Készült: 2024.03.28.14:11:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2004.05.12.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Szájer József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 21:02


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Hölgyek és Urak! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz kezdeményezte azt a vitanapot, amelynek most részesei vagyunk, és azt gondolom, már az eddig elhangzottak alapján is érdemes volt ezt megtenni. Hiszen annak ellenére, hogy Magyarország már néhány napja az Európai Uniónak a tagja, és hosszú ideje tart az ezzel kapcsolatos gondolkodás, itt, a parlamentben viszonylag ritkán volt alkalom arra, hogy az európai ügyekről összefoglalóan tudjunk beszélni.

Én egyetértek azokkal az előttem szólókkal, akik arról beszéltek, hogy nem a múltról kell beszélni, nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről. Ezzel egyben tulajdonképpen azoknak a magyar polgároknak a véleményét is tükrözzük és annak teszünk eleget, amit nap mint nap hallhatunk az európai uniós csatlakozás kapcsán.

Éppen ezért is sajnálom, hogy a külügyminiszter úr elhagyta a termet, már csak azért is, mert ő egyébként egyben az MSZP európai parlamenti listájának a vezetője is (Dr. Szanyi Tibor: Kormányülésen van!), hiszen a jövőről beszélünk, az európai uniós Magyarországnak a jövőjéről beszélünk. És hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy üdvözöljek egy másik listavezetőt, Schmitt Pál urat, aki itt ül a szakértői páholyban. (Taps a Fidesz soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Azért is fontos lenne, hogy a kormány tagjai jelen legyenek az ülésen - és sajnos, miniszterek nem maradtak a teremben -, hiszen a Fidesznek van néhány konkrét javaslata a jövendőre vonatkozóan. Én magam most itt nem kívánok vitatkozni azokkal a múltra vonatkozó tételekkel, amelyeket itt erről a helyről Kovács László is megfogalmazott, inkább azokkal az államtitkárokkal értenék egyet, és azoknak a gondolkodását vinném tovább, akik arról beszéltek, hogy valóban kész helyzet van, Magyarország néhány napja az Európai Uniónak a tagja, és az európai uniós tagságból számos feladat következik, hiszen mi, magyarok itt, Magyarországon fogjuk megélni az ezzel kapcsolatos lépéseket.

Hadd kezdjem a helyzet leírásával - és mondom, ismét nem keresek felelősöket ebben a tekintetben, szemben Kovács Lászlóval, aki úgy gondolja, hogy két év után is csak mindenért az előző kormány a felelős. Magyarország mára olyan helyzetbe jutott, hogy nincsen világos gazdaságpolitikája, nem kiszámítható az az irány, amerre halad, jelentős bizonytalanság van gazdasági életében. És ezt nem elsősorban én mondom, és nem a Fidesz mondja, hanem azok a különböző jelentések, amelyeket Magyarországról olvashatunk. Osztom azt a véleményt, hogy nem kell minden tekintetben elhinnünk ezeket az adatokat, azonban ezek tendenciózusan és egyértelműen arrafele mutatnak, hogy az ország helyzete nem minden tekintetben felel meg az elvárásoknak, és az uniós csatlakozást, ennek az indulását nem olyan helyzetből fogadjuk, ahonnan igazából szerettük volna látni hosszú ideje.

Hadd idézzek néhány ilyen gazdaságkutató-intézeti jelentést. Az egyik az a lausanne-i, nem régi gazdaságkutató jelentés, a múlt héten jelentek meg erről híradások a magyar sajtóban: a tavalyi 34. helyről Magyarország a 42. helyre csúszott a versenyképességi világranglistán. Az imént Vastagh Pál képviselőtársunk beszélt arról, hogy a versenyképesség mennyire fontos - én is így gondolom. Azonban ez a visszaesés példátlannak mutatható egyik évről a másikra a különböző országok tekintetében, és olyan országok is elénk kerültek ebben a rangsorban, amelyek korábban még mögöttünk voltak, és például olyan országok is, amelyekkel együtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, mint Szlovákia. De egy másikat, egy német banknak, a Deka Banknak a márciusi elemzését is hadd idézzem, amely akkor azt mondta, hogy Magyarország nem tartozik az európai uniós csatlakozásra készen állónak tekinthető kelet- és közép-európai tagjelöltek közé.

Én emlékszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány évvel ezelőtt Magyarországot még mindenhol az első helyen említették, és sajnos a költségvetési hiányt, az inflációt és még nagyon sok más gazdasági adatot idézhetnénk arra vonatkozóan, hogy Magyarország helyzete ma nem megfelelő. Ez a helyzet, Magyarország ilyen módon csatlakozott az Európai Unióhoz.

Ezen a helyzeten úgy lehetne változtatni - hiszen a kormány tehet annak érdekében, hogy ez az állapot megváltozzon -, hogy őszintén, világos beszéddel és világos céloknak a kitűzésével megpróbáljuk leküzdeni azokat a problémákat és akadályokat, amelyek jelen pillanatban Magyarország előtt tornyosulnak.

Az első kérdés, amit a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a maga részéről alapvető fontosságúnak tart, és az őszinte beszéd kategóriájába tartozik, hogy mi a helyzet Magyarország és az Európai Unió közötti elszámolás, ennek az egyensúlya és az egyenlege tekintetében. Hiszen éveken keresztül búvópatakként jött elő mindig az a kérdés, amely arról szólt, hogy Magyarország az Európai Unióval való viszonylatában az első években - hiszen itt az első évekről van szó - válhat-e befizető országgá, tehát előfordulhat-e az a helyzet, akár csak rövid időre is, hogy Magyarország több pénzt fizet be az Európai Unió kasszájába, mint amennyit onnan kapott. És itt is erős hajlam lenne bennem, hogy beszéljek a tárgyalásokról és azok eredményéről, és hogy itt milyen tévutat sikerült járni ebben a tekintetben, de nem szeretnék erről most beszélni, hiszen valóban a jövőre vonatkozóan kell erről beszélni.

Nemrégiben az egyik újságban megszellőztették, hogy a kormány a napokban tárgyalt, egy egyébként huszonöt évre titkosított dokumentum lett az eredménye ennek a tárgyalásnak, mégpedig magáról arról a veszélyről, hogy Magyarország nettó befizető lehet, és hogy ezzel kapcsolatban mit lehetne tenni. Én elsősorban is azt szeretném kérni a kormánytól, hogy hozzák nyilvánosságra a kormánynak azokat a számításait, amelyek az Európai Unióval kapcsolatos elszámolások tekintetében, akár a nettó többlet, akár a nettó hiány tekintetében világos adatokkal szolgálnak.

(10.10)

Ha a kormánynak vannak ilyen számításai, ne titkolja azt el huszonöt esztendőre a magyar közvélemény elől! Tehát magával a ténnyel, hogy Magyarország és az Európai Unió közötti viszony pénzügyi egyenlege az első időszakban mekkora lesz, ezzel kapcsolatban a magyar állampolgárok, a magyar polgárok, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, és gondolom, a parlamentnek minden másik pártja is világosan szeretne látni, hiszen a cselekvési program ebből következik.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség úgy látja, hogy rengeteg teendő van az európai uniós csatlakozás tekintetében. Mivel a kormánynak van meg a lehetősége, joga, apparátusa és esélye, hogy ezeket a lépéseket megtegye, ezért kéréseinket, javaslatainkat a kormányhoz címezzük. Tíz pontban foglaltuk össze azokat a javaslatokat és azokat a kéréseket, amelyeket a magyar állampolgárokkal való találkozók során önök felé szeretnénk megfogalmazni, és ezekre szeretnénk választ kapni nyilván az egyes kérdések tekintetében különböző időintervallumokon belül.

Elsőként: szeretnénk kérni és felhívni a kormányzatot arra, hogy az uniós források mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, az elosztás pártosságának a gyanúja még csak fel se vetődhessen ebben a tekintetben, és ne fűződjön semmiféle kétség a pályázatok elbírálásának a függetlenségéhez. Tehát biztosítsanak számunkra garanciát arra, hogy nem ismétlődhet meg az, ami a május 1-jei csatlakozási ünnepségek kapcsán megtörtént, hogy kimutathatóan és kiszámíthatóan a szocialista és kormánypárti önkormányzatok nagyobb mennyiségű összegeket és támogatásokat kaptak arra, hogy a május 1-jei ünnepségeket megtartsák. Nemrégiben az ezzel kapcsolatos adatokat is nyilvánosságra hoztuk. (Herczog Edit: Aki nem pályázik, az nem nyer!) Azt gondolom, hogy az elfogultságnak az ilyen típusú, jelen pillanatban csak szimbolikus jelei ne vezessék senki gondolkodását se abba az irányba, és különösen ne az Európai Uniót, hogy valamifajta korrupció lengi körül az európai uniós források elosztását. Tehát első kérésünk az, hogy a pártatlanságot és az elosztó szervezetek pártatlanságát, az odaítélő szervezetek pártatlanságát ebben a tekintetben biztosítsák, ne lehessen korrupciógyanút megfogalmazni. Ez az ország hírének is árt.

Második kérésünk: a kormány segítse a gazdákat és a vállalkozókat annak érdekében, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatos nehézségeket áthidalják, a csatlakozás nyerteseivé válhassanak. Vagyis a kormány hagyjon fel a megszorítócsomagokkal, és kérjük, hogy dolgozzanak ki egy olyan versenyképességi programot, amely a magyar gazdák és a vállalkozók számára esélyt nyújt az uniós csatlakozásban való részvételre, arra, hogy ezek a gazdasági egységek, a kis- és középvállalkozások, valamint a magyar gazdák ezt át tudják vészelni. Tehát nem arra van szükség, amit gyakran hallunk ma a kormánytól - egyenesen a miniszterelnök úrtól is -, hogy több tízezer magyar gazdának kell tönkremenni ahhoz, hogy az európai uniós csatlakozás sikeres legyen a mezőgazdaságban Magyarországon, hanem arról van szó, hogy hogyan lehet ezeket gazdákat segíteni.

Harmadik: haladéktalanul tegye rendbe a kormány az Európai Unióban érvényesítendő magyar álláspont kidolgozásának a menetét. Jelen pillanatban úgy léptünk be az Európai Unióba, hogy a magyar közigazgatásnak az Európai Unióval foglalkozó két pozíciója, vagyis a brüsszeli magyar EU-misszió vezetői pozíciója, illetőleg a Magyarországon az integrációt koordináló tárca nélküli miniszter helye üres. Ez úgy történt meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy már hónapokkal előbb lehetett tudni - hiszen velem Kovács László külügyminiszter úr február elején közölte azt, hogy Balázs Péter és Juhász Endre távozik a posztjáról -, hogy ezek a pozíciók üresek. Magyarország úgy lép az Európai Unióba, hogy ez a két, európai integrációval kapcsolatos koordinációs pozíció nincsen betöltve. Nem hiszem, hogy ezt bármelyik ország megengedhetné magának. Egyébként azt is tudni kell, hogy egy más misszióvezetőnél, egy diplomatánál, nagykövetnél a helyettesítés rendszere nem olyan szigorú, mint az Európai Unióban, de a Coreperben, a Tanácsban, ahol a magyar álláspontokat a kormány képviseli, nagyon szigorú eljárási rendszerben lehet csak helyettesíteni a nagykövetet. Tehát az ezzel kapcsolatos rossz jel arra nézve is intő jel, hogy a magyar államigazgatás tekintetében is sok a rendbetennivaló. Uniós ügyekben nagyon gyakran mi, Európai Parlamentben működő megfigyelők, majd pedig most már képviselők azt láttuk, hogy sok mindent elértünk az Európai Parlamentben, és a Tanács szintjén, ahol a kormánynak lett volna felelőssége, nem születtek meg időben a szükséges döntések, nem tették meg az azzal kapcsolatos lépéseket. Ez azért is fontos, mert fel kell vennie a magyar államigazgatásnak az európai uniós döntéshozatal ütemét, mert ha ez nem történik meg, az nagyon káros lehet az ország számára.

Negyedszer: sürgősen változtatni kell az európai uniós posztokon történő kinevezések eddigi gyakorlatán. A legfontosabb pozíciók tekintetében semmiféle egyeztetés nem volt a parlamenti pártok között, és a Bizottságba magas tisztségre jelölt személyek, valamint a régiók bizottságába és a gazdasági, szociális bizottságba jelölt személyek tekintetében is a kormány lényegében egyoldalúan döntött. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az európai uniós posztokra olyan személyek kerüljenek, akik hozzáértők és megfelelő támogatással bírnak, értik az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusát; és érdekünk, hogy pályázatok útján is minél több közép- és felső vezetői pozíciót sikerüljön megszerezni, hiszen ebben a tekintetben verseny van az egyes most jelölt országok között is. Ennek érdekében is nagyon sokat kell tenni.

Ötödször: nemrégiben olvastuk az újságban, hogy a kormány tárgyalt arról, melyek lesznek azok a csoportok, amelyeket a csatlakozás hátrányosan érint. Valóban lesznek ilyen csoportok, várható, hogy ilyen csoportok legyenek. Szeretnénk kérni a kormányt, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásainak az eredményét hozza nyilvánosságra. Nem a Fidesz akarja ezt tudni, hanem azok a rétegek, amelyeket ez érint. Az ő megsegítésükre, vagyis azok számára, akiknek ez az európai uniós lehetőség nem pozitívumot jelent, hanem adott esetben visszaesést vagy a jelenlegi helyzetük konzerválását, az ő számukra felzárkóztatási, segítő programokat kell indítani. A reménytelenül leszakadók megsegítése alapvető fontosságú feladat.

Hatodszor: szeretnénk azt látni, hogy a kormány világos gazdaságpolitikai célokat tűz ki, hiszen a mai bizonytalanság, a mai nehéz gazdasági helyzet és a rossz gazdasági mutatók egyértelműen abból következnek, hogy ezek a világosan kitűzött célok hiányoznak, és az Európai Unió különböző intézményei is hiányolják ezeket a célokat. Éppen a mai nap dönt az Európai Bizottság azzal kapcsolatban és bírálja el Magyarországot, hogy mennyiben felelt meg a maastrichti kritériumok időarányos teljesítésének. Világos hangon kellene végre beszélni arról is, és nem lebegtetni, hogy Magyarország mikor kívánja bevezetni az eurót. Ez egyébként világos gazdaságpolitikai perspektívák esetén lehetséges.

Hetedszer: dolgozzon ki a kormány egy olyan programot, amely a bérek uniós felzárkóztatására vonatkozik. Ez ugyanis feltétele, hogy a bérekben ne legyen nagy eltérés, és építsen a magyar kormány a képzettségre, a szaktudásra, és biztosítsa az ehhez szükséges javadalmaztatást. Enélkül ugyanis a magyar polgárok kevéssé érezhetik magukat uniós polgároknak. Ehhez az első lépést még az előző kormány a minimálbér jelentős felemelésével megteremtette, ezt a programot tovább kell folytatni.

Nyolcadszor: azt szeretnénk kérni a kormánytól, hogy a munkaerő-áramlás témájában mindent kövessen el a magyarokat sújtó korlátozások mielőbbi felszámolása érdekében, és szenteljünk egyidejűleg figyelmet annak a kérdésnek is - és tudjuk, hogy a szocialisták ebben a tekintetben különösen érzékenyek -, hogy a Kelet- és Közép-Európából potenciálisan Magyarországra irányuló munkavállalók jelentenek-e bármifajta veszélyt Magyarország munkaerőpiacára. Az ezzel kapcsolatos konkrét szakmai vizsgálatok elvégzésére van szükség, és ennek a kérdésnek a kezelésére mindenképpen oda kell figyelni.

(10.20)

A pártok pedig a saját pártkapcsolataikon keresztül hassanak oda az egyes országokra, hogy a magyar munkaerővel szembeni korlátozásokat lehetőleg minél előbb megszüntessék. Ebben a tekintetben kis késéssel, de a kormány is lépett, azonban a kétoldalú tárgyalások elmaradtak. Hadd emeljem ki, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nagyon aktívan közreműködik ennek a problémának a megoldásában, csak azt szeretnénk látni, ha azok az országok, ahol liberális miniszterelnökök vannak, Belgium és Dánia, elhárítanák azokat a szigorú és nagyon magas követelményeket és korlátokat, amelyeket a magyar munkaerővel szemben állítanak. Ekkor lesz hiteles igazából a liberális hang, mert azon országokban, amelyeket Kovács László is felsorolt - Írország, Nagy-Britannia és Svédország -, csak konzervatív és baloldali kormányvezetés van; tehát a liberálisok tehetnek ebben a tekintetben sokat a saját miniszterelnökeik révén is, hogy ezekben az országokban is megszűnjenek a korlátozások.

Tisztelt Országgyűlés! Kilencedszer: nagyon fontosnak tartjuk - erről beszélt a miniszter úr is, bár inkább támogatólag -, hogy vegye végre komolyan a kormány az uniós tagságról való tájékoztatást, hagyjon fel a pénzpocsékoló, általános és semmitmondó információs kampánnyal, és adjon tájékoztatást mindazoknak, akiknek szükségük van erre. Hozzáteszem - és itt valószínűleg félreértés lehet, hiszen Kovács László valószínűleg az általános tájékoztatásról beszélt -, régen túl vagyunk azon, hogy általános tájékoztatásra van szükség. A magyar polgároknak nem azt kell tudniuk, hogy a Tanács és a Bizottság, valamint az Európai Parlament között milyen a viszony, bár hogy lássák a magyar politikusok tevékenységét, ez a dolog sem árt; hanem arra van szükségük, hogy a saját tevékenységük folytatásához szükséges európai uniós információk célzottan elérkezzenek hozzájuk - tehát a méhészekhez a méhészettel kapcsolatos információk.

Ez nehéz dolog, hiszen az imént a külügyminiszter úr is búzakvótáról beszélt, holott amikor ilyet egy ellenzéki képviselő korábban a parlamentben bármikor megfogalmazott, Szanyi Tibor földművelésügyi államtitkár úr rögtön fölállt, és kioktatta, hogy a búzában nincsen kvóta, tehát ebben a tekintetben a külügyminiszter úr tévedett. Tehát a célzott információk eljuttatása bizonyos termelők számára alapvető fontosságú, a politikusoknak pedig a döntéseikhez kell tudniuk - hogy helyes döntéseket tudjanak hozni -, hogy valójában mik az Európai Unió alapvető szabályai.

Tisztelt Országgyűlés! Tizedszer, de nem utolsósorban alapvető fontosságúnak tartjuk azt, hogy a kormány dolgozzon ki programcsomagot a határon túl élő magyarok megváltozott helyzetének a kezelésére, hiszen az európai uniós tagság minden határon túl élő magyar csoport számára új helyzetet teremt. Azoknak is új helyzetet teremt, akik a schengeni határokon túlra kerültek, azoknak is, akik pedig az Európai Unión belülre kerültek. Ezeket a kérdéseket világosan tisztázni kell, ebben az új helyzetben erre megfelelő programra van szükség.

Tisztelt Kormány! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós csatlakozás nemzeti ügy. Ezeknek a pontoknak a teljesítésében és végrehajtásában és az Európai Unióhoz szükséges más fontos kérdésekben a Fidesz felajánlja támogatását és segítségét annak érdekében, hogy a kormány megfelelően és úgy tudja végezni a munkáját, hogy a magyar polgárok valóban úgy gondolhassák majd néhány év múlva és a történelemkönyvekbe úgy kerülhessen be, hogy az uniós csatlakozás számunkra sikeres volt, ennek a vesztesei elhanyagolható mértékűek voltak, és a győztesei, a nyertesei pedig nagyszámúak. Ez egy közös nemzeti munka, ehhez a Fidesz a maga támogatását a maga részéről biztosítja. Kérjük ezeknek a pontoknak a teljesítését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai