Készült: 2020.09.23.18:30:03 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 72 2010.06.01. 1:57  13-113

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Örömmel hallom a vitát, ugyanakkor 20 éve gyakorló önkormányzati képviselőként én úgy kezdtem Dunaújvárosban, hogy 29 tagú volt a testület, és ha még emlékeznek képviselőtársaim, akkor közvetve választott polgármestert a testület. Utána '94-ben módosították a törvényt, közvetlenül választottak, és csökkentették a képviselők létszámát, a mi esetünkben 26-an vagyunk.

Most a benyújtott törvénytervezetünk jelentősen, 40-50 százalékkal csökkenteni fogja a képviselő-testületek létszámát, ez nálunk 14, plusz a közvetlenül választott polgármesterrel 15 lesz.

Ezekhez a feladatokhoz, ha meg akar felelni egy önkormányzat, bizony szakértőkre is szükség van. Sokkal becsületesebb és tisztességesebb valóban, ha az alpolgármestert felkérik, hiszen a csökkentett testületben valóban a szakmai alkalmasság nem garantált. Valljuk be őszintén, hogy minél nagyobb egy település lélekszáma, annál biztosabb, hogy a pártok által delegáltakat fogják megválasztani. Előre ez nem látható, hiszen majd a választás éjszakáján derül ki. Előfordulhat, hogy a testületbe nem kerül be olyan szakember, akinek a munkájára szükség van.

Jelen törvénytervezet egyébként nagyon praktikus és célszerű, biztosítja azt, hogy a polgármester javaslatára olyan szakember kerülhessen be külső alpolgármesterként, akivel mind a testület, mind a polgármester együtt tud dolgozni. Mi több, adott esetben egy célfeladatra kérik fel, mert egyébként később megvonható tőle ez a jogkör és hatáskör, és nem kell feleslegesen tovább fizetni vagy finanszírozni. Úgyhogy kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy így nézzék ezt a jogszabálytervezetet, így vizsgálják meg. Meggyőződésem egyébként, hogy mind az MSZP, mind a Jobbik, amennyiben megfelelő súllyal az önkormányzatokban részt vesz vagy részt vett, értékelni fogja ezt a törvénymódosítást, és támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 82 2010.10.19. 8:32  81-115

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1248. számú törvényjavaslat benyújtásával a kormánynak az a célja, hogy a jó, hatékonyan működő állam keretében a területi államigazgatási szervezetrendszer egységessé váljon. Kiemelt feladat a közigazgatás hatékonyságának növelése és egy, az eddigieknél rendezettebb, ellenőrzöttebb és főleg színvonalasabb területi államigazgatás megszervezése.

Nézzük, milyen a mai helyzet, nézzük, hogyan működik, burjánzik a bürokrácia. Megyénként 33 szakigazgatási szervezet látja el a központi államigazgatási feladatokat különböző helyszíneken, eltérő működési rendben. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az előző kormányok megszüntették a közigazgatási hivatalokat, valamint erőltették a regionális rendszert, akkor azt láthatjuk, hogy nem jól működött a szakigazgatás. A regionális rendszerben egy-egy ügyfélnek különböző megyékbe, különböző városokba kellett eljárni, hogy az ügyeit el tudja intézni.

Húsz hónapig nem működtek a közigazgatási hivatalok, nem működtek az önkormányzatok törvényességi felügyeletei. A nemzeti együttműködés kormánya 2010. szeptember 1-jével visszaállította a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, amelyek átalakulásával 2011. január 1-jével létrejönnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Ezekbe a szakigazgatási szervekbe épül be a már hivatkozott 33 szakigazgatási szervből 15 meghatározott területi államigazgatási szerv. Lényeges leszögezni, hogy a megalakuló kormányhivatalokban elsősorban a funkcionális feladatellátás érvényesül az integrálásra kerülő szervek szakmai autonómiája, az ágazati szakmai irányítás érintetlenül hagyásával. Ezzel egy egységes, hatékony és ellenőrzött szervezeti struktúra látja el a feladatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelmű az elérni kívánt cél: ügyfélcentrikus területi államigazgatás megvalósítása, olcsóbb és gyorsabb eljárási rend kialakításával. Területi szinten nem jönne létre a funkcionális feladatok ellátására külön szervezet, hanem a kormányhivatalon belüli szervezeti egység látná el ezeket a feladatokat. A törvényjavaslat alapján a kormányhivatal a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. Az előterjesztés rögzíti a feladat-, a hatásköri és az illetékességi kérdéseket is.

A kormányhivatal felett - és ezt külön érdemes kiemelni - osztott irányítás valósul meg. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szervi irányítási jogköre mellett minden érintett ágazati minisztérium az adott ügycsoportok felett szakmai irányítást lát el. Az előterjesztés öt nagy csoportba sorolja a fő államigazgatási feladatokat: hatósági tevékenység; a helyi és kistérségi, kisebbségi önkormányzatok törvényességi felügyelete; a területi államigazgatást érintő funkcionális feladatok; a kormányzás területi feladataiban való részvétellel összefüggő feladatok, mint például a koordináció, beszámolás, ellenőrzés; és egyéb feladatok, mint például képzés és informatika.

(A kormány rendeletben dönt a részletkérdésekben részletes szabályozásokról, a fővárosi és megyei...)

éva/Lezsák-Erdős-Nyakó/(Dorkota Lajos)/bl

(13.30)

A kormány rendeletben dönt a részletkérdésekben, a részletes szabályozásokról, a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása és működése tárgyában. Annak érdekében, hogy a kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésén keresztül a területi államigazgatás teljes egészére rálátással bírjon, a kormányhivatalok koordinációs jogköre az integrációra nem kerülő szervekre is kiterjed.

A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A törvényjavaslat általános vitájában az ellenzéki vezérszónoklatokból megfogalmazódott az a kritika, hogy a kormánymegbízott országgyűlési képviselő is lehet. Vizsgáljuk meg ezt a felvetést az előterjesztés alapján! A kormányhivatal a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. A kormánynak joga és kötelessége, erős felhatalmazással bír, hogy feladatait elvégezze, a struktúráját meghatározza. A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató, valamint az integrált szakmai szervek ágazati szakmai irányítása biztosítja a szakszerű és célszerű ügymenetet, ügyintézést. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.

Tisztelt Ház! A T/1248. számú előterjesztés indoka az ügyfélbarát, gyors, költségtakarékos ügyintézés megvalósítása. A törvény hatálybalépése után az országban 29 helyen indul az úgynevezett egyablakos ügyintézés, megyeszékhelyeken és megyei jogú városban folyamatosan. Az ügyfél, az állampolgár egyedi ügyeinek intézésekor, a vállalkozó cégének működésekor nem kell, hogy különböző helyeket keressen fel, többször sorba álljon, elegendő, ha benyújtja egy helyen a kérelmét, és az járja helyette a szükséges utat.

A törvényjavaslattal szembeni másik felvetés az ellenzék részéről a kormányhivatal felállítása és létrehozása utáni költségekkel kapcsolatban fogalmazódott meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalok keretei között kialakítandó integrált ügyfélszolgálati irodák fokozatosan kiépülve a hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban könnyebb hozzáférést biztosítanak irodáikban a kérelmek benyújtására, az eljárások széles körét érintő díjak, illetékek megfizetésére, egyablakos ügyintézésre. Lehetősége lesz továbbá az ügyfeleknek, hogy több, a hatósági nyilvántartásban szereplő adataikban bekövetkező változásokat egy helyen jelentsék be.

Mindezek jelentős anyagi és időbeni megtakarítást eredményeznek mind az ügyfeleknek, mind a nemzetgazdaságnak. Az ügyfelek jobb kiszolgálására, jogainak fokozottabb védelme érdekében is több módosításra kerül sor a törvényjavaslatban. Az előterjesztés az internet-hozzáféréssel rendelkezőknek, ha ezt kifejezetten kérik, a jelenleginél szélesebb körben biztosít a kormányhivatal tájékoztatást az ügyük előrehaladásáról, a velük nem közölt vagy számukra már postázott adott döntésekről, és ezeket e-mailben haladéktalanul megküldi az érintetteknek.

A törvényjavaslat alapján az ügyfélnek több ideje jut egy-egy döntéssel kapcsolatban reakcióra, ez egyben az eljárás felgyorsulását is eredményezheti. Fontos, hogy a jövőben a költségmentességi kérelmek elbírálásáig az ügyfél helyett a hatóságnak kell az eljárási költségeket előlegezni. Szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja, hogy 2011. január 1-jétől minden hatóságnak, minden ügyfélszolgálati irodának időpont-foglalási lehetőségeket kell biztosítania. Dönthet úgy is az ügyfél, hogy az eljárásért fizetendő összes költséget egyben, az eljárásért fizetendő szolgáltatási díjba integráltan határozzák meg, így fizetési kötelezettségét az eljárásban csak egyszer kell előírni és teljesíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat jó az államnak, és jó az ügyfeleknek, a Fidesz-frakció ezért a törvényjavaslatot támogatja, egyben kéri annak elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 90 2010.10.19. 2:07  81-115

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Lamperth Mónika Képviselő Asszony! Ön nagyon jól tudja, hogy összekeveri a szezont a fazonnal, és nagyon ügyesen ismételi és sulykolja, és azok a tévénézők vagy rádióhallgatók, akik nem ismerik a helyzetet, talán még el is hinnék önnek.

De mint belügyminiszter - korábban az volt - tudhatja, hogy az államigazgatás, az állam és az önkormányzatiság két külön dolog. Amikor azt kérdezi, hogy milyen kapcsolatban lesz a kormánymegbízott, a kormányhivatal vezetője a megyei közgyűlés elnökével, azt kell mondani, hogy lehet, hogy baráti és beszélgetős, de a magyar alkotmány és jog szerint semmilyenben. Az államot képviseli majd a kormánymegbízott a megyékben, egyébként koordinálja a 33 ma meglévő szervet, miközben 15 az irányítása alá kerül, és koordinálja azon szervek működését is, mint a rendvédelmi szervek vagy az APEH és a rendőrség, amely ebből a törvényből, ennek a törvénynek a hatályából kimarad.

(Magyarul: a választók megbízásából létrejött egy erős kormány erős kormányfelhatalmazással, és szeretné, ha a megyékben is jól és hatékonyan...)

Mse/Lezsák/Erdős-Göndör/(Dorkota Lajos)/bl

(14.00)

Magyarul, a választók megbízásából létrejött egy erős kormány, erős kormányfelhatalmazással, és szeretné, ha a megyékben is jól és hatékonyan működne a rendszer. Emellett lesznek önkormányzatok, lesznek megyei, városi önkormányzatok, amelyek az önkormányzati törvényben rábízott feladatokat el fogják látni. Az csak adalék, hogy az önök kormányzása tönkretette az önkormányzati rendszert, és ma valóban úgy nézünk ki - mondhatom, hisz itt gyakorló polgármesterek, önkormányzati képviselők ülnek -, hogy az állami feladat a kórház finanszírozása, de nem tudja ellátni, ezért az önkormányzatnak kell kisegíteni; állami feladat az oktatásügy, 50 százalékban finanszírozza ma az állam, a másik 50 százalékot az önkormányzatoknak saját bevételükből, saját forrásaikból ki kell egészíteniük.

A kérdésére, hogy mi lesz az önkormányzatokkal: egy külön törvény, majd arra is visszatérünk. Az első a hatékony, gyors állam megteremtése a megyékben is (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), majd reményeink szerint 2013-től a járásokban is.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 98 2010.10.19. 2:47  81-115

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Még szerencse, hogy Lamperth Mónika után kaptam szót. Ő azt mondta, hogy LMP-s képviselőtársával hasonlóan gondolkodnak ebben a kérdésben. Nyilvánvaló, hiszen LMP-s képviselőtársa idézte őt, az ő gyakorlatát. Négy évvel ezelőtt az önkormányzati választások után, amikor az MSZP elvesztette a választásokat, Lamperth Mónika azt mondta: nem kell izgulnotok, majd úgy alakítjuk a dolgokat, hogy nektek jó legyen. Nyilván egyeztettek az LMP-vel, és úgy gondolták, hogy ez a világ tér vissza 2011-ben is. Hát nem!

Mi lesz a kormánymegbízott feladata? A törvényjavaslat részletesen felsorolja azokat a dolgokat, amiről beszélnünk kellene a törvényjavaslat kapcsán: egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés az embereknek, egy helyen benyújtott kérelem, a díjak egyidejű fizetése, rövidebb határidő alatti elbírálás, tájékoztatás az ügy folyamatáról, s mindez azokért az emberekért, akiknek az elmúlt években ez nem jutott osztályrészül, hiszen a szocialisták szétverték az államigazgatást is, megszüntették azokat a hivatalokat, amelyek éppen az önkormányzatok törvényességi felügyeletét gyakorolták.

Az a kis humoros megjegyzésem csak azért volt, mert egyébként nevethetnékem van, amikor Lamperth Mónika erősködik, az állami feladatokat összemossa az önkormányzatival, holott azt nem lehet, de ő próbálja, próbálja, próbálja, és egyre gyengébb kísérleteket tesz; főleg ő, aki ismeri, hogy mi az egyik és mi a másik.

Az állam nyolc év alatt nem tudta ellátni a feladatait, ezért az önkormányzatoknak ezeket többnyire át kellett venni az ott élők miatt, hiszen gondoskodni kellett az ellátásukról, a kórházi ellátásukról, az oktatásukról, a szociális hálóról. Csak nagyon csendben jegyzem meg, mert magunk vagyunk: melyik polgármester mondaná azt, amikor a városokat eladósították, ha a kórházamat vagy az iskolámat az állam vagy a megyei önkormányzat - aminek eddig is át lehetett adni - átveszi, miért ne vihetnék? A feladat ott marad, az intézmény dologi, működési költsége továbbra is az önkormányzatnál van, viszont az állam azt finanszírozza, amit vállalt. A szocialista kormányok tették azt, hogy megegyeztek a tanárokkal, hogy mennyi bért fizetnek nekik, majd nem adták oda, és az önkormányzatoknak kellett azt kifizetni. Hát mi volt ez, tisztelt képviselő asszony?

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 275 2010.10.25. 1:50  262-281

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzanak a kérdések a 8-as és a 9-es pontban, Szilágyi Péter, Lamperth Mónika képviselő asszony felteszi. Az általános vita során egyébként az államtitkár asszony megválaszolta. Oda kéne figyelni, vagy el kéne olvasni a jegyzőkönyveket.

De egyébként, még mielőtt idézném a válaszát, a demokratikus jogállamokban négyévente választások vannak, ahol az emberek elmennek, bedobják a cetlit, és ezzel létrehoznak egy kormánytöbbséget. Ez a kormány elkezd kormányozni felelősségteljesen, majd ez a kormány azt mondja erős felhatalmazás alapján, hogy szeretném végrehajtani a feladatot, és részei a megyék is az államigazgatás rendszerének. Jelen pillanatban az államigazgatási szervek vagy adott esetben a hivatalnokok nem politikusok, hanem szakmai munkát végeznek. A törvény részletesen szabályozza egyébként a hatásköröket és az illetékességeket.

Visszatérnék a kérdésére, képviselő asszony, ugyanis megkapta a választ az államtitkár asszony zárszavában. Pontosan ez a lényege a dolognak, a kormány meghosszabbított keze a kormánymegbízott a megyében, a kormány adott feladatait képviseli és láttatja el, és van főigazgató és főtitkár, akik a szakmai munkáért felelnek, mi több, azt is részletezi a törvényjavaslat, hogy kinek mi a dolga ebben a rendszerben. A szakmai irányítást egyébként ráadásul az ágazati minisztériumok is felügyelik, és a kormánymegbízott pedig a kormány politikáját képviseli. Ilyen egyszerűen szabályozza, és nagyon jól, hatékonyan a törvényjavaslat az elképzelést. Másodszor is megkapta a választ tőlem.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 350 2011.11.23. 2:10  295-479

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Apáti képviselő úr 1 perc 57 másodpercig beszélt a semmiről. Akkor tért rá arra, ami számára lényeg, megismételte önmagát. Huszonegy évesek az önkormányzatok, 1990 óta működnek. A Jobbik új párt, nem működött közre '90-től az önkormányzatokban, gyakorlati tapasztalata nincs. Ők azt mondják, hogy szerencsére. Az az igazság, hogy reméljük, az elkövetkező 20 évben sem lesz szerencsénk jobbikos önkormányzatokhoz. (Szilágyi György: Meg kell nézni Gyöngyöspatát, hol tart!) Az elmúlt 21 évben az önkormányzatok egyre több feladatot kaptak az államtól, de forrást nem rendeltek mellé. Megjegyzem, hogy az elmúlt 8 éves szocialista ciklus ebben jó példát nem mutatott, minden önkormányzat eladósodott.

A kistelepülések egyébként roppant rossz helyzetbe kerültek, mert szakértőjük nem volt, majd a kötelező társulásokkal juthattak csak forráshoz. És amikor ilyen kényszertársulások jöttek létre, viták keletkeztek a települések között az intézményfenntartásnál. És bizony-bizony, ha egyik-másik önkormányzat nem tudott hozzájárulni az intézményfenntartáshoz, akkor ezek az intézmények csődbe mentek. Ehhez a rendszerhez hozzá kellett nyúlni. Ez a törvény egyébként nem szünteti meg a települési önkormányzatokat, hiszen minden településen marad testület, minden településen lesz polgármester, és bizony-bizony lesz szakértői team is.

Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy amikor a szocialisták megszüntették az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, és 20 hónapig nem működött, roppant nagy kárt okoztak. 2011 van, és 2010. szeptember 1-jétől közigazgatási hivatal, majd 2011 januárjától a kormányhivatalok látják el a törvényességi felügyeletet. Szükség van rá, tisztelt képviselőtársaim, erősíteni kell, mert az önkormányzatoknál igen-igen sok törvényességi probléma is felmerült az elmúlt hónapokban.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 370 2011.11.23. 2:07  295-479

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Pál képviselő úr felvetésére reagálnék röviden. Valójában '90 óta egyre kevesebb forrást kaptak a feladataikra az önkormányzatok - ez tény. Ugyanakkor az MSZP-kormányok idején gyorsítottak ezen a folyamaton, s annyit vontak el az önkormányzatoktól, hogy a kötelező feladataikat már nem tudták ellátni, csak hitelből. Ezért tart ott minden önkormányzat, és a Jobbiknak is üzenem innen, hogy minél nagyobb volt egy város, annál jobban eladósodott (Hegedűs Lorántné közbeszól.), hiszen középiskolák kistelepülésen általában nem működnek, ezért a kistelepülésekről a gyerekeket a szülők behordták a városokba, és mivel a fejkvóta nem volt elegendő forrás a működéshez, ezért az önkormányzatok ezt saját zsebből kiegészítették - az elmúlt években ez már több mint 50 százalékot tett ki -, így aztán jelentősen azért adósodtak el, mert elláttak egy kötelező állami feladatot.

Az új önkormányzati törvény szétválasztja az állami és az önkormányzati feladatokat, deklarálja, és azt mondja, hogy ami állami feladat, ahhoz az állam forrást biztosít, és értelemszerűen elvárja annak a megfelelő teljesítését. Nem kell úgy járni, hogy egy iskolában ne legyen tankönyv vagy fűtés, ez kell, és az állam biztosítani fogja.

Ami pedig a jegyzőket illeti, a törvényességi felügyelet visszaállításánál jól látszik, hogy a kistelepülési jegyző - és itt nem kívánom őket negatívan minősíteni - nem rendelkezik megfelelő tudással minden területen, éppen ezért a törvényességi felügyelet rendszeresen jelez és észrevételeket tesz. Én Fejér megyei vagyok, ott 108 település van, jól látom kormánymegbízottként is, hogy mennyi problémánk van a kistelepülések törvényes működésével, éppen ezért szükséges a törvényességi ellenőrzés fokozása, azért, hogy a településen élők is megfelelő rendeleteket és határozatokat tudjanak kapni, amit végre tudnak hajtani.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 384 2011.11.23. 1:44  295-479

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Lukács Zoltán felvetését szeretném egy kicsit pontosítani, hogy félreértések ne legyenek. Minél nagyobb egy önkormányzat, mint mondtam, annál nagyobb az adósság, éppen azért, mert a kistelepüléseknél a feladatellátás hiányos volt. Nincs iskola, nincs kórház, nincs egészségügyi létesítmény egyébként, vagy nem látnak el - nem kötelezően - sportfeladatot, és azért ha valaki végiggondolja, ha sportfeladatot egy önkormányzat nem lát el, tehát egy nagyobb város, elég komoly politikai purparlé történhet, ha megszüntetnek egy csapatot például, országos hír lesz, és nyilvánvalóan oda is bevonul a Jobbik.

Tehát gyakorlatilag vannak olyan dolgok, amelyeket az önkormányzat el tud látni kötelezően, és van, amit önként vállal.

A kistelepülések egyébként azzal a problémával küzdöttek mindig, hogy nem tudtak fejleszteni, mert nem volt forrásuk.

Csak ott lehetett forrást találni, ahol véletlenül iparűzésiadó-bevételre tettek szert, mert szerencsés volt a fekvésük. De ez megint nem az önkormányzat jó teljesítménye volt, hanem adottsága volt.

Ez a törvény ezeket a kérdéseket rendezi, a feladatokat megosztja, és mint mondtam az előbb, az állami feladatokat finanszírozza, az önkormányzat pedig a saját hatáskörében, a saját bevételeivel olyan feladatokat is elláthat, ami nem kötelezően önkormányzati, amennyiben a forrást mellérendeli.

Ebben az esetben elkerülhető az önkormányzati csőd, mert akár bevalljuk, akár nem, 2011 novemberében nagyon sok önkormányzat van csőd közeli helyzetben, és ettől a törvénytől is várja azt, hogy ezt el tudja kerülni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 28 2012.05.09. 2:15  1-119

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A tulajdonjoggal és az ingyenes használati joggal kapcsolatban felmerült vitákra a következőt szeretném mindenki figyelmébe ajánlani. Az önkormányzati törvény szabályozza a testület és a polgármester jogkörét, szabályozza a szervezeti és működési szabályzat, és amiről eddig még nem beszéltünk, a vagyongazdálkodási rendelet. És az előírja szigorúan, hogy az ingyenes használati joggal ugyanaz a teendő, mint a tulajdonjoggal. Minden vagyongazdálkodási rendeletben szigorú szabályok vonatkoznak, mi több, talán még erősebb jogkörrel is. Arról beszélünk ma itt, hogy egy önkormányzatnak mekkora vagyona van, a vagyonának egy töredéke egyébként maga a hivatala, és a hivatalán belül is egy olyan kis részről beszélünk, amelynek átruházásáról nincs szó; ingyenes használatba adják egy olyan feladattal, amit eddig az önkormányzati dolgozók láttak el, állami feladatot, és ez most a hatásköri megosztást követően átkerül állami kézbe.

Én ebben semmi veszélyt nem látok, és kizártnak tartom egyébként, hogy egy polgármester ne vigye testület elé. Egyébként a törvény meg úgy rendelkezik, hogy a testületet, a közgyűlést a polgármester képviseli az aláírásnál. Látszatproblémát feszeget az ellenzék.

A másik. A járási székhelyek kialakítása, kijelölése, megjelölése, valamint az odatartozó településeknek a köre részletes társadalmi vitán ment keresztül. Valamennyi település - konkrét példával Fejér megyében - a kormánymegbízottól levelet kapott, megkapta a komplett anyagot, hogy a tervezet szerint hova tartoznának. Ezt követően tételesen, egyénenként is egyeztetetten levélben keresték meg a kormányhivatalt, valamint a minisztériumot, és alakult ki az általuk kért rendszer. És kapaszkodjanak meg képviselőtársaim, ez még ma is zajlik. Tehát hiába zárult már le az úgynevezett társadalmi vita, hiába alakult ki ennek a szerintem jól működő rendszere, amelynek az egyik oka volt egy szakmai érv, hogy minél előbb közúton megközelíthető legyen a járási székhely (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ezt követően egy politikai rész is, valóban, amikor a testületek határozatban jelölték meg, hogy hova szeretnének tartozni.

Ajánlom figyelembe venni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 76 2012.05.09. 1:31  1-119

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Göndör képviselő Úr! Azt hiszem, valamit elfelejtenek, vagy szándékosan csúsztatnak. Hát a legkisebb településen eddig az önkormányzati ügyeket, hatósági ügyeket intézték, példának okáért a társadalombiztosítást, a nyugdíjat vagy útlevélügyet nem tudták ott intézni. De sorolhatnám az egyéb dekoncentrált szervet, ahol adott esetben egy helyen, a megyeszékhelyen lehetett ügyet intézni. A járások létrejöttével a járási székhelyekre telepítik ki ezeket az ügycsoportokat, mi több, ahol okmányirodák is működtek járási székhelyen kívül, azok megmaradnak. Tehát adott esetben egy helyett 13-14 helyen fog az állampolgár államigazgatási ügyintézéshez hozzájutni, rövidebben és gyorsabban.

Ami pedig a mantraszerűen idézett kérdést illeti, hogy amennyiben a polgármester nem kap felhatalmazást a testülettől, születik-e megállapodás vagy aláírás, ingyenes használati jogról van szó. Amennyiben nem kap felhatalmazást, adott esetben nem lesz megállapodás. Minden esetben szabályozza a törvény, hogy meg lehet a járási székhelyen csinálni magántulajdonban, amit az állam bérel, meg lehet állami tulajdonban lévő ingatlanban valósítani ezt a feladatot, amennyiben az arra alkalmas. Tehát egyéb lehetőséget is biztosít a jogszabály arra, hogy az állampolgárok az ügyeiket a járási székhelyen gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban tudják elintézni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 122 2012.12.11. 1:50  89-144

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, hogy a Jobbik képviselői és a Fidesz hozzászólásai is ugyanazt állítják: a földet magyar kézben kell tartani. Ugyanakkor azt hiszem, valamiről megfeledkeznek: teljesen mindegy, hogy a szerzés 2007-ben vagy 2011-ben történt, gyakorlatilag a zsebszerződéseknek pontosan az a lényege, hogy nem kerülnek be a földhivatalhoz, mert pontosan az a lényege, hogy a közreműködők megpróbálják eltitkolni, valótlan adatokat tüntetnek fel.

Az ügyészség felé tett feljelentések büntetőjogi eljárásokat kezdeményezhetnek, és az ügyészség nem a kormány alá rendelt szerv, utasítani őket ebben nem lehet. Az más dolog, hogy a társadalmi nyomás valóban arra irányul, hogy a fiktív szerződéseket lehetőleg semmissé kell tenni, fel kell mondani, és vissza kell szerezni a földeket. A kormány egyébként ezt megteszi ott, ahol polgári jogi igénnyel tud fellépni, és éppen Somogy megyében van egy ilyen ügy, ahol a jó erkölcsbe ütköző szerződést - mivel bagóért jutottak hozzá a bérleti díjhoz, pontosabban a bérleti díj aránytalan a föld értékéhez képest -, polgári jogi igényben a szerződés semmissé nyilvánítása érdekében fellép. Nem kell tehát azt mondani, hogy nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt. Nyilvánvalóan lehetne még többet tenni, de jogállami keretek között a polgári pereket kezdeményezzük ott, ahol feltűnő aránytalanság, jó erkölcsbe ütközés van, valamint az ügyészség büntetőeljárást kezdeményez. Valamennyien tudjuk, akik jogászok vagyunk vagy voltunk, hogy a bizonyítási teher, a bizonyítási lehetőség roppant csekély és korlátozott. Ebben kérném azért képviselőtársaim megértését, és a célunk azonos: a magyar földet magyar kézben kell tartani, és meg kell művelni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 227 2013.04.15. 1:41  196-254

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Fejér megyei képviselők azért nyújtottuk be ezt a módosító indítványt, mert amikor a megyei agrárkamara megválasztotta elnökének a Fejér megyei elnököt, akkor nagy többséggel azért választotta meg, mert alkalmasnak tartották arra a posztra. Majd amikor a létrejött országos agrárkamara szavazott, alelnöknek is alkalmasnak találták, aminek mi, Fejér megyeiek kifejezetten örültünk, hiszen mindenki úgy van, hogy azért egy kicsit maga felé húz, a saját ott élő embereket támogatja.

Valóban megkerestek minket az agrárkamarai tagok, és észleltük, hogy összeférhetetlenség áll fenn a törvényben, annak ellenére, hogy egyéb kamaráknál, valamint az életben sincs összeférhetetlenség a két feladat között. Ezért nyújtottuk be ezt a módosító indítványt, hogy a megyei agrárkamara elnöke lehessen egyben az országos agrárkamara alelnöke, képviselje a megyénket az országos agrárkamarában, illetve képviselje az országos agrárkamarában a hatalmas szaktudásával az egész ország agrárkamaráját.

Ilyen egyszerű egyébként, a többi meg találgatás. Adott esetben a Jobbik is mindenben meg tudja találni azt, amit támad. A független képviselő asszonynak meg azt kell mondjam, aki egyébként úgymond az LMP-t képviseli, hogy ismerni kéne a gazdaságot, ismerni kéne azokat az embereket, akik választanak, ismerni kéne azokat a gazdákat, akik megbíztak a megyei agrárkamara elnökében szavazatukkal, és ismerni kéne azt az országos agrárkamarát, amely pedig alelnöknek méltóan megválasztotta a jelöltet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)