Készült: 2024.03.29.09:22:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

302. ülésnap (2013.09.16.), 305. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:55


Felszólalások:  Előző  305  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeptember 2. jeles nap Hajdúszoboszló életében, ezen a napon ünnepli a város a születésnapját, a hajdúk letelepítésének 407. évfordulóját.

Egy születésnap jó alkalom arra is, hogy emlékezzünk. Tekintsünk vissza Hajdúszoboszló történelmében több mint négy évszázadot! A XVI. század végén fokozódott az elégedetlenség a Habsburgokkal szemben. Ezt az elégedetlenséget fejezte ki a Bocskai István vezette szabadságharc, amelyben egymásra talált a tiszántúli nagyúr és a békétlen hajdúk tömege.

Kik voltak a hajdúk? A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Nevük a "hajtó" vagy "hajdó" szavakból eredeztethető. Feladatuk volt a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól.

A török háborúk idején a fegyverforgatásban jártas marhapásztorokat szívesen fogadták fel katonai feladatok ellátására. 1604-ben a Habsburgok által perbe fogott Bocskai István a hajdúkhoz fordult, hogy felvehesse a harcot az ellene készülő császári, székely és szerb csapatok ellen. A hajdúknak földet és békés letelepedést kínált. A hajdúk Bocskai mellé álltak, és 1604. október 14-én Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet arattak a császári sereg felett. Így kezdődött történelmünk első nagy Habsburg-ellenes felkelése, a Bocskai-szabadságharc.

Bocskait katonai sikerei után az erdélyi rendek, majd Magyarország fejedelmévé választották. Bocskai fejedelemmé választása után, sikereinek csúcsán is józanul ítélte meg lehetőségeit: tudta, hogy nincs olyan gyalogsága és tüzérsége, amellyel egy ellene összevont császári hadsereget legyőzhetne. Megegyezést kereső szándékai találkoztak a császári udvar békére való hajlandóságával. Az 1606-os bécsi béke biztosította a nemesek, a szabad városok és a végváriak vallásszabadságát és a magyarországi rendek jogait. Bocskai Erdély fejedelmeként írta alá a békét, és ez a Habsburgok részéről az erdélyi függetlenség elismerését jelentette.

A bécsi békeszerződés lezárta a Habsburgok és Bocskai közt folyó háborút, a fejedelem már nélkülözhette leghűségesebb és legjobb lovas katonáit.

Bocskai 1606. szeptember 2-án Kassán kelt okiratában Szoboszlóra telepítette a Halasi Fekete Péter kapitány alatt harcoló 700 lovas hajdút, akiknek nemesi rangot is adományozott. A szoboszlóiak később is mindig számon tartották és büszkék voltak, különösen a többi hajdúvárosokkal szemben lovaskatonai mivoltukra.

Bocskai István Szoboszló faluban lévő saját birtokrészeit adományozta hajdúinak. Ebben az időben Szoboszló történetének új korszaka kezdődött. Három országrész találkozásánál és két nagyhatalom ütközőpontján, veszélyes helyen szépen fejlődött Hajdú-Szoboszló. Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1610-ben vásárjogot adott a városnak. A hajdúk Bocskai István 1606 decemberében bekövetkezett váratlan halála után is hűséges támaszai maradtak az erdélyi fejedelmeknek.

Bocskai István legmaradandóbb tette, amely bölcs államférfiúi előrelátását igazolta, a hajdúk letelepítése volt, így a hajdúk és a magyarság jótevője lett. Ezt a város lakossága azzal köszönte meg, hogy intézményeket, iskolát, múzeumot, utcát, egyesületet nevezett el Bocskai Istvánról, Hajdúszoboszló önkormányzata pedig ezen a napon ismeri el azoknak az embereknek a munkáját, akik az átlagosnál többet tettek városukért, a közösségért, akik egyes szakterületeken kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, tovább öregbítették annak jó hírét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  305  Következő    Ülésnap adatai