Készült: 2020.07.12.17:30:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

96. ülésnap (2019.11.21.), 14. felszólalás
Felszólaló Szabó Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:05


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Egységében nézve a törvénytervezetet, javaslatot, persze az egy nagyon jó törekvés és egy nagyon jó szándék, amit államtitkár úr elmondott a tekintetben, hogy a kormányhivatalokban a feladatok ügyintézése a lakosság számára és a lakosság mindennapi életét befolyásolóan egyszerűsödjön. Ez abszolút értékelendő, hiszen ez egy jó irány lehet, de hogy ez a törekvés valóban meg tude valósulni, azt egyébként majd a jövőben látjuk. Mi azt tapasztaljuk, hogy amióta a kormányhivatalok létrejöttek, és egyébként korábban még Lázár miniszter úr ideje alatt is folyamatosan arról volt szó, hogy egy bürokráciacsökkentés és a kormányhivatalok működésének egyszerűsítése valósuljon meg, hát ebből olyan sok mindent olyan nagyon nem érzékeltünk. Most itt van egy nagyobb, átfogóbb javaslat, ami a megyei kormányhivatalok mindennapi működését befolyásolja, és ha egyébként megvalósulnának benne azok, amelyeket egyébként államtitkár úr elmondott, akkor azt mondom, hogy akár jó irány is lehet, csak az eddigi tapasztalataink, illetve az eddigi működés sajnos nem ezt igazolja. Dicséret hangján lehetne mondani akár például, amit Gyüre képviselőtársam is elmondott a közgyógyellátás terén történő módosítás vagy a termőföld kapcsán, csak még egyszer mondom, szeretném látni, hogy egyébként az állampolgár szintjén is javulás legyen érzékelhető.

Én elsősorban valóban az építéshatósági eljárásról szeretnék beszélni a tekintetben, hogy most már a héten vagy a második héten foglalkozunk folyamatosan azzal, hogy hogyan és miként történik az önkormányzatok leépítése. Amíg mi egyébként ezekben a padsorokban a képviselőtársainkkal nyilván forrásokat szeretnénk az önkormányzatoknak, és erre vonatkozóan volt ezen a héten egy javaslatunk, addig azt érzékeljük az önök részéről, hogy az önkormányzatok jogai, látva az építéshatósági eljárási ügyek teljes elvételével, illetve a vagyon elvételével is, még akkor is egyébként, ha a tulajdon nem vész el, csak ingyenes átadásra kerül sor, akkor is jelentős mértékben csorbulnak az önkormányzatok jogai. Valóban, tegnap megtárgyaltuk a helyi közösségi közlekedésre vonatkozó részt, ahol szintén azt tapasztaljuk, hogy további szigorítás látható az önkormányzatok működésében.

Visszatérve az építéshatósági eljárásokra, az építéssel összefüggő feladatellátás az államigazgatásnak egy széles spektrumát öleli fel, jellemzően egyébként egy kérelem, egyetlen szakkérdés eldöntése határoz meg egy ügyet, egészen az engedélyeztetési eljárástól a kivitelezésig áll, a kivitelezésig, az építmény rendeltetésszerű használatáig, későbbi használatáig, és ez egy alapvető elvárás is, nincs is ezzel semmi baj.

A feladat az Étv. által is meghatározottan jól elkülöníthető témaköröket ölel fel. Egyrészt aminek biztosan meg kell felelni, az a jogszerűség, míg a másik oldalon a szakszerűség követelménye, ami kritériumként megjelenik. A jelenlegi jogi szabályozás értelmében a jogszerűség elsősorban az építésügyi, míg egyébként a szakszerűség az építésfelügyeleti tevékenységgel hozható párhuzamba. A jelenlegi szabályozás keretein belül azt látjuk, hogy az építéshatósági engedélyeztetési jogkörben elsősorban a jogszerűségi szakkérdések tisztázására kerül sor, míg egyébként az építésfelügyeleti jogkörben a gyakorlati, szakszerűségi kérdések kerülnek előtérbe, így tehát az ily módon szűkített elsajátítandó tudásanyag egy hatóság számára lényegesen átláthatóbb, használhatóbb, az azonos jellegű tapasztalatok, eljárási technikák elsajátítása okán pedig gyorsabb, eredményesebb és szakszerűbb feladatellátást biztosít.

A hatósági eljárások szakmai szintű résztvevői is nagymértékben elkülönülnek. Míg az engedélyezések során az építészkamarákkal, illetve az eljárásokban részt vevő szakhatóságokkal kell szoros munkakapcsolatot kialakítani, addig egyébként az építésfelügyeleti eljárások szereplői elsősorban a kivitelezőkkel, a szakmai kamarákkal találkozhatnak, a szakmai érdekvédelmi rétegekkel, tehát tulajdonképpen a két eljárás nagyon jól elkülönül egymástól. Az eltérő szakmai orientáltság okán bizonyos szakterületeken specialitásként megjelenő hatóságok hatékonyabb segítséget tudnak adni egyébként az építésügyhöz kapcsolódó magasabb szintű feladatellátásokhoz is, így például az építésügyi hatóságok a jogszerűség érvényre juttatása terén szerzett tapasztalataikkal segíteni tudják a központi és helyi jogalkotást egyaránt.

Ha egyébként a fentieket kifejezetten az építéshatósági eljárásokra nézem, akkor az jól látható, hogy a jól elkülönülő hatósági feladatok az intézményi szinten is történő elkülönítést indokolják fenntartani, mert tulajdonképpen ezzel maximálisan biztosítható lenne az is, hogy a hatóságok esetleges pillanatnyi létszámproblémái se eredményezzenek olyan belső feladatátcsoportosítást vagy feladatkiszélesítést, amely hosszú távon a hatékonyság vagy a szakszerűség rovására menne. Figyelembe véve egyébként a szakterületen tapasztalható egész magas szintű fluktuációt, egy-egy kisebb szakterületen belül hamarabb lehetne eredményesen dolgozni képes munkaerőt találni egy-egy kisebb területhez, mint úgy globál egészében.

További problémát jelent számunkra az egyébként is a járásszékhely települési jegyzőkhöz centralizált építésügyi feladatok további központosítása  erről egyébként már volt szó , mely által megyei szinten is csökken az építésügyi hatóságok száma. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a lakosságnak a hatósággal történő személyes kapcsolattartás érdekében lényegesen kisebb távolságot kell megtenni a hatóságokhoz. Ha egyébként a költségeit is megnézzük, akkor az a lakosság számára fontosabb és kedvezőbb volna, ha egyébként nem a megyei kormányhivatalokhoz kellene bemenni, hanem a helyi hatóságoknál elintézhetnék az ügyeiket. Egyébként meg azt is meg lehet nézni, hogy a 2013. január 1-jével üzembe lépett elektronikus rendszer nem képes pótolni egyébként a hatóság és az ügyfél közötti személyes kommunikációt, nagyon sokan az ügyfelek közül laikusak, szükséges számukra, hogy egyébként a jogszabályokat, a szakszavakat a szakemberek értelmezzék számukra, a kérdéseikre egyértelmű választ tudjanak adni. Tehát e tekintetben semmi okát nem látjuk annak, hogy a kormányhivatalokhoz kerüljenek az építéshatósági eljárások, hiszen helyi szinten is ez a feladat teljes egészében megoldható, de ennél súlyosabb problémát érzékelünk abban, hogy továbbra is azt látjuk, hogy az önkormányzatok jogfosztása, az önkormányzatiság csorbítása folyamatosan zajlik.

Bár egyébként, mint mondtam az elején, vannak jó irányú törekvések a megyei kormányhivatalok működése tekintetében, de pontosan azért, miszerint ez egy salátatörvény, és megint az önkormányzatok kerülnek előtérbe, amelyeknél tulajdonképpen jogfosztással jár, nem tudjuk támogatni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai