Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Márfai Péter, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni az informatikai és hírközlési miniszternek: “Egy OECD-tanulmány kapcsánö címmel. Képviselő úr, öné a szó.

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A napokban jelent meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, közismertebb nevén az OECD tanulmánya a magyar infokommunikációs ágazat helyzetéről. A tanulmány a 30 legfejlettebb ország infokommunikációs felkészültségét és fejlődését hasonlítja össze a 2002-2004 közötti időszakban. Az IKT-szektor a nemzeti össztermék 7 százalékát állítja elő, és jelentős szerepe van exportunk növekedésében is.

Az OECD a felmérésében megállapította, hogy javultak Magyarország helyezései a nemzetközi rangsorban az elektronikus hírközlési szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói tekintetében. Megemlítek néhányat ezek közül. A vizsgált 30 ország között két évvel ezelőtt Magyarországon volt a legdrágább a mobiltelefon-használat, mostanra pedig már 18 olyan ország van, ahol drágább ez a szolgáltatás, mint nálunk. Negyedikek vagyunk abban a rangsorban, amely a szélessávú technológia árcsökkenését jelzi. Hasonló mutató az, hogy a távközlési berendezések exportjának részaránya pedig a teljes termékexporton belül az elmúlt évek során tízszeresére nőtt, eléri a 14 százalékot. Egyedül a hagyományos vezetékes hangszolgáltatás területén érte érdemi kritika hazánkat, mert 2004 augusztusáig csak fokozatosan érvényesültek az elektronikus hírközlési törvény versenyélénkítő hatásai. Megjegyzem, hogy azóta ezen a területen is áttörés történt, az új hírközlési törvény hatására korábbi hat helyi monopolhelyzetű szolgáltató helyett ma 25 cég verseng a fogyasztókért. Például a belföldi távolsági hívások árának mintegy 40 százalékos árcsökkenése következett be a három év alatt.

Az infokommunikációs szektor mind kínálati oldalról, mind keresleti oldalról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) pozitívan hat a gazdasági növekedésre. A gyorsabban növekvő országok vagy a jelentős infokommunikációs szektorral… (Az elnök ismét csenget.) Fölteszem a kérdéseimet.

ELNÖK: Képviselő úr…

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Kérdezem a miniszter urat, hogy az IKT-szektor fejlődése milyen hatással bír a munkahelyteremtésre, milyen befektetőket, iparágakat vonzanak az itt lévő lehetőségek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. A kérdésre Kovács Kálmán miniszter úr válaszol. Parancsoljon!

KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, azt gondolom, hogy mi egy kicsit szinte mazochisták vagyunk, akik a jó hírt nehezen halljuk meg, annál inkább a negatívat, mert Magyarország valóban a nemzetközi felmérés, a két éve elkészülő nemzetközi felmérés, tanulmány adatai szerint ezen a területen, az infokommunikációs területen nagyon nagyot lépett előre. Erről egyébként a máskor olyan nagyon kritikus internetes portál hozta a jó hírt, Magyarországot távközlési nagyhatalomnak nevezve. Ez egy kis túlzással, de valóban igaz, hiszen az elmúlt időszakban, mintegy két-két és fél év alatt elsősorban annak a versenytörvénynek a hatására és azoknak az összehangolt intézkedéseknek a hatására, amit a kormány és a parlament együttesen tett meg, ma Magyarország valóban az olcsóbb mobil és internet hazája, és ami ezzel legalább egyenértékűen fontos, a jelentés megállapítja, hogy ennek a szektornak a részaránya a teljes magyar gazdaságban olyan magas fokú, hogy ezzel a világ dobogósai vagyunk, a harmadik-negyedik helyen vagyunk a részarány tekintetében. Azt is mondhatjuk tehát, hogy a magyar gazdaságot nagyon nagy mértékben modernizálta, versenyképessé tette ez a szektor, kulcságazattá vált.

Hogy ez a munkahelyteremtésre milyen hatással van, azt gondolom, egyértelmű, hogy abban a munkahely és a munka világa változásában, amelyben Magyarország él, ahol az alacsony képzettségű munkahelyeket fokozatosan és folyamatosan fölváltja a nagyobb hozzáadott értékű és nagyobb képzettséget igénylő munkahely, ebben a folyamatban alapvető szerepet játszanak ezek a cégek. Itt nemcsak arra gondolok, hogy a Nokia és az Ericcson ma már részben termelésének, részben kutatásának döntő részét Magyarországon folytatja, de már jelentkeztek épp az elmúlt napok eredményeként kínai és távol-keleti cégek is Magyarországra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát azt gondolom, a piaci szabályozás valóban munkahelyteremtő és versenyteremtő.

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak, parancsoljon!

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Valóban nagy jelentőségű az, hogy a nemzeti összterméken belül 7 százalékot ér el az IKT-szektor mérete, léptéke. Az még jelentősebb dolog, vagy legalábbis én annak tartom, hogy a bővülő exporton belül, ami évente 10 százaléknál jobban bővül, éri el azt az eredményt ez a szektor, hogy a néhány évvel ezelőtti 1,4 százalékról 14 százalékra, tízszeresére nőtt a részaránya. Tehát egy dinamikusan bővülő területen egy jelentősen, dinamikusan bővülő részarányt jelent ez a dolog, tehát a növekedés változásának üteme is gyorsul. Ehhez csak gratulálni tudok, és a magam részéről meghatározónak tartom a gazdaság fejlődése szempontjából.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg a miniszter urat, parancsoljon!

KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter: Köszönöm szépen, képviselő úr. Engedje meg, hogy még egy dolgot ehhez hozzátegyek: valóban, ma már gazdasági fejlődés verseny és gazdaságdiplomácia nélkül elképzelhetetlen. A legjobb diplomácia a jó termék és a kitűnő szolgáltatás. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a magyar technológiai központ, amelyet másfél éve nyitottunk, éppen az infokommunikációs területen nagyon komoly partnereket tud találni magyar cégeknek, és hogy ezt most a Távol-Keleten tudjuk folytatni, ez éppen például a napokban lezajlott kínai út eredménye, hiszen ősztől Kínában, az új szilíciumvölgyben, Shenzhenben is nyílik magyar technológiai központ.

(17.20)

Bízom abban, hogy azokban a kérdésekben, ahol az előrelépés, a következő tíz év fejlesztése közös parlamenti és kormányzati akaratot, néha, például a kábeltelevíziózás területén kétharmados törvény módosítását igényli, a magyar parlament ott is együtt tud működni pártállástól függetlenül azon, hogy ez a szektor valóban Magyarország versenyképességét, új munkahelyeket és sikeres gazdaságot eredményezzen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)