A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy régóta itt lévő vita közöttünk válságidőszaktól függetlenül, 2010 óta vitázunk, kormány és ellenzék itt az Országgyűlésben azon, hogy vajon segélyt vagy munkát kelle adni az embereknek, és itt a frontvonalak, tisztelt képviselő úr, megmerevedtek, ezt hétről hétre tapasztalhatjuk. Függetlenül a realitásoktól, függetlenül az éppen aktuális helyzettől önök továbbra is segélyekre akarják alapozni a magyar gazdaság működését, ahelyett, hogy amikor a munkahelyüket elveszítő emberekről beszélnek, akkor azt követelnék tőlünk, hogy teremtsünk nekik új munkahelyeket, és hogyha ez így történne, akkor létrejöhetne közöttünk egy példás összefogás, egy példás egyetértés.Mi ugyanis 2010-ben világossá tettük, hogy a magyar gazdaság működését a munkavégzésre és a munkahelyek létrehozására alapozzuk, ugyanis a segélyek által dominált gazdaságpolitikának világos a végeredménye: az ország eladósodása, és az eladósodás végén aztán rossz szándékú emberek  vagy ahogy azt mondják: spekulánsok  állnak, és egy országot valóban így kell védtelenné tenni. Mi ebből nem kérünk, a magyar emberek ebből nem kérnek, és egy egészen más típusú gazdaságpolitika végrehajtására adtak nekünk felhatalmazást.

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy a most kialakult nehéz helyzet még inkább indokolja a munkahelyteremtésre alapuló gazdaságpolitika megerősítését. Tisztelettel tájékoztatom önt és képviselőtársaimat, hogy az elmúlt két hétben négy új nagy magyarországi beruházást jelentettünk be, amelyek ezres nagyságrendben hoznak létre új munkahelyeket. Tisztelettel tájékoztatom önt arról is, hogy megnyitottuk a kérelmek benyújtásának lehetőségét azon vállalatok számára, amelyek a mostani időszakban vállalják a munkahelyeket védő beruházások végrehajtását, amihez a magyar állam a beruházott összeg 50 százalékát odaadja, és hogy mennyire helyes döntés volt ez, szeretném önt tájékoztatni arról, hogy 151 vállalat nyújtotta be eddig az erre vonatkozó kérését, a 151 vállalat összesen 32 064 munkahely megvédését vállalja 75,3 milliárd forint beruházással, amelyhez a maximális támogatás mértéke 36,7 milliárd forint.

Tájékoztatom önt arról is, hogy a 151, ilyen típusú készségét bejelentő vállalat közül 124 magyar vállalat, tehát a magyar vállalatokkal való összefogás igenis működik a magyar munkahelyek megvédése és új munkahelyek létrehozása tekintetében. Tisztelettel tájékoztatom önt arról is, hogy az Európai Bizottsággal már folyamatban van az a notifikációs eljárás, amely az ilyen típusú, külön EU-vizsgálat nélkül adható, 800 ezer eurót meghaladó összegek folyósítását teszi majd lehetővé. Ennek a bevezetési időpontja kizárólag az Európai Bizottság mérlegelésétől és döntéshozatali sebességétől függ.

Tájékoztatom önt arról is, hogy eddig már 72 vállalat nyújtotta be az igényét arra a hitelkonstrukcióra, amelynek keretében 0,1, valamint 2,3 százalék között mozog a kamat. Kis- és közepes vállalkozások számára most a likviditás a fő kérdés, ha meg tudják tartani a likviditásukat, meg tudják tartani  legalábbis jobb esély van arra, hogy meg tudják tartani  a munkahelyeket. Az egy éven belüli likviditási hiteleket 0,1 százalékon adjuk. Én azt gondolom, ennek sokkal több értelme van, mint annak, hogy segélyt adjunk.

A vállalkozásokat és a vállalatokat kell segíteni abban, hogy meg tudják védeni a munkahelyeket, és új munkahelyeket tudjanak létrehozni. 450 milliárd forintnyi ilyen kedvezményes hitelt fogunk kiadni az elkövetkezendő hetekben és hónapokban  450 milliárd forintnyit! , emellett pedig ki fogunk adni 60 milliárd forintot azon vállalatok, kisvállalkozások számára, amelyek a termékértékesítésnél problémába ütköznek, hogyha hosszabb a fizetési határidő, hogy ezt át tudjuk hidalni a számunkra, és 50 milliárd forintot biztosítunk már most azon vállalkozások számára, amelyek banki hitelből finanszírozzák a működésüket, de a kereskedelmi bankok a jelen helyzetben szigorítják a feltételeket; mögéjük állunk, és garanciával segítjük tovább (Az elnök csenget.) a működésüket.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondoljuk, ennek van értelme, és nem a segélyezésnek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a román elnök elmúlt héten tett nyilatkozatáról. Szeretném leszögezni azt, hogy Magyarország Kormánya a jó magyar-román viszonyban érdekelt, Románia a negyedik legjelentősebb exportpiaca a magyar vállalatoknak, és az Erdélyben és a Székelyföldön élő magyaroknak is az az érdeke, hogy Magyarország és Románia között jó kapcsolat legyen. És hogy ilyen típusú jó kapcsolat kivitelezhető lenne, arra például bizonyíték Magyarország és Szerbia együttműködése, amely soha ilyen jó nem volt korábban, mint jelenleg. De kettőn áll a vásár. És sajnos a jelenlegi romániai politikai elit képviselői az elmúlt hetekben nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy Románia és Magyarország között ne jó, ne a kölcsönös bizalmon vagy megbecsülésen, tiszteleten alapuló kapcsolat jöjjön létre. Ki kell mondanunk, hogy egy több mint ezeréves nemzet képviselőivel, egy több mint ezeréves nemzettel nem lehet úgy beszélni, mint ahogyan tette azt Románia elnöke az elmúlt héten. Értjük a román külügyminisztérium értékelését, amely szerint egy román belpolitikai kérdésben nyilvánult meg. De egy román belpolitikai kérdésbe hogyan kerül bele például a magyar miniszterelnök említése? Vagy egy olyan ügyben, amelyet európai szinten is teljesen demokratikus viták közepette lehet megvitatni, mint az autonómia kérdése, hogyan lehet azt ilyen gyűlöletkeltő módon felhozni?

Romániában parlamenti választás közeleg, és a parlamenti választások közeledtével sajnos sokszor a román politikai elit bizonyos képviselői előhúzzák a magyar kártyát. Ezt vissza kell utasítanunk! A magyarokkal szembeni minden gyűlöletkeltést vissza kell utasítani, és világossá kell tennünk itt a magyar parlamentben  remélhetőleg ez a kérdés pártok fölött élvezi a konszenzust , hogy ránk, magyarokra, az anyaországban élő magyarokra, ránk, a magyar parlament képviselőire, ránk, a magyar kormányra az Erdélyben és a Székelyföldön élő emberek mindig, minden körülmények között számíthatnak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Egyúttal pedig valóban tisztelettel és köszönettel tartozunk annak a két ellenzéki pártnak, amelyek közül egyik a parlamentben ül, másik pedig nincs a parlamentben, amely megnyilvánult ebben a kérdésben. (Balczó Zoltán közbeszól.) Tájékoztatom önöket arról is… Ha a Jobbik is megtette, akkor azt is köszönjük.

Tájékoztatom önöket arról is, hogy a jelenlegi körülmények közepette Magyarországnak nem lehet más a célja gazdaságpolitikai szempontból, mint az, hogy Közép-Európa legvonzóbb beruházási célpontja maradjunk.

Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy csak az elmúlt két hétben az egyik legnagyobb dán áruházlánc döntött úgy, hogy a regionális logisztikai központját Magyarországra hozza. Az európai piacra belépett egyik legnagyobb amerikai streamingszolgáltató vállalat az európai szolgáltatóközpontját hozta Budapestre, az egyik legnagyobb európai vegyipari vállalat Magyarország legnagyobb háztartási és vegyipari üzeméhez szükséges beruházásokat hozott Magyarországra, a mai napon pedig aláírtuk a stratégiai együttműködési megállapodást Magyarország legnagyobb munkaerő-kölcsönző és -közvetítő vállalatával. Hiszen az elkövetkezendő időszakban az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy hány beruházást tudunk Magyarországra hozni, hány új munkahelyet tudunk teremteni, és azok tekintetében rendelkezésre foge állni a képzett munkaerő.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Szeretném önnek elmondani azt is, hogy a kormányzati tájékoztatási tevékenységet a jövőben is fenn fogjuk tartani. Kormányzati tájékoztatás nélkül például a magyar kis- és közepes vállalkozások nem lehetnének tisztában mindazokkal a hiteltermékekkel és költségvetésből származó támogatásokkal, amelyeket éppen azért hoztunk létre, hogy a veszélybe került munkahelyeket megvédjük, az elveszett munkahelyek helyett pedig újakat tudjunk létrehozni. Ha nem tájékoztatnánk a vállalkozásokat, nem tudnának a beruházásokhoz nyújtott támogatásokról, nem tudnának a rövidített munkaidő esetében rendelkezésre álló állami bértámogatásról, vagy nem tudnának azokról az alacsony kamatozású hitelekről, amelyek a magyar vállalkozások likviditását hivatottak fenntartani.

Tehát kormányzati tájékoztatás ezután is lesz, ennek különböző formái vannak. Vannak, amelyeket a szabadtéren, és vannak, amelyeket itt a parlamentben gyakorolunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretnék csatlakozni frakcióvezető úrhoz abban a tekintetben, hogy köszönettel tartozunk minden magyar embernek, akik az elmúlt hetekben, sőt most már hónapokban fegyelmezetten vették tudomásul azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek kétségtelenül egy új, nehezebb helyzetet teremtettek mindenki számára, szokatlan helyzetet mindenképpen, és köszönettel tartozunk mindenkinek, aki a korlátozó intézkedések tiszteletben tartásával hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszer felkészítését a világjárvány elleni védekezésre el tudtuk végezni. Még abban is egyetértünk, hogy a világjárvány után, ha egyáltalán ennek a kifejezésnek lesz egy konszenzusos tartalma bármikor is, szóval, hogy a világjárvány után semmi nem lesz ugyanolyan, mint volt korábban. Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, azt is el kell mondanom, hogy nagyon furcsa egy szocialista frakcióvezető szájából hallani a számonkérést a nyugdíjasok ügyében. Emlékezhetünk arra, amikor önök elvették a 13. havi nyugdíjat, mi most a gazdaságvédelmi akciótervvel megtettük az első lépést a nyugdíjasoktól akkor elvett összeg visszaadására. Emlékezhetünk arra, hogy hogyan és milyen nemzetközi és belpolitikai csaták közepette tudtuk csökkenteni a rezsiköltségeket. Emlékezhetünk arra, hogy akkor kik nyomták a vészcsengőt Brüsszelben, kik követeltek hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárásokat, és kik támogatták őket itthonról. És furcsa a szocialistákat a családoknak járó támogatások kérdésében is számonkérni hallani, miközben a magyar családok soha nem kaptak annyi támogatást a kormányzattól, mint 2010 óta, soha annyi támogatást nem kaptak, mint amennyit a családi adókedvezmények formájában, valamint a családvédelmi akcióterv keretében biztosítunk a magyar családok számára.

Tisztelt képviselő úr, szeretném önnek elmondani azt is, hogy amikor ön a magyar kis- és közepes vállalkozókért szól, akkor természetesen még egyet is érthetnénk, de amikor arról beszél, hogy ezek a vállalkozások nem kapták meg a nekik járó támogatást, akkor azt kell mondjam kellő tisztelettel  ellentétben Gyurcsány Ferenc iránymutatásával, kellő tisztelettel , hogy önök a tényekkel és a valósággal állnak hadilábon. Még egyszer szeretném elmondani, hogy a magyar kormány úgy döntött, hogy a kieső munkaidőre vonatkozó kieső bérek esetében állami bértámogatási rendszert indítunk. Világossá tettük, hogy 800 ezer euróig minden olyan magyar vállalkozás beruházásának a felét készpénzben odaadjuk, amellyel munkahelyeket védenek meg, és szeretném még egyszer elmondani, hogy 151 vállalat jelentkezett már erre, és ezek közül 124 magyar vállalat, akik vállalták azt, hogy összesen 32 ezer munkahelyet fognak megvédeni.

Ez az első lépés, de ezt elvitatni, meg erről azt mondani, hogy ez nincs, meg nem vesszük figyelembe, az, még egyszer mondom, a valósággal történő konfrontálódásnak a jele, mint ahogy még egyszer szeretném azt is aláhúzni, soha ilyen kedvezményesen, soha ilyen nagy mértékben és soha ilyen könnyen likviditás fenntartásához, munkahelyek megvédéséhez és új munkahelyek létrehozásához hitelt magyar vállalkozások még nem tudtak felvenni, mint jelenleg. Ugyanis ezt a rendszert is, amelynek keretében 2000 milliárd forintnyi hitellehetőség nyílik meg 500 milliárd forintnyi garancia mellett, a gazdaságvédelmi akciótervvel teremtettük meg.

Tisztelt képviselő úr, még egyszer szeretném elmondani önnek, önöknek, hogy a köztünk lévő vita fenn fog maradni, önök mindig a segélyezésre akarják alapítani a gazdaságpolitikájukat, mi a munkahelyteremtésre. 2018-ban volt utoljára parlamenti választás Magyarországon, önök is kínáltak egy alternatívát, meg mi is kínáltunk egy víziót, és a magyar polgárok világos döntést hoztak. Kérjük ennek tiszteletben tartását, mint ahogy mi is tiszteletben tartjuk ezt a döntést, és ennek jegyében kormányzunk továbbra is. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A világjárvány egy olyan helyzetet idézett elő mindenki számára, amilyen helyzetben korábban még soha nem voltunk. Önnek igaza van abban, hogy 2010 óta folyamatos válsághelyzetek és kihívások közepette kell tenni a dolgunkat, de talán nem túlzok akkor, amikor azt mondom, hogy ilyen összetett válsághelyzettel, ilyen összetett kihívásokkal kormányzásunk kezdete óta talán nem találkoztunk.Önnek igaza van abban, hogy 2010-ben egy mély gazdasági válságban volt Magyarország. Emlékezhetünk arra, hogy Magyarország előbb szorult az IMF lélegeztetőgépére, mint Görögország. Emlékezhetünk arra, hogy 12 százalék fölött volt a munkanélküliség, emlékezhetünk arra, hogy 86 százalék fölött volt az államadósság, 7 százalék körül az adott pillanatban a költségvetési deficit. És emlékezhetünk arra is, hogy nagyon kevesen voltak az úgynevezett szakértők között azok, akik bár nagy tekintéllyel rendelkeznek és rendelkeztek, de akár egy pici esélyt is adtak volna nekünk nemhogy a kilábalásra, hanem arra, hogy tíz esztendő elteltével elmondhatjuk, hogy a tavalyi év végén Magyarország mutatta fel a leggyorsabb gazdasági növekedési ütemet az Európai Unióban.

Persze ugyanazok, akik akkor az intézkedéseink ellen érveltek, ugyanazok, akik azt mondták, hogy ez nem fog működni, most ugyanolyan önbizalommal adnak tanácsokat, adnak interjúkat, és értékelik a helyzetet, és mondják el, hogy most sem fog működni. Reméljük, hogy pont úgy lesz igazuk, mint ahogyan 2010-ben volt, amikor tökéletesen az ellenkezője jött be annak, amit a nagy tekintélyű kiváló közgazdász szakértők elmondtak.

Aztán 2015-ben jött a migrációs válság, amikor világossá vált, hogy egy korábban kevésbé tapasztalt biztonsági és kulturális kockázattal és fenyegetéssel nézünk szembe. Emlékezhetünk akkor is arra, hogy kik voltak azok, akik Magyarország sikerének tekintetében ellenérdekeltek voltak, és mindez igaz a mai napig is. Emlékezhetünk arra, hogy kik kritizáltak minket a lehető leghangosabban Brüsszelben és az európai nyilvánosságban, és emlékezhetünk arra is, hogy ehhez a tüzet kik szították itthon. És most itt vagyunk 2020-ban, amikor egy komplex gazdasági, egészségügyi és minden másfajta hatással és kihívásokkal együtt járó válsággal állunk szemben. Láthatjuk azt is, hogy most is vannak olyanok, akkor Magyarország és a magyar emberek sikerében érdekeltek, és vannak olyanok is, akik mindebben ellenérdekeltek.

Ön felhozta, tisztelt képviselő úr, a külföldön rekedt magyarok kérdését. Valóban, amióta kitört a világjárvány, 9399 magyar állampolgárt hoztunk haza, akik önhibájukon kívül külföldön rekedtek, akik nem tudtak hazajönni a polgári kereskedelmi légi közlekedést érintő szigorító intézkedések életbe léptetése miatt. És még most is, tisztelt képviselő úr, dacára annak, hogy 9399 magyar állampolgárt már hazahoztunk, további 740 magyar ember hazatérésén dolgozunk. Tisztelettel tájékoztatom önöket arról, hogy az Egyesült Államokban rekedt magyarok hazaszállítása érdekében ezen a héten is különrepülőgépet fogunk indítani. Ez a különrepülőgép nemcsak az Egyesült Államokban, illetve Kanadában rekedt magyarokat hoz haza, összességében 94-et, hanem rajtuk kívül 15 szlovák, 4 szlovén állampolgár hazahozatalában is közre fogunk működni, mert ha valamikor, akkor ilyenkor van szükség a közép-európai összefogásra.

Szeretném elmondani önnek azt is, tisztelt képviselő úr, hogy valószínűleg itt, ezen Ház falai között mindenki egyetértett önnel akkor, amikor arról beszélt, hogy a magyar emberek megvédésének érdekében komoly áldozatokat hozó, rendkívül sokat és hősiesen dolgozó orvosoknak, ápolóknak, rendőröknek, tűzoltóknak és katonáknak, valamint az önkénteseknek mindannyian őszinte hálával tartozunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.30)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország abban érdekelt, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn Romániával. Így van ez minden szomszédos ország esetében, de tekintettel a nagy létszámú magyar nemzeti közösségre Erdélyben és a Székelyföldön, különösen igaz ez a célkitűzésünk Románia vonatkozásában. Sajnos azt kell elmondanom itt a tisztelt Háznak, hogy az elmúlt hetekben a román politikai elit számos tagja tett olyan nyilatkozatokat, amelyek joggal sértették minden anyaországban és határon túl élő magyar becsületét. Klaus Iohannis elnök szóban forgó nyilatkozata nyilvánvalóan teljes mértékben elfogadhatatlan, azt a lehető leghatározottabban vissza kell utasítanunk. Mindazok a jellemzések, mindazok a pontok, amelyeket Klaus Iohannis elmondott, mélyen sértik a magyar embereket. Klaus Iohannisnak igenis több tiszteletet kell mutatnia Magyarország és a magyar emberek, a magyar nemzet valamennyi tagja irányába. Most arról nem is beszélve, hogy az erdélyi és a székelyföldi magyarság egy nagy része őt támogatta a legutóbbi elnökválasztáson. Már csak ezért is illene tisztelettel fordulnia az erdélyi, illetve a székelyföldi magyarság irányába.

Tisztelettel tájékoztatom önt arról, hogy a diplomáciai csatornákon és a kommunikációs csatornákon is világossá tettük ennek a nyilatkozatnak a tarthatatlanságát. Azt követeljük, hogy Klaus Iohannis adjon több tiszteletet a magyar embereknek. Mi egy ezeréves nemzetet képviselünk, és egy ezeréves nemzettel így nem beszélhet senki. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek önnel abban, hogy ha valamikor, akkor a mostani világjárvány által kialakított helyzetben nagy szükség van, illetve lenne a kétoldalú kapcsolatok javítására. Az elmúlt időszakban több kérést is megfogalmazott felénk a román fél a világjárvány következményei nyomán, s ezeket mi mind, egytől egyig végrehajtottuk. Kérték azt, hogy Nyugat-Európából haza tudjanak térni egy tranzitmegállapodás formáján a román állampolgárok, s mi ebben segítséget nyújtottunk. Most kérések hangoznak el az ellenkező irányú mozgásra nézvést, és természetesen ebben is segíteni fogunk. Meg tudtunk állapodni a magyar és román állampolgárságú ingázók vonatkozásában arról, hogy bizonyos határátkelőhelyeket használhassanak, tehát sikerült gyakorlatilag minden praktikus kérdésben megállapodni.

Azt csak hozzáteszem, hogy aznap, amikor a román külügyminiszter felhívott annak érdekében, hogy hazatérhessenek Nyugat-Európából a román állampolgárok, aznap büntették meg az erdélyi magyar polgármestereket azért, mert március 15-én kihelyezték a magyar, illetve a székely lobogót. Én szégyenteljesnek tartom, hogy ezért megbüntették őket. Ezzel párhuzamosan fogalmazták meg a kéréseiket, és ezen pillanat óta sem történt semmifajta bocsánatkérés. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! 2016-ban indítottuk meg a gazdaságfejlesztési programjainkat a Kárpát-medencében, a szomszédos országok alapvetően magyarlakta területein. 230 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósulásához nyújtottunk eddig támogatást, több ezer új munkahely jött létre a közép-európai térségben, 54 984 nyertes pályázatot tudtunk támogatni magyar költségvetési forrásból.Jól mondta a képviselő asszony, 2018 óta már Magyarországon működő vállalatok is részt vesznek ezekben a határon túli fejlesztésekben. Így tehát ezek a beruházások nemcsak hogy a határon túli magyarok számára teremtenek munkahelyeket, hanem a magyar gazdaság növekedéséhez, a magyar vállalatok versenyképességéhez is egy komoly hozzájárulást jelentenek.

Tisztelettel tájékoztatom önt arról, hogy a kormány múlt heti döntéseinek értelmében egy új beruházástámogatási kategóriát indítunk meg, 25 milliárd forintos keretből tudjuk támogatni azokat a magyarországi vállalatokat, akik külföldön hoznak létre munkahelyteremtő beruházást. Alapvetően természetesen a közép-európai térségről, Magyarország szomszédos területeiről beszélünk. Mikro-, kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak ezekre a beruházásokra. Előnyben részesítjük természetesen a munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését. A támogatási intenzitás 60 százalékig terjedhet, tehát maximum a beruházott összeg 60 százalékát adhatjuk oda költségvetési támogatásként. Az Európai Unió új szabálya szerint 800 ezer euró lehet a maximális támogatási összeg egy pályázó esetében. Ezért úgy számolunk, tisztelt képviselő asszony, hogy mintegy 200-250 magyarországi vállalatot tudunk külföldi beruházása során támogatni ebből az új pályázati kategóriából. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Mi a határon túl élő magyar nemzeti közösségek tagjait természetesen a magyar nemzet részének tekintjük, ennek megfelelően alakítjuk a politikánkat, és ennek megfelelően a gazdasági megerősödésüket is támogatjuk. Mi úgy tekintünk a határon túl élő magyar nemzeti közösségekre, mint amelyek összekötő kapcsot jelentenek köztünk és a lakhelyükül szolgáló ország között. Olyan erőforrásként tekintünk rájuk, akiknek nyomán mi magunk is erősebbek lehetünk.Mi azt gondoljuk, hogy Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy Közép-Európa erősödjön, márpedig Közép-Európa erősödésében mi, a magyar nemzet tagjai, éljünk az anyaországban vagy a határon túli területeken, sokat tehetünk hozzá. Ezért mindaddig, amíg mi kormányzunk, tisztelt képviselő asszony, vegye biztosra, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek a kormányzati figyelem fókuszában lesznek, és nemcsak beszélünk a támogatásukról, hanem cselekszünk is az érdekükben. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ambivalens ez a helyzet, hiszen hosszú éveken keresztül azért dolgoztunk, hogy határainkon  legálisan, természetesen  minél szabadabban lehessen átjárni, minél több ponton, minél kisebb várakozási idővel. Azért dolgoztunk, hogy a határ menti közösségeink között a lehető legszorosabb kapcsolatrendszer jöjjön létre, azon dolgoztunk, hogy ne kelljen észszerűtlen kerülőket tenni, hanem a Nyugat-Európában tapasztalt 2,5-3 kilométeres távolságot ha nem is megközelítve, de afelé tendálva új határátkelési pontokat építsünk, most pedig azon dolgozunk, hogy legalább ezek közül néhányat újra tudjunk nyitni.Az emberi élet védelme és az emberi egészség védelme az első, természetesen, ezért mindenképpen legitimek voltak azok az intézkedések, amelyek nyomán korlátoztuk a határátkelőinken a személyforgalmat.

A nemzetközi teherforgalom korlátozására viszont nem került sor. A nemzetközi teherforgalomnak továbbra is akadálymentesen és gyorsan kell haladnia. Csak mi, magyarok 43 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le a szomszédainkkal, tehát evidens, hogy ennek fenntartása az érdekünk.

Tisztelettel tájékoztatom önt arról, hogy a mai naptól a Bánrévénél található átkelőhely Szlovákia irányába nemcsak a magyar-szlovák, hanem a magyar-cseh és magyar-lengyel forgalomban is engedi a kamionforgalmat. Annak érdekében pedig, hogy az ingázóknak a lehető legkisebb kerülőutakat kelljen tenni, a lehető leggyorsabban át tudjanak kelni, folyamatosan egyeztetünk a szomszédos országokkal. Jól mondta a képviselő úr, a hét szomszédunkból hattal van is megállapodásunk.

Jó hír, hogy a mai nap reggelétől a Tornanádaskánál található átkelőhelyen Szlovákia irányába ismételten át tudnak kelni az ingázók, és folyamatosan egyeztetünk az osztrák kollégákkal arról, hogy a Jánossomorjánál és az Alsószölnöknél található átkelőhelyeink Győr-Moson-Sopron megye, illetve Vas megye területén minél előbb megnyíljanak az ingázó munkavállalók és földtulajdonosok számára. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A jókívánságokat és a gratulációt köszönjük, az arra érdemesülteknek ezt természetesen továbbítani is fogom.Azt szeretném mindenképpen leszögezni, hogy majd ha a világjárványnak vége lesz, és végre az élet visszatér a normális kerékvágásba, akkor ismételten azt a célt kell kitűznünk magunk elé, hogy a közép-európai térségben is legalább hasonló gyorsasággal és sűrűséggel lehessen legitimen, illetve szabályosan, legálisan átjárni a határt, mint ahogy van ez Nyugat-Európában. Nyugat-Európában a határátkelési pontok közötti átlagos távolság 2,5-3 kilométer, Közép-Európában ez még a 35-40 kilométer felé tendál.

Ugyanakkor tisztelettel tájékoztatom önt arról is, hogy Szerbia vonatkozásában is született megállapodás. A három, nemzetközi teherforgalom számára nyitva tartó átkelőhelyen immár lehetővé vált az ingázás, így a vajdasági magyarok, illetve a határ magyar oldalán élők számára a munkavállalási és földművelési célú határátkelésre is lehetőség nyílik.

Köszönöm a kérdés felvetését. Azon leszünk, hogy minél több magyar állampolgár számára érjünk el a mindennapi élet szempontjából könnyítést jelentő megállapodásokat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyha az elmúlt tíz esztendőben bármiben is önökre hallgattunk volna, akkor ma semmi esélyünk nem lenne arra, hogy a világjárvány nyomán előálló új világgazdasági versenybe eséllyel nevezzünk be. Amit az elmúlt tíz évben önök szorgalmaztak, annak mi mind pont az ellenkezőjét tettük, az eredmény pedig világos. Meg kell nézni, hogyan nézett ki Magyarország 2010-ben  lehet, hogy ez önöknek jobban tetszik; szövetségeseik alakították ki azt a helyzetet, hogy hogyan nézett ki Magyarország 2010-ben. (Dr. Brenner Koloman közbeszól.) Elnök úr, szeretném jelezni, hogy én képviselő úr felszólalását higgadt nyugalommal követtem végig, egyszer sem kiabáltam közbe; csak a jegyzőkönyv kedvéért jelzem, hogy képviselő úr erre sajnos nem alkalmas, de ezt majd a pártja eldönti, hogy ez egy alkalmassági kritériume vagy sem. (Dr. Brenner Koloman közbeszól.) 2019 végére azonban elértünk oda, hogy Magyarország mutatta fel az Európai Unió leggyorsabb gazdasági növekedési ütemét. Még egyszer mondom: 2010-ben Magyarország a probléma része volt az Európai Unióban; Magyarországon 12,5 százalékos volt a munkanélküliség; Magyarországon 1,8 millió adófizetővel akarták működtetni az országot, 1,8 millió adófizető jelentette az úgynevezett közteherviselést.

Ehhez képest 2019 végére, 2020-ra 5 százalékos gazdasági növekedéssel az első helyen állunk az Európai Unióban. 4,5 millió embernek van munkája. Magyarország, annak dacára, hogy lakosságszám tekintetében csak a 92. a világon, ehhez képest a 34. legnagyobb exportteljesítményt tudjuk előállítani. Egyike vagyunk azon 35 országnak a világon, amely több mint 100 milliárd eurónyit exportál évente.

Képviselő Úr! Képviselőtársaim! Önök szerint, hogyha a magyar oktatási rendszer valóban rossz lenne, hogyha a magyar általános és középiskolákban és egyetemeken valóban olyan rossz lenne a színvonal, mint amit önök mondanak, akkor a magyar emberek elő tudnák állítani azt a teljesítményt, amit most előállítanak? Hogyha önök szerint ilyen rossz lenne Magyarországon az iskolai képzés, ha Magyarországon rossz mérnököket képeznének, ha Magyarországon rossz közgazdászokat képeznének, ha Magyarországon rossz munkásokat képeznének a középfokú oktatási intézményekben, akkor önök szerint a világ legnagyobb, legerősebb, legfejlettebb technológiával rendelkező vállalatai idejönnének Magyarországra?

(9.50)

Önök szerint, ha a magyar emberek képzése olyan színvonalú lenne, mint ahogyan azt önök beállítják, akkor az elmúlt öt évben folyamatosan meg tudtuk volna dönteni a beruházási rekordot? Önök szerint a világ legerősebb vállalatai elmennek olyan helyekre, ahol szakképzetlen a munkaerő, ahol nincs elég mérnök, meg ahol nem elég felkészült az ország? Képviselő úr, önök a valósággal hadakoznak.

Persze, vannak olyan kérdések, amelyekben néha egyet szoktunk érteni, bár némiképpen szokatlan módon múltkor már azon is vitatkozni kellett önökkel, hogy a határon túli magyaroknak az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket küldünk, de még mindig vannak bizonyos kérdések… (Dr. Brenner Koloman: Velünk?) Igen, önökkel, így van, önökkel, nézzék vissza a jegyzőkönyveket, ahogyan kritizálták ezt a döntésünket. De még vannak kérdések, amelyekben néha egyet szoktunk érteni. De arra tisztelettel szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy ön a valósággal hadakozik.

Ön a tegnapi napon megkezdődött érettségi kapcsán is kritikát fogalmazott meg. Tisztelt képviselő úr, a diákok világossá tették a saját szándékukat is, hiszen nem volt kötelező érettségizni. Mégis a 98-99 százaléka a diákoknak megjelent az érettségin, és letette az érettségi vizsgát, a mai nap is leteszi, és mint ahogy tegnap is  reméljük, minél többen sikerrel vették az akadályt , bízunk benne, ez a mai napon is így lesz. Államtitkár úr tegnap világossá tette itt az Országgyűlésben, hogy minden létező intézkedést meghoztunk annak érdekében, hogy a diákok és tanáraik a lehető legnagyobb biztonságban legyenek ezekben a napokban. Nagyobb panaszról, nagyobb fennakadásról nem jött hír, annak dacára, hogy valóban rendkívüli körülmények közepette kell megtartani az érettségit. Ezért a panaszkodás és a kritizálás helyett szerintem itt a helye és ideje annak van, hogy mindazon tanároknak, mindazon iskolai dolgozóknak kifejezzük a köszönetünket, akiknek a munkája nyomán tegnap, ma és az elkövetkezendő napokban a magyar diákok érettségit tudnak tenni. Jár nekik a köszönet, és jár nekik a nagyrabecsülés. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Tisztelt Képviselő Úr! Végezetül pedig csak azt szeretném elmondani, hogy a gazdaságvédelmi akciótervet is ön kritizálta, de az ebben meghirdetett lehetőségekre jelentkező vállalatok száma pont az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit ön itt állított. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Brenner képviselő úr felszólalása kapcsán már említettem önöknek, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv azon pontjai, amelyek a Magyarországon munkahelyeket létrehozó, illetve a magyarországi munkahelyeket megvédő vállalatok beruházásait támogatják, kifejezetten kedveltnek és népszerűnek bizonyultak a vállalatok körében.Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az európai uniós szabályok nyomán előállt az a lehetőség, hogy 800 ezer euróig, mindenfajta részletesebb európai uniós vizsgálat nélkül tudjuk költségvetési forrásból támogatni azokat a vállalatokat, akik vállalják, hogy a munkahelyek megvédése, illetve újak létrehozása érdekében beruházásokat hajtanak végre. A beruházástámogatási összeg a beruházott összeg felét érheti el.

Tisztelettel tájékoztatom önöket arról, hogy a mai nap reggeléig 167 vállalat jelezte, hogy élni kíván ezzel a beruházástámogatási lehetőséggel. Ezek a vállalatok összesen 84,4 milliárd forintnyi új beruházást jelentettek be. Tehát csak szeretném jelezni, hogy miközben a világjárvánnyal dacolunk, miközben a világból érkező gazdasági hírek csak negatívak, kizárólag negatív percepciót építenek, addig 167, Magyarországon működő vállalat 84,4 milliárd forintnyi beruházást jelentett be. A jogszabályok értelmében az ehhez nyújtható költségvetési támogatás összesen 40,5 milliárd forint, és ez a 167 vállalat összesen 33 960 munkahely megvédését vállalta.

(10.00)

Még nagyobb öröm az, hogy ezen 167 vállalatból 136 magyar. Tehát ennyit arról a vádról, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései kizárólag a multinacionális vállalatoknak kedveznének. 136 magyar vállalat összesen 16 758 munkahely megvédését vállalja. Rajtuk kívül tíz német, hat amerikai és sok más nemzetiségű vállalat jelentkezett erre a támogatási lehetőségre. A vállalatok közül 28 az építőiparban, 24 a fémiparban, 21 pedig a járműiparban tevékenykedik.

Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy az idei esztendő első negyedévében Magyarországon végrehajtott beruházások kétharmada az autóiparhoz kötődik. Amikor tehát arról beszélünk, hogy a magyar gazdaság esetében milyen kiszolgáltatottságot jelent az állítólagos egyoldalúság, magyarul, hogy sok az autóipari vállalat, látszik, hogy ez nem így van, Magyarország esetében legalábbis biztosan nem, mert mi már évek óta megkezdtük az átállást az új autóipari korszakra, amikor nem a hagyományos, kizárólag dízelmeghajtású autók gyártására, tesztelésére, fejlesztésére koncentrálunk, hanem már az új korszakra, ahol az elektromobilitás és az önmagukat vezető autók jelentik a jövőt az autóipar számára. És jelenleg Magyarországon épülnek a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyárai. A beruházók nemhogy valamifajta késést jeleztek volna, inkább felgyorsították a beruházásaik végrehajtását, segítve ezzel a magyar gazdaság újraindulását.

Ugyanakkor szeretném azt is jelezni, hogy mivel a magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik, és mivel a magyar export a GDP 86,5 százalékát éri el, ezért különösen fontos, hogy a külpiacokon aktív vállalatainkat segítsük, ugyanis a magyar gazdaság összteljesítményét a külső dimenzió komolyan meghatározza. Magyarul, az exportteljesítmény és a külföldről érkező beruházások alapvetően determinálják a magyar gazdaság eredményességét.

Éppen ezért indítottuk el azokat a programokat, amelyek keretében az exportértékláncokban tevékenykedő magyar vállalatok számára 450 milliárd forintnyi hitellehetőséget nyitottunk meg, amelyek közül a kicsiknek és a közepeseknek az éven belüli forgóeszközhitelt 0,1 százalékon adjuk. Emellett pedig áthidaljuk azokat a nehézségeiket, amelyek abból fakadnak, hogy a világpiacok vagy nemzetközi piacok visszaesése miatt a fizetési határidők kitolódtak.

Tehát arról tudom biztosítani képviselő urat és képviselőtársaimat, hogy a gazdaságvédelmi akciótervvel segítséget nyújtunk a magyar vállalatoknak ahhoz, hogy megőrizzék, megvédjék a munkahelyeket és újakat tudjanak létrehozni még a jelenlegi körülmények közepette is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már ma is többször elhangzott itt a mostani napirendi pontot megelőző viták során, hogy Magyarország egy olyan exportorientált ország, amelynek általános gazdasági teljesítményét alapvetően meghatározzák a külső dimenziókban elért sikerek, így minél erőteljesebbek és minél sikeresebbek tudunk lenni az exportpiacokon, annál jobb teljesítményt tud nyújtani a magyar gazdaság. A magyar gazdaság tekintetében az export a GDP 86,5 százalékát éri el. Ez az Európai Unióban is egy éllovas pozícióba helyez minket. Azok az országok, ahol még magasabb ez az arány, ott a gazdaság mérete kisebb, mint a magyar.

Magyarország azon 35 országot felvonultató, globális elitklub tagja, amelynek tagjai egyenként 100 milliárd euró fölötti exportteljesítményt tudnak nyújtani esztendőről esztendőre. Mi a 34. helyen állunk, a tavalyi esztendőben 105 milliárd eurónyi kivitelt realizáltak magyar vállalatok. Ezt a teljesítményt annak dacára értük el, hogy Magyarország lakossága a világon csak a 92. legnagyobb, így tehát 58 hellyel rangsorolódunk előbbre az exportteljesítmény alapján, mint ha az egy népességarányos lista volna. Ezért köszönet, nagyrabecsülés és tisztelet jár valamennyi, Magyarországon termelési és szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatnak, és természetesen nagyrabecsülés, köszönet és tisztelet jár valamennyi magyar embernek, mérnöknek, munkásnak, tanárnak, aki ehhez a teljesítményhez hozzájárult.

A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik, ennélfogva a nemzetközi gazdasági folyamatok alapvetően befolyásolják a magyar gazdaság működésének környezetét is. Ugyanakkor jó hír, hogy az elmúlt öt esztendőben minden évben, évről évre megdöntöttük a nemzetgazdasági történelmi exportrekordot, ez pedig nem jöhetett volna létre a magyar emberek áldozatos, szorgalmas és szakértő munkája nélkül. Ezek az adatok pedig azt mutatják, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar gazdaság versenyképes, világszinten és világviszonylatban is versenyképes.

Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, a világgazdaság szinte minden aspektusából elmondhatjuk azt, hogy a világjárvány után semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt előtte, egy teljesen új verseny indul, új szabályokkal, új szereplőkkel, új pályákon, új játékvezetők sípszavára, és ebbe az új versenybe kell most nekünk beneveznünk. S amikor ebbe az új versenybe benevezünk, akkor nem lehet más a célunk, mint az, hogy továbbra is Magyarországé legyen Közép-Európa legvonzóbb beruházási környezete, és hogy a miénk legyen a leggyorsabb és a leghatékonyabb exportfinanszírozási rendszer.

Magyarul: a célunk az kell legyen, hogy a világjárvány után a magyar gazdaság még erősebb legyen, és még jobb pozícióban legyen, mint a világjárvány előtt. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a gazdaság külső dimenzióit megerősítsük, az exportpiacokra termelő vállalatokat segítsük, megerősítsük a jelenlétüket a külpiacokon, és újabb külpiaci lehetőségekhez segítsük őket.

(10.40)

Szerencsére, amikor benevezünk ebbe az új versenybe, akkor azt jó alapokkal tehetjük. Az elmúlt tíz esztendőben a magyar emberek és a magyar gazdaság teljesítménye feljogosít minket a jó reményekre, tekintettel arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz esztendőben sorra döntötte a rekordokat a foglalkoztatás, a munkában álló emberek száma, az export, a beruházások tekintetében, és eljutottunk oda, hogy a rendszerváltoztatás óta még soha nem dolgoztak egyszerre annyian Magyarországon, mint a világjárvány kitörése előtt. Csak összehasonlításul, 2010-ben még 3 millió 700 ezer alatt volt a munkában álló emberek száma Magyarországon, közülük összesen 1,8 millió fizetett adót, míg 2019 végén már 4,5 millióan dolgoztak, és mindenki hozzájárult a közös terhek viseléséhez és az ország működtetéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindennek megfelelően az Eximbank több új hitel-, garancia- és biztosítási terméket vezetett be annak érdekében, hogy a világjárvány utáni időszakban a magyar vállalatok a lehető legelőnyösebb pozícióban startolhassanak el a nemzetközi piacokon. Először is 450 milliárd forintos keretösszeggel kedvezményes hitelkonstrukciót indítunk az exportértékláncokban szerepet vállaló magyar vállalkozások számára. Hatéves futamidővel, beruházásra és forgóeszközre is lehet igényelni ezeket a hiteleket, amelyek kamata 0,1, illetve 1,7 százalék között változik.

Itt megint szeretném aláhúzni azt, hogy kis- és középvállalkozások esetében az egy éven belüli forgóeszközhitel kamata 0,1 százalék. Már 75 vállalat jelentkezett erre a hitelprogramra néhány nap alatt, és ez a lehetőség természetesen minden magyar vállalat és vállalkozás számára rendelkezésre áll. Mint ahogyan szintén minden magyar vállalat előtt nyitottak a lehetőségek a biztosítási és garanciaprogramokra, amelynek keretében a kis- és közepes, valamint nagyobb vállalatok kereskedelmi bankoknál fenntartott hitelei mögé tesszük be a garanciát annak érdekében, hogy ezért újabb forrásokat ne kelljen lekötniük a vállalkozásoknak, tehát ne rontsák a likviditásukat, illetőleg külpiacra történő értékesítés esetén 365 napig vállaljuk a késedelmes, illetve csúsztatott fizetés esetén az áthidaló segítség nyújtását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezzel összefüggésben most egy olyan törvényjavaslat van itt önök előtt, amellyel egyértelműen azt célozzuk meg, hogy a magyar exportfinanszírozási rendszer legyen a leggyorsabb és a leghatékonyabb itt Közép-Európában hosszú távon is.

Tavaly elfogadtuk a nemzeti exportstratégiát, és ezzel a nemzeti exportstratégiával van összefüggésben, illetve annak a gyakorlati lebontása és végrehajtása részben az a törvényjavaslat, amely most itt fekszik az Országgyűlés asztalán. Ezzel a törvényjavaslattal tovább csökkentjük a magyar vállalkozások adminisztrációs terheit. Ugyanis a nemzetközi gyakorlattal összhangban az Eximbank mind garanciát, mind pedig kezességet tud nyújtani, ha ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja. Mégpedig állami készfizető kezesség mellett tudjuk ezt tenni, így a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs költségek és terhek csökkenni fognak, a vállalt kezesség esetén elegendő a kezesség jogosultjának megkötni a biztosítéki szerződéseket, amelyek az Eximbank mint kezes teljesítése esetén a törvény alapján az Eximbankra átszállnak.

A másik fontos célja ennek a törvényjavaslatnak az, hogy fel tudjuk gyorsítani az exportőrök, a külpiacokra termelő vállalkozások finanszírozáshoz jutását. Ez főleg most fontos, amikor a világjárvány jelentette nehézségek közepette vállalatok likviditási kihívásokkal szembesülnek, és most igaz az a magyar mondás, mely szerint aki gyorsan ad, az kétszer ad, tehát a hitelszerződések megkötésének a sebességét is jelentős mértékben növeljük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nyomán az Eximbank hiteleit a vállalkozások számára konkrétan elérhetővé tevő kereskedelmi bankok hitelkorlátját is megnöveljük, ezzel pedig újabb vállalatok számára tesszük lehetővé a hiteltermékekhez való hozzájutást. Ugyanis a kereskedelmi bankok esetében az úgynevezett nagy kockázat vállalására vonatkozó szabályozás miatt jelenleg számos kereskedelmi bank elérte azt a határt, ameddig hitelt nyújthat, így új hitelek nyújtására nincsen lehetőségük, sőt közvetítőként az Eximbank hiteltermékeit sem tudják kihelyezni, ezért ebben a törvényjavaslatban most azt terjesztjük önök elé, hogy növeljük meg ezeket a limiteket, ezeket az összegeket annak érdekében, hogy az eximbanki hiteltermékeket a kereskedelmi bankok minél szélesebb körben ki tudják ajánlani, ennek következtében pedig minél több magyar vállalkozás ezeket a hiteleket fel tudja venni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat értelmében az Eximbank tőkealapokba történő befektetési képessége is jelentősen bővülni fog. Ugyanis ezen törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy az Eximbank a bel- és külföldi kockázati és magántőkealapok mellett ingatlanalapok alapításához vagy az ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan is jegyezhessen befektetési jegyet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Eximbank az ingatlanalapokba történő tőkebefektetéssel finanszírozni tudja a hazai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat azáltal, hogy ezen alapok tőkéjéből akár a határainkon kívüli területeken is tudnak vásárolni ipari, idegenforgalmi, irodai és egyéb célú ingatlanokat, ezek fejlesztésében és üzemeltetésében részt tudnak venni, összefüggésben, illetve összhangban a kifektetési politikában meghatározott célokkal.

A Magyarországon már sikeres ingatlanportfóliót kiépített és diverzifikált ingatlanportfóliókat üzemeltető társaságok  magyar vállalatok tehát, húzom alá  kiléphetnek a nemzetközi ingatlanpiacra, ami lehetővé teszi számukra az itthon megszerzett piaci tudás és tapasztalat hasznosítását, valamint az innovatív magyar építőipari termékek és szolgáltatások exportját, hiszen ezek a magyar építőanyagok, illetve technológiák beépülhetnek, illetve felhasználásra kerülhetnek a fejlesztendő, üzemeltetésre átvett külföldi ingatlanokba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ingatlanalapokra minden országban szigorú szabályozások vonatkoznak, ugyanakkor a megfelelő jogi garanciák is természetesen rendelkezésre állnak a befektetések megtérülésére vonatkozóan. Ugye, egy ingatlanalap a méretéből adódóan, sok elemből álló, általában jól strukturált ingatlanportfóliót képes felvásárolni, aztán üzemeltetni és hasznosítani, ezért a diverzifikációból fakadóan, megfelelő szakértői felügyelet mellett az ilyen típusú befektetések viszonylag alacsony kockázatú befektetésnek számítanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat általános célja tehát az, hogy a magyar vállalatok nemzetközi piacokon történő versenyképességét megerősítsük, ott sikerekhez segítsük a magyar vállalatokat, ezt pedig másként nem lehet elérni, mint azzal, hogy ezeket a magyar cégeket újabb finanszírozási forrásokhoz juttatjuk. Ha körülnézünk, szerte a világban államok, kormányok pontosan ugyanezt teszik, a külpiacokon aktív vállalataik számára újabb finanszírozási forrásokat nyitnak meg, mi sem maradhatunk le ebben a versenyben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül van egy technikai jellegű javaslat is ebben a törvényjavaslatban, a helyzet ugyanis az, hogy 2020. január 1-jétől hatályba lépett a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek az új változata, ezért szükséges a külszolgálati törvénynek is a technikai jellegű módosítása.

(10.50)

Ugyanis a kormányzati igazgatásról szóló törvény az idei esztendő elejétől évente 3 munkanapnyi pluszszabadságot, pótszabadságot biztosít minden 50. életévét betöltött tisztviselő számára, ugyanakkor a jelenlegi törvényi környezetben a külszolgálatot teljesítő tisztviselők esetében ezt az újdonsült szabályt nem tudjuk alkalmazni. Annak érdekében, hogy koherens legyen a szabályozás, tehát ugyanaz vonatkozzon a külszolgálatot betöltő tisztviselőkre, mint az itthon dolgozókra ebben a tekintetben, ezt a szabályt módosítani kell.

Emellett pedig az Európai Uniónál vagy más nemzetközi szervezeteknél dolgozó nemzeti szakértők esetében is pontosítjuk az idevonatkozó szabályokat.

Végezetül pedig szintén az idei esztendő elejétől lépett hatályba a társadalombiztosítási és nyugellátásról szóló törvénynek az új verziója, ahol egy bizonyos örökbefogadói díj került bevezetésre, és ezt a jogintézményt most a külszolgálati törvényben is meg kell jeleníteni. Így ezekre a technikai módosításokra, illetve ezeknek a parlament elé terjesztésére is felhasználtuk az Eximbank működésének módosításáról szóló törvényt, amelyhez pedig kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását, egyúttal pedig köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Továbbra is természetesen a világjárvány határozza meg a nemzetközi politikai diskurzust, és így ezzel a magyart is. Az egész Európai Unió területén és így Magyarországon is a védekezés új szakaszába léptünk, hiszen egyszerűsítő és lazító intézkedéseket vezet be különböző intenzitással és különböző menetrend szerint gyakorlatilag valamennyi európai ország.Fontos, hogy a lazító intézkedések során mindenki figyelemmel legyen a begyűjtött tapasztalatokra, hiszen a járvány különböző időszakokban és különböző időpontokban érte el az európai országokat. Volt, amelyik már korábban szembesült vele, így a járvány  mondhatni  talán lefutásával vagy csúcspontját követő időszakával is előbb találkoznak, ezért fontos, hogy akik most időben elöl mennek, azoknak a tapasztalatait összegyűjtve is alapozzuk meg a saját döntéseinket.

Észszerű és körültekintő egyensúlyra kell törekednünk három kérdés tekintetében: mindenekelőtt természetesen az emberi élet és egészség védelmére tekintettel, aztán a gazdaság újraindítására tekintettel, valamint a normális élet visszanyerésére való tekintettel. Magyarország Kormányának döntései a kijárási korlátozások feloldása, illetve lazítása tekintetében éppen ezen keret- és feltételrendszer keretei között maradtak.

Engedjék meg, hogy röviden beszámoljak a kormány elmúlt napokban meghozott intézkedéseiről, amely intézkedéseknek szintén hármas célrendszere volt: egyrészt az egészségügyi ellátórendszer felkészítése egy olyan helyzetre, amihez foghatót még nem állt módunkban tapasztalni; aztán a gazdaság számára biztosítani a kedvező startpozíciót abban az új világgazdasági korszakban, amely teljes egészében egy új típusú versenyt hoz majd magával; valamint az elmúlt évek és évtizedek trendjeivel teljesen ellentétes utazási korlátozások nyomán biztosítani kellett az önhibájukon kívül külföldön rekedt magyar emberek hazahozatalát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez utóbbival szeretném kezdeni, mert ott a legrövidebb a beszámolóm. A mai napon átléptük a tízezer főt a repatriált, vagyis hazatérésében segített magyar emberek számának vonatkozásában; 10 001 magyar embernek segítettünk eddig hazatérni, és 541 magyar állampolgár van még mindig külföldön, aki az utazási korlátozások miatt eddig nem tudott hazatérni  számukra is minden támogatást biztosítunk. Ebben a tekintetben sok vita volt az európai uniós támogatásokról. Természetesen minden egyes mentesítő járatot bejelentettünk az Európai Uniónak, szinte minden egyes mentesítő járatunkon más európai uniós országok polgárait is hazahoztuk, mind ez idáig azonban nemhogy támogatást, még választ sem kaptunk az Európai Uniótól.

Szeretném önöket tájékoztatni az egészségügyi védekezés sikeressége szempontjából létfontosságú beszerzésekről. Önök azt pontosan tudják az Országgyűlésben, hiszen hétről hétre beszámoltam önöknek, hogy egy légi hidat hoztunk létre Kína és Magyarország között. A mai napig több mint 130 repülőgép közlekedett ezen a légi hídon, több mint 130 repülőgép szállított az egészségügyi védekezés szempontjából nélkülözhetetlen eszközöket Magyarországra.

Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy mindeddig 132 millió 175 ezer maszk érkezett, és további szerződésünk van 40 millió 400 ezerre.

Tájékoztatom önöket, hogy 3298 lélegeztetőgépet szállítottak le eddig a kínai vállalatok Magyarországra, csak az elmúlt héten 1351-et.

Tájékoztatom önöket arról is, hogy 2 millió 370 ezer teszt már megérkezett, és további 1 millió 170 ezerre van szerződésünk.

A védőfelszerelések  úgymint védőruházat, szemüvegek, arcvédők  tekintetében 68 millió 665 ezer már itt van Magyarországon, már csak kevesebb mint egymillió ilyen védőfelszerelés leszállítására várunk.

Egyúttal pedig tájékoztatom önöket arról is, hogy Kínából 850 ezer olyan gyógyszert kaptunk, amelyet csak három másik országnak adnak, és amellyel kapcsolatban kifejezetten pozitív tapasztalatokkal rendelkeznek a koronavírusos betegek kezelése tekintetében, ugyanakkor megállapodtunk Japánnal is, hogy az ott kifejlesztett gyógyszerből 12 200-at Magyarországra szállítanak. A Magyarországra szánt gyógyszerek elkészültek, azok már leszállításra várnak.

Tájékoztatom önöket arról, hogy a védekezés során több országtól, így Kínától és a Türk Tanács tagállamaitól is kaptunk segítséget, és a beszerzéseknek köszönhetően eljutottunk oda, hogy mi is tudtunk segíteni azoknak, akik bajban voltak, így komoly segítséget juttattunk a határon túl élő magyar nemzeti közösségeknek, valamint azon szomszédos országoknak és azon nyugat-balkáni országoknak, amelyek rászorultak a segítségünkre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan mindannyian látjuk, halljuk, hogy az elmúlt napokban orvosszakmai vitákról írt a magyar sajtó egy része. Én azt gondolom, hogy az mindannyiunk számára  nem lévén orvosszakemberek is  nyilvánvaló kell hogy legyen, hogy különböző eszközöket különböző ellátási fázisokban használnak; mindig amit az egészségügyi terület kér, mi azt megrendeljük, azt le is szállítjuk az európai szabványoknak megfelelően.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaság terén is éltünk át klasszikus vitákat. A parlament ellenzéki oldala azt követelte tőlünk, hogy sokkal inkább segélyeket, mint munkahelyeket adjunk az embereknek, mi azonban továbbra is egy olyan gazdaságpolitikát folytatunk, amely munkahelyek létrehozására fókuszál. Legalább annyi új munkahelyet hozunk létre, mint amennyit a válság veszélybe sodort, és megpróbáljuk megvédeni az összes veszélybe kerülő munkahelyet Magyarországon. Munkahely viszont csak beruházásból lesz, a beruházásból viszont lesz munkahely, munkahelyből pedig lesz munka, munkából pedig lesz kiszámítható jövőkép és egzisztencia. Segélyből viszont lesz eladósodás és kiszolgáltatottság, ezért a jövőben is a munkahelyek létrehozását támogatjuk.

Egy európai szabályozási változást kihasználva 800 ezer eurós maximumösszeggel támogatjuk azokat a Magyarországon működő vállalatokat, akik a saját vállalatuknál lévő munkahelyek megvédése érdekében hajlandóak beruházásokat végrehajtani, a beruházott összeg felét odaadjuk ezeknek a vállalatoknak. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném jelezni önöknek, hogy eddig 526 ilyen vállalat jelentkezett, az 526 vállalat összesen 254 milliárd forintnyi beruházást vállalt; 254 milliárd forintnyi beruházást jelen helyzetben, amikor a világgazdaságról szóló hírek szinte kivétel nélkül negatívak. Ezért jár a köszönet és a nagyrabecsülés valamennyi olyan vállalatnak, aki vállalta így összességében eddig 93 650 munkahely megvédését. Ők meg is kapják tőlünk a támogatást.

Mivel a beérkezett pályázatok jóval túlmutatnak az előzetes várakozásokon, ezért az eredetileg 50 milliárd forintosra tervezett keretet a kormány múlt szerdán már megduplázta, azzal a kitekintéssel, hogy ha ilyen ütemben jelentkeznek magyarországi vállalatok, hogy hajlandóak beruházni a munkahelyek megvédése érdekében, akkor újabb pályázati keretet fogunk nyitni számukra. Jó hír, hogy az 526 pályázó vállalatból 416 magyar. Ez világosan mutatja, hogy az elmúlt években a magyar közepes, kis- és nagyvállalkozások jelentős mértékben meg tudtak erősödni.

Tájékoztatom önöket arról is, hogy tárgyalásban állunk az Európai Unióval arról, hogy a 800 ezer eurós maximumösszeget eltörölhessük, és így efölötti összegekkel is támogathassuk a Magyarországon működő vállalatok beruházásait. Több tárgyalási fordulót követően az Európai Unió május végére ígért választ. Reméljük, hogy azért a válságnak az lesz az egyik tapasztalata, hogy az európai uniós intézmények is majd egy kicsit gyorsabban fognak működni, mint korábban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben és hónapokban azonban politikai vitákkal is kellett itt szembesülnünk. Alapvető és megmosolyogtató hazugságokkal szembesülhettünk bel- és külföldről egyaránt a koronavírus-törvény vonatkozásában. Hallhattuk azt, hogy nem ülésezik a parlament, mint ahogy találkozhattunk itt szembe sunyi nácizással is. Most azonban, hogy az Országgyűlés arra készülhet, hogy jogszabállyal vessen véget a veszélyhelyzetnek, így mindenki, aki korábban ennek az ellenkezőjét hazudta, természetesen akár elnézést is kérhetne. Mi azonban nem vagyunk naivak, ez nyilvánvalóan nem fog megtörténni, éppen elég az, hogy belesültek a hazugságaikba. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jól láthatóan az osztályharcos logika még jelen van a parlament egyik oldalán. (Zaj, közbeszólások.) Merthogy a helyzet az, tisztelt képviselőtársaim, hogy arról a 416 magyar vállalkozásról, amelyik eddig támogatásért jelentkezett, nekem fogalmam sincs, hogy fideszeseke vagy MSZP-sek, vagy bármilyen mások. És engem nem is érdekel, és engem nem is érdekel, tisztelt képviselő úr, engem nem is érdekel! Mert ha érdekelne, akkor az elmúlt években a hozzám tartozó intézmények egészen biztosan nem nyújtottak volna támogatást olyan cégeknek, amit például Wallisnak hívnak, vagy olyan cégeknek, amelyeknek tulajdonosa Leisztinger Tamás, vagy olyan cégeknek, amelynek tulajdonosa Kóka János. Én csak azt akarom mondani, hogy mindezek a cégek is támogatást kaptak. Miért? Mert nem érdekel, hogy ki fideszes vagy ki MSZP-s azok közül, aki pályázik, mert az ő gazdasági sikerük, tisztelt képviselőtársaim, magyar gazdasági siker! És ezek az emberek, ezek a vállalkozók, ezek a vállalattulajdonosok magyar embereknek adnak munkát. Hogy önöknek ez nem számít, az világossá vált már jó párszor itt a magyar Országgyűlésben, de nekünk számít! Ezért az a sok száz magyar vállalat, aki valószínűleg a tulajdonosának párthovatartozása nélkül kérte a kormány segítségét, meg is fogja kapni a segítségünket azért, hogy megtartsák a munkavállalóikat.

Nagyon furcsa, amikor az önmagukat progresszívnek nevező ellenzéki pártok az ellen érvelnek, hogy a kormány támogasson vállalatokat azért, mert informatikai meg technológiai fejlesztéseket hajtanak végre. Itt azt halljuk, hogy az alacsony képzettségű magyar munkaerőt támogatjuk, itt meg azt halljuk, hogy ne támogassunk informatikai meg technológiai fejlesztéseket. Tisztelt Képviselő Úr! A pályázati kiírásban világosan le van írva, csak az kaphat támogatást, aki megtartja az összes munkavállalóját. Ezért az a kérésem, tisztelettel, hogy olvassa el ezeket a kiírásokat, az elejétől a végéig, az egészet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi védekezés sikerességével kapcsolatban a következőt tudom önöknek mondani pusztán tényként: a statisztikák szerint az egymillió főre eső megbetegedések tekintetében Magyarország a negyedik legalacsonyabb számot tudja felmutatni az Európai Unióban. És az egymillió főre jutó elhunytak tekintetében, szeretném mondani, hogy egy ember is sok természetesen, de az egymillió főre eső elhunytak tekintetében meg a 17.-ek vagyunk az Európai Unióban. Tehát azok a vélemények, amelyek az önök részéről itt a magyar egészségügyi védekezés minőségét vagy az ott dolgozók szorgalmát próbálják kritizálni, azok alaptalanok. Azok alaptalanok! A magyar orvosok, a magyar ápolók, a magyar nővérek és az egész magyar egészségügyi ellátórendszer jól vizsgázott, az orvosok, ápolók, nővérek mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák még ezen rendkívül nehéz, előre láthatatlan körülmények közepette is. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A belügyeinkbe történő beavatkozás kapcsán és a román elnök nyilatkozata kapcsán azt tudom önnek mondani, hogy Románia elnökét mi nem azért bíráltuk, mert valami román belpolitikai kérdést valahogy megoldott vagy nem oldott meg, hanem azért, mert a helyi magyar közösségeknek támadt neki. És ilyenkor egy magyar kormánynak kötelessége fellépni. Én nem tudom, hogy a magyarországi román közösségnek mi köze lenne a koronavírus-törvényhez, tehát az ilyen alapon Magyarországot érő bírálatok valóban a belügyekbe történő beavatkozásként kell hogy értékelődjenek, azonban, még egyszer mondom: minket nem érdekelnek más országok belpolitikai kérdései mindaddig, amíg helyi magyar nemzeti közösségek azoknak kárvallottjai nem lesznek. És ahogy eddig is, ezután is fel fogunk lépni ebben a kérdésben. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

A magyar gazdaság állapota tekintetében pedig azt tudom önöknek mondani, hogy mielőtt a koronavírus-világjárvány kitört volna, elmondhattuk azt, hogy Magyarországon volt a legmagasabb gazdasági növekedési ütem az Európai Unióban, és elmondhattuk azt is, hogy soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint az idei esztendő elején, a rendszerváltoztatás óta természetesen. A gazdaság dimenzióváltására pedig jellemző az, hogy az újonnan Magyarországra érkező beruházások esetében két év alatt 40 százalékkal nőtt az átlagos bruttó bér.

Végezetül pedig a szervezett bűnözői körök gazdasági térfoglalása kapcsán azt tudom mondani, tisztelt képviselő úr, hogy a szervezett bűnözői köröknek éppen egy legyengült gazdaság az érdeke, mert akkor tudnak teret foglalni. Ilyen gazdaságot akarnak önök, amikor a segélyeket próbálják a munkahelyek elé helyezni, de ezt nem fogjuk hagyni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen majd minden egyes országnak, így Magyarországnak is számot kell vetnie azzal, hogy milyen tapasztalatokat érdemes levonni a mostani világjárványból mind egészségügyi, mind gazdasági, mind egyéb szempontból.Az egyik ilyen tanulság az, hogy ma a világ teljes egésze gyakorlatilag egy külső forrástól függ, amikor az egészségügyi védekezéshez szükséges termékek, eszközök legyártásáról és importálásáról van szó. Mi nem a magunk szórakoztatása kedvéért vásárolunk mindent Kínából, majdnem mindent Kínából, hanem azért, mert ott lehet ezeket az eszközöket megvenni. Ha lennének gyártási kapacitások olyan mértékben Európában, hogy azokat érdemi mértékben lehetne használni a beszerzéseknél, akkor nyilvánvalóan azokat is számba tudnánk venni. Van is néhány. Kevés. Ezeket mind fel is térképeztük, és ahonnan lehet, egyébként vásároltunk is. De ezen túl kell lépni szerintem, és a saját gyártási kapacitások létrehozásáról kell elsősorban gondolkodnunk. Így van ez a lélegeztetőgépek vagy a maszkok gyártása vonatkozásában, ahol már különböző fázisaiban vagyunk a saját gyártási képességek felépítésének.

De ugyanígy fontos logisztikai következtetéseket is le lehet vonni a mostani világjárványból. Az egyik ilyen logisztikai következtetés az, hogy Kína semmiképpen sem fog meggyengülni a világkereskedelmi szerepe szempontjából. Úgy, ahogy az elmúlt esztendőkben dinamikusan nőtt az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom, és dinamikusan nőtt a Kínából az Európai Unió tagországaiba történő export, ez minden bizonnyal így lesz a jövőben is. Ennek pedig az egyik oka az, hogy Kínát a vírus előbb találta el, éppen ezért előrébb van a vírusból való kijövetel tekintetében is a jelenlegi ismereteink szerint. Tehát a kínai gazdaság európai szempontból továbbra is meghatározó fog maradni, a kínai áruk továbbra is növekedő ütemben fognak Európába érkezni, és a kínai áruk vagy vasúton, vagy légi, vagy tengeri szállítással érkeznek. A tengeri úton Európába érkező kínai áruk egy jelentős része a görögországi kikötőkbe érkezik, a görögországi kikötőkből pedig vasúton szállítják tovább Nyugat-Európába. Ha ön megnézi a nyugat-európai országok és Kína gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait, sokkal dinamikusabban bővülnek, mint a közép-európai országok, benne Magyarország és Kína kereskedelmi kapcsolatai. Tehát a kérdés innentől kezdve egy verseny, hogy merre fogják szállítani Dél-Európából, Délkelet-Európából, Görögországból a Kínából Európába érkező és Nyugat-Európába szánt árukat. Lehet azt mondani, hogy ebbe a versenybe mi ne nevezzünk be, és menjen inkább az osztrákok vagy a szlovének felé ez a szállítási útvonal, mi azonban azt javasoljuk, hogy nevezzünk be ebbe a versenybe, újítsuk fel a Belgrádot Budapesttel összekötő vasútvonalat úgy, hogy az egy versenyképes teherszállítási időt tudjon kínálni. Tisztelt képviselő úr, ez a beruházás munkahelyeket teremt, nemcsak az építés során teremt munkahelyeket, hanem az üzemeltetés során is munkahelyeket teremt, akár a logisztikai, a szolgáltatási vagy más ágazatokra érdemes itt gondolni.

Ami pedig a különleges gazdasági övezeteket illeti, tisztelt képviselő úr, a következőt tudom önnek mondani: mi senkitől nem veszünk el beruházásokat. Miért vennénk el? Nekünk az az érdekünk, hogy beruházások Magyarországra jöjjenek. Az, hogy Magyarországon belül ezek a beruházások hova jönnek, az már egy másodlagos kérdés, először meg kell nyerni ezeket a beruházásokat, hogy Magyarországra jöjjenek. És igen, vannak olyan települések az országban, amelyek, egyszerűen a méretüknél fogva nem biztos, hogy tudnak megfelelő tárgyaló partnerként fellépni egy-egy nagy világméretű cég tekintetében. Ezért bizonyos nagyberuházások esetében, például ha a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyárát építik, akkor szerintem fontos az, hogy az állam egy különleges gazdasági övezet létrehozásával is biztosítani tudja az adott beruházás számára a lehető legjobb körülményeket.

Tisztelt Képviselő Úr! Amikor egy beruházás odakerül valahova, az új bevételeket fog hozni. Tehát itt nem veszünk el pénzt senkitől, mert egy új beruházás mindenképpen új iparűzésiadó-bevételt fog jelenteni az adott településnek, függetlenül attól, hogy azt éppen ki állapítja meg. Tisztelt képviselőtársaim, azt szeretném önöknek mondani, hogy az infrastruktúra-fejlesztéseket, a nagymértékűeket úgyis mindig az állam hajtja végre, tehát e tekintetben a gazdasági fejlesztési övezetek létrehozása nem okoz változást. Abban okoz változást, hogy Magyarország beruházásvonzó képességét még tovább növeljük, hogy továbbra is fenn tudjuk tartani azt, hogy folyamatosan növeljük a Magyarországra érkező beruházások mértékét és az általuk létrehozott munkahelyek számát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt, hogy lehetnek, és vannak is közöttünk viták, és ebből fakadóan adott esetben néha vagy nem néha elhangoznak itt a kelleténél vagy az illendőnél durvább kifejezések a Parlament falai között, ezt megszokhattuk, némiképpen már természetesnek is vehetjük. De azt kérem, hogy ezek a viták egymás között maradjanak, és ne sértegessenek olyan embereket, akik semmilyen módon nem szolgáltak rá az önök sértegetéseire.Önök itt a mai parlamenti ülés alatt már többször keverték gyanúba azokat a tisztességes magyar vállalkozásokat, akik a magyar államtól, a magyar kormánytól, kihasználva a felajánlott támogatási lehetőségeket, támogatást, segítséget kérnek a munkahelyek megvédéséhez. Önök azt kérik rajtunk számon, hogy miért nem adunk több támogatást, majd gyanúba keverik azokat, akik a támogatásért jelentkeznek. Önök azt állítják, hogy az a 416 magyar vállalkozás, amelyik eddig pénzügyi támogatást kért a munkahelyek megvédéséhez beruházáson keresztül vagy az a több mint száz magyar vállalat, aki forgóeszköz- vagy beruházási hitelt kért az új kedvezményes lehetőségek közepette, azok valamifajta tisztességtelen céllal tették mindezt.

Azt kérem, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy ne tegyék ezt, ne keverjék gyanúba ezeket a magyar vállalkozásokat! Ezek tisztességes magyar vállalatok, akik most, a jelen világgazdasági körülmények közepette is hajlandók beruházásokat végrehajtani. Szerintem inkább a tisztelet és a köszönet hangján kellene nekik meg róluk beszélni, mert ők azok, akikre támaszkodva a magyar gazdaságot nemcsak hogy meg tudjuk menteni és talpra tudjuk állítani, hanem az elkövetkezendő új világgazdasági korszakban ismételten sikeressé tudjuk majd tenni.

Szeretném megismételni, hogy ma reggelig 526 Magyarországon működő vállalat kért úgy támogatást, hogy hajlandó összesen 254 milliárd forintnyi beruházást végrehajtani annak érdekében, hogy 93 650 munkahelyet megtartsanak. Ez egy nagy siker, tisztelt képviselőtársam, annál is inkább nagy siker, hogy a száma ezeknek a vállalatoknak dinamikusan, napról napra emelkedik. Eredetileg úgy vágtunk neki ennek a programnak, hogy a kormány 50 milliárd forintot hagyott jóvá, aztán a múlt hét szerdán megdupláztuk a keretet 100 milliárdra azzal, hogy ha tovább is folyamatosan nő, mint ahogyan nő az igénylő vállalkozások száma és az általuk igényelt összeg, úgy újra rá fogunk emelni erre a keretre. Ugyanis már most 120 milliárd forintnyi támogatásról születhet pozitív döntés ezen vállalatok számára, hiszen ők minden jogi kritériumnak megfelelnek.

Tisztelettel tájékoztatom önöket arról is, hogy a hagyományosnak tekinthető magyar iparágakban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a fémiparban és a járműiparban nyújtották be a legtöbb beruházástámogatási igényt ezek a vállalatok. És amikor önök itt politikai elfogultsággal vádolják azokat a vállalkozásokat, akik támogatást kérnek, akkor kérdezem én: az összes olyan magyar kisvállalkozás, aki számára 0,1 százalékos forgóeszközhitelt fogunk adni, és százával állnak sorba a jelentkezők, azok mind vajon egy politikai oldal lekötelezettei lennének? Önök odaállnának ezen vállalkozók elé, és a szemükbe mondanák? Ma három vállalat jelentette be nyilvánosan, hogy támogatást kapott a kormánytól beruházásukhoz, hogy megmentsék a náluk lévő több ezer munkahelyet. Önök odaállnának azon magyar közepes vállalkozást vezető személy elé, aki a Somogy megyei Mernyén most új telephelyet vesz, hogy ön fideszes, mert kapta ezt a támogatást?

Tisztelt Képviselőtársam! Azt szeretném kérni önöktől, hogy ne vádolják, ne keverjék gyanúba semmifajta tisztességtelenség kapcsán ezeket a magyar vállalkozásokat, akiknek köszönhetjük, hogy a magyar munkahelyek megmaradnak.

Még szeretném önnek elmondani azt is, hogy amikor az egészségügy működését bírálják, akkor csak abba gondoljanak bele egy pillanatig, hogy ha önök át tudták volna vinni a vizitdíjra vonatkozó tervüket, és lett volna vizitdíj a magyar egészségügyben, akkor vajon a koronavírus elleni fellépés hogyan történhetett volna meg. Vajon a magyar betegek számára ez milyen következményekkel járt volna? És amikor a 13. havi nyugdíjról beszélünk, természetesen tartani fogjuk az ígéretünket, mint ahogyan az egészségügyi dolgozók esetében is tartani fogjuk az ígéretünket, mert az a kérésem, hogy ebben se magukból induljanak ki. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzetközi liberális mainstream támadása Magyarországgal szemben nem új keletű dolog, ne tegyünk úgy, mintha meg lennénk lepődve. Amióta 2010 óta kormányzunk, szembesülünk azzal, hogy a nemzetközi liberális mainstream politikai, gazdasági és médiabeli képviselői nem tudnak mit kezdeni azzal a patrióta, nemzeti alapon álló kormányzással, amelynek végrehajtására immár háromszor is kétharmados felhatalmazást kaptunk a magyar emberektől.2010 óta folyamatosan szembesülünk a nemzetközi politikai viták során a kettős mércével, folyamatosan szembesülünk a politikai korrektség jelenségével, és folyamatosan szembesülünk az elfogultsággal. És most már világossá vált az is, hogy ami miatt minket kritikával illetnek, ha azt más országok teszik, akkor senki fel sem szisszen, akkor egyik európai intézmény sem érzi fontosságát a megszólalásnak. Alapvető európai értékek csorbulnak például a nemzeti közösségek jogai vonatkozásában Európában, mégis az összes európai intézmény hallgat. Vagy az is kiderült, hogy ha valaki az igazságszolgáltatási rendszerét ugyanúgy szervezi át Nyugat-Európában, akkor az baj, ha meg Közép-Európában, akkor az egy lépés a diktatúra irányába. Magyarország, Lengyelország és általában a közép-európai országok ezzel a kettős mércével meglehetősen sűrűn szembesülnek.

Az elmúlt időszakban azonban ezek a viták mégis egy súlyosabb szintre léptek, tekintettel arra, hogy a koronavírus által kiváltott világjárvány olyan veszélyeket hozott Európába, amelyekkel korábban még nem nagyon szembesültünk, így igaz ez gazdasági, mind egészségügyi szempontból. Miközben százezrek fertőződtek meg és tízezrek vesztették az életüket Európában, addig európai politikai vezetők, az Európai Parlament elnöke vagy éppen az európai pártcsaládok vezetői, vagy éppen az északi külügyminiszter-kollégák, vagy éppen a görög miniszterelnök olyan fantasztikus munkát végzett, hogy még arra is volt idejük, hogy a magyar koronavírus-törvény miatt aggódjanak, és az viszonylag hamar kiderült, hogy nem olvasták a törvényt  merthogy amikor azt elküldtük nekik, akkor meglepődtek , pedig egy viszonylag könnyen emészthető, gyorsan olvasható, alig háromoldalas irományról beszélünk. Volt idejük arra, hogy emiatt aggódjanak, volt idejük arra, hogy emiatt hazugságokat terjesszenek, és volt idejük arra, hogy a nemzetközi álhírgyártásnak nemcsak hogy részesei, hanem tevékeny részesei is legyenek.

Emlékezhetünk arra, amikor napokon vagy heteken keresztül szajkózták mindenfajta szégyenérzet nélkül, hogy Magyarországon nem ülésezik a parlament, és ez lehet, hogy a magyar politikai vitákban a tévedés kategóriájába esik  most, ha lehet, nem sütném el az idevonatkozó viccet , de ez a hazugság kategóriájába tartozik. Ezért aztán én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezen támadások miatt mi megvonhatnánk a vállunkat, mosolyoghatnánk a nyelvüket rajtunk köszörülőkön, de mégse tegyük, mert egy több mint ezeréves nemzetet képviselünk; egy több mint ezeréves nemzetet, amely nem kér a leckéztetésből és nem kér a kioktatásból.

Inkább kérdezzünk vissza, hogy vajon honnan veszi magának a bátorságot akár egy olasz európai parlamenti elnök, akár egy dán külügyminiszter, akár egy finn külügyminiszter, akár egy norvég miniszterelnök, hogy azt gondolja, hogy ő jobban tudja azt, hogy mi jó a magyaroknak, mint a magyarok által megválasztott képviselők vagy még inkább maguk a magyarok.

Mi nem gondoljuk magunkról azt, hogy nekünk kéne megmondani, hogy mi a jó a dánoknak vagy a norvégoknak vagy a finneknek, mert azt majd ők eldöntik, aztán ha tetszik nekik az, amit a mostani kormányuk csinál, akkor majd rájuk szavaznak a következő választáson, ha meg nem tetszik, akkor majd ellenük szavaznak, és nekünk semmi közünk a dologhoz, mint ahogy másoknak sincs közük ahhoz, hogy a magyar emberek hogyan döntenek, és éppen mit akarnak. És a magyar emberek érettségének és képességének a megkérdőjelezése arra nézvést, hogy a saját jövőjükről maguk hozzák meg a döntést, az elfogadhatatlan.

Éppen ezért, dacára azon vádak nevetségességének, amelyek elhangoznak velünk szemben, mégsem mehetünk el mellettük egy vállrándítással, hanem mindig világosan fel kell lépnünk, egyértelműen, hangosan és tisztán meg kell védeni a magyar embereket és a magyar nemzeti érdekeket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Frakcióvezető úr egy visszatekintéssel kezdte a 2010-es évre, amikor valóban a világgazdasági válságnak egy kifejezetten komoly nehézségeket tartogató évét éltük meg. Az volt az első alkalom, amikor a magyar emberek kétharmados felhatalmazást adtak a jelenleg is kormányzó pártoknak arra, hogy tegyék rendbe az ország dolgait, és minél előbb tegyék rendbe az ország gazdaságát. Többre kaptunk felhatalmazást, mint strukturális reformokra. Gyakorlatilag a gazdaság újraalakítására kaptunk akkor felhatalmazást, illetve felszólítást. Szükség is volt erre, tekintettel arra, hogy a GDP-arányos államadósságunk 2010-ben 85 százalék fölött volt, 12,5 százalékos volt a munkanélküliség, 7 százalék körül volt a pillanatnyi költségvetési deficit, és emlékezhetünk arra is, hogy azzal a gazdaságpolitikai modellel, amelyet ránk hagytak az akkori elődeink, 1,8 millió adófizetőre próbálták rátestálni az ország gazdaságának működtetését. Tehát egy 10 milliós országban 1,8 millió adófizetőnek kellett viselnie az összes terhet.

Ehhez képest 2019 végére odajutottunk, hogy Magyarország tudta felmutatni a leggyorsabb gazdasági növekedési ütemet az Európai Unióban, soha nem dolgoztak még annyian hazánkban, mint a tavalyi év végén, és a 2010-es 1,8 millió helyett már 4,5 millió adófizető működteti a magyar gazdaságot úgy, hogy kilenc esztendő alatt több mint 800 ezer új munkahely jött létre. Emlékezhetünk rá, mert frakcióvezető úr is felidézte, hogy akkor arról beszéltünk, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet fogunk teremteni. Emlékezhetünk az önmagukat szakértőknek nevező közgazdászokra, akik sorra nyilatkoztak, nevették ki a célkitűzést, nyilvánosságra hozták a rendkívül fontos elképzeléseiket. Pontosan ugyanezek a közgazdászok akarnak nekünk most tanácsokat adni, egyesek innen, a parlamenti padsorokból, hogy mit is tegyünk most. Ha akkor rájuk hallgattunk volna, 2010-ben, akkor Magyarország tovább ment volna lefelé azon a lejtőn, amelyen a korábbi szocialista kormányok ellökték, és ma nem arról beszélnénk, hogy Magyarország egy kifejezetten jó gazdasági alapról kezdheti meg az új világgazdasági körülményekre történő felkészülést. Ugyanazok a közgazdászok, akik akkor kinevették a tíz év alatt egymillió új munkahely tervét, azok a közgazdászok mondják most, hogy merre kellene menni. Ez nekünk azért nyújt nagy segítséget, mert pontosan tudjuk, hogy az ellenkezőjét kell csinálni annak, amit mondanak, mert pontosan az ellenkezőjét csináltuk 2010-ben, és akkor azzal sikerrel jártunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kialakult világgazdasági helyzet azt mutatja, hogy egy teljesen új verseny fog megindulni, teljesen új szabályokkal és új erőviszonyok közepette. Ezért fontos, hogy a mostani nehéz körülmények közepette is megkülönböztetetten figyeljünk azokra a vállalkozásokra, és támogassuk azokat a vállalkozásokat, akik hajlandók beruházni az új technológiákba, hajlandók megtartani az alkalmazottaikat, mert ezek a vállalkozások, ezek a vállalatok fogják jelenteni az alapját annak, hogy Magyarország az új világgazdasági korszakban is sikeres tud lenni. Tehát azt javaslom, hogy semmiképpen se engedjünk annak a mai teljesen újszerű ellenzéki felvetésnek, hogy ne támogassuk a vállalkozásainkat az új informatikai és új technológiai eszközök beszerzésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Továbbmegyünk a munkát terhelő adók csökkentésének vonatkozásában is. Munkahelyek teremtésére és a fizetések emelésére, valamint fejlesztésekre úgy van lehetőség, hogyha a vállalatok vállán lévő, a munkára rakódó adóterheket folyamatosan csökkentjük. Éppen ezért a szociális hozzájárulási adó három évvel ezelőtt elkezdett csökkentését tovább folytatjuk, s az idei esztendőben július 1-jétől 2 százalékkal 15,5 százalékra csökkentjük ezt az adótételt. Mert a magyar gazdaság megújítása, a magyar gazdaság új korszakra való felkészítése, a magyar munkahelyek megvédése és új munkahelyek létrehozása csak beruházásokkal lehetséges; segélyekből nem megy.

Ezért a beruházásokat kell támogatni, figyelni kell azokra a vállalatokra, amelyek a mostani körülmények közepette is hajlandók meghozni ezeket a döntéseket. És hogy mindenhol vannak ilyenek az országban, azt világosan mutatja az a tény, hogy a 800 ezer euró alatti támogatásokra, tisztelt képviselőtársaim, az ország valamennyi megyéjéből jelentkeztek vállalatok, és mindegyiket természetesen támogatni is fogjuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, ma már a nemzetközi politikai közbeszédet az a téma határozza meg, hogy egyes országok milyen intézkedésekkel jönnek úgymond vissza abból a helyzetből, amelyet azok a megszorító, illetve korlátozó intézkedések állítottak elő, amelyek szükségesek voltak a koronavírus okozta világjárvány terjedési sebességének csökkentése érdekében. Magyarországon ezeket a döntéseket idejében sikerült meghozni, ezáltal sikerült a járványgörbét úgymond ellaposítani, magyarul fogalmazva sikerült az egészségügyi rendszerünket felkészíteni, és sikerült kontroll alatt tartani a fertőzés terjedésének sebességét, illetve ütemét.Köszönettel tartozunk az egészségügyi dolgozóknak, köszönettel tartozunk mindenkinek, aki kivette a részét a védekezésből eddig, és köszönettel tartozunk valamennyi magyar embernek, hiszen példás fegyelmezettséggel vették tudomásul a korlátozó intézkedéseket, és tartották magukat ahhoz.

Nagyon fontosnak tartom én is, tisztelt frakcióvezető úr, hogy levonjuk a megfelelő következtetéseket.

(10.00)

Nyilvánvalóan ez egy hosszabb folyamat lesz, és talán még érdemes is várni egy kicsit, a korai fellélegzés és a korai könnyelműsködés könnyen vezethet újabb bajhoz. Az viszont már világosan látszik, hogy ha egy komplett kontinens kiszolgáltatja magát a stratégiai ágazatok tekintetében egy külső szereplőnek, akkor könnyen bajba kerülhet. Láthatjuk azt, hogy Európát is beleértve az egész világ Kínában áll sorba az egészségügyi védekezés sikerességéhez szükséges eszközök beszerzése érdekében. Fontos, hogy Magyarországon elkezdtük már most kiépíteni azokat a kapacitásokat, amelyek nyomán bizonyos kritikus fontosságú, a védekezéshez szükséges eszközök gyártása tekintetében már saját képességgel fogunk rendelkezni a közeljövőben. Így van ez a maszkok gyártása mellett a sokkal összetettebb tudást igénylő lélegeztetőgépek gyártása vonatkozásában.

Az is világossá vált, hogy azok az országok, amelyek valamilyen módon légiteher-szállítási képességgel bírnak, sokkal könnyebben, sokkal rugalmasabban tudnak reagálni egy ilyen helyzetre, ahol messze földről kell beszerezni a védekezéshez szükséges eszközöket, ezért a légiteher-szállítási kapacitás kiépítése is egy fontos kérdés lesz.

Szeretném elmondani, hogy a járványhelyzet kezelése során mindig azt kell szem előtt tartani, hogy egyetlen magyart sem hagyhatunk magára, egyetlen magyar sem lehet egyedül. Ennek megfelelően több mint tízezer magyar embert hoztunk haza külföldről, akik önhibájukon hazánkon kívül rekedtek az utazási és közlekedési korlátozások miatt, valamint folyamatosan segítséget nyújtottunk és nyújtunk a határon túli magyar nemzeti közösségeknek annak érdekében, hogy a védekezéshez szükséges eszközök az általuk lakott területeken is elegendő mennyiségben megtalálhatók legyenek.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön utalt a keleti nyitás politikájának sikerességére. Ez nemcsak az egészségügyi védekezés tekintetében bizonyosodott be az eszközbeszerzések tekintetében, hanem hogyha megnézzük, hogy az elmúlt hónapokban, elmúlt esztendőben honnan érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, még a nehéz gazdasági körülmények közepette is, akkor egyértelműen a távol-keleti, kelet-ázsiai területekről kell itt beszámolni, hiszen Koreából, Japánból és Kínából érkeztek az elmúlt időszakban nagymértékben beruházások, munkahelyteremtő modern beruházások hazánkba, ráadásul olyan beruházások, amelyek lehetővé teszik a környezetvédelem és a versenyképesség kéz a kézben járását, hiszen amikor már a modern technológiájú iparról beszélünk, akkor elsősorban az autóiparról kell beszélnünk. Az autóipar az egyik legfontosabb tényező az ipar és a gazdaság zöldítésében. Magyarországon épülnek a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyárai, amelyek lehetővé teszik majd, hogy az autóipar, illetve az autóval való közlekedés az elkövetkezendő években sokkal környezetbarátabb legyen.

Mi nagyon sok erőforrást mozgósítottunk annak érdekében, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopának számító autóipart át tudjuk állítani erre az új korszakra. Sikerrel jártunk, így Magyarország az elkövetkezendő időszakban élenjárója lesz a környezetvédelem és a versenyképesség közötti kiegyensúlyozott megközelítésnek. Köszönöm szépen mindazt, hogy ezeket a témákat a napirend előtti felszólalásában felvetette. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a válaszom elején röviden visszautaljak arra, amivel ön is kezdte a napirend előtti felszólalását, a 2010-es Borsod megyei, észak-magyarországi árvízre. Engedjék meg, hogy így tíz év után is a nagyrabecsülésünkről biztosítsuk mindazokat, akik részt vettek az árvíz elleni védekezésben, akik részt vettek a helyreállításban, és segítséget nyújtottak abban, hogy az árvíz sújtotta területeken visszatérhetett az élet a normális kerékvágásba.

(10.10)

2010 óta szembesülünk hasonló helyzetekkel, Magyarország a folyók országa annak minden szépségével, vonzerejével és néha, bizony, kihívásaival együtt. Természetesen az árvízi védekezéssel, a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházások azóta is folyamatosan a költségvetés készítésekor minden évben a prioritások között szerepelnek.

Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország egy olyan ország és a magyar nemzet egy olyan nemzet, ahol az ország és a nemzet határai történelmi okok miatt nem esnek egybe, és ez alapvetően meghatározza a közép-európai történelmet is. Mi egy olyan ország vagyunk, olyan külpolitikát folytatunk, amely a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt. Mi arra törekszünk, hogy minden szomszédos országgal jó kapcsolatot ápoljunk. Ez jó nekünk, jó a szomszédos országnak, de mindenekelőtt jó a szomszédos ország területén élő magyar nemzeti közösségnek. Mi mindig igyekszünk elkerülni a feszültségeket, mindig távol tartjuk magunkat más országok, így a szomszédos országok belpolitikai kérdéseitől is, mindaddig természetesen, amíg ezeknek nincs hatása, adott esetben negatív hatása az adott ország területén élő magyar nemzeti közösségre.

Ugyanakkor a jószomszédi kapcsolatoknak részét kell hogy jelentse a kölcsönös tisztelet is. Kölcsönösen tisztelni kell egymás érzéseit, és elvárjuk a szomszédos országoktól, hogy tartsák tiszteletben azt, hogy ami adott esetben az ő számukra történelmi eseményként örömet jelent, az számunkra nemzeti tragédia. Éppen ezért arra törekszünk, hogy minden egyes szomszédos országgal ezt a kölcsönös tisztelet talaján álló kapcsolatot építsük fel. Még egy dologra kellő tisztelettel fel kell hogy hívjuk a szomszédos országok figyelmét: arra, hogy a történelmi tények tiszteletben tartása nem jelent revizionizmust. Ennek a tiszteletben tartását kérjük minden szomszédos országtól.

Szeretném önt tájékoztatni arról, tisztelt képviselő asszony, hogy a határon túli magyar közösségekkel folyamatosan kapcsolatot tartunk, és nem vindikáljuk kormányként magunknak azt a jogot, hogy majd mi Budapestről megmondjuk, mi a jó a határon túl élő magyar nemzeti közösségeknek, hanem megkérdezzük őket, hogy nekik mi a jó, és amikor megmondják, akkor azt végrehajtjuk. A határok túloldalán élő nemzeti közösségeink és az ő képviselőik 2016-ban azt kérték tőlünk, hogy segítsük őket a gazdasági megerősödésben. Mert ha gazdaságilag meg tudnak erősödni, az életkörülményeik javulnak, akkor mintegy összekötő kapocsként tudnak szolgálni az anyaország és a lakóhelyükül szolgáló ország között, és az mindenki számára jó lesz.

Ezért 2016-ban elindítottuk azt a nagy volumenű gazdaságfejlesztési programunkat, amellyel a határ túloldalán élő magyar nemzeti közösségek vállalkozásait, az ott folyó gazdasági tevékenységet elkezdtük támogatni. Eddig 54 984 határon túli vállalkozás számára adtunk támogatást, amelynek nyomán 230 milliárd forintnyi fejlesztés jött létre azokon a határon túli területeken, ahol magyarok élnek. Tettük ezt a határon túl élő magyar nemzeti közösségek kérésére. Készen állunk arra, hogy ezt a programot folytassuk, ezért a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy újabb 18,5 milliárd forintot bocsát rendelkezésre arra a célra, hogy ezeket a gazdaságfejlesztési programokat, ezeket a mezőgazdasági, ipari vállalkozásokat támogató tevékenységeinket tudjuk folytatni.

Mi egy nemzet vagyunk, a magyar nemzet minden tagja számíthat a nemzeti kormányra, éljenek az anyaországban vagy a határainkon túl. Köszönöm szépen, hogy felszólalásában ezt a témát felvetette.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi egy olyan nemzet tagjai vagyunk, amelynek a határai nem esnek egybe az ország határaival. Ennek történelmi okai vannak. Azonban minden egyes, történelmünk során felmerült ok ellenére itt élünk a Kárpát-medencében egy egyre erősebb nemzetként, amely a történelem viharai során képes volt arra, hogy a szuverenitását és a függetlenségét megtartsa, a szuverenitásáért és a függetlenségéért folyton megharcoljon. Különösen az elmúlt tíz esztendőben ez a nemzet jelentősen megerősödött, és mára hangja van Európában, sőt hangja van a világban is.Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a magyar nemzet valamennyi tagját egyenrangúnak kezeljük. Egyenrangúnak kezeljük azokat, akik az anyaország területén élnek és akik a határainkon túl élnek, legyen ez a Kárpát-medencében vagy a diaszpóra keretein belül a világ bármely távoli pontján. Mi is valljuk, ahogyan képviselő úr is idézte: minden magyar felelős minden magyarért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok százezernyi magyar él a velünk szomszédos országok területein. Az ő érdekükben is arra törekszünk, hogy a szomszédos országokkal a lehető legjobb kapcsolatokat alakítsuk ki. A helyzet ugyanis az, hogy az sokkal jobb a szomszédos országok területén élő magyaroknak, hogyha a lakóhelyükül szolgáló országgal jó kapcsolatot alakítunk ki. Emlékezhetünk azokra az esetekre több mint tíz évvel ezelőttről, amikor rendkívüli feszültségek borzolták a kedélyeket Magyarország és a szomszédos országok között. Az rossz volt. Az nagyon rossz volt a határon túl élő magyaroknak. Most a legtöbb szomszédos országunkkal kiegyensúlyozott kapcsolatot tudtunk kiépíteni, és ez sokkal jobb helyzetet eredményez a határon túl élő magyaroknak. Azt gondolom, két dolog kell ahhoz, hogy Magyarország és a szomszédos országok között jó legyen a kapcsolat. Először is a kölcsönös tisztelet, aztán pedig a közös sikerek. A kölcsönös tisztelet bizony azt is jelenti, hogy tisztelnünk kell egymás érzéseit akkor is, amikor ugyanazokhoz a történelmi eseményekhez teljesen másfajta érzelmek társulnak a határ két oldalán.

Minden egyes szomszédos országnak el kell fogadnia, hogy a trianoni békediktátum a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete. Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát, senki nem várhatja, hogy mi ezt ünnepeljük, senki nem várhatja el tőlünk, hogy ezt mi ne sajnáljuk, senki nem várhatja el azt, hogy ezt mi ne tekintsük a legszomorúbb pillanatnak, az egyik legszomorúbb pillanatnak Magyarország történetében. És ha ezen kérdésben is el tudunk jutni a kölcsönös tiszteletig, akkor, én azt gondolom, hogy egy óriási lépést teszünk abba az irányba, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar ember életminőségét javítsuk.

(14.00)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A történelmi tényeket tiszteletben kell tartani, a történelmet meghamisítani nem szabad, ezért mindenki pontosan tudja, hogy egy olyan állam, egy olyan ország esetében, amely több mint ezer éve létezik, bizony előfordult az, hogy változott a területének a nagysága. Ezt letagadni történelemhamisítás, és természetesen mi ezt minden esetben elfogadhatatlannak fogjuk tartani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Közös sikertörténetekre van szükség. (Zaj a Jobbik soraiban.  Az elnök csenget.) Mi a kisebbségi nemzetiségi politikánkat nem úgy alakítjuk, hogy kitaláljuk Budapesten, hogy mi a jó a határon túli magyaroknak, aztán megkérjük őket, hogy azt fogadják el, hanem megkérdezzük őket, hogy mit gondolnak helyesnek, mit gondolnak jónak, és azt mi képviseljük, azt mi végrehajtjuk. És valóban, az egyik kérése a határon túli magyar nemzeti közösségeknek az volt, hogy gazdaságilag erősítsük meg őket, mert ha ez megtörténik, akkor az hozzájárul ahhoz, hogy egy hídszerepet tudnak betölteni az anyaország és a lakóhelyük szerinti ország között.

Ezért tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy 2016 óta 236 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés történt a határon túli magyarlakta területen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a magyar kormány támogatásának köszönhetően, és ezt a támogatást a jövőben is fenntartjuk. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ha végigtekintünk az elmúlt esztendőkön vagy akár évtizeden is, és feltesszük önmagunknak a kérdést, hogy mi volt az az esemény vagy eseménysorozat, amely a lehető legalapvetőbben, a lehető legnagyobb mértékben változtatta meg mindennapi életünket, akkor egyértelmű, hogy a koronavírus nyomán kirobbant világjárvány eséllyel szállhat versenybe ebben az összehasonlításban. Még mindig vita van arról, hogy vajon hogyan fog kinézni a világ a koronavírus után. Ezt a vitát itt valószínűleg nem fogjuk tudni, pláne öt percben eldönteni, az viszont többé-kevésbé konszenzust élvez, az a meglátás, hogy semmi nem lesz ugyanolyan, mint volt korábban. Igaz ez a politikai viszonyrendszerekre, és igaz ez az új világgazdasági versenyre is. Magyarország, a magyar kormány időben reagált, lezártuk a határainkat, az iskolákban digitális oktatást vezettünk be, kijárási korlátozásokról születtek döntések, leálltak a gyárak. Mind-mind olyan esemény, amelyhez fogható, nagy változást jelentő eseményeket a mi nemzedékünk az emlékezetében nem igazán tud felidézni. Az egészségügyi védekezés első szakaszát valóban sikerrel zártuk le. Kiépültek azok a kapacitások, amelyek nyomán a fertőzések számát relatíve alacsonyan tudtuk tartani, mondhatni, kontroll alatt maradt a válság egészségügyi része.

(14.10)

Ezért engedjék meg, hogy itt és most ismételten köszönetet mondjunk valamennyi magyar egészségügyi dolgozónak, orvosoknak és nővéreknek, hogy ilyen kiváló teljesítményt nyújtottak, és köszönjük meg a tanároknak is, akik egy teljesen új élethelyzetben tettek meg mindent annak érdekében, hogy a diákok még akkor is meg tudják tanulni a tananyagot, ha éppen nem kellett iskolába járni. Azonban az emberek egészségén és életén túl ez a járvány és bizony annak hatásai erőteljes támadást indítottak az emberek munkahelyei ellen is. Tehát ugyanúgy, ahogy az emberek életét és egészségét meg kellett védeni, meg kell védeni az emberek munkahelyeit is.

És itt kétségtelenül elindult egy óriási vita. Egy vita, amely arról szól, hogy munkanélküliséget finanszírozzunk vagy munkahelyeket finanszírozzunk. Ez a vita itt van már velünk tíz esztendeje, és most is hallhattunk a napirend előtti felszólalások során olyan vádakat, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink azon tisztességes magyar vállalkozókkal szemben fogalmaztak meg, akik még ebben a nehéz időszakban is elég bátrak ahhoz, hogy beruházásokat hajtsanak végre, és megvédjék azokat a munkahelyeket, amelyeket magyar emberek töltenek be.

Szeretném az önök figyelmét tisztelettel felhívni arra, hogy 806 magyar vállalkozás nyújtott be támogatási igényt, összesen 377 milliárd forintnyi beruházáshoz. Tehát miközben a világgazdaság hírei csődökről, elbocsátott munkavállalókról, zavargásokról szólnak, addig Magyarországon 806 vállalat összesen 377 milliárd forintnyi beruházást jelentett be, amellyel összesen 143 618 munkahelyet védenek meg, és mindehhez a kormány 150 milliárd forintot meghaladó támogatást biztosít. És én értem, hogy önök ezeket a vállalatokat támadják, de kérdezem én, hogy azok a tisztességes napkori, mezőtúri, jászberényi, kiskunhalasi vagy miskolci vállalatok, akik vállalják a magyar munkahelyek megvédését, cserébe azért, hogy a kormány támogatást nyújt nekik a beruházásukhoz, ezeket a cégeket, ezeket a vállalkozásokat önök miért támadják? Jobb lenne, ha ezek a vállalatok elbocsátanának, leépítenének, csődbe mennének? Jobb lenne, ha magyar emberek ezrei, tízezrei, százezrei veszítenék el a munkahelyeiket? És vannak olyan nemzetközi erők, akik most is ezt akarják, például azok, akik örökkötvényt akarnak kibocsátani, azt akarják, hogy az Európai Unió tagországai a következő generációkra, nemzedékekre eladósodva évtizedeken vagy még hosszabb időn keresztül kamatokat fizessenek, olyan pénzügyi kötelezettségeket akarnak ránk róni, amelyeknek soha nem lenne vége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért van szükség arra, hogy a lehető legszélesebb nemzeti összefogást építsük fel, ezért van szükség a nemzeti konzultációra, hogy Magyarország (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezen kihívásokból is a lehető legerősebben jöjjön ki, mint ahogy kijöttünk 2010-ben is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Kezdhetném azzal, hogy mi a kérdés. (Derültség a kormánypártok soraiban.) De ha a futballmérkőzésre vonatkozik a kérdés (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.), ha a futballmérkőzésre vonatkozik a kérdés, akkor a következőt tudom önnek mondani. A Magyar Labdarúgó-szövetség szabályzata szerint zárt kapus mérkőzésekre a részt vevő klubok meghatározott számban vendégeket hívhatnak. (Közbeszólások.) A részt vevő klubok vendégeket hívhatnak. Ezért a Magyar Kupa elődöntőjén először az MTK, utána pedig a budapesti Honvéd meghívására vettem részt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Én nem pontosan tudom, hogy ön az elmúlt hónapokban hány, az egészségügyi védekezéshez szükséges eszköz  maszk, lélegeztetőgép, védőruha  beszerzésében vett részt, hány magyar vállalatnak nyújtott segítséget ahhoz, hogy megvédje a munkahelyeket, hány magyar családnak nyújtott segítséget abban, hogy a válság utáni időszakban erősebb pozícióból tudjon kezdeni, mint korábban, tehát szerintem az általunk az elmúlt hónapokban végzett munkát ne kezdjük el összehasonlítani, mert az elég egyoldalú lenne. Ha kíváncsi a holnap esti programomra, szeretném önnek elmondani, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség felkért, hogy holnap én adjam át a Magyar Kupát az MLSZ elnökével együtt, ezért ott leszek a holnapi kupadöntőn is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány valóban úgy döntött, hogy nem a munkanélküliséget, hanem a beruházásokat és azon keresztül a munkahelyek megtartását és új munkahelyek létrehozását fogja finanszírozni. Ennek megfelelően, tisztelt képviselő úr, mint ahogy azt ön is tudja, elindítottuk a versenyképesség-növelő támogatási rendszerünket, ahol valóban vissza nem térítendő támogatást kapnak Magyarországon működő vállalatok abban az esetben, ha beruházást vállalnak, annak érdekében, hogy megtartsák a náluk lévő munkahelyeket. Világos feltételrendszer van: az elmúlt egy esztendőben foglalkoztatott emberek statisztikai átlaglétszámát kell megtartani a támogatás odaítélését követően.

Tisztelettel tájékoztatom önt arról, hogy 806 vállalat adott be ilyen pályázatot, ők összesen 376,7 milliárd forintnyi beruházást vállalnak, ezzel 143 618 munkahelyet mentenek meg. A kormány által odaítélhető támogatás mértéke 178,6 milliárd forint, ezért az eredetileg 50 milliárdos kiinduló alapot már 150 milliárd forintra emeltük.

Én abba a vitába nem szeretnék beleszállni, tisztelt képviselő úr, hogy melyik támogatott vállalat milyen párthovatartozású, mert ez engem hidegen hagy. Az általunk kiírt pályázati támogatáson, ha jól emlékszem, Kóka János cége is nyert, Leisztinger Tamás cégei is nyertek, tehát nálunk az se pró, se kontra nem esik a latba, ha egy vállalat tulajdonosáról köztudott, hogy éppen melyik politikai oldallal szimpatizál.

Én itt olyan magyar vállalkozókat látok, akik a legnehezebb gazdasági időszakban is elég bátrak ahhoz, hogy beruházásokat hajtsanak végre, ehhez a kormány támogatást ad, és ennek nyomán a munkahelyeket megvédjük. Ezért én arra kérem önöket, hogy inkább pozitívan és elismeréssel beszéljenek ezekről a magyar vállalatokról. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.30)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden egyes pályázatnak megvannak a megfelelő jogi feltételei, és azokat a jogi feltételeket mind a pályázat kiírójának, mind a pályázat benyújtójának, mind a támogatást nyújtónak, mind a támogatást kapónak tiszteletben kell tartania. Ha ön szerint valahol történt konkrét jogsértés, akkor arra kérem, hogy a konkrét jogi lépéseket tegye meg. Ha ezt nem teszi meg, akkor ez csak egy politikai vagdalkozás, amit most öntől hallhattunk.Én még egyszer arra szeretném kérni önöket, hogy ne ilyen negatív jelzőkkel illessék azokat a magyar vállalatokat, amelyek most beruháznak. Szeretném még egyszer mondani: 806 magyar vállalatról beszél ön, a 806 vállalat összesen 948 magyarországi helyszínen hajt végre beruházást, 772 esetben vidéken, és minden egyes megyéből jött legalább 11 pályázat, több mint 30 iparágból. Szerintem ennek inkább örülnünk kellene (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), mert a magyar gazdaság akkor lesz sikeres, ha a vállalatok sikeresen tudnak átlendülni a válságos időszakon. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járványnak nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatásai is vannak, legalább annyira kell koncentrálni a gazdasági védekezésre, mint kell az egészségügyre. 2010-ből ismerős már ez a mostani helyzet, amikor szintén külső tényezők miatt állt szemben a magyar gazdaság komoly kihívásokkal. Szerencsére egy nagy különbség van a két gazdasági válság között, mégpedig az, hogy 2010-ben a magyar gazdaság legyengült állapotban kellett hogy szembenézzen ezekkel a problémákkal, 2020-ban pedig egy életerős gazdaság adhat válaszokat azokra a kihívásokra, amelyeket a világjárvány támaszt velünk szemben. Természetesen ilyenkor mindig kiújulnak azok a viták, hogy hogyan érdemes kezelni a gazdasági válságot. Mi úgy döntöttünk, hogy a munkahelyek megvédésére koncentrálunk. Munkahelyeket megvédeni azonban csak beruházásokkal lehet, beruházások meg most csak akkor jönnek létre, ha ahhoz valamiféle segítséget, támogatást biztosítunk. A kormány 50 milliárd forintos támogatási keretösszeggel írta ki versenyképesség-növelő támogatásról szóló pályázatát, amely arról szól, hogy ha egy cég vállalja, hogy beruház annak érdekében, hogy megvédje a munkahelyeket, akkor a beruházott érték felét, maximum 800 ezer eurót a kormány hozzátesz. 806 vállalat adott be pályázatot, összesen 377 milliárd forintnyi beruházásra kerül sor a következő hónapokban Magyarországon, amelyek 143 618 munkahelyet fognak megvédeni. A kormány megháromszorozta a támogatási keretösszeget 50-ről 150 milliárd forintra, azonban majd újra a kormányhoz fogunk fordulni a támogatási összeg növeléséért, tekintettel arra, hogy 178,5 milliárd forintnyi támogatási igény jelentkezett.

Engedjék meg, hogy innen is kifejezzem a nagyrabecsülésemet és köszönetemet valamennyi magyar mérnöknek és munkásnak, akik ennél a 806 vállalatnál dolgoznak, hiszen az ő teljesítményük nélkül nyilvánvalóan ezek a cégek nem kerülhettek volna olyan helyzetbe, hogy ilyen nehéz körülmények közepette beruházásokon gondolkozhassanak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Legalább ennyire fontosnak gondolom azt is, hogy közép- és hosszú távon is a kormány a vállalatok mellett álljon, mert most valóban adunk egy egyszeri támogatást, az Eximbanknál megnyíltak a kedvezményes hitelfelvételi lehetőségek, azonban hosszú távon van szükség arra, hogy a munkát terhelő adókat csökkentsük. Ez 2010 óta bevált, 2019 végén a magyar gazdaság volt a leggyorsabban növekedő gazdaság az Európai Unióban, soha annyian nem dolgoztak még hazánkban a rendszerváltoztatás óta, mint a tavalyi esztendő végén, az idei esztendő elején. Ezért fontos, hogy a munkára rakódó adóterheket továbbra is folyamatosan csökkentsük, ezért lassan már egy hónapot sem kell várni arra, hogy július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértékét további 2 százalékkal csökkentsük, 17,5-ről 15,5 százalékra, amely lehetővé teszi a magyar vállalkozások számára, hogy vagy a fizetéseket emeljék, vagy pedig újabb összegeket csoportosítanak át a beruházásokra. A munkát terhelő adók csökkentése és a beruházások támogatása  ez kell maradjon a gazdaságpolitika fókuszában. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ugyan hízelgő, de mégiscsak túlzás volt az első mondata. Megtisztelő egy ilyen képviselőtársamnak választ adni, aki az élet más területén annyi dicsőséget szerzett már Magyarországnak, amiért így utólag is jár a nagyrabecsülés és a köszönet önnek. A legnagyobb tiszteletemmel együtt is azonban engedje meg, hogy nemmel válaszoljak az ön kérdésére; szívesen el is mondom, hogy miért. Engem pont úgy nem érdekel, hogy egy szövetség vagy sportklub vezetője milyen párthovatartozású, mint ahogy előbb volt szerencsém elmondani, hogy az sem érdekel, hogy egy beruházási támogatásért folyamodó vállalat vezetője éppen kihez húz. Talán a legjobb ezen a téren az, ha rábízzuk a szövetségek tagjaira, az adott sportágban működő egyesületek szavazati joggal rendelkező vezetőire az adott sportszövetségben, hogy döntsenek, és azt a személyt válasszák meg, akiről azt gondolják, hogy vezetni tudja a szövetséget.

Én nem vagyok tagja egyetlenegy sportági szakszövetségnek sem, tehát nem tudom, hogy az adott sportági szakszövetségek tagjai milyen alapon, milyen megfontolásból hoztak döntést a szövetség ügyeiről, így a vezetőkről sem. Talán az a helyes, ha ezt rájuk bízzuk, és ők a saját belátásuk szerint választanak vezető tisztségviselőket, amely körből nem zárnám ki azokat, akik közügyekkel foglalkoznak, mint ahogy szerintem az sem volna helyes, ha a sportolókat vagy volt sportolókat kizárnánk a közügyekkel való foglalkozás, vagyis a politika világából. Én mindig helyesnek tartottam, ha sportolók, volt sportolók közügyekkel foglalkoznak.

Ön biztosan tudja, hogy az általam vezetett minisztériumban számos korábbi sportoló dolgozik, kiváló munkatársak, remek munkát végeznek, van köztük önnek korábbi csapattársa is, és én azt gondolom, hogy helyesen döntöttem minden egyes esetben, amikor őket felvettem hozzám dolgozni, és köszönettel tartozom nekik, hogy a korábban kivívott népszerűségüket, a korábbi teljesítményüket most felhasználják hazájuk szolgálatára. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! A sportági szakszövetségeknek bizonyos időközönként vannak közgyűléseik, ahol dönthetnek arról, hogy kikre bízzák az adott sportszövetség vezetését, így nyilvánvalóan a következő parlamenti választások után is lesznek majd sportági szakszövetségi gyűlések. A következő választás végeredményét nem ismerjük, ennélfogva aztán nem tudhatjuk, hogy a következő sportági szakszövetségi választáskor majd milyen szempontok szerint mérlegelhetnek a szakemberek. Mert ön szakemberekről beszél, és egyetértek önnel abban, tisztelt képviselő úr, hogy bízzuk a szakemberekre a döntéseket, de mégiscsak azok az urak, akiket ön felsorolt mint sportági szakszövetségek vezetői, ezen szakemberek szavazata és döntése alapján vezetik most azokat a szakszövetségeket. Tehát ön nekem tette fel a kérdését, én ezt tiszteletben tartom. Pontosan tudja, hogy egyetlenegy, ön által megnevezett ember kinevezése sem múlik rajtam, meg senkin, aki itt ül ebben a teremben, és nem múlik a kormányon, hanem az adott sportági szakszövetségekre tartozik, akiknek a döntéseivel kapcsolatban mi mást nem tudunk tenni, mint tiszteletben tartjuk azokat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban biztató volt az, hogy Dmitro Kuleba első külföldi útja Magyarországra vezetett. A találkozó létrejöttét már eredménynek is tekinthetnénk akár, különös tekintettel az elmúlt évek konfliktusaira. Szeretném leszögezni, hogy továbbra is jelentős viták maradtak fenn fontos kérdésekben, olyan fontos kérdésekben, amelyek a magyar nemzeti közösség joggyakorlásához kapcsolódnak.

(15.10)

Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a tónus és a hangulat talán valamifajta reményt ad arra nézvést, hogy a Kárpátalján élő magyarok joggyakorlása tekintetében vissza tudunk térni a korábbi helyzethez.

Az ukrán külügyminiszter-kolléga egy memorandumtervezetet nyújtott át, amelyben átfogóan értékelnénk a magyar-ukrán kapcsolatokat a gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködés területein, és ebben rögzítenénk a jövőbeni együttműködés lehetőségeit is. Abban maradtunk, hogy ezt a dokumentumot három bizottságunk fogja kitárgyalni, a gazdasági vegyes bizottság, az oktatási munkacsoport és a kisebbségi ügyekkel foglalkozó közös bizottságunk. És itt próbálunk megállapodásra jutni annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai ne csorbuljanak, hogy továbbra is anyanyelvükön tudjanak tanulni, anyanyelvükön tudjanak érettségi vizsgát tenni, és az anyanyelvüket tudják használni a társadalmi érintkezések során, valamint a kulturális és vallási élet során is.

A határátkelőkre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy mi készen állunk arra, hogy ukrán és magyar állampolgárok számára lehetővé tegyük az átjárást Magyarország és Ukrajna határán. Erre az ukrán fél még nem áll készen. Egyelőre azt jelezték nekünk, hogy ehhez még időre van szükségük, továbbra is csak ukrán állampolgárok léphetnek be nemzetközi személyforgalom tekintetében Ukrajnába. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Amint az ukránok ezen a hozzáálláson vagy ezen a szándékon módosítanak, úgy mi is készen állunk az erre vonatkozó tárgyalásokra. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mi abból az elvi alapállásból indulunk ki, hogy sokkal jobb jóban lenni a szomszédokkal, mint rosszban. Tehát a kárpátaljai magyarságnak is az az érdeke, hogy Ukrajnával jó kapcsolatokat építsünk fel. Ez a többi ország esetében, Szerbia vagy Szlovákia esetében, ahol régen szintén nem volt jó a kapcsolat, úgy működött, hogy közös sikertörténeteket építettünk az élet praktikus területein, energetikai, gazdasági vagy közlekedési együttműködés tekintetében. Ezért is döntöttünk úgy, hogy folytatjuk a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében eddig 19 milliárd forintnyi beruházás jött létre Kárpátalján. Folytatjuk a határ menti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó tervezést, akár a nagyhódosi új határátkelőhely megnyitásáról, akár a záhonyi Tisza-híd felújításáról, akár a Beregszászt Munkáccsal összekötő út építéséről is beszélhetünk. Ezért volt jelentősége annak, hogy aláírtuk azt a megállapodást, amelynek értelmében meghosszabbítjuk az érvényességét annak az 50 millió dolláros hitelkeretnek, amelyet Magyarország Ukrajna számára biztosít a határ menti infrastrukturális fejlesztések végrehajtására. A magunk részéről tehát mindent megtettünk, én azt gondolom. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértünk abban, hogy függetlenül a betöltött pozíciójától mindenkit köszönet illet, aki akár az egészségügyi, akár a gazdasági védekezésben részt vett, és ott olyan intézkedéseket hozott, amelyek nyomán a magyar emberek életének, egészségének és munkahelyeinek megvédéséhez hozzájárulhatott. (15.40)

A magunk részéről is jó együttműködést alakítottunk ki az önkormányzatokkal. Hat önkormányzat számára több mint 200 ezer, Kínából adományként kapott maszk hazaszállításában vettünk részt. Ön a szombathelyi önkormányzatra hivatkozott, szeretném önt tisztelettel tájékoztatni arról, hogy Vas megyéből  Szombathelyre lebontva nincsen statisztikám, de Vas megyéből  összesen 11 vállalat nyújtott be támogatási kérelmet a kormány versenyképesség-növelő támogatási pályázatára, amelynek nyomán a Vas megyei vállalatok beruházásait 800 ezer eurós összegig, a beruházási érték feléig támogatja a kormány, ezáltal több száz, több ezer megyebeli munkahely megvédésére is lehetőség nyílik.

Tisztelettel tájékoztatom önt arról, hogy a jövő évi költségvetésről szóló vita során mi magunk is mérlegelünk egy olyan lehetőséget, amelynek nyomán a költségvetésből, illetve amelynek nyomán az önkormányzatok fejlesztési terveikhez hitelfelvételi lehetőséget kapnának, nem feltétlenül azért, mert ez az osztrák példa, hanem azért, mert azt gondoljuk, hogy az átgondoltan gazdálkodó, fegyelmezetten gazdálkodó önkormányzatok számára igenis meg kell teremteni a lehetőséget a további fejlesztésekre. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A világjárvány nyilvánvalóan mindenkinek a részéről szükségessé tette a terhek viselését a védekezés során. Így voltak ezzel, így vannak ezzel a politikai pártok is, akik költségvetésének egy része a járványügyi alapba került bele. Ugyanígy az önkormányzatoknak is viselni kell a terhek egy részét, mint ahogy viseli a gazdasági szféra is természetesen. Nem akarnám minősíteni a hozzájárulás mértékét, lényeg az, hogy együtt, közösen kell leküzdenünk a koronavírus jelentette kihívásokat, és nyilvánvalóan minél sikeresebben védekeznek az önkormányzatok, annál sikeresebben védekezik az ország. Szerintem nincsen külön önkormányzati, vállalati, állami meg egyéb védekezés, Magyarországot, a magyar embereket kell megvédeni, és örültünk volna annak, örülnénk annak, ha ehhez az ellenzék támogatását is megkaptuk volna vagy megkapnánk itt az Országgyűlésben. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Ön ugyan két gazdaságfilozófiai megközelítésről beszélt, szerintem van legalább három. Az első, amiről beszélt  és nem tisztem, és nem is szeretném pláne ebből a pozícióból bírálni más országok gazdaságpolitikáját, de az első, amiről ön beszélt , láthatja, hogy egyes dél-európai országok az eladósodottságnak, a költségvetési hiánynak milyen mértékétől szenvednek, hogyan zárják be magukat egy nagyon szűk mezsgyére a gazdaságpolitika szempontjából, ahol a döntések szabadságfoka azért, azt gondolom, hogy elég erőteljesen visszafogott. Az eladósodás általában kiszolgáltatottsághoz és szűk mozgástérhez vezet. Aztán ön említett egy második típusú gazdaságpolitikát, és erre volt példa Magyarországon, tíz évvel ezelőtt ez lezárult. A 2010-et megelőző nyolc esztendőre nagyjából illik az a leírás, amit ön elmondott. És van egy harmadikfajta megközelítés is. Ez egy hazafias, patrióta gazdaságpolitika, ahol a nemzeti érdek a domináns, ahol a döntések a nemzetgazdaság és a nemzetstratégia érdekei szerint történnek. Egyetértek önnel abban, hogy az ilyen típusú politikáknak az összefogáson kell alapulniuk. Ám én nehezen tudok elképzelni annál magasztosabb célt, főleg most, összefogás szempontjából, mint azt, hogy az embereknek legyen munkájuk, hogy a veszélybe került munkahelyeket megvédjük, és új munkahelyeket hozzunk létre.

Nézze, vitázhatunk itt természetesen filozófiákról, de mégiscsak az a helyzet, hogy 2014 óta minden évben a magyar gazdaságban a Magyarországra irányuló beruházások éppen fennálló nemzetgazdasági rekordját megdöntöttük, és az idei esztendőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is a legvonzóbb közép-európai beruházási helyszín legyen. Mert szerintem ez a legfontosabb cél, amiért össze kell fognunk: az embereknek legyen munkája, és a meglévő munkahelyet pedig védjük meg. Én ebben a patrióta gazdaságpolitikában hiszek, tiszteletben tartva azt, hogy ön egy másik utat preferálna. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar társadalom egy viszonylag széles frontja ellen intézett támadást, én mindenkit nem tudok megvédeni az elkövetkezendő 49 másodpercben, azt viszont el tudom mondani önnek, hogy az idei esztendő elején elmondhattuk azt, hogy soha annyi ember Magyarországon nem dolgozott a rendszerváltoztatás óta, mint most. Ezt szerintem egy nagy közös sikernek tekinthetjük. Nem adósítottuk el az országot, mert nagy beruházásokat finanszírozunk, olyan beruházásokat, amelyek Magyarország erejét, az energiabiztonságát és a logisztikai központi szerepét növelik. Semmi nem történik titokban, az Országgyűlés szavazott a paksi szerződésekről, arról nem is beszélve, hogy az egy nagy nemzetközi együttműködésben létrejövő projekt, hiszen az orosz fővállalkozó mellett amerikai, német és francia alvállalkozók építik a Paksi Atomerőművet.

A rasszista és egyéb vádakat pedig a lehető leghatározottabban vissza kell utasítanom. Méltatlan a dolog. Nyolc másodpercben nem lehet erre a kérdésre válaszolni. Azonban azt, hogy Magyarország Kormánya bármilyen módon pártolná a rasszizmust vagy az antiszemitizmust, a lehető leghatározottabban vissza kell utasítanom.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik. Az exportunk és a GDP-nk aránya a 86,5 százalékot is meghaladta. A külső tényezők nagymértékben determinálják a magyar nemzetgazdaság teljesítményét. Az elmúlt öt évben rendre nemzetgazdasági rekordot döntöttünk az export tekintetében, és bár csak a 92. legnagyobb lakossággal rendelkezünk, mégis a 34. legnagyobb exportteljesítmény a mienk a világon, és azon 35 ország közé tartozunk, amelyek 100 milliárd euró fölött tudnak exportálni évente. Ebben a tekintetben azonban nem szabad a saját babérjainkon ülni. A nemzetközi piacokon folyamatosan versenynek vannak kitéve a magyar áruk és szolgáltatásokat, ezért folyamatosan újabb és újabb érvek, folyamatosan újabb és újabb támogatások szükségesek ahhoz, hogy a magyar áruk és szolgáltatások nemzetközi versenyképességét folyamatosan növekedő szinten tartsuk.

Létrejött hazánkban Közép-Európa leggyorsabb és leghatékonyabb, leginkább a piaci igényekre szabott exporttámogatási rendszere, azonban az Exim-törvény további módosításával mind a vállalkozások, mind pedig az Eximbank adminisztrációs terheit tovább kívánjuk csökkenteni annak érdekében, hogy az exportőr vállalatok minél gyorsabban és minél könnyebben juthassanak finanszírozási forrásokhoz.

Szeretném elmondani önöknek, hogy az Eximbank eddig csak bel- és külföldi kockázati- és magántőkealapok esetében jegyezhetett befektetési jegyet, most azonban ezzel a módosítással megteremtenénk a lehetőségét annak, hogy ingatlanalap alapításához is ezt megtegyék.

(16.30)

Így gyakorlatilag finanszírozni tudnánk azokat a hazai ingatlangazdálkodással, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalatokat, akiknek így lehetősége nyílna külföldön ipari, idegenforgalmi vagy irodai ingatlanok fejlesztésében, üzemeltetésében részt vállalni, ott a Magyarországon kidolgozott technológiákat, szolgáltatásokat értékesíteni és az innovatív magyar építőipari megoldásokat is piacra bocsátani. Ezek alapvetően alacsony kockázatú befektetéseknek minősülnek, tekintettel az összetett portfólióra és azok jól strukturált mivoltára.

Itt tisztelettel tájékoztatom önöket arról is, hogy törvényjavaslatunk célja az is, hogy az Eximbank mind garanciát, mind kezességet nyújthasson a nemzetközi gyakorlattal összhangban a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén, állami készfizető kezesség mellett, ami szintén az adminisztratív terhek csökkentésével járna a magyarországi vállalkozások számára.

Tájékoztatom önöket arról is, hogy számos kereskedelmi bank elérte jelen helyzetben azt a limitet, amely fölött már nem hitelezhet. Ha a hitelezésnek nem tudunk újabb lendületet adni, akkor fontos gazdaságfejlesztési források esnek ki a vállalatok látóköréből, ezért számunkra kiemelt jelentőségű, hogy az eximbanki programokban társfinanszírozóként a kereskedelmi bankok részt vehessenek. Ezt teszi szintén lehetővé ez a törvényjavaslat, tehát a kereskedelmi bankok a jelenlegi limitükön felül is adhatnak ki hiteltermékeket.

Ugyanakkor a külszolgálati törvényt is módosítani kívánjuk. Tekintettel arra, hogy a tartós külszolgálatot töltő kollégáink egyszerre két törvény hatálya alá is esnek a munkavégzésük során, mégpedig a kormányzati igazgatásról, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvények hatálya alá, ilyen esetekben előállnak koherenciazavarok, amelyeket nyilvánvalóan fel kell oldani. Ehhez most szükség van egy technikai módosításra, hiszen korábban a kormányzati igazgatásról szóló törvény az 50. életévüket betöltött tisztviselők számára évente három pluszszabadnapot tett lehetővé, ez azonban nem került átvezetésre azok esetében, akik külszolgálatot teljesítenek. Most ezt a kérdést is rendezni tudjuk, mint ahogy a társadalombiztosításról és nyugellátásról szóló törvénybe bekerült egy örökbefogadói díj, amelyet szintén át kell vezetnünk azok számára, akik jelenleg külszolgálatban érintettek, azt hajtják végre.

Ezért tisztelettel arra kérem az Országgyűlést, hogy részben a magyar exportteljesítmény növelése, részben az ingatlangazdálkodásban és ingatlanüzemeltetésben részt vevő magyar vállalatok további finanszírozhatósága, valamint a külszolgálatot teljesítők számára az egyenlő elbírálás garantálása érdekében támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Vargha Tamás államtitkár kollégám pedig a vita további részében áll az önök rendelkezésére, és akkor az általam meghagyott mintegy tíz percben, a zárszóban választ fog adni a képviselői kérdésekre és felvetésekre. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A mi esetünkben az állam határai és a nemzet határai nem esnek egybe, ennek történelmi okai vannak, erről az elmúlt héten nagyon sokat beszéltünk itt a Ház falai között és szerte a Kárpát-medencében. Ebből fakad az, hogy mi a szomszédságpolitikánkat sokkal nagyobb körültekintéssel kell hogy összeállítsuk és végrehajtsuk, mint adott esetben más országok.A szomszédságban elhelyezkedő országokkal való kapcsolatainkat nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy a szomszéd országok területén nagy magyar nemzeti közösségek élnek. És mi mindig arra törekszünk, hogy ezeket a magyar nemzeti közösségeket ne csak mi, hanem az adott ország is, amelynek területén élnek, erőforrásként kezelje. Hiszen ha nem a konfliktus, hanem az erő forrását látják a szomszédos országok is ezekben a közösségekben, akkor ennek a látásmódnak a hatása mindenképpen pozitívan csapódik le a két ország kapcsolatrendszerében, jobbá teszi mindkét ország és a magyar nemzeti közösség mindennapi életét is.

Nem kell hozzá Nobel-díjas professzornak lenni, hogy az ember megértse és elmondja azt az egyszerű mondatot, mely szerint a határon túl élő magyar közösségnek sokkal jobb, ha jóban vagyunk az adott országgal, mint ha rosszban. És persze ez egyszerűnek tűnik, nevetségesen egyszerűnek is tűnhetne, de ha belegondolnak, hogy körülbelül 10-12-14 évvel ezelőtt hogyan néztek ki a kétoldalú kapcsolataink a szomszéd országokkal, és azoknak milyen hatásuk volt az adott ország területén élő magyar nemzeti közösségre, akkor mindjárt nem is tűnik ez olyan egyszerűnek, pláne nem nevetségesnek.

Azt tudjuk elmondani, tisztelt képviselő asszony, hogy Szlovákia és Szerbia vonatkozásában soha olyan jó nem volt Magyarország kapcsolata ezekkel az országokkal, mint jelenleg, és ebben óriási szerepe van, én azt gondolom, annak a megközelítésnek, amely úgy szól, hogy építsünk közös sikertörténeteket az élet praktikus területein. Legyen szó közlekedésről, legyen szó energetikai együttműködésről, legyen szó határon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekről, ezek a közös sikertörténetek meg tudják alapozni azt a bizalmat, amelyre építve a nehéz kérdéseket is meg tudjuk nyitni, de úgy meg tudjuk nyitni, hogy a lezárás lehetősége is ott van a remények között.

Láthattuk, hogy Szlovákiában az újonnan hivatalba lépett kormány és személyesen a kormányfő is számos gesztust tett már most a magyar nemzeti közösség felé. Mi ezt üdvözöljük, a megválasztott új szlovák kormány és a kormányfő személyesen is számíthat Magyarország és a magyar kormány együttműködésére, és közös érdekünk az, hogy a felvidéki magyar közösséget egy sikeres közösséggé tegyük. Szlovákia fontos partnerünk, stratégiai partnerünk, ennek jegyében ennek a hétnek a végén, pénteken Magyarországra látogat Szlovákia új kormányfője.

Szerbia vonatkozásában is a jó kapcsolatot az alapozza meg, hogy a szerb kormány is sikertörténetté szeretné alakítani a Vajdaságot, közös szerb-magyar sikertörténetté. Az ehhez adott magyar támogatásokat nem valamifajta ellenséges megnyilvánulásnak tekintik, hanem úgy tekintik, mint egy olyan támogatást, amely nemcsak a vajdasági magyar közösséget, hanem egész Szerbiát megerősíti, ezen keresztül pedig a magyar-szerb kapcsolatok vonatkozásában is a kölcsönös előnyök talajára tudunk állni.

És ha már kölcsönösségről beszélünk, nagyon fontos szempont a szomszédos országokkal való kapcsolattartásban, de összességében a magyar külpolitika vonatkozásában a kölcsönös tisztelet. Mi minden partnerünknek megadjuk a tiszteletet, de ugyanúgy elvárjuk a tiszteletet, hogy adják meg nekünk is, hiszen mi egy ezeréves történelemmel rendelkező állam, több mint ezeréves történelemmel rendelkező nemzet vagyunk. Tehát velünk nem lehet akárhogyan beszélni.

Ukrajna vonatkozásában sajnos még nem vagyunk ott, hogy túl sok sikertörténetet tudnánk feljegyezni, de ott is beszédes az a tény, hogy az új ukrán külügyminiszter az első hivatalos látogatásának keretében látogatott el Budapestre. Reméljük, hogy azok a megállapodások, amelyek a gazdasági vegyes bizottságot, az oktatási munkacsoportot és a kisebbségvédelmi bizottságot munkára sarkallják, majd sikeresek lehetnek. Reméljük, hogy az elkövetkezendő időszakban előrelépést tudunk elérni a magyar nemzeti közösségtől elvett jogok visszaadása terén is, például egy magyar többségű, Beregszász-központú járással.

Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a témát, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, önnek igaza van, Magyarország, a magyar kormány és a magyar emberek védekezése a világjárvánnyal szemben sikeresebb volt, mint ahogy azt tapasztalhattuk számos más európai országban. Köszönettel tartozunk minden magyar embernek a fegyelmezettségért, köszönettel tartozunk az orvosoknak, a nővéreknek, a tanároknak, a rendőröknek, akik a rendkívüli mértékben váratlan és megváltozott körülmények közepette is tehetségük, tudásuk, szorgalmuk legjavát nyújtották annak érdekében, hogy ma elmondhassuk, hogy Magyarország a védekezés első fázisát sikerrel zárta.Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, el kell mondjam önöknek azt, hogy a Egészségügyi Világszervezet főigazgatójának jelzése szerint, bár Európában a számok viszonylag jól alakulnak, globális összevetésben viszont nagyon komoly aggodalomra okot adó trendeket, tendenciákat lehet megfigyelni. Az elmúlt tíz napból kilencszer is 100 ezernél több új fertőzést jelentettek globálisan a WHO számára, tegnap 139 ezret, amely az elmúlt hetekben a legmagasabb adat. Ráadásul senki nem tud garanciát vállalni arra, hogy egy esetleges második hullám ne köszönjön be ide, Európába. Általános védettség nincsen, vakcina nincsen, ezért arra kell felkészülnünk a legrosszabb forgatókönyvek vonatkozásában, hogy a járványügyi készültséget fenn kell tartanunk. És ha ez így van, és ha továbbra is ezzel a nehéz helyzettel, ezekkel a komoly kihívásokkal kell szembenéznünk, akkor nagyon komoly szükségünk van arra, hogy olyan egyetértési pontokat hozzunk létre, amelyek mentén a védekezés következő fázisait is meg fogjuk tudni majd nyerni.

Ezért indít a kormány egy nemzeti konzultációt, mégpedig a koronavírussal, a koronavírussal szembeni védekezéssel, valamint a gazdaság újraindításával kapcsolatban, hiszen a világjárvány nemcsak a magyar emberek életét és egészségét, hanem a munkahelyeit is veszélybe sodorta. A 13 pontból álló kérdőívet ma délután fogjuk nyilvánosságra hozni a kormány hivatalos közösségi oldalán. Minden magyar állampolgár postai úton fogja megkapni a konzultációs kérdőívet, és a visszaküldés tekintetében arra kérünk mindenkit, hogy augusztus 15-éig küldje vissza számunkra a válaszokat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöknek elmondani, hogy a járvánnyal szembeni védekezésnek pénzügyi akadálya nincsen. A magyar kormány világossá tette, hogy mindenkinek vállalnia kell a terhekből, természetesen erre vonatkozó kérdés is lesz a nemzeti konzultációban. Világossá tettük azt, hogy mi az eladósodás, a kiszolgáltatottság helyett a munkahelyekre épülő gazdaságpolitikát folytatjuk. Tájékoztatom önöket, hogy 806 magyar vállalat összesen 377 milliárd forintnyi beruházást vállalt a következő hónapokra, 377 milliárd forintnyi beruházást akkor, amikor a világgazdaságból kizárólag rossz hírek érkeznek, és ezzel a 377 milliárd forintnyi beruházással 143 618 magyar munkahelyet meg is fognak védeni.

Természetesen nemzetközi kitekintés is lesz a nemzeti konzultációban. Frakcióvezető úr utalt már rá, hogy a spekulánsok is mozgolódnak. Európában megszületett egy olyan javaslat, amely szerint örökkötvényeket lehetne vásárolni, ami gyakorlatilag a soron következő valamennyi európai nemzedék eladósítását jelentené. Soros György ötlete arról szól, hogy az európai országok örökre, örökké fizessék a kamatait ennek a bizonyos örökkötvénynek. Nyilvánvaló, hogy soha nem fogunk belemenni a következő nemzedékek eladósításába, a magyar embereknek erről is módjuk lesz véleményt mondani.

Mint ahogy módjuk lesz véleményt mondani a migrációval szembeni védekezés tekintetében is. Sajnos be kell látnunk, hogy a világjárvány egy újabb ösztönző tényező a világszintű migrációs folyamatok tekintetében. Egyes országok elégtelen fellépése a világjárvánnyal szemben újabb migrációs hullámokat indíthat el. Ezért a jövőben is az egészségügyi és gazdasági védekezés mellett a határvédelemnek is rendkívül fontos szerepe lesz, erről is várjuk majd a magyar emberek véleményét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Arra kérünk mindenkit, hogy tiszteljenek meg minket a válasszal a nemzeti konzultáción. Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt arra figyelmeztettek, hogy ha lehet, óvatosan bánjak ezzel a 30 perces időkerettel. (Derültség.) Azt tudom ígérni önöknek, hogy ezzel így fogok bánni, ebben egészen biztosak lehetnek.Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslatnak a célja az, hogy teljesíteni tudjuk az európai uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeinket, ugyanis az Európai Unió Bíróságán született egy döntés, amelynek végrehajtása a tagállamokra nézvést kötelező. Először engedjék meg, hogy röviden ismertessem az Európai Unió Bíróságának döntését és annak jogkövetkezményét Magyarországra nézve.

A bíróság 2018-ban, még márciusban hirdette ki az ítéletét abban az ügyben, ahol a Szlovák Köztársaság és az Achmea nevű vállalat voltak érdekeltek. A bíróság azt állapította meg, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött, nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzula. Ennek a klauzulának az értelmében, ha az Európai Unió egyik tagállamának beruházója egy másik tagállamban hajt végre beruházást, és ezzel kapcsolatban vita jön létre, akkor a beruházó vállalat tagállama választott bírósági eljárást indíthat a beruházási célpont szerinti tagországgal.

Az Európai Unió bíróságának ítélete szerint az Európai Unión belüli beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő, a beruházó és állam közötti választott bírósági kikötések ellentétesek az Európai Unió jogával, azok a bíróság szerint aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert.

(10.20)

A bíróság úgy véli, hogy ezek a megállapodások veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát és elsőbbségét, valamint közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ítélet végrehajtása és az ehhez kapcsolódó uniós szintű összehangolt cselekvés megteremtése érdekében 2018-ban az ítéletet követően egyeztetés kezdődött a tagállamok között arról, hogy milyen formában lehetséges az uniós jogból fakadó kötelezettségnek a lehető leggyorsabban eleget tenni. Az Európai Bizottság álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy az uniós joggal nem csupán a választott bírósági fejezetek állnak szemben, hanem a beruházásvédelmi megállapodások érdemi rendelkezései is, tekintve a meglévő átfedéseket, valamint az uniós jog által a beruházások számára biztosított teljes védelmi rendszert. Az Európai Bizottság még 2018 nyarán kiadott egy közleményt, amelyben részletes útmutatást fogalmazott meg a határokon átnyúló, de Unión belüli beruházások jogi védelméhez kapcsolódó kérdésekben. A Bizottság álláspontja szerint az uniós jog számos formában ösztönzi és védi a beruházásokat egyrészt az alapvető gazdasági szabadságok által, másrészt az alapjogi charta révén, harmadrészt pedig a beruházókat számos szektorspecifikus szabály is védeni hivatott. Az ezekből fakadó jogok érvényesítésének feladata a tagállami bíróságokra hárul, amelyek előzetes döntéshozatali eljárásuk során fordulhatnak az Európai Unió Bírósága felé iránymutatásért. Másodsorban a Bizottság az általunk jól ismert kötelezettségszegési eljárások keretében is érvényt szerezhet az uniós jogból fakadó kötelezettségek betartásának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet rendezésének érdekében a tagállamok első lépésben politikai nyilatkozatok formájában tettek vállalásokat még a tavalyi év januárjában annak érdekében, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások megszűnjenek. A deklarációk célja egyébiránt annak az elérése is volt, hogy a tagállamok között folyamatban lévő beruházásvédelmi vitarendezési ügyekben eljáró nemzetközi választott bírósági tanácsok döntéshozataluk során tekintettel legyenek erre a bizonyos európai bírósági ítéletre, amely a Szlovák Köztársaság és az Achmea vállalat között zajlott, annak következményeként állapítsák meg joghatóságuk hiányát, utasítsák el a beérkező kereseteket, és fejezzék be a folyamatban lévő eljárásokat, melyek uniós tagállamok között folynak ezen beruházásvédelmi ügyekben. Következő lépésként az Európai Unió tagállamai között megkezdődött egy sokoldalú  ezt úgy mondják, hogy plurilaterális  megállapodás kitárgyalása, melynek az a célja, hogy az Unió tagállamai között fennálló kétoldalú beruházási megállapodások rendszerét megszüntessék. A tárgyalásokon mi is, természetesen a magyar kormány is aktívan részt vettünk, eleget téve az uniós jogból fakadó kötelezettségeinknek. Kilenc fordulón keresztül zajlottak ezek a tárgyalások, amelynek eredményeként létrejött egy magyar érdekeknek is megfelelő tartalmú, az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről rendelkező megállapodás. Ennek a megállapodásnak az aláírására aztán idén május 5-én került sor Brüsszelben.

A megállapodást a tagországok többsége, 23 tagország írta alá, négyen  illetve az Egyesült Királyság  még akkor nem. Szerintem világos, hogy az Egyesült Királyság miért, a másik négy tagország pedig azért, mert különböző szakpolitikai érdekeik ellentétesek voltak mindazzal, amit ez a megállapodás rögzített. Azonban ahhoz, hogy a megállapodás hatályba léphessen, és ezáltal kötelezővé váljon a tagállamok számára, és ők szüntessék meg a beruházásvédelmi megállapodásaikat, tagállami ratifikáció szükséges, és ezért terjesztettük ide az Országgyűlés elé ezt a törvényjavaslatot, hogy ennek a ratifikációs kötelezettségnek meg tudjunk felelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamai között összesen 22 beruházásvédelmi megállapodás van érvényben, és ez a megállapodás  tekintettel a részes államok körére  18 beruházásvédelmi megállapodás megszűnését eredményezi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás tartalmát illetően annyit szeretnék csak röviden mondani önöknek, hogy 18 cikkből és 4 mellékletből áll. A szerződés rendelkezik a lezártnak tekintendő, a folyamatban lévő és az új választott bírósági eljárásokról is. Céljának megfelelően a javaslat felsorolja azon kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokat, melyek megszűnnek jelen szerződés hatálybalépése nyomán, továbbá a korábban már felmondott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások hatályvesztésére vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnéséről is rendelkezik. A megállapodás megfelelően biztosítja azt a célt, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások a felmondást követően ne legyenek alkalmasak további joghatás kiváltására. A jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetéről is rendelkezik ez a megállapodás. Reméljük, lesz ilyen, mármint reméljük, az Európai Unió bővítési politikája kicsit felgyorsul. Tehát a jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetéről is rendelkezik ez a megállapodás, miszerint attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei közül egy korábban nem uniós tagállam is tagállammá válik, az adott beruházásvédelmi megállapodásban rögzített választott bírósági klauzulák nem szolgálhatnak nemzetközi választott bírósági eljárások jogi alapjául.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós tagországokból érkező beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket az irányadó magyar és uniós jognak megfelelően, azonban nemzetközi választott bíróságok előtt a továbbiakban erre nem lesz lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik. A magyar gazdaság teljesítményében a külső tényezők  úgymint a nemzetközi vállalatközi kapcsolatok, a Magyarországra irányuló beruházások, magyar vállalatok külföldi beruházásai  fontos, determináló, meghatározó szerepet játszanak. Magyarország számára kritikus fontosságú a külföldön beruházó magyar vállalatok biztonsága jogi, fizikai és gazdasági szempontból, de legalább ennyire fontos a nálunk beruházó vállalatok biztonságtudata, mert az egy fontos beruházásösztönzési eszköz. Magyarországon fejenként 8600-8700 eurónyi közvetlen működőtőke-befektetés van. Ennek a dinamikus növelése a magyar gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése, hiszen ezek a Magyarországra érkező beruházások rendre magas hozzáadott értékű termelést vagy szolgáltatást nyújtanak, magyar embereknek adnak munkalehetőséget, magyar családok számára biztosítják a kiszámítható jövőképet. Ezen európai megállapodás betartása pedig tanúbizonyságot tesz a jogbiztonságról, és egy újabb ösztönző tényező lesz arra, hogy Magyarországot a legvonzóbb közép-európai beruházási környezetként határozzák meg a vállalatok.

Tájékoztatom önöket, hogy 2019-cel bezárólag öt esztendőn keresztül minden évben megdőlt a Magyarországra irányuló beruházások rekordja; az idei esztendő nyilvánvalóan ebből a szempontból más kategóriába tartozik. Ugyanakkor a következő hónapokra 806 magyarországi vállalat 377 milliárd forintnyi beruházást vállalt, amellyel több mint 140 ezer munkahelyet védenek meg. Emellett pedig néhány nagy nemzetközi vállalattal is olyan tárgyalások vannak folyamatban, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar gazdaság a válság után is a lehető leggyorsabban visszatérjen arra a növekedési pályára, amelyet az elmúlt években bejártunk, és amelynek eredményeként a tavalyi esztendő végén a magyar gazdaság tudta bemutatni a leggyorsabb növekedési ütemet Európában.

A magyar emberek, a magyar vállalatok teljesítménye, összefogásuk a magyar kormánnyal az elmúlt években a magyar beruházási környezetet a legvonzóbb közép-európai beruházási környezetté tették. Érdekünk, hogy ez fennmaradjon, ezt a célt pedig szolgálja az önök előtt fekvő törvényjavaslat, így annak támogatására kérem tisztelt képviselőtársaimat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(10.30)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban köszönöm minden felszólalónak azt, hogy támogatásáról biztosította ezt a törvényjavaslatot, így meg tudunk felelni az Európai Bíróság döntésének. Bár Balczó képviselő úr kétségbe vonta, hogy egyszerre két helyre tudoke figyelni, tudok, és szívesen válaszolnék is, de nincs itt; de megteszem a jegyzőkönyv miatt, hogy azzal ne vádolhasson, hogy nem tudtam figyelni az ő kérésére is, annál is inkább, mert egy fontos kérdést vetett föl.

A Kanada és az Európai Unió között köttetett szabadkereskedelmi megállapodás nagyon komoly vitákat váltott ki az európai politikai, szakmai és gazdasági közvéleményben is, én azt gondolom, hogy sokszor inkább téves félelmekre alapozva. Én azt gondolom, hogy a számok egyértelműen mutatják, hogy magyar nemzeti szempontból a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás nekünk hasznos lenne, magyar termékek számára biztosítaná a nagyobb hozzáférést a kanadai piachoz, emellett pedig a kanadai beruházók európai beruházási célpontokba vetett bizalmát is javítaná.

Természetesen, ahogyan a képviselő úr is elmondta, annak a megállapodásnak része egy választott bírósági eljárás. Helyesen mondta, hogy Kanada nem tagja az Európai Uniónak, tehát abból a megállapodásból nem zárható ki a választott bírósági megállapodás, ugyanakkor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a típusú választott bíráskodás, ami abban a szabadkereskedelmi megállapodásban rögzítésre kerül, már egy új típusú bíráskodás, ahol van fellebbviteli fórum, ahol nem egy láthatatlan, vagy ahogy Szél Bernadett képviselő asszony szokta mondani, offshore bíráskodás zajlik, hanem valós tagokból álló, állandó személyzettel rendelkező bíróság jár el a vitás ügyekben, ezáltal az már egy olyan vitarendezési mechanizmus, amely több lehetőséget biztosít az országoknak arra, hogy érvényesítsék a jogaikat, illetve a viták során képviseltethessék magukat.

Tehát én azt gondolom, hogy a Kanada és az Európai Unió között köttetett szabadkereskedelmi megállapodás megfelel a nemzeti érdekeinknek. Remélem, hogy hamarosan az erről szóló vitát itt a parlamentben majd nyugodt keretek között le is folytathatjuk, tekintettel arra, hogy valamikor majd a ratifikáció kérdésének előbb-utóbb fel kell merülnie, és amennyiben egyetértés lesz a frakciók között arról, hogy idehozhatjuk a plenáris ülés elé, akkor természetesen majd ezt meg fogjuk tenni, és az érveinket részletesen ki fogjuk fejteni.

Általánosságban is azt gondolom, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások széles köre a magyar nemzetgazdaság érdekével egybevág, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság kifejezetten exportorientált gazdaság. Hazánk a világon a lélekszám tekintetében csak a 92. helyen áll, viszont a világon a 34. legnagyobb exportteljesítményt tudtuk leadni az elmúlt esztendőkben. Folyamatosan azon 35 ország közé tartozunk, akik 100 milliárd euró fölött tudnak exportálni. Az elmúlt öt évben minden évben megdőlt a nemzetgazdasági rekord az export tekintetében is. Tavaly az export/GDP hányados vagy arány 86-86,5 százalék körül volt. Mindez azt mutatja, hogy a magyar emberek által Magyarországon előállított termékek és szolgáltatások rendkívül versenyképesek még a nagyon kemény világpiaci versenykörülmények közepette is, így tehát általánosságban azt tudom mondani, hogy minél kevesebb az akadály a nemzetközi kereskedelemben, legyen az vám jellegű vagy nem vám jellegű, de minél kevesebb az akadály, az annál jobb a magyar vállalatoknak. Így a szabadkereskedelmi megállapodások általában a magyar gazdaság érdekét szolgálják, ezért készen állunk természetesen a CETA parlamenti vitájára is.

Itt még egyszer szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a felszólalásokat és a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Újfent kíméletes leszek, és természetesen nem használom ki a rendelkezésemre álló időkeretet. Tisztelt Országgyűlés! A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tagjaként Magyarország természetesen elkötelezett a vegyi fegyverek használatának, felhalmozásának és elterjedésének megakadályozása iránt, ezért annak tagjaként támogatjuk a szervezet ezen téren tett erőfeszítéseit.

Magyarország, a magyar kormány még 1993 elején írta alá a vegyifegyver-tilalmi egyezményt, aztán elég hosszú időn keresztül zajlott ennek magyarországi ratifikációs folyamata, végül négy évvel később, 1997-ben a CIV. számú törvénnyel került az kihirdetésre, és gyakorlatilag ettől az időponttól kezdve mondhatjuk, hogy Magyarország vállalja ennek az egyezménynek a kötelmeit.

Két esztendővel ezelőtt, 2018. március 4-én a dél-angliai Salisburyben került sor egy merényletre, amelyet egy volt orosz kettős ügynök és lánya ellen idegméreggel követtek el. A britek akkori miniszterelnöke, Theresa May ezt az incidenst egy vegyifegyver-támadásnak minősítette. A támadás során bevetett novicsok nevű idegméreg szükségessé tette az egyezmény naprakésszé tételét, hiszen ez a novicsok nevű idegméreg a támadásig, a merénylet időpontjáig nem tartozott az egyezmény hatálya alá, tehát nem sorolták föl azon vegyi anyagok között, amelyek tilalmára ez a nemzetközi megállapodás kiterjedt.

Tavaly tartotta a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet a részes államok 24. konferenciáját, és ezen a konferencián döntés született arról, hogy az egyezmény hatálya immáron a novicsok idegméregre is terjedjen ki, azonban ez a döntés szükségessé teszi a vegyületek felsorolását tartalmazó melléklet módosítását.

(11.00)

Az egyezménynek ez a melléklet a szerves részét képezi, ennek a mellékletnek a listájában olyan vegyi anyagok szerepelnek, amelyek közvetlenül alkalmazhatók vegyi fegyverként, vagy felhasználva azokat, lehetséges fegyverként alkalmazható vegyületek előállítására használni.

Az egyezmény végrehajtását felügyelő, valamint a lehetséges vegyifegyver-támadások kivizsgálására hivatott Vegyifegyver-tilalmi Szervezet vizsgálata megállapította, hogy az úgynevezett novicsok ágensekkel próbálták ezt az előbb hivatkozott salisburyi merényletet is elkövetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyezmény módosítása minden részes államra, így Magyarországra nézvést is kötelező. A módosítás követi a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tudományos tanácsadó paneljének ajánlásait, valamint a korábban már listázott vegyifegyver-ágensek meghatározását. A novicsok jellemzője, hogy egy adott kémiai alapszerkezeten alapulva több száz, hasonló tulajdonsággal rendelkező analóg vegyület is létezhet, ezért a legpontosabb leírásuk a kémiai szerkezetükkel lehetséges.

A törvényjavaslatot tehát nevezhetnénk akár egy technikai jellegű módosításnak is, hiszen a törvényjavaslat azt célozza, hogy a kémiai szerkezetükkel leírt novicsok ágens vegyületeit az egyezmény mellékletében innentől kezdve szerepeltessük, mégpedig a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet titkársága által kidolgozott egységes szerkezetű, majd hiteles szakfordítással elkészített magyar szöveg alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyezmény 17. cikke értelmében a mellékletek tehát az egyezmény szerves részét képezik. Erre való tekintettel bármely melléklet módosítása a nemzetközi szerződéskötéssel kapcsolatos eljárásról szóló, 2005-ben elfogadott L. törvény szerinti módosításnak tekintendő, ezért ennek megfelelő eljárás lefolytatása szükséges, magyarul: azt ide kell hozni a parlament elé, a parlamentnek meg kell vitatnia, majd a parlament elfogadó döntését követően pedig ki kell hirdetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyezmény célja nemcsak a meglévő vegyifegyver-készletek megsemmisítése, hanem a vegyi fegyverek újbóli elterjedésének a megakadályozása is. Hazánk nem tárol, nem gyárt és nem forgalmaz vegyi fegyvereket, az egyezmény előírásait természetesen szigorúan és következetesen betartjuk. A módosítással nemcsak nemzetközi kötelezettségünknek teszünk ezáltal eleget, hanem hozzájárulunk a vegyi fegyverek megsemmisítésének és nonproliferációjának erősítéséhez, összhangban a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet céljaival és erőfeszítéseivel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy ennek a technikai jellegű törvénymódosításnak a támogatásával segítsék elő a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tagjaként azt, hogy Magyarország is tiszteletben tudja tartani és alkalmazkodni tudjon minden szabályhoz, amelyet ez a szervezet meghozott. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a felszólalásaikat, illetve a támogató szándékot annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban ezt az eljárást itt a parlamenten keresztül tudjuk vinni.Egyetértek azokkal a megfogalmazott értékítéletekkel és előrejelzésekkel, amelyek arról beszélnek, hogy új típusú biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk. Ugye, legutóbb a NATO csúcstalálkozóján is ez egy vita volt, hogy az új típusú kihívások milyen mértékben alakítják át a globális biztonsági rendszereket, hogy a NATO-nak milyen mértékben kell ehhez adaptálódnia. Nem is kérdés, hogy voltak olyan állam- és kormányfők, akik némiképpen túlzásba estek, amikor a NATO-t egy lejárt lemezhez hasonlították. Mi ezzel nem értünk egyet. Azzal viszont egyetértünk, hogy mivel új típusú biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk az elkövetkezendő időszakban, ezekre a korábban nem tapasztalt kihívásokra a NATO-nak mint a világ legnagyobb és legsikeresebb katonai, stratégiai, védelmi szövetségének, felkészültnek kell lennie.

Sajnos, nem zárható ki az, amit Balczó képviselő úr előrevetített, hogy az elkövetkezendő időszakban is majd több ilyen mellékletkiegészítéssel kell foglalkoznia az Országgyűlésnek. Azonban azt tudom önöknek garantálni, hogy Magyarország ebből a szempontból is minden nemzetközi kötelezettségének eleget fog tenni a jövőben is. Köszönöm még egyszer a támogató felszólalásokat. (Taps a kormánypártok soraiban.  Taps a Jobbik padsoraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a holnapi napon szavaz a veszélyhelyzet végéről, ezzel párhuzamosan a rendkívüli jogrend megszüntetéséről. A koronavírus-törvényről történő szavazáshoz képest nem telt el még csak 90 nap sem. Tanulságos időszakon vagyunk túl. Ennek a tanulságos időszaknak a lezárása lehetőséget teremt nekünk három fontos dologra: egyrészt a köszönetnyilvánításra; másrészt arra, hogy megnézzük, mit sikerült végrehajtani; harmadrészt pedig arra, hogy azt is megnézzük, mindezt milyen támadások közepette tehettük.

Engedjék meg, hogy itt és most a kormány köszönetét és nagyrabecsülését fejezzük ki minden magyar embernek, akiknek fegyelmezettsége nélkül nem lehetett volna sikeres a védekezés első szakasza. A korlátozó intézkedéseink szigorúak voltak, és azok komoly változásokat okoztak az emberek mindennapi életében. Mivel azonban ezeket a korlátozó intézkedéseket időben meghoztuk, és mivel ezeket az intézkedéseket az emberek betartották, sikerült megakadályoznunk azt, hogy a járvány a tömeges fertőzés szakaszába lépjen; sikerült kontroll alatt tartani a járvány terjedését és viszonylag alacsonyan tartani a fertőzöttek számát is. Elmondhatjuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország a járvány első hullámával szembeni egészségügyi védekezésből jelesre vizsgázott.

Engedjék meg, hogy itt és most kifejezzük köszönetünket az egészségügyi dolgozóknak, az orvosoknak, a nővéreknek és ápolóknak, akik mindvégig a frontvonalban harcoltak. Köszönettel tartozunk a tanároknak, akik a teljesen megváltozott és teljesen új körülmények közepette is felvértezték gyermekeinket a szükséges tudással. Köszönettel tartozunk a közszolgáltatásokat működtetők számára, hiszen az ország megőrizte a működőképességét a rendkívüli helyzet során is.

És köszönettel tartozunk a rendőröknek és a tűzoltóknak, akik mindvégig vigyáztak a biztonságunkra, megvédtek minket, és megvédték a határainkat is, amelyeket az elmúlt hónapok során is folyamatosan nyomás alatt tartottak az illegális bevándorlók és az embercsempészek. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, a válság megmutatta, hogy miben kell előrelépnie és mit kell másként csinálnia a jövőben Európának. Például stratégiai kérdésekben, stratégiai ágazatokban nem lehetünk kiszolgáltatottak egy külső szereplőnek. Az Európai Unió külpolitikájának jelentős része abból áll, hogy folyamatosan bírálat alatt tartja Kínát. Ehhez képest az elmúlt hónapokban azt láttuk, hogy minden európai uniós tagország, szinte kivétel nélkül, vérre menő küzdelmet folytatott egymással Kínában a védekezéshez szükséges életek megmentéséhez elengedhetetlen eszközök beszerzése érdekében.

Láttuk azt is, ahogy G7-es vagy G20-as országokban milyen komoly tragédiák történtek annak okán, hogy nem volt elég eszköz az egészségügyi védekezéshez. Mi itt is időben léptünk, működött a légihíd  és működik is  Kína és Magyarország között. Több mint 150 millió maszkot, 70 millió védőruhát és körülbelül 10 ezer lélegeztetőgépet szereztünk be úgy, hogy közben felépítettük az itthoni gyártási kapacitásokat is. Hiszen ne felejtsük el, hogy nagy a vita továbbra is a vírus jövője kapcsán, még a tudósok sem tudtak semmifajta konszenzusra jutni. Az Egészségügyi Világszervezethez napi szinten több mint 100 ezer új eset regisztrálása történik meg világszinten, és senki nem tud semmi biztosat egy esetleges második hullámról sem. Mindez viszont azt a kötelezettséget rója ránk, hogy csak akkor lehet felelősséggel folytatni és végigvinni a korábbi korlátozásokat lazító vagy azokat teljesen megszüntető intézkedéseket, ha közben az egészségügyi kapacitásainkat is készen tartjuk arra, hogy egy esetleges második hullám, egy esetleges legrosszabb forgatókönyv idején is felkészültek tudunk lenni. A kormány ezt a munkát is elvégezte.

(13.10)

Azonban, tisztelt képviselőtársaim, a világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is. A járvány az emberek életét és egészségét is veszélybe sodorta, de veszélybe sodorta az emberek munkahelyeit is. Ezeket is meg kell védeni, meg kell menteni, és legalább annyi újat kell létrehozni, mint amennyit a válság elvisz. És természetesen ilyenkor nagy vita van arról, hogy az államnak milyen gazdaságpolitikai eszközöket kell bevetnie, és ilyenkor jönnek elő természetesen a spekulánsok is, akik látják, hogy nemzetgazdaságok nehéz helyzetbe kerülnek; látják a szabad prédává váló nemzetgazdaságokat; látják a nehéz helyzetbe kerülő embereket, és ők bizony könnyű áldozatok a spekulánsok számára.

És ilyenkor jönnek a jobbnál jobb, önzetlenebbnél önzetlenebb javaslatok az eladósításra és a kiszolgáltatottság megteremtésére. Mi azonban ezt, tisztelt képviselőtársaim, nem engedjük, nem is engedtük, és a jövőben sem fogjuk spekulánsok kezére adni az országot. Megvédjük magunkat, megvédjük a magyar embereket, megvédjük a magyar gazdaságot, és megvédjük azokat az eredményeket, amelyeket közösen értünk el tíz esztendő alatt, amelyek nyomán a tavalyi év végén a magyar gazdaság növekedett a leggyorsabban Európában, és amelynek nyomán Közép-Európában a magyar lett a legvonzóbb beruházási célpont.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben a világgazdaságból sorra érkeznek a negatív hírek  gyárak bezárásáról, elbocsátásokról, csődhelyzetekről , addig Magyarországon 806 vállalat úgy döntött, hogy kormányzati segítséggel összesen 377 milliárd forintnyi beruházást fog végrehajtani az elkövetkezendő hónapokban. Az ország minden megyéjében, Nemesvámostól Napkorig, Zalaegerszegtől Berentén át egészen Fajszig több mint 30 iparágban bővítenek kapacitásokat, építenek új gyárakat, telepítenek új gyártósorokat, vezetnek be új technológiákat azért, hogy a magyar gazdaság a világjárvány után még versenyképesebb legyen, mint volt a világjárvány előtt, annak érdekében, hogy az új világgazdasági versenyben a lehető legjobb startpozícióból kiindulva vehessünk részt. Ez a 806 magyar vállalat 143 618 munkahelyet véd meg. Ezek azok a vállalatok, amelyekről az elmúlt hetekben itt a parlamentben azt hallhattuk, hogy csókosok, meg hogy tisztességtelen szándékból pályáznak állami támogatásra.

Én azt gondolom, hogy ezzel ellentétben a köszönetünket és a nagyrabecsülésünket kell itt kifejezni, hiszen velük és nekik köszönhetően mondhatjuk el azt, hogy a magyar gazdaság, Magyarország a nehéz helyzetet újra a saját javára fogja fordítani. És megyünk előre: a mai napon újabb pályázatot írtunk ki 25 milliárd forintos keretösszeggel azon magyar vállalatok számára, amelyek kormányzati segítséggel a határon túli területeken szeretnének beruházásokat végrehajtani.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 90 napban elképesztő támadásokkal kellett szembenéznünk itthon és külföldön egyaránt. A támadókat egyáltalán nem érdekelte, hogy emberéleteket kellett menteni. Kizárólag a kormány gyengítése, a védekezés gyengítése és a politikai haszonszerzés járt a fejükben. Szemenszedett hazugságok, fake news, sunyi nácizás, hamis videó  volt itt minden az elmúlt időszakban.

Emlékezhetünk arra, amikor azt mondták, hogy mi a rendkívüli jogrendet örökre életbe akarjuk léptetni. Nem telt el 90 nap azóta, hogy a koronavírus-törvényről itt szavaztunk az Országgyűlésben, holnap szavazhatunk annak visszavonásáról is. Azt állították, nem ülésezik a parlament. Minden héten itt voltunk, üléseztünk, dolgoztunk. Nem átallottak rátámadni a magyarokra a határon túlon sem. Mi azonban büszkék vagyunk arra, hogy igenis több mint egymillió eszközzel segítettük a határon túli magyarok védekezését a világjárvánnyal szemben. Ha most kéne dönteni, pontosan ugyanígy döntenénk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Persze tudjuk, hogy az ellenzék dolga a kritizálás és a kormány támadása. Azonban van  legalábbis kellene hogy legyen  egy határ, például hogy emberéletekkel nem szórakoznak; hogy a mentőkkel nem szórakoznak; hogy a mentők iránti bizalmat nem ássák alá, és nem hazudnak mentősnek valakit, aki soha nem is volt az. Ezt a határvonalat azonban sikerült átlépni, ráadásul a járvány idején, amikor emberek életéért kell, illetve kellett küzdeni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha naivak lennénk, most nyilván bocsánatkérést várnánk. De nem vagyunk azok, ezért bízzuk rá ezt a kérdést a választókra!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A védekezés első, egészségügyi szakasza sikerrel lezárult. Köszönjük, Magyarország. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor maradnék a tényeknél. Először is, önök azt híresztelték a koronavírus-törvény megszavazása után, hogy mi örökre fenn fogjuk tartani a rendkívüli jogrendet, majd 120 napos határidőt javasoltak. Mi kevesebb, mint 90 napon belül beterjesztettük azt a törvényt, és szavazhatunk róla, amely alapján vissza lehet vonni a rendkívüli jogrendet  egy.Kettő: amikor a szocialisták az 53. heti nyugdíjról, vagyis a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről beszélnek, és azt kritizálják, akkor jusson eszünkbe az, hogy ők voltak azok, akik elvonták, elvették a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat.

Amikor Arató Gergely képviselőtársam azt mondja, hogy csak nagy multinacionális cégeknek adunk támogatást, akkor egész egyszerűen hazudik, és súlyos támadást indít (Zaj.), súlyos támadást indít a kis magyar cégek ellen: Orha Művek, Nyíregyháza, 30 fő; Indupro, Páty, 48 fő; Gémtech, Napkor, 71 fő; Motor-Classic Zrt., Tatabánya 76 fő; Pata József Gépipari Kft., Fajsz, 107 fő, és még hosszasan sorolhatnám. Ha ez nem elég, tisztelt képviselőtársam, ön most súlyosan megrágalmazta Kóka Jánost, egykori minisztertársát, akinek cége az 1. számú pályázatot nyújtotta be, az 1. sorszámút nyújtotta be erre a pályázati lehetőségre, ön súlyos támadást indított Leisztinger Tamással szemben is, aki szintén komoly állami támogatásokat kapott ahhoz, hogy beruházásokat hajtson végre. (Zaj a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar külpolitikának valóban az a célja, hogy barátokat gyűjtsön, szövetségeket, együttműködő partnereket gyűjtsön a világ minden pontján. Nyilván Gyurcsány Ferenc is így volt ezzel, amikor a saját villájába invitálta az Oroszországi Föderáció elnökét, Vlagyimir Putyint, emlékezzünk rá mindannyian. És, tisztelt képviselő úr, amikor ön arról beszél, hogy milyen nagy probléma, hogy Belaruszba látogat a miniszterelnök, tudja, hogy ki látogatott idén még Belaruszba rajta kívül? Mike Pompeo, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, valamint Lettország miniszterelnöke, még egy európai uniós tagország. Ráadásul Belarusz tagja az Európai Unió Keleti Partnerség politikájának, egy szervezet, egy európai uniós program tagja.

Tehát lehet, hogy önök szerint ellenségeket kellene gyűjteni, lehet, hogy önök szerint fel kéne adni a keleti nyitás politikáját, és lehet, hogy… (Tordai Bence közbeszól.) A berlini légihíddal nem akarunk versenyezni, nem is akartunk, tehát nem volt ilyen ambíciónk, és azt gondolom, hogy ne frusztráljuk magunkat olyan dolgokkal, amire nincsen ambíciónk egyáltalán. De a lényeg az, hogy ha nem folytattunk volna olyan külpolitikát kiegyensúlyozottan, mint folytattunk, akkor lehet, hogy a védekezéshez, az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök nem érkeztek volna meg időben és kellő számban Magyarországra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor arról beszélünk, hogy a határon túli magyarokat meg kell védeni, nem pontosan értem a néppárti Jobbik felszólalóját, hogy miért védi ilyen hevesen azt az álláspontot, mely szerint soha nem támadták a határon túli gazdaságfejlesztési programokat. Csak nem valamifajta háborgó lelkiismeretről beszélünk itt?! 2016 óta  2016 óta!  55 149 határon túli magyar gazdálkodót, kis- és közepes vállalkozást támogattunk. A határon túli magyarok lakta területeken 236 milliárd forintnyi beruházás jött létre annak érdekében, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megerősödjenek, hidat jelentsenek az anyaország és a lakóhelyükként szolgáló ország között, hogy meg tudjanak maradni ott helyben, és ott helyben még erősödni is tudjanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem nagyon hallottunk pozitív és támogató hangokat ebben a kérdésben, ellentétben az LMP frakcióvezetőjével, aki támogatja a kormánynak azt az elkötelezettségét, hogy a kárpátaljai magyarok oktatáshoz fűződő jogait megvédjük. Tisztelt frakcióvezető úr, arról tudom biztosítani önt, a pártját, az egész magyar Országgyűlést és minden magyar embert, hogy minden határon túl élő magyar jogainak a megvédése tekintetében elmegyünk a végsőkig, ameddig elmehetünk a diplomáciai csatornákon természetesen, így a NATO-Ukrajna magas, miniszteri szintű találkozók és bizottsági ülések sem jöhetnek létre mindaddig, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják azokat a jogokat, amelyek az anyanyelvi oktatáshoz fűződnek. És igen, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének látogatása is komoly reményekkel kecsegtet. Mi a szomszédos országokkal mindig olyan politikát folytattunk, hogy építsünk közös sikertörténeteket, amely közös sikertörténetek kellő alapot biztosítanak ahhoz, hogy mégoly nehéz kérdéseket is, amelyeket volt szíves itt megemlíteni, úgy tudjunk megnyitni, hogy a megállapodásnak és a lezárásnak legalább a reménye legyen ott.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tények tehát önmagukért beszélnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), önök diktatúraépítéssel riogattak, 120 napot követeltek, kevesebb mint 90 napot kaptak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát. Tekintettel arra, hogy a mi esetünkben az ország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, innentől kezdve a mindenkori magyarországi kormányzati politikának kiemelt feladata az, hogy a határon túli magyar közösségeket támogassa. Ez egy egyedülálló felelősségünk, amely felelősségvállalásnak minden kormánynak meg kell felelnie. A határon túl élő magyar nemzeti közösségek vonatkozásában az a célunk, hogy a szomszédos országokkal olyan kapcsolatot alakítsunk és építsünk ki, amelyben a határon túl élő magyar nemzeti közösségek nem a konfliktusok forrásai, hanem erőforrásokká válnak.

Az elmúlt években ezért is építettünk pragmatikus külpolitika keretében közös sikertörténeteket a szomszédos országokkal, mert azt gondoljuk, hogy a közös sikertörténetek, legyenek azok a közlekedés, az energia vagy a határon átnyúló fejlesztések tekintetében, adhatnak olyan alapot, amely alapra ráállva a mégoly érzékeny kérdéseket is a siker reményével tudjuk megvitatni, a siker reményével tudjuk megnyitni az ezekről szóló konzultációkat, és mindvégig ott van az a remény, hogy ezeket le is tudjuk zárni.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát ha nagyon egyszerűen akarnám megfogalmazni a célt a szomszédos országok vonatkozásában, azt tudom önöknek mondani, hogy jóban akarunk velük lenni; mert ha jóban vagyunk, akkor az jó az adott ország területén élő magyar nemzeti közösségnek is. Ezt, azt hiszem, hogy az elmúlt évek tapasztalatai világosan bizonyítják. Hivatkozhatunk akár a magyar-szerb, akár a magyar-szlovák kapcsolatok dinamikájára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban, amikor a nemzetiségekkel, a nemzeti közösségekkel kapcsolatos politikai döntéseket meghozzuk, akkor az rendkívül fontos, hogy legyünk azzal tisztában, hogy nem nekünk Budapestről kell megmondani, hogy az adott nemzeti közösségnek mi a jó, hanem meg kell őket kérdezni, hogy ott helyben nekik mire van szükségük, és amit ők mondanak, nekünk azt kell végrehajtani. És amikor 2015-ben feltettük azt a kérdést, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek szempontjából mi az a legfontosabb kormányzati döntés, amit nekünk meg kell hozni, akkor egyértelműen azt a választ kaptuk, hogy erősítsük meg gazdaságilag a határon túl élő magyar nemzeti közösségeket.

Ezért 2016-ban megindítottuk a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, amelynek keretében, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt négy esztendő során 55 419 határon túli magyar vállalkozást, határon túli magyar gazdálkodót támogattunk a beruházásaik során összesen 129 milliárd forinttal, magyar költségvetési forrásból.

Ezen költségvetési támogatásoknak a következtében a határon túli magyarlakta területeken 236 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Ez a 236 milliárd forintnyi beruházás megerősíti a határ túloldalán élő magyar nemzeti közösségeket, erősíti az adott ország gazdaságát is, hiszen ezek a támogatást elnyert vállalkozások helyi beszállítókat alkalmaznak, és helyben fizetnek adót. Így ezek a támogatások hozzájárulnak az adott ország gazdaságának megerősítéséhez, és hozzájárulnak a kétoldalú kapcsolatok még sikeresebbé tételéhez.

Szlovákia miniszterelnökének múlt heti budapesti látogatásán is megállapodtunk abban, hogy hamarosan papírra vetjük azokat a feltételeket, amelyek mentén a felvidéki gazdaságfejlesztési programot folytatjuk. A jövő héten, csütörtökön Kijevben az Ukrán-Magyar Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén remélem, meg tudunk állapodni arról, hogy a Kárpátalján milyen módon folytatjuk ezt a gazdaságfejlesztési programot, a kormány pedig biztosította a szükséges forrásokat arra, hogy a pályázatokat már megnyert határon túli vállalkozásokat idén ki tudjuk fizetni, és a jövő esztendőben is újabb források állnak rendelkezésre a határon túli gazdaságfejlesztési programokra.

Tehát szeretném végül tájékoztatni önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány döntése értelmében a határon túli gazdaságfejlesztési programokat folytatjuk. Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben és a Székelyföldön, Felvidéken, Muravidéken és a Drávaszögben is számíthatnak a helyi magyar vállalkozások arra, hogy a magyar kormány jövőre is finanszírozni, támogatni, segíteni fogja a fejlesztéseiket és a beruházásaikat.

Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(11.20)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A koronavírus-járvánnyal szembeni egészségügyi védekezés első szakaszát Magyarország sikeresen zárta. Köszönet érte valamennyi magyar embernek, akik rendkívül fegyelmezetten vették tudomásul a korlátozó intézkedéseket. Ugyanakkor a koronavírus-járvánnyal szemben természetesen nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági területen is védekezni kell, hiszen a koronavírus nemcsak az emberek életét és egészségét, hanem a munkahelyeit is veszélybe sodorta. Minden egyes gazdasági kihívásokkal teli időszakban előkerül az a gazdaságfilozófiai vita, hogy segélyeket kelle osztogatni, vagy inkább a munkahelyek megmentésére és új munkahelyek létrehozására kelle koncentrálni a költségvetési forrásokat. A segélyek eladósodáshoz, az eladósodás pedig kiszolgáltatottsághoz vezet, ezért ettől Magyarországot most is, ahogy eddig is mindig, meg fogjuk védeni.

Munkahelyek létrehozására, a munkahelyek megvédésére koncentrál a kormány gazdaságvédelmi akcióterve. Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy az Európai Bizottság döntését kihasználva 800 ezer euró támogatási összegig összesen 806 magyar vállalat beruházását támogatjuk, amely 806 magyar vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy megtartja azokat a munkahelyeket, amelyekkel már a világjárvány előtt is rendelkezett. Tájékoztatom önöket, hogy a kormány támogatásával 806 magyarországi vállalat 377 milliárd forintnyi beruházást fog végrehajtani hazánkban az elkövetkezendő néhány hónapban. Amikor a világgazdaság hírei csődökről, gyárak bezárásáról, vállalatok megszűnéséről szólnak, akkor Magyarországon több mint egymilliárd eurónyi, több mint 370 milliárd forintnyi beruházást fognak magyarországi vállalkozások végrehajtani a következő néhány hónapban, ezzel pedig 143 618 munkahelyet sikerül megvédeni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Innen is jár a köszönet és a nagyrabecsülés azoknak a magyar vállalkozásoknak, akik a rendkívüli nehézségek és kihívások közepette is a leépítések és a panaszkodás helyett a munkahelyek megvédését és ennek érdekében bátor döntéseket, beruházásokat vállaltak. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek azok a vállalatok, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink csókosoknak, Fidesz-bérenceknek meg multinacionális vállalatoknak szoktak nevezni: a Bálind Kereskedelmi Kft. Mernyéről, az Orha Művek Nyíregyházáról, a Fülöp Szerkezet Kft. Sóskútról, a Pátzay Szolgáltató Kft. Badacsonytomajról, a Gönczi Kft. Sopronból, a Karsai Műanyagfeldolgozó Orosházáról, a Pata József Gépipari Kft. Fajszról, a Szalai-Busz Szolgáltató Kft. Kiskunfélegyházáról. Ezek azok a magyar vállalkozások, amelyek a magyar gazdaság gerincoszlopát alkotják, és ezek azok a magyar vállalkozások, amelyeknek köszönhetően Magyarország, a magyar gazdaság a világjárvány után erősebb lesz, mint volt korábban. Ezek azok a vállalatok, amelyeket támadnak ellenzéki képviselőtársaink, Fidesz-bérenceznek, miközben az első számú pályázatot, az 1. sorszámú pályázatot erre a kiírásra Kóka János vállalata nyújtotta be, és természetesen nyert, mint ahogyan Leisztinger Tamás vállalkozásait és beruházásait is állami forrásból mindig segítjük. Mert mi azt nem regisztráljuk, hogy ki milyen szavazó, nem regisztráljuk, ki hova húz. Egy magyar vállalkozás beruházása magyar emberek munkahelyét védi meg, magyar embereknek teremt munkát, ezért magyar nemzetgazdasági érdek, hogy ezeket a vállalkozásokat támogassuk, függetlenül bármilyen politikai szimpátiától.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megyünk tovább. Tájékoztatom önöket, hogy magyarországi vállalatok péntektől újabb pályázati lehetőséggel rendelkeznek majd.

(11.30)

25 milliárd forintos keretösszeggel péntektől kiírjuk Magyarországon működő vállalatok számára a határon túli beruházások támogatásának lehetőségét. Azok a magyarországi vállalatok, akik a határon túli területeken beruházásokat hajtanak végre, összesen, egy összegben 800 ezer eurónyi támogatást kaphatnak, ez a beruházott összeg 60 százalékát érheti el abban az esetben, ha ezzel magyarországi és határon túli munkahelyeket védenek meg. Mert a mi esetünkben az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, felelősséggel viseltetünk a határon túl élő magyarokért is, és ezt ki kell fejezni döntésekkel is, nem csak szavakkal. Tehát péntektől 25 milliárd forintos keretösszeggel magyarországi vállalkozások egyenként 800 ezer eurónyi támogatásra számíthatnak, ha határon túlon hajtanak végre beruházást. Reméljük, hogy minél többen élnek majd ezzel a lehetőséggel is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország és a magyar kormány külpolitikájának egyik sarokköve az erős közép-európai együttműködés felépítése. Ebben a munkában és ennek a célnak az elérésében természetesen nem akadályozhat meg minket a térségbeli népek közös történelmének sok esetben eltérő emlékezete és eltérő értelmezése. Mi, magyarok nem a múltbéli különbségeket, hanem a jelen és a jövő közös pontjait keressük, amikor sikeres együttműködésről hozunk döntéseket. Ennek a megközelítésnek a jegyében folytatunk párbeszédet valamennyi szomszédos országgal. A kölcsönös sikertörténetek felépítése terén sikerült látványos eredményeket elérnünk az elmúlt időszakban több viszonylatban is, elég csak talán Magyarország Szerbiához vagy Szlovákiához fűződő kapcsolatainak dinamikájáról beszélni itt. Mi azt gondoljuk, hogy ha praktikus kérdésekben megállapodásokat, sikertörténeteket tudunk tető alá hozni, akkor az összességében jó hatással van a két ország kapcsolatára, valamint az adott ország területén élő nemzeti közösség életkörülményeire is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez azonban nem szabad, hogy elhomályosítsa korábbi közös sikereinket és közös örökségünk értékes elemeiről való gondoskodásunk felelősségét. Ilyen mások mellett Közép-Európa egyedülálló építészeti öröksége, melyet az itt élő nemzetek, az elődeink építettek és hagytak ránk. Magyarország Kormánya felelősséget érez aziránt, hogy a közép-európai identitás kulturális alapjait is meg tudjuk erősíteni. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy különös gondot fordítsunk elődeink építészeti teljesítményének megőrzésére, gondos és kellő körültekintéssel történő ápolására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozására és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatás mikéntjére tesz javaslatot. A törvényjavaslat rendelkezik egyrészt magának az alapítványnak a létrehozásáról, rendelkezik a közérdekű célokról, rendelkezik az alapítással összefüggő feladatokról, másrészt pedig rendelkezik a feladatok ellátásához szükséges, az alapító részéről juttatásra kerülő állami vagyon biztosításáról is.

A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény értelmében vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. Ezen törvényjavaslat alapján, tisztelt képviselőtársaim, az alapítvány feladata a közép-európai térség egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozásban jelentőséggel bíró épületek, építmények megőrzéséhez való hozzájárulás. Az alapítvány ezen épületek és építmények állagmegóvása, felújítása, fenntartása céljából végezné tevékenységét, ahogyan azokat a feltételeket is biztosítaná, amelyek az említett épületek és építmények oktatási, tudományos, kutatási célú, építészeti szempontú tanulmányozásához, vizsgálatához szükségesek.

(12.30)

Mindehhez szükség van sok esetben ezen épületek és építmények közvetlen vagy közvetett módon történő megvásárlására is. Ezen felül az alapítvány ezekre az épületekre, építményekre is kiterjedő, az épített örökség megőrzéséhez, megóvásához, védelméhez kapcsolódó oktatási, tudományos tevékenységet végző szervezetek, intézmények munkáját is segítené.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezen célok elérése érdekében a törvényjavaslat ennek az alapítványnak a működését és ezen alapítvány működési céljait közérdekűnek minősíti. Az alapítvány céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végez, amely keretében az alapító által rendelt, valamint az alapítványhoz csatlakozók és adományozók által juttatott vagyont kezeli.

Az alapítvány céljainak támogatása olyan pártpolitikai dimenziókon felül álló ügy, amely a mindenkori kormány széles körű társadalmi elváráson nyugvó, meghatározott feladatát képezi.

A törvényjavaslat alapján az alapítvány részére a MANEVI Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. részesedését megtestesítő értékpapír tulajdonba adásával megvalósuló alapítói vagyonjuttatásról a külgazdasági és külügyminiszter, az alapítvány további vagyonáról pedig a kormány gondoskodik. A nemzeti vagyonról szóló és 2011-ben elfogadott törvény, valamint az állami vagyonról szóló és 2017-ben elfogadott törvény szerint állami vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és törvény által meghatározott esetekben, fő szabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet. A nemzeti vagyonról szóló törvény és az állami vagyonról szóló törvény rendelkezéseire tekintettel az alapítvány részére történő alapítói vagyonjuttatásra is e törvény rendelkezéseivel kerülne sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy egy fontos nemzeti cél végrehajtásáról van szó, arra kérem önöket, hogy támogassák ezen törvényjavaslatot, és szavazzanak majd annak elfogadása mellett. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)