Készült: 2020.09.30.09:05:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

271. ülésnap (2005.11.24.), 118. felszólalás
Felszólaló Pásztohy András (MSZP)
Beosztás földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:18


Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós csatlakozásunk folyamatos jogharmonizációs feladatokat jelent számunkra. Ennek következményeként a hazai jogszabályok is folyamatos változásban vannak. Ezek következménye, hogy az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény felülvizsgálatát és módosítását is kezdeményeznünk kellett.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény meghatározza az állattenyésztés szervezeti struktúráját, ezen belül a minisztérium, a tenyésztési hatóság és nem utolsósorban a tenyésztő szervezetek szerves egységet képviselő együttműködését, az egyes szereplők feladatait. Mindezt a hazai hagyományokra építve, de az Európai Unió előírásainak figyelembevételével teszi. A törvény szabályozásának stabilitását jelzi, hogy lényegesebb módosításra első ízben csak a 2004. évben volt szükség, amely akkor sem érintette a szabályozás koncepcióját, csak az Európai Unió vonatkozó szabályozásának teljes mértékű átvételét szolgálta.

A tisztelt Országgyűlés elé terjesztett jelenlegi módosítási javaslat csak pontosító elemeket tartalmaz, és nem érinti a szabályozás koncepcióját. A módosítások egyébként három csoportba sorolhatók. Az első csoportba a közigazgatási hatósági eljárásrend megváltozásából adódóak, a másodikba az Európai Unió szabályozásának átvételére vonatkozóak, míg a harmadikba pedig a pontosító módosítások tartoznak. Ezt a csoportosítást követve kiemelném az egyes változásokat.

A közigazgatás új eljárásrendjének hatálybalépésével a korábbi szabályozásra való hivatkozás okafogyottá vált, így annak elhagyása indokolt. Az új eljárási törvény lehetőséget ad a végrehajthatóság, a jogbiztonság növelése érdekében törvényi szinten meghatározott eltérések alkalmazására. E keretek között kívánjuk az állattenyésztésben lefolytatott eljárásainkhoz szükséges időt megadni. A tenyésztő szervezeti elismerési eljárás annak jelentősége okán hosszabb időt igényel, mint arra a közigazgatási eljárás szabályozása lehetőséget ad. Ezen eljárás keretében ellenőrizni kell a kérelmező szervezet működését, felkészültségét, a törzskönyvvezetési feladatok elvégzéséhez szükséges feltételek meglétét mind az eszközök, mind a személyi feltételek vonatkozásában. A módosításban megfogalmazott 6 hónap időtartamban szinte minden esetben lefolytatható az eljárás. A törvényesség megőrzése érdekében erről rendelkezni szükséges. A másik ehhez kapcsolódó módosítás, amely a vonatkozó törvénnyel teljes összhangban van, a helyszíni ellenőrzések szakértők bevonásával történő végrehajtása. Ezzel a bővülő állatfaji kör és a szűkülő állami költségvetés közötti összhangot kívánjuk megteremteni a szakszerűség és a szakértelem figyelembevételével.

A második kérdéskörről: a módosítások e csoportjában a közösségi előírások átvételét ismertetném. E körben teljesen új szabályozás az úgynevezett spermatároló központok bevezetése. Ez a szabályozás lehetővé teszi a kifejezetten raktárjellegű létesítményekből történő szaporítóanyag-forgalmazást. Az Európai Unió 2007-től teszi kötelezővé a szabályozás bevezetését a tagállamok számára. Mi úgy gondoljuk, hogy az idő szükséges ahhoz, hogy az engedélyezési eljárási rend részletei kidolgozásra kerülhessenek.

A behozatali szabályozás változása tagállami jelzésre született. A korábbi szabályozásban ugyanis a közösségi versenyszabályok a tenyészállati szaporítóanyag szabad áramlása, az akadálymentes kereskedelem sérülését vélték felfedezni a tenyésztési program nevesítésében. Ezért ennek a résznek az elhagyására teszünk javaslatot.

Új lehetőségként a hazai törzskönyvezési szabályoktól eltérő esetekben egyes adott tenyészetek számára a behozatal mégis lehetővé válik. Ez azt szolgálja, hogy a hazai tenyésztőket és természetesen a behozatalt kezdeményező tagállami szervezeteket ne korlátozzuk, de minden szereplő számára nyilvánvalóvá válik, hogy a behozatal nem eredményezhet tenyészállat-előállítást, azonban végtermék előállítására az igényelt tenyészállat, illetve szaporítóanyag felhasználható.

A törvényjavaslat további módosításai közül fontos megemlíteni az őshonos állatok fenntartásában javasoltakat. Ez az elismert tenyésztő szervezetek szerepének növelését alapozza meg. Az állam szerepének és felelősségének megőrzése mellett törvényi szinten egyenrangú félként lehetővé tesszük a tenyésztő szervezetek együttműködését ezen igen fontos szakterületen is. Ennek részleteit a felhatalmazások alapján a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben határozzuk meg.

A további módosítás a hatósági intézkedések pontosítását adja. Ez az engedélyektől eltérő tevékenységeknél alkalmazható hatósági intézkedéseket sorolja fel, így például felfüggesztést, engedély-visszavonást. S végül a törvény eddig elmaradt kiegészítését pótoljuk azzal, hogy a jogharmonizált európai közösségi szabályokat felsoroljuk. Ezzel jelezzük, hogy az állattenyésztésről szóló törvény a megadott 31 közösségi szabály átvételét teremti meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket. Azzal a szándékkal terjesztettem elő a törvénymódosítási javaslatot, hogy ezt a képviselőtársaim megtárgyalják, javaslataikkal, észrevételeikkel gazdagítsák, és végül javaslom az elfogadását.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai