Készült: 2020.07.07.20:51:58 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 48 2017.11.06. 2:28  45-48

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amíg önt hallgattam, egy kérdés fogalmazódott szomorúan meg bennem, méghozzá az, hogy abban az esetben, hogyha önöknek kellene rendezni ezt az ügyet, akkor nem járnának‑e az Opel dolgozói úgy, ahogy az önök egyik fellegvárában, Tiszavasváriban, ahol önök adják a polgármestert: az elmúlt időszakban, míg az országban nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, Tiszavasváriban 3 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Tehát nemhogy csökkent volna, mint az ország más területein, hanem növekedett (Dr. Aradszki András: Szomorú.), és az országos átlaghoz képest, ha jól emlékszem, durván háromszorosa az ottani munkanélküliség. (Dr. Aradszki András: Még szomorúbb.)

De hogy érdemben válaszoljak a kérdésére, éppen azért, mert nem szeretném, hogy itt a folyamatos riogatással bárkiben is félelmet keltsenek: szeretném elmondani azt, hogy a magyar kormány minden fel­tételt biztosít ahhoz, hogy a külföldi érdekeltségű vállalatok érdekeltek legyenek a magyarországi tevékenységük bővítésében és fejlesztésében, amihez szá­mos versenyképességet növelő intézkedést is hoztunk. A társasági adó csökkentésének köszönhetően Európa legalacsonyabb, legversenyképesebb tár­sa­sági­adó-kulcsával rendelkezünk, a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a munkaerő-mobilitás és ‑lakhatás terén bevezetett adókedvezmények, az új beruházástámogatási formák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az Opel szentgotthárdi üzeme továbbra is versenyképesen működhessen Magyarországon. (Gyöngyösi Márton: Ezt kicsit meggyőzőbben még egyszer!)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA folyamatos párbeszédet folytat az Opel Szentgotthárd Kft.-vel a magyar gyár pozicionálása érdekében. A tulajdonosváltás után az Opel vezetősége dolgozik a vállalat jövőjét meghatározó terven, amelynek eredményét ismereteink szerint, és ahogy ön is olvashatta, Szentgotthárd polgármestere is ezt mondta, novemberben ismertetik.

Ezzel párhuzamosan szeretném azt mondani, hogy az elmúlt időszakban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem az a kérdés, hogy mekkora lesz a munkanélküliség, hogy hogyan tudják a dolgozni akaró embereket a munkaadók foglalkoztatni. (Az elnök ismét csenget.) Vas megyében például az év első tíz hónapjában mindössze 42 fő (Az elnök ismét csenget.) csoportos létszámleépítését jelentették be, de az Opel nem tett ilyen bejelentést. Elnézést az időtúllépésért, elnök úr. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 64 2017.11.06. 2:10  61-64

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném azt kérni öntől, hogy ne vezesse félre az embereket, a bennünket hallgatókat, vagy hogy az ön szavaival éljek, ne húzza csőbe őket; ugyanis a kormány és azon belül az NGM eltökélten támogatja az elektromobilitás fejlesztését. Ezt mutatják azok a ked­vezmények, amelyeket az elektromosautó-tulaj­do­nosok kapnak már most is.

Szeretnék néhányat felsorolni közülük. Ezek közé tartozik például az adómentesség. Nincs regisztrációs adó és nincs forgalomba helyezési illeték. Nem kell fizetni továbbá cégautóadót és helyi gépjárműadót sem. Az elektromos meghajtású jármű a visszterhes vagyonszerzési illeték alól is mentes. Továbbá szintén támogató tényező a zöld rendszámos ingyenes parkolás ösztönzése. A parkolási szabályozás ugyan helyi rendelet, ahogy ön is említette, de a töltőtelepítési pályázaton feltétel volt az ingyenes parkolás biztosítása.

Harmadikként szeretném megemlíteni, hogy az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. alapításával saját tulajdonú céget alapított a tárca az elektro­mobilitási fejlesztések, így például a töltőtelepítések kivitelezésére. Továbbá az elektromos autók vásárlására is kedvezményt vezettünk be, amely 2016 szeptembere óta folyamatosan működik, magánszemélyeknek egy, cégeknek 35 autó vásárlása támogatott, autónként akár másfél millió forintos értékben.

Támogatjuk a töltőtelepítési programokat. Az önkormányzati töltők létesítésének költségeit teljes egészében finanszírozzuk. Továbbá innovációs és fejlesztési támogatásokat adunk az elektromobilitási háttéripar fejlesztésére, egyebek mellett az Electric Mobility Europe nemzetközi kutatási együttműködésen keresztül.

A fentieket összegezve elmondható tehát, hogy a kormányzat kiemelten támogatja az elektromobilitás fejlesztését. A nemzetgazdasági tárca az elektromos autók (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) otthon töltésével kapcsolatban nem tervez módosításokat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 72 2017.11.06. 2:19  69-72

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos azt kell mondanom, hogy ön összekeveri a Fidesz-kormányzást a szocialisták, az önök kormányzásával, önök voltak azok ugyanis, akik csődközeli helyzetbe sodorták az országot, önök voltak azok, akik a magyar vállalkozásokat és a béreket agyonadóztatták, akik a teljes önkormányzati rendszert eladósították. Az önök kormányzása idején nőtt a munkanélküliség és csökkentek a bérek. A brutális megszorító intézkedéseknek köszönhetően Magyarország versenyképessége abban az időben, az önök idejében folyamatosan zuhant, és tovább mélyült az önök kormányzásának ideje alatt.

A szocialistáktól, tehát önöktől éppen ezért a kioktatást nagyon nehezen tudom én elviselni, ugyanis a magyar gazdaság versenyképességének elsődleges fokmérője a gazdaság dinamikus növekedése, a beruházások bővülése, a 2010 óta létrejött több mint 740 ezer új munkahely, az egyensúlyban lévő költségvetés és a csökkenő államadósság. A 2010-ben megalakult kormány súlyos terheket örökölt önöktől, 3 százalékot messze meghaladó költségvetési deficitet, egekbe szökő államadósságot, devizában végletekig eladósodott háztartásokat, és a növekedési lendületét teljesen elvesztő gazdaságot.

Ezzel szemben a magyar gazdaság jelenleg egyértelműen erősödik, gazdaságunk teljesítménye az EU-tagok között is figyelemre méltó, 2017 első félévében a GDP 3,6 százalékkal növekedett.

Meg kell jegyeznem, cáfolom önt: a Világgazdasági Fórum egy hónapja közzétett versenyképességi összevetésében ugyanis Magyarország kilenc helyet lépett előre. Különösen nagy mértékben javult Magyarország megítélése a bankrendszer stabilitása és a munkaerőpiac hatékonysága területén, de összességében megállapítható, hogy a rangsor által vizsgált 12 terület közül nyolcban javult Magyarország helyezése. Említette, hogy csak Bulgáriát előzzük meg az Európai Unióban. Én szeretném mondani, hogy több országot is: Horvátországot, Belgiumot, Ciprust, Görögországot és Luxemburgot, sőt Máltát is megelőzzük a versenyképességi mutatóban.

Úgyhogy cáfolom mindazt, amit ön elmondott. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 138 2017.11.06. 2:17  135-142

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a 2010-es kormányváltás óta a gazdasági mutatóink jelentősen javultak. Nem jelent kivételt ez alól a foglalkoztatás és a minimálbér, a reálbér esete sem.

A Fidesz 2010-ben, a szocialisták katasztrofális kormányzása után hirdette meg az új gazdaságpolitikáját, amely az ország talpra állítását és tíz év alatt egy jelentős foglalkoztatásbővítést tűzött ki maga elé célul. E program megvalósítása jó úton halad, hiszen ha csak a foglalkoztatáspolitikai eredményeket és a foglalkoztatás terén megmutatkozó eredményeket nézzük, akkor több mint 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma; nyugodtan mondhatjuk, hogy 740 ezer fővel nőtt a munkából élők száma.

A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tavaly év végén megkötött megállapodásban a minimálbér 2017-ben 15 százalékos, 2018-ban 12 százalékos emelését határoztuk el, valamint a szociális hozzájárulási adó két év alatt 27 százalékról 19,5 százalékra történő csökkentését, valamint a társaságiadó-kulcs mértékét ugyancsak csökkentettük, ezt pedig egységesen 9 százalékra. Jelentős könnyítés ez a munkaadók, a foglalkoztatók esetében. Így a tavaly novemberi bérmegállapodás alapján azt lehet mondani, hogy 2018-ig a minimálbér 88 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal emelkedik, ami európai uniós viszonylatban kiemelkedő.

Ennek a megállapodásnak is köszönhetően jelentős mértékben nőtt a nettó bér és a reálbér is; 2010-től 2016-ig a nemzetgazdasági reálbér mintegy 24 százalékkal nőtt, az elmúlt nyolc hónap eredménye pedig azt mutatja, hogy további, valamivel több mint 10 százalékos reálbér-növekedést sikerült elérnünk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 142 2017.11.06. 1:19  135-142

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megköszönni, hogy megemlítette ezt a vizsgálatot, és tulajdonképpen nemcsak a Ház falai között hangzik el egy-egy kérdésre reagálásképpen az, hogy a bérkülönbségek nálunk nem nőttek, hanem csökkentek, ez földrajzi viszonylatban is érdekes és meghatározható. Hiszen az eddigi olyan területeken mutatkozó alacsony bér és a fejlettebb térségekben mutatkozó bér közötti különbség statisztikailag jelentős mértékben és kimutatható módon csökkent ‑ ezt az OECD-vizsgálat is alátámasztja.

Szeretném azért még megemlíteni összefoglalásképpen a reálbér-növekedés kapcsán, hogy ha a 2010 és 2016 közötti reálbér-növekedést és az elmúlt nyolc hónapban mutatkozó reálbér-növekedést összehasonlítjuk, akkor ez valamivel több mint 36 százalékos reálbér-növekedést jelent. Ez is bizonyítja azt, hogy az a felzárkózás, amit többször hangoztattunk és a statisztika is mutat, hogy az európai uniós bérekhez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) zárkózik fel a magyar bér, egy jelentős előrelépés a bérfelzárkózás területén is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 266 2017.11.06. 3:08  183-272

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném megismételni azokat a gondolatokat és azokat az érveket, amelyek ma este elhangzottak a kormánypárti oldalról, hogy mely intézkedések segítették a devizahiteleseket.

Azt azért látni kell, és szeretném megismételni, hogy az intézkedések hatására, az elszámolás és a forintosítás után átlagosan 25 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, ez jelentős segítség volt. Lehet ezt tagadni és lehet számonkérni a kormánytól sok-sok intézkedést, lépést, de legfőképpen akkor visszás ez a számonkérés, amikor egy olyan képviselő asszony szájából hangzik el, aki nem olyan rég még annak a frakciónak a tagjai sorában ült, abban a frakcióban ült, ahol egyébként a devizahiteles válságot előidézték, ahol azokat a lépéseket megtehették volna 2006-2010 között, ahova eljutottak ezek az emberek, amit meg lehetett volna annak idején akadályozni, hogy ne jussanak ezek az emberek (Demeter Márta: A devizahitelesekről beszéljen, állam­titkár úr!) abba a nehéz helyzetbe, ami nekik osztályrészük volt az elmúlt hónapokban vagy az elmúlt egynéhány évben.

Azt is meg lehet kritikaként fogalmazni, hogy nem tett meg minden lépést a mostani kormányzat annak érdekében, hogy minden problémát maradéktalanul megoldjon. Viszont csatlakoznék Bánki Erik képviselőtársamhoz, aki elmondta, hogy természetesen a kormánynak azt is figyelembe kell venni, hogy a lehetőségek között melyik megoldást tudja megtenni annak érdekében, hogy ezt a problémát vagy az adott problémát megoldja.

(19.30)

Meg kell nézni, hogy a költségvetés milyen lehetőségeket nyújt a probléma megoldására, és ezeket a lehetőséget, az adottságokat kellett kihasználni a kormánynak, amikor lépésről lépésre, a lehetőségek figyelembevételével adta meg azokat a megoldási lehetőségeket, amelyeket a devizahitelesek aztán nagyrészt ki tudtak használni, hisz elhangzott ma az is, hogy körülbelül egymillió devizahitel megoldásában segítettek a kormányzati intézkedések.

S az sem vitatható, hogy a végtörlesztés, az árfolyamgát, az elszámolás, a forintosítás a hitelszerződések mögött álló emberek millióit, családok százezreit mentette meg, segítette meg a nehéz helyzetben. És azt is el kell mondani tényként, hogy közép-európai országok, amelyek hasonló problémákkal küzdöttek az elmúlt években vagy küzdenek még ma is, a mai napig érdeklődnek az elszámoltatás, a forintosítás és minden egyéb rendező lépés iránt. A múlt héten is például Lengyelország és Észtország részéről volt ilyen irányú kérdés, kíváncsi kérdés és tárgyalás a Nemzetgazdasági Minisztériumban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát mások elismerik azokat a lépéseket, amelyeket a kormányzat, ez a kormányzat tett annak érdekében, hogy a devizahitelesek problémáit a lehetőségekhez képest minél könnyebben, minél jobban meg tudja oldani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 276 2017.11.06. 3:15  273-276

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy a gondolatának utolsó részében megfogalmazta, valószínű, hogy először az érintett önkormányzatok egyikéhez vagy az önkormányzatokhoz kellett volna fordulni, vagy éppen a kormányhivatal megfelelő szervéhez annak érdekében, hogy ezek az áldatlan állapotok ne fordulhassanak elő, hisz ők tudnak intézkedni ott helyben, ha ilyen tapasztalatok vannak.

Természetesen, miután a parlamentben hangzott ez el, én fogom jelezni a kollégáimnak azt, hogy esetleg ellenőrzéssel próbáljanak majd a következő időszakban, akkor, amikor az idénymunkások jönnek ‑ mert gondolom, erről van szó, az akkori időszakban jellemző ez a probléma ‑, nagyobb figyelmet szentelni ennek a helyzetnek a kezelésére, hogy ez az áldatlan állapot, amit ön lefestett, ne legyen megismételhető.

Azonban szeretném azt mondani, hogy egy felelős foglalkoztató ‑ és erre is van jó példa, hogy ne csak a szomorú példák hangozzanak el ‑ termé­sze­te­sen azokra az idénymunkásokra, azokra a szezonális munkásokra odafigyel, akiket alkalmaz abban az időben, amikor az ő munkájukra szükség van, betakarításkor, szüretkor, a gyümölcs leszedésekor. Egy ilyen példa például az is, hogy azon túl, hogy valaki lakást bérel vagy házakat bérel az idénymunkásoknak arra az időszakra, amikor adott területen, adott településen, adott vállalkozónál dolgoznak ezek az idénymunkások, már például azon gondolkozik, hogy hogyan tud olyan mobil konténerszállásokat létesíteni, amelyek megfelelő kényelmet, megfelelő tisztaságot, tisztálkodási lehetőséget biztosítanak azoknak az idénymunkásoknak, akik több hétig dolgoznak őneki.

Azt hiszem, számtalan jó példa van és megidézhető példa van annak elmondására és bizonyítására, hogy nemcsak azok a rossz tapasztalatok és rossz gyakorlatok vannak, amelyeket ön felhozott a napirend utáni felszólalásában, hanem vannak olyan foglalkoztatók, miután számítanak majd a következő idényben is azokra az idénymunkásokra, akik megfelelő minőségű munkát tudtak a munkabérért cserébe biztosítani, őnekik megfelelő körülményeket is biztosítanak, az elszállásolásuk és abban a néhány hétben a megfelelő életkörülmények biztosításával, amíg őneki, a munkaadónak, a vállalkozónak, a mezőgazdasági vállalkozónak dolgoznak. Tehát mindamellett, hogy biztosan vannak szomorú tapasztalatok, én azt mondom, vannak pozitív tapasztalatok is arra, hogy egy-egy vállalkozó, egy-egy munkaadó az idénymunkásainak milyen körülményeket biztosít arra az időszakra, amíg nála dolgoznak.

Természetesen úgy, ahogy a válaszom, a reagálásom elején mondtam, én ezt a problémát jelzem, és próbálunk a következő időszakban odafigyelni jobban, hogy ne ismétlődhessenek meg azok a negatív tapasztalatok vagy rossz tapasztalatok, amelyeket ön itt a felszólalásában előhozott. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 68 2017.11.13. 3:49  65-70

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország az elmúlt hét évben komoly lépéseket tett a teljes foglalkoztatás felé vezető úton. Ennek eredményeképpen a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4 millió 450 ezer főt. A magyar foglalkoztatási ráta ma már magasabb az Európai Unió átlagánál, míg a munkanélküliségi mutató a negyedik legalacsonyabb a 28 tagállam rangsorában. A rendszerváltozás óta nem mért a KSH ilyen magas foglalkoztatottságot és ilyen alacsony munkanélküliséget Magyarországon. A hazai versenyszférában 560 ezerrel többen dolgoznak jelenleg, mint a kormányváltást megelőző időszakban, ugyanis 2010-ben még Európa sereghajtója volt Magyarország a foglalkoztatást tekintve.

A hazai foglalkoztatási sikerek alapvetően arra vezethetők vissza, hogy olyan kormányzati intézkedéseket vezettünk be, amelyek egyszerre élénkítik a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát. A gazdaságpolitikai intézkedések megteremtették a növekedés feltételeit, míg a hazai foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatását helyezte az intézkedések középpontjába.

Egyetlen program sem nyújtott eddig olyan komoly támogatást a munkahelyek megtartásához és teremtéséhez, mint a munkahelyvédelmi akció, amely a 2013-as bevezetése óta több mint 570 milliárd forinttal csökkentette a munkaadók terheit, és ma már az elhelyezkedés szempontjából folyamatosan havi több mint 900 ezer hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását segíti elő a versenyszférában. De nemcsak a meglevő munkahelyek megtartása, hanem a munkahelyteremtés szempontjából is sikeresnek tekinthető ez a támogatási konstrukció, amely differenciált adókedvezményt biztosít az egyes célcsoportoknak.

A támogatott létszámon belül a legnagyobb arányt az 55 év felettiek teszik ki közel 40 százalékkal. Ebben az évben havonta átlagosan mintegy 350 ezer 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása után vették igénybe a cégek az adókedvezményt. A második legnagyobb létszámú csoportot a szakképzettséggel nem rendelkezők teszik ki 350 ezer fővel, míg a harmadik helyen a 25 év alatti fiatalok állnak, 2017 első nyolc hónapjában átlagosan mintegy 165 ezer fiatal után vették igénybe a vállalkozások a támogatást. A támogatott fiatalok száma 2013 óta több mint 50 százalékkal nőtt meg.

Az elért eredmények önmagukért beszélnek. A képzetlen munkaerő esetében a nyolc általánossal sem rendelkezők foglalkoztatási rátája 7,8 százalékról 17,8 százalékra javult, a nyolc általánossal rendelkezőké 20,5 százalékról 30,8 százalékra, a 25 év alatti fiataloké 19,3 százalékról 28,1 százalékra, az 50 év feletti munkavállalóké pedig 45,1 százalékról 59,6 százalékra emelkedett a 2010-es kormányváltás óta eltelt időszakban.

(15.10)

Ezen számok, adatok ismertetése után szeretném megerősíteni, hogy a hazai vállalkozások a jövőben is számíthatnak a munkahelyvédelmi akció adókedvezményeire a munkahelyek számának bővítése és versenyképességük javítása érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 102 2017.11.13. 4:11  99-105

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ez év áprilisában nem a kormány ‑ ragaszkodjunk a tényekhez ‑, hanem az Országgyűlés Gazdasági bizottsága, ahogy az akkor lefolytatott viták során több ízben is elhangzott, gazdaságpolitikai oldalról közelített meg egy munkajogi szabályozási kérdést. Uniós példák alapján kívánta a munkaidőre vonatkozó szabályokat úgy módosítani, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók együtt a munkaidő szervezése terén nagyobb mozgástérre tegyenek szert, és hangsúlyozni kell, hogy ez mindenképpen megegyezéses alapon történhetett volna.

Az áprilisi javaslat a hosszú távra szóló munkaidő-beosztás lehetőségét kívánta bővíteni, ugyanakkor nem célozta a munkaórák számának megemelését, és fenntartotta azt a törvényi szabályt, hogy a munkavállaló részére a túlmunkáért bérpótlék jár. Ahogy képviselőtársaim is nyilván emlékeznek rá, ezek az információk a tavaszi ülésszak vitáin sorra elhangzottak, ezért vissza kell utasítanom a képviselő asszony nyilvánvalóan szándékos csúsztatáson alapuló vagy meg nem értésből eredő állításait.

Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarország Kormánya elkötelezett a munkaalapú társadalom megteremtésében. A munka törvénykönyve ennek érdekében megfelelő módon tartalmazza a tisztes munka elveit, az egyéni és kollektív munkajogi garanciális szabályokat.

A munkaügyi hatóság szervezeti felépítésében a mű­ködés javítása érdekében történtek jelentős változások. A munkaügyi ellenőrző apparátus a területi ál­lam­igazgatási szervezet átalakítása következtében a kormányhivatalokba, illetve 2017-től a megyeszékhelyeken működő járási hivatalokba integráltan működik.

A 2010-2017 első félév közötti időszakban közel 150 ezer munkáltatónál volt munkaügyi ellenőrzés, ezek mintegy 1,1 millió munkavállaló foglalkoztatási körülményei vizsgálatára terjedtek ki. Csak az idei év első felében a munkaügyi hatóság közel 46 ezer munkavállaló foglalkoztatási körülményeit érintően tartott 10 186 ellenőrzést.

A létszám csökkenését ellensúlyozandó az ellenőrzési irányelvek célirányosabb meghatározásával, az ellenőrzési területek megfelelő kiválasztásával növekedett a szervezet hatékonysága, valamint egy újfajta intézkedés kiterjesztésével a munkavédelmi képviselőknek a cégeken belüli nagyobb létszámban való foglalkoztatási lehetősége.

Az ellenőrzési szervek kiemelt feladatként határozzák meg a bejelentés nélküli foglalkoztatás visszaszorítását, valamint a munkavállalók érdekeinek védelmét, amelyet a munkaügyi hatóság az ellenőrzések mellett preventív tájékoztató tevékenységével is támogat.

A munkabaleseti ráta 10 éves viszonylatban a 2010 előtti kormányzati időszakhoz képest csökkent. Bár a balesetek számát mutató statisztika hullámzást mutat, a 2017 első és harmadik negyedévére vonatkozó legfrissebb adatok szerint a halálos munkabalesetek száma nem nőtt a tavalyi, hasonló időszakhoz viszonyítva.

Természetesen meg kell jegyezni, hogy nem lehetünk ezzel elégedettek, mert minden elvesztett élet egyben nagy tragédia is. De sokat teszünk a megelőzésért, nagyarányú intézkedések és ellenőrzések eszközével számoljuk fel a veszélyes munkakörülményeket. Csak az azonnali intézkedések száma tesz ki majd’ 10 ezret egy évben.

A magas baleseti kockázatok miatt az építőipari ágazat ellenőrzése prioritást kap. Az országos munkavédelmi ellenőrzési irányelvben és hatósági ellenőrzési tervben ezt kiemelten kezeljük, és emellett idén országos célvizsgálatot is tartottunk az építőipar munkahelyi biztonságának növeléséért. A képviselő asszony által hivatkozott munkabalesetek során említett nagyszámú dolgozói figyelmetlenségek a munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzített tényeken ‑ hang­súlyozom: tényeken ‑ alapulnak.

Tisztelt Képviselő Asszony! A bemutatottak alapján látható, hogy a kormány munkaerőpiaci politikája (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) átfogó, tudatos, és hatékony eszközrendszerrel szolgálja a tisztes munkavégzést, ezért kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 92 2017.11.15. 21:23  91-108

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének elősegítését és támogatását kiemelt feladatának tekinti, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. Ezért a gazdaságélénkítő lépésekkel párhuzamosan évek óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre is, és az elmúlt években jelentős és látható, eredményes tevékenységet végzett a szakképzési rendszer fejlesztésében.

(14.30)

Ezen folyamat része volt a munkaerőpiac igényeit szem előtt tartva a szakmunkásképzés és a technikusképzés megreformálása, valamint a gazdaság igényeinek megfelelően a szakképesítés újragondolása. A kormány új intézkedések keretében 2015-től jelentősen bővítette a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségét a második szakképesítés ingyenes megszerezhetőségének bevezetésével, a felnőttoktatás kiszélesítésével, a vállalati helyszínű duális képzési rendszer kiterjesztésével. A vázolt intézkedések eredményei már ma is láthatóak, többszörösére emelkedett a felnőttoktatásban részt vevők száma, akik új szakmai ismereteik, második szakképesítésük birtokában jobban meg tudják állni helyüket a munkaerőpiacon, továbbá folyamatosan bővül a hiány-szakképesítést tanuló diákok létszáma is.

A foglalkoztatás piaci szférában történő folyamatos növekedése következtében folyamatosan érinti a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti keresletet, amelyet az alacsony munkanélküliség és a munkaerő-tartalékok csökkenése indukál. Ezért szükséges, hogy a potenciálisan mozgósítható munkaerő lehetőséget kapjon a gyorsan változó piaci igényekhez igazodó, megújuló kompetenciák gyors és rugalmas megszerzésére is. Ennek egyik eszköze a munkavállalói át-, illetve továbbképzés lehetőségeinek a kiterjesztése, amely a leghatékonyabban és a legrövidebb idő alatt a munkaadói, vállalati igényekre jelenleg a legrugalmasabban reflektáló iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretei között valósítható meg.

Tisztelt Országgyűlés! A változó gazdasági igényekre, elvárásokra tekintettel az elmúlt évek során megújult mind a szakképző intézmények, mind a megszerezhető szakképesítések struktúrája. A folyamatos gazdasági változások miatt azonban tudjuk és látjuk, hogy egy képzési rendszer fejlesztését nem lehet befejezettnek tekinteni, mert csak így biztosíthatóak a valódi eredmények, azaz a megfelelő létszámban a nemzetgazdaság számára rendelkezésre álló magas szintű szaktudással és kulcskompetenciákkal rendelkező szakemberek. Ezért a kormány az iskolarendszerű szakképzés strukturális átalakítását és tartalmi megújítását jelentő reformok továbbvitele mellett a felnőttképzési rendszer, ezen belül pedig különösen a vállalati továbbképzési rendszer felfuttatására is hangsúlyt kíván helyezni. A folyamatosan megújuló kihívások miatt fontos tehát, hogy a szakképzési, felnőttképzési rendszer úgy működjön, hogy biztosítsa a magyar gazdaság stabilitásához, növekedéséhez szükséges jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkaerőt, emellett lehetőséget is adjon a gazdaság szereplőinek a változtatási igények közvetlen és rugalmas érvényesítésére. Annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon elegendő számú, a technológiai, szakmai, foglalkoztatói kihívásoknak megfelelni tudó munkaerő álljon rendelkezésre, szükséges a szakképzési kapacitások átgondolt, jól megtervezett kihasználása, a szakképzésben részt vevők számának növelése, a duális képzés erősítése és az államilag támogatott felnőttképzésbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek kiterjesztése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a bevezetőben körvonalazott eredmények megerősítését, a tervek megvalósulását, a kitűzött célokhoz vezető út jogszabályi hátterének megalapozását szolgája. A törvényjavaslat rendelkezései egyaránt érintik a szakképző iskolákat, a szakképzésben közreműködő, illetve közreműködni kívánó gazdálkodó szervezeteket és egyéb szervezeteket, a gyakorlati képzési rendszert felügyelő gazdasági kamarákat, a felnőttképzést folytató vállalkozásokat. Hatásuk kiterjed a szélesebb értelemben vett munkáltatói, munkavállalói, illetve leendő munkavállalói körre is, amely a gazdaság és a képzési rendszer szoros kapcsolatát, elválaszthatatlanságát mutatja.

A törvényjavaslat célja, hogy a jól működő szakképzési, felnőttképzési rendszer bevált elemeinek megtartása, változatlanul hagyása mellett biztosítsa a rendszer alkalmazkodóképességének növelését, elérhetővé tegyen olyan új lehetőségeket, képzési utakat, amelyek segítségével jobban és önállóbban lehet idomulni a gazdaság előre nehezen kiszámítható változásaihoz. Ennek érdekében szerepel a törvénytervezetben a szakgimnáziumi képzés rendszerének változatosabbá tételét célzó azon módosítás, amely lehetővé teszi a hatályos szabályozás szerint az érettségihez szorosan kapcsolt úgynevezett mellék-szakképesítés elválasztását, elkülönítését az érettségitől azzal, hogy a tanulók számára választhatóvá teszi azt. A közelmúltban bevezetett szakgimnáziumi képzésben jelentősen emelkedett ugyanis a munkaerőpiacon közvetlenül alkalmazható szakmai képzési tartalom aránya, így az érettségi mellett OKJ-szak­képesítés is szerezhető. Ezen módosítással csökkenteni szeretnénk a tanulók terheit oly módon, hogy ne egy időben kelljen számot adni az érettségi vizsga, valamint az OKJ-vizsga vizsgakövetelményeiről. A változás a szakgimnáziumban segítséget nyújt­hat további alternatív, az adott ágazathoz igazodó tanulási utak kialakítására, a tanulók tanulmányaival összefüggő döntéseknek a képzés későbbi szakaszára történő áttevődésére is.

A versenyképes gazdaság megteremtésében a szakképzést és a nemzetgazdaságot közös érdekek vezérlik, és egymásra utaltságuk feltételezi a kölcsönös felelősségen alapuló feladatmegosztást is. A két terület metszete, találkozási pontja a valós vállalati körülmények között folyó gyakorlati képzés. A hatékony együttműködés lehetőségét tehát a duális képzési struktúra teremti meg. A duális szakképzési formában részt vevő gazdálkodó szervezetek és a tanulók számának a növeléséhez, a közép- és felsőfokú oktatásban működő duális képzési rendszer megerősítéséhez feltétlenül szükséges a gyakorlati képzés finanszírozási feltételeinek folyamatos javítása is. A korábbi támogatásokra irányuló intézkedések révén a gazdálkodó szervezetek akár 1,2 millió forint/ta­nuló/tanévet meghaladó összeget, akár a szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentése vagy visszaigénylése formájában fordíthatnak a gyakorlati képzésre, amely ösztönzi és ösztönözheti a gyakorlati képzésbe bekapcsolódást.

Ezen túlmenően egyre több vállalat ismeri fel, hogy a tanuló szakképesítés megszerzését követő továbbfoglalkoztatása esetén a vállalat mentesül a kiválasztás és betanítás költségei alól, hiszen a nála képzésben részt vevők alaposan megismerik a vállalatot és a munkafolyamatokat, így a gazdálkodó szervezetek sok esetben már a képzési időszak végére kiválaszthatják leendő munkatársaikat. Mindezek mellett a gyakorlatorientált duális képzés alapját jelentő vállalati képzés finanszírozásának mértéke alapvetően befolyásolja a képzési hajlandóságot is. Minél jobban követi a támogatás a valós költségszintet és a befektetett erőforrásokat, annál inkább ösztönzi a vállalatok bekapcsolódását a duális képzésbe. Ezért a jelen törvényjavaslatban szereplő módosítások tovább bővítik a kis- és középvállalkozások számára a szakképzési hozzájárulás rendszerében elérhető kedvezmények körét.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 2015. évben végrehajtott módosításával a tanulószerződés kötésére jogosult úgynevezett egyéb szervezetek ‑ például alapítványok, költségvetési szervként működő intézmények, közintézetek ‑ bevonásra kerültek a hozzájárulásra kötelezettek körébe. Ennek köszönhetően ezen alanyi kör tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén érvényesíthette a szakképzési hozzájárulási rendszer által biztosított kedvezményeket már azon szakképesítések megszerzésére irányuló képzések tekintetében is, amelyek elsősorban nem a gazdasági és munkaerőpiaci, hanem társadalmi szempontok alapján jelentősek, például a honvédelmi, rendészeti, egészségügyi ágazatba tartozó szakmák.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat módosításai ezen egyéb szervezetek számára tovább bővítik a szakképzési hozzájárulási rendszerben általuk igénybe vehető kedvezmények körét azáltal, hogy a tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén is elszámolhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére. A módosítás egyúttal elősegíti, hogy a középfokú oktatásban az összefüggő nyári gyakorlat idejére könnyebben biztosítható legyen a tanulók gyakorlati képzése. Ezt látva érthető, hogy a demográfiai folyamatok miatt fokozatosan csökkenő tanulólétszám ellenére a duális képzés lényegét jelentő, gazdálkodó szervezetnél folyó tanulószerződéses gyakorlati képzésben évek óta 50 ezer feletti és enyhén növekvő számú tanuló vesz részt, és a gazdálkodó szervezetek is folyamatosan keresik a lehetőségeket a tanulókkal történő kapcsolatfelvétel szélesítésére. Ezen igényeket felismerve tartalmazza a törvényjavaslat a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti, a tényleges gyakorlati képzés időszakát megelőző kapcsolatfelvételnek, a tanuló-előszerződés kötésének a lehetőségét is. Ez alkalmat ad a vállalatok számára a tanulókkal a tényleges szakképzési szakaszt megelőző megismerkedésre, a leendő gyakorlati környezet megismertetésére, illetve a tanulók számára zökkenőmentesebbé teheti a munkahelyen zajló gyakorlati képzésbe történő beilleszkedést.

(14.40)

További, már a tényleges gyakorlati képzés kereteinek szélesítését szolgáló célzó rendelkezés: a tanulószerződés-kötés lehetőségének kiterjesztése a szakgimnázium 11-12. évfolyamán tanuló diákokra. A duális gyakorlati képzést szervezők lehetséges körének szélesítését célozza a tanulószerződés kötésére jogosult ‑ fentiekben már hivatkozott ‑ egyéb szervezetek körének kibővítése a honvédelem, valamint a szociális és a pedagógiai ágazatok esetén. Az e területeken tevékenykedők speciális feltételrendszere miatt korlátozott a bevonható gazdálkodó szervezetek köre, ezért indokolt a lehetőségek ilyen irányú bővítése.

Szintén a gyakorlati képzésbe bekapcsolódók lehetséges körének kiterjesztését segíti elő az előzőnél lényegesen szélesebb gazdálkodói, vállalati kört érintő azon javaslat, amely bővítheti azon mesteremberek számát, akik tudását érdemes lenne a gyakorlati szakképzésbe bevonni. Ezért, a gazdálkodó szervezeteknél a tanulók képzésével foglalkozó szakemberek számára bevezetésre kerül egy újfajta képzés. Ez a célzottan a gyakorlati képzéshez kapcsolódó pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket tartalmazó képzés a mestervizsgával nem rendelkező szakemberek számára teszi lehetővé a bekapcsolódást a tanulók képzésébe.

Tisztelt Országgyűlés! Az eddigi tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy szorosabb együttműködést kell kiépíteni az állami és a nem állami fenntartójú szakképző iskolák között, hogy a rendelkezésre álló képzési kapacitások felhasználása hatékonyabban, átfedések nélkül valósulhasson meg, a gazdaság igényeinek minél teljesebb kiszolgálása érdekében.

Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a meglévő rendszer módosítása, megújítása szükséges, mert bár a gazdasági igények szoros követését lehetővé teszi, a szakképző iskolák számára nehezíti a tervezést, a hosszabb távú képzési stratégiák kialakítását, az alapképzés rendszerének megerősítését. Ennek érdekében megújul a nem állami szakképzési kapacitások állami feladatellátásba való bevonását segítő szakképzési megállapodások rendszere.

A változás a korábbi struktúrához képest az, hogy a nem állami fenntartókkal a szakképzési megállapodásokat a továbbiakban a szakképzés rendszerének központi irányítója, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter köti, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan és hosszabb távra tervezhető módon biztosítható a szakképzési kapacitások elosztása, összehangolása.

Az elmúlt időszakban a különböző szakmai fórumokon, tárgyalásokon megjelenő munkáltatói elvárások sokszínűsége, intenzitása és dinamizmusa, a gazdasági, technológiai változások üteme, az „Ipar 4.0” folyamatok megjelenése szükségessé teszi, hogy a gazdaság szereplői, a képzési rendszerek megrendelői az eddigieknél is közvetlenebbül és folyamatos jelenléttel kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe.

Ezen igények érvényesülését célozzák a törvényjavaslat ágazati készségtanácsok megalakulását és működésük kereteinek meghatározását tartalmazó rendelkezései. A nemzetközi példák alapján ilyen készségtanácsok már több európai államban működnek, jellemzően a munkaadói szervezetek irányításával. Ez a kezdeményezés így már összeurópai szinten is megjelent. A már működő ágazati készségtanácsok tevékenységükkel jellemzően az adott ágazat jövőbeni készségszükségleteinek megértését, analizálását és annak megfelelő lépések megtételét célozzák.

Feladataik között hangsúlyosan jelenik meg egy adott ágazatban a készségek hiányának csökkentése, ezáltal a termelékenység javítása, az ágazaton belül a munkaerőben rejlő készségek erősítése. Ezen túlmenően támogatást nyújtanak a munkaadóknak azért, hogy tanulószerződéses sztenderdeket fejlesszenek, menedzseljenek, és szerepet játsszanak a képzési kínálat javítása, nemzeti foglalkozási szabványok fejlesztése, a tanulószerződéses keretek, rendszerek jóváhagyása területén is.

Új lehetőség lesz, hogy a szakképzési tartalmak megújítása során a gazdaság igényeinek megfelelő kompetenciák fejlesztése valóban beépüljön és valóban beépüljenek a képzésbe.

Tisztelt Ház! Átlépve a szakmai képzések másik szektorába, a felnőttképzés területére elmondhatom, hogy a négy évvel ezelőtt, 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett új felnőttképzési törvény és végrehajtási rendeletei teljesen új alapokra helyezték az iskolarendszeren kívüli képzések szabályozását. Mindezen, már az előző kormányzati ciklusban hatályba lépett intézkedések arra irányultak, hogy a felnőttképzésben részt vevők magasabb színvonalú és a munkaerőpiac igényeihez jobban igazodó tudást szerezzenek. 2015 folyamán megtörtént a szabályozás első finomhangolása is, amelynek köszönhetően az új rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket: működőképes, és egyre jobban teljesít. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények és képzési programjaiknak száma az elmúlt években folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, jelenleg már több mint 1500 engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézménynek közel 24 ezer érvényes képzési programja szerepel a hatósági nyilvántartásban.

A felnőttképzések szakmai tartalma ténylegesen a gazdaság igényeit tükrözi. Adott képzésben megszerzett bizonyítvány egyenértékűvé vált az iskolai rendszerben szerzett szakképesítésével, növekedett a támogatott képzések munkaerőpiaci eredményessége, a felnőttképzésben szakmai végzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya.

Amint az önök számára is ismeretes, a magyar gazdaság 2013 második felétől tartós növekedési pályára állt, folyamatosan nő a foglalkoztatás a piaci szférában. Folyamatosan élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet, amely egyre nehezebben teljesíthető kihívások elé állítja a munkaadókat. Tehát okvetlenül szükséges, hogy a potenciálisan mozgósítható munkaerő a piaci igényeknek megfelelően képzetté váljon. A vállalatok és a munkáltatók érdeke ugyanis az, hogy munkavállalóik képzése minél rövidebb idő alatt és rugalmasabban valósuljon meg, és célzottan, adott szakmai tevékenység végzésére alkalmassá tévő naprakész tudást szerezzenek, amelynek egyik meghatározó eszköze a munkaerő át- és továbbképzése. Ennek érdekében kiemelkedően fontos feladatunk a munkaerőhiány szabályozási eszközökkel történő kezelése, valamint e célhoz kapcsolódóan a felnőttképzés rugalmasságának növelése és annak kínálatvezérelt jellegéből keresletvezérelt orientáltságúvá történő átállításának elősegítése. Ezért figyelembe véve a vállalatok és a munkaerőpiac igényeit fontos, hogy a vállalati igényekre a lehető legrövidebb idő alatt és a legrugalmasabban reagáló képzési kínálat kerülhessen kialakításra.

Mindezen célok elérése érdekében a törvényjavaslat felnőttképzési szabályozást érintő tervezett módosításai azokat a lényeges intézkedéseket tartalmazzák, amelyeknek köszönhetően lehetővé válik a nagyvállalatok beszállítóinak támogatott képzése engedély nélküli és lényegesen kevesebb adminisztrációt jelentő, úgynevezett belső képzésként történő megvalósításával, így a törvényi szabályrendszer korábbinál kevesebb elemének előírásai mentén, kevesebb adminisztrációval lesznek végezhetők a jövőben.

Továbbá a javaslat értelmében a betanító jellegű képzések egyszerűbben lesznek megvalósíthatók, mivel az egyéb képzés fogalmának oldásával lehetővé válik a bármilyen szakmai, illetőleg nyelvi tartalmú és célú, de harminc órát meg nem haladó időtartamú képzések egyszerűbb, adminisztratív kötelezettségektől mentesebb, valamint a képzési célhoz és igényekhez a jelenleginél jobban illeszkedő megvalósítása, és legfőképpen lehetővé válik ezen képzések állami támogatása.

Megvalósul az államilag elismert és támogatott egyéb szakmai képzések további egymáshoz közelítése azáltal, hogy az OKJ-s képzéseken kívüli egyéb szakmai képzések esetében elérhetővé válik egyéb szakmai képzések útján akár államilag elismert szakképesítések szerzése vagy a szakképesítés egy részének, moduljának elsajátítása igazolt módon. Jelen törvényjavaslat egyúttal a felnőttképzési intézmények számára is tartalmaz méltányos intézkedést, amelynek elfogadásával a súlyosabb jogszabálysértési esetekben a hatóságnak nagyobb mérlegelési lehetősége lesz a bírságolás tekintetében. A felnőttképzési szabályozás ismertetettek szerinti változtatása elősegítheti továbbá az uniós képzési támogatások eredményesebb felhasználását is, illetőleg erősödhet a vállalatok, sőt akár a beszállítói kör dolgozóinak a képzése is.

(14.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésképpen elmondható, hogy a benyújtott törvénymódosító javaslat az új lehetőségek révén, az egyre bővülő vállalati kör segítségével hatékonyabbá teszi a szakképzés és a felnőttképzés intézményrendszerét, javul a képzések minősége és eredményessége. A rugalmasabbá, vonzóbbá váló képzési rendszer enyhíti a vállalatok szakemberhiányból eredő problémáit, és hozzájárul ahhoz, hogy a szakképzés, a szaktudás presztízse emelkedjen, és egyre többen lássák meg a képzési rendszerben a boldogulásukat segítő hatékony eszközt a tartalmas és eredményes életpálya eléréséhez, megvalósításához.

Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg, és majd akkor, amikor szükség lesz rá, fogadja el. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Witzmann Mihály tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 108 2017.11.15. 9:52  91-108

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Amikor a hozzászólások elkezdődtek, akkor úgy gondoltam, hogy minden egyes felvetett gondolatra, problémaként megfogalmazott ötletre és javaslatra reagálni kívánok, mert számtalan olyan javaslatot hallottam, ami fontos számunkra is. Hiszen az expozéban, a bevezetőben elmondtam, hogy milyen célok okán történik ez a kiigazítás, ez a törvénymódosítás, ez a törvénymódosító javaslat, aztán ahogy halmozódtak a gondolatok, és a hozzászólásos percek száma nőtt, azt gondoltam, hogy inkább általánosan néhány gondolat megfogalmazásával, néhány mondat erejéig összességében reagálok az elhangzottakra.

Először is szeretném azt leszögezni, hogy talán annak okán, hogy nem értelmezték megfelelően a törvényjavaslatnak a címét a képviselők néhány hozzászólásban ‑ vagy nem tudom, hogy nem értették‑e meg az egész módosító javaslatot; rosszabb esetben megértették, egyszerűen az abból olvasottakat nem megfelelő módon reagálták le, és nem mondanak igazat ‑, számtalan félreértésre okot adó és szá­mon­kérő mondat fogalmazódott meg részükről. Olyan is, ami egyébként nem ehhez a törvényhez tartozik, és talán valóságtartalma sem volt, a valósághoz sok köze nem volt; másrészt sajnos olyan gondolatok is megfogalmazódtak, amelyek egyébként reagálásképpen benne vannak a törvénytervezetben, másrészt pedig még kiolvasni sem lehet azokat a szándékokat belőle, amiket az ellenzéki képviselők a törvényjavaslat kapcsán megfogalmaztak. De én pozitív módon álltam vagy állok a hozzászólásokhoz, és elsősorban főként az első hozzászólások tekintetében azt értettem ki, hallottam ki a hozzászólásokból, amelyek pozitív véleményeket fogalmaztak meg, azt mondták ugyanis jó néhányan, hogy olyan módosítások, olyan intézkedési tervezetek vannak ebben a módosító ja­vas­latban, amelyekre éppen azért, mert a mun­ka­erőpiaci elvárások is megváltoztak, reagált a javaslat megfogalmazója, reagált a kormányzat.

Itt elsősorban azt értem az alatt, amit megfogalmaztam, hogy a munkaerőpiac megváltozott, és a változás alatt lévő munkaerőpiac igényeit próbáljuk megfelelő módon kielégíteni, de nem úgy, ahogy egyik-másik képviselő megfogalmazta, hogy például droidokat próbálunk képezni. És amikor azt mondtam, hogy lehet, hogy nem figyelmesen olvasták el a módosító javaslatot és annak a címét, akkor itt szeretnék visszautalni arra, hogy sajnos az ellenzéki megnyilatkozásokban, hozzászólásokban keverték a szakképzésben szándékként megfogalmazott változásokat és a felnőttképzésben megfogalmazott és kitűzött célokat és annak a megvalósítását ‑ re­mé­lem, nem szándékosan történt ez.

(16.00)

Természetesen az iskolarendszerű szakképzésben nagy hangsúlyt fektetünk nemcsak a szakképzésre, hanem a közismereti tárgyak képzésére is és a köznevelésnek, a nevelésnek is óriási szerepet szánunk, ez a középiskola feladata, vagy ez is a középiskola feladata, és ez a szakképző intézményeink feladata is. Ahol a rövidebb ciklusú képzéseket szeretnénk rugalmasabbá tenni például az adminisztrációs terheknek a csökkentésével vagy azzal, hogy rövidebb időtartamú képzések vannak, ez nem azt jelenti, hogy droidokat ‑ megint egyik képviselőtársam megfogalmazását használva ‑ szeretnénk látni a munkaerőpiacon, hanem azt az igényt szeretnénk kielégíteni, és annak az igénynek a kielégítését szeretnénk lehetővé tenni, ami a munkaadók részéről fogalmazódik meg, hogy ha valaki valamilyen szakirányú képzettséggel már rendelkezik, és valami új technológia, technika jön be a termelésbe, akkor egy rövid ciklusú képzés segítségével, egy rövidebb képzés segítségével ennek a technikának például a működtetését, kezelését el tudják sajátítani.

Ez tehát elsősorban a vállalati belső képzésekre vonatkozik, de úgy látszik, hogy hiába mondom a válaszomat, mert pont azok, akik megfogalmazták ezeket a problémákat, nincsenek itt. (Farkas Gergely közbeszól.) Ebből is látszik, hogy egyébként nem is kíváncsiak arra (Farkas Gergely közbeszól.), hogy reagáljanak azokra a problémákra, amelyeket ők megfogalmaznak, az már nem érdekli őket, hogy esetleg reagálásképpen, válaszképpen mi hangzik el a kormányzat részéről.

A felnőttképzésben szeretnénk tehát bevezetni a rövidebb ciklusú képzéseket, vagy éppen Gúr Nándor úr, képviselőtársam mondta azt a példát, hogy akár egy hegesztőnek a szakmai tudását modulokra, részekre is lehet bontani azzal, hogy vannak lánghegesztők, ívhegesztők, CO-s hegesztők vagy éppen minősített hegesztők, és nem biztos, hogy egy felnőtt ember, akinek a munkahelyén egy bizonyos speciális hegesztői tudásra, elméleti és szakmai, gyakorlati tudásra van szüksége, mind a néggyel kell hogy rendelkezzen. Ebben az esetben lehetővé tesszük, hogy egyébként egy valamilyen más vasas szakmában már szakmunkás-bizonyítvánnyal és jelentős gyakorlattal rendelkező szakember a hegesztőszakmának az egyik modulját, az egyik szakismeretét szerezze meg gyakorlati képzéssel és elméleti képzéssel. Ezt szeretnénk például e törvénymódosítás kapcsán megtenni.

És akkor most visszatérek egy kicsit az iskolarendszerű képzésre: korai választásra sem szeretnénk kényszeríteni a diákokat. Pont a változás mutatja azt ‑ és itt van megint, hogy vagy nem olvasták el figyelmesen ellenzéki képviselők a javaslatot, vagy félreértelmezték azt ‑, pont azt szeretnénk elérni, hogy a 10. osztályban, a szakgimnázium 10. osztályában döntsék el a fiatalok azt, hogy a szakmai tudásukat akarják bővíteni például gyakorlati képzéssel, informatikai tudást akarnak szerezni nagyobb óraszámban, vagy valamilyen közismereti tárgyat szeretnének tanulni pluszban még, éppen azért, mert úgy gondolják, hogy majd a szakgimnázium elvégzése után szakirányban tovább akarnak tanulni felsőoktatási intézményben. Tehát pontosan a lehetőségeket próbáljuk kitágítani, rugalmasabbá és tágabbá tenni ezzel a módosítással.

A közismereti tárgyak ismeretére reagáltam, és a jövőt kell tervezni ‑ Józsa úrnak köszönöm, hogy itt van, és meghallgatja az ezzel kapcsolatos reagálást is ‑, ugyanis pontosan ennek a jövőnek a tervezését, a közeljövőnek és a távolabbi jövőnek a tervezését segíti majd az a kis szervezet, amelyet ágazati készségtanácsnak neveztünk el, ugyanis itt a szakképzésben részt vevő és érdekelt felek fognak részt venni a tervezésben, a szakmai, tartalmi tervezésben is és akár az egyes képzési irányok tekintetében is.

Hogy nem volt társadalmi egyeztetés ‑ amit, azt hiszem, Gúr képviselő úr mondott, meg talán Ander Balázs is megfogalmazta. Nagyon komoly társadalmi egyeztetés volt szakszervezetekkel is és a szociális partnerekkel is, a munkaadók részéről is és szakszervezeti képviseleti szervekkel is komoly egyeztetés folyt, és néhány vélemény megfogalmazásával és néhány kritika megfogalmazásával egyébként összességében egyetértettek a módosítással. És hogy kritikát és véleményt fogalmaztak meg, a kritikával egyben véleményt is fogalmaztak meg, mi el is fogadtunk olyan jellegű véleményeket, amelyeket be tudtunk építeni ebbe a tervezetbe, hisz az ágazati készségtanácsba például így kerültek be az érdekvédelmi szervezetek mint részt vevő partnerek, akik kapcsán ‑ úgy, ahogy Ander Balázs mondta ‑ mi is fontosnak tartjuk azt, hogy ebben a munkában, a jövő tervezésében, a tartalmi kérdésekben, a szakmai kérdésekben részt vegyenek, úgy, ahogy részt vesznek a kamarák képviselői, az iskolák képviselői, a szakszervezetek és más szakmai szervezetek.

Úgyhogy én azt hiszem ‑ visszatérve az eredeti és az első gondolatomhoz ‑, hogy én azt hallottam meg mindenfajta kritika megfogalmazása ellenére a mostani ellenzéki képviselők hozzászólásában, hogy egyébként összességében és talán részletekben is támogatják ezt a javaslatot, ezt a módosító javaslatot. Így arra kérem önöket és őket, hogy akkor, amikor majd szavazásra kerül sor, ezt figyelembe véve, hogy pozitívan álltak hozzá, és sok-sok tekintetben támogatták ezt a javaslatot, kérem majd őket, hogy szavazzák meg a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 20 2017.11.20. 5:15  17-20

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt lehet mondani ez után a felszólalás után is, hogy a Jobbik szájából egyszerre fújnak hideget és meleget. Éppen amit gondolnak, adott pillanatban mondják, aztán lehet, hogy a következő pillanatban egy másik dolgot mondanak.

Mert akkor, amikor számonkérnek a kormányon intézkedéseket… ‑ erre majd szeretnék kitérni, hogy milyen eredményes intézkedések történtek foglalkoztatáspolitika, béremelés területén az elmúlt időszakban, és szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy vannak olyan települések, egyiknek el is hangzott a neve, ahol önök adják a polgármestert. Ott bizonyíthatták volna (Z. Kárpát Dániel: Miről beszélsz?), hogy egyébként, ha hatalomban vannak, ha az önök kezében van az irányítás (Gyöngyösi Márton: A gazdaságot nem a polgármester irányítja! ‑ Dr. Rétvári Bence: Ózdra gondol!), tudnak‑e valamit tenni az ott élő emberek érdekében. (Gyöngyösi Márton: A minisztérium dolga lenne…) Tiszavasváriban az ország egyik legnagyobb munkanélküliségét tudjuk megállapítani. Ez természetesen az önök hibája is, mert önök tudnának ott legjobban segíteni az ott élő embereknek.

De visszatérve az ön által felvetett kérdésre és té­mákra (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), szeretnék reagálni (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) például arra, hogy mekkora a Magyarországról való kivándorlás munkaszerzés okán. Én többször ajánlottam már az önök figyelmébe is egy 2016-os ENSZ-felmérést, ahol bemutatták azt, hogy az Európai Unió országaiból hányan mennek külföldre munkát vállalni, vagy éppen hányan élnek időlegesen, hosszabb-rövidebb ideig egy másik országban. (Gyöngyösi Márton: Csak nem kényszerből, államtitkár úr!)

A térség egyik olyan országa Magyarország, amelyik a legkevesebb embert bocsátotta ki külföldre azért, hogy munkát vállaljanak. ENSZ-felmérésről van szó természetesen. (Gyöngyösi Márton: Csak nem kényszerből!) Amikor vitatkoznak velem most itt bekiabálva a mögöttem lévő sorokból, nem velem vitatkoznak, hanem egy ENSZ-felméréssel. A térségben nálunk a legalacsonyabb az országot munka szempontjából elhagyók száma, sőt azt lehet mondani, hogy Nyugat-Európában is jó néhány olyan ország van, ahonnét többen elmentek munkát vállalni más országba, mint Magyarországról. Tehát nem igaz az, hogy tőlünk rohamosan növekedő módon és mennyiségben mennek el az emberek dolgozni. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) Sőt, az adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban, köszönhetően a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek, az emelkedő béreknek, jelentős mértékben jönnek vissza az emberek azok közül, akik munkát vállaltak Nyugat-Európában.

Úgyhogy a különbség a kifelé menők és a visszajövők között jelentős mértékben csökkent, lassan azt lehet mondani, hogy ez a különbség kiegyenlítődik. Ez többek között annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedtek a bérek. Amíg a 2013-2014-2015-ös évben 4-6 százalékkal emelkedtek Magyarországon a bérek, az elmúlt másfél-két évben jelentős mértékben, ezt a mértéket jóval meghaladó mértékben emelkedtek a bérek, és nem a bruttó bérek, nem a nominálbérek, hanem a reálbérek. Ez azt jelenti, hogy 2010-2016 között körülbelül 24 százalékkal emelkedett a reálbér Magyarországon, ez már sokakat itt tartott vagy éppen visszahívott Magyarországra, és az utóbbi egy évben, köszönhetően a 2016-os év végi hatéves bérmegállapodásnak, az elmúlt évben több mint 10 százalékkal növekedtek a reálbérek, és jelentős mértékben növekedtek a versenyszférában a reálbérek, abban a versenyszférában, ahol egyébként a foglalkoztatás döntő hányada megtörtént.

Így azt lehet mondani, hogy 2010 óta egészen 2017 szeptemberéig, amíg az utolsó adat rendelkezésünkre áll, közel 34-35 százalékos reálbér-emelkedés következett be Magyarországon; egyrészt a versenyszférában, másrészt azon a területen, amit Rétvári Bence államtitkár úr is említett, például a pedagógusbér-emeléseknél és más olyan területeken történő béremeléseknél, ahol a kormányzatnak ráhatása volt. Hisz a rendvédelmi dolgozóknak, az egészségügyben dolgozóknak, a szociális területen dolgozóknak a bére is emelkedett az elmúlt időszakban. Így mondhatjuk azt, hogy az elmúlt 6-7 évben körülbelül 34-35 százalékkal növekedtek a reálbérek.

És a foglalkoztatás: 2010 óta több mint 700 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint előtte, és több mint 500 ezer fővel növekedett a versenyszférában foglalkoztatottak száma, tehát döntő hányada ebben a szférában tudott elhelyezkedni az elhelyezkedő dolgozóknak. Úgyhogy cáfolom mindazt, amit ön mondott. (Z. Kárpát Dániel: Az nem ugyanaz!) Azt gondolom, saját udvarukban kellene rendet tenni, tisztelt jobbikos képviselő úr, és ne bennünket számonkérni (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Z. Kárpát Dániel közbeszól.) azoknak a pozitív eredményeknek a tekintetében, amiket az elmúlt időszakban a statisztika kimutat, és egyébként európai uniós államok (Z. Kárpát Dániel: Stadion, nem statisztika!), az Európai Unió és a hitelminősítő intézetek is elismertek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 90-92 2017.11.20. 2:27  87-92

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Válaszomat sajnos azzal kell kezdenem, hogy képviselő úr és Hadházy képviselő úr kérdésükkel teljes tájékozatlanságukat árulták el mind a szakképzés rendszere, mind pedig a parlament előtt lévő szakképzési, felnőttképzési törvény módosításával kapcsolatban. Ugyanis az önök által feltett kérdés rámutat arra, hogy a képviselő úr és társa összekeverte a felnőttképzést és az iskolarendszerű szakképzést. Jó lett volna, ha szerdán itt vannak a vitán, és nem üresek az önök padsorai, és figyeltek volna arra, ami itt elhangzott.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanis, folytatva a gondolatot, a bevezetni tervezett rövidebb ciklusú, államilag támogatott képzésekkel összefüggő rendelkezések kizárólag a felnőttképzés rendszerét érintik. Tehát amit ön rész­szak­ké­pe­sítés és a „gyorsított” képzés kapcsán elmondott, kimondottan csak a felnőttképzésre vonatkozik. E ren­delkezések egyébként a képviselő úr által az előbb említett rendszerből szintén hiányolt rugalmas alkalmazkodás, a többszöri munkakörváltás lehetőségét erősítik azzal, hogy elősegítik ezen, jellemzően bel­ső vállalati képzések szélesebb körű megvalósítását.

A szakgimnáziumokban, a szakközépiskolákban a képzés a továbbiakban is úgy folytatódik, ahogy eddig történt, a közismereti tárgyak alapos elsajátítása lehetőségének a biztosításával.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány évek óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre, és az elmúlt években jelentős és láthatóan eredményes tevékenységet végzett a szakképzési rendszer fejlesztésében. Ennek most két elemét szeretném kiemelni, amelyek egyértelműen mutatják azt, hogy képviselő úr tévedett a fejlesztési irányok vonatkozásában.

Az egyik a második szakképesítés ingyenességének bevezetése, a másik pedig az iskolai rendszerben folyó felnőttoktatás megerősítése, amelynek segítségével több tízezren tudnak új szakmát, második szakmát ingyenesen szerezni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És hogy a szakképzési rendszer mennyire jól alkalmazkodik az igényekhez, az bizonyítja, hogy a külföldről érkező termelő beruházások százai mutatják, hogy a magyar szakemberek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. (Az elnök ismét csenget.) A magyar szakemberekben és a magyar szakképzésben még a technológiai és ipari óriásvállalatok is megbíznak. Szeretném…

ELNÖK: Köszönjük szépen.

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: ...mondani, hogy ha figyelt volna, még a külföldről ide, Magyarországra települő cégekről beszélek, képviselő úr. Elnézést, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 24 2017.12.04. 5:18  21-24

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Számtalan gondolatot fogalmazott meg és kérdést is egyben, de az a kérdés, hogy amikor ilyen javaslatokat fogalmazott meg vagy elvárásokat támasztott, akkor mennyire lehet hinni a Jobbiknak, annak a Jobbiknak, amelyik egyik nap valamit mond, majd másnap annak az ellenkezőjét teszi. Mennyire lehet hinni annak az ígéretnek, amit most itt ön a napirend előtti felszólalásában megfogalmazott, vagy esetleg kérdésbe beépítve sugalmazott?

De nézzük a tényeket, mit tett az elmúlt időszakban a kormányzatunk annak érdekében, hogy ha valaki új életet akar kezdeni egy új lakásban, akkor mi­lyen lehetőségei vannak. És bár ön azt mondta, hogy mantraszerűen soroljuk fel azt, hogy a CSOK so­rán milyen kedvezményeket kapnak azok az ifjú csa­ládok, akik gyermekvállalással egybekötve jutnak hozzá támogatáshoz és nagyon-nagyon kedvezményes hitelhez, és mennyien vannak ők, én szeretném megismételni újra, ugyanis nagyon-nagyon fontos lé­pés az, hogy a családtámogatás egyik részeként az ott­honhoz jutást segíti elő a kormányzat nem kevés összeggel, nem kevés forrással. Ugyanis a kormány az otthonvédelmi és otthonteremtési program keretében számos olyan intézkedést hozott, ami a magyar családok lakhatási problémáinak a megoldását segíti elő.

A családi otthonteremtési kedvezményt szeretném kiemelni, amely rendkívül népszerű, és a bevezetésétől számítva 2017. október végéig 61 400 család CSOK-kérelmét fogadták be, 170 milliárd forint összegben. 2017. október végéig közel 8000 saját célra építkező család igényelt adó-visszatérítést 35,8 milliárd forint összegben, és 8350 három vagy több gyermeket nevelő család igényelt 3 százalékos kamatozású kölcsönt a CSOK-hoz kapcsolódóan 74,1 milliárd forint összegben. Így az otthonteremtési programnak is köszönhetően a tavalyi lakáspiacon fordulat következett be. Jelentős javulás következett be egy kedvező tendencia észrevételének a lehetőségével.

(11.50)

Az elérhető állami támogatások, az alacsony kamatkörnyezet, továbbá a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének tartós javulása is támogatja a háztartások lakáscéljainak a megvalósítását. A kormányzat célja az, hogy minden magyar család lehetőleg saját otthonhoz jusson.

(Gúr Nándort a jegyzői székben
Ikotity István váltja fel.)

De van egy másik probléma is. Ön is nagyon-nagyon jól tudja, hogy sokan vannak olyanok, akik a lakhelyüktől távolabb keresnek és találnak munkát. Az ő lakhatásukat is meg kell oldani. Nekik nem az a problémájuk, hogy nincs lakhatási lehetőségük, hisz ha családi házuk van, vagy éppen egy társasházban van saját tulajdonú lakásuk, viszont éppen azért, mert távolabb dolgoznak az otthonuktól, ezért kell segíteni őket lakhatási támogatással. Mind a munkaadókat, mind pedig a munkavállalókat a törvény erejénél fogva segíti a kormányzat. A munkaadókat úