt, mindenki megszólal önöknél ebben az ügyben. Én úgy látom, hogy ez egy versenyfutás házon belül, ez egyfajta előképe, hogy mi lesz az MSZP-ben a következő években, de ez, úgy gondolom, a párt belső ügye, ettől függetlenül ezt ne vetítsék ki, és ne mondják azt, hogy Magyarországon a demokrácia van bajban akkor, amikor az MSZP-ben egy soha nem látott és a nyilvánosság előtt zajló hatalmi versengés folyik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

(13.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 44 2010.11.02. 4:05  41-47

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azért nem mehetünk el amellett szó nélkül szerintem, tisztelt képviselő úr, hogy az elmúlt hónapokban itt, akár az első gazdasági akciótervnél, akár a kormány más intézkedéseinél, amelyeknek önök eddig a tempóját túl gyorsnak találták, most pedig túl lassúnak minősítette ön, nos ezeken az igen érzékeny területeken is a kormány adókat vetett ki, magyar vállalkozásokat hozott előnyös helyzetbe, olyan tabutémákat is, mint a bankadó, a szektorális adók, immár a kormány kinyitott, és ilyen adókat multinacionális cégekkel szemben is kivetett, amelyre nem volt példa korábban, és tizenegy európai ország, mondjuk, már például a bankadót Magyarország után szintén bevezette.

De felhívnám a figyelmét azokra az intézkedésekre, amelyek a hazai kkv-kat segítették: a kisadók közül húsznak az eltörlése, vagy a különböző engedélyek, adminisztratív eljárások 30 százalékának a kiiktatása. Most is a Ket. módosítása a parlament asztalán fekszik, tehát nem mondanám ezt tétlenségnek, ami az elmúlt hónapokban történt ezzel kapcsolatban mind adminisztratív tehermódosítás, -csökkentés kapcsán, mind pedig kiszámítható viszonyoknak, honi vállalkozásbarát viszonyoknak a teremtése kapcsán. Eddig is volt már a parlament asztalán közbeszerzési törvénymódosítás, és a kormány elmondta korábban is, hogy ugyanolyan szintre kívánja emelni a magyar közbeszerzésben nyertes vállalkozások arányát, mint amilyen szinten ez, mondjuk, Franciaországban van, 70 százalék, bár van ennél magasabb szám is, hiszen Spanyolországban 90 százalékban spanyol cégek nyernek, vagy Portugáliában 95 százalék ez az arány.

Ugyanakkor ön a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a 2006. évi IV. törvénynek a módosítását irányozta elő, azzal kapcsolatban mondott kérést, de konkrét javaslatot én nem láttam, hogy ön itt megfogalmazott volna, még csak irányt sem, hogy pontosan mi az, amit ezzel kapcsolatban szeretne szerepeltetni.

A Gt. értelmében az átalakulás jogutódlással való megszűnés, az átalakulásnak pedig az egyik formája a szétválás, amelynek két esete lehetséges, a kiválás és a különválás, mint az bizonyára ön előtt is ismert. Az ön által felhozott konkrét eset különválásnak minősül a Gt. alapján. A szétválás során kulcsfontosságú a jogelőd gazdasági társasági jogosítványainak és kötelezettségeinek a pontos meghatározása. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett szétválási szerződés, ami egy vagyonközösséget megszüntető megállapodásnak is tekinthető. A jogutód gazdasági társaságok vagyoni viszonyait, igényérvényesítését, helytállási kötelezettségét a szétválási szerződés maga határozza meg.

A szétválási folyamat legfontosabb momentuma, hogy miként történik a jogutódok közötti vagyonmegosztás, ezért a Gt. bővítette a szétválási szerződésnek a kötelező elemeit is. Mint ön is ismeri, ebben nagyon sok kötelező elem van, a 70. § (3) bekezdésében a jogelőd gazdasági társaság tagjainak, részvényeseinek a mögöttes felelősségét meg kell határozni, ez kötelező elem, kógens, nem kihagyható, ugyanúgy a 74. §-ban az átalakulási mérlegtervezetre vonatkozó követelményekről és a jogutódaik tőkekövetelményeiről szintén rendelkezni kell, kötelező elem. Ugyanígy a 75. §, a közzétételről szóló, többek között a hitelezőknek szóló felhívásról és a hitelezőknek szóló biztosítéknyújtás igénylésére vonatkozó lehetőségről, ezt is közzé kell tenni. A 84. § szintén kötelező elemként szétválás esetére a közzéteendő közlemény követelményeit határozza meg.

Biztos lehet ezen a jogszabályon is változtatni, és mi erre nyitottak vagyunk a jogbiztonság követelménye szerint. Nyilvánvalóan maguk a felek is dönthetnek ebben úgy, hogy még több mindent belevesznek, ez csak egy minimumcsomag, amit mindenkinek teljesítenie kell. Hirtelen nem tudom, hogy a frakcióvezetőjének bólogat vagy nekem, és ez a figyelemnek vagy az egyetértésnek jele, és kifelé irányul, de folytatom: tehát nyilván ezek a követelmények bővíthetők is. Hogyha erre önnek konkrét javaslata van, akkor azt nem interpelláció, hanem törvénykezdeményezés formájában tegye meg (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és mi nyilvánvalóan erre nyitottak leszünk, hiszen a forgalom biztonsága lényeges.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 74 2010.11.02. 2:06  71-78

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Önöknek nyolc évük volt, hogy ezeket a végkielégítéseket vagy bármilyen más, munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos, az önök számára elfogadhatatlan juttatásokat visszaköveteljék, és önök ezt nyolc évig nem tették meg. Miért nem tették meg? Volt nyolc évük rá, volt parlamenti többségük. Úgy látszik, az önök számára a jó erkölcs már akkor is a 2 millió forint fölötti összegeket jelentette egy korai megvilágosodás nyomán, miért nem léptek ebben az ügyben? Miért nem tették meg? Ha ezt megtették volna önök akkor, 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben, akkor 2010-ben nekünk már ezzel nem kellene foglalkozni. És az egész politikai elit lenne hitelesebb az emberek számára, hiszen akkor ezek az összegek most nem fordulnának elő, 30 millió és egyebek az MFB-nél vagy pedig a MÁV-nál.

Az az ügy, amit ön mondott, annyiban különbözik azoktól az ügyektől, amelyeket a mai napon is többször fölhoztunk különböző állami cégeknél, hogy ott bíróság által ítélt összegekről van szó, pereskedés végén, elmaradt munkabérrel, valóban végkielégítéssel is, de különböző egyéb kártérítési jogcímeken megítélt összegekről és ezek kamatairól van szó, amelyek már növelt összegek. Tehát nem lehet ugyanazt a kategóriát megnevezni ezen két eseménynél. Az egyik, amikor egy BKV típusú szerződést kötünk, és abban valakinek közel 100 millió forintos végkielégítés jár, és ha itt valaki pereskedik, s annak a végén, egy többéves jogi procedúra végén kap meg különböző más jogcímeken ilyen összegeket.

De kérdezem én: önök hol voltak nyolc évig? Miért nem tűnt föl önöknek nyolc év alatt, hogy ezt meg kellett volna tegyék? Miért most ismerik be, utólag, hogy hibáztak, elmulasztottak fontos döntéseket? Önök ezt erkölcstelennek tartják, szemet hunytak efölött, és megtűrték nyolc évig. Miért nem léptek nyolc év alatt semmit ebben az ügyben? Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 78 2010.11.02. 1:05  71-78

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Rossz hírem van, képviselő asszony, önök nyolc évig igenis ezeket a százmilliós végkielégítéseket védték. Hirtelen (Moraj az MSZP soraiban.), hirtelen, a legutolsó évben, amikor már látszódott, hogy mi lesz a választások eredménye, hirtelen észbe kapnak, és akkor kezdenek el intézkedni. (Közbeszólás az MSZP részéről: Ne arról beszélj!) Miért nem sikerült a legelején ezt a törvényjavaslatot, miért ilyen hosszú amnézia után jut eszükbe önöknek? Már két miniszterelnököt lecseréltek addigra, mire észrevették, hogy 2002-ben kik voltak a vállalati vezetők.

A 300 ezer forintos iskolaigazgatókat pedig nem kell félteni. (Tóbiás József: A törvény róluk is szól.) Mindazokat, akik a közszférában dolgoznak, és olyan jól végzik a munkájukat, hogy évtizedek óta itt vannak, és jöhetnek ilyen kormányok, olyan kormányok, de ők a helyükön maradtak, mert szakmai alapon végezték a munkájukat, azokra igenis szükség lesz a továbbiakban is a közigazgatásban. Azért nem fogja érinteni ez őket, mert akik évtizedek óta jó szakmai munkát végeztek, azoknak továbbra is a közigazgatáson belül lesz helyük. Ezt a miniszterelnök úr is elmondta, többször is elmondta, én is megismétlem, ezekre az emberekre továbbra is számítunk, nem kell a végkielégítésektől tartaniuk. (Lendvai Ildikó: Visszaadja vagy nem?)

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 386 2010.11.08. 14:29  361-386

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt köszönöm Bárándy Gergely képviselő úrnak, hogy azt mondta, a kormány egyre elegánsabb. Nagyon szépen köszönjük, hogy a módszereinket így minősíti.

Valóban igyekeztünk ebben a törvényjavaslatban - mint a nemzeti együttműködés egyik fontos alrendszere - felmutatni azt, hogyan kívánjuk majd ezt sok tekintetben alkalmazni. Így, amint az már korábban is elhangzott, száznál is több civil szervezet nyilvánította ki a véleményét. Ők is elmondták itt-ott a kritikájukat, és sok esetben természetesen az egybeesett azzal, amit itt képviselőtársaim megfogalmaztak, mert mindannyian azzal kezdték, hogy alapvetően örülnek is, hogy ez a társadalmi egyeztetést, a jogalkotásban való társadalmi részvételt sokkal magasabb törvényi szintre emeli, az eddigi teljesen sporadikus gyakorlattal szemben.

Természetesen minden frakcióból befogadunk módosító javaslatokat, amint azt talán önök is itt-ott említették, a legtöbbet az MSZP-ből, de ezt ne érezzék semmiképpen személyes célzásnak, de az LMP-ből, a Jobbikből is több módosító javaslatot fogadunk el, a 2., 7., 10., 13., 22., 31., 33., 38., 40. pontnál és további pontoknál is, ahol, ha nem is az önök módosítóját, de egy ahhoz egy kicsit korrigáló kapcsolódó módosítóval más képviselőtársaimnak is a szinte azonos tartalmú módosítását el fogjuk fogadni, tehát igyekszünk akár szimbolikusan, de praktikusan is minél többet elfogadni, hiszen nagyon jó javaslatok születtek a módosítók között. Igyekszem mindenre körülbelül válaszolni, ami itt elhangzott, amennyire csak lehet.

Egyéni indítványok, ugye, ezzel kezdték képviselőtársaim az érvek sorát, hogy a képviselői egyéni indítványok, a bizottsági indítványok miért nem kerülnek ugyanilyen egyeztetés alá. Én azért azt mondanám, hogy először mindenki mutasson akkor e téren maga is valamilyen készséget, hiszen itt számtalan szocialista, jobbikos, LMP-s javaslat már feküdt a parlament asztalán, de egyiknél sem láttam semmilyen olyan záradékot, amely arról szólt volna, hogy bárkit is megkérdeztek volna előzetesen, csak úgy, legalább szimbolikusan annak az eltökéltségnek a jegyében, amiben most a kormányt itt ostorozták, hogy itt-ott-amott nem kötelező az egyeztetés. Legalább a szándékot megmutatták volna az elmúlt fél évben, hogy önök egyeztetni kívánnak, s akár társadalmi szervezetekkel, akár egyházakkal, akár érdek-képviseleti szervezetekkel egyeztetett javaslatokat mutattak volna nekünk itt bent, a parlamenten belül, akkor talán számunkra is hitelesebb lenne az önök igen-igen messze elmenő eltökéltsége az egyeztetésekkel kapcsolatban.

Mi semmiképpen nem kívánjuk a Házszabályt jelen pillanatban kormányszintről befolyásolni. Természetesen megvan a lehetősége, hogy a Házszabályhoz módosító javaslatot előterjesszenek, az szabályozza azt, hogy akár a bizottságok, akár a képviselők milyen javaslatokkal élhetnek. Mi a kormány részéről önmagunknak kívánunk pluszfeltételeket állítani, önmagunk kívánjuk a saját magunk jogalkotását színvonalában javítani, önmagunk kívánjuk a saját kormány-előterjesztéseinket, amelyek egy része természetesen nem is fordul itt meg a parlamentnél, hiszen az kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben nyilvánul meg, nos ezek legitimációját, társadalmi beágyazottságát növelni azáltal, hogy konzultációnak vetjük alá. Úgyhogy, ha önök egy jó gyakorlatot - itt a best practice elve, hogy itt a környezetvédelemben nevelkedett és pallérozott képviselőtársaimnak is példát mondjak - itt megvalósítanak, akkor ezt a példát nyilvánvalóan örömmel fogja minden frakció követni, és a kormánypárti képviselők is ugyanolyan hevesen fognak egyeztetni, mint ahogyan azt önök megteszik a saját javaslataikkal kapcsolatban. Javasolom önöknek, hogy talán járják ki ezt az ösvényt, hogy utána minél többen járhassanak ezen a kitaposott úton önök után.

Az Országgyűlés honlapján 15 nappal korábban legyen elolvasható ez a javaslat. Lehet, hogy ez lesz az egyik ösvény, amit önök kitaposnak, hogy ez így jelenjen meg. Mi a saját honlapjainkon kormányzati szinten ezt meg fogjuk tenni magunknak, szabályokat elérünk, nyilvánvalóan ami a mi munkánkat növeli, de úgy gondoljuk, ez hasznos, ezt az áldozatot meg kell hozni, mert ez a jogalkotás minőségét fogja javítani, de hogyha önök képviselőként ilyent szeretnének megtenni, ám tegyék a saját javaslataikkal, vagy a későbbiekben akár javasolják a Házszabály módosítását is.

Mi az a kiemelt beruházás, mi ez a fogalom? Mi az a kiemelkedő közérdek? Egyrészről azok a törvényjavaslatok, amelyek ilyesfajta korlátozás alá esnek, ott is egy alacsonyabb szintű konzultációra, egy egyoldali kommunikációra azért lehetőség nyílik, ha nem is fogadjuk be nyilván a gyors eljárás miatt ezeket a javaslatokat, amelyeket az érdek-képviseleti szervezetek megfogalmaznak, de mindenképpen a mi irányunkból a tájékoztatás az ő irányukba megtörténik, tehát itt egy alacsonyabb szintű egyeztetés lezajlik. Ez a kiemelkedő közérdek is, hasonló fogalmak a jog más területein előfordulnak, tehát ezek bevett, mind a törvényalkotó részéről, mind a bíróságok részéről már alkalmazott fogalmak, igyekeztünk ebben a jogszabályban nem új fogalmakat, hanem a jogtestben már létező működő fogalmakat használni, tehát ezek onnan átvehetők és használhatók.

A bizottságok is kapják meg a beérkezett különböző javaslatokat. Erre, mint az előbb is említettem, kapcsolódó módosító javaslattal mi is be fogunk nyújtani egy szövegvariánst, ami abszolút ezt a célt szolgálja, amit ellenzéki képviselőtársaim megneveztek. A bizottságok, tehát nem egyenként a bizottsági tagok, hanem maguk a bizottságok hozzá fognak férni azokhoz a benyújtott civil javaslatokhoz vagy akár az egész törvényjavaslathoz benyújtott összes civil javaslathoz, amire igény mutatkozik az ő részükről.

Ki lehet stratégiai partner? Többen is felvetették ezt a kérdéskört. Itt mi azért adtunk a miniszternek valamiféleképpen valóban diszkrecionális jogkört, hiszen nagyon nehéz meghatározni pontosan, ki lehet stratégiai partner. Ugye, itt, azt hiszem, LMP-s javaslat az, hogy ha valaki bejelentkezik, s előtte megalapozott véleményt nyújtott be, akkor onnan kezdve őt kötelező stratégiai partnerként elismerni. Ezzel nem oldottuk meg a problémát, csak odébb toltuk, mert ki az, akinek megalapozott véleménye van. Tehát onnan kezdve abba lehet belekötni, hogy ki dönti el, mi a megalapozott vélemény. Itt a bizalom elve nélkül nagyon nehéz lesz konszenzusra jutni, és éreztem némi gyanakvást az ellenzék egyik-másik képviselőjének a felszólalásában, ha csak áttételesen is.

Úgyhogy itt mindenképpen egyfajta bizalmat azért feltételeznünk kell, illetőleg érettséget az adott miniszter részéről, hogy nyilvánvalóan vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek nem ellenzékiek vagy kormánypártiak, hanem szakmaiak. Feltételezzük azt, hogy vannak olyanok, akik nem köthetők egyik vagy másik politikai oldalhoz, hanem egy kamara, mint mondjuk, a vállalkozók vagy az orvosok, vagy a szakszervezetek a munkavállalók érdekeit képviselik, és nem feltétlenül mindig csak politikai erőtérben mozogva hozzák meg a saját maguk döntéseit vagy állásfoglalásait.

A hatásvizsgálatok nyilvánosságával kapcsolatban igyekeztünk a lehető legszélesebbre tenni a kört, ahol ezek megjelenhetnek.

Az önkormányzatoknál szintén, az önkormányzatok rendkívül sokszínűek. Nem lehet ugyanazt megszabni a Fővárosi Önkormányzatnak és egy 300 fős Somogy megyei településnek, hogy ugyanolyan szabályokat alkosson a társadalmi részvételre, de ettől függetlenül kötelezővé tettük számukra, hogy azért belátható időn belül alkossanak erről egy jogszabályt, hogy ők az adott, helyben szokásos módokat mégis hogyan vinnék még tovább, akár egy falugyűlés, akár internet, akár a nyilvános üléseken való hozzászólási lehetőségek formájában, akár egyénileg, tehát személyeknek, akár a különböző bejegyzett, nem bejegyzett, formális, informális csoportoknak bizottsági ülésen, képviselő-testületi ülésen. Tehát itt azért jó, ha ők maguk alakítják ki a saját formáikat, pont azért, mert rengetegféle település van, egy megyei önkormányzat, egy települési önkormányzat nem ugyanolyan feladatokkal bír.

(23.30)

Illetve nem akartunk rombolni ezzel a jogszabállyal, hiszen nagyon sok önkormányzatnál már van jól kialakult formája az ilyesfajta részvételnek, azt semmiképpen nem akartuk egy törvényen áthúzni, hiszen lehet, hogy nagyon jó formák alakultak ki egyes települések esetében.

A határon túli szervezeteket mi beleértjük teljesen természetesen. Nem akartuk ezt külön kiemelni, hogy határon inneni vagy határon túli, úgyhogy nyilvánvalóan nemzetpolitikai téren egy nemzetpolitikai államtitkárság stratégiai partnerséget nemcsak Magyarországon bejegyzett, hanem határon túl bejegyezett szervezetekkel is létre fog hozni. Ugyanakkor vannak olyanok, akik nyilván nem fognak létrehozni, mondjuk, a belgazdasággal foglalkozók. És nem akartuk félreérthetővé tenni, hogy akiknek nincs benne a praxisában, azoknak is kellene ilyet kialakítaniuk. Szerintem annyira egyértelmű ez, hogy ezt is lehet, úgyhogy ne adjunk félreértésre okot olyan szakterületeknél, ahol ez nem releváns, de itt is el szeretném mondani, meg minden úton-módon egyértelművé fogjuk tenni, hogy akinél ez természetesen fontos, hogy határon túli szervezettel lépjen stratégiai partnerségre, az tegye meg. Innen is biztatom őket. A kormány eddigi politikájából, azt hiszem, ez teljesen egyértelmű, hogy ilyesfajta együttműködésnek nem állunk az útjába.

Mik az egyéb formák - kérdezte egyik képviselőtársunk -, milyen egyeztetések vannak? Szintén itt helyben kialakult eszközök vagy adott esetben kialakult eszközök lehetnek, mint szórólapok, tájékoztató kiadványok, falugyűlések, meghallgatások rendezése. Csak úgy gondoltuk, hogy egy törvénybe ilyesfajta felsorolás nem illik bele, mert túlságosan a végrehajtás szintjén van, de ezek azok az egyéb egyeztetési formák, és még ezen kívül nyilván számtalan más is kitalálható vagy alkalmazható, amelyeket itt a törvényben nem határoztunk meg, de akár a Szilágyi képviselőtársunk által említett helyi, települési tanácsoknak - nem tudom pontosan, mi volt a neve - a létrehozatala is lehet ilyen. De ettől függetlenül ezt nem kívántuk ebben a jogszabályban ennyire részletezni. Itt a nagyobb elveket és fontosabb szabályokat tisztáztuk az együttműködéssel kapcsolatban.

Bárándy képviselőtársam javaslataira annyit reagálnék, szintén arra, hogy az egyéni indítványokat, módosító javaslatokat előtte bocsássuk társadalmi vitára. Javaslom, hogy akkor Lamperth Mónika képviselőtársa is járjon elöl ebben példával, és mutassa be nekünk, hogy például ő a saját javaslatait pont itt kikkel egyeztette le, és meglátjuk, hogy ez kicsit lassítja a benyújtási határidőket vagy nagyon. Nyilvánvalóan ezért jó, ha magát a koncepciót is előtte, abban az esetben, ha nagyobb jogszabályról van szó, mint arra a tervezetünk lehetőséget is biztosít, már vitára bocsátjuk, hiszen akkor az ilyesfajta részletkérdések később nem merülhetnek föl, hiszen ha az általános elvekben valamelyest egyetértünk, akkor nyilvánvalóan látható, hogy melyik az a módosító javaslat, ami abba az irányba belepasszol, és melyik az, ami azzal ellentétes.

A kiemelkedő közérdek fogalmára szintén válaszoltam, de mondom, hogy ezeket is közzétesszük, amiket ettől függetlenül nem bocsátunk egyeztetésre; illetőleg ha csak jogot állapít meg, akkor ne legyen egyeztetés. Én nem vagyok olyan régóta itt képviselő, mint a képviselő úr, de azért kevés olyat láttam, amelyik csak egyértelmű jogot megállapító jogszabály lenne. Azért általában a jogok - mint az természetes is - párosulnak kötelezettségekkel, úgyhogy úgy gondolom, hogy ez nem kifejezetten életszerű, hogy ilyenek előforduljanak. Ezért nem tudtuk támogatni ezt, de sok más esetben Lamperth Mónika képviselő asszony javaslatait támogattuk a módosítók során, vagy akár még Schiffer képviselő úr, frakcióvezető úrnak a bevezető részhez benyújtott módosító javaslatát is támogattuk.

Szintén úgy látom, hogy egyetértés van mindnyájunk között abban, hogy a lobbitörvény rosszul működött, hiszen egyetlenegy módosító indítvány sem érkezett azzal kapcsolatban, hogy ne kerüljön hatályon kívül helyezésre a jelenlegi lobbitörvény. Ezek szerint minden frakció elismerte, hogy az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Nagyon szépen köszönöm önöknek, hogy mind az általános, mind a részletes vitában ilyen alaposan végigmentünk ezen a törvényjavaslaton. Nagyon sok módosító javaslat érkezett, nem is gondoltuk volna, hogy ilyen sokan tisztelnek meg minket azzal, hogy saját javaslataikat elmondják. Ezek egy része szerintünk nem ebbe a törvénybe, későbbi törvényekbe valók, amelyek főleg hosszabb kifejtését igényelték egy-egy együttműködési formának, de ettől függetlenül úgy érzem, hogy a civil szervezetek nem véletlenül érezték ezt minőségi előrelépésnek, hiszen innentől kezdve nemcsak egy-egy miniszter aktuális döntésétől függ, hogy kiket von be vagy nem a kormány ügyrendjének egyébként sokkal könnyebben változtatható szabályaiban jelenik meg az, hogy mi a jogalkotásban való társadalmi részvétel, hanem törvényben van lefektetve, és minden társadalmi szervezet emancipálva érezheti magát a jogalkotás folyamatában. Hiszen mint ahogy itt elhangzott az önök felszólalásaiban is, nemcsak a fizetett érdekkijáróknak lesznek ezentúl jogaik a magyar jogalkotás rendszerében, hanem átlátható módon, közérdekű adatnak nyilvánított stratégiai partneri megállapodásokkal vagy más átlátható együttműködési formákkal, mint az általános egyeztetés.

De mindenkinek, aki úgy érzi, hogy bele kell hogy szóljon a törvényalkotásba, ezentúl lehetősége lesz rá, átlátható keretek között, és senkinek sem lesz a véleménye - mármint aki a nevét fölvállalja - pusztába kiáltott szó, hiszen kötelezően, mindenkire tipizált vélemények szerint választ kell adnia a kormányzatnak abban az összefoglalóban, ami az általános egyeztetés végén hangzik el.

Bizonyára lehetne még nagyon sok kérdésben még nagyobb társadalmi részvételt biztosítani, de úgy érzem, hogy ez minőségi ugrás nagyon sok tekintetben. Próbáljuk ezt ki, nézzük meg a következő években, hogy a kormány jogalkotását miként tudják segíteni a civil szervezetek, és bízom benne, hogy ez minőségi jogalkotást eredményez, ami mindnyájunk javára szolgálhat.

Még egyszer köszönöm a vitában való részvételüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 390 2010.11.08. 4:33  387-390

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatnunk, hogy túl nagy különbség a negyven év kommunizmus megítélésében nincs köztünk, és én úgy gondolom, minden jogállamban gondolkodó ember úgy véli, hogy ez az egyik legszörnyűbb korszaka volt Magyarországnak. Sajnos sok ilyen negatív időszaka, periódusa van a magyar történelemnek, de ez még azok közül is kiemelkedik, hiszen hosszan tartott, és rengeteg embert bélyegzett meg. S nemcsak azokról van szó, akiket egyik vagy másik alkalommal elítéltek, börtönbe zártak egy-két-három évre, vagy az életétől megfosztottak, hanem arról van szó, hogy az ő családjaik, leszármazóik, esetleg csak a szomszédjuk vagy a barátaik egy életre B-listázottak, megbélyegzettek lettek. Sokakat, akiket nem ott a helyben, az Andrássy út 60-ban vagy más helyen tett tönkre egy életre vagy ölt meg ez a hatalom, ez a gépezet, azokat is megfosztotta a továbbtanulás lehetőségétől, megfosztotta attól, hogy normális vezető munkát vállaljanak, hogy képességeikhez mérten tudjanak alkalmazottak lenni bárhol. Ez a B-listázott életmód nemcsak százaknak, hanem ezreknek, tízezreknek vagy százezreknek keserítette meg az életét, tette elképzelhetetlenné a világot, sokaknak csak azért, hogy bármilyen egyszerű helyi vezető posztot töltsenek be, részeivé kellett hogy váljanak a Magyar Szocialista Munkáspártnak, és aki ezt nem tette meg azért, hogy egy szociális otthon vezetője legyen, vagy helyben egy kisebb, az ottani tanács mellett működő cég vezetője, az nem is léphetett elő.

Teljesen ördögtől való volt ez az egész rendszer, sok filmen is feldolgozták, de nem lehet elégszer elmondani, nem lehet elégszer emlékeztetni arra, hogy a kommunizmus mind Magyarországon, mind külföldön hány áldozatot szedett, és hogyan törte derékba emberek életét. Talán az ön családjából is, de a mi családunkból is sok helyről lehet arról történeteket mondani, hogy diplomával rendelkező embereket csak hídtakarításra vettek fel, és úgy élhették le az életüket. Nem lehet elégszer a mostani korosztályoknak - akár az én korosztályomnak vagy a Jobbikban ülők többsége korosztályának - ezt újra és újra elmondani akár az oktatási rendszerben, akár a nemzeti ünnepeinken. Mint ön is látja, a nemzeti ünnepeink most már szerencsére nem kordonok mögött zajlanak, október 23-án például virágos ládák között tudtunk végre őszintén beszélni az elmúlt negyven évről, negyven év kommunista elnyomásáról.

Az előző polgári kormánynak nagyon fontos lépése volt szerintem ebben a tárgykörben, a múlt föltárásában, hogy létrehozta a Terror Háza Múzeumot, amelyik egy olyan intézmény, ahova mindannyian büszkén vihetjük el a vidékről vagy külföldről idelátogató ismerőseinket, hiszen jó bemutatja azt, hogy milyen volt a kommunista rendszer valójában. Ez folytatódott tovább fideszes önkormányzatokban. Hódmezővásárhelyen például létrejött az az Emlékpont, amelyik a Terror Házával szemben vagy amellett a vidék magyarságának megfélemlítéséről szól. És természetesen az új polgári kormány is továbbment ezen az úton, a múlt őszinte feltárásának az útján.

Ön is arra futtatta ki a felszólalását, hogy miként lehet számon kérni az elmúlt negyven évet azoktól, akik nemcsak hogy haszonélvezői, hanem aktív részesei, létrehozói voltak ennek a rendszernek, és utána ebből anyagi vagy más természetű hasznot is reméltek vagy elkönyveltek magukat. Éppen ezért mindazokkal szemben, akik ennek a rendszernek a bűneit tagadják, a társadalmi igazságosságot immáron büntetőjogi eszközökkel is tudjuk védeni. Hiszen önök is itt voltak, és ha jól emlékszem, támogatták a büntető törvénykönyv módosítását, amely büntethetővé tette a kommunista rendszer szörnyű tetteinek a tagadását, hiszen most már ez is büntetőjogi eszközökkel védhető. Azt hiszem, hogy nem elsősorban a Btk.-val, hanem a társadalmi értékítélet helyretételével, oktatással, ismeretterjesztéssel kell ezen az úton előremennünk, ugyanakkor fontos volt, hogy ha más huszadik századi szörnyű diktatúra tagadását büntetőjogi védelemben részesítjük, akkor ezt nyilvánvalóan tegyük meg a kommunizmusnál is, hiszen minden ember élete ugyanannyit ér, bármelyik diktatúra is nyomorította meg őt. A polgári kormány ezen az úton kíván továbbmenni a kiegyensúlyozottság, a törvényesség és az igazságosság jegyében.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 4 2010.11.09. 5:06  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azért, hogy egyensúlyba hozzuk a dolgokat, ne felejtsük el, hogy nagyon sok területen az új kormányzat bővíti a civilek lehetőségét. Csak arra a vitára utalnék, ami ebben a Házban körülbelül 9 órával ezelőtt zajlott. Hiszen a tegnapi napot éppen a civilek jogalkotásban való részvételéről, az ezt bővítő, ennek keretet adó, a civilek társadalmi érdekérvényesítését javító, Európában is párját ritkító jogszabály vitájával fejeztük be. Az igazság kedvéért azért el kell mondani, hogy vannak olyan lehetőségek is, amelyek a civileknek átlátható és jó beleszólást ad akár a kormányzásba, akár a törvényalkotásba annak érdekében, hogy minél jobb, minőségi jogszabályok szülessenek.

Az elmúlt időszakban a kormányzati struktúraváltásnak megfelelően a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésének kérdésköre, koordinációja kiemelt szerepet kapott, ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe került. A területért felelős Szászfalvi László államtitkár úr 2010 júliusában felhívást tett közzé, javaslatokat kérve a civil szervezetektől a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályi környezet újragondolásához. A felhívásra beérkezett javaslatok, valamint a benyújtott támogatási döntések meghozatalával kapcsolatos kifogások kivizsgálásának tapasztalatai is azt mutatják, hogy elsősorban az alapprogram szereplői mint partnerek közötti bizalmi viszony helyreállítása szükséges. Ehhez járultak az elmúlt időszakban elvégzett ellenőrzések, amelyek megállapították, hogy az NCA támogatásainak mintegy 20 százalékát, tehát egyötödét igencsak kétséges célokra, a törvényességet sokszor megkerülve használták föl. Hasonlókra célzott képviselő asszony is a felszólalásában.

Figyelembe véve, hogy az NCA rendszere saját magára az elmúlt években több mint 4 milliárd forintot fordított, tehát 4 milliárd forint volt a működési költsége, megállapítható, hogy a rendszer jelenlegi formája értékes pénzeket pocsékol, ahelyett, hogy valóban a civil szektor fejlődését szolgálná. Ezek azért elég csinos összegek. A kormány eltökélt a változtatásban, ami három fő összetevőből áll. Az első az NCA jogszabályi környezetének felülvizsgálata. A vonatkozó normák módosítása révén meg kell teremteni az egyszerűbb, átláthatóbb NCA támogatási rendszert, ahol a működéshez nyújtott támogatás a valós, bizonyított és kifejtett tevékenység alapján, a lehető legegyszerűbb formai követelmények teljesítését követően, átutalható legyen a civil szervezet számára.

Másodikként a támogatási folyamat adminisztrációjának csökkentése a cél. A pályázati dokumentáció összeállításánál fő szempontként az egyszerűséget, egyértelműséget kell érvényesíteni. Ésszerűsíteni szükséges a pályázat benyújtásától a szerződéskötésen át egészen az elszámolásig a civil szervezetek által benyújtandó dokumentumok sokaságát. Talán ön is hallotta, hogy erre Wekerle Sándor nevével külön kezelő szervezetet kívánunk létrehozni, hogy ne a bonyolultabb európai uniós támogatási rendszer szerint kelljen a civil szervezeteknek a maguk támogatási összegeit lehívni vagy azzal elszámolni.

(9.10)

Meg kell teremteni a közhiteles elektronikus adatbázisokban tárolt adatok lekérdezésének lehetőségét. A paradigmaváltás harmadik tényezője a támogatási rendszer kiszámítható működése. Optimalizálni szükséges a döntés-előkészítéshez és a döntéshozatalhoz szükséges időt a támogatási döntések és a teljesítésről számot adó beszámolók tekintetében is.

A rendszerváltozás óta eltelt két évtized számos változást hozott a társadalom életének minden területén, így a civil szférát érintően is. A korábbi és jelenleg hatályos alapvető jogszabályok már nem tudják hatékonyan szolgálni a szektor megfelelő működését. A szabályozás széttöredezett és elavult. Szükséges az anyagi és eljárási jogi normák különválasztása és az utóbbiak egyetlen kerettörvénybe foglalása, annak érdekében, hogy a szervezetek bürokratikus terhei jelentősen csökkenhessenek, a szektor átláthatósága pedig növekedjék. Egyszerűbb ügymenetek és bírósági ügyintézés kidolgozására megkezdett projektek tudják szolgálni az új eljárások megvalósítását. A kormány 2011-ben éppen ezért erről törvényjavaslatot is fog terjeszteni a tisztelt Ház elé.

Az Európai Unió Tanácsa 2011-re meghirdette az aktív polgárságot előmozdító önkéntes társadalmi tevékenységek európai évét - 2001-ben az ENSZ döntése nyomán volt akkor egy hasonló év -, ennek a 10. évfordulóján. Az európai év első fele a hazai EU-elnökséggel egybeesik, ezért az ünnepélyes megnyitóra Budapesten kerül sor 2011 januárjában, majd az első félév során számos nemzetközi rendezvénynek ad otthont Magyarország - ez még a civilség és az önkéntesség témakörében. Tervei szerint ezen időszakban kezdődik meg a kormány önkéntes stratégiáinak kidolgozása, a második félév pedig lehetőséget biztosít a párbeszéd érdemivé tételét követően a stratégia elfogadására.

Ebből is láthatja, képviselő asszony, hogy mi egy kormányzásba is beleszólni képes, stabil és erős civil társadalomban vagyunk érdekeltek. Úgy gondoljuk, hogy egy demokratikus államnak ez a legfőbb alapja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 12 2010.11.09. 5:07  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Abban szerintem egyetértünk mindnyájan, hogy itt az elmúlt évek, főleg az elmúlt nyolc év igazságtalanságainak a kivizsgálása nem egyik vagy másik pártnak az érdeke, hanem közös demokráciaérdek, hiszen valóban, hogyha ezekben az ügyekben nem lép a jelenlegi kormány, nem látják az emberek azt, hogy valóban a dolgok a helyükre kerülnek egyfajta elszámoltatás keretében, azok, akik jogtalanul nagyon nagy összegekhez vagy indokolatlan előnyökhöz jutottak, azoknál nem kerül egyensúlyba az igazságosság, akkor a demokráciában fognak csalódni. Ha azt látják, hogy valakik bármit megtehetnek, mások pedig mindig a vesztes oldalon kell hogy álljanak, és mindig ők húzzák a rövidebbet, akkor a demokráciában nem fognak hinni, márpedig nekünk a legfontosabb elkötelezettségünk a demokrácia és a parlamentarizmus melletti elkötelezettség.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy a jogállamban a jogi intézményrendszer igazságosságában az emberek hite ne inogjon meg, hanem fennmaradjon, és éppen ezért higgyenek továbbra is a demokratikus értékekben. Ezért volt fontos, hogy itt a parlamentben első lépéseink egyikekénk 13 albizottságot állítottunk föl, amelyek egyenként egyes területeken vizsgálják az elmúlt nyolc évnek akár a pénzügyi, akár más hatalmi visszaéléseit. Ezeknek egy része jelentést is tett az asztalra.

Fontos volt itt a parlamentben, de fontos a parlamenten kívül, hogy a kormányban is megtörténjék ez a munka. Ön is tudja, hogy erre külön kormánybiztos van, külön államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, és azért itt az eredmények nem elfeledhetők. Ön itt azt mondta, mintha nem történt volna semmi, pedig egyáltalán nem mondhatjuk ezt, hogy a fideszes képviselők korábbi években végzett munkájának, illetőleg a kormánybiztosok elmúlt hónapokban végzett munkájának ne lenne eredménye. Engedje meg, hogy párat fölsoroljak, hogy hogyan állnak egyes ügyek, amelyeket a kormányzat, mint mondottam volt, nem azért, hogy bármilyen politikai revansot vegyen, hanem azért, hogy az emberek igazságérzetét visszaállítsa vagy megerősítse, ezért folytatott le.

A Bábolnai Ménesbirtok Kft.-vel szemben jogcím nélküli utalás miatt indult eljárás, itt vádemelési szakban van, hűtlen kezelés bűntette miatt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnál az ügy. A Bábolna IKR Zrt. pályázati ügyében szintén a Komárom-Esztergom Megyei Rendőrkapitányság nyomoz, nyomozati szakban vannak hűtlen kezelés bűntette miatt. A Bábolna Zrt. pénzesgyőri ingatlanjai miatt a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárását. A sukorói telekcsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészségnél szintén nyomozati szakban van az ügy, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés a vád tárgya.

A moszkvai kereskedelmi kamara értékesítése, az ottani képviseletünk értékesítése miatt nyomozás van folyamatban szintén hűtlen kezelés miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást. A sanghaji világkiállítás hamarosan véget ér, de a Genexpo Kft. és a köré csoportosult egyéb vállalkozások ügyében szintén a KEHI tett feljelentést hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Az MTV-székház eladása ügyében a BRFK nyomoz, nyomozati szakban van az ügy hűtlen kezelés bűntette miatt. Az Omninvest Kft. ügyében a KEHI feljelentése nyomán jogosulatlan gazdasági előny miatt folyik az eljárás. A Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja a Club Aliga ügyét, ez nyomozati szakban van. Az ORFK vizsgálódik a Hospinvest ügyében, itt hűtlen kezelés bűntette miatt nyomoznak. A Deloitte, IFUA Horváth & Partners tanácsadói szerződések ügyében szintén hűtlen kezelés bűntette miatt tettek feljelentést Fidesz-KDNP-s politikusok, kormányzati szervek.

Ön is láthatja, hogy nagyon sok téren elindultak tehát ezek az eljárások. Nyilvánvalóan, ha önnek van ideje, energiája ebbe a munkába bekapcsolódni, és azon kívül az elismerésre méltó tevékenységen kívül, amit alapjogvédelem kapcsán a 2006-os őszi zavargásoknál tesz, hogyha ilyen anyagi jellegű bűncselekményeknél is vannak információi, tegye meg. A Fidesz-KDNP-s képviselők feljelentése nyomán akár, hogyha megnézzük, kik vannak most az MSZP-s börtönválogatottban: Zuschlag János, Hunvald György, Wieszt János, de szintén megfordultak már a büntetés-végrehajtásban vagy a nyomozó hatóságoknál Molnár Gyula, Lakos Imre, Verók István VI. kerületi polgármester. Kodela László, Benedek Fülöp ügye pont a múlt héten lépett újabb fázisba, Kaszab Csaba, Mesterházy Ernő, Krausz Csaba szintén börtönben, Fürst György, volt VI. kerületi alpolgármester.

Elég szép ez a lista, amit tudnánk sorolni. Ebből ön is láthatja, hogy egyáltalán nem kívánjuk konzerválni azokat a viszonyokat, amelyek az előző években kialakultak. Mi egy erős államban hiszünk, amelyik az állam érdekeit képviseli - ön láthatta ezt akár a MAL Zrt.-vel szemben tanúsított kormányzati magatartásnál is -, az erős államét, az állam érdekét, amely a közérdeket kell hogy érvényesítse, ez le kell hogy győzze a magánérdeket. Elsősorban nyilvánvalóan, ahol lehet, polgári vagy közjogi eszközökkel, de ahol ez szükséges, nyilván büntetőjogi eszközökkel is végre kell hajtanunk ezeket az elszámoltatásokat (Az elnök csenget.) pontosan azért, hogy az embereknek ne inogjon meg a demokráciába és a jogállamba vetett hite.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 207 2010.11.15. 5:33  206-230

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés még az előző parlamenti ciklusban, 2009. december 7-én fogadta el a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt. A megalakult új parlament ez év június 1-jén módosította. A jelenleg hatályos törvény a júniusi módosítás eredményeképpen tartalmazza mindazokat az adatköröket, amelyek az előző, 2001. évi népszámlálás programjában is szerepeltek, lehetővé téve az elmúlt évtizedben a társadalom összetételében, életkörülményeiben bekövetkezett változások megismerését.

Miért kell most hozzányúlnunk mégis ehhez a törvényhez? A hatályos törvény néhány esetben bizonytalanságot is hordoz magában. Nem teszi egyértelművé például, hogy az adatfelvétel a lakosságra, a lakásokra és az intézetekre is kiterjed, továbbá nem kellően határolódnak el a Központi Statisztikai Hivatal és a települési önkormányzatok feladatai sem. A technikai jellegű módosítások közé tartozik a hatályos törvényben lévő ismétlődések megszüntetése. Ilyen, amikor az adatszolgáltatás módjának szabad megválasztására kétszer is utal a hatályos törvény. A módosító javaslat célja, hogy a pontatlanságokat kiszűrje, a jogi szabályozás pontosításával egyértelművé tegye a jogalkotói szándékot.

A javasolt módosítások második része arra irányul, hogy a népszámlálás előkészítése és végrehajtása a lehető legjobb minőségben és a lehető legkisebb kockázattal történjen, ezáltal minél pontosabb és megbízhatóbb adatok álljanak rendelkezésre a lakosságot érintő kormányzati, megyei és helyi döntések előkészítésekor.

A módosító javaslat két hónapról egy hónapra csökkenti az adatfelvételi időszak hosszát. Ez azt célozza, hogy a tényleges adatszolgáltatás időpontja kevésbé távolodjon el attól az időponttól, amelyre a gyűjtött adatok vonatkoznak. A lakosság rövidebb időtávban ugyanis pontosabban emlékszik vissza az egyes kérdésekhez kapcsolódó információkra, továbbá ezzel a módosítással jelentősen csökkennek a népszámlálás végrehajtásával összefüggő más kockázatok is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi években jelentősen csökkent a lakosság adatszolgáltatási hajlandósága. Azzal, hogy a törvényjavaslat kiveszi az adatkörök közül a családok, személyek vagyoni helyzetére utaló kérdéseket, illetve pontosítja egyes adatkörök megnevezését, növeli a népszámlálás iránti bizalmat. Emellett az ilyen típusú kérdésekre kapott válaszok általában pontatlanok, megbízhatatlanok, sőt ezek a kérdések negatívan befolyásolhatják a többi kérdésre adott válaszok minőségét is. A lakások felújítására, karbantartására, korszerűsítésére vonatkozó kérdéseket a lakosság szintén a vagyoni kérdések közé sorolja. Ezen túl az adatkör pontos felméréséhez az adatszolgáltatónak hosszú időtávlatban kell visszaemlékeznie, illetve pontosan ismernie kell a felújítás, a karbantartás és a korszerűsítés fogalma közötti eltéréseket. Ennek hiányában romlik az adatok pontossága és megbízhatósága.

E szempontok alapján javasoljuk az üdülőtulajdonra, valamint a lakások felújítására, karbantartására, korszerűsítésére vonatkozó adatok törlését. Javasoljuk továbbá a félreérthető, a megélhetést biztosító források felmérésére tévesen utaló "személyek és háztartások, megélhetési források" megfogalmazás helyett a "gazdasági aktivitás" kifejezés használatát. Ez egyértelművé teszi az adatkörök valós tartalmát, azt, hogy a személy például a foglalkoztatottak, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási ellátásban részesülők vagy az eltartottak csoportjába tartozik. A módosító javaslat az érthetőség érdekében tartalmazza a termékenység adatkörnek az élve született gyermekek adataira történő módosítását, ami pontosabban utal az adatkör valós tartalmára.

A lakás címének az adatkörök közé való felvételére egyrészt a népszámlálási adatfelvétel teljeskörűségének biztosításához, a többféle adatszolgáltatási mód bevezetése miatt, másrészt a két népszámlálás között végrehajtott lakossági adatfelvételek mintáinak kiválasztásához van szükség. A lakások címeit az adatfelvétel teljeskörűségének megállapítása után a Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási adatállományoktól elkülönítve kezeli. A lakcímek összeírásával az adatvédelmi biztos is egyetértett, megerősítette, hogy az adatvédelmi szempontokból nem aggályos, hiszen a lakcím és a többi adat kapcsolására csak egy belső azonosító kód fog majd utalni.

A módosító javaslat új elemeket is bevisz a népszámlálásról szóló törvénybe. Eszerint a személyes és különleges adatok védelmének, valamint a Központi Statisztikai Hivatal és az adatvédelmi biztos kontrolljának biztosítása érdekében a javaslat kimondja, hogy az adatok az adatfeldolgozás befejezéséig nem hagyhatják el a Magyar Köztársaság területét.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény a javasolt módosítások elfogadása után összhangban marad az európai uniós szabályozás követelményeivel, lerövidül az adatfelvételi időszak, ezzel a települési önkormányzatok időbeli terhelése, illetőleg a gyűjtött adatok minősége is javul, és biztosított marad a korábbi népszámlálások eredményeivel való összehasonlíthatóság is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 245 2010.11.15. 5:31  242-245

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A 2011-es Liszt-évvel kapcsolatos napirend utáni felszólalására válaszolva engedje meg, hogy tájékoztassam az alábbiakról.

A nemzeti együttműködés kormánya, átlátva a 2011-es Liszt-évforduló kiemelt fontosságát, az államháztartás 2011. évi szűkös helyzete mellett is biztosítja az évforduló méltó megünneplését, mint ezt október 22-ei sajtótájékoztatóján Szőcs Géza államtitkár úr be is jelentette.

A Liszt-évforduló megünneplésének biztosítását a nemzeti együttműködés kormánya kiemelt feladatának tekinti. Szerencsés egybeesés, hogy hazánk ugyanebben az évben, 2011 első felében veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, ezzel lehetőséget kínálva arra, hogy Európa-szerte bemutassuk Liszt Ferenc munkásságát és az általa vállalt magyarságát. Ennek fontosságát még inkább megemeli, hogy az UNESCO a magyar UNESCO-bizottság javaslatára a 2011-es kettős Liszt-évfordulót beemelte a világ legjelentősebb személyiségei előtt tisztelgő kiemelt évfordulós programok sorába. A magyar kezdeményezést írásban támogatta Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovákia UNESCO nemzeti bizottsága is.

Tisztában vagyunk azzal, milyen kiváló lehetőséget nyújt a Liszt-év arra, hogy a magát magyarnak valló virtuóz Liszt Ferenc zenéjén keresztül Magyarországot és a magyar kultúrát nemcsak hazánkban, de Európa- és világszerte láthatóvá, hallhatóvá tegyük. Éppen ezért a Liszt-év kommunikációja során itthon és külföldön egyaránt kiemelt szerepet szánunk Liszt Ferenc "magyar vagyok" kijelentésének, hiszen ez a mondat és a Liszt-évre tervezett minőségi programok bizonyítják, hogy hazánk méltán tartozik évszázadok óta a klasszikus zene élvonalához.

A Liszt-év eddig kialakított projektjeit az alábbi, Lisztre jellemző jelzők, üzenetek köré csoportosítottuk - s itt nemcsak egy jelmondatot, hanem ötöt is fel tudok sorolni képviselő úrnak -: Liszt, a magyar világpolgár; Liszt, a méltán ünnepelt világsztár; Liszt, a zenepedagógus; Liszt, a virtuóz zongorista; Liszt, a keresztény gondolkodó.

A Liszt Ferenc-emlékév kiváló lehetőséget nyújt a valódi nemzeti hagyományápolásra is, amelynek során az egész világ számára értékként mutatja fel Liszt személyét. Igazi eredményt azonban csak akkor remélhetünk, ha először itthon minél szélesebb körben ismertté és elismertté tesszük az alkotó személyét és munkásságát. Kikerülhetetlen felelősségünk, hogy az ifjúság körében újra és újra kialakítsuk a zene szeretete iránti vágyat és felkeltsük a zenetanulás iránti érdeklődést, ezért biztosítunk kiemelt keretet a közművelődési pályázatok, a zenetanulás iránti érdeklődés felkeltését biztosító országos vetélkedők lebonyolításához is.

A Liszt-év során rendhagyó énekórák, valamint a Millenárison megrendezett, a Liszt műveit bemutató úgynevezett Csoki-koncertek sorozata várja a gyerekeket, iskolásokat és családokat.

A Zeneakadémia tanárai mesterkurzusokat tartanak Magyarországon és külföldön, ezzel is bemutatva, hogy a Liszt Ferenc-i zongorahagyomány a mai napig levezethető az alapítóktól a ma tanító professzorokig. A programok között kiemelt szerepet kap Liszt egyházzenei munkásságának bemutatása is. Liszt Ferenc egyházi zenéjét bemutató, hat részből álló mise- és koncertsorozat fog elhangzani a Belvárosi Főplébánia-templomban és a Szent Teréz-templomban. Szeptemberben kerül sor a Liszt Ferenc nemzetközi zongoraverseny megrendezésére, amelyet már tavaly meghirdetett a rendező Filharmónia.

Az emlékévnek nemzetközi előkészületei is vannak, ezek már 2007-ben megkezdődtek, amikor Budapest látta vendégül a Liszt-kutatás néhány kiemelkedő alakját és az európai fesztiválélet kiemelkedő intézményeinek vezetőit. Ezt a programot, amely a "Nemzetközi Liszt Workshop" nevet viseli, azóta is minden évben megrendezték. A workshop munkájának eredménye több olyan, 2011-re tervezett, nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló projekt, mint a német-magyar-osztrák-szlovák koprodukcióban megrendezésre kerülő Liszt-opera bemutatása, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekarának vendégszereplése Bayreuthban vagy a "World Liszt Day", amelynek keretében 2011. október 22-én Európa több koncerttermében egyszerre csendül majd fel Liszt Ferenc Krisztus című oratóriuma.

Miniszterelnöki szinten bilaterális egyeztetések keretében több alkalommal is fontos témaként merült fel a Liszt-év, így például az osztrák-magyar kormányülésen vagy a francia-magyar egyeztetések során, valamint a vatikáni tárgyalásokon is, amelyeket a felek az említett országok közötti fontos kooperációs lehetőségként értékeltek. A Párizsban megrendezett Liszt-év megnyitóján magyar és francia zongoraművészek lépnek fel együtt, ezzel szimbolizálva, hogy Magyarország és Franciaország szorosan együttműködik a kulturális diplomácia terén a Liszt-év során.

A Liszt-év során természetesen kiemelten foglalkozunk a Liszt életében is szerepet játszó intézményekkel, magyarországi épületekkel, templomokkal, a Bazilikával, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Liszt Múzeummal, illetve az UNESCO-világörökséghez tartozó Andrássy úttal is. Még sokáig sorolhatnám a Liszt-honlapot, a lisztutja.hu-t és más egyéb, a Turizmus Rt. és a kormány által létrehozandó kezdeményezéseket, de hát a következő egy évben még lesz időnk ezekre visszatérni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 154 2010.11.22. 2:17  151-154

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön által felvetett kérdés és a 2000-es kormányrendelet kapcsán két irányba mehetünk el. Az egyik magának a jóvátételnek, az igazságtételnek, valamelyest az elégtételnek a kérdése, a másik pedig a nyugdíjemelési kérdés, amelyik a konkrét összegszerűségét jelenti.

Tíz évvel ezelőtt, amikor létrejött ez a kormányhatározat, akkor valóban egy óriási hiányt pótolt, hiszen bár 1990-ben, tehát a rendszerváltás legelején voltak olyan törvények, amelyek a nyugdíjba is beépülő nagyon kis összegű pótlékokat, kiegészítő támogatásokat rendezték, de ezek 1000-2000 forint összegűek voltak. De beépültek a nyugdíj összegébe, és húsz év alatt tovább halmozódtak. Ez a támogatás vagy ez a kiegészítő pótlék ennél jóval nagyobb nagyságrendű volt, hiszen ön is mondta, attól függően, hogy valakit különböző szabadságelvonó intézkedésekre - akár a Szovjetunióban kényszermunkára, akár Magyarországon kitelepítésre - ítéltettek, ez 20-30 vagy 40 ezer forint volt, 3-5 évig, 5-10 évig és 10 év fölötti összegben. Ez a rész az, amelyik valóban nem emelkedett.

A kettő között annyi a különbség, hogy míg a '90-ben hozott nyilván a társadalombiztosításból kiesett időszak pótlására szolgál, ez egy nagyobb összegű javadalmazás volt. Mi úgy gondoljuk természetesen, hogy amint a kormánynak erre lehetősége van, hogy nyugdíjakat általában emeljen, sosem szabad diszkriminálnia, sosem szabad azt mondania, hogy bizonyos nyugdíjelemek nőnek az általános nyugdíjemelés mértékében, más nyugdíjelemek viszont nem nőnek. Ez nem is volt gyakorlat, ezt csak az utolsó 3-4 évben vezette be a szocialista-liberális kormányzat. Addig ezek a különböző nyugdíjtételek igyekeztek együtt emelkedni.

Ugyanakkor szerintem kvázi filozófiai különbség is van az előző kormány hozzáállása és a mostani kormány hozzáállása között, hiszen mi azt szeretnénk, ha ez nem egyszerűen az illetők társadalombiztosításból kimaradt időszakának a jóvátétele lenne, hanem egész egyszerűen annak egyfajta ellentételezése, hogy utána őket évtizedekig megbélyegezte ez a rendszer. Nemcsak abban a 2-3-4 évben voltak elzárva a külvilágtól, akár a Szovjetunióban, akár máshol (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hanem utána egész egyszerűen nem tudtak munkát vállalni, nem tudtak boldogulni úgy, ahogy azt a képességeik megengedték volna. Úgyhogy igenis ígérhetem a képviselő úrnak a szemléletváltást ezen a téren is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 326 2010.11.26. 1:50  1-365

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én még Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr felvetésére szeretnék válaszolni, ami a bíróságok működésével kapcsolatos volt, és ő említette, hogy milyen pluszforrásokat szeretne adni a bíróságoknak a jogalkalmazói munka elvégzéséhez. Szeretném biztosítani a képviselő urat, hogy valóban, ebben a költségvetésben erre lesznek pluszforrások, és több irányból is igyekszünk ezeket az intézményeket megsegíteni, mind az ügyészséget, mind pedig a bíróságot, hiszen mindkettőjük szerepe nagyon fontos a bűncselekmények elkövetőinek felderítésénél, illetőleg elítélésénél.

Éppen ezért maguk a bíróságok egyrészről terveink szerint arra kapnak célzott támogatást, ha a költségvetést majd december 23-án elfogadja a parlament, hogy a legbonyolultabb ügyek, amelyek a leginkább elhúzzák az eljárásokat és leginkább növelik a határidőt akár a statisztikákban, meg az egyes embereknél, az ezekre vonatkozó, elsősorban dologi pluszköltségeknek legyen fedezete, a másik rész pedig mind az ügyészség munkájában, mind pedig valamelyest a bíróság munkájában is megjelenő, korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeknél a felderítéshez, a nyomozati munkához, a vádemeléshez, illetőleg a bírósági eljáráshoz szükséges pluszfedezeteknek a biztosítása.

Ebből kétfajta társadalmi hasznot is remélünk, egyrészt, hogy az emberek jogtudata azért javul, mert gyorsulnak az eljárások, hiszen a bíróságoknak több energiájuk, több anyagi lehetőségük lesz a leglassabb ügyeket felgyorsítani, ergo energiák szabadulnak fel a kisebb ügyek gyorsabb lezárására, másrészt pedig a közbizalom azzal nőhet, hogy a közhatalommal visszaélők, a korrupt különböző köztisztviselők vagy politikusok ügyei minél hamarabb felderülnek, és minél inkább példás büntetést kapnak.

Bízom benne, hogy a képviselő urat is megnyugtatja, ha majd ezt valamikor olvassa, hogy a bíróságok számára ilyen pluszforrást igyekszünk biztosítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 334 2010.11.26. 2:06  1-365

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert Nyikos képviselő úr a felszólalásának a második felében a kormány és a parlament, a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom viszonyában egyfajta olyan modellt vázolt föl, amely szerint a törvényhozó hatalomnak a szervezetalakításra, a személyi kinevezésekre is, akár második, harmadik, negyedik szinten is a végrehajtó hatalmon belül jogosítványt kellene adni, és a törvényhozó hatalomnak kellene meghatározni azt, hogy a kormány hogyan épül föl és hogyan működik.

Valóban van egy részleges lehetősége a parlamentnek arra, hogy a kormány szerkezetét befolyásolja, két törvényen keresztül, egyrészről a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényen keresztül, másrészről pedig az úgynevezett státustörvényen keresztül, tehát a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényen keresztül. Az egyik felsorolja, hogy milyen területek vannak egybecsoportosítva, a másik pedig arról szól, hogy milyen szintek vannak a közigazgatás legfőbb szintjein. De arra nincs példa sehol, hogy maga a parlament határozná meg, hogy kik legyenek a helyettes államtitkárok, államtitkárok, ők milyen területeket felügyeljenek. Ezek teljesen egymástól különválasztott, hatalmi ágilag különválasztott döntéshozatali kompetenciák.

Magyarországon, mint az közismert, egy úgynevezett kancellár típusú parlamentarizmusban élünk, tehát nemcsak hogy az államtitkárok vagy helyettes államtitkárok személyébe, számába nincs beleszólása a parlamentnek, hanem a miniszterek személyének kiválasztásába sem szólhat bele, hiszen egyszemélyi felelősség van, a miniszterelnök felelőssége. Éppen ezért azt egy költségvetésen számon kérni, hogy miért nincsenek benne pontosan megnevezve az ilyesfajta szakterületek vagy szintek, szerintem hibás, hiszen nem ilyen az alkotmányjogi konstrukciónk.

Egyébként pedig, azt hiszem, hogy ezen a téren a kormány rászolgálhatott minden ellenzéki képviselőtársunknak is a bizalmára, hiszen nagymértékű leépítéseket végzett, a minisztériumok számát megfelezte, az államtitkárok számát szintén csökkentette, a politikai vezetők száma a korábbi státustörvényhez képest feleakkora lett, tehát én úgy gondolom, hogy a bizalomra rászolgált a kormány ezen a téren.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(17.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 342 2010.11.26. 1:36  1-365

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Nyikos úrral, ha nem is értünk mindenben egyet, de úgy látom, önnek jövőbelátó képessége van, mert valóban felszólalásra inspirált, elsősorban kérdésre. Ön egy elég súlyos vádat mondott, hogy a képviselők lehetőségei csökkentek a parlamenten belül, vagy bármilyen kontroll csökkent. Ezt ön általában mondja, de nem tudom, konkrétan mire gondol, hiszen a Házszabály szerinti kontrollmechanizmusok ugyanúgy megvannak, az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései ugyanúgy élnek, semmi nem változott, önök itt ugyanúgy interpellálják hétről hétre nagyon hevesen a kormányzat tagjait, számon kérik őket, közérdekű adatokat természetesen továbbra is kérhetnek.

Tehát én nem látok semmi ilyet, sőt igazából azt látom, bizonyos tekintetben bővülnek is az egyes kormányzati belső adatokhoz, intézkedésekhez való hozzáférési jogaik, és ez január 1-jétől még tovább fog bővülni, hiszen ott az interneten nyújtott nyilvánosság, akárcsak a törvénykoncepció tekintetében bővülni fog az önök által ugyan nem támogatott törvénnyel kapcsolatban, hiszen a kormány itt egyfajta nyitást vitt volna véghez mind az ellenzék, mind pedig a civilek felé. Önök ezt a szocialistákkal és az LMP-vel együtt leszavazták, de ettől függetlenül nyilvánvalóan végre fogjuk hajtani, és minél több javaslatunkat fogjuk előre is nyilvánosságra hozni.

Úgyhogy érdeklődéssel várom, mi az, amiben ön úgy gondolja, csökkent a parlament lehetősége arra, hogy az államigazgatás ügyeire rálásson, ahhoz képest, ami az előző 20 évben lehetőség volt egy-egy parlamenti képviselő számára, és ez milyen törvényben volt benne.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 346 2010.11.26. 1:58  1-365

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Valóban, az önök javaslatát a kormány támogatta, mert nagyon fontosnak tartja, hogy a fiatalok, akik eddig csak úgy kerültek a hírek főcímébe, hogy hányan hagyják el az országot, hogy öt fiatalból négy nem tud pozitívat mondani Magyarországról, és éppen ezért azzal a gondolattal kacérkodik, hogy elhagyja az országot, végre ezekkel a fiatalokkal is törődünk, és az ő véleményüket is meghallgatjuk, őket is próbáljuk az itthoni magyar társadalmi közéletbe sokkal inkább integrálni.

Sok kutatás van, ami a korábbi években is arról szólt, hogy az a fiatal, aki mondjuk, egy diákönkormányzatban vagy az egyetemen egy hallgatói csoportban tevékenykedik, vagy bármilyen más ifjúsági mozgalom részévé válik, sokkal kevésbé gondolkodik azon, hogy elhagyja az országot, és azt a tudást, amit itt, Magyarországon megszerzett, a családja a hátteret megteremtette, az állam az intézményrendszert ingyenesen biztosította számára mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban... - nos, ezt a tudását sokszor máshol kamatoztatja, és az amúgy is romló népesedési adatainkat - hiszen nagyon kevés gyerek születik - még inkább rontja, aki pedig megszületik, felnevelkedik és tehetséges, az sokszor elmegy az országból.

Ez a demokráciaélmény, amit az önök által beterjesztett ifjúsági konzultáció is szolgálhat, hiszen a fiatalok maguk is érezhetik, hogy az állam tulajdonképpen milyen lehetőségeket kínál nekik itt, Magyarországon, illetőleg nemcsak az állam, hanem az államon kívüli szféra is milyen lehetőségeket kínál, ők itt fontosnak érezhetik magukat Magyarországon, hiszen a véleményüket meghallgatjuk, a közösségi szerveződésüket támogatjuk, éppen ezért talán sokkal inkább itt, Magyarországon képzelik el hosszú távon a jövőjüket, és azt hiszem, egy sikeres Magyarországnak az a záloga, hogy a fiatalok itt, Magyarországon hosszú távú jövőben gondolkozzanak.

Bízom benne, hogy ez az ifjúsági konzultáció ezt fogja szolgálni, ennek az alapja lesz, és ennek hosszú-hosszú távú következményei és folytatásai lesznek, természetesen mind pozitívak, és nem az lesz a kormányzati kommunikáció, hogy el lehet innen menni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 86 2010.11.29. 2:05  83-90

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr által felvetett téma korábban is felmerült itt a Házban az azonnali kérdések és válaszok órájában: egy jobbikos képviselőtársunk érdeklődött a Szülőföld Alap pályázatairól. Akkor már elmondtam, korábban is, hogy nyáron a kormány egy elkésett előkészítést örökölt, és éppen ezért írt ki egy második pályázati kört is a Szülőföld Alapból, pontosan azért, hiszen a kormányváltás előtti időkben teljesen el volt hanyagolva ez a terület, és úgy gondoltuk, nem ragadhat benn pénz, hanem minél több szervezetnek kell hogy nyújtsunk támogatást.

Valóban lehet, hogy nem sikerül mindenkinek támogatást nyújtani, de így is ezzel a második körös pályáztatással sikerült elérnünk, hogy még további összegek jutottak határon túli célokra: 1 milliárd 315 millió forint ez a plusz ahhoz képest, mint hogyha a polgári kormány nem írt volna ki egy második pályázati kört; 1181 támogatási kérelmet tudtunk így támogatásban részesíteni a következő időkre, ezzel szolgálva azt az alkotmányban és a Szülőföld Alapról szóló törvényben is lefektetett célt, hogy a határon túli magyarok és az anyaországi magyarok közötti kapcsolattartás minél inkább szoros legyen.

(15.20)

Ön is tudja, hogy a kormánynak igazából elsősorban végrehajtó szerepe van, hiszen itt ez a kuratórium dönt a pénzösszegek szétosztásáról. De jól látja képviselő úr, hogy itt ezen a területen is változtatásra van szükség, nem elég azt mondanunk, hogy rosszul működött az előző rendszer, és rosszul készítették elő az első fél évben a támogatások egy részét az MSZP-SZDSZ-kormány alatt, hanem igenis ezen változtatni kell.

Talán ön is látta, a pénteki nap folyamán került fel a parlament rendszerére T/1811. számon a Bethlen Gábor Alapról és az ottani alapkezelőről szóló törvény. Ennek pontosan az a célja, hogy olyasfajta dolog, amit ön is mondott, hogy ne legyen már forrás egyes, nagyon fontos célkitűzésekre, ne valósuljon meg többé, hiszen nagyon sok helyen, elaprózva tárcáknál kerültek meghatározásra támogatási célok, egyes célok többször is kaptak pénzt, mások egyszer sem. Ha létrejön ez az alap - bízom benne, hogy még idén ön is támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot -, ez a helyzet megszűnhet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 90 2010.11.29. 0:50  83-90

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha ön ennyire jóban van a kuratórium bizonyos tagjaival, akkor nyilván tőlük kéne megkérdeznie, hogy miért születtek azok a döntések, és igazából ön velük kéne hogy vitatkozzon, nem pedig a kormánnyal, amelyik mindehhez a kereteket biztosítja, a működés feltételeit, illetőleg az anyagi forrást, mondom, plusz 1,3 milliárdot ahhoz képest, mintha hagytuk volna, hogy úgy maradjon ez az állapot, ahogy az átadás-átvételnél megtapasztaltuk. Tehát mondom, én úgy látom, hogy ön azzal a kurátorral vitatkozik, aki ezek szerint önt informálja. Kérem, hogy vele folytassa le ezt a vitát.

Mi a jövő évben a Bethlen Gábor Alapba sokkal több forrást igyekszünk tenni, pontosan azért, hogy mindenki számára, legyen az határon túli folyóirat, legyen az bármilyen közös táborozás, utazás, kapcsolattartás egyéb módjai, mindezek megvalósulhassanak. Én továbbra is csak arra kérem önt, hogy támogassa majd ezt a törvényjavaslatot még a decemberi hónap folyamán.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 102 2010.12.06. 2:23  99-106

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Már hasznos volt, hogy figyeltem az ön felszólalására, megtudtam, hogy a születésnapom az emberi jogok világnapja; ez nekem már egy öröm itt a mai napból. Ezen túlmenően pedig arra hívnám föl a figyelmét, hogy pont, amikor én jártam a jogi egyetemre - ahol egyik képviselőtársánál is vizsgáztam azon évek alatt -, épp akkor kellett megtanulnunk büntetőjogból, hogy immár az ilyesfajta erőszakos cselekmények nemcsak a nők sérelmére elkövethetők, hanem a férj, a gyerekek sérelmére, s a többi, tehát itt a nemiség már nem egyoldalú irányt jelent ebben a körben.

De komolyra fordítva a szót, ön is utalt arra, hogy itt azért elég sok jelenlegi tényállás is alkalmas arra, hogy különböző, háztartáson belüli erőszakos eseményekre jogi válasz legyen: testi sértés, gondozás elmulasztása, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, zaklatás, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, veszélyeztetése, szemérem elleni erőszak, csalás, rablás, kifosztás, rongálás, garázdaság, és még jó pár szabálysértési alakzat.

Ezekből is látszódik, hogy ez alapvetően nem egy anyagi jogi kérdés, hanem inkább eljárásjogi, és még inkább társadalmi kérdés, hiszen maga a szóhasználat is, ez, hogy családon belüli erőszak, azt sugallja, mint ha a család az erőszak terepe lenne. Ezzel szemben jól tudjuk, hogy mégiscsak a család egy erőszakos magatartást alapvetően távol tartó intézmény, tehát ha azt akarjuk, hogy kevesebb erőszak legyen a társadalomban, akkor a családokat kell megerősítenünk, ebben szerintem egyetértünk. Jól látható a kormány politikájában is az, hogy a családokat erősíteni kívánja, egy olyasfajta együttműködés, egymásra figyelés, szolidaritásérzés a társadalomban csökkentheti az erőszakot.

De természetesen előfordulhat, ha kisebb arányban is, mint az egyedül élők körében, de előfordulhat, hogy közös háztartásban élők között is előfordulnak ilyen erőszakos cselekedetek, viszonyok. Erre ön is mondta a különböző jogintézményeket, amelyek már most is élnek, főleg a távol tartást, az ideiglenes megelőző, illetőleg a megelőző távol tartás jogintézményét. Ezeknél ön a gyorsított meghosszabbítást javasolta, de ön is tudja, hogy például az illetékek csökkentése akár a gyámügyi törvényben már elősegíti az itt levő nehézségek megoldását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a 2011-es büntető eljárásjogi reformban természetesen erre is ki fogunk térni, hogy itt mit lehet változtatni.

