Készült: 2021.05.06.02:38:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2015.02.20.), 246. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:41


Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat egy újabb lépés abba az irányba, amit a kormány a jó állam megteremtésének hív, de számos ponton ereszt, és számos olyan hozzáfűznivalónk van az előttünk fekvő javaslathoz, amely nem éppen pozitív, és nem a megfogalmazott elvek miatt vagyunk szkeptikusak, mert az elvek azok szépek. Természetesen mi is szeretnénk azt, hogyha az állam szolgáltató állam lenne Magyarországon, jól látjuk azt, hogy a bürokrácia elviselhetetlen mértékű, és a nyugati országokhoz képest is egy vállalkozónak vagy egy magánszemélynek elképesztő mennyiségű papírt kell kitöltenie vagy elképesztő mennyiségű irattal vagy elképesztő mennyiségű hatósággal kell kapcsolatban állnia, hogyha bizonyos ügyeket el akar intézni.

Igaz ez arra is, hogy sok esetben Nyugaton például nem is kell egy eljáráshoz vagy egy bizonyos tevékenységhez a hatóságoknak a hozzájárulása. Nálunk sajnos sikerült egy túlbürokratizált rendszert létrehozni, holott Nyugaton nem attól működnek jól a dolgok, hogy minden feltétlenül betűről betűre le van fektetve, hanem a törvények elvének kell jobban megfelelni, és a hatóságok valahogy mindig ki tudják szúrni, hogy azokra sújtsanak le, akik valójában megszegik a törvényeket, és ne a jogkövető állampolgárokat minden, a törvény betűjének esetleg nem száz százalékig megfelelő eljárás vagy magatartás miatt megbüntessék.

Államtitkár úr a felvezetőjében olyan szavakat használt, hogy az átalakítás, ami további szakhatóságokat fog a kormányhivatalokba integrálni, ez egy jobban irányítható rendszert fog létrehozni, a szakhatóságok nem lesznek annyira önállóak, tudni fogják, hogy melyik irányba kell állni, egyértelmű rendszer jön létre. Na most, ez, ahogy elmondtam, jól is hangozhat, hogyha ez valóban az emberek érdekében történne, de azt kellett látnunk, hogy sok esetben inkább az az igény fogalmazódott meg a területi hivatalok és a járási hivatalok irányában, hogy egy adott ügyet nemcsak az állampolgárok, hanem adott esetben a vállalkozó barátok szempontjából is gyorsan el lehessen intézni.

Kritizáltuk oly sokszor eleve a kormánymeg­bízotti rendszert is, hiszen nem jó, hogyha politikai komisszárok állnak hivatalok élén, és ezeket a pozíciókat ennek kell hogy tekintsük, lévén, hogy aktív, akár országgyűlési képviselőket vagy Fidesz-KDNP-s politikusokat neveztek ki ezeknek a hivataloknak az élére. Tehát nehéz lenne azt mondani, hogy csak szakmai kérdések domináltak ebben az esetben, és bizony, az, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások is alájuk tartoznak, tehát tulajdonképpen ne gondoljunk arra, hogy itt csak azok a beruházások jöhetnek számításba, amelyek valóban nemzetgazdasági szempontból kiemeltek vagy objektív mércével is azok lehetnének, hanem sokszor lehet ez a kormánynak a kénye-kedve. Nos, ezek az eljárások is időben gyorsan és ellenállásmentesen végigpasszírozhatók a rendszeren.

Egyébként annak idején, amikor a szocialisták bevezették ezt a rendszert, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak a rendszerét, és azt, hogy ezeket gyorsított eljárásban lehet elfogadtatni, és zárójelbe lehet tenni bizonyos szabályokat, önök voltak, akik a leginkább tiltakoztak ez ellen. Nos, 2010 után nem törölték el ezeket a szabályokat, hanem sajnos nemcsak hogy megtartották, hanem kibővíteni igyekeznek, ami annak tekintetében is fájó, hogy annak idején pont a Fidesz-KDNP volt az, aki kritizálta ezt a rendszert.

Úgyhogy az egykapus rendszert mi abból a tekintetből is értelmezni tudjuk, hogy ha egy vállalkozó esetleg ‑ nem azt mondom, hogy minden esetben ez történik, de ha mondjuk, van egy jó ismeretsége valamelyik kormányhivatal élén, ami Magyarországon elég gyakori sajnos az elmúlt időszak vagy az elmúlt 25 év tapasztalatai alapján, akkor úgymond egykapus rendszerben el tud intézni mindent, és nem lesz semmi fennakadása sem a környezetvédelmi hivatallal, vagy akár a bányakapitányságokkal vagy egyéb hatóságokkal. A főnök majd le fog szólni, és minden hatóság ezeket az ügyeket el fogja intézni neki. És ez nem feltétlenül jó. Tehát ez a korrupciónak is egy egykapus rendszert nyithat, vagy a lehetőségét megnyitja.

Azért nem tartunk még ott sajnálatos módon a korrupció elleni harcban, hogy azt lehessen mondani, hogy az állampolgárok érdekében megnyitjuk ezt a rendszert, de hát úgysem lesz visszaélés, mert Magyarországon nem hallottunk olyat, hogy közpénz eltűnt volna. És hogyha már erről a rendszerről beszéltem, felhoztam a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat, akkor ez a javaslat, amit beterjesztenek, egy látszólag apró módosítást irányoz elő, egy „engedélyezési” szót kivesz a jelenlegi törvényből, ami azt jelenti, hogy eddig a közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozhatott ez a kiemelt státusz. Most a jövőben, hogyha ezt töröljük, akkor bármely közigazgatási hatósági ügyre ki lehet terjeszteni, és a törvényjavaslat részletes indokolásában egészen egyszerűen nem találjuk meg az indokát, hogy valójában ezt mi indokolja. Mert számomra nem meggyőző az a néhány gondolat, hogy ez azért jó, mert akkor a jövőben azok az ügyek is, amelyek eddig nem fértek bele, vagy nem lehetett elintézni kiemelt gyorsasággal, amelyek nem voltak engedélyköteles ügyek, akkor most megnyílik a lehetőség, hogy ezekben az esetekben is félre lehessen tenni az általános szabályokat.

Vártunk volna azért itt egy részletesebb kimutatást, hatástanulmányt nem merek mondani, mert azt nem szoktunk látni, de legalább a részletes indokolásnak egy részletes kifejtését, hogy akkor ez pontosan milyen ügyekre is vonatkozik. Most akkor tulajdonképpen a jövőben már mindent zárójelbe lehet tenni, és elég egy kormánydöntés, és utána, mondjuk, egy területi kormányhivatalnak a vezetője vagy egy kormánymegbízott, és utána egy adott ügynek mindenféle adminisztrációs és engedélyezési eljárását egy tollvonással el lehet intézni?

(19.10)

Mert sajnos ennek nyitjuk meg a lehetőségét, és ahogy elmondtam, Magyarországon nem uralkodnak olyan állapotok, hogy ehhez egy biankó csekket ki tudjunk tölteni. Az a fájó tanulsága vagy megállapítása a Jobbik véleményének, hogy sajnálatos módon önök túltesznek azon a szocialista kormányon, amely annak idején ezt a szabályozást bevezette, és oly mértékben nyitják tágra a kapukat, ami ellen önök a leginkább tiltakoztak volna. Annak idején tiltakoztak is, még ennek a tizedéért is.

Itt persze fel lehetne sorolni, és Kepli Lajos képviselőtársam a környezetvédelmi hatóság szempontjából el fogja mondani, hogy miért káros és szakmailag miért nem jó, ha integráljuk egy nagy szervezetbe, egy kormányhivatalba az eddigi szakhatóságokat: a munkavégzés rovására fog menni. Még akkor is, ha ezt a legjobb szándékkal teszik. Egyszerűen ennyi szakigazgatási feladatot, ennyi szakmai területet nem lehet gigaszervezetekbe integrálni. Még a minisztériumok esetén is gyakran gondot jelent a megfelelő szakmai felügyelet ennyi terület esetében, hát még azoknál a területi államigazgatási szerveknél, ahol nyilván annyi szakmai munkaerő vagy tőkeerő azért valószínűleg nem áll rendelkezésre, mint az egyébként a minisztériumoknál meglenne.

Az állami főépítészt is felváltja a fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatalok. Ez szintén olyan terület, érzékeny terület, ami az építésügyet illeti. Jobbnak tartottuk volna, ha a jelenlegi szabályozás marad fenn, és nem integrálják ezt a területet is a kormányhivatalokba.

És van még az előterjesztésben egy olyan pont, amire külön ki szeretnék térni, azon túl, hogy a centralizációnak ezt az állapotát vagy a tovább bővítését természetesen nem tudjuk támogatni, pont amiatt, hogy nem látunk garanciát arra, hogy ez visszaélésektől mentes lesz, de a hatályt vesztő rendelkezések között szerepel az, amit előttem már egyébként elmondtak. És ennek nyilván van oka, hogy a hatáskör átkerül, de az eddigi szabályozás, ami a települési önkormányzatot felhatalmazta, hogy rendeletben az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeként előírhatta, hogy ezeknek a kérelmeknek a benyújtója vagy jogosultja a lakókörnyezetét tartsa rendben, ennek rendbetételét biztosítsa. Ez lehet akár tisztántartás, higiénikus állapotának biztosítása, állagának megóvása. Most ez a rendelkezés kikerül a törvényből, lévén, hogy ha az önkormányzatoktól elkerül ez a hatáskör, akkor értelemszerűen az önkormányzat már nem is tud majd rendeletben ilyen előírásokat bevezetni.

Azt kérdezném államtitkár úrtól, hogy lesznek-e hasonló előírások, tehát a jövőben is számíthatunk-e arra, hogy mondjuk, a segélyek vagy különböző, a köz irányából juttatott források esetében legalább a lakókörnyezet rendben tartását el fogja várni immáron az állam, ha az önkormányzatoktól elveszi ezt a feladatot. Annak idején ráadásul ‑ és ez benne van a hatályt vesztő rendelkezésben is ‑ határidők voltak felállítva arra is, hogy ha valaki ezt nem teszi meg, akkor először egy felszólítást kapott. Ötnapos határidőről volt szó, ott még a jegyző volt az, aki ezt a felszólító levelet kiküldte, és ha ezt nem tette meg a felszólítás ellenére a jogosult, akkor akár a rendszeres szociális segély összegének folyósítását is fel lehetett függeszteni.

A vidéki valóságot, főleg a vidéki valóságot, de sajnos sokszor a budapesti valóságot is látva ez sok szempontból hatékony rendelkezés, hogy legalább arra rábírjuk a közösségi erőforrásokhoz folyamodó honfitársainkat, hogy a saját lakókörnyezetüket tartsák rendben. Ha az önkormányzatoktól a hatáskört elvesszük, illetve rendeletben ilyet nem írhatnak elő, akkor ebben az esetben elveszünk, államtitkár úr, hiszen hatályukat veszítik ezek a rendelkezések; illetőleg gondolom, államtitkár úr arra gondol, hogy magukat a juttatásokat nem az önkormányzat fogja adni, akkor ebben az esetben a kérdés úgy vetül fel, hogy az állam fog-e hasonló kötelezettségeket kiróni. Erre nagyon kíváncsiak lennénk, hogy más passzusokban ezt vissza fogják-e hozni. Mi úgy gondoljuk, hogy erre szükség van, és úgy gondoljuk, hogy már ha ez a rendszer ebben az elemében változik, és ezt mi nem tartjuk jó irányba történő változásnak, akkor már emiatt sem tudnánk támogatni.

Természetesen államtitkár úrnak lehetősége van, hogy rávilágítson, hogy esetleg hol marad benne a törvényben ez a kívánalom. Nagyon bízunk benne, hogy államtitkár úr erre magyarázatot tud adni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai