Felszólalás adatai

(15.50)

Most soron következik a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyet T/3479. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/3479/39. és 42. számon kapták meg.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a T/3479/2-9., továbbá a T/3479/11. számú módosító javaslatot, valamint a T/3479/40. számú módosító javaslatot előterjesztőik visszavonták, így ezekre nem nyílik meg a részletes vita.

Kétszakaszos tárgyalást javasolok. Felkérem jegyző urat, jegyző asszonyt, melyikőjüknek van kéznél... (Jelzésre:), jegyző urat a vitaszakaszok ismertetésére.

SPALLER ENDRE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő:

Az első vitaszakaszban a T/3479/39. számú ajánlás pontjainak megtárgyalására kerül sor, a visszavont indítványok kivételével.

A második vitaszakaszban az alkotmányügyi bizottság összefüggő javaslatsorának megtárgyalására kerül sor, amelyet a részletes vitához benyújtott második ajánlás tartalmaz. Az összefüggésekre figyelemmel ebben a vitaszakaszban kerül megtárgyalásra a cím kiegészítésére irányuló indítvány is.

ELNÖK: Kérem, jelezzék, hogy egyetértenek-e az elnöki javaslattal, amelyet a jegyző úr felolvasott. (Szavazás.) A szoci frakció is egyetért az elnöki javaslattal? (Az egymással állva beszélgető Gúr Nándor és dr. Józsa István jelzésére:) Nagyon örülök, köszönöm. (Derültség, közbeszólások.) Ezek szerint megyünk tehát tovább, vitaszakaszonként 6 perc az időkeret.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát a T/3479/39. számú bizottsági ajánlás azon pontjaira, amelyeket előterjesztője nem vont vissza. Staudt Gábor képviselő úr jelzi, hogy szólni kíván. Tehát 6 perces az időkeret.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A 13. és a 18. ponthoz szeretnék röviden hozzászólni, remélem, nem az, amit visszavontak, mert már nem tudtam követni; illetve nagyon örülnék neki, ha azt visszavonták volna, akkor le is ülhetnék. (Derültség.)

ELNÖK: Hányas? Bocsánat.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): A 13. és a 18. ajánlási pontok.

ELNÖK: Az a rossz hírem, hogy az nincs visszavonva, tehát erről megnyitottam a részletes vitát.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Sajnálattal, akkor hozzá kell szólnom, bár higgyék el, hogy mindenkinek jobb lett volna, ha ez nem így történik.

Nem szeretnék a részletekbe belemenni a népszavazás kezdeményezéséről szóló javaslatnál, az mindenképpen furcsa, és ezt el kell mondani, hogy a részletes vitára most kerül sor, annak ellenére, hogy tavasszal került ez benyújtásra (Dr. Rétvári Bence jelzésére:), vagy még régebben, akkor még rosszabb a helyzet, államtitkár úr, és ha jól emlékszem és a parlament honlapján jól láttam, akkor ez ráadásul sürgősséggel került benyújtásra. A sürgősség egy kicsit elhúzódott, és talán az egyik utolsó nagyon fontos javaslat itt a népszavazás és az alaptörvényhez kapcsolódó a népképviselet körében, a közvetlen népképviselet körében, amely ide a Ház elé került. Tulajdonképpen emiatt nem is méltó, hogy ennyire szétszabdaltan történik a részletes vita, és nagyon gyér érdeklődés mellett.

Viszont amire szeretném felhívni mégis a figyelmet, tényleg úgy, hogy a részletekbe nem mennék bele, viszont a 13. pontban szerepel az alkotmányügyi bizottság által - természetesen, ezt megszokhattuk, hogy az alkotmányügyi bizottság nagyon szorgos a hétfő hajnali munka terén, és már hétfőre ott vannak ezek a javaslatok - egy olyan kitétel megfogalmazása, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem tartalmazhat szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést.

Ezzel csak az a probléma, hogy ki fogja ezt eldönteni, hogy például mi a megbotránkoztató. Nyilván, aki erről dönt, de azt hiszem, hogy például a megbotránkoztató jelleg kapcsán lehet, hogy valakinek megbotránkoztató egy olyan kifejezés, ami a választópolgárok milliói szerint nagyon is jogos, hogy mondjuk, szerepel egy népszavazási kezdeményezés kapcsán.

Ez gumijogszabálynak tűnik, és a gumijogszabályokat mindig el kell kerülni. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy meggátolják azt, hogy az emberek kinyilvánítsák közvetlenül a véleményüket.

És elég csak a 18-asra gondolni, ahol az szerepel, hogy ha a kérdés szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz, a Nemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést. Viszont ha érdemben nem vizsgálták meg, akkor honnan tudják, hogy mi minek minősül? Ráadásul a Nemzeti Választási Bizottság tagjai többségben köthetőek lesznek a jelenlegi kormányzó többséghez, és itt akár a parlament által delegált tagokra is lehet gondolni, és most tényleg nem fejteném ki, hogy hogyan kerültek megválasztásra. De az az igazság, hogy ez egy olyan szabályt, ráadásul indokolás nélküli visszautasítási lehetőséget ad, amit nem kellene megengedni.

És engedjék meg, hogy a népszavazás kapcsán még egy gondolatra kitérjek. Az alkotmányügyi bizottság előtt elhangzott, de nem árt, ha itt a Házban is tudatosodik, hogy a jövőben - és ez egyébként az alaptörvény rendelkezései között szerepel, utalás történik rá ebben a törvényben is - 50 százalék fölötti részvétel kell majd ahhoz, hogy egyáltalán érvényessé lehessen nyilvánítani, érvényesnek lehessen mondani egy népszavazást. Erre persze azt mondták kormánypárti képviselőtársaink, hogy ha nem is éri el az 50 százalékot, de nagy számban egy irányba szavaznak a választópolgárok, azt nem zárja ki semmi, hogy az Országgyűlés ezt figyelembe vegye. Hát igen, az elmúlt időszakban, főleg a Fidesz-kormányzatot - de ez az MSZP-kormányzatra ugyanúgy igaz - nagyon jól láthattuk, hogy mennyire érdekli, hogy mit gondolnak az emberek, és ha valaminek nem volt kötelező jogi ereje, akkor tulajdonképpen úgy tekintették, hogy ezt nem is kell meglépni vagy jogi szabályozás szintjére hozni.

És gondoljanak egyébként bele, ha korábban is ez a szabályozás van, és nem változtatják meg, akkor úgy a NATO-, mint az EU-népszavazás nem lett volna érvényes és eredményes.

Hozzáteszem, lehet, hogy ez egy érdekes felvetés, de ha önök ezt az új szabályozást vezetik be az alaptörvénybe, akkor miért nem ismételjük meg a NATO- vagy az EU-csatlakozást megerősítő szavazásokat, lévén, hogy az alaptörvény egy új szabályrendszert fektet le. A kormány úgy gondolja, hogy a hasonló súlyú döntéseknek, már természetesen a kormány elvárásai szerint csak a jövőben, de mi úgy gondoljuk, hogy akkor ennek miért ne lehetne visszaható hatálya, akkor ezeket meg kell erősíteni. És nagyon reméljük, egyébként, ha a jövőben, mondjuk, a lisszaboni szerződésről, illetve arról már nem, ha a lisszaboni szerződéshez hasonlóan különböző... Egy percet még kérnék, elnök úr, és akkor befejezném.

ELNÖK: Ebben a műfajban nem tudok adni, muszáj; mondjuk, egy kétpercest kérjen, és akkor...

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Jó, akkor nyomok még egy kétpercest, köszönöm.

ELNÖK: Vegyük úgy, hogy kérte, és akkor tessék folytatni!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tehát akkor be is fejezném azzal, hogy amennyiben egy újabb népszavazásra lenne szükség, vagy inkább úgy pontosítok, ha az Európai Unióban, ami látva például a briteknek azon törekvését, hogy szeretnének szabadulni vagy könnyíteni az Unió igáján, illetve a nagy országokban máshol is megfogalmazódtak ezek, és ez kiegészítve azzal, hogy ez csak alapszerződés-módosítással lesz megfelelő módon jogilag körbebástyázható, bizony a jövőben előkerülhet az, hogy döntenie kell a magyar népnek, hogy mondjuk, az Európai Uniót milyen irányba szeretné látni továbbfejlődni, mondjuk, egy nemzetek Európája vagy egy európai egyesült államok koncepció irányába. Nos, ebben az esetben nem szeretnénk azt, ha újra egy kétharmados döntéssel, mint azt oly sokszor megtették, meg lehetne hozni ezeket a döntéseket, és úgy, ahogy egy normális, demokratikus országban - a legtöbb ország egyébként ilyen -, ki kelljen írni egy népszavazást, és ebben az esetben ennél a népszavazásnál már érthető és akár még hasznos is lehet az 50 százalék fölötti részvétel. És abban az esetben, hogy ha nem megy el az 50 százaléka a választópolgároknak, akkor önöknek majd azt kell mondani az Európai Unió irányába, hogy mondjuk, azért nem sikerült az európai egyesült államok koncepciót megvalósítani, mert a magyar állampolgárok nem mentek el kellő létszámban, és az alaptörvényben ilyen szabályozás szerepel.

Remélem, hogy egyszer ez a forgatókönyv is meg tud valósulni, de sajnos erre, lévén, hogy önök az embereket valóban fontos kérdésekben nem szokták megkérdezni, kevés esélyt látok, de erre az 50 százalékos küszöbre minden szempontból fel kell hívni a figyelmet, és a jövőben legyünk tisztában ezzel a fontos változással.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.00)

ELNÖK: Nem látok több hozzászólási szándékot. Lezárom a vita ezen szakaszát.

Megnyitom a második szakaszt. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok bejelentkezőt. Lezárom a vita ezen szakaszát és a vita egészét is.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni. (Jelzésre:) Nem kíván reagálni. Így aztán bejelenthetem, hogy várhatóan következő ülésünkön döntünk a benyújtott módosító javaslatokról.

Soron következik a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/12415. számon, a költségvetési bizottság tájékoztatóját pedig T/12415/963. számon, az újramegnyitott részletes vitához benyújtott bizottsági ajánlást pedig T/12415/964. számon ismerhették meg.

Emlékeztetem önöket, hogy ma délelőtt a 8 órás időkeret egy részét, egy nagyon pici kis részét a frakciók felhasználták. Felkérem jegyző asszonyt, hogy ismertesse a fennmaradó időkeretek megoszlását.

Felszólalások:   166-168   168-180   180-280      Ülésnap adatai