Majd folyatom a viszontválaszban.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 106 2010.12.06. 1:10  99-106

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mi úgy gondoljuk, az egy látványos intézkedésnek mondható, de inkább látszatintézkedés lenne, hogyha az összes általam felsorolt és fel nem sorolt különböző büntetőjogi tényállásnál bevezetnénk a hozzátartozók közötti és a nem hozzátartozók közötti tényállást. Tehát igazából az csak nehezítené a bizonyítást a bírósági eljárásban, hiszen nemcsak azt kellene bebizonyítani, hogy mondjuk, történt egy kifosztás vagy történt egy bármiféle erőszakos bűncselekmény, hanem azt is bizonyítani kellene, hogy ez a hozzátartozók között történt. Tehát önmagában ez nem segítené, ez a kérdés sokkal inkább eljárási kérdés. Ahogyan ön is mondta, sokkal inkább félnek, nem mernek ezzel előállni, tényleg nehéz megtalálni a határát annak, amikor a családon belül levő véleménykülönbségek átcsapnak akár becsületsértésbe, akár a tettlegességig fajulnak.

Abban az esetben, amit ön mondott példaként, hogy a tettlegességig fajul, és legalább egy könnyű testi sértés van, ott viszont már megvan a szabadságvesztéssel büntetettség fenyegetettsége, tehát onnan kezdve azok a szankciók, amelyeket ön is említett (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), már alkalmazhatók.

Úgy érzem, ezt a későbbiekben még folytatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 140 2010.12.13. 2:05  137-140

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én azt olvastam meglepődve, hogy az elmúlt napokban találkozott ezzel a javaslattal, ez október vége óta a parlament.hu-n olvasható javaslat, tehát igazából már hónapokkal ezelőtt észrevehette volna, hogy ez a javaslat létezik, és pontosan azért kerül csak most ide, a Ház elé, hiszen hosszú egyeztetési folyamat előzte azt meg, mielőtt még napirendjére tűzte volna a parlament. És ha jól emlékszem, múlt hétfőn éjszakába nyúlóan folyt erről vita itt, az Országház falai között.

A legfontosabb szempont, amit ilyenkor figyelembe kell vennünk, amikor a köztisztviselők, kormánytisztviselők jogállását vizsgáljuk, az pontosan az, hogy az ő fizetésük közpénzből van. Ha egyikünk vagy másikunk valakit alkalmaz, akkor megteheti, hogy olyan embereket alkalmaz, akikre mondjuk, a cégének igazából nincsen szüksége, de itt közpénzről van szó, ezzel pedig a legjobban kell bánnunk, senki olyat nem szabad benntartanunk a közszférában, akinek a munkavégzése nem hasznos, vagy egész egyszerűen évek alatt elszokott attól, hogy valóban jól lássa el a feladatait.

Ez természetesen nem szabad, hogy önkényességhez vezessen, és bizonyára ön is ismeri azt a kialakult bírósági gyakorlatot, amely a munka törvénykönyve szerinti indokolás nélküli felmentésnél az önkényességet tiltja. Ha tehát valami olyasfajta szempont merül föl, amelyik teljességgel független az illető munkavégzésétől, és ezért ment föl valaki valakit, akár vezető beosztású munkavállalót, akár próbaidőn levő munkavállalót, hiszen lassan húsz éve bevett gyakorlat az ilyen tekintetben való indokolás nélküli felmentés, ha mégis önkényesen tenné ezt, akkor a bíróság visszahelyezi ezeket az embereket.

Pontosan ezért, amikor tavasszal a kormányzati szférában a kormány-tisztviselői törvénynél ugyanezt vagy ehhez hasonló megoldást választottunk - és nyilvánvalóan a kormány támogatja azt, ha egyenszilárdságúvá válik az önkormányzatokban és a kormánynál levő emberek jogállása -, akkor Navracsics miniszter úr meghívta a szakszervezeti vezetőket, és mindannyiuknak mondta, hogy amikor politikai indíttatású felmentésről hallanak, hogy valakit azért mentenek föl kormány-tisztviselői helyéből, mert politikai okokat sejtenek emögött, akkor tegyenek bejelentést. Azóta egyetlenegy bejelentést sem tettek a szakszervezetek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Vadai Ágnes: Most megteszem a költségvetés után.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 4-8 2010.12.23. 5:16  1-9

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő! Tisztelt Ház! Azt hiszem, nem kell bőven bizonygatnom, hogy a kormánypártok, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt már ezen jogsértések megkezdésétől kezdve igyekezett az áldozatok oldalára állni. Volt, amikor csak ellenzéki eszközökkel, a magunk munkájával, jogi segítségével tudtunk ezek mellett az emberek mellett lenni, akiket a hatalom önkénye vagy fizikailag, vagy csak áttételesen, de eltiport, illetőleg amióta kormányra kerültünk, igyekeztünk kormányzati eszközökkel is részt venni ebben az igazságtételben, hiszen itt valaki az igazság mérlegét kibillentette, és a mi közös feladatunk, hogy ezt visszabillentsük, és egyensúlyi állapotot hozzunk létre.

A bizalom helyreállítása a legfontosabb talán ebben a folyamatban is, mint sok minden másban, ami az elszámoltatás környékén előkerül. A bizalom helyreállítása az emberek részéről a kormányzat vagy akár a rendőrség felé, hiszen utána évekig csak úgy emlegették a rendőrséget, mint a brutalitás egyik eszközét. Az emberek számára a rendőr, aki amúgy a közrendet kéne hogy fenntartsa, és köztiszteletben álló személy kéne hogy legyen, inkább az önkénynek, a hatalmi önkénynek, a Gyurcsány-kormány erőszakos önkényének lett a jelképe. Ezért nem csupán egy kormánypárt vagy egy kormány számára fontos ennek a bizalmi viszonynak az újrafelállítása, hanem mindannyiunk számára, hiszen egy ország csak bizalomra épülhet, ami viszont, mi hiszünk abban, hogy a jogállamiság talaján és a törvények betartásának talaján áll.

"Védd a törvényt, és a törvény is megvéd téged." Szeretnénk, ha ennek a mondatnak, régi regulának ismételten súlya lenne, és ismételten alapja is lenne. Éppen ezért kezdtük el először az áldozatok oldaláról vizsgálni ezt a kérdéskört, és azokat a kártérítési ügyeket rendezni, amelyek nagy részében az ön által említett jogvédők is részt vettek. Ezeknek a különböző pereknek, eljárásoknak a nagyon nagy része lezajlott, mármint úgy értem, hogy az állam vállalta a felelősségét. Itt voltunk mindannyian a parlamentben, megszavaztuk azt az országgyűlési határozatot, amelyben az állam elismerte felelősségét, és ezeknek az embereknek a részére közös megállapodás alapján kártérítési összegeket is kiutalt. Ez az egyik része, amely az áldozatok oldaláról közelíti meg. (Folyamatos zaj.)

A másik pedig a felelősségi része, amelyről ön is szólt az imént. Erre két testület is legalább elkezdte a munkáját, az egyik maga Balsai István miniszterelnöki megbízott úr, aki a 2006 őszi rendőri brutalitást vizsgálja ki. Egy részjelentést készített el egyelőre, ez a részjelentés már a miniszterelnök úr asztalán fekszik, hogy ő is áttanulmányozhassa ezt. Ebben több mindenre is indítványt vagy javaslatot tesz az előterjesztő, így a korábbi büntetőeljárások felülvizsgálatára, illetőleg a személyi felelősségre vonásra, konkrét személyek megnevezésével. (Az elnök csenget.) Köszönöm, elnök úr. Bízom benne, hogy minél hamarabb ez a részjelentés végleges jelentéssé válik, és a személyi felelősségre vonásnál a személyeket is megnevezhetjük.

A második, amiről ön is említést tett: minden bizottságnak albizottsága alakult az előző nyolc év visszaéléseinek kivizsgálására, így az emberi jogi bizottságnak is volt egy ilyen munkája, amelyben ön is részt vett aktívan. Itt nemcsak a vizsgálati végeredmény mint dokumentum született meg, hanem ennek nyomán rendőrségi eljárások is indultak, az ügyészség is, rendőrség is vizsgálódik ezekben a kérdésekben.

A Debreceni Katonai Ügyészségen hadd említsek meg önnek három olyan ügycsoportot, amelyben már elindult az eljárás, elindult a nyomozás. Ezek közül az első az azonosítószámok hiánya a rendőrökön, amelyet vizsgál a Debreceni Katonai Ügyészség, a második az MTV-székház védelmének elmaradása vagy alacsony foka, azok a mulasztások, amik ott történhettek, és tovább fokozták az eseményeket. (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Államtitkár úr, egy kicsikét várjon! Többen jelzik a patkó mindkét oldalán, hogy nem hallanak semmit abból, amit elmond, de ha úgy gondolja a tisztelt Ház, akkor technikai szünetet tudunk tartani, egy fél órát, és addig kibeszélik magukat, és folytatjuk. (Dr. Rétvári Bence: Örülök, hogy már mindenki...)

Kérem tisztelettel, hogy egy kicsit halkabban. (Taps.) Köszönöm szépen.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Úgy látszik, már mindenki karácsonyi lázban ég, és ajándéktippeket oszt meg egymással.

ELNÖK: Most még parlamenti lázban égnek. Tessék, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Röviden visszatérnék azért az elszámoltatás kérdéskörére.

A harmadik rész, amiben a Debreceni Katonai Ügyészség vizsgálódik, pontosan az albizottság munkája nyomán, az pedig a belső felelősségre vonások elmaradása, hogy miért nem történtek meg azok a belső fegyelmi és egyéb eljárások, amelyek a különböző részt vevő vagy még inkább: utasítást adó személyeknek a felelősségét vizsgálnák.

Bízom benne, hogy most már valódi jogállami keretek között sikerül azokat az embereket felelősségre vonni, akik nem jogállami eszközökkel akartak élni. Nagyon nagy szerencsénk van, hogy a választók igencsak élesen fejezték ki a véleményüket az idei év tavaszán arról, hogy azt a rendszert meg kívánják szüntetni, és én bízom benne, hogy ezek az eljárások és a kormány munkája is alapja lesz annak, hogy az emberek és az állam közötti bizalmi viszony újra fölépüljön.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon és a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 32 2011.02.21. 4:13  29-35

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön így utólag úgy nyilatkozik erről a törvényjavaslatról és erről az alkotmánybírósági határozatról, mintha eleve borítékolható lett volna, hogy ez lesz a döntés, és ez tiszta helyzet lett volna. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Látom, sűrűn bólogatnak a képviselőtársaim, ez csak egynek a bizonyítéka: önök nem olvasták Sólyom László levelét, amivel az Országgyűlésnek ezt megküldte. Hiszen ő maga, aki - valljuk be - azért alkotmányjogban mindkettőknél jártasabb, írta nekünk, így az összes képviselőnek, aki itt ül, és aki elolvasta, bizonyára emlékszik rá, hogy az Alkotmánybíróságnak e tárgykörben az ítélkezése nem teljesen világos. Hiszen van egy 2003-as határozat, amely a stabilitás elve alapján azt az álláspontot képviseli, amit a képviselő úr is mondott az imént, másfelől van a 983/B/1999. számú alkotmánybírósági határozat, amely a felmondás indokolási kötelezettségét olyan többletvédelmet szolgáló kedvezményszabályként értelmezte, amelyre senkinek nincs alkotmányos alapjoga.

Tehát semmiképpen nem mondhatja ön azt - csak így utólag -, hogy az Alkotmánybíróság döntése egyértelmű lett volna, hiszen korábban maga Sólyom László is, ha úgy gondolta volna, hogy ez alkotmányellenes - ismerjük őt és a szokásait -, az Alkotmánybíróságnak küldte volna meg ezt a törvényjavaslatot. De mégsem ezt tette, hanem a parlamentnek küldte vissza, mert látta, hogy nem egyértelmű az Alkotmánybíróság szabályozása, itt egy jogértelmezési helyzet fog előállni, amennyiben kérik az eljárását. (Dr. Bárándy Gergely: Egyhangú határozatot hoztak. - Nyakó István: Most már egyértelmű.) Tehát nem volt korábban semmi olyan határozat, amely ezt indokolta volna, amit ön mondott, azzal ellentétes viszont már 1999-ben született.

De ön is láthatja, hogy azért a kormányzat minőségi cserék végrehajtására használta ezt a javaslatot. 850 fő az, aki az egész kormányzati állományból felmentésre került az elmúlt hónapokban - a háttérintézményekkel együttvéve -, az önök idejében ez a szám 14 ezer volt. Tehát hogy ki szervez óriási leépítéseket és nagy elbocsátásokat: önök 14 ezer, mi 850 főt. (Nyakó István: Nem is voltak kormánytisztviselők.) És mint ön is tudja, amikor a szakszervezetek az egyik egyeztetés során bent jártak a minisztériumban, megkapták a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy ha bárki úgy érzi a tagjaik közül vagy azok közül, akiknek az érdekeit képviselik, hogy politikai okok vannak az elbocsátás mögött, ezt jelezzék, és ki fogjuk vizsgálni, mindegyiket egyenként. (Derültség, közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Egyetlen ilyen bejelentés sem érkezett, tehát mi nem találkoztunk olyannal, aki azt mondta volna, hogy politikai okokból lett volna felmentve.

A kormányzat takarékossági intézkedései között pedig - erre felhívnám a figyelmüket - az Alkotmánybíróság olyan részkérdésekben viszont meghagyta a törvényt, és nem semmisítette meg, ami például a felmentési idő maximumának negyedeléséről szólt, ami milliárdos megtakarításokat jelenthet a következő években a kormányzat számára, hogyha egy takarékosabb államról beszélünk.

Arra is felhívnám az ön figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság döntése egyáltalán nem mondta azt, hogy vissza kell térni az 1992-2010 között hatályos szabályokhoz, hiszen - idéznék a határozatból - az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési lehetőségeinek könnyítését a korábbi szabályokhoz képest, illetve leszögezi az Alkotmánybíróság, hogy a közhivatal viseléséhez való jog nem jelenti a közhivatal viselőjének felmenthetetlenségét, és a törvényhozó széles szabadsággal rendelkezik a felmentési okok szabályozásában.

Tehát másfajta szabályozás abszolút indokolt a következőkben - június 1-jétől -, amikor, mint korábban említettük, indítjuk az új köztisztviselői életpályamodellt, hiszen igyekszünk takarékoskodni, de úgy, hogy nyilvánvalóan kiszámítható legyen ezeknek az embereknek - akik mindnyájunkért, a köz érdekében dolgoznak - az életpályája.

A közpénzekkel jól kell bánnunk. Nem lehet szórni a közpénzt az ilyesfajta bérek terén sem. Persze lehet, hogy ezt szocialista fejjel nehéz megérteni, hiszen a múlt héten valamelyest a belső hierarchiájukat láthattuk meg, hogy önkormányzati szinten nokiás dobozok, miniszteri szinten viszkisdobozok, remélem, hogy Budai kormánybiztos úr eljut a cipősdobozos szocialistákig is előbb-utóbb a kormányzati takarékosság jegyében. (Nyakó István: Audis dobozok is lesznek, biztosan.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 86 2011.02.21. 2:10  83-90

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerintem képviselő úr is pontosan tisztában van az alkotmányban és az önkormányzati törvényben rögzített eljárásban foglaltakkal, hogy pontosan mi a menete az önkormányzatok feloszlatásának, hiszen itt azért a kormánynak egy közvetítői jogköre van. Ez az alkotmányban is szerepel, hogy az Országgyűlés oszlathatja fel az alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testületet, és nyilvánvalóan itt az eljárásban még az Alkotmánybíróság véleményét is ki kell kérni.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében folyamatosan vizsgálja nyilvánvalóan az önkormányzat működését. Eddig két észrevételt tett azzal kapcsolatban, hogy a jegyzőkönyveket késedelmesen terjesztette fel a képviselő-testület a közigazgatási hivatalnak és a kormányhivatalnak, valamint az önkormányzat válságköltségvetésével kapcsolatban az anyagot átküldte az Állami Számvevőszéknek, és mivel az önkormányzattól nem jött válasz és nem jött intézkedés az abban foglaltakra, ezért a kormányhivatal az Alkotmánybírósághoz fordul ebben az ügyben.

A korábbi gyakorlat alapján és az Alkotmánybíróság véleménye szerint is akkor van alap arra, hogy alkotmányellenesnek ítéljük egy önkormányzat működését, ahol a határvonal húzódik a politikai nézeteltérés és az alkotmányossági szabályok be nem tartása között, amikor a saját szervezeti és működési szabályzatát sem tartja be az önkormányzat, tehát tartósan mellőzi annak a betartását, vagy pedig a másik eset, hogyha teljesen kilátástalan, hogy törvényesen működjön az önkormányzat a későbbiekben, például a képviselő-testület nem gyakorolja a saját hatáskörét, vagy pedig a döntéshozatalból jogellenesen kizárja a polgármestert.

Tehát ennek az eljárásnak kell végigmenni a különböző fázisokon, hiszen egy önkormányzat feloszlatása, pontosan az önkormányzati alapjogok és autonómia miatt nem olyan egyszerű dolog, és nem is olyan felületes döntés, hogy egyik pillanatról a másikra meg lehessen hozni. De ahogy mondtam önnek, bizonyos eljárások folyamatban vannak, tehát bízzunk mindnyájan abban, hogy előbb-utóbb valami konszenzus csak megszületik ott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 90 2011.02.21. 1:01  83-90

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Csak elismételni tudom önnek, amit a korábbiakban mondtam. A törvényeinkben van egy bizonyos eljárásrendje annak, hogy egy önkormányzatot hogyan lehet feloszlatni. Az elmúlt húsz évben van arra egy kialakult gyakorlat is, hogy mi az a helyzet, amikor ez már megérik. A kormánynak van benne egy közvetítő szerepe, az Alkotmánybíróságnak van benne egy véleményező szerepe. Ezeken végig kell menni, nem lehet egyik pillanatról a másikra ilyen döntést hozni.

Nyilván többek között van a jogszabályainkban egy ilyen időhúzó faktor, pontosan azért, hogy a feleket valahogyan megegyezésre bírja, és csak ultima ratióként adja meg annak a lehetőségét, hogy ki lehessen írni egy új választást, és úgy oldjuk meg a feloldhatatlan konfliktushelyzetet. De kérem önt is, hogy kísérje figyelemmel a különböző eljárásokat, akkor láthatja a kormányhivatal két észrevételét, az Állami Számvevőszék közreműködését, a kormány különböző intézkedéseit az előbb ismertettem önnel. Jogállami garanciák között élünk, azokat nem léphetjük át, ilyen sorrendben kell hogy ezek az eljárások megtörténjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 110 2011.02.21. 2:14  107-114

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen az MSZP egyik csillagának a felszólalását, köszönöm a szót, elnök úr. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A legjóindulatúbb.) Lehet, hogy igaza van a bekiabálónak.

Nos, már elmondtam az interpellációk között is jó pár dolgot ezzel kapcsolatban, legfőképp azt, hogy egyáltalán nem volt egyértelmű a törvény megszövegezésekor és elfogadásakor az alkotmányjogi helyzet, hiszen amit ön mond, az a 883/B/2003-as korábbi alkotmánybírósági határozat következménye lenne, amire mi hivatkozunk, az pedig a 983/B/1999-es. Maga Sólyom László köztársasági elnök úr is mindkettőt idézi; elmondja, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában nincs egyértelmű döntés, ezért most alakult ki az Alkotmánybíróság gyakorlatában az egyértelmű döntés. Tehát előtte senki nem tudta pontosan megmondani, hogy milyen döntés fog születni.

Ugyanakkor a döntés úgy született meg, hogy az 2011. május 31-ei hatállyal semmisítette meg ezt a törvényt, aki tehát eddig került felmentésre, az teljesen törvényes, aki a következő hetekben-hónapokban kerül felmentésre, az teljesen törvényes. Másként a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem is lehet felmenteni senkit, hiszen nem úgy van megfogalmazva a jogszabályszöveg, hogy valakit fel lehet menteni indokolással is meg indokolás nélkül is; nincs lehetősége a különböző minisztériumoknak, háttérintézményeknek dönteni, hogy melyik formában mentenek föl valakit, csak és kizárólag az indokolás nélküli felmentés lehetősége van ott megadva. Tehát nem lehet ezen semennyit sem változtatni, így nem jár ezért semmifajta kárpótlás, kártérítés, visszahelyezés, elmaradt munkabér pótlása. Aki valakit ilyenre biztat, az viszont számíthat arra, hogy ha a későbbiekben az a köztisztviselő vagy kormánytisztviselő elveszti a pert, akkor biztatási kár miatt majd beperli, amiért ok nélkül biztatta őt ilyen jogi procedúrák megindítására. Úgyhogy ez egyáltalán nem olyan helyzet, amikor bárki anyagi igénnyel léphet föl.

Mi igyekeztünk nagyon figyelmesen és mértékletesen bánni ezzel az eszközzel, ezért is van az a számpár, amit már mondtam a mai nap során: 850 kormánytisztviselő került így felmentésre, szemben az MSZP-kormány 14 ezres számával. (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő leteltét.) Tehát igencsak visszafogottan, mérsékelten, és csak a minőségi cserékre használta a kormányzat ezt a lehetőséget.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 114 2011.02.21. 1:12  107-114

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Akkor engedje meg, képviselő úr, ha már ön mondta, hogy sajnos itt van a parlamentben, akkor pár szóban elmondjam, hogy mit tervezünk június 1-jétől, mit terveztünk már hónapok óta a Magyary-program keretében a kormánytisztviselők számára életpályamodellként kínálni. Egy sokkal leegyszerűsítettebb teljesítményértékelés szerinti életpályát és jövedelmi pályát kínálunk nekik, amely vizsgáztatással és továbbképzési rendszerrel is tűzdelt. Ebben külön van szedve az alapvizsga és külön a szakvizsga, pontosan azért, hogy ne kelljen mindenkinek ugyanazt tanulni, amikor a napi rutinjában, napi gyakorlatában teljesen másféle jogszabályokat alkalmaz, másféle közhatalmi funkciót gyakorol. Önökkel ellentétben mi a képzéseinket nem a kívülről jövő szolgáltatók képzési kínálatához, hanem a kormány igényeihez kívánjuk igazítani. Etikai kódexet, a kismamák számára rugalmasabb foglalkoztatási formákat - hiszen 60 százalék fölött van a nők aránya a kormánytisztviselők között, tehát mindenképpen a kismamáknak távmunkavégzési lehetőséget, részmunka-lehetőséget szeretnénk kínálni (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő leteltét.), és még sok egyéb mást, amit - bízom benne - akár a köztisztviselői törvény módosításának holnap kezdődő vitájában el tudunk mondani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 146 2011.02.21. 2:13  143-146

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, hogy ön ezzel a témával foglalkozik, és mindnyájunknak ezt a filmet rendelkezésére is bocsátja, ez nagyon kedves ajándék az ön részéről.

Mint ön is a felszólalása elején mondta, az új kormányzat nemcsak sebeket igyekszik begyógyítani, de egy új nemzetpolitikát is kíván építeni, aminek része a kettős állampolgárság, része a MÁÉRT-nak az aktív ülésezése, része a Határtalanul-program, pontosan azért, hogy egy olyan nemzedék nőjön föl Magyarországon a következő években, évtizedekben, amelynek élő kapcsolata van a határon túllal. Nemcsak egy tétel a történelemkönyvben a trianoni békeszerződés, nemcsak valamiféle furcsa idegenek a székelyek vagy a felvidéki magyarok, hanem teljesen emberközelben megtapasztalja velük a találkozást, együtt vannak egy osztálykirándulás keretében, hogy valós képe alakulhasson ki minden magyar fiatalnak arról, hogy hogyan élnek a határon túl. És ott érezhetik meg talán igazán, ha egy határon túli magyar közösséghez mennek, hogy azt, amit itthon teljesen természetesnek látunk és érzékelünk mindennap, hogy magyarok vagyunk és a magyar nemzet részei vagyunk, ott mégiscsak egy kuriózumként kell megélni, ott azért küzdeni kell, ott nemcsak beleszületünk a magyarságunkba, hanem minden nap azért tennünk is kell. Ennek nagyon fontos része, pláne a mi korosztályunk, a fiatal korosztály szemszögéből az ilyesfajta filmeknek a bemutatása, amely kortársakról szól, vagy klasszikus irodalmi műveket dolgoz fel, vagy teljesen másként, de a film nyelvén jeleníti meg a magyarságtudatunkat, vagy a magyarság egy-egy sikeréről szól, amit akár a történelemben elértünk, sportban vagy korábban hadvezéreink révén. Ezért van kifejezetten, mondjuk, a Duna TV, amely egy missziót teljesít: a nemzeti összetartozást, vagy az Autonómia csatorna, amely mind-mind ezeket kell hogy felkarolja, akár híradásaiban, akár dokumentumfilmjeiben, akár szórakoztató filmjeiben. És amúgy is, hogy a magyar filmipar fellendüljön, egy nemzetközi hírű producert, Andrew Vajnát kértük föl, aki a KIM-mel és az NFM-mel közösen dolgozik azért, hogy minél több tartalmas magyar film születhessen meg. Bízom benne, hogy ez a két cél ugyanazt fogja szolgálni, amit ön is hozott példaként.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 4 2011.02.22. 5:16  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Felszólalásának talán találóbb lett volna az a címadás, hogy előre a múltba, mert körülbelül mindenben visszamondta azt, amit 1993-ban ugyanúgy lehetett volna mondani, mint 2011-ben. Két fő témát érintett, a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést, illetve a különböző béremeléseket vizsgáló bizottság kérdését.

Először is szeretnék nagyon sok mindent pontosítani abból, amit ön mondott. Tegnap is erről a témáról már sokszor esett szó itt a Házban, a múlt héten is elég sokat sikerült erről beszélni. De előre szeretném leszögezni, mint ahogy tegnap is említettem, hogy maga a köztársasági elnök úr, amikor a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt visszaküldte a parlamentnek, abban pontosan leírta, hogy azért nem az Alkotmánybíróságnak küldi meg, hanem a parlamentnek, mert különböző alkotmánybírósági határozatok vannak. Tegnap ezeknek a számát is elmondtam, ön is hallhatta. Ezeknek egy része szociális biztonságot garantál a kormánytisztviselőknek, a másik része viszont leszögezi, hogy bizonyos jogok, amelyek akár az elbocsátással, akár egyéb szociális jogokkal kapcsolatosak a kormánytisztviselők esetében, azok nem szerzett alapjogok, azok nem képezik ugyanúgy részét a védendő jogok körének, mint sok más egyértelmű alapjog.

Tehát nem volt egyértelmű a helyzet. Ezt nem én mondom, ezt nem Fidesz-KDNP-s politikusok mondják, hanem maga a köztársasági elnök úr az önnek is, hiszen az egész Országgyűlésnek címzett levelében írta, hogy itt egy függő vagy legalábbis vitatott jogi helyzet van. Maga a kormányzat többször kinyilvánította, amit ön cinikusnak nevezett, hogy betartjuk az Alkotmánybíróság ítéletét; amennyiben az Alkotmánybíróság határozatához egy betűt hozzá nem tenni, egy betűt el nem venni a cinizmus csúcsa, ez esetben vállalnunk kell ezt a jelzőt. De hát ez nem cinizmus, ez a jogállamiság része. Az Alkotmánybíróság határozatát nyilván a Fidesz sem akarja és nem fogja átírni, és nyilvánvalóan az MSZP sem szabhatja meg, hogy pontosan mi szerepel abban a határozatban.

Én azt mondom mindnyájunknak, hogy amit az Alkotmánybíróság döntött, azt fogadjuk el. Ebben részterületeken a kormánynak adott igazat, részterületeken a szakszervezeteknek adott igazat. Amiben a szakszervezeteknek adott igazat, ott a kormány június 1-jétől, az új kormány-tisztviselői életpálya elindításától figyelembe fogja venni ezeket a kritériumokat, be fogjuk építeni ebbe az életpályamodellbe, figyelembe fogjuk venni az új alkotmány megfogalmazásánál. Itt volt, mint mondtam önnek a felszólalásom elején, egy olyan helyzet, amelyik nem volt alkotmányjogilag egyértelmű, a köztársasági elnök úr leveléből is kiderül. Az Alkotmánybíróság most egyértelművé tette, tehát mi így fogunk eljárni, amikor a különböző jogszabályokat megfogalmazzuk június 1. és január 1. között folyamatosan.

Az Alkotmánybíróság iránymutatást is adott arra nézvést, hogy hogyan folytassuk a törvényhozást ebben a tekintetben, hiszen egyértelműen leszögezte, hogy nem kell előrehaladnunk a múltba, és nem kell visszaállítsuk az 1992-2010 között hatályban lévő szabályokat, hanem egy könnyített módon is megszabhatjuk a kormánytisztviselők felmentésével kapcsolatos jogszabályokat; természetesen úgy, hogy indokolást kapjanak a kormánytisztviselők, de semmiképpen nem kell visszatérni a korábbi gyakorlathoz, amely de facto felmenthetetlenné tette a kormánytisztviselőket.

Ez a jogszabály igazából azoknak az érdekét szolgálja, akik túlnyomó többségben vannak a kormányzaton belül, akik maguk nagyon jó munkát végeznek, színvonalas munkát végeznek, és hosszú évek tapasztalata áll mögöttük. Őket kell megvédjük, meg az adófizetők pénzét. Amikor ön azt mondja a szakszervezetekkel együtt, hogy hirdessünk moratóriumot három hónapig, és senkit ne bocsássunk el a közigazgatásból... (Dr. Lamperth Mónika: Felmondás nélkül.)

Ön is tudja a hatályos jogszabályokat, képviselő asszony, jelenleg nincs olyan lehetőség a kormány-tisztviselői törvényben, hogy valakit indokolással küldjünk el, hanem egyszerűen ez az egy mód van ott, hogy indokolás nélkül. Egy munkáltató nem áll választás előtt, hogy mondjuk, a 27. § szerint indokolással, a 28. § szerint pedig indokolás nélkül küldi el. Csak 28. § van, nem ez a pontos száma, csak a példa kedvéért mondtam, amelyikben az indokolásnélküliség szerepel. Tehát nem menthetünk fel olyan formában, amilyen forma nincsen, vagy a bíróságok nyilván széles mosollyal fogadnak egy munkaügyi perben ilyen iratot, amelyben nincs indokolási kötelezettség, ott van mégis egy indokolás, és valaki az indokolást vitatja.

(8.10)

Azt fogja mondani egyértelműen, hogy jogszabály nem írja elő az indokolást, tehát fölösleges annak valóságát, okszerűségét - amelyet egy rendes bíróság általában ebben a körben vizsgál - nézni, úgyhogy semennyire nem segítene ez a helyzet a kormánytisztviselőkön. Abban viszont, hogy egy kiszámítható életpályát kapnak képzéssel, jó minőségértékelési rendszerrel, nyilvánvalóan az előmenetelben, a képzésben, a munkájuk értékében az alapvizsga, szakvizsga szétválasztása, bevezetése segíteni fog. Viszont az, hogy nem a külső képző cégeknél fogják meghatározni, hogy miről szólnak milliárdokért a kormánytisztviselők képzései, hanem a közérdek, a kormánynak a politikája és a köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek az érdeke, fogja szolgálni mindannyiunknak az előrelépését, és én bízom benne, hogy minden ember ezt érezni is fogja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a jobb minőségű jogalkotásban és a jobb minőségű szolgáltatásokban a közigazgatásban.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 8 2011.02.22. 5:23  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A szegénység, gyermekszegénység egy olyan téma, amellyel szerintem most is és a jövőben is nagyon sokat fogunk foglalkozni, és kell is vele foglalkoznunk, ahogy ön is mondta, az államnak egyik legfőbb feladata, hogy a szegénység ellen küzdjön.

Ugyanakkor sajnos nemcsak Magyarországon probléma a szegénység kérdése, az Eurostat adatai alapján a közelmúltban vált világossá, hogy az egyik leggazdagabb óriás régió a világon az Európai Unió, de mégis 120 millió ember él szegénységben az Európai Unión belül, 12 magyarországnyi ember, azért ez egy óriási szám, és Magyarországon ezen adat szerint 2 millió 830 ezer ember van, aki szintén szegénységben él, tehát ez a probléma elég nagy, a lakosság számára fontos kérdés, ezért volt eddig is fontos kérdés ez a kormányzat számára is. Ön úgy szövegezte meg a felszólalását, mintha ezzel kapcsolatban nem történtek volna kormányzati intézkedések, de hadd kérdezzek öntől is: voltak kilakoltatások devizahitel miatt, mióta a polgári kormány van hatalmon? Nem voltak. Előtte voltak? Voltak. Kit véd ez az intézkedés? Nyilvánvalóan a szegényeket védi, akik legszegényebbé válhatnának akkor, ha elveszítenék a lakásukat, az ingatlanjukat, ahol ők és a családjuk meg tudnának élni.

A kilakoltatási tilalom, én úgy gondolom, az egyik legfontosabb volt azon, akár több százezer ember számára is, akiket fenyeget ez továbbra is, és a polgári kormány garanciát vállalt arra, hogy ezek az emberek nem maradhatnak fedél nélkül. Az előző kormány folyamatosan csak másra mutogatott, ez a kormány viszont intézkedett és hatékonyan lépett, mert ez is a feladata, azért kapott kétharmados támogatottságot, hogy ezekben a kérdésekben előre tudjon lépni. Ön, amikor leszakadó középosztályról beszél, akkor szerintem téved, hiszen az egykulcsos adó pontosan a középosztálynak az adója, ezt így is szokták hívni a közgazdasági nyelvezetben, tehát mindenképpen igyekszik a középosztályt megtartani minél hosszabban és minél magasabb szinten, és nyilván azok számára nehezebb, akik nem munkából élnek, és nem vállalnak családot. Ez az adórendszer pontosan a munkából élő és családos embereket támogatja.

Amikor arról volt szó, és akár még az előző napirend előtti felszólalásra is vissza tudok utalni, hogy ez az emberek számára jövedelemcsökkenést jelent, azért ne feledjük el, hogy amikor a szuperbruttó kivezetéséről kezdett el beszélni a Fidesz-KDNP, akkor az akkori kormányzat azt mondta, már a kormányváltás pillanataiban, tehát a választások után, hogy ez 300-400 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből. Magyarul, a szuperbruttó arra volt jó az előző kormány utolsó évében, hogy 300-400 milliárdot elvegyen azoknak a zsebéből, akik bérből és fizetésből éltek, és amikor a Fidesz-KDNP-kormány nyilvánvalóvá tette, hogy ezen változtatni akar, akkor lényegében ennyit ad vissza folyamatosan az embereknek, 300-400 milliárd forintot. Amikor ön arról beszél, hogy az alacsonyabb keresetűek számára ez pár ezer forintos fizetéscsökkenést jelent, akkor mi azt mondjuk, hogy erről azért mégiscsak született egy megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, ott mégis mindenki vállalta, hogy mennyivel emelkedik a minimálbér - ez mondjuk, szerencsére kötelező -, és azon felül is 4-6 százalékos béremelés lesz, ami elsősorban a kisebb keresetűeknél kell hogy jelentkezzen.

Ne feledjük el, hogy a munkáltatók kétfajta bázist is kaptak, hogy miből tudják a kiskeresetűeknek ezt a bruttó fizetésemelését kifizetni: egyrészről nyilvánvalóan a magasabb fizetésűeknek nem kellett hogy fizetésemelést adjanak, hiszen az egykulcsos adó bevezetésével, a náluk megjelenő adócsökkenéssel a nettó jövedelmük magasabb lett, kisebb igényük van a fizetésemelésre, tehát vagy nem kell, vagy kisebb mértékben kell, másrészről pedig a társasági adó 10 százalékra csökkentése szintén fedezetet jelent a vállalkozások számára annak érdekében, hogy kigazdálkodják azt a pár ezer forintot, ami a kisebb keresetűeknél hiányzik.

(8.20)

Tehát igyekeztünk minden tekintetben itt is figyelemmel lenni azokra, akik kevesebbet keresnek.

A lakásvásárlási lehetőségeknél valóban még adósai vagyunk az országnak a nemzeti eszközkezelővel, de ettől függetlenül akár az előbb általam már említett intézkedések vagy a lakás-előtakarékosság fokozottabb ösztönzésével már kirajzolódik a kormányzatnak egyfajta lakáspolitikája, január 15-én pedig a meghirdetett Új Széchenyi-terv pontosan új lakások, házak, kisebb-nagyobb lakások, bérlakások építéséhez nyújt fedezetet, ami szintén a lakásproblémákon tud enyhíteni.

Ön is tudja, hogy ma Magyarországon két fő oka van annak, ha valaki szegény: az egyik, ha a szülei is szegények voltak, a másik pedig, ha nagycsaládban él. Mind a kettő igazságtalan, de talán a gyermekvállaláshoz kapcsolódó szegénység a legigazságtalanabb dolog itt, Magyarországon. Ezért vezettük be a családi típusú adózást, amely azoknál a családoknál, amelyek három-négy gyermeket nevelnek, lényegében lenullázza a személyi jövedelemadót, de facto szinte nem is kell fizessenek személyi jövedelemadót.

Vagy az olyan szimbolikus intézkedések is fontosak voltak, amelyek azért az állam működésében is fontosak, mint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet megszüntetése után (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) szintén a családpolitikával foglalkozó országos intézményhálózat visszaállítása, az iskolai étkeztetés kiterjesztése a nyolcadikosokra, ez szintén a szegényeket segíti vagy akár az iskolatej- vagy az iskolai gyümölcsprogram megerősítése (Az elnök ismét csenget.) - és még tudnám folytatni az intézkedéseinket, de az időm sajnos lejárt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 12 2011.02.22. 2:54  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Bár hozzátenni ehhez a hozzászóláshoz nem kell, de mégiscsak szeretném megerősíteni, hogy azért fontos ilyesfajta történelmi sorsfordulókról megemlékeznünk, mert hogyha az a címer, az a Hunyadi-címer ott nincsen fönt a magyar történelemnek a falán, akkor az azt követők is lehet, hogy nem lennének aktuálisak. Ha ott nem állnak helyt akár a törökökkel való küzdelemnél, akár máshol azok a magyarok, akik sokszor diadalra vittek minket, akár Nándorfehérvárnál, akár a tavaszi hadjáratnál, akár tollal és nem szablyával a kiegyezésnél, talán nem lenne itt most Magyarország, nem lennénk itt.

De a törökök elleni küzdelem egy másik zászlót is kétségbe von itt a teremben, mert lehet, hogy Európai Unió se lenne a mai formájában, hogyha a muzulmán hódítás olyan nagy erővel haladt volna, és kilométerről kilométerre a magyarok ellenállása meg nem tántorította volna a korábban nagy lendülettel érkező szultáni hadakat. Azért is fontos ennek az emlékéről beszélni, hiszen az elmúlt ötszáz évben nagyon kevés olyan magyar történelmi sorsfordulót találunk, amelyik pozitív, amelyik diadal. Általában sokszor nemzeti emlékezéseink egyfajta búskomorságba süllyednek: országunk területe, lakossága hogyan csökkent, mennyivel lett kisebb a tekintélyünk Európában. De fontos emlékeznünk, hogy Európa mennyi mindent köszönhet Magyarországnak, és milyen diadalt arattak magyar férfiak és magyar asszonyok, amikor kiálltak a nemzetért, a nemzet védelmében.

És valóban, ahogy a képviselő úr is felhívta a figyelmünket, talán az európai uniós elnökségünk idején is nagyon fontos, hogy minden tanácsülésen, bizottsági ülésen, amikor erre alkalom nyílik, és nyilván nem tolakodó módon, de emlékeztetjük őket, hogy Gödöllőn ott ülnek, ahol egykor Erzsébet királyné lovagolt, el lehet mondani 12 órakor, lehet, hogy tudják, hogy pont azért harangoznak délben, mert több mint ötszáz évvel ezelőtt volt egy maréknyi magyar csapat, amelyik meg tudta védeni Magyarországot és Európát, ha pár évre is, a törökdúlástól. És azt hiszem, hogy nincs olyan kisiskolás, aki Dugovics Tituszról el ne képzelte volna már, hogy miként vetette magát a mélybe a törökkel és a zászlóval, és miként ez a nemzeti helytállásnak a tipikus példája vagy ideáltípusa a magyarok számára.

A képviselő úr felszólalása azt bizonyította, és azért is fontos, hogy a kezdeményezését minél inkább tudjuk támogatni és terjeszteni több helyen, hogy erről megemlékezés történjék, a nándorfehérvári diadalról, mert pont azt bizonyítja be, hogy a történelem több mint egy számsor. És bízom benne, hogy az alkotmánynak a vitája, amelyik ma is zajlik, és majd március 15-e után szintén zajlik, és annak a preambulumáról való vita, amelyik fel fogja hozni a nemzeti történelmünk legnagyobb sorsfordítóit, történelmi csúcspontjait, az pedig be fogja bizonyítani, hogy az alkotmány több, mint egy jogtechnikai szabály, az a nemzet lelkének, a nemzet szívének egyfajta leképeződése, a preambulum pedig egy jogi himnusz az alkotmány elején.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 18 2011.02.22. 4:48  17-111

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a köztisztviselői, illetőleg a kormány-tisztviselői törvény kis terjedelmű módosítását tartalmazza.

A törvénymódosítás a közigazgatási vizsgarendszer átalakítását kezdi meg azzal, hogy 2011. szeptember 1-jétől kezdődően visszaállítja a közigazgatási alapvizsgát, amely a korábbi gyakorlatnak megfelelően a pályán maradás feltétele lesz. A korábbi szabályozásból is merítő, bennmaradási feltételként funkcionáló alapvizsga célja, hogy az eltérő szakirányú alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egységesen rendelkezzenek a feladat ellátásához szükséges alapvető igazgatási és jogi ismeretekkel. Az alapvizsga többszöri sikertelen teljesítésének jogkövetkezményeként a közszolgálati, illetőleg kormány-tisztviselői jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. Közszolgálati rendszerünkben jelenleg kizárólag a közigazgatási szakvizsga szerepel a köztisztviselők, illetve kormánytisztviselők számára kötelező vizsgaként, ezért a kiválasztás és az előmenetel a vizsgakövetelmények hiánya miatt nyitott, nincsenek egységes, a szakmai tudást és a kompetenciákat is mérő ellenőrző pontok. Erre tekintettel indokolt az alapvizsga visszaemelése a törvénybe.

Az alapvizsga ismételt bekerülése szükségessé teszi a vizsgarendszer összehangolását. Erre tekintettel a módosítás a közigazgatási szakvizsga letételének feltételeként határozza meg - ez szintén a korábbiaknak megfelelő - a közigazgatási alapvizsga meglétét. Az alapvizsga vizsgarendszerbe történő beillesztésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül a közigazgatási versenyvizsga, figyelemmel arra, hogy nem indokolt e vizsgatípus fenntartása, funkcióját az alapvizsga veszi át.

A törvényjavaslat másik lényeges eleme a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásával összefüggő módosítások. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2011. január 1-jétől a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők számára biztosítja a nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ezen új jogintézmény legfontosabb célja a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése, a nők kettős, családi és munkahelyi szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése. Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében szükségessé vált mind a köztisztviselőkre, mind a kormánytisztviselőkre vonatkozó kapcsolódó szabályok megállapítása.

A jelen törvényjavaslat továbbá rövidebb időtartamban határozza meg a politikai vezetők esetében a szabadság időtartamát, figyelemmel arra, hogy a tapasztalatok azt mutatják - legalábbis az elmúlt kilenc hónapban azt mutatták -, hogy a politikai vezetők nem tudják igénybe venni a szabadságukat. Lényegében megfelezzük a politikai vezetők szabadságát. Azt pedig már bő kilenc hónappal ezelőtt megteremtettük, hogy a megmaradt és bennragadt szabadságokat a mandátum végén nem lehet pénzben megváltani és ezáltal óriási, a munkaviszony vagy a szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatásokat a politikai vezetőknek zsebre tenni a megbízatásuk végén.

A kormányhivatalok év eleji megalakulásával összefüggésben a törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az ott dolgozó kormánytisztviselők alapilletmény-eltérítéséről ebben az évben április 30-ig dönthessen a munkáltató, illetve egyértelművé teszi, hogy ezeket a döntéseket a kormánymegbízott hozza meg a szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára. Továbbá módosítja a fővárosi, megyei kormányhivatalok igazgatóinak kinevezéséhez szükséges képesítési előírásokat is, amely alapján kinevezést kaphat a főiskolai vagy egyetemi közgazdász szakképesítéssel rendelkező személy is. A kormányhivatalokkal kapcsolatban nem várt támogatást kapott a kormány az elmúlt héten, hiszen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök úr támogatásáról biztosította a kormányt a kormányhivatalok felállításával kapcsolatban. Nem tudom, hogy ez az egész MSZP-frakció véleménye-e vagy csak Gyurcsány Ferencé. Minket is meglepett, de köszönettel fogadtuk, hogy a kormánynak ezt az előrelépését elismerte Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök úr, és támogatta a kormányhivatalok további működését.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a közigazgatási vizsgarendszer megújításának első lépését, valamint fontos, a jogalkalmazást segítő módosításokat tartalmaz. Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a kormány javaslatát, a közigazgatási életpálya további részleteivel kapcsolatos javaslatok pedig az alkotmány után június 1-jei és január 1-jei fokozatos hatályba léptetéssel fognak a Ház elé kerülni, mint arról már napirend előtt is szóltam.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 110 2011.02.22. 0:53  17-111

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen képviselőtársaimnak, hogy ilyen élénken, több mint két órán keresztül vitatták meg ezt a törvényjavaslatot. Nagyon sok mindent tanultam meg a kaposváritól a pécsiig és a gávavencsellői önkormányzat hétköznapjairól, de nagyon örülök, hogy többen foglalkoztak a törvényjavaslattal is a vitában, annak akár általános vitás részével, akár már részletes vitába is belebonyolódva.

Nagyon örülök, hogy támogatják azt a javaslatot, amelyik csökkenti a politikai vezetők szabadságidejét, és általában önök is egy kiszámítható köztisztviselői életpályában érdekeltek, és egy minőségibb állami működésben, a jogállam működésében, minőségi jogalkotás-előkészítésben. Én ehhez kérem az önök támogatását is, és ahogy itt a felszólalásokból észrevettem, még a részletes vitában is találkozunk, remélem, akkor már konkrétabban magáról a javaslat szövegéről fogunk beszélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 166 2011.03.01. 4:36  141-167

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm szépen mindenkinek az általános és a részletes vitában elmondott, jobbító jellegű vagy kritikus javaslatait, ki-ki milyen hozzászólásokkal élt a mai napon vagy az elmúlt héten.

Nagyon sokfelé elkacskaringóztak a különböző felszólalások a törvényjavaslattal kapcsolatban, míg az eléggé szűk területet ölelne fel: a vizsgarendszerrel kapcsolatban, a 40 éve a közszolgálatban dolgozó nőkkel kapcsolatban, a politikai vezetők szabadságának megfelezésével kapcsolatban, illetőleg az új kormányhivatalok esetében az alapilletmény eltérítésének időben elcsúsztatott lehetőségével kapcsolatban vannak különböző paragrafusok ebben a törvényben, amelyek szabályozzák vagy módosítják a már meglévő törvényeket. Ehhez képest elég széles volt az a témakör, amiről beszéltek a képviselőtársaim.

Én szeretném csak nagyon röviden önöknek azt vázolni, hogy ez a törvény természetesen nem így önmagában áll, kicsi is, rövid is lenne ahhoz, hogy csak önmagában értelmezzük, ebből próbáljunk meg valamilyen következtetést levonni. Ez egy része egy olyan folyamatnak, amelyik tavaly szeptember 1-jén indult, idén január 1-jén folytatódott. Tavaly szeptember 1-jén volt a közigazgatási hivataloknak az újbóli felállítása. Itt csak visszautalnék szocialista képviselőtársaim felszólalására, ők azt mondták, hogy miért nem tiszteli az Alkotmánybíróságot ez a kormány. Ők voltak azok, akik háromszor ugyanazt a szöveget kormányrendeleti szinten próbálták beterjeszteni ahhoz, hogy a közigazgatási hivatalok létrejöjjenek, holott nyilvánvaló volt, hogy ez formailag alkotmányellenes, nem tartalmilag. Egyértelmű helyzet lett volna. Ugyanezt tették persze a büntető törvénykönyv esetében is: többször ugyanazt a szöveget beterjesztették.

(15.30)

Tehát visszaálltak az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelően a közigazgatási hivatalok. A kormány területi közigazgatás-átszervezése keretében a kormányhivatalokat január 1-jétől felállította, tizenöt szervet olvasztott így egybe, és további tizennyolc koordinálását vonta egy kézbe.

Ez is ennek a része, vizsgarendszerrel, előmeneteli rendszer módosításával. Nem a külső beszállítóknak, a képző cégeknek a felkínált képzéslistájához kívánjuk igazítani a közigazgatásban végrehajtandó képzéseket, hanem ami belülről, a minőségi munkavégzéshez szükséges, egyrészt, hogy a többféle végzettséggel, többféle diplomával a közszolgálatba kerülők egy alap igazgatási ismeretet kapjanak, jogi, közigazgatási, működési alapismereteket, és utána természetesen ki-ki a maga szakterülete szerint, attól függően, hogy az erdészetben, az Atomenergia Hivatalban vagy pedig a szociális intézményhálózatban dolgozik, a maga igényeinek megfelelőt, és ezekben jó arányokat találjunk.

Ennek a része az a törvényjavaslat, amely heteken belül az önök asztalára kerül, az új nemzeti közszolgálati egyetem létrehozása, amely január 1-jétől jönne létre, és szeptember 1-jétől venné fel a hallgatókat. Ezáltal a közszolgálati életpályák már a képzésnél is találkoznának, lenne mindenki számára elsajátítandó közigazgatási alapismeret, hiszen jól látjuk, egy katasztrófavédelmi helyzetben egy tűzoltó, egy rendőr, egy katona vagy a helyi jegyző irodájában dolgozó együtt kell hogy működjön. Jó, ha ezek egy közszolgálati egyetemen képződnek, ahol már jól láthatóan akár az alapképzettségben is vannak hasonló tárgyak, vagy a későbbiekben a karrierpályájukban egyik vagy másik közszolgálat között jobban tudnak váltani, így biztosítottabb az előmeneteli rendszerük.

Ezeken kívül - mint már sokszor elmondtuk - etikai kódexszel, különböző előmeneteli rendszerrel, képzésekkel és egyéb módon is arra próbáljuk ösztönözni a fiatalokat, hogy válasszák, a jó képességű fiatalok is a közszolgálatot, és mivel a közszolgálatot választók 60 százaléka hölgy, ezért különböző távmunka- és rugalmas munkavégzési módszerekkel azt is kívánjuk ösztönözni, hogy a gyermekvállalásuk mellett is könnyebben tudjanak visszatérni a közszolgálatba, és itt dolgozni.

Ennek a hosszú távú folyamatnak, tavaly szeptember 1-jétől jövő év január 1-jéig tartó folyamatnak a része ez a törvénymódosítás is, ez is része akár a politikai privilégiumok lebontásának, amiről a mai napon is szó esett a politikai vezetők szabadságának megfelezésével kapcsolatban.

Bízom benne, hogy önök előtt is ki fog bontakozni, hogy ennek a kormányzatnak nemcsak részterületre egy-egy vészmegoldása van, hanem egy átfogó képe van arról, hogyan kell egy modern és hatékony közigazgatásnak működni Magyarországon, hiszen az állampolgárok pénzét csak hatékonyan használhatjuk fel.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és számítok a támogatásukra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 44 2011.03.07. 4:04  41-47

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Talán ön is emlékszik arra a régi jogi regulára, hogy saját felróható magatartására senki sem alapíthat jogot. Kicsit furcsa, hogy pont az az MSZP hiányolja az egyeztetést és a vitát az alkotmánnyal kapcsolatban, amelyik maga kivonult a vitából. Úgy gondolom, hogy ha bárki is több egyeztetést, több vitát, több eszmecserét, több javaslatot kíván, akkor az a minimum, hogy önmaga nem zárja el annak az útját és annak a lehetőségét, hogy ez az eszmecsere itt, a legfontosabb helyen, a parlamentben zajlódjék. Nyolc évig önöktől mást sem hallhattunk, mint hogy milyen fontos a parlamenti politizálás. A közügyeket a Parlament falain belül mindenképpen meg kell vívni, és akkor most önök mégis azt mondják, hogy amikor itt van egy lehetőség arra, hogy egy hónapig szinte csak és kizárólag az alkotmányról vitatkozzunk, beszéljünk, cseréljünk eszmét, akkor önök kivonulnak.

Úgy gondolom, hogy annak a pártnak, amelyik ilyen magatartást tanúsít, nincsen jogalapja, hogy utána azon kívül bármiféle egyeztetést követeljen. Ha ő a maga részéről a legkisebb minimumot, amiért a fizetését kapja, azt nem teszi meg, akkor nem tudom igazából, hogy milyen további egyeztetéseket kérhet. Önöknek be kellene nyújtania a saját szövegjavaslatot, és itt kellene megvédeni a vitában azt. Ez lenne az első lépés ahhoz, hogy nagyobb fokú egyeztetést követeljenek, és egy hónapig nem valamilyen trópusi adóparadicsomban lenni, és ott kihelyezett frakcióülést tartani akár, hiszen itt egy hónapig úgy fogunk vitatkozni (Közbeszólások az MSZP soraiban: Kazincbarcika?! - Derültség az MSZP soraiban.), hogy önök nem lesznek itt, bárhol lehetnek akkor, amikor a fizetésüket felveszik.

Az egyeztetésről csak egy gondolatot engedjen meg! 1994 és '98 között, ahogy önök elgondolták az egyeztetés rendszerét, akkor ahhoz, hogy egy módosító javaslatról vitatkozni lehessen, hat párt közül ötnek kellett a támogatása a javaslat mögé és úgy, hogy az legalább a kétharmadát kifejezze a parlamenti arányszámoknak, támogató voksoknak. Ennek ellenére, hogy ez lényegében az MSZP-nek biztosított akkor vétójogot, az akkori ellenzéki pártok nem vonultak ki az alkotmányozás folyamatából, hanem végig előterjesztették a javaslatukat, és vitatkoztak. Ehhez képest önök most sokkal szélesebb körű lehetőséggel rendelkeznek.

A konkrét kérdésre rátérve: összesen 8 098 310 háztartásba juttatjuk el ezeket a kérdőíveket, amelyeket, bízom benne, önök is megkaptak. Abszolút nem partikuláris kérdések vannak ezen. Alapvető jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban, államadóssággal kapcsolatban, a közbeszerzések terén, az off-shore cégek lehetőségeivel kapcsolatban, a határon túli magyarsággal kapcsolatban, a környezetvédelemmel, a termőfölddel, a vízkészlettel vagy a tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel kapcsolatban igen fontos kérdések vannak. S hogy ennek mennyi az ára? Mivel ezeket nem külföldi vagy off-shore helyen bejegyzett székhelyű cégek végzik, ezért 40 százalékot meg tudunk spórolni ennek az árából, összesen egyhetedébe kerül, mint egy népszavazás, az eredeti árhoz képest, a 150 forinthoz képest, mivel magyar cégek végzik, a KEK KH közreműködésével, ezért 40 százalékkal olcsóbb. Kilencven forintba kerül fejenként, két húszasba és egy ötvenesbe. Ez az a pénz, amire ön azt mondta, hogy ez túl sok, nem kellene ennyit költeni az emberek véleményének a kikérésére: egy ötvenes és két húszas.

Amikor önök azt mondják, az önök volt miniszterelnöke azt mondja, hogy vissza kellene hozni a 300 forintos vizitdíjat, mert az nem egy nagy összeg, ön azt mondja, hogy ez az ötvenes és a két húszas viszont túl nagy pénz ahhoz, hogy az emberektől a véleményüket kikérjük, és megkérdezzük, hogy ezekben a kérdésekben mi a véleményük, hogyan viszonyulnak az alkotmányhoz.

Úgy gondolom, legalább minimalizált formában, ez a minimum program, önök jöjjenek vissza ide az Országgyűlésbe. Amikor pedig ön arról dönt, hogy elfogadja vagy nem fogadja el a válaszomat, akkor arról dönt, hogy megér-e az MSZP-nek fejenként 90 forintot az emberek véleménye, hogy 12 kérdésben feleletválasztás alapján és egy 13. kérdésben pedig szabadon kifejtve elmondják a véleményüket az alkotmányozással kapcsolatban. Azt kérdezem tehát én öntől, hogy megér-e önnek 90 forintot az emberek véleménye vagy sem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 80 2011.03.07. 3:04  77-83

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy nem sok olyan kormány volt az előző húsz évben, amelynek annyira egyértelmű volt a nemzetpolitikai elkötelezettsége, mint a mostani kormánynak, hiszen olyan lépéseket tett meg, amelyekre sokan akár húsz éve várnak; legyen akár szó az itteni június 4-ei emlékülésről, legyen szó akár az állampolgárság kiterjesztéséről a határon túli magyarok számára, amivel nap mint nap 800 újabb nemzettársunk kérésre lesz közjogilag is része a magyar nemzetnek. Tehát egyértelműek azok a döntések, amelyek itt a nemzetpolitika terén születtek, amelyeknek egy jó részét egyébként önök is támogatták.

Újra létrejött a MÁÉRT, amelyen minden parlamenti párt, így a Jobbik képviselői is jelen lehettek, Vona elnök úr föl is szólalt, ön is részt vehetett, én is részt vehettem ezen. Úgy gondolom, hogy mindnyájunk számára egyértelmű a másik nemzetpolitikai elkötelezettsége, ahogy én nem vonom kétségbe ezt a Jobbik esetében, nyilván ön sem kívánja ezt megtenni a kormány esetében. Régebb óta ismerjük egymást annál, semmint hogy ilyen kijelentéseket tegyünk, szerintem.

Ahogy ön is idézte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, ígéretéhez híven a MÁÉRT ülésén jelen lehetett minden pártnak, így a Jobbiknak is a képviselője. Ehhez képest már egy másfajta működési rendben működnek a különböző szakbizottságok, amelynek rendszeréről valóban november 5-én döntött a MÁÉRT.

(15.20)

Ezeknek önálló ügyrendjük van, amelyben saját működésüket szabályozzák. Így van külügyi és jogi szakbizottság, oktatási és kulturális szakbizottság, gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság, valamint szórvány-szakbizottság, amelyen belül két albizottság is van, a diaszpóra és a Kárpát-medencei szórvány. Ennek harmadik fejezete szól a szakbizottságok szervezetéről, összetételéről. Ezen belül a 3. pont egyértelműsíti, hogy hogyan állnak össze ezek a szakbizottságok. Idézném az idevonatkozó szabályzati részt: "A szakbizottság üléseire a MÁÉRT határon túli tagszervezetei által delegált szakértők és a magyarországi szaktárcák kijelölt képviselői, a továbbiakban szakbizottsági tagok, valamint az eseti meghívottak (szakértők) kapnak meghívást." A 4. pont: "Az eseti meghívottak (szakértők) személyéről a szakbizottságok elnökei döntenek."

Így tehát egyértelmű, hogy sem ellenzéki, sem kormánypárti delegáltak automatikusan nincsenek benne ezekben a szakbizottságokban, hanem a határon túliak és a velük a minisztériumokban foglalkozó kormánytisztviselők a tagjai. Ugyanakkor természetesen, ha az egyes szakmai bizottságok elnökéhez akár a Jobbik, akár egyes képviselők levelet intéznek, és abban valakit szakértelme alapján kérnek, hogy eseti meghívottak legyenek, akik nyilvánvalóan nem ugyanolyan jogállásban vannak, mint az állandó tagok, de vegyenek részt, és szakértelmükkel járuljanak hozzá a munkához, erre továbbra is lehetőség nyílik.

Én biztatom önt arra, hogy tegye ezt meg, és mivel itt sikerült, remélem, meggyőznöm arról, hogy eddig is korrekt volt az eljárás, bízom benne, hogy az önök szakértői, az ön által fontosnak tartott szakértők is megjelenhetnek itt, és így a válaszomat is el tudja fogadni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 290 2011.03.07. 8:21  289-327

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jó közszolgálat a jó állam stabil tartópillére. Ehhez nemzedékeket átfogó felelősséget vállalva erkölcsileg és szakmailag hiteles közszolgálat kell. A közszolgálat jövője a képzés, az utánpótlás-nevelés minőségén is múlik.

A törvényjavaslat célja, hogy a közszolgálati életpályák megújításának programjában létrehozza a nemzeti közszolgálati egyetemet, amely 2012. január 1-jével kezdi meg működését. Az egyetem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem karaként működő egykori Államigazgatási Főiskola, ma Közigazgatás-tudományi Kar egyesülésével jön létre. A három jogelőd általános jogutódja a nemzeti közszolgálati egyetem lesz. Az egyesülés időpontja a korábbi felsőoktatási integrációk mintájára a költségvetési évfordulóhoz igazodik.

A törvényjavaslat és a kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány előkészítése tárcaközi munkacsoportban a három intézmény vezetőinek és hallgatói érdekképviseleteinek bevonásával készült. Az egyetem a közszolgálat három nagy területének, a polgári közigazgatásnak, a rendvédelemnek és a honvédelemnek utánpótlásképző bázisintézménye lesz. Az igazgatási és védelmi területek összehangolt működése nélkülözhetetlen a közrend fenntartásában, a katasztrófavédelemben, a közigazgatás, a rendészet és a védelmi szakterületek hatékony működtetésében.

Az állam igazgatásának tágabb összefüggéseit is értő tisztviselők, tisztek képzésére és a három közszolgálati hivatásrend életpályái közötti mobilitást segítő átképzési és továbbképzési programokra van szükség. E célból a törvény az összehangolt közszolgálati humánpolitika alapját jelentő tervezett utánpótlásképzés és továbbképzés egységes intézményi alapjait teremti meg. A tisztán közszolgálati profillal működő három állami intézmény - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara - ma egymástól elszigetelten működik az igazgatási és védelmi képzés területén. A három intézmény egy egyetemi keretben integráltabb képzési szerkezetet fog működtetni az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések és az átképzések területén.

A közszolgálati képzési és kutatási erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás lehetőségét az integráció fogja megteremteni. A három intézmény egységesítésével csökken az intézmények száma. A kormány elkötelezett, hogy a 2012. és 2013. évi intézményi költségvetésben már érvényesíteni kell az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodásból következő költségvetési megtakarításokat, bár nem ez az előterjesztés elsődleges célja.

Az egyetem átképzési programokkal fogja biztosítani, hogy a fegyveres szolgálat után a tisztek a közigazgatásban folytathassák közszolgálati életpályájukat. Az új egyetem az állami közszolgálat tisztségviselői utánpótlásának biztosítására diplomáciai képzéseket is működtetni fog. Új államtudományi doktori programokkal és kutatásokkal az állam újraszervezésének és a közigazgatás fejlesztésének magas szintű képzési és kutatási hátterét kell megteremteni.

A közszolgálati személyzetpolitika igényeinek egyeztetett közvetítése érdekében a nemzeti közszolgálati egyetem fenntartói jogait a közigazgatásért felelős miniszter, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter fenntartói megállapodásán alapuló közös fenntartói testület fogja gyakorolni.

Az egyetem székhelye ugyan Budapest lesz, azonban miniszteri biztos vezetésével megkezdődött a közös egyetemi stratégia kidolgozása, amelynek során a vidékre kihelyezett képzés és gyakorlat lehetőségeit is vizsgálják.

A törvényjavaslat a jogutódlással és a jogelődök átalakulásával kapcsolatos szabályokat is rögzíti. A jogelődök alkalmazottainak foglalkoztatására irányuló jogviszony és hallgatóinak jogviszonya a nemzeti közszolgálati egyetemen folytatódik. A három jogelőd az egyetem egy-egy karaként működik tovább. A képzés folytatásának feltételeit a 2011-2012-es tanévre felvett hallgatók tanulmányainak befejezéséig eredeti szakjukon kell biztosítani. Az RTF rektora, a Közigazgatási Kar dékánja, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt vezetője a nemzeti közszolgálati egyetemen a jogelődnek megfelelő kar dékánjaként, helyettesei pedig dékánhelyettesként folytatják vezetői megbízásukat. A jogelődnél indult megbízások 2012. január 1-je után a nemzeti közszolgálati egyetem karán a megbízás lejártáig folyamatosak, azok a vezetői megbízások azonban, amelyek 2012. december 31. után járnak le, 2013. január 1-jei hatállyal megszűnnek. Az új vezetői megbízásokról az újraválasztott egyetemi testületek döntenek majd.

A jogelődökből létrejövő új intézmény a felsőoktatási törvény által meghatározott állami felsőoktatási intézményként fog működni a külön törvényben meghatározott polgári közigazgatási, katonai, rendvédelmi és nemzetbiztonsági felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések szerint. Az átalakulást előkészítő testületek és intézkedések közül kiemelendő, hogy a jogelődök közös előkészítő testületet hoznak létre, amelynek feladata a gazdálkodási előkészítő bizottság létrehozása, valamint az egyetem ideiglenes szenátusa megválasztásának előkészítése és lebonyolítása. A törvény szabályozza, hogy az ideiglenes szenátust 2011. július 31-éig kell megválasztani, intézkedései és döntései alapján kezdheti meg az egyetem 2012. január 1-jétől a szabályos működést. Az ideiglenes szenátus 2011. augusztus 31-éig benyújtja a fenntartónak az egyetem 2012. évi költségvetésére vonatkozó javaslatot.

(22.10)

Az új felsőoktatási törvénnyel párhuzamosan kerül kidolgozásra a nemzeti közszolgálati egyetemmel kapcsolatos fenntartói jogokra, a finanszírozásra, az egyetem irányítására, szervezetére és működésére, valamint az oktatók és a hallgatók jogállására vonatkozó speciális szabályokat tartalmazó törvény 2011 májusáig.

Tisztelt Ház! Az intézményi átalakulás fontos célkitűzése, hogy a nemzeti közszolgálati egyetem stabil fenntartói támogatással, hosszú távon prognosztizálható megrendelői igényekkel a közigazgatás, a rendvédelem, a nemzetbiztonság, valamint a honvédelem érdekében eredményesen betöltse rendeltetését, megfeleljen hivatásának és a vele szemben támasztott felsőoktatási, tudományos és szakmai követelményeknek.

Közép- és hosszú távon a képzési szerkezet összehangolásával, valamint a közszolgálati karrierpályákkal való harmonizálásával növelni fogja az utánpótlásképzés hatékonyságát, ezért várhatóan csökkenni fog a képzés utáni pályaelhagyás. Az átképzési rendszerek összehangolásával meghosszabbodik a fegyveres testületek tagjainak a közszolgálatban való alkalmazhatósága, ezáltal a társadalmi ellátórendszerek, így a nyugdíj- és társadalombiztosítás igénybevétele is csökkenni fog. A nemzeti közszolgálati egyetem a közszolgálati felsőoktatás három tradicionális intézményének erősségeit egységesíti, vonzó bemenetet kínálva a fiatalok számára a közszolgálati, közigazgatási életpályára.

A törvényjavaslattal az Országgyűlés olyan egyetemet alapít, amely az eljövendő generációk számára a haza szolgálatának, védelmének, szeretetének és a közjó iránti elkötelezettségnek emblematikus intézménye, a közszolgálat akadémiája lesz. Kérem, hogy ennek érdekében a tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 308 2011.03.07. 2:49  289-327

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt még valaki felveti ezeket a kérdéseket, szeretnék gyorsan választ adni rá, először is a NEFMI szerepére. Mint az oktatási bizottságban is elhangzott, ennek a törvényjavaslatnak az előkészítésébe nemcsak a három érintett tárca, a HM, a BM és a KIM vett részt, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium azért, hiszen hosszú távon az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében az egyetemi vagyonnal való gazdálkodás is ennek a tárcának a hatáskörébe tartozik. Maga az oktatási államtitkárságot is magában foglaló NEFMI pedig nyilvánvalóan azért, mert egy oktatási intézményről van szó. Tehát mint azt a bizottsági ülésen is elmondtuk, részt vett ebben a folyamatban az oktatási tárca, csak valóban az előterjesztés fő irányvonala nem egy oktatási típusú, hanem egy közszolgálati, kormány-tisztviselői, köztisztviselői szolgálati életpályamodellt megalapozó. Ugyanígy az NFM részvétele a biztosíték arra, hogy ugyanúgy, ahogy minden más állami ingatlannal takarékosan és a legoptimálisabban gazdálkodik a kormányzat, így ezek az ingatlanok is ilyen gazdálkodás alá esnek... - sem Adyliget, sem a Hungária körút, sem pedig a Ménesi út, Mányoki út, az utóbbi azért sem, mert a miniszter úr említette az uszodáját, én ott tanultam meg úszni, képzelje el, tehát különösen közel áll az én szívemhez, úgyhogy ezek nyilvánvalóan biztonságban vannak.

De azt is látni kell, hogy mondjuk, a Gellérthegy oldalán nem lehetne véghezvinni egy akkora ingatlanfejlesztést, amely alkalmas lenne a laktanyai körülmények kialakításához is például. Ezért kell olyan helyet találni, amely a helyi önkormányzat támogatását is élvezi, és az egyetem első központjának jó lehet. Sajnos, nem vagyunk olyan anyagi bőségben, hogy bármikor egy új teljes campust ki tudjunk építeni egyik évről a másikra. Tehát alapvetően maradnak a képzések a mostani helyükön, csak a képzési kínálat, a közös tárgyak szervezése fog másként megvalósulni, és az átszervezés költségét is, azt a 350 millió forintot részben EU-s forrásból teremtjük elő, mert erre csak így tudunk fedezetet biztosítani. Tehát mind az ingatlanok, mind pedig az oktatás színvonala biztonságban van. Az előkészítésben ezek a tárcák részt vettek, úgyhogy bízom benne, hogy ez senki számára nem lehet akadály.

Hogy pedig miért most van az időpont, amikor ezzel foglalkozunk, ez elhangzott itt valóban korábban is, hogy nem előzmény nélküli ez a javaslat, hiszen 2001-ben, 2004-ben is előkerült már ennek a javaslata, hogy közszolgálati egyetem létrejöjjön. Hát most tíz évvel az első javaslattétel után valósult meg ez az elképzelés, és lett közszolgálati egyetem. Röviden ennyit válaszoltam volna az eddig elhangzottakra.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 312 2011.03.07. 4:12  289-327

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bár úgy lenne, hogy csak arról kéne összegyűljünk itt a parlamentben beszélgetni, hogy mire van most plusz 30 milliárdunk, és azt hogyan osszuk szét, hogyan lehet mindenkit tényleg, akár ápolóról legyen szó, akár kormánytisztviselőről, akár katonatisztről, megfizetni úgy, mint ami valóban tisztességes bérként járna, és mondjuk, a Lajta túlpartján meg is kapják. De sajnos nem ebben a helyzetben vagyunk.

Ugyanakkor engedje meg nekem, hogy, lehántva a felszólalásáról az általános politikai szlogeneket, amelyeket mi itt tűrünk, mert kormánypártként ezért vagyunk, egy-két tartalmi dologra hadd válaszoljak önnek. Ez a törvény kifejezetten egy átmenetet szabályozó törvény, és úgy gondolom, ha már egy átmenetről ennyire világos szabályok születnek, akkor az már növeli a jogbiztonságot; tehát éppen hogy növeli, és nem csökkenti. A felsőoktatási törvény természetesen továbbra is vonatkozik ennek az intézménynek is a működésére, a bizonyítvány kiállításától a felvételi rendszerig, csak hát, ahol mondjuk, egy katonai laktanya körülményei között képzik a fiatalokat, az nyilván más, mint mondjuk, egy jogi egyetem, egy egészségügyi főiskola vagy egy művészeti képzés. Azoknak is megvannak a maguk specialitásai, ennek is megvannak, de ettől függetlenül az általános felsőoktatási törvénybeli szabályok természetesen erre a képzésre is vonatkoznak.

Azt is szeretném visszautasítani, hogy a társadalmi egyeztetést hiányolták. Hiszen elmondtuk, és ha jól emlékszem, az anyagban is szerepel, hogy mind a három egyetem vezetése, mind az ottani hallgatói képviseletek be lettek vonva ebbe a folyamatba, ők is ennek részeseivé váltak. És nyilván az egyeztetést segíti elő az az előkészítő szakasz, ami most fog zajlani a következő 10-11 hónapban, ami mind-mind nem a gyors bevezetést, hanem a mindenki érdekeire figyelemmel levő, ugyanakkor a célt és hatékonyságot szem elől nem tévesztő működést kívánja meg.

Amit pedig még egy érvként elmondanék, hátha meg tudom önt ezzel győzni, hogy ön azt mondta, nem teljesen egyértelmű az ön számára, hogyan fog majd egyik hivatásrendből a másik hivatásrendbe valaki váltani, hadd mondjak egy másik példát, ami ennek az egyetemnek középtávon már az előnye lehet. Az előző évben nagyon sokszor találkoztunk katasztrófahelyzetekkel Magyarországon, vörösiszap, vízkár, belvíz vagy árvíz. Ezeknél nyilván nem külön lépett föl a katasztrófavédelem, külön a rendőrség, külön a honvédség, külön az ottani közigazgatást végző köztisztviselők, kormánytisztviselők, hanem itt rengeteg szerv együttes munkájára volt szükség. Azért is fontos egy ilyen közös alapképzés mindnyájuk számára, és itt nem a BA, MA alapképzésre gondolok, hanem olyan alapszintű igazgatási tárgyaknak az együttes ismeretére már az egyetemi évek során, mert egy ilyesfajta, nagyon gyors reakciót igénylő, rutint igénylő és megalapozott szakmai tudást igénylő helyzetben, amikor gyorsan kell döntéseket hozni, ez segítségére lehet azoknak a szerveknek, amelyeknek ott együtt kell működni, hiszen megvannak az alapvető csatornák.

Önök is bizonyára olvastak olyan cikkeket, írásokat, amelyek mindig a közigazgatási együttműködés koordinációja esetében azokat a betegségeket, hibákat sorolják föl, amelyek lassítják a védekezést, lassítják a kárelhárítást ezekben a helyzetekben. Ha megvalósul mindenki számára egy ilyen alapképzettség, akkor már ilyen katasztrófahelyzetben is sokkal rugalmasabb lehet a működés. Ez is az egyik olyan löket volt, ami meggyőzött minket arról, hogy ezt az egyetemet létre kell hozni, ami az egyik kar számára presztízsemelkedést is jelent, hiszen egyetemi képzéssé válik az ottani képzés, és nem főiskolai névre hallgat, hanem egyetem névre.

(23.20)

Tehát ez is segített minket abban, hogy igenis ezt létre kell hozni. Ön is mondott külföldi példát, máshol is találhatunk erre példát, de a katasztrófahelyzetek is jó indokot szolgáltatnak arra, hogy miért fontos itt egy koordinált képzést létrehozni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 322 2011.03.07. 3:07  289-327

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy elmondtuk, nem az a célunk ezzel az előterjesztéssel, hogy spóroljunk, nem az a célunk, hogy csökkentsük az egyetemek számát, hanem az, hogy a közszolgálat, a köztisztviselők számára egy újfajta életpályát - aminek nagyon sok része van, van olyan törvény, amelyik már volt itt a parlament előtt, van olyan, amelyik később jön, lesz olyan, amelyik június 1-jén lép hatályba, lesz olyan, amelyik majd január 1-jén - biztosítsunk. Ez egyáltalán nem a spórolásról szól, hanem a hatékonyabb közigazgatásról, közszolgáltatásról.

Hogy mi lesz majd abban a költségvetési javaslatban? Annak az lesz a különlegessége, hogy ez lesz az első olyan költségvetés, amelyet a Költségvetési Tanács vétójoggal akár vissza is küldhet a parlamentnek, ha ilyesfajta területen szabálytalanságokat tapasztal, vagy olyan formákat, amiket nem tart elfogadhatónak a költségvetés tervezése során. De szeretném hangsúlyozni, az első évre plusz 350 millió forint van. Nem azért vonjuk össze a három egyetemet, hogy még facsarjunk rajta egyet.

Iváncsik képviselő úr két felvetésére reagálnék. Úgy érzem, hogy nem fog ez semmiképpen helyrehozhatatlan kárt létrehozni a magyar felsőoktatásban, sőt bízom benne, hogy pont azért, mert lesz olyan főiskolai képzés, amely egyetemivé válik, lesz olyan képzés, amelyik az eddigi három különálló intézménynél valamelyest koordináltabb vagy egységesebb lesz, ezért magasabb színvonalú lehet. Ami inkább sok tekintetben kárt okozott a magyar felsőoktatásnak, az pont a PPP-programok, amelyek elharapóztak, és kezelhetetlen anyagi helyzetbe hoztak sok-sok egyetemet és főiskolát Magyarországon.

Ön azt mondta, hogy ezek nagyon speciális, különböző dolgok. Ebben igaza van, de például az agysebészet is egy nagyon speciális dolog, mégse hozunk rá létre egy külön egyetemet. És a teológia meg a geológia is ég és föld, mégis megférnek egy egyetemen belül. Itt is vannak különböző képzési formák, de van egy alapigazgatási részük, ami mindenkire igaz, aki valamilyen szolgálati viszonyban van a közszférán belül, és bízom benne - azt a szót még ki se mondtuk, hogy szinergia, pedig ideillik meg EU-konform -, hogy szinergiát jelent ezeknek a képzéseknek, hogy alapszinten azzal foglalkozhatnak és át-áthallgathatnak egyikről a másikra. Vagy ahogy miniszter úr is nagyon érzékletesen kifejtette, ez nem a pályaelhagyást vagy a korai nyugdíjba vonulást fogja ösztönözni, hanem a pályamódosítást és más téren való előrejutást.

Bízom benne, valamelyest sikerül önöket meggyőzni arról, hogy lehetnek ennek pozitív hatásai. És higgyék el, hogy azokra a veszélyekre, amelyeket önök is felvetettek, mi is igyekszünk minél több garanciát beépíteni a későbbi jogalkotás során a törvényekbe. Ez a törvény pedig az átalakulásról szól, és annak a garanciáit úgy szögezi le, amire kevés eddigi példa volt a magyar egyetemi átalakulások történetében.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 326 2011.03.07. 2:35  289-327

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Megnyugtatok mindenkit, hogy nem akarok a holnapba átbeszélni a zárszó kapcsán. Annyit mondanék csak, hogy köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólását és a jobbító vagy aggódó felszólalását. Csak azt szeretném még egyszer aláhúzni, hogy ez az előterjesztés, bár egy felsőoktatási intézményről szól, de alapvető célja nem egy oktatási átalakítás, hanem egy közszolgálati, köztisztviselői életpályamodell felvázolása, ami sokkal inkább kiszámíthatóbb és életre szóló pályát jelent azoknak, akik hivatásszerűen szeretnének hazaszeretetből, igazgatási ismeretek iránti fogékonyságból az állam, a köz szolgálatába állni különböző területeken. Ennek teremtettünk intézményi feltételeket már az előző hónapok során, akár a kormányhivatalok létrehozatalával, amelyek ennek a területi szintű csomósodási pontjai. Létrehoztuk a kormány-tisztviselői státust, amelynek alkotmányos alapokat is teremtettünk.

Ezen a téren fogunk továbbmenni az Alkotmánybíróság intelmei nyomán. És még sok tekintetben szeretnénk a kismamák részmunkaidős közszolgálati foglalkoztatásán keresztül - hiszen a közszférákban dolgozók több mint 60 százaléka hölgy; a honvédségre ez talán nem igaz, de sok más területre igen - ilyen lehetőségeket teremteni belső értékelési rendszerrel, egy egyszerűbb visszajelzéssel a vezetők részéről a munkavállalóik számára, és sok minden más olyan egyéb intézkedéssel szeretnénk egy jobb minőségű közszolgáltatást megteremteni, ami az állampolgárok számára bebizonyítja, hogy megéri az adóforintjaikat a közösre áldozni, mert egy olyan minőségi közszolgáltatást kapnak vissza, ahol az ott dolgozók szakértők, hivatásszerűen, hosszú távon szeretnének ezzel foglalkozni, olyan emberi képességekkel rendelkeznek, amelyek az együttműködésre és a közösség szolgálatára sokkal inkább predesztinálják őket, és így bízunk benne, hogy egy jobb minőségű állami szolgáltatással találkoznak mindenhol.

(23.40)

Ennek egy nagyon fontos része a közszolgálati egyetem, amelyik jól mutatja, hogy az egyes tárcák nem a tárcasovinizmus elve alapján, nem a "minden tárcának legyen egy önálló egyeteme" megközelítéssel közelítenek ehhez a kérdéskörhöz, hanem azt szeretnék nézni, hogy az országnak mi a jó, a köztisztviselőknek mi a jó, az állampolgároknak mi a jó. Ezért integrálják ezeket a képzéseiket, mert látják, hogy hosszú távon, sőt középtávon is ebből Magyarországnak előnye származhat.

Köszönöm szépen a vitában való részvételt, és holnap délután találkozunk a részletes vitában. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 208 2011.03.08. 2:47  203-216

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen Hiller István képviselő úrnak a szakmai hozzászólását, amely a maga logikájában akár indokolhatónak is mondható, ugyanakkor szeretném elmondani, hogy a mi logikánk, ami szerint viszont nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, hogy ne pusztán egy gombnyomás legyen az elutasítás mögött, hanem legyen ott az indok, ami alapján ezt megtesszük, hiszen ön is megindokolta a javaslatát - akkor így helyénvaló, hogy mi is megindokoljuk annak az elutasítását.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kivétele ebből a folyamatból: én előhoznám önnek pont Hende miniszter úrnak azt a tegnapi felszólalását, amelyben jelezte, hogy pontosan ők, a honvédelmi tárca, a hadsereg tisztjei, különböző elöljárói érdekében kérték ezt az egyesítést, hiszen legfőképp a hadseregben vannak olyan vezetők, akik számára bezárul az életpálya, nem tudnak továbblépni. Tehát leginkább az ő érdekük az, hogy más területen, ha nem is honvédelmi területen, de más területen előre tudjanak lépni, és a karrierjük tovább emelkedjen. Tehát, ha a Zrínyit kivennénk, akkor az egyik legfontosabb rész, a honvédek pályaelhagyása, a honvéd főtisztek pályaelhagyása mint kitűzött cél nem valósulna meg, és akkor hiába képeztük azokat az embereket, ha 40 évesen otthagyják a pályát, és akár máshová mennek, akár pedig ama most még megnyíló lehetőségek valamelyikével nyugdíjba vonulnak, és a társadalombiztosítási ellátórendszer tartja el őket. Tehát a kivétel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kivétele ebből a folyamatból az egyik alapvető célt hiúsítaná meg.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A másik, ismételten, a felelős kérdése, hogy az oktatási tárca miért van benne, miért nincs benne, azt szeretném ismét hangsúlyozni, hogy a három előterjesztő, a honvédelmi és a belügyi tárcán kívül, mind a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, annak az oktatási államtitkársága, mind pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az állami vagyonnal foglalkozó része, felelősei ebben az előkészítésben úgy, ahogy a koordinációban, ott voltak, de kell egy felelős, aki ennek a folyamatnak az egy felelőse. Mivel itt nem az oktatási rész a fő fontosságú, hanem a közszolgálati életpályának az átalakítása, ezért a KIM vezeti ezt elő, de az előkészítésben természetesen, szeretném megnyugtatni önt ismét, részt vett ez a tárca.

Bár új egyetem jön létre, amit nagyon helyesen így is mondunk, de azért nem a nulláról, tehát nem egy zöldmezős egyetemről van szó, nem is egy zöld-barna mintás honvédelmi típusú, álcahálós egyetemről, hanem itt egy olyan egyetemről van szó, amely három meglévő bázisból alakul ki, és így épül fel. Ezért gondoljuk mi azt, bár ön itt megindokolta, hogy miért tartja fontosnak ezt a módosító javaslatát, mi mégsem tudjuk támogatni az előbbi indokaim alapján.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 216 2011.03.08. 2:37  203-216

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! Nagyon röviden, mert már sokszor elmondtunk sok mindent, de ha még felhoztak egy-egy kérdést, hadd varrjam el a magam részéről én is ezeket a szálakat.

Kinek mi jut eszébe a küzdés szóról? Nekem még Madách Imre is eszembe jutott, nem csak Orbán Viktor, hogy az emberi élet célja a küzdés önmaga. Küzdünk egy jobb közigazgatásért, vagy ki-ki a maga boldogságáért a maga életében. De ez egy olyan terület, amely nemcsak a hadseregről jut az ember eszébe, hanem bármiről az életben, amit próbál jobb színvonalra emelni. Hát ez is lehet egy ilyen, inkább madáchi folyamat része, bár nem hiszem, hogy róla neveznénk el ezt az összevont egyetemet.

Még egyszer szeretném leszögezni, hogy egyetlenegy olyan paragrafus sincs ebben a törvénytervezetben, amit az oktatási tárca ne látott volna és kifogásolt volna. Minden az ő egyetértésükkel, beleegyezésükkel és tudtukkal történt. Ez nem is egy hirtelen ötlet, tehát nem pár hónap alatt akarunk egy új egyetemet létrehozni három korábbi egyetem bázisán, hanem - ahogy mondtam - ez már 2001-ben és 2004-ben is felmerült, 2005-2006 tájékán a Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi összevonásáról már komoly előtanulmányok születtek, és most, 2011-ben valósulhatott ez meg. A meghallgatást pedig igyekeztünk minden területen a lehető legszélesebb körben megtenni, a három egyetem vezetése, a fenntartók és a különböző hallgatói önkormányzatok részvételével. Tehát semmiképpen nem gyorsabb a tempója, mint az lehet. Abszolút a korábbi integrációkhoz igazodva január 1-jétől van a pénzügyi integráció, az új képzés elkezdése pedig szeptember 1-jétől, az átmenetre pedig közös diplomákat adnak ki.

Bízom benne, hogy a gyakorlat majd igazolni fogja, hogy jól döntöttünk, amikor ezt a döntésünket meghoztuk, nem kapkodtuk el, és nem egymástól idegen képzési formákat hoztunk egy fészekaljba, hanem olyan képzéseket, amelyek együtt sokkal jobban tudják azt szolgálni, hogy azok, akik a magyar köz érdekének és az állam szolgálatára szentelik az életüket, azok megfelelő képzést kapjanak. Ennek nem egy vagy két év alatt fog megérni a gyümölcse, hanem húsz-harminc év alatt, de ha most van lehetőségünk arra, hogy ilyen nagy parlamenti többséggel hosszú távú stratégiai terveket is szövögessünk és azokat meg is valósítsuk, akkor hiba lenne, ha ezt most nem lépnénk meg, hiszen tíz éve különböző kormányok gondoltak arra, hogy ezt meg kéne lépni, de nem tudták megtenni. Szerencsére nekünk megvan hozzá a felhatalmazásunk és a legitimációnk. Bízom benne, hogy a legitimációt utólag majd a gyakorlat is növelni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 220 2011.03.08. 1:42  217-221

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Rövid törvényjavaslat rövid módosító javaslatához egy rövid kommentárt fűznék csak hozzá. A tegnapi vita kezdetén és talán a vita további részében is mindenki arról panaszkodott, túl azon, amit ön is említett, a gyorsaságon kívül, hogy milyen hatástanulmány, előkészítő tanulmány és egyebek vannak. Az ön módosítása igencsak kiterjesztené ezt a kedvezményt minden szálláshely-szolgáltatásra és éttermi szolgáltatásra. Ehhez már tényleg egyébként szükség lenne nagyobb hatástanulmányokra. Ön is elmondta, hogy elsősorban a figyelemfelhívás a célja ezzel a módosító javaslattal, és nem feltétlenül azzal a reménnyel adta be, hogy ezt most itt el fogja fogadni a parlament. Nyilvánvalóan a figyelmünket erre felhívta, és szerintem indokolt is, hogy ezzel az ország évről évre foglalkozzon, pláne így tavasz elején, amikor indul majd a nyári szabadságos szezon. Ettől függetlenül nyilvánvalóan ilyen nagy körben megnyitni ezt a kedvezményes áfakulcsot itt nem lehet. Az eredeti törvényjavaslat elég szűkre szabja, elsősorban az éttermi cigányzenére nyújt egy ilyen kedvezményes lehetőséget, hogy nyilvánvalóan ott ne kelljen 20 százalékkal több áfaterhet hordozniuk maguknak. Ez azért jóval kitágítaná ezt a kedvezményes kört, úgyhogy ezért a kormány ezt nem tudja támogatni, de gondolom, ez nem lepi meg önt sem. De bízom benne, hogy amit ön is mondott, hogy a későbbiekre államtitkár-kollégám önnek egy termékeny párbeszédet ígért, bizonyára be fogja tartani az ígéretét, és sikerül azoknak a szakmai elképzeléseknek egy részét megvalósítani, amit ön is mondott, és valószínűleg a Fidesz-KDNP programjában ez sok tekintetben egybevág, úgyhogy együtt tudjuk megvalósítani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 226 2011.03.08. 2:57  224-226

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, szégyennek tartom én is, hogy egyrészt húsz évvel a rendszerváltás után, másrészt akkor, amikor az Európai Unió soros elnökségét Magyarország tölti be, ezen a Magyarországon még olyan utcanevek vannak, amelyek hasonló diktatúrát kiszolgáló vagy felépítő emberekről vannak elnevezve, amit ön is mondott.

Azt mondom, szimbolikusan minden olyan utca, amely még ezeket a neveket viseli, mind zsákutca, ha nem is tényleges földrajzi értelemben, de mindenképpen demokratikus értelemben az. Mi magunk is, mint fiatal kereszténydemokraták, körbejártunk különböző területeket, és találtunk jó pár ilyet: Lenin, Marx, Ságvári Endre, Kun Béla, Szamuely Tibor, Mező Imre, Münnich Ferenc, november 7., népköztársaság, felszabadulás, és még valószínűleg jó pár nevet találhatnánk máshol is.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, mint az egyik kormánypárt ifjúsági szervezete, pontosan ezért indított, még a Facebookon is kampányolt erre, és aki bármilyen, képletesen szólva zsákutcát talál, az jelezze nekünk, mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ebben az évben, amikor Liszt-emlékév van, nagyon szép, hogy őróla is el tudunk nevezni inkább egy-egy közterületet. Ne feledjük, hogy Ronald Reagennek, aki a hidegháborút egyetlen puskalövés nélkül megnyerte, és valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ilyen időben és viszonylag békés körülmények között kiléphetett a szovjet blokkból és a kommunista diktatúrából, őróla is a százéves évforduló kapcsán méltán nevezhetünk el közterületet; de ugyanígy számunkra, kereszténydemokraták számára a decemberben száz éve született Varga Lászlóról közterület elnevezése szintén ugyanilyen fontos. Ezekről az emberekről, Kéthly Annáról és sok mindenki másról, minden párt értékvilágából tudok olyan embereket mondani, akikről méltó lenne, hogy elnevezzünk közterületeket, de ilyen emberek szerintem sem maradhatnak.

Ahogyan ön is mondta, ez önkormányzati hatáskör, de bízom benne, hogy az a mozgalom, amelyet civilek, pártokhoz kötődő fiatalok vagy pártok indítanak, eredményre fog vezetni, és ennek az évnek a végére már nem lesz ilyen szégyenlista, nem lesz tele zsákutcákkal Magyarország. Bízom benne, hogy ezek a civil, ifjúsági és társadalmi kezdeményezések is sikerre fognak vezetni, és a helyi önkormányzatok megtalálják annak a módját, mint ahogyan sok más esetben megtalálták, hogy ezeket a közterületeket átnevezzék. Ez nem pusztán egy olyan kérdés, hogy itt kinek mekkora költségbe kerül ez, bár arra is nyilvánvalóan ki kell találniuk az önkormányzatoknak a módot, hogy ez ne kerüljön az embereknek túl sok pénzbe, de ettől függetlenül ez nekünk kötelezettségünk, pontosan azon emberekkel szemben, akiket ezek a Szamuelyk, Leninek vagy Marxok megnyomorítottak, megfosztottak a tanulás lehetőségétől, megfosztottak a tulajdonuktól vagy a legalapvetőbb demokratikus alapjoguktól.

Bízom benne, hogy önök is sok ilyet találnak, és hétköznapi munkával, aprómunkával, hiszen ezt településenként kell elvégezni, hozzá fognak járulni ezen zsákutcák megszüntetéséhez.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 12 2011.03.16. 4:09  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Számomra egy világos érv kibontakozott, hogy miért nem vesz részt az LMP az alkotmány vitájában: mert akkor nem lenne elég hangzatos lózungokat elmondani itt a parlamentben, hogy ezt sem védi meg, azt sem védi meg, a jogállami garanciákat leépítené, hanem akkor a vitában, paragrafusról paragrafusra, cikkről cikkre kellene megvédeni ezeket az álláspontokat. Könnyű ezt itt elmondani három percben, hogy leépíti bizonyos tekintetben önök szerint az alkotmányos garanciákat az alkotmány, ha nem kell utána megvédjék itt napról napra.

Azt mondja ön, hogy közmegegyezésre lenne szükség az alkotmányozással kapcsolatban. Én azt hiszem, abban közmegegyezés van, hogy új alkotmányra, új alaptörvényre szükség van. Önök is kidolgoztak egy saját alaptörvény-javaslatot, "A jövő alkotmánya", ha jól emlékszem, ez a címe; szép zöld kötésben közzétették, önök is és mások is elmondták, hogy ezen a téren változtatni kell. Az elmúlt húsz évben számtalanszor elhangzott, volt, amikor külön bizottság is felállt erre, hogy új alkotmánya szülessen Magyarországnak. Ebben közmegegyezés volt. Abban pedig, hogy hogyan kért tőlünk közmegegyezést a szöveggel kapcsolatban, ha önök még abban sem tudnak megegyezni, hogy most bejönnek vagy nem jönnek be, hanem végül nem vesznek részt a vitában, és a közmegegyezés alapszintjét, hogy párbeszéd legyen az alkotmányról itt a parlamentben, ahol megszületik maga az alaptörvény, ahol ennek a szövegéről vitatkozunk, ebben sem tudnak önök megállapodni, hogy bejöjjenek és vitatkozzanak róluk. Ezért könnyű önöknek kintről kritizálni.

A felhatalmazást pedig a Fidesz-KDNP egész egyértelműen megkapta, a két forduló között, amikor önök vagy az MSZP arról beszélt, hogy óvjuk meg az országot a Fidesz-KDNP kétharmadától. A választók ezzel nem értettek egyet, és igenis adtak kétharmadot.

Arra pedig felhívnám a figyelmét, arra a nagyon régi jogi alapelvre, ami itt már elhangzott a Házban, hogy saját felróható magatartására senki sem alapíthat jogot: arra, hogy önök nem vesznek részt az alkotmány vitájában, erre nem hivatkozhat akkor, amikor azt mondja, hogy nincs elég vita az alkotmányozásról. Amikor önök nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor ne mondják azt, hogy kevés a konzultáció! Lehetséges, hogy lehetett volna többfajta konzultációt, még szélesebb társadalmi egyeztetést csinálni, de az LMP a maga részéről nulla százalékos egyeztetést csinál, mert van egy kötelezettsége, hogy itt legyen a parlamentben, ugyanúgy, ahogy minden más ülésen, az alkotmányozásnál is. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ő nulla százalékot teljesített a saját társadalmi egyeztetéséből. Önök, kedves képviselő hölgyek és urak az LMP frakciójában, nem azért képviselők, hogy képviselőként blogoljanak az alkotmányról, hanem azért, hogy itt, a parlamentben vitatkozhatnak. (Soltész Miklós: Nem erről volt szó!) Az LMP-s bloggerek blogon tudnak csak véleményt mondani, önök itt, a parlamentben. Önöknek ez lenne a feladata. Akkor, amikor nyilván tiszteletdíjat is kapnak ezért a feladatukért, akkor nem piknikezni kell, nem biciklitúrára kell menni, hanem önöknek a képviselői kötelességük, ami a mostani alkotmányban is benne van, a következő alaptörvényben is benne lesz, annak megfelelően ide bejönni és az alkotmányról vitatkozni.

(13.40)

Nem velünk szemben - önökre 270 ezer ember szavazott. (Dr. Schiffer András: 383 ezer.) Még több - annál súlyosabb a vétkük, 383 ezer embernek azért nem lesz képviselve a véleménye a parlamentben, mert az LMP úgy döntött, hogy kivonul, 383 ezer embert vontak önök ki az alkotmányozás folyamatából. (Dr. Ujhelyi István: Ezeknek az embereknek az a véleményük, hogy kivonuljanak.) Mi 8 milliónak küldtünk kérdőívet, önök ezt a 383 ezer embert biztosan nem fogják képviselni, ezeknek a véleménye biztosan nem fog megjelenni - nekünk fontos. Azért fontos, mert mindenki alkotmánya kell hogy legyen. Ezért a Házszabályt is módosítottuk. Nincs szavazás a tárgysorozatba-vételről, az önök által kidolgozott, és nyomtatásban sokunknak megküldött alkotmánytervezet automatikusan a parlament asztalára kerülhetett volna, és azon 383 ezer ember véleménye is. Önök úgy döntöttek, hogy őket mégiscsak kiveszik innen.

Mi, a Fidesz-KDNP képviselői, pontosabban, akik itt voltak '94 és '98 között, úgy maradtak benn az alkotmányozás folyamatában, hogy akkor egy-egy javaslat elfogadásához az akkori hat pártból ötnek kellett az egyetértése úgy, hogy az a frakcióarányokban a képviselők kétharmadának támogatását is élvezze. (Tóbiás József: Négyötödét.) Majd az MSZP-nek vétójoga volt. Ennek ellenére akkor se a KDNP, se a Fidesz, se az akkori ellenzéki pártok nem vonultak ki, hanem itt maradtak, a Parlament falain belül.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nem arról volt szó, hogy az első tavaszt az LMP a Ház falain kívül tölti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti frakciókban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 20 2011.03.16. 4:18  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ha az utolsó gondolatára reagálnék, van, aki a Himnuszt énekli, és van, aki az Internacionálét, nem tudjuk, hogy melyik mikor a hangosabb éppen Magyarországon. (Taps, derültség a kormánypártok soraiban.)

Ön és az ön pártja elég régóta itt van, tisztelt képviselő úr. Nem tudom pontosan, hogy 2002-ben is itt volt-e parlamenti képviselőként, abban a ciklusban, de ne feledjük, hogy 2002-ben a kormány programjában, az önök által alakított kormány programjában benne volt, hogy új alkotmányra van szükség. Most azt mondja, hogy nincs alkotmányozási kényszer, akkor benne volt a kormányprogramban. 1994-98 között egy huszon-egynéhány fős bizottságot állítottak fel, hogy szövegezzék meg az új alkotmányt. Most ön azt mondja, hogy nincs szükség új alkotmányra, hiszen az előző két évtizedben jól működött. Ha ilyen jól működött, miért tették bele a kormányprogramjukba az új alkotmány elkészítését, és miért állítottak fel bizottságot egy új alkotmány elfogadására?

Szeretném megpróbálni egy halvány kísérlet erejéig megvilágítani önnek, hogy ön valóban alappal mondta azt, hogy sok ember szociális gondokkal küzd, és ezzel a kérdéskörrel foglalkozni kell. Ebben önnek teljesen igaza van. De szeretném megvilágítani önnek, hogy mi az összefüggés az alkotmány és az emberek szociális nélkülözése között, pár lépésben.

Ön is tudja, ma azzal küzd leginkább a kormány, azért nem tud az ön által is említett embereknek jobb életet biztosítani, mert egy óriási, 20 000 milliárdos adóssággal küzd. Ön is jól tudja, hogy ha önök ezt 8000 milliárdról 20 000 milliárdra nem növelték volna, hét és félszer ennyit költhetnénk lakástámogatásokra, hogy a fiatal családosoknak lakása legyen, háromszor eltörölhetnénk a társasági adót, hogy a magyar vállalkozások könnyebben tudjanak boldogulni, a felére tudnánk csökkenteni a személyi jövedelemadót, most már a családi adózás rendszerét, vagy akár 40 százalékkal tudnánk csökkenteni az áfát is. Mindez az emberek számára valóban egy könnyebb életet jelenthetne akkor, ha önök nem emelték volna nyolc év alatt az államadósság szintjét ilyen mértékre.

És itt fontos az alkotmány és az új alkotmány elfogadása, hiszen az pénzügyi garanciát ad arra, hogy nem lehet még egyszer így eladósítani az országot. Pontosan ez a szociális probléma, amit ön is felvetett, amit pontosan önök okoztak az elmúlt nyolc év eladósításával, ha ezzel a problémával nem kellene küzdenünk, ha önök nem halmoztak volna fel ekkora államadósságot, az általam említett, mind-mind szociálisan pozitív lépéseket megtehetné ez a kormány. De önök pontosan ezért követték el a legnagyobb bűnt, a legnagyobb hibát, mert olyan államadósság-mértéket halmoztak fel, ami lehetetlenné teszi ezeknek az embereknek a megsegítését, és azért van szükségünk egy ilyen gazdasági alkotmányozásra, közpénzügyi fejezetre, hogy ez még egyszer Magyarországon ne történjen meg, pontosan azoknak az embereknek az érdekében, akiket ön is említett.

Miközben ön arról szónokol, hogy nincs elegendő konzultáció az alkotmányról, a másik mondatában már azt mondja, hogy túl sok az a 90 forint állampolgáronként, amit a véleményük kikérésére költünk, 12 kérdésre és egy kifejtendő kérdésre.

(14.00)

Kérem, döntse el, hogy most túl sok a konzultáció, mert 90 forintot költünk rá, 8 millió emberre fejenként, vagy pedig túl kevés, miközben az alkotmány-előkészítő bizottság az önök által megnevezett egyesületek, szakértők anyagait is tárgyalta, és azzal is foglalkozott. (Mesterházy Attila közbeszól.)

Én úgy gondolom, hogy amikor ön arról beszél, hogy ez a Fidesz alkotmánya, akkor valahogy szintén egy tévedésben van. Elmondanám, csak pár mondatot hadd idézzek önnek abból az alkotmányból, amelyre ön azt mondja, hogy elfogadhatatlan! Rögtön az elején, az alapvetések között: Magyarország független és demokratikus jogállam, a hatalom forrása a nép, és a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Ön erre mondja, hogy ez a Fidesz alkotmánya, ön erre mondja, hogy ezzel az MSZP nem tud azonosulni (Közbeszólás az MSZP soraiból.), oly mértékben nem tud ezzel azonosulni, hogy a vitában sem vesz részt. (Tóbiás József közbeszól.)

Én úgy gondolom, hogy még van pár napjuk, meggondolhatják, visszajöhetnek az alkotmány vitájába. De önnek is csak azt tudom mondani, amit Schiffer frakcióvezető úrnak: az önök szavazói, az a közel egymilliós tömeg kirekesztődik az alkotmányozásnak a folyamatából az önök döntése nyomán, a Fidesz-KDNP egyszerűsítette az ő részvételüket a vitában, önök teszik lehetetlenné, hogy a szavazóik véleménye itt megjelenjen. Kérem, gondolják meg, a következő hónapot mégiscsak érdemes lenne az MSZP-s képviselőknek is a Parlament falain belül tölteni. Önök nem twitterdemokraták, hanem országgyűlési képviselők, nem a Twitteren kell hogy kifejtsék a véleményüket az alkotmányról, nem ott kell a demokráciát megvédeni, hanem, itt, a Parlament falain belül.

Kérem önöket, jöjjenek vissza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 120 2011.03.16. 1:27  117-124

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én se tudok mást mondani önnek, mint amit a Ház elnöke, Kövér László írt önnek, hogy a Házszabályban meg vannak bizonyos keretek szabva akár az interpellációnak, akár az azonnali kérdésnek, nyilvánvalóan. A kormány tagjait a feladatkörükbe, a felelősségi körükbe eső ügyekben lehet kérdezni, de az, hogy egy önkormányzatban pontosan mennyit költenek ügyvédi munkadíjra és milyen keretszerződések jönnek létre, ez nem bármelyik minisztérium feladatkörébe esik.

Természetesen abban az esetben, ha ezzel kapcsolatban akár a kormányhivatalhoz vagy máshova érkezne bejelentés, és úgy gondolják önök, hogy azt jogszabálysértő módon nem vizsgálja ki a kormányhivatal, vagy jogszabálysértő módon indítana bármifajta eljárást, nyilvánvalóan innentől kezdve már a kormány kompetenciájába is tartozik.

Azért lett visszautasítva az ön interpellációja is, és azért nem lehet házszabályszerűen válaszolni az ön azonnali kérdésére sem - ön azt mondta, hogy van más, van másik, tehát hogy akkor más műfajban terjeszti elő ugyanazt -, nem lehet más műfajban előterjeszteni, mindegyiknek megvan az útja-módja, amiket ön fölvetett. Ott van az ön jobbikos képviselőasszony-társa, aki ott van az ottani közgyűlésben, ő megteheti a különböző lépéseit. Amennyiben önnek a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban vannak kérdései, erre egy külön bizottsága van a parlamentnek, amelyik ezt vizsgálja, de egyik sem a kormány kompetenciája. Ezért a Házszabály szerint erre a kormány részéről választ adni tartalmilag nem lehet.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 124 2011.03.16. 0:33  117-124

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Örülök, hogy egyetértünk a Házszabály pillanatnyi értelmezésében képviselő úrral. (Zaj. - Az elnök csenget.) Az egy másik vita - és most ne nyissunk erről ügyrendi vitát -, hogy érdemes-e a Házszabályba belevenni, hogy minden önkormányzat minden döntéséről lehessen itt vitát folytatni, ilyen konkrét, egyedi döntésekről is. Szerintem erre megvan a képviselő-testületen belüli interpelláció lehetősége, ott kell ezzel foglalatoskodni. A kormány pedig, amennyiben az alá tartozó szervezetrendszerben bármilyen ilyen kérdés megjelenik ezzel kapcsolatban, természetesen válaszolni fog mindnyájuknak a kérdésére.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 182 2011.03.28. 2:11  179-182

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A házsongárdi temető síremlékeinek gondozásával a Házsongárd Alapítvány foglalkozik. Ez az alapítvány nem egy tipikus önálló jogi személy lenne, hanem a különböző egyházak ökumenikus jogi keretben hozták ezt létre. Az egyház megbízásából végzik önkéntes munkájukat az itt dolgozók. A házsongárdi temető tulajdonosa a kolozsvári polgármesteri hivatal. A temető síremlékei egy részének az egyház a megváltója, a többi síremléknek azonban nincsen megváltója.

A temető síremlékeinek állapotáról, a temetőben zajló eseményekről Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgató asszonya folyamatos tájékoztatást nyújt számunkra. Az üggyel kapcsolatban folyamatos az információcsere a Házsongárd Alapítvány, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa, a bukaresti nagykövetség, a Külügyminisztérium, illetőleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága között. Az alapítvány igazgató asszonyával és az említett felekkel több ízben személyes egyeztetésre is került sor a KIM falai között. A romániai érintett felekkel számos levélváltás, tárgyalás történt a temető síremlékeivel kapcsolatos eseményekről, amelyet ön is említett.

A tegnapi napon, vasárnap, 2011. március 27-én Martonyi János külügyminiszter úr személyesen is járt a házsongárdi temetőben, a mai nap folyamán pedig Kolozsvár polgármesterével folytat tárgyalásokat, amelyeken érintik az ön által említett sajnálatos rongálásokat is. Hangsúlyozhatjuk, hogy a magyar kormány szívén viseli a házsongárdi temető sorsát, a temetőben zajló eseményekről folyamatosan tájékozódunk, és az áldatlan állapot megoldására több lehetőséget is kidolgoztunk. Ezek közül az egyik, hogy védettsége jelenleg a román jogszabályok szerint az egész temetőnek van, de külön-külön maguknak a síremlékeknek nincs. Ez lehet az egyik előrelépés.

A másik pedig az ön által is említett, '72. november 6-án elfogadott párizsi egyezmény kiterjesztése, az UNESCO védelmének kiterjesztése a temetőre magára, de ez egy nagyon hosszú eljárás, mint azt ön is tudja. Az a lényeg, hogy a magyar kormány ott is, itthon is és nemzetközi fórumokon is megvédi a temetőt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ahogy csak lehetősége van.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 116 2011.04.01. 2:01  19-181

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A középső gondolatot, a családpolitikai gondolatot vinném tovább röviden, hiszen az alkotmány egy nagyon fontos lépcső a családpolitikában. S nemcsak azért, mert ötször fordul elő a "család" szó az alkotmányon belül, de mindazokat a törvényeket, garanciákat, amelyek eddig megszülettek - s itt a parlamentben akár az adótörvényeknél, akár más törvényeknél a családok közös személyiségi jogainak a védelménél meghoztunk -, most már visszavonhatatlanná teszi. Amikor arról beszélünk, hogy három évtizede csökken a születések száma Magyarországon, és ezt előbb lassítani próbáljuk, majd meg kívánjuk fordítani, akkor fontos, hogy stabilitást tudjunk a családoknak kínálni. Ezért fontos, hogy az Alaptörvény kifejezetten foglalkozik a családokkal, és rögzíti azokat az eddigi különböző gazdasági és más intézkedéseket, amelyeket a családok érdekében tett a kormány. Tehát olyan szempontból a legfontosabb lépés ez, hogy hosszú távú és kiszámítható jövőt biztosít a családoknak.

Nagyon sokféle ötlet és javaslat merült fel az elmúlt hetekben az alkotmány vitájában is, hogy miképpen lehet a fiatalok, a családosok érdekképviseletét még inkább növelni. Az elmúlt hetek nemzeti konzultációja nem volt elég arra, hogy az egyik ilyenfajta eszközről, a családi választójog bevezetéséről meg tudjuk győzni az emberek többségét, ezért egyelőre kivesszük a javaslatból. Szeretnénk, ha ez mindenki alkotmánya lenne, ezért volt fontos, hogy megkérdezzük az embereket tizenkét kérdésben, és amit támogatnak, az benn maradjon, amit pedig nem támogatnak, az ne maradjon benne. Ugyanakkor látnunk kell, hogy Európa más országaiban is - akár Nyugat-Európában, mint Ausztriában, akár a közép-kelet-európai régióban, mint Szlovéniában és Szerbiában - keresik a válaszokat arra, hogy miképpen lehet a népességen belül egyre inkább fogyó fiatalok politikai érdekérvényesítési képességét növelni, ezért a családi választójogon kívül sokan akár a választójog leszállításával vagy másfajta lehetőségekkel kívánnak egy kiegyensúlyozottabb politikai döntéshozatalt, és ezáltal egy fenntartható gazdálkodást kínálni. Úgy gondolom, hogy ezt az alkotmányban nem lezárni, hanem folytatni kell.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 4 2011.04.18. 4:03  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Látom, a frakcióvezető úr és az LMP politikusai igyekeznek kiküszöbölni egy hétvégi csorbát, hiszen olvashattuk a híradásokban, hogy az LMP tüntetésén nem az LMP-s szónok kapta a legnagyobb tapsot - úgy látszik, ezt itt a parlamentben próbálják valamiképpen helyrehozni.

Ön úgy tekint erre az alkotmányozásra, mint ha egész egyszerű plusz-mínusz képletekkel le lehetne írni, hogy valakinek több jogosítványa van, valakinek kevesebb jogosítványa van. Ha valaki, akkor ön pontosan jól tudhatja, hogy ez egy sokkal bonyolultabb rendszer. Nem lehet azt mondani, hogy az Alkotmánybíróságtól elvettek jogköröket, mert elvettek és adtak is neki - olyan szuper legfelsőbb bírósági funkciókat kapott, amelyek korábban nem voltak, ezzel nőtt például az Alkotmánybíróság jogköre; míg más esetekben olyan kérdésekkel nem kell foglalkoznia, amelyeket ő kért, nem most, hanem évek óta ő kért, hogy ne kelljen foglalkoznia vele. Tehát én nagyon rossznak tartom azt, amikor önök ennyire leegyszerűsítik ezt a kérdést.

Vagy az ombudsmanok esetében: a helyetteseket is ugyanúgy kétharmaddal kell majd megválasztani, akiknek ugyanazokkal a feladatokkal, például a jövő nemzedékek érdekével vagy a kisebbségek helyzetével foglalkozniuk kell. És hogy egy ombudsman lesz: korábban maga az ombudsman is kérte, hogy ez így változzék meg, tehát ez az ő kérése volt, ennek tesz a kormány most eleget.

Amikor ön akár az Alkotmánybírósággal kapcsolatban, akár más kérdésekben azt mondja, hogy ez nem jogállami, akkor a velencei bizottsággal vitatkozik, hiszen ők maguk mondták, hogy nem ellentétes az alkotmányos alapelvekkel, az európai jogi normákkal az, ahogy az Alkotmánybíróság eljárását módosítottuk, miszerint nem actio popularisszal, csak konkrét jogsérelem esetén való eljárással jár el az Alkotmánybíróság, és úgy semmisít meg esetleg törvényeket. Nem lehet leülni a Magyar Közlöny elé, és kihúzni azokat a szakaszokat, amely ellen valaki eltömíti kétezer beadványával az Alkotmánybíróság ügykörét, hanem az Alkotmánybíróság korábbi kéréseinek is megfelelően konkrét jogsérelemre lesz szükség. Ugyanígy az önkormányzatok területén vagy más területeken, ön azt mondja, a parlament a képviselői demokráciát korlátozza - valóban korlátozza a Költségvetési Tanácsnak azzal a jogosítványával, hogy sokkal szigorúbban felügyeli a költségvetés kialakítását, az állam eladósítását, hiszen ez a jövő nemzedékének érdeke. Bizonyára a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is sokat tud tenni a jövő nemzedékért, helyettesként is sokat fog majd tudni tenni ez a másik személy, de az, hogy az államadósság nem nőhet évről évre, sokkal inkább szolgálja a jövő nemzedékek érdekeit, hogy a következő húsz-harminc évben ne történhessen meg az, ami az előző években megtörtént.

Az, hogy önök nem vettek részt a szocialistákkal az alkotmányozás folyamatában, úgy látom, sok esetben ismerethiányt okozott. Hiszen ahogy végignéztük a hétvégi különböző demonstrációk szónokait is, általában ismerethiányról tettek tanúbizonyságot; egy-két résztvevő el is ismerte, hogy ő nem ismeri igazából az alkotmány szövegét, csak úgy amúgy jött tüntetni. Én sajnálom, hogy a két párt, az LMP és az MSZP ezen a hétvégén is összenőtt, mint két kicsi lego (Derültség.), és együtt ismerethiányosan korholták a kormány alkotmánytervezetét, ami - azért tegyük hozzá - nem konzultáció nélküli; közel egymillió ember válaszolt a kérdőíveinkre, soha korábban ekkora visszajelzést nem kapott egyetlenegy kormány sem; a tíz jogi karból nyolc jogi kar részletes véleményt adott Salamon képviselőtársunknak a felkérésére. És a parlamenti kétharmad pedig ma délután, hamarosan eldől, hogy megvan-e e mögött az alkotmány mögött vagy nincs. Önök mondták persze, hogy legyen négyötöd; én csodálom itt a visszafogottságukat, mondhatnák, hogy legyen tizenkéttizenharmad az alkotmány mögött - körülbelül ugyanannyi legitimitása és alkotmányjogi alapja lenne.

(11.20)

Végül, de nem utolsósorban ön azzal fejezte be a felszólalását, hogy a rendszerváltásban sokan csalódtak. Mi is pont emiatt gondoltuk azt, hogy új alkotmányt kell itt elfogadnunk a parlamentben, mert sokan csalódtak a rendszerváltásban, és bízunk benne, hogy ez az új alkotmány és az ezáltal létrehozott jogállami rendszer Magyarországon az ő panaszaikra is orvosságot tud adni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 68 2011.04.18. 1:43  65-72

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, jól elleszünk még mi itt hónapokig, és a Házszabályról fogunk beszélgetni az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Mint azt már önnek is elmondtuk jó párszor, van olyan rész, amibe a kormány beleszólhat, és amiről tud itt önöknek az interpellációkra, az azonnali kérdések és válaszok órájában valamiféle tájékoztatást adni, és van, amiről nem. Nyilvánvalóan egy helyi önkormányzati képviselő-testület összehívásáról beszámolni önnek nem a kormány hatásköre, nem az ő feladatköre, ezt értékelni nem tudja. Úgyszintén egy szmsz elfogadásával kapcsolatban is csak ezt tudom mondani.

Szeretném önnek idézni az ügyrendi bizottság 1998-2002 között hozott 36. számú döntését, amelyben azt írja: amennyiben az alkotmány 27. §-ában, illetve a Házszabály 90. § és 91. §-ában foglalt kérdés, azonnali kérdés, interpelláció nem tartozik a kormány ügykörébe, akkor az visszautasítható. Ez nyilván akár az elhangzás előtt vagy az elhangzás után is történhet - az interpellációnál előtte, a kérdés esetében utána. Úgyhogy ami az önkormányzati képviselő-testületben történik, arra a kormány eddig sem tudott válaszolni ezekben a műfajokban, mint interpelláció, kérdés, azonnali kérdés, és ezután sem fog tudni. Ezt a Házszabályunk 91. és az alkotmányunk 27. §-a tartalmazza.

Amire tudok válaszolni, az a kormány ügykörébe eső egyetlenegy kérdés: a kormánymegbízott asszonnyal beszéltünk, és az a levél, amit azok a képviselők feladtak, a mai napon érkezett meg a kormányhivatalhoz, úgyhogy a kormányhivatal nyilvánvalóan a törvényes rendben el fog járni, és ezt az ügyet is ki fogja vizsgálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)