Készült: 2024.04.26.00:45:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2012.10.02.), 64. felszólalás
Felszólaló Babák Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:39


Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a gazdaságpolitika része különben az exportfinanszírozás és exporttámogatás lehetősége. Magyarország abban a helyzetben van, hogy a gazdaságpolitikájához szükséges eszközrendszert sajnos elkótyavetyélték, eltapsolták, tehát a magyar gazdaságpolitika eszköztelen ma Magyarországon. Azért is, elmondom rögtön, hogy miért, mert mérhetetlen eladósodása van az országnak - tudják, az államadósság az egekig ér -, aztán iszonyú kamatterhet jelent az állami költségvetés számára, a 2011-es zárszámadás kapcsán is mindenki előtt tárgyiasult, hogy a kamatterhek nagyon fékezik a gazdaságpolitikai kormányzás lehetőségeit. Ezenkívül terhet jelent számunkra, hogy a gazdaságpolitikához szükséges eszközöket előteremtsük, a törlesztési kötelezettség, amely forrást von ki az ország költségvetéséből.

Ugye, micsoda faramuci helyzet? És most csak arról beszéltem, hogy az állami költségvetésnek milyen szűkek a lehetőségei, de a gazdaságpolitikára oda kell figyelni, és segíteni kell egy kormánynak, hiszen abból élünk.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A gazdaságpolitika eszközrendszere szűk, mert eltapsolták korábban, viszont a terheket, az államadósságot, a kamatterhet és a törlesztési kötelezettséget, amelyek minden évben a bevételeket sújtják és szűkítik, ezt előidézték, ezt hagyták örökségül. De ha már itt tartunk, hadd mondjam el azt is, hogy hát nem csak a központi büdzsé adósodott el, nem csak az államadósság nyomja a lehetőségeinket és a törlesztési kötelezettségek, az állam mellett eladósodtak a cégek, az önkormányzatok, különböző alrendszerek - gondoljunk csak a MÁV-ra, az önkormányzatokra, az oktatásra, az egészségügyre -, és a lakosság banki károsulttá vált Magyarországon. De miután ez más kérdés, ezért most nem megyek bele ebbe, csak hogy a körülményt teljes egészében vázoljam a lehetőségeket illetően, hogy a magyar gazdaságfejlesztés lehetőségei közül alig van valami, és ilyenkor az asztalról a morzsát is össze kell seperni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miről szól a törvényjavaslat? E törvényjavaslat előzményeiről szeretnék picit beszélni. Mégpedig arról, hogy a magyar gazdaság számára - és ezt az előző évek is bizonyítják - nagyon fontos az export. Ugyanis ha a megtermelt javaknak piaca van, többnek hál' istennek van, és aminek van piaca, akkor oda exportálni kell. Az exportkiszállításoknak és egyáltalán az exporttermelésnek vannak finanszírozási gondjai. A 2012-es költségvetést - tehát az ez évi költségvetést -szeptemberben módosítottuk úgy, miután az export finanszírozására nincs elegendő forrás az Eximbankban, ezért a magyar költségvetésből 150 milliárd forint államkötvénnyel kvázi föltőkésítette a tisztelt Ház az exportfinanszírozás lehetőségét. És akkor szeretném már most előre jelezni, hogy a 2012-es zárszámadáskor ne felejtsék el azt, hogy a magyar kormány 150 milliárd forintnyi állampapírt bocsátott ki, és hogy ez növeli az államháztartás hiányát, sőt az államadósságot is elméletileg növeli - reméljük, a gazdaság ezt behozza -, de 150 milliárd forintot adósságként fölvállalt állampapírra, hogy finanszírozza az exportálás lehetőségét, és az exportot finanszírozza, mégpedig bankon keresztül.

(14.30)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az exporttermelésre az országnak, a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozására pénzre van szüksége. Az árut meg kell termelni, az árut ki kell szállítani, és majd egyszer kifizetik. Ezt ilyen tőkehiányos időben, amikor a cégeket is kiszárították adókkal és sok egyéb mással, sőt a bankrendszer nem finanszírozza, a kormánynak nagyon bölcsen - és képviselőtársaim, ez az a bűn, amit elkövettünk - azt indítványoztuk, hogy 150 milliárd forint állampapírt biztosítson az Államadósság Kezelő Központon keresztül az export elősegítésére. Tehát majd ne felejtsék el, 2013-ban, amikor a 2012-es zárszámadásról beszélünk, akkor ezek a kérdések is előjönnek. Én úgy gondolom, hogy helyes dolog. Abban az időszakban, amikor a gazdaságpolitika lehetősége az eszközrendszerét illetően lecsökkent, mert ilyen örökséget örököltünk, és - lehet, hogy harmadszorra mondom el, de a tehetetlenség dühe feszíti szét az embert - amikor van piacunk, ugyanakkor szegények vagyunk arra, hogy az exportot finanszírozzuk, az állampapír, az adósság a lehetőség arra, hogy a megfinanszírozásra lehetőség nyíljon.

