Készült: 2020.07.02.22:17:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

299. ülésnap (2013.09.09.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bár sokszor elmondjuk, milyen jó, hogy konszenzus van a kettős állampolgársággal kapcsolatban, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy azért az MSZP padsoraiban minden felszólalásnál van egy cinikus megszólalás, egy cinikus megjegyzés ezzel kapcsolatban, úgyhogy színből vagy szívből volt az a megkövetés, ezek szerint úgy látszik, sokaknál ez még mindig nem esett le, hogy mekkora nemzetellenes vétek volt az, amit a kettős állampolgárság ügyében a Szocialista Párt tett.

Azok a nemzettársaink, akik most ezért az állampolgárságért folyamodnak, sem ők, sem a felmenők nem tettek semmit azért, hogy ne legyenek magyar állampolgárok. Nem költöztek el, nem mondtak le a magyar állampolgárságukról, nem hagyták el a nyelvet, nem hagyták el a nemzetet, egész egyszerűen a határok elmozdultak a fejük fölött. És csak azért megtagadni tőlük a magyar állampolgárságot, mert rajtuk kívül álló körülmények miatt ők azt elvesztették nemzetközi szerződés alapján vagy az akkori magyar kormányok hibás nemzetpolitikája nyomán, nem lehet megtagadni tőlük az állampolgárságot. Ebben, bízom benne, hogy most már konszenzus van.

Ugyanakkor azt láthatjuk, ha nem lett volna Fidesz-KDNP-kormány, ma nem lenne egyszerűsített honosítás, ma nem lenne kettős állampolgárság. Más kormányoknak, bár lehetősége lett volna erre, de egy kétharmados Fidesz-KDNP-többség kellett ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, bár lehet, hogy '89-90-ben - én akkor még kisebb voltam, de - bizonyára sok felnőtt rendszerváltó akkor úgy gondolta, hogy már akkor ideje lett volna ennek a kettős állampolgárságnak. Ez mind Magyarország sikere, mind a magyar nemzet sikere, s mint ahogy elhangzott, a magyar közigazgatásnak is sikere, hiszen egy olyan eljárást kellett lebonyolítania, nem csak 500 ezer eljárást, ami névváltoztatásokkal és másokkal együtt ez nyilván sokkal nagyobb, százezres mértékben nagyobb eljárás, amire korábban nem volt siker. Ehhez egy jól felvértezett közigazgatásra volt már szükség, amelyik nem is becsülte túl a kérelmeket, hogy ne költse pazarlóan az állampolgárok befizetéseit, adóforintjait, de ugyanakkor gördülékenyen menjen az eljárás, és továbbra is ez az 5-7 ezer kérelem hétről hétre megjelent.

A magyar nemzet világnemzetté vált, de úgy látszik, ha már sokak számára a kettős állampolgárság a politikai pártfegyelem alapján elfogadandó kérdés, akkor megpróbálják a határon túli magyarok szavazati jogánál támadni a teljes nemzeti közjogi egység gondolatát. Próbálnak olyasfajta gyenge pontokat vagy fogást találni, ami most már nem az állampolgárság megadásában áll, hanem abban áll, hogy hogyan próbálják eltagadni a lehetőségét a levélben való szavazásnak vagy a listázásnak a határon túli magyarok esetében, márpedig ez elég sok európai uniós állam jogával és szokásaival ellentétes. Az Alapjogokért Központ ki is gyűjtötte a múlt héten, hogy hány országban van teljesen olyan rendszer, mint amilyen a modern magyar kettős állampolgárság és szavazási rendszer. Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia teljes mértékben olyan rendszert alkalmaz a kettős állampolgársághoz kapcsolódó szavazati jog esetében, mint Magyarország. Az Unió 28 tagállamából 25-ben van ilyen lehetőség különböző jogi formákban, tehát 28 tagállamból 25-ben ez létezik. Akkor vannak ez alól kivételek, ha a földrajzi elhelyezkedése egy országnak ezt nehezen teszi lehetővé; Ciprus és Málta esetében a szigetországi jellegből fakadóan, vagy Írországban, ahol eltérő a választási eljárások logikája.

Bár sokat bírálják ellenzéki képviselőtársaink a levélben történő szavazást, alternatívát erre mind ez idáig nem kínáltak, ebből is látszik, hogy csak az intézmény ellen vannak, nem annak a jobbításán fáradoznak. 22 európai uniós tagállamban szükséges regisztrálni a határon túli szavazóknak, ezek közül 17 tagállamban van lehetőség arra, hogy ez a feliratkozás levélben, postai úton történjék, 16 országban - a 28 európai uniós országból 16-ban - tehát arra is lehetőség van, hogy postai úton történjék a szavazás; 16-ban van rá lehetőség, és csak 12-ben nincs.

Magyarországon a szavazás titkossága teljességgel biztosított, hiszen külső és belső boríték választja el egymástól a személyi azonosító adatokat és a szavazatot. Nem minden országban van ez így: Dániában vagy Észtországban egy borítékban van a szavazat és a személyi azonosító lap, ebből kifolyólag ott az anonimitás már nem biztosított a választóknak, ha határon kívülről küldik el a szavazatukat. Az Európai Unió tagállamaiban tehát ilyesfajta formai követelmény a külső voksok postára adására nincsen, sem az, hogy személyesen adja föl, sem, hogy meghatalmazott útján. Egy angol tájékoztató felhívja a figyelmet például arra, hogy olyannak adjon csak ilyen borítékot valaki, akiben megbízik, de erre semmifajta előírás nincsen. És hogy még inkább egy extrém példát hozzak, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban és Németországban pedig maga a szavazás is meghatalmazott útján kivitelezhető.

Elmondható tehát, hogy kiteljesedik a kettős állampolgárság, hiszen a levélben történő határon túli szavazásban egy gyors, olcsó és hiteles rendszere lesz (Az elnök csenget.) a határon túliaknak is beleszólni a nemzet ügyeibe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai