Készült: 2021.05.09.08:48:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 210. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 30:58


Felszólalások:  Előző  210  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi tevékenységéről és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be az intézmény működését, gazdálkodását.

(16.50)

Ennek a törvényi előírásnak megfelelve 2020. május 13-án nyújtottuk be az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszék 2019. évi tevékenységéről és működéséről szóló tájékoztatónkat, tekintettel az egészségügyi vészhelyzetre elektronikus úton, azonban ki is nyomtattuk, tehát hozzáférhető ily módon is. Úgy vélem, nem kell különösebben részleteznem, hogy az elmúlt hónapok eseményei nem várt helyzetet teremtettek mindannyiunk számára. A koronavírus-járvány miatt az egész világnak, így Magyarországnak is olyan kihívásokkal kellett, illetve kell szembenéznie, amelyekhez foghatókkal korábban talán még soha vagy legalábbis évtizedek óta nem találkoztunk. Az élet ugyanakkor nem állhatott meg, így ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, ezért az Állami Számvevőszék a jogállami kereteknek megfelelően az egészségügyi veszélyhelyzetben is végezte a törvényekben meghatározott feladatait. Biztosítottuk az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerepét, hozzájárulva ezzel a jogállami keretek fenntartásához a közpénzügyekben.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Országgyűlésnek benyújtott tájékoztatónk átfogóan bemutatja a ’19-es évünk eredményeit, tapasztalatait, következtetéseit. Ezúttal is törekedtünk arra, hogy átlátható és közérthető módon a felhasználók, tehát az önök igényeihez illeszkedve mutassuk be a tavalyi évünket. Rendkívül fontos ez számunkra, hiszen az Állami Számvevőszék  jogállásából fakadóan  legfontosabb feladata az Országgyűlés munkájának támogatása, hozzájárulva a törvényalkotáshoz, a jól irányított államhoz. Ezúton is köszönöm, hogy partnereink ebben.

Magyarország Alaptörvénye, annak közpénzügyi fejezete, valamint az Alaptörvény ezen rendelkezéseit érvényesítő törvények 2019-ben is megfelelő keretet biztosítottak a közpénzügyi elszámoltatás magyarországi rendszeréhez. Az Országgyűlés döntésének köszönhetően 2012. január 1-jétől az Alaptörvény hatálybalépésével Magyarországon méltó rangra emelkedett a közpénzek és a közvagyon védelme.

Az Állami Számvevőszék legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében lefektetett elvárásokat, úgymint a törvényesség, az átláthatóság, a célszerűség, az eredményesség, a közélet tisztaságának elve gyakorlati érvényesülését, fejlesztését a közpénzügyi rendszerben. Mindebből egyenesen következik, hogy az Állami Számvevőszék az Alaptörvényben definiált közpénzügyi garantőr szervezet, amelynek célja nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek jó irányba való terelése, a pozitív változások elindítása és fenntartása, röviden: az Alaptörvényben előírt közpénzügyi előírások megvalósulásának elősegítése. Célunk, hogy az ellenőrzések mellett, valamint azoktól elválasztva széles körű oktató tevékenységünkkel, támogató öntesztjeinkkel, továbbá elemzéseinkkel, véleményalkotásunkkal és javaslatainkkal átláthatóbbá és eredményesebbé tegyük a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljunk a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékony működéséhez.

E stratégiai célkitűzés alapján a tényeken alapuló, megalapozott és objektív, bizonyítékokkal is alátámasztott ellenőrzési megállapítások. Céljaink megvalósítása nem lenne lehetséges folyamatos fejlődésre való törekvés nélkül. Amint arra már utaltam, az elmúlt tíz esztendőben az Állami Számvevőszék teljes szervezeti és módszertani megújulást hajtott végre. Ennek egyik legérzékelhetőbb eredménye, hogy az ÁSZ 2019-ben több mint 60 százalékkal, több mint 1360-ra növelte az ellenőrzött szervezetek számát a megelőző évhez képest. Az elmúlt időszakban bevezetett új, digitális alapokra helyezett monitoringtípusú ellenőrzések egyrészt lehetővé teszik, hogy a Számvevőszék a feladataihoz leginkább illeszkedő audittípusú ellenőrzéseket végezzen, ezzel elérje azt, hogy ebben az évben minden önkormányzat ellenőrzését el tudja végezni egy év alatt. Másrészt, az új ellenőrzési módszereinkkel egyszerre akár több száz ellenőrzött szervezet egyidejű ellenőrzésére is képessé vált az ÁSZ. Harmadrészt, a digitalizációra alapozott, monitoringtípusú ellenőrzések a korábbinál sokkal kevésbé terhelik le az ellenőrzött szervezeteket, ezzel is hozzájárulva a bürokrácia csökkentéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésnek elektronikus módon benyújtott tájékoztatóból kiderül: a 2019-ben nyilvánosságra hozott 254 számvevőszéki jelentés mellett az ÁSZ elemzői tavaly minden korábbinál több, összesen 32 elemzést készítettek. Ezek olyan kiemelt gazdasági és társadalmi területeket érintettek, mint az államadósság-csökkentés, az áfabeszedés, a korrupció megelőzése, a foglalkoztatás és munkahelyteremtés, az egészségügy, a családtámogatás, a gyermekvédelem, a klímaváltozás, és még sorolhatnám.

A törvényben előírt tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységünk célja a támogatás, amelyhez egyrészt az Alaptörvény előírásai, másrészt az Országgyűlés által az elmúlt években hozott, az ÁSZ számára további többletfeladatokat megfogalmazó határozatok jelentenek iránymutatást. Az integritás-központú szervezeti kultúra terjesztése, a megelőzésen alapuló, korrupció elleni fellépés, vagy ilyen az etikus közpénzügyi vezetőképzés alapjainak lefektetése és elindítása, az ellenőrzés, illetve felügyeleti tevékenységet végző szervezetek módszertani fejlesztése vagy éppen a magyar társadalom gazdasági tudatosságának fejlesztése és pénzügyi biztonságának erősítése mind-mind olyan küldetések, amelyek közvetetten és közvetlenül is hozzájárulnak ahhoz, hogy az Alaptörvény közpénzügyi fejezetének előírásai betölthessék szerepüket, és ráadásul önök is ebben megerősítették a támogatásukat határozatban. Ezeknek az országgyűlési határozatoknak a végrehajtásáról is visszajelzést adunk a benyújtott tájékoztatónkban.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék jól irányított államhoz való hozzájárulása számos feladaton, tevékenységen keresztül valósul meg. Az ellenőrzési tevékenység és az ehhez kapcsolódó intézkedések mind javítják, serkentik az ellenőrzöttek felelősségteljesebb, szabályszerű működését, átlátható gazdálkodását. Az ellenőrzési tapasztalatok több szinten hasznosulnak. Egyrészt a közpénzügyi védelmi vonalak erősítését célozzák meg, másrészt segítenek a kockázatokra rávilágítani, továbbá támogatást nyújtani a még fejlesztésre szoruló területek feltérképezésében. Az új ellenőrzési fókuszterületek segítségével még több intézményt ellenőrizhetünk, így a közpénz, illetve közvagyon-felhasználás ellenőrzési lefedettsége is növelhető, így a társadalom teljesebb képet kap, az elemzések pedig az ellenőrzések megalapozásához, valamint jogszabályi változás kezdeményezéséhez és még emellett tanácsadó tevékenységhez járulnak hozzá.

2019-ben az ÁSZ széles körű ellenőrzési és tanácsadó tevékenysége öt nagy fókuszterületre irányult. A fókuszterületek meghatározása a korábbi évek tapasztalatai, valamint az ÁSZ számára előírt törvényi kötelezettségek alapján az aktuális közpénzügyi kockázatok figyelembevétele mellett történt. Az első ezek közül a kiemelt terület, a költségvetési és makrogazdasági folyamatok elemzése és értékelése, ami 2019-ben is nagy hangsúlyt kapott a Számvevőszék tevékenységében. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, illetve a költségvetési törvény véleményezése mellett a költségvetési véleményezést segítő elemzéseket készített a Költségvetési Tanács önök számára is, hiszen nyilvánosak ezek az elemzések, valamint egyéb kiemelt, a témához szorosan kapcsolódó makrogazdasági vagy költségvetési jelentőségű folyamatokról hozott nyilvánosságra elemzéseket. Egyébként az idei évben is ezt tettük, hiszen holnap önöknek módjuk van előrelátóan a költségvetésről, a jövő évi költségvetés kereteiről döntést hozni, amelyhez szintén elemzésekkel járultunk hozzá.

Magyarország Alaptörvénye az Állami Számvevőszék feladatai között elsőként rögzíti a központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését. Ez volt 2019-ben is az Állami Számvevőszéknek az a feladata, amelynek végrehajtása a legjelentősebb kapacitásokat igényelte.

(17.00)

Az ellenőrzés megállapításai mellett intézményünk külön elemzésben értékelte, ahogy már a korábbi években is, a költségvetési célok elérését megalapozó költségvetési és makrogazdasági folyamatokat is. Az elemzés több összefüggésre is rávilágított, amelyek a magyar államháztartás és ezen keresztül az egész ország sérülékenységét érdemben mérsékelték, mint például a devizaadósság arányának csökkentése az államadósságon belül, a lakosság szerepének növekedése az államadósság finanszírozásában a megtakarításaikon keresztül, vagy a tartalékképzés és -felhasználás rugalmas rendszere a költségvetés készítése és végrehajtása során.

Az ÁSZ tevékenysége során első számú prioritásként tekint az államadósság-szabály teljesítésének elősegítésére. ’19-ben e tekintetben az elemzések fókuszában az a kérdés állt, hogy hosszabb távon is fenntarthatóe az államadósság-mutató folyamatos mérséklése. Az Állami Számvevőszék külön elemzésben vizsgálta, hogy az államadósság-mutató mértékének tartós mérséklését mely tényezők támogatják, és melyek hordoznak arra vonatkozó kockázatokat.

Tisztelt Ház! A második kiemelt fókuszterületünk a számviteli rend ellenőrzésének tapasztalatai. A szabályszerű gazdálkodás és működés, a zökkenőmentes feladatellátás alapvető feltétele a számviteli rendezettség. A Számvevőszék törvényben előírt kötelezettségének megfelelően értékelte az államháztartás számviteli rendjének betartását, megállapításaival és javaslataival hozzájárult a közpénzek felhasználásának és a közvagyon használatának szabályszerűségéhez, átláthatóságához és elszámoltathatóságához. A zárszámadási ellenőrzés keretében a Számvevőszék ellenőrizte a költségvetési gazdálkodás számviteli szabályok szerinti összhangját. Emellett a számviteli rendet a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok egyedi ellenőrzései során, de akár a nemzetiségi önkormányzatok intézményei esetében is elvégezte, értékelte. A számviteli rendet érintő szabálytalanságok a korábbi évekhez hasonlóan ismétlődnek, elsősorban ezek az alapvető számviteli szabályzatok hiányához, a kontrolltevékenység gyakorlásának szabálytalanságaihoz, a kötelezettségvállalások nyilvántartásának hiányához, valamint a bizonylat nélküli elszámolásához kapcsolódtak.

A megfelelően alátámasztott és a számviteli alapelveknek megfelelő számviteli beszámoló nemcsak a jogszabályban rögzített beszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, hanem ahhoz is, hogy a szervezet a saját vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint azok alakulásáról olyan objektív és megbízható információkat biztosítson a külső szereplők, érdeklődők számára is, amelyek a gazdasági működéshez, a gazdasági szereplők vezetői döntéseinek megalapozásához is egyaránt szükségesek.

A harmadik kiemelt fókuszterületünk ’19-ben a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése volt. Magyarország Alaptörvénye értelmében minden gazdálkodó köteles a nemzeti vagyont és a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni és a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával a nyilvánosság előtt is elszámolni. A Számvevőszék a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való gazdálkodásra irányuló ellenőrzéseit ’19-ben is három nagy területen végezte el: az önkormányzatoknál, az államháztartás központi alrendszerénél, valamint azoknál az államháztartáson kívüli szervezeteknél, amelyek nemzeti vagyonnal, illetve közpénzzel gazdálkodtak és központi költségvetési vagy önkormányzati támogatásokat kaptak.

A Számvevőszék a múlt évben négy községi településcsoport, összesen 781 önkormányzat esetében pénzügyi, vagyongazdálkodási és eladósodottsági területen végzett értékelést. Ez hozzájárult azon kockázatos területek beazonosításához, amelyek rendszerszintű vagy egyedi önkormányzati szintű beavatkozást igényelnek az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága érdekében. ’19-ben új szemléletű módszertan alapján, a belső kontrollrendszer ellenőrzésére épülve, az önkormányzatoknál sor került továbbá az adósságrendezés és a befektetési tevékenység ellenőrzésére is. A Számvevőszék ellenőrizte az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működését és gazdálkodását, amely ellenőrzések tapasztalatairól négy összegző elemzést is készítettünk tanácsadó, támogató munkánk keretében.

Az egészségügy területe ’19-ben is kiemelt szerepet kapott ezen ellenőrzések sorában. Az ÁSZ a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásának törvény szerinti ellenőrzési tapasztalatait elemzésben is összefoglalta, valamint sor került a sürgősségi betegellátás ellenőrzésére is.

Szintén fontos szerepet kapott a kulturális javakkal kapcsolatos vagyongazdálkodás ellenőrzése, amely a nemzeti állami vagyonba sorolt, az állami fenntartású közgyűjteményekben kezelt, állami tulajdonban lévő és védetté nyilvánított kulturális javakkal való szabályszerű vagyongazdálkodás közfeladat-ellátására, továbbá a tulajdonosi, az ágazati irányítási-felügyeleti joggyakorlók fenntartott szervezetekkel kapcsolatos feladatellátására és annak szabályszerűségére terjedt ki. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése során az ÁSZ értékelte a társaság működésének és gazdálkodásának szabályozottságát, a pénzügyi, számviteli és adatszolgáltatási feladatok ellátásának szabályszerűségét, az adatok védelmét, valamint a vagyongazdálkodás szabályszerűségét. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kormányzati szektorba sorolt társaságok gazdálkodásának a kormányzati szektor hiányára és az államadósságra befolyással bíró elemeinek ellenőrzésére. Az ÁSZ folytatta a többségi nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaságok vagyongazdálkodása, vagyonérték-megőrző és -gyarapító tevékenysége szabályszerűségének ellenőrzését. A múlt évben is ellenőrizte az ÁSZ az államháztartáson kívüli szervezeteket, és egyre nagyobb arányban ellenőrizzük, hiszen hatalmas kockázatokat látunk ezen a területen.

A nem állami humán szolgáltatást nyújtó intézményfenntartók köre az elmúlt években folyamatosan bővült, a közfeladatok ellátására minden évben jelentős összegű költségvetési támogatásban részesülnek. Az ÁSZ a civil szervezetek közül az alapítványokat is ellenőrizte ’19-ben, amelyek a központi költségvetésből is jelentős támogatásban részesülnek, valamint ellenőrzési tapasztalatait egy elemzésben is összefoglalta. Fontos megemlíteni, hogy a Számvevőszék olyan intézmények gazdálkodását, működését is ellenőrizte, amelyek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet végeznek. Ilyenek most már évről évre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank.

A negyedik kiemelt fókuszterületünk a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritásszemlélet fejlesztéséért, megszilárdításáért végzett tevékenységünk. A Számvevőszék az integritási projektünk keretein belül megújított módszertannal folytatta le éves integritási felmérését, majd arról két elemzést is nyilvánosságra hozott. Szervezetünk nemcsak elemzi és értékeli, hanem ellenőrzi is a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító szervezeti integritási kontrollok kialakítását és működését. Az integritás mint fókuszterület évek óta szerepel a számvevőszéki belső kontroll témájú ellenőrzésekben, ugyanakkor önálló ellenőrzési témaként a múlt évben jelent meg az ellenőrzési palettánkon. Az új ellenőrzések módszertana lehetővé teszi egyszerre több száz intézmény legfontosabb integritáskontrolljának kockázatalapú értékelését, rámutatva egyúttal a rendszerszintű hiányosságokra és erősségekre.

További kilenc olyan elemzést készítettünk, amely az integritásfelmérés tapasztalatait, az ellenőrzések integritáskontrollokkal kapcsolatos megállapításait dolgozták fel egy-egy korábban, egyenkénti ellenőrzés keretében értékelt területen, pont azért, mert azt látjuk, hogy még mindig széles körű ismeretbővítésre és vezetői gyakorlat megerősítésére van szükség ezen a területen.

A korrupciómegelőzés egyik speciális területe a politikai pártok gazdálkodására, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése, illetve annak ellenőrzése. A magyarországi párt- és kampányfinanszírozást, illetve ezek ellenőrzését 2010-ig folyamatosan érték nemzetközi kritikák. Az Európai Tanács korrupcióellenes államcsoportja, az úgynevezett GRECO 2010-ben a Magyarországról szóló jelentésben még arra tett javaslatot  idézem , hogy „Az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozás területén gyakoribb, kezdeményezőbb és gyorsabb ellenőrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is”  idézet bezárva.

(17.10)

A nemzetközi felvetések, valamint az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai következtében 2010-től a magyar Országgyűlés több ütemben szigorította a pártok ellenőrzésének jogszabályi környezetét, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó előírásokat, amely lehetővé tette a politikai pártok ellenőrzése magyarországi gyakorlatának szigorodását az elmúlt években, ami az ÁSZ ellenőrzési módszerét és gyakorlatát is meghatározza.

A magyarországi ellenőrzési gyakorlatban, illetve a Számvevőszék tevékenységében történt előrelépést a GRECO, az Európai Tanács szervezete is megerősítette, és ’15-ös jelentésében már akkor azt írta, hogy a Számvevőszék figyelemre méltó előrelépést ért el a kampánypénzek és a pártok ellenőrzése területén.

Alapvető jogállami érdek és a közpénzeket érintő korrupció elleni védettség érdeke, hogy a pártok szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan gazdálkodjanak az adófizetőktől és a támogatóiktól kapott pénzekkel. Mindezek azért is rendkívül lényegesek, mert a pártok gazdálkodásának átláthatósága és elszámoltathatósága az ország nemzetközi megítélését is befolyásolja. Amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el vagy nem biztosítja a közpénzekkel való törvényi előírásoknak megfelelő elszámoltatást, vagy beszámolót éppen nem készít a törvényeknek megfelelően, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, amely bizony komoly korrupciós veszélyeket is felvet.

Fontos, hogy az állampolgárok, illetve a pártok tagjai, szimpatizánsai a pártok pénzügyi kimutatásán keresztül megbízható és valós képet kapjanak a pártok gazdálkodásáról. A politikai élet tisztasága, a pártok átláthatósága és elszámoltathatósága érdekében kiemelten fontos, hogy a pártok kizárólag törvényes forrásokból gazdálkodjanak, átlátható módon. A Számvevőszék minden költségvetési támogatásban részesült párt gazdálkodásának törvényességi ellenőrzését a törvény adta keretek között és előírások szerint maradéktalanul végrehajtotta. A múlt évben két pártot ellenőrzött, valamint elvégezte a ’18. évi országgyűlési választási kampány pénzeinek ellenőrzését. Mindemellett a törvényben előírt ellenőrzések mellett számos tanácsadó eszközzel támogattuk a költségvetési támogatásban részesült pártok gazdálkodásának a szabályosságát.

Az ÁSZ az elmúlt években elemzést tett közzé a pártok és a pártalapítványok ellenőrzési tapasztalatairól, a pártok és a pártalapítványok jövőbeli gazdálkodásának törvényességét erősítő önteszteket hozott nyilvánosságra a honlapján, valamint konzultációs lehetőséget biztosított a párt gazdálkodásáért felelős szakemberek részére. Mindez azt mutatja, hogy az Állami Számvevőszék célja a pártok törvényes gazdálkodásának a támogatása.

Az integritásszemlélet erősítéséhez az ÁSZ egyéb aktivitásokkal is hozzájárult. Így az intézményünk képzéseket nyújtott integritási témakörben széles körben a közszféra szervezeteinek vezetői, valamint integritási tanácsadók számára, önteszteket is készített más területeken is, és ezt elérhetővé is tette. Konferenciákat és szakmai találkozókat bonyolított le, meghívott előadóként számos esemény résztvevőjeként is képviseltettük magunkat. A Számvevőszék emellett múlt évben is kiemelt, aktív szereplője volt a számvevőszékek nemzetközi közösségének, megosztotta és hasznosította az integritásfejlesztés legjobb gyakorlatát.

Végül az ötödik nagy fókuszterületet a teljesítmény-ellenőrzések jelentik, melyek esetében a Számvevőszék a múlt évben kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy az ellenőrzött intézkedések társadalmi hatásosságát is mérje. A közpénzek eredményes felhasználásának tényleges mércéje ugyanis leginkább az, hogy az érintettek mennyire elégedettek a megtett intézkedésekkel. A Számvevőszék ellenőrzésének célja tehát nem csupán a közpénzügyek rendezettségének a biztosítása, de az állami ellátórendszerek működésének értékelésén keresztül az állampolgárok életminőségét befolyásoló közszolgáltatások fejlesztésének támogatása is. Ennek érdekében folytatta le intézményünk a sürgősségi betegellátás vagy éppen a gyermekétkeztetés rendszerének az ellenőrzését. A Számvevőszék az ellenőrző szervezetek feladatellátását szabályszerűségi, helyénvalósági és teljesítménykritériumok alapján egyaránt értékelte, emellett felmérte az ellátást igénybe vevő állampolgárok véleményét is. E két ellenőrzésünk felhívta a figyelmet arra, hogy a közfeladat ellátását, teljesítményét célszerű rendszeresen és több szempontból is értékelni.

Tisztelt Országgyűlés! Hasonlóan az előző évekhez a Számvevőszék a múlt évi tájékoztatójában is tett felvetéseket az Országgyűlés számára a felelős közpénzügyi gazdálkodás további fejlesztése érdekében. Az idei, illetve az elmúlt években tett felvetéseink olyan nemzetgazdasági és társadalmi szempontból lényeges területeket érintenek, mint a közpénzügyi ellenőrzési rendszerek közötti kooperáció, koordináció erősítése, a digitalizáció fejlesztése az államigazgatásban, vagy éppen az állami beruházások szabályozási környezetének megerősítése, az állami vagyongazdálkodás fejlesztése, a tartalékképzés fontossága a központi költségvetésben, az önkormányzatok integritásának, korrupció elleni védettségének a fejlesztése és a teljesítménymérés elterjesztése a közszféra szervezetei között.

Ez utóbbival kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy az Alaptörvényben foglaltak szerint a közpénzt, közvagyont nemcsak szabályosan, hanem eredményesen kell felhasználni. Ehhez nélkülözhetetlen a teljesítmény mérése annak érdekében, hogy a stratégiai célok megfelelően előkészítettek, megalapozottak legyenek; a célkitűzések teljesítése mérhető legyen, szükség esetén lehetővé váljon a célok elérését biztosító eszközök korrekciója az elvárt eredmény érdekében. De azért van olyan terület, ahol ez nem követelmény, például a pártok pénzköltésének, kampányköltésében az ÁSZ-nak nincs ilyen szerepe, tehát nyilvánvalóan a törvénynek megfelelően ezt nem értékeltük. A teljesítmény-ellenőrzések során a Számvevőszék nem hibákat keres, hanem a teljesítmény szempontjából kockázatos területekre hívja fel az ellenőrzött szervezetek vezetőinek figyelmét.

Mindezek alapján felvetjük, hogy a közpénzzel és közvagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében célszerű a teljesítménymérést tudatosan alkalmazó szervezetek számának növelése, a teljesítménykritériumok meghatározásának erősítése. Ezért azt tűztük ki célul, hogy az integritás kultúrájának magyarországi elterjesztéséhez hasonló gyakorlat szerint egyfajta mozgalmat indítsunk a teljesítménymérés fejlesztése, erősítése érdekében a magyar közszféra szervezetei körében, és ha az Országgyűlés ezt határozatban is megerősíti, akkor ehhez nagyobb hátteret kap a Számvevőszék e kiemelt szándéka.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt befejezném, szeretnék röviden kitérni arra, hogy a 2020. év történelmi vonatkozása miatt különleges esztendő az Állami Számvevőszék számára. Idén 150 éve, hogy 1870-ben megkezdte a működését az első önálló magyar állami számvevőszék, illetve 30 éve, hogy a ’89-es rendszerváltással 1990. január 1-jén újraindult a független számvevőszéki ellenőrzés 40 évnyi szünet után Magyarországon. Mindez azt jelenti, hogy a Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre, és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre. Az idei esztendő továbbá azért is különleges számunkra, mert Warvasovszky Tihamér alelnök úr, aki személyesen most nem tud jelen lenni, júliusban betölti a 70. életévét. Ezt azért osztom meg önökkel, mert a Számvevőszék elnöke és alelnöke a törvényi előírás, vagyis a 2011. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja szerint 70. életévük betöltéséig viselhetik hivatalukat, láthatják el megbízatásukat. Így alelnök úr néhány hét múlva nyugdíjba vonul.

Szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt együtt vettük át megbízatásunkat az Országgyűlés plenáris ülésén, és az elmúlt egy évtizedben közösen dolgoztunk azért, hogy az Állami Számvevőszék betöltse az Alaptörvényben és az egyéb törvényekben meghatározott feladatait, és hozzájáruljon a közpénzügyek fejlesztéséhez. Úgy vélem, hogy a 2019. év eredményei vagy fejlesztésének irányai is azt igazolták, hogy a Számvevőszék a múlt évben nagy hatékonysággal és eredményesen látta el a közpénzek és a közvagyon ellenőrzésével kapcsolatos feladatait.

Meggyőződésem, hogy az Országgyűlésnek beterjesztett tájékoztatónk azt bizonyítja, hogy a múlt évben is teljesítette a Számvevőszék a törvényekben előírt feladatait, valamint eredményesen és célszerűen gazdálkodott a rábízott közpénzzel.

(17.20)

Végezetül szeretném megköszönni a képviselő hölgyeknek és uraknak a munkáját annak keretében, hogy felhasználták, felhasználják ellenőrzési megállapításainkat, tapasztalatainkat, megvitatják a törvényjavaslathoz tett ajánlásainkat, ezzel pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkánk hasznosuljon.

Expozém zárásaként pedig természetesen köszönöm a Számvevőszék munkatársainak, kollégáimnak szakmailag magas szintű értékteremtő munkáját, és engedjék meg, hogy külön ezt megköszönjem főtitkár asszonynak, Holman Magdolnának is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  210  Következő    Ülésnap adatai