A másik, amivel a kedves szocialista képviselőtársam megvádolt minket, ez veszélyes. Nem is tudom, hogy hol van. Józsa úr elmondta a magáét, és akkor kiment, mert nem érdekli, hogy mit mondunk, hisz nem is ért hozzá, hogy miről beszéltünk. (Simon Gábor: Na ne, nem mindenki olyan polihisztor. - Közbeszólás: A büfében van biztos.) A büfében, értem. (Közbeszólás: A büfében van, nekem szólt, hogy a büfébe megy.) Arról beszélni, amikor a tisztelt képviselőtársam nagyon fontos törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, akkor azt mondja, hogy a kormány megrendelte. Érdekes módon húsz év alatt vagy huszonkét év alatt nem szoktak hozzá a parlamentben, hogy a montesquieui hatalommegosztás elve szerint a törvényhozás a legfőbb hatalom, és van kormánya, amely végrehajtja az ő döntéseit. Ugyanakkor ezek előtt az urak előtt ismeretlen, hogy aki itt ül benn, bármikor törvényjavaslatot tehet az ország érdekében, hasznos, kimunkált javaslatot, és a kormány elmondhatja a véleményét, hogy támogatja-e, vagy sem, helyesnek tartja-e, vagy sem ezt a javaslatot.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, nagyon fontos volt a 2012. évi költségvetés módosítása - azt is a képviselőtársaimmal terjesztettük elő és a kormány támogatta -, hisz eszköztelen a kormány az adósságok és az elkótyavetyélt állami pénzek vonatkozásában, hogy segítse a magyar gazdaságot, mégpedig az exportlehetőségek oldaláról és annak finanszírozása oldaláról.

Én úgy gondolom, hogy nyilvánvaló, amikor valahol a fedezetet, a biztosítékrendszert csökkentjük, az veszélyes kérdés. Ne felejtsék el, az export olyan tevékenység, amelyre külön biztosítást is lehet kötni, és a bank is köthet biztosítást erre. Szeretnék megfojtani azt a lehetőséget, amellyel élni kívánna az ország, az exportlehetőséget, és azt mondják, hogy micsoda dolog az, hogy nem négyszeres a biztosíték egy exporttermék finanszírozásán. Micsoda dolog?! Hát ez a szándék látszik, hogy tönkretegyék az országot. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, most követelünk négyszeres biztosítékot, és nem követeltek korábban?

Aztán még egy szubjektív megjegyzést engedjenek meg. Tisztelt hölgyeim és uraim, szeretném Józsa képviselő úrnak és az itt jelen lévő szocialista képviselőknek elmondani: önöknél megrendelték a szavazatot, hogy az országot nyomorba taszítsák, eladósítsák? Megrendelték? Megrendelték a 13. havi elvételét? Megrendelték a bérek csökkentését? Miről tetszenek beszélni? Mert nálunk a kormány ezt nem rendelte meg, de azt mondta, hogy helyes az elképzelésünk, és segítséget is nyújtott ahhoz, hogy kiváló képviselőtársam ezt az előterjesztést a tisztelt Ház elé hozza.

Hölgyek, urak, a magyar export fejlesztése, finanszírozása érdekében ez a törvényjavaslat és az ezt megelőző 2012. évi költségvetés módosítása is fontos volt. Az eszköztelenségben, a lehetőségek hiányában egy olyan lehetőséget sikerült találnia a 150 milliárdos állampapír fedezetével, amely adósságot jelent, de ugyanakkor lehetőséget a gazdaságnak, és lehetőséget ad azoknak a cégeknek és az ott dolgozó embereknek, hogy megtarthassák a munkahelyüket, hogy terméket állítsanak elő, és exportáljanak árukat és szolgáltatásokat oda, ahol piaca van ennek a dolognak. Tehát a piacra jutásunkat kívánja Józsa úr ellehetetleníteni, mert neki semmi sem elég rossz még, szeretné még rosszabban látni az országot és fekete felhőket festeni az ország fölé.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, az a művészet, amikor ilyen bajból kell kivezetni az országot, megoldásokat keresni, szinte - mint mondtam - a morzsákat kell összeseperni, és minden okos gondolatunkat elő kell venni ahhoz, hogy hogyan lehetséges segíteni az ország ügyeinek és gazdaságának jobbra fordulását.

Tisztelt hölgyeim és uraim, Volner képviselőtársam ugyan kiment a teremből, de nem mondott rossz dolgot; az egy más kérdés, amikor az importkiváltó támogatásokat kellene forszírozni, ugyanis az import kiváltása a belső termelést, belső fogyasztást, a belső előállítást kívánja elősegíteni. Nagyon fontos kérdés, de most nem erről beszélünk. Most arról beszélünk, amink van, mint vannak bizonyos mezőgazdasági termékeink, gépipari termékeink, hogy ezek piacra jussanak. Ez a törvényjavaslat a piacra jutás lehetőségét és ezzel kapcsolatosan a finanszírozást könnyíti meg és hozza előtérbe.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, lehet itt összevissza gáncsoskodni; egy biztos, az ország szekerét ki kell húzni abból a kátyúból, amelybe belevezették, és úgy gondolom, hogy az ország javát kell szolgálni ezekkel a képviselői indítványokkal. Tudom, hogy a tisztelt Ház számára rettentően szokatlan a képviselői indítvány, de úgy gondoljuk, hogy ezt az országot a törvényhozás is kormányozza és a kormány is. A törvényhozóknak, az itt a Házban ülő tisztes képviselőinknek az a feladatuk, hogy ezen munkálkodjanak, segítsék a gazdaságot, segítsék a jobb megélhetést, lehetőségeket és alkalmakat biztosítsanak arra, hogy segítsék az ország gazdaságát.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, megköszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem, támogassák kiváló képviselőtársam törvényjavaslatát, hisz a korábbi költségvetési módosítást követően az Eximbankra vonatkozó szabályok módosításával az export finanszírozását segíti elő.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai