Készült: 2021.04.14.09:31:44 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 152 2006.06.20. 2:03  151-154

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ahogyan a szakmai körök is rácsodálkoztak, saját bevallása szerint meglepetéssel fogadta Göncz Kinga maga is, hogy ön felkérte külügyminiszternek. Talán majd a jövő eldönti, hogy az ország diplomáciai vezetője hogyan boldogul és mit ér el a világban.

Azonban igencsak szembeszökő az ön valódi szándéka a külügyminiszter asszony kinevezésével kapcsolatban. Lassan, de biztosan rendszerré áll össze az utóbbi évek gyakorlata, hogy a diplomáciai tevékenység az ön magánszámává alakul, kézi vezérléses működtetés lép életbe. Ebben a megvilágításban már érthető a miniszter asszony kinevezése.

A következő négy évben külpolitikánk bizonytalanságát a benyújtott kormányprogram csak tetőzi, és a jövőre vonatkozóan - az általánosságokon túl - nem ad túl sok támpontot. A támpontok megvalósítási módjáról, eszközeiről és kifutásáról pedig még csak általánosságban sem fogalmaz a kormányprogram.

Milyen lesz a következő négy év külpolitikája? Az ön kormánya, miniszterelnök úr, a választásokon tagadott, azóta - a megszorításokon keresztül - a diplomáciai tevékenység mozgásterének befagyasztására, a nemzetpolitika ellehetetlenítésére, az ország biztonságának, a haza védelmének háttérbe szorítására készül. Nem túl kecsegtető jövőkép!

Ezért is kérdezem a miniszterelnök urat, mit ért az alatt pontosan, hogy új karakterelemeket szeretne kifejezésre juttatni a külpolitikában. Miért csak kötöttségekkel támogatja az autonómiatörekvéseket? Miért kívánják megszünteti a MÁÉRT keretei között folyó egyeztetést a határon túli magyarokkal?

Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 208 2006.10.09. 0:49  205-215

BALLA MIHÁLY, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A külügyi bizottság mai ülésén megtárgyalta a libanoni misszió kérdését, és egyhangúlag támogatta azt, ugyanis világos ENSZ-meghatalmazással történik ez a misszió. Nagyon fontos figyelembe vennünk azt is, hogy a libanoni misszióban az Európai Unió nagy szerepet fog vállalni, és ennek a missziónak a sikere a későbbi konfliktusgócok megoldásának szempontjából is példát mutathat, hozzájárulhat az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elmélyítéséhez. Ez Magyarországnak nemzeti érdeke is.

Ezért a bizottság egyhangúlag támogatta ezt az előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 84 2006.12.04. 2:24  83-89

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A múlt héten a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem két fiatal magyar oktatója úgy döntött, hogy érvényt szerez az egyetem szenátusa által már több éve rögzített, ám a mai napig meg nem valósított többnyelvűségnek. A vonatkozó határozat szellemében eljárva, mintegy 30 magyar nyelvű feliratot helyeztek el az egyetem karain a román nyelvű feliratok alá.

Nem kellett sok idő hozzá, az egyetem román vezetősége bebizonyította, hogy a Bolyai Tudományegyetem multikulturalizmusa szavakban és a Romániáról terjesztett, az egyetemről kiadott propagandabrosúrákban létezik csupán. Fizikailag is megpróbálták megakadályozni Hantz Pétert és Kovács Lehelt a feliratok elhelyezésében, majd azokat szinte azonnal eltüntették a falakról.

(14.50)

Ezt követően rögtönítélő koncepciós eljárás keretében a két oktatót azonnali hatállyal kirúgták a tanári karból.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Úgy tűnik, Románia nemcsak az önálló magyar nyelvű felsőoktatást próbálja minden eszközzel akadályozni, hanem minimális gesztusokat sem hajlandó tenni a saját maga által fennhangon hirdetett multikulturalizmus érdekében. Románia pár hét múlva az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, és a történelem külön pikantériája, hogy az Európai Bizottságban épp a többnyelvűségért felelős biztosi széket kapja majd. Egy európai államban azonban aligha lehet elképzelhető hasonló, a múltat idéző koncepciós eljárás a jogaiért küzdő, azokat gyakorló magyar értelmiségiek ellen.

Kérdezem tehát államtitkár asszonyt, a Magyar Köztársaság kormánya képes-e és hajlandó-e élni a diplomácia adta lehetőségekkel annak érdekében, hogy Románia legalább a saját maga által propagált elvek iránt minimális tiszteletet tanúsítson. Milyen lépéseket tettek eddig az adott ügyben?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 88 2006.12.04. 0:39  83-89

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm államtitkár asszonynak a válaszát. Az elmúlt időszakban több kérdésben is, nemzetpolitikai ügyekben eltérő gondolataink voltak egymástól a kormány és az ellenzéki pártok között. Ebben a kérdésben tény és való, hogy közeledünk a konszenzusos megoldáshoz. Viszont én úgy gondolom, hogy ez a kérdés továbbra is sajnos napirenden fog maradni, és mivel ez a kérdés továbbra is napirenden marad, nem szeretném egy elfogadó válasszal lezárni ezt az ügyet, és ezért a választ nem tudom elfogadni. (Derültség a kormánypárti oldalon.)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 262 2006.12.04. 1:00  261-264

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, hogy nagyon rövid leszek ezen a késői órán. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről az 1301. számú törvényjavaslathoz nyújtottunk be módosító javaslatot Ékes József és Németh Zsolt képviselőtársaimmal, amelynek az a lényege, hogy a rendszerváltás óta a határon túli ügyekben a különböző források és támogatások megállapításánál általában igyekeztünk konszenzusos megoldásra jutni. Tulajdonképpen ez a módosító javaslat is arról szól, hogy a pártok, a magyarországi, illetve a határon túli választott legitim szervezetek képviselői részt vehessenek ebben a munkában, és ne csak azok, akiket esetleg a kormány meghív ebbe a döntéshozatalba. Ezúton is kérem a tisztelt Házat, hogy a későbbiekben ezt a módosító javaslatot támogassa.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 291 2006.12.04. 1:26  277-356

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Keleti képviselőtársam gondolatai ébresztettek arra, hogy egy kétperces hozzászólásra jelentkezzem, kapcsolódva a 80. ajánlási pontban lévő 3. számú módosító javaslathoz, amely elsősorban Nógrád megyében érinti a kórházak helyzetét. Megragadnám itt az alkalmat, hogy a balassagyarmati kórházat kapcsolódó módosító javaslattal élve a súlyponti kórházak közé próbáljuk visszahelyezni, hiszen 2001 óta mintegy 4 milliárdos rekonstrukcióra került sor, illetve fertőzőbeteg-ellátási és tüdőgyógyászati szerepe kiemelten fontos ennek a kórháznak, mert a törvényjavaslatban meghatározott szomszédos súlyponti kórházakban nincs ilyen ellátás, a salgótarjáni kórházban ráadásul addiktológiai osztály sincsen. Tehát kétperces hozzászólásomban javasolom azt, hogy a balassagyarmati Kenessey Kórház-Rendelőintézet kerüljön be a kiemelt ellátások nyújtására kijelölt súlyponti kórházak közé.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 56 2007.02.19. 2:13  55-61

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Február 8-án a Külügyminisztérium a külföldi magyar missziók részére táviratot küldött szét, amelyben a Fidesz pár nappal korábbi kordonbontó polgári engedetlenségi akciója kapcsán szélsőséges nyelvezetű pártpolitikai álláspont közvetítésére utasították a misszióvezetőket. Eszerint: "A kordonbontók nem a kormány ellen tüntetnek, hanem a köztársaság rendje ellen. A kerítésbontók rendbontók, akik nem politizálnak, hanem provokálnak. A kordonbontás egy kétségbeesett politikus szélsőséges akciója, aminek egyetlen racionális magyarázata, hogy saját megrendült pozícióját igyekszik megerősíteni pártjában. Orbán Viktor régi pozíciójának visszaszerzéséért azt sem tartja túl nagy árnak, hogy a rendőrségből csinál bűnbakot, az Árpád-sávos zászlók alatt masírozó rendbontókból pedig hősöket." - hangzik a táviratban megfogalmazott idézet. (Taps az MSZP soraiban.)

Tisztelt Miniszter Asszony! Nem először fordul elő, hogy a kormány közvetlen pártpolitikai célokra használja a magyar köztisztviselői, illetve diplomáciai kart. Hasonló stílusban és tartalomban támadt a parlamenti ellenzékre és vezetőire a kormány tavaly ősszel, amikor gyakorlatilag Orbán Viktor nyakába próbálták varrni a Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde nyomán kialakult tiltakozási hullámot. Úgy tűnik tehát, hogy gyakorlatról beszélhetünk az eset kapcsán. Tovább súlyosbítja a helyzetet, egyben jól jellemzi a kormány magatartását, hogy reagálásában a külügyi szóvivő, aki maga is köztisztviselő, a nyilvánvaló hazugságot letagadta azt, hogy a táviratban a Fidesz vagy Orbán Viktor nevét megemlítették volna.

Miniszter asszony, miért használja pártpolitikai célokra a kormány a diplomáciai testületet? Várható-e egy következő távirat, amelyben a kormány Orbán Viktort fogja megvádolni a Teve utcai rendőrpalota elleni támadásért?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 60 2007.02.19. 0:54  55-61

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Az utolsó gondolataira nem szeretnék reagálni (Derültség az MSZP soraiból. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Mit mondott az orvos?), viszont engedje meg, hogy elmondjam, hogy az ön elődjeinél, Jeszenszky Gézánál, Kovács Lászlónál, Martonyi Jánosnál vagy Somogyi Ferencnél, az ő idejükben ilyenre nem volt példa, hogy központilag utasították a diplomatákat amúgy mellesleg az ellenzék minősítésére, amely a köztisztviselői törvénnyel ellentétes. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ilyen mélypontra a Külügyminisztériumban - az ilyen levelezés és a legutóbbi példa is ezt bizonyította, amelyet Gémesi Ferenc ellenjegyzett -, úgy gondolom, hogy ilyen mélypontra nem kellett volna jutnia a Külügyminisztériumnak.

Ezért a válaszát nem tudom elfogadni, miniszter asszony. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 60 2007.03.05. 2:37  59-65

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány reformnak álcázott megszorító intézkedései sajnos nem kerülik el Nógrád megyét sem. Az elmúlt hetekben értesültünk róla, hogy megszüntetik a Romhány-Diósjenő, és hogy majd megszüntetik a napi 12 járatot, a Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti mintegy 41 kilométeres szakaszt.

Miniszter úr bizonyára tudja, hogy Ipolytarnóc szerepel az UNESCO világörökség-listáján őskori leleteivel, régészeti múzeumával, közkedvelt kirándulóhelyként. Nógrád megye az ország egyik legelmaradottabb megyéje, ahol a jövő kitörési pontjai között a legfontosabbnak még az önök által összeállított nemzeti fejlesztési terv is a turizmust s az ezzel összefüggésben is bemutatni kívánt egyedülálló természeti értékek jobb megközelítését segítő infrastrukturális fejlesztést tartja.

Mit is jelent mindez, miniszter úr? Ebben a térségben a közlekedési infrastruktúrát nem leépíteni, hanem az uniós források igénybevételével fejleszteni kellene. A fejlesztésekkel nemcsak a turisztikai lehetőségek nyílnának meg, hanem ezzel együtt párhuzamosan az Ipoly-hidak tervezett újjáépítésével fellendülhetne a nemzetközi regionális forgalom, a kereskedelem, megjelenhetnének a befektetők, csökkenne a munkanélküliség, megindulna a gazdasági fejlődés.

Miniszter úr, önnek nem ez a szándéka? Egy vonatkozó példával élve: a határ túloldalán a szlovák fél a vasút fejlesztésével nyereségessé tette a vasúti közlekedést és a teherszállítást. Meg lehet próbálni vonatokat buszjáratokkal kiváltani, de aki ismeri a környék útjait, tudja, hogy nagymértékű felújítást igényelnének, mert rossz állapotban vannak. Nem is beszélve a teherfuvarozásról, a környezetvédelemről, amely hosszú távon lényegi kérdéssé fog válni. A vasúti vonalak helyi fejlesztése akár nemzetközi szinten is összekapcsolható lenne a szlovák forgalommal Kassától Pozsonyig.

Tisztelt Miniszter Úr! A fentiek alapján kérdésünk a következő: ön szerint megalapozott döntést hoznak az érintett szárnyvonalak leépítésével?

Tisztelettel várjuk válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 218 2007.05.07. 1:40  213-225

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója támogatja a tárgysorozatba-vételt, különösen azért is, mert - ahogy Németh képviselőtársam előterjesztésében elhangzott - maga a határozati javaslat alapvetően az Európa Tanács soros elnökségének március 8-án kelt emlékeztetője alapján készült, és arról szól, hogy az Európai Unió közös energiapolitikáját hogyan szeretnék megtervezni a jövőre. Ez a javaslat nem arról szól, hogy helyette, hanem hogy mellette épülhessen meg egy olyan vezeték - a Nabucco-vezeték -, amely Magyarország számára az energiaellátás biztonságát tudja szavatolni. S nem a meglévők helyett, hanem amellett szeretné ezt a gázvezetéket megépíteni. A határozati javaslat tehát erről szól, arról a közös EU-s energiapolitikáról, amit lehet, hogy politikai kérdésként kezelnek kormánypárti képviselőtársaim, de alapvetően ez az Európai Unió berkein belül is fontos kérdés volt az elmúlt időszakban, és valószínűleg fontos kérdés lesz a jövőben is.

Kérjük kormánypárti képviselőtársainkat, járuljanak hozzá ahhoz, hogy Magyarország is részese lehessen a közös európai uniós energiapolitikának.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 268 2007.10.02. 8:33  109-277

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ilyen késői órán az ember elgondolkodik, hogy amiket itt hallott, annak tükrében a külügyi, illetve a határon túli ügyek mennyire hozhatók abba a folyamatrendszerbe, abba a rendszerbe, amelyről itt az elmúlt néhány gondolatban hallhattunk Ángyán képviselőtársamtól vagy Nógrádi képviselőtársamtól.

Talán jó hír a kormány számára az ÁSZ-jelentés kapcsán, amelyik azt mondja ki a Külügyminisztérium költségvetéséről, hogy a Külügyminisztérium gazdálkodásával kapcsolatban komolyabb probléma nem merült fel. Az más kérdés, hogy az ÁSZ-jelentés nem hivatott azt eldönteni, hogy a már évek óta elmondott probléma nem változott meg, tehát ma és az előző években is a Külügyminisztérium költségvetése a fűnyíróelv szerint odáig jutott már véleményünk szerint, hogy az a működésképtelenség vagy működésképesség határán mozog.

(20.40)

Ennyit talán a Külügyminisztériumról. Tehát maga a zárszámadás megerősíti, hogy a minisztériumon belül abból a kevéske pénzből, amiből épphogy működni tudott Magyarországon a külügy, ami jelenti a külföldön lévő képviseleteknek is a működését, el kell mondani, hogy szinte a minimális alatti összegekből működött, de legalább ez rendben volt.

Csak sajnos egy másik fontos területen, a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban már nem ennyire tiszta és nem ennyire világos a helyzet. Ugyanis a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban az elmúlt két évben végig zajlott egy olyan strukturális, szervezeti átalakítás, amelyről már akkor elmondtuk, hogy valószínűleg zűrzavart fog okozni, és nemcsak magában a működésben, hanem akár a költségvetés tételeiben is.

Így történt 2006-ban, amikor is a Szülőföld Alapról, ha végigolvassuk a fejezeti részben az Állami Számvevőszék megállapításait, akkor a következő tanulságokat vonhatjuk le. Magyarországon a határon túl élő magyar közösségeknek a 2006. évi költségvetési támogatása tekintetében a "zűrzavar" szó használható. Részben azért, mert a terület kormányzati felügyelete év közben megváltozott - a Külügyminisztériumból átkerült a Miniszterelnöki Hivatalba -, illetve megszűntek azok az intézmények, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala, amely éveken, évtizedeken keresztül működtette a határon túli ügyek kérdéseit, és időközben megszűntek azok a háttérintézmények, alapítványok, amelyek kezelték azokat a támogatásokat, amelyek eljutottak a határon túl élő magyarokhoz. Ebben az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a Szülőföld Alap pályázatainak utóellenőrzése szervezeti és vezetési zavarokat mutatott ki.

Beidézném magának az Állami Számvevőszéknek a jelentését a pályázatok megítélése alapján. Az Állami Számvevőszék a határon túli magyaroknak nyújtott pályázatoknak mintegy 5 százalékát vizsgálta meg - ez összesen 20 pályázatot jelentett -, és a következő megállapítást tette. "Ugyanakkor az elszámolási szabályzat 8. pontjának ellentmondva a kötelezettségvállaló aláírását megelőzően, a szerződés létrejötte előtt 20 szerződésből 3 esetben az átutalás időpontja megelőzte a szerződés aláírásának időpontját. A Szülőföld Alap Iroda által a HTMH gazdasági főosztályának írt feljegyzései alapján, melyek a kedvezményezettek részére történő utalásról intézkedtek, a vizsgált 20 szerződésből 17 esetben megelőzte a szerződések aláírásának dátumát." Tehát ez azt jelenti az én olvasatomban, hogy még mielőtt a szerződést aláírták volna, megszületett az átutalásról szóló döntés, és elindult a különböző átutalási nyomtatványoknak, illetve az igazolásoknak a jóváhagyása és kitöltése. Tehát ez a fajta zűrzavar már jelentkezett a 2006. költségvetési évben is.

Ekkor még nem beszéltünk arról, hogy azzal, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány például, ha összehasonlítjuk az új Szülőföld Alaphoz kialakított tanáccsal, a következő megállapítást tehetjük az elmúlt egy-másfél év távlatából. A közvetlen költségvetési támogatásból mintegy 1 milliárd forintra növelt költségvetés felett rendelkezett a 15 tagú tanács. Mintha ez a példa így illene az Ángyán képviselőtársam által elmondott pályázati elbírálásokhoz. Évente ez a tanács 1000 pályázatot tekintett át, és mintegy 500-nak ítélt meg támogatást. Ha elosztjuk ezt az összeget, akkor ez azt jelenti, hogy mintegy 2 millió forint jutott pályázatonként. Igen ám, csak ez nagyságrendileg ugyanazt jelenti, mint az Illyés Közalapítvány által elosztott támogatások összege, csak azzal a különbséggel, hogy ez egy széles körű, helyi, civil társadalmi részvétellel elosztott támogatást jelentett annak idején, a közalapítvány idejében.

Lehetne még sorolni azokat az anomáliákat, zűrzavarokat, ami egyfajta kiszámíthatatlanságot is jelent különösen a határon túl élő közösségek, szervezetek számára, hiszen a kedvezménytörvényben megfogalmazott oktatási-nevelési támogatásban érdekes módon, annak ellenére, hogy 12 százalékkal nőtt az igénylők száma, mégis 14 százalékkal jutott kevesebb az előző évi támogatásnál. De össze lehetne hasonlítani egy bújtatott, csángó magyarokra fordított támogatást is, amely 2005-ben még elérte a 100 millió forintot, 2006-ra mindez 56 millió forintra apadt. Miközben olyan pályázati problémák is adódtak, amelyek elsősorban azokat az oktatási intézményeket érintették, mint a Sapientia Egyetem, vagy adott esetben azokat az intézményeket, amelyek ezekből a támogatásokból részesültek. Konkrétan a Sapientia Egyetemről egy számot engedjen meg a tisztelt Ház. A 2005-ös felhasznált összegnél 17 százalékkal kevesebb támogatásban részesül, és várhatóan az idei költségvetési év is ugyanezt a folyamatot tükrözi, és várhatóan a következő év is erről fog szólni. Tehát ennek a zárszámadási törvénynek van még egy sajátos üzenete, hogy az erdélyi magyar magán-felsőoktatás költségvetési támogatásában a működésképtelenség állapotát kívánja elérni a kormány ezzel a támogatási rendszerrel.

Tehát mindezeket figyelembe véve a zűrzavar, a hozzá nem értés és az olyan intézményistruktúra-változások, amelyekre akkor is felhívtuk a figyelmet, hogy zűrzavart fognak okozni, beigazolódtak, és úgy gondolom, ezek után ebben a zárszámadásban, az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatban az elfogadás nem lenne helyes út, és nem lenne helyes a határon túl élő magyarok támogatásával kapcsolatos kérdésekben sem.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 80 2007.10.25. 6:36  23-201

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A jelenlegi hozzászólásomat mint a külügyi bizottság tagja teszem, hiszen a külügyi bizottság már a múlt héten részletesen tárgyalta azt a fejezetet, amely az ő szakterületéhez tartozik.

Megállapíthatjuk, hogy a 2008. évi költségvetés világossá teszi, hogy nem vagyunk túl a nehezén, mert a költségvetés nem jelöli meg az euró bevezetésének dátumát, és megválaszolatlanul hagy több olyan problémát is, mint a versenyképesség helyzete, a munkanélküliség növekedése, az államháztartás hiánya, amely alapján a költségvetés nem közelít a maastrichti kritériumokhoz; mondhatnánk azt is, hogy áll a vonat az alagútban. Pedig a maastrichti kritériumok hazánk egyik legfontosabb megítélési szempontja a nemzetközi közösségben, az Európai Unióban. Egyre rosszabb hazánk besorolása a különböző nemzetközi táblázatokban, elemzésekben, és ez nagy gondot jelent hazánk megítélésében. Az csak a jéghegy csúcsa, hogy a hazánk nemzetközi ügyeiben eljáró minisztérium, a Külügyminisztérium az egyik vesztese a következő évi költségvetésnek.

Biztos, hogy nem ez a legnagyobb baj ma az országban, mert nagyobb baj az, hogy rendkívül magasak az elvonások, továbbra is megvannak azok a problémák, amelyek az eladósodásban jelentkeznek, illetve legfőképpen a szociális válság terén. De mégis érdemes beszélni róla, mert tükrözi a jelenlegi állapotokat. A Külügyminisztérium költségvetése is példa arra, hogy nem jól mennek a dolgaink. Annak a minisztériumnak, amelynek elsősorban kell felelnie az ország külföldi megítéléséért, ennek a minisztériumnak reálértékében szinte nem nőtt semmit a költségvetése. A központi költségvetési kiadások fő összegének 15 százalékos növekedése mellett - ezzel összehasonlítva - a Külügyminisztérium költségvetése különböző tételek átkerülésével együtt is alig növekszik 2,5 százalékkal. Tehát ha az infláció mértékét nézzük, ez reálértékben csökkenést fog jelenteni. Pedig a minisztérium költségvetése alapvetően egy működési költségvetés, ha tehát a reálérték csökkenésével tovább romlik az a helyzet, amely már évek óta a működőképesség határán van, és már nincs is mozgástere, akkor ezen keresztül azt tapasztalhatjuk, hogy ez a helyzet tovább romlik. Miközben rajtuk keresztül van jelen hazánk külföldön, aközben a koncepciótlan, valódi stratégiával nem rendelkező kormányzat szűkíti a lehetőségeit, pedig középtávon nagyon fontos feladatai vannak a tárcának. Hasonlóan az önkormányzatok működőképességének aggasztó jeleihez, úgy tűnik, hogy ezek az aggasztó jelek elérték a közigazgatást is, és erre tipikus példa a tárca jövő évi költségvetése. Pedig a feladatok - még ha takarékosan is - nagyobb támogatást igényelnek.

Csak néhány példa, és ez egyben jelzi a következő időszakra vonatkozó koncepciótlanságot. Hazánk adja 2011-ben az Európai Unió soros elnökségét, ez természetesen többéves felkészülést kell hogy jelentsen, kiemelt fontosságú célként kell kezelnünk, és a tervezet erre 40 millió forintot kíván fordítani, ami úgy gondolom, méltánytalanul kevés. Vagy nézhetnénk a nemzetközi kötelezettségvállalásainkat jelentő összegeket. Több tételnél is az tapasztalható, hogy átláthatatlan, és a stratégiai érdekeink érvényesítése hiányzik ezekből az elgondolásokból, pedig ezeken a nemzetközi vállasainkon keresztül ítélik meg hazánkat. Világosan látszik, hogy arányait tekintve jóval kevesebb pénz áll majd rendelkezésre a feladatok megoldásához, koordinálásához, mint tavaly, illetve nem is beszélve arról, hogy mennyire lenne szükség.

Problémát látunk mindezek mellett külügyi szempontból egy nagyon fontos stratégiai kérdésben, a nemzetközi fejlesztési együttműködés terén is. Szinte átláthatatlan az is, hogy a nemzeti összjövedelmünk jelenleg 0,13 százaléka - amelynek elvileg 0,17 százaléknak kellene lennie - a vállalásaink szerint milyen tételekből áll, mivel nincs összesítve, hanem a koncepciótlanság miatt alig megtalálható helyeken vannak szétszórva különböző minisztériumoknál különböző fejezetekben, pedig összességében nem kis tételről, hanem mintegy 30-40 milliárdról szól a történet. Azért mondok 30-40 milliárdot, mert lehet, hogy nem mindent sikerült megtalálni.

De ha külügyi szemmel vizsgáljuk a magyar költségvetést, a gazdasági fejlődést, akkor európai viszonylatban is, az új tagországok között is visszaestünk az utolsó helyekre. Tehát amellett, hogy Magyarországon szociális válság van, csökken a befektetési kedv, a hiányzó stratégia miatt is nehezen átlátható, hogy milyen módon, milyen hatékonysággal költi el a kormány a nemzetközi vállalásaink kapcsán a rendelkezésre álló összegeket. Ez az átláthatatlanság, ez a stratégianélküliség jellemzi a Miniszterelnöki Hivatalban koordinált határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos ügyeket, de erről majd a későbbiekben Gruber képviselőtársam fog beszélni.

Összefoglalásképpen: a Külügyminisztérium költségvetése is jelzi az ország állapotát, mert miközben hazánkat képviselik szerte a világban, a működőképesség pengeélen táncol. Ezért javasoltuk is a bizottságon belül, és mindezeket figyelembe véve javasoljuk most is, hogy a parlament ne támogassa ebben a formában azt a költségvetést, amelynek csak egy szeletén keresztül megmutatható a mai gazdasági helyzet.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 98 2007.10.25. 0:48  23-201

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egy rövid reakció a képviselő asszony előző hozzászólásához: a határon túli magyar ügyekben az alapvető probléma már az elvekben is, amire ön hivatkozott, a nemzetpolitika új stratégiája. Ez az új stratégia megszüntette a Határon Túli Magyarok Hivatalát, megszüntetett több olyan közalapítványt, amely határon túli ügyekkel foglalkozott, és a 2007. évben a 2006-os évnek az állami számvevőszéki vizsgálata az átláthatatlanságot emelte ki. Én úgy gondolom, hogy ha megnézzük, hogy milyen összegek csökkentek - például a Sapientia Egyetem ügyében -, akkor Gruber képviselőtársamnak teljesen igaza volt a problémafelvetésekben.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 58 2007.10.29. 2:00  57-63

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 2007 tavaszán az önök által vezetett gazdasági és közlekedési tárca benyújtotta az úgynevezett reformelképzeléseit a vasúti szárnyvonalak, köztük a 111 éves Nógrád megyei Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti vonal megszüntetéséről.

A hír Nógrád megyében óriási felháborodást és nem várt társadalmi-politikai ellenállást szült, amelynek következményeivel a tárca a döntése után október 18-án a Szécsényben megtartott társadalmi egyeztetésnek nevezett fórumon szembesült. Az érintett települések valamennyi polgármestere, képviselő-testülete, a civil társadalmi egyesületek, a térség valamennyi országgyűlési képviselője pártállásától függetlenül egyként tiltakozott a tervezett vasúti szárnyvonal bezárása ellen.

Államtitkár úr, hogy ez mennyire nem hangulatkeltés a helybéliek részéről, nézzünk néhány ott elhangzott érvet. A vasút felszámolását a helyiek szerint nem előzték meg pontos hatástanulmányok. Az elképzelés nincs összhangban az Új Magyarország fejlesztési tervvel, a konvergenciaprogrammal, az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjával, és nem egyezik a magyar-szlovák kormány közös térségfejlesztő elképzeléseivel sem.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A felszámolások megalapozatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szlovákok évi 60 millióért átvennék a vasútvonal egy részének az üzemeltetését. Ön érti ezt? Ami megéri a szlovákoknak, sőt még fizetnek is érte, az nem éri meg nekünk. Mi ebben a racionalitás? Hol van az itt élő polgárok iránti felelősség? Mit gondol, meddig lehet még ezt az országot az emberek ellenében kormányozni az ilyen ügyekben is?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 111 2007.11.19. 2:09  110-117

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A múlt héten magyar-román közös kormányülésre került sor Nagyszebenben, sok kérdés felvetődött, több kérdésben megállapodás is született. A kormányülésen aláírt megállapodásokat a Fidesz üdvözli, azonban tegyük hozzá, hogy ezek többségéhez elég lett volna egy miniszteri szintű találkozó is. Több kérdés azonban nem került terítékre, és ezekben nem született megállapodás; olyanokban, amelyek a határon túli magyarok, az erdélyi magyarok, a magyarok számára kiemelten fontosak.

A kormányülésen ugyanis nem esett szó az autonómiát garantáló kisebbségi törvényről, sem az önálló állami magyar egyetem ügyében nem volt előrelépés, nem tűzték napirendre a csángók és az egyházi közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdését sem. A szabad munkaerő-áramlásról szóló megállapodásról pedig csak annyit, hogy mindezt az a Gyurcsány Ferenc köti meg, aki 2001-ben a 23 millió románozással kapcsolatos riogatás értelmi szerzője volt, ahogy ezt a Debreczeni-könyvben be is vallja.

Ezen kívül a másik probléma a kormányülés időpontja. Ezt a közös kormányülést a romániai európai parlamenti választások közelsége miatt időzítették a múlt hétre, és a kormány ezzel a lépésével ellentmondásba került eddigi kommunikációjával. Ezek után minden olyan kormányzati hang, amely a Fideszt beavatkozással vádolja, hamis. Tehát nem a kormányüléssel van elsősorban a baj, hanem az időzítésével, illetve a magyarok szempontjából lényegi kérdések mellőzésével.

Ezért kérdezem az államtitkár asszonytól, hogy miért nem kerültek fel az említett kérdések a tárgyalások napirendjére, és ezenkívül miért van az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy erre az időpontra időzítették a találkozót.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 115 2007.11.19. 1:06  110-117

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Az időzítés kérdése: hallani lehetett olyan hangokat, amikor nem javasolták ezt a közös kormányülést pont ennyire szorosan az európai parlamenti választások időszaka előtt, hiszen másfél héttel az európai parlamenti választások előtti, a romániai választások előtti időpontról van szó. Ebben az tapasztalható még, hogy Gyurcsány Ferenc állami eszközöket felhasználva szállt be az RMDSZ mellett a romániai európai parlamenti választásokba, és nehéz azt elfogadni, hogy állami eszközöket használ erre a feladatra, amikor a magyarságon belül vannak jelöltek, akik nehezebb helyzetből indulnak a választásokon.

Úgy érzem, államtitkár asszony, hogy több nyitott kérdés maradt a kormányülést követően azokban a kérdésekben, amelyek ott szerepeltek. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 196 2008.05.20. 2:58  187-203

BALLA MIHÁLY, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A kisebbségi vélemény megfogalmazása során érdemes kitérni arra, hogy a bizottság 10 nemmel, 9 igennel és 1 tartózkodással nem támogatta az előterjesztést. Ez a jelenlegi bizottsági struktúrában a különböző politikai pártoknak a jelenlétét jelzi a bizottságon belül.

(19.30)

A kisebbségi véleményt szeretném ismertetni, és elöljáróban le szeretnék szögezni néhány alapvetést. Egyrészt le szeretném szögezni, hogy a magyar parlament összes pártja fontosnak tartja a jó kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok mindannyiunknak az érdeke, és üdvözöljük a magas rangú kínai képviselők magyarországi látogatását.

Az elmúlt napok eseményei során mindannyian mély részvéttel együtt érzünk a kínai néppel a szecsuáni földrengés áldozatai miatt. Azt is le szeretném szögezni alapvetésként, hogy mindenki elfogadja az "egy Kína" elvet, függetlenül attól, hogy Tajvanról vagy Tibetről van szó. Fontosnak tartjuk azt véleményünk megformálásakor, hogy az elmúlt időszakokban egyrészt Peking ismét fogadta és tárgyalt a dalai láma megbízottjával, ez egy üdvözlendő tény, és fontosnak tartjuk azt is, hogy mind Bush elnök, mind Angela Merkel német kancellár kapcsán, vagy egyáltalán az a szellemiség, amelynek során egy buddhista vallási vezetőt Párizs díszpolgárává választottak, úgy gondolom, ezek mind olyan fontos jelzések, hogy a Tibet-üggyel foglalkozni kell.

Lehet, hogy sajnálatos vagy problémás az, hogy pont ebben az időszakban kerül a Ház elé ez a tárgyalandó téma, mégis úgy gondolom, hogy amikor az emberi jogokról alkotunk véleményt az elmúlt hónapok eseményei során vagy elmúlt hónapok eseményei kapcsán, akkor mindenféleképpen szót kell emelnünk, és úgy kell szót emelnünk, ahogy az a szellemiség, amely ezt az előterjesztést jelzi, és amely megegyezik az Európai Unió soros elnökségének állásfoglalásával. Úgy gondolom, hogy ezt a munkát tovább kell folytatnunk.

Természetesen érdemes arról beszélni, hogy ennek az üteme hogyan fog zajlani, mégis az én jelentésemből elsősorban az a kisebbségi álláspont fogalmazódik meg, amely a bizottsági szavazásokon egyfajta jelentésként itt elhangzik a Ház előtt.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 202 2008.09.30. 6:39  97-247

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kicsit furcsán érzem magamat, hogy ilyen vehemens vita után szót kapok, különösen azért, mert a téma, amit kitűztem magam elé, az, hogy a Külügyminisztérium fejezetéről, a Külügyminisztérium 2007. évi zárszámadásáról beszéljek. Mégis, talán a két probléma nem áll egymástól messze.

Egyrészt azért, mert amit itt hallottunk, elsősorban a kistelepülések, a különböző oktatásügyi, egészségügyi problémák, a működtetés, egyáltalán az, hogy működtetni ezeket az intézményeket és struktúrákat, ez a nagy kihívás, illetve ezt látjuk, hogy a 2007. évi költségvetésben ezek nem valósultak meg igazándiból.

Ezzel szembeállítva viszont van egy érdekessége a költségvetésnek. Ha megnézzük a minisztériumokat vagy megnézzük a Külügyminisztériumot, ami azért jó példa talán, mert egy működési költségvetés: a Külügyminisztérium az a fejezet, ahol tulajdonképpen a működésen túl nincsen semmiféle olyan fejlesztési vagy egyáltalán olyan többletlehetőség, amellyel a minisztériumnak gazdálkodnia kell.

Arra a problémára hívtam fel a figyelmet már az akkori költségvetés vitája során is, hogy talán ez az egyik legnagyobb problémája azoknak a kérdéseknek, amelyek az előző időszakban szerepeltek, hogy folyamatosan az egyik oldalon alul van tervezve a költségvetésben a működésre szánt támogatási rendszer, és eközben, ahol lehet, ahol esetleg az érdekek úgy kívánják, ott egy kicsit módosítgatunk rajta az év folyamán. Ez körülbelül így működött a Külügyminisztériumnál is. Már akkor jeleztük, a működés szélére sodródik a Külügyminisztérium, hogyha azokat a számokat tartja meg 2006-ban vagy 2007-ben, és talán a 2008. év is ilyen, mint amelyeket kitűzött tervezetben vagy előirányzataiban a kormány. Ehhez képest a Külügyminisztérium, hangsúlyozom, az előzőekben elhangzott nagy problémákhoz képest talán szerencsés helyzetben van, de ha a 2007. év végére megnézzük a teljesítési oldalt, akkor mintegy 20 százalékos növekménnyel találkoztunk. Milyen szép is lenne, ha ugyanezt elmondhatnánk a különböző területekre is, amelyekről az előző fél órában, órában, két órában egymással vitatkoztak képviselőtársaink!

De itt mégis azt kell felvetni, hogy ha az egyik oldalon alul van tervezve, mégis látható, mivel ez egy működési költségvetés, arról szól a teljesítés, hogy ennek az intézménynek, adott esetben a Külügyminisztériumnak működnie kell. Tehát már gond van a 2007. évi költségvetéssel ott is, hogy hogyan tervezték meg. Ugye, ráfogta a kormány a konvergenciaprogramot, és ennek kapcsán meghúzott számokat, de év közben rá kellett döbbenni, hogy így nem működik jól a rendszer, nem lehet működtetni rendesen adott esetben egy minisztériumot sem, és itt-ott hozzá kellett tenni pénzeket, vagy fel kellett szabadítani a tartalékalapokat úgy, hogy adott esetben a minisztérium ezt elkölthesse végül is nagyjából arra, hogy működni tudjon.

(18.40)

Tehát a probléma itt a költségvetésnél talán az - és ez a Külügyminisztérium költségvetésében is látszik -, hogy folyamatosan van egy tervezési, takarékossági, kommunikációs gondolkodásmód, és akkor az év végére a teljesítés pedig teljesen másképp alakul, és nincsenek meg azok az egyensúlyok, ami adott esetben az egész országban a költségvetésben egy fontos szempont kell hogy legyen.

Csak néhány számot mondanék, hogy például a Külügyminisztériumon belül milyen volt a növekedés, hiszen a 2007-es költségvetési törvény értelmében az előirányzat 48,3 milliárd volt. Ehhez képest a teljesítés végül is 56,7 milliárd, mintegy 20 százalékos növekedés volt a teljesítésben. És ebben sajnálatosan olyan jelenségek is benne voltak, hogy adott esetben az előző évről kellett különböző pénzeket átcsoportosítani, hiszen az egyik növekmény arról szól, hogy Magyarországnak a különböző nemzetközi szervezetekbe való tagdíjbefizetése mértéke - elnézést, nézem a számot - mintegy két és félszeresével növekedett, ami azt jelenti, vagy az volt, hogy nem voltak kifizetve a tagdíjak, vagy pedig a tartalékalapot képezték, és akkor gyorsan januárban kifizették, és akkor valahol ez megjelent tulajdonképpen a zárszámadásban.

Tehát tulajdonképpen a gazdálkodásnak vagy a költségvetésnek, a 2007-es költségvetésnek talán a legnagyobb hibája, hogy egy program, egy elképzelés miatt, amelyet tudomásul vett az Európai Bizottság, egy program miatt a számokkal való játék alakult ki, és nagyon érdekes, hogy ehhez képest viszont azok az intézmények, amelyeknek sikere volt vagy szerencséje volt, többlettámogatásban, illetve nagyobb támogatásban részesültek. Azt már el sem mondom, hogy például a kormányfői protokoll az év folyamán mintegy 2,5-szeresére nőtt, de nem is ez a lényeg benne, hogy 190 millióról 495 millióra, tehát közel 500 millióra növekedett.

Tehát úgy gondolom, hogy ezzel a költségvetéssel, a 2007-es költségvetéssel, ahogy már a tervezésnél is elmondtuk, hogy nagyon nagy gondok lesznek vele, itt a zárszámadás is azt bizonyítja, hogy egyrészt olyan terheket rótt az országra, másrészt a működésben, a tervezésben olyan problémákat jelentett, amelyek alapján ezt a zárszámadást a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről nem tudjuk támogatni, és ennek a legfőbb oka talán az, hogy ha ez a fajta logika, ez a gondolkodásmód marad a következő időszak költségvetésére vagy költségvetéseire, akkor megint azzal fogunk találkozni, hogy alultervezik, majd valahol kipótolgatják, ahol éppen szükséges és be kell a foltokat ragasztani, illetve be kell varrogatni, és akkor majd csak lesz valahogy a következő években.

Tehát ezért nem támogatható ez a zárszámadás. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 247 2009.02.23. 0:25  242-248

BALLA MIHÁLY, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A külügyi bizottság a múlt heti ülésén a javaslatot megtárgyalta, és mivel ötpárti egyetértés van az ügyben, ezért támogatta is egyhangúlag, azzal a figyelemfelhívással is, hogy a megváltozott biztonsági helyzetre való tekintettel rendszeres és folyamatos tájékoztatást szeretnénk kérni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 215 2009.10.06. 10:42  19-280

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében azzal a témával készültem mára, hogy a külügyi kérdésekről és a határon túli magyarokat érintő költségvetési tételekről beszéljek, de hallgatván az elmúlt órák vitáját, párbeszédét és hozzászólásait, úgy érzem, hogy néhány gondolatot hozzá kell fűznöm az előttem elhangzott véleményekhez.

Mint mindannyian, vagy többen is tudják, az északi régióban, különösen Nógrád megyében a helyzet alapvetően nem fényes, sőt azt lehet mondani, hogy egyre drámaibb. Én nyugat-nógrádi képviselőként nem mehetek el szó nélkül az olyan felszólalások mellett, amelyek itt elhangzottak, hogy ez a költségvetés rendben van, és minden szempontból vállalható. Azt hozzá kell tenni, hogy lehet hivatkozni a gazdasági világválságra, a pénzügyi válságra, de azt ne felejtsük el, hogy azok a tendenciák, amelyek például az én körzetemben, az én térségemben, Nyugat-Nógrádban jelentkeztek 2004-et követően, drasztikusan, sőt kétszeresére növelték a munkanélküliséget, azon egyszerű oknál fogva, mert a térség földrajzi adottságai azt tették lehetővé, hogy eddig három multinacionális cég működik a térségben, az önkormányzatokat követően pedig a kis- és közepes vállalkozások, elsősorban az építőipari vállalkozások tudtak munkát biztosítani az ott élők számára, hiszen Budapest távolsága alig hatvan kilométer, és néhány évvel ezelőtt még a legtöbben ingáztak Budapestre.

Az elmúlt évek gazdasági gondolkodásmódja miatt nagyon sok ilyen vállalkozás csődbe ment, és ez tulajdonképpen az elmúlt években megduplázta a munkanélküliséget, hiszen ahol lehetett, az önkormányzatok visszavonultak, a működésüket próbálták takarékossá tenni, de az a szomorú tapasztalat, hogy a kormányzati költségvetés és gondolkodásmód pontosan azokat a kistelepüléseket és falvakat teszi tönkre, amelyek véleményem szerint ebben az országban azokat az értékeket hordják, amelyeket mindenképp meg kell tartani.

Az elmúlt évek tendenciái a most látható költségvetés kapcsán óhatatlanul azt hozzák fel, hogy itt egy végiggondolt falurombolás zajlik, hiszen sorra szűntek meg iskolák az elmúlt években, s szűnnek meg most is, hiszen az idei tanévet több önkormányzat úgy kényszerült kezdeni, hogy a diákjait, akiknek a normatív támogatás nem volt elegendő, máshova vitte. Mondok egy konkrét példát: Ipolyvece önkormányzata úgy döntött, hogy a huszonnégy iskolás gyermekét, közöttük tizennégy roma származású emberkét kényszerűen a húsz kilométerre lévő érsekvadkerti iskolába járatja, ami a gyerekeknek sem jó, az önkormányzatoknak sem jó, de legfőképpen abból a szempontból nem jó, hogy azok a kistelepülések, ahol megszűnik az iskola, elhalásra vannak ítélve, hiszen ott, ahol nincs iskola, ahol megszűnik az iskola, az lesz a következő lépés, hogy el fognak vándorolni a fiatalok, hiszen tudják, hogy nincs hova járatni a gyerekeiket.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

S akkor még nem is beszéltünk azokról a problémákról, amelyeket többen jónak meg elfogadhatónak aposztrofáltak. Ma például a legdurvább dolog és véleményem szerint az önkormányzatok számára teljes csőd az, ami a következő évi költségvetésből látszik, hiszen ők azok, akik helyben még munkát tudnak adni, és ők azok, akik a helyi embereknek biztos megélhetést vagy adott esetben biztos hátteret tudnak adni az ügyek intézésével. Az nem járja, hogy ezek a kistelepülések a kormányzati gondolkodásmódon kívül rekedtek, hiszen ezek a települések elsősorban ezer fő alattiak, ahol már nincs posta, a legtöbb településen nincs iskola, a gyerekek valahova eljárnak - húsz kilométerre - iskolába, és a következő években abszolút nem fognak kötődni a településükhöz. Ez a település, többek között, oda fog jutni, mert arra van ítélve, hogy meg fog szűnni benne az élet. Az igazi élet, mert aki falun él, az tudja, mit jelent az, hogy gyerekek játszanak a réten, ahol a gyerekek az utcán biztonságban vannak, hiszen mindenki ismer mindenkit, és ezek az emberek együvé tartoznak, egy közösséget alkotnak, és ezek a közösségek az elmúlt évek költségvetési gondolkodásmódja miatt oda jutottak, hogy a következő évi megszorítások miatt, a Bajnai-csomag következtében még rosszabb és ellehetetlenültebb helyzetbe kerülnek.

S akkor még nem beszéltünk arról, hogy csökkennek a buszjáratok, vagy - ami különösen aktuális téma - hogy a következő évben a térség vasúti hálózatát a kormányzat, illetve a MÁV meg akarja szüntetni. Ez az, ami arra mutat példát, hogy hogyan nem lehet gondolkodni költségvetési tételként az ilyen településeken, a kistelepüléseken élő emberek sorsáról. Ezért is veszélyes ez a költségvetés, ezért gondolom úgy, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha ezt a költségvetést visszavonnák, és átgondolnák azokat a tételeket, amelyek véleményem szerint az embereket vidéken a legjobban felháborítják.

(19.10)

Egy gondolat, és nem akarom Tabajdi képviselőtársam hozzáértését megkérdőjelezni, hiszen régen sokat dolgoztunk együtt külügyi és európai témákban, de vannak olyan anomáliák, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni a mai médiavilágban. Például Drégelypalánkon, amely szintén a körzetem, ahol drasztikusan nőtt a munkanélküliség, ahol a kisvállalkozások, elsősorban az építőipari vállalkozások tönkrementek - és lehet, hogy többen feketén dolgoznak, vagy nem dolgoznak -, ott, arra a településre európai uniós forrásból 112 milliót kapott egy budapesti cég, hogy kutyafitnesz, utórehabilitációs, hidrofuttató centrumot létesítsen. (Derültség az MSZP soraiban.) Az emberek ezen nem mosolyognak, képviselőtársam, hanem fel vannak háborodva, és például a polgármester, akit a legjobban kellene, hogy érintsen a dolog, nem tudott ilyen pályázatról, viszont megvan annak is a nyoma, hogy kik döntöttek egy olyan pályázatról, amelynek véleményem szerint sincs értelme, és nem arról szól, hogy a térségben adott esetben vállalkozásokat értelmes módon segítsen.

Röviden rátérnék még a Külügyminisztérium költségvetésére, amit egyszerűen össze lehet foglalni, hogy tragikus, hiszen az elmúlt években többször elmondtuk azt is, hogy a működőképesség határán van a Külügyminisztérium, olyan szinten, hogy az idei évben félévkor, a devizaárfolyam ingadozása miatt a Külügyminisztérium költségvetése majdnem odajutott, hogy hiányzott számára több mint 5 milliárd forint, amelyet egy központi tartalékból odaadtak. De ez egy figyelmeztető jel volt arra, hogy az év felénél elfogyott a dologi és a bérjellegű kiadásokra a Külügyminisztérium költsége.

Az idei év semmivel nem tervez többet. Lehet, hogy a főszámokban a fejezet nagyobb költségvetési támogatást élvez, de ehhez hozzá kell tenni, hogy ebben majdnem 10 milliárd forint az a felkészülési pénzösszeg, amelyik a 2011-es európai uniós elnökségről szól. Ennek az európai uniós felkészülési csomagnak a részeként itt a parlamentben működik egy négypárti egyeztető csoport, munkacsoport, ahol én is el szoktam mondani, vagy el szoktam azt mondani, hogy ez a költségvetési tétel nem elegendő 2011-re, különösen akkor nem, hogyha azt látjuk, hogy a kormányzat több mint 300 milliárdos tartalékalapot képez. Miközben az európai uniós elnökség, ahogy Tabajdi képviselőtársam is mondta, nem arról kellene szóljon, hogy a magyarok milyen melankolikusak - a hungaro-melankólia, lehet, hogy rosszul idézem őt -, de alapvetően arról kellene szólnia, hogy ez egy megmérettetése lesz az országnak, és erre sem elegendő ez a forrás. Ha a részletes tervezést nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy a legtöbb kérdésben, a legtöbb programban, a legtöbb előre tervezhető vagy tervezett, megvalósított programra, találkozóra alultervezett a költségvetés.

A Külügyminisztérium költségvetését, ha viszonyítom az előző évekhez képest, ahhoz tervezzük, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az év második felére elveszíti a működőképességét. Pedig nagyon furcsán próbált a minisztérium gazdálkodni a forrásaival, hiszen már nem szerepel például a Külügyminisztérium fejezetében a nemzetközi tagdíjbefizetésünk, ami, mondjuk, adott esetben egy olyan tétel, amelynek szerintem mindenképp kéne szerepelnie a Külügyminisztérium költségvetésében, hiszen hogyha a nemzetközi szervezeteknek a tagjai vagyunk, akkor ott illik tagdíjat fizetni, és ma ez a költségvetésben nem szerepel.

Ezenkívül azt lehet látni, hogy több olyan határon túli ügyben vagy Magyarország számára stratégiailag fontos kérdésben, mint a kelet- és délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtása, ezekre már nem szerepel az előző évhez képest tétel. Akkor sem volt sok, de már ez is megszűnik. Magyarország számára, ha a külpolitikát nézzük, akkor pontosan ezek a térségek fontosak.

Mindent egybevetve a Külügyminisztérium költségvetéséről - és ezt majd a módosító javaslatainkban jelezni is fogjuk a következő időszakban - elmondhatjuk, hogy elfogadhatatlan az az alultervezettség, amely a működés alá, a működésképesség alá csökkenti a Külügyminisztérium amúgy is nehézkes, nehéz költségvetését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeket összevetve, egyrészt a saját körzetem problémáit és itt a külügyi költségvetést is, ennek a költségvetésnek talán az lenne a legjobb, hogyha a kormány visszavonná és újratárgyalná az Országgyűlés azt a költségvetést, amely ma véleményem szerint elfogadhatatlan az emberek számára.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 245 2009.10.06. 2:04  19-280

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Óhatatlanul itt az uniós forrásokkal kapcsolatban nem állhatom meg, hogy ne meséljek el egy példát Tatai-Tóth képviselőtársamnak.

Ön azt mondta, hogy MSZP-s logók alatt. Én konkrét példát mondok, és nem tudom, hogyan gondolja, ez nem MSZP-s logó-e. Az én térségemben, körzetemben kistérségek nyertek tíz kistérségi kisbuszt, ami uniós forrásból érkezett. Az ottani szocialista képviselők a sajtóban nem azt nyilatkozták le, hogy ez Magyarország érdeme, hanem az ő lobbitevékenységüknek, hogy milyen sokat tettek azért ők, hogy ezt a tíz kisbuszt megkapta a kistérség.

Tudja, a probléma az, hogy lehet, hogyha sikerekről lenne szó csak. Csak én sok esetben azt tapasztalom ezeknél a településeknél, hogy maguknak az európai uniós forrásoknak - ugye, az Új Magyarország I-II., nem is tudom, hányadik program alapján - csak a lehetőségét dobják fel. Kampánycélra használják, a saját brosúrájukban, szórólapjaikban használják, és közben lehet, hogy vannak lekötések, lehet, hogy vannak szerződések, csakhogy sok esetben az önkormányzatok nem tudják sok oknál fogva végrehajtani ezeket a fejlesztéseket, illetve ezek a fejlesztési pénzek végül is az önkormányzatokhoz nem jutnak el.

Tehát ettől függetlenül a szocialista képviselők helyi szinteken uniós forrásokról úgy beszélnek, mintha az a kormány és az MSZP érdeme lenne. Lehet, hogy ez egy kommunikációs feladat vagy kampányfeladat, ezzel sincsen semmi gond, csak ön meg pont az ellenkezőjét állítja, hogy nem jelenik meg. Megjelenik. Ha gondolja, akkor majd egy alkalommal átküldöm önnek a helyi sajtót vagy az ön képviselőtársainak a szórólapját, amit szerintem ön is ismer, hiszen csak a logók és a nevek változtak, illetve a településnevek, ugyanazzal a szerkesztéssel készült, mint minden más szocialista képviselő szórólapja.

Köszönöm a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 229 2009.10.19. 1:35  226-232

BALLA MIHÁLY, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. Igyekszem röviden elmondani a bizottság álláspontját. Egy hosszú-hosszú folyamat fontos állomásához érkezett ezzel a döntéssel az Országgyűlés, hiszen a július 13-án az öt részes ország által aláírt megállapodás teljes politikai támogatást ad ennek a beruházásnak. Mivel a Magyar Országgyűlés, illetve Magyarország mindig is kezdeményezően lépett fel ebben a beruházásban, ezzel pontot tehetünk annak a folyamatnak a végére, amellyel a jogi akadályokkal szemben a politikai támogatást meg tudjuk adni, és ezzel fel tudjuk hatalmazni az érintett építőket, európai uniós intézményeket, pénzügyi szervezeteket, hogy mielőbb fejezzék ki támogatásukat, illetve mutassák meg ennek a beruházásnak az ügyében.

Igaz, hogy ezzel nem lesz teljes mértékű az Európai Unió energiabiztonsága, sem Magyarországé, de mégis ez egy fontos mérföldköve annak, hogy egyrészt konszenzusos támogatással Magyarország aktívan részt vesz ebben a programban. A bizottság egyöntetűen támogatta az előterjesztést, és ezúton kérjük ezt a Háztól is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 140 2009.10.26. 2:20  139-146

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány - jó szocialista módi szerint - faluellenes politikája immáron Nógrád megyét sem kímélte, hiszen a legújabb vasútbezárási, -felfüggesztési hullám több helyi vonal felszámolását és felfüggesztését irányozza elő.

Miközben néhány héttel ezelőtt a Bajnai-Fico-találkozón a határ menti közlekedés is szerepet kapott a tárgyalások során, úgy tűnik, hogy ebben a térségben Balassagyarmat, Nógrádszakál, Ipolytarnóc irányába, vagy akár Balassagyarmat, Aszód irányába veszélybe került a vasúti közlekedés, nem beszélve arról, hogy az elmúlt néhány évben Romhány és Diósjenő között pedig teljesen megszűnt. Több ezer embernek, munkavállalóknak és diákoknak a munkahelyre, iskolába való jutási útvonalát jelentik ezek a vonalak, és van, amelyikről sajnos már múlt időben beszélhetünk.

És ha beszélnénk a teherszállításról, akkor még rosszabb lenne a helyzet, hiszen pontosan a Romhány és Diósjenő vonalon, mivel nincs teherszállítás, nincsen vasúti szállítás, meg lehet nézni, hogy ma Romhányba milyen úton lehet bejutni a kamionok és a nagy teherautók szállításai miatt.

(16.00)

A megszüntetéseket önök mind azzal tetőzik, hogy az alternatív megoldást jelentő buszjáratok számát nem a tervezett bezárások arányában növelik. Van olyan település, például Hont község, ahová nem jár busz, vagy van olyan település - Keszeg községről beszélek -, ahonnan a 7 kilométerre lévő kistérségi központba, Rétságra nincsen helyközi buszjárat. Mindezek mellett vannak olyan álláskeresők, akiknek a munkába jutáshoz ilyen közösségi közlekedésre lenne szükség.

Ezért kérdezem miniszter úrtól, hogy Magyarország a közlekedésfejlesztés területén szembemegy-e az európai trendekkel. Míg mindenhol messzemenően támogatják a kötött pályás fejlesztéseket, a közösségi közlekedést, Magyarország felszámolja Európa egyik legsűrűbb vasúthálózatát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miniszter úr, ön szerint ez az eljárás a XXI. századi közlekedésfejlesztésnek mondható-e, rendjén van-e ez így ön szerint? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 144 2009.10.26. 0:48  139-146

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Nézze, miniszter úr, amit ön elmond, hogy számokat, statisztikákat mond el, ez a térségben a közösségi közlekedést tekintve majdnem olyan, mintha röghöz kötnénk az ott élő embereket. Vannak olyan települések igenis, ahol se vonatközlekedés nincs, se buszjárat nincs. Sőt, ahol van, ott pedig a menetrend olyan, hogy vannak emberek, akik azért nem jutnak el például a 20 kilométerre lévő Borsosberényből Balassagyarmatra dolgozni, mert reggel 6 órakor nem Borsosberénybe, hanem az 5 kilométerrel arrébb lévő Nagyorosziba megy csak el a busz.

Tehát én pedig azt mondom, miniszter úr, hogy önök jöjjenek ki, nézzék meg a falvakat, önök jöjjenek ki a településekre, és kérdezzék meg a polgármestereket, az ott élő embereket, hogy hogyan is szervezik önök a közösségi közlekedést. Inkább ezt kellene tenni, miniszter úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 62 2009.11.30. 3:07  61-67

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A lisszaboni szerződés rendelkezik az Unió új külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségéről, akinek munkáját az újonnan létrehozandó európai külügyi szolgálat segíti. Mint köztudomású, a lisszaboni szerződést mind a 27 tagállam ratifikálta, így néhány óra kérdése, hogy életbe fog lépni. Ezután kerülhet sor a kötelező egyeztetéseket követően az európai - vagy ha tetszik, a közös - külügyi szolgálat létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására.

A külügyi szolgálat szervezeti felépítésével kapcsolatos egyeztetések és döntések - különösen a főképviselő, Cathy Ashton brit munkáspárti politikus megnevezésével - rohamosan felgyorsulnak. A szolgálat felállításának első fázisa jövő tavaszra várható, közel az országgyűlési választások időpontjához. Így jogos és talán érthető elvárás a Fidesz részéről, hogy folyamatos tájékoztatást kapjon a külügyi szolgálattal kapcsolatos hazai és külföldi egyeztetésekről és a magyar kormány által képviselt álláspontról.

Tisztelt Államtitkár Úr! A jelek szerint a kormány egyáltalán nem készült fel arra, hogy a lisszaboni szerződés betűjével és szellemével összhangban sikerrel vegye a tagállami működés újabb akadályait. Mintha a kormány az elnökségi felkészülés során elfogadhatatlan kijelölési gyakorlatában még mindig a szerződés előtti helyzetet venné alapul. Mintha a kormány nem akarná tisztázni a soros elnök és a főképviselő közötti munkamegosztással kapcsolatos teendőket.

Ami magát a külügyi szolgálatot illeti, átlátható kiválasztási folyamatokra van szükség, s nem alakulhat ki mutyizás a különböző posztokért. Károsnak tartanám és a magyar diplomáciát rossz fényben tüntetné fel, amennyiben nem a szakértelem, a rátermettség, a tapasztalat alapján, hanem a politikai szándék mentén lennének kiválogatva az európai külügyi szolgálatba kiküldött magyar diplomaták.

Az új intézmény lehetőséget teremt nem utolsósorban arra, hogy olyan területeken is jelen legyünk, s ezáltal beleszóljunk az adott relációval folytatott kapcsolatba, ahol nem tudunk képviseletet fenntartani. Kérdéses, hogy a magyar közigazgatás az elmúlt 6-8 évben történt folyamatos szétzüllesztése mellett mennyire lesz képes alkalmazkodni a tagállami működés újfajta feladataihoz.

Ezért kérdezem államtitkár urat: mi a kormány álláspontja a lengyel felvetéssel kapcsolatban, miszerint 50 százalékos részesedést kér a tagállami diplomaták számára harmadolás helyett? Elkezdődött-e már hazánk által a szolgálatba delegált szakértők, diplomaták kiválasztása? Hogyan biztosítja a Külügyminisztérium a kiválasztási folyamat átláthatóságát, milyen elvet követ? Hazánk szakértői ideiglenes státust kapnának-e?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 66 2009.11.30. 1:03  61-67

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ahogy államtitkár úr visszakérdezett, pont ez volt a kérdésem lényege, hiszen kevés a tájékoztatás - függetlenül attól, hogy a külügyi bizottság tagjaként vagy az európai uniós elnökségre való felkészülési munkacsoportban tevékenykedem -, nagyon kevés az információnk, és pont erről szól a kérdés is.

Egyre több hírt hallani arról, hogy adott esetben ejtőernyőzés indulhat be, tehát különböző fontos posztokra a minisztériumon belül többen fognak ilyen diplomáciai pályára kívánkozni, és ebben a Külügyminisztérium támogatását fogják élvezni.

Ezenkívül a kérdésnek az is a lényege, hogy már a stratégiai kérdésekben sem egyeztet a kormány rendszeresen az ellenzékkel, márpedig ezt határozatba foglaltuk, hogy fontos a stratégiai kérdésekben való egyeztetés, és ennek okán nem tudom elfogadni az ön válaszát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 131-133 2009.12.14. 2:17  130-139

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Elfogadom a válaszadó személyét.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Balla Mihály képviselő urat illeti a szó.

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tudomásunkra jutott, hogy a soros elnökségre való készülés címén multilaterális szervezetekbe, a külügyek tanácsát előkészítő földrajzi munkacsoportokba, állandó képviseletre ejtőernyősöket küldenek ki, amikor a legnagyobb pénzhiány van a Külügyminisztériumban, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy sokszor a feladatait is nehezen tudja ellátni a minisztérium. Ezeket a feladatokat, ahova küldik a diplomatákat, már nem a soros elnök, hanem majd a külügyi szolgálat fogja végrehajtani.

Megdöbbentő, hogy amíg a Külügyminisztérium napi pénzügyi bajokkal küszködik - már karácsonyi képeslapok küldésére is alig van pénz -, a minisztérium szűkös büdzséjét káderek lassan megszűnő pozícióinak kimentésére herdálják. Önök több tucatnyi diplomatát már ki is küldtek, jó néhányuk kiküldetése pedig folyamatban van.

Talán nincs tisztában azzal a minisztérium vezetése, vagy csak nem akarja tudomásul venni azt, hogy az uniós delegációk harmadik országokban és nemzetközi szervezetekben a soros elnök helyett a főképviselő autoritásának részét képezik majd a jövőben? Egyértelmű tény az is, hogy ugyan a spanyol elnökség alatt még lesz egyfajta munkamegosztás a soros elnök és a külügyi szolgálat, illetve a főképviselő között kül- és biztonságpolitikai ügyekben, de előreláthatólag a belgák ideje alatt a soros elnökség a különleges státusát elveszíti, így a magyar elnökséget már biztosan a lisszaboni szerződés előírásai szerint kell lebonyolítani, azaz 2011-ben elnökségünk alatt egyek leszünk a 27 tagállamból a kül- és biztonságpolitika területén.

Ezért kérdezem államtitkár úrtól: milyen elvek alapján zajlik a kiválasztás az EKSZ-be? Reméljük, hogy nem akar kádertemetőt alapítani harmadik országokban a minisztérium. Mikor tervezik visszahívni azokat a diplomatákat, akik az átmeneti időszak elteltével végképp feleslegessé válnak?

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 137 2009.12.14. 0:56  130-139

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésemet azért is tettem föl, mert az embernek az az érzése, hogy egyre többen menekülnek a süllyedő hajóról, és ez így van a Külügyminisztériumban is. Márpedig az elnökségi hatáskörök átadásán már nem tudunk változtatni, viszont ennél hatékonyabb részvételre kellene törekednünk a külügyi szolgálatban, és lehetőleg a leghamarabb és a legérdemibb szerepvállalást kell elérnünk az EKSZ-ben felkészült és vitathatatlan szakmai tudással rendelkező magyar diplomaták kiküldése útján.

Ezért gondolom azt, államtitkár úr, hogy annak ellenére, hogy ennek az elnökségi előkészítő bizottságnak a tagja vagyok, pontosan ennek okán merülnek föl azok a kérdések, amelyekre sem az előző interpellációmra a múlt héten, sem most nem tudtam kielégítő választ kapni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(16.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 193 2010.02.22. 0:09  190-194

BALLA MIHÁLY, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. A külügyi bizottság a mai ülésén megtárgyalta az előterjesztést, és egyhangúlag támogatta.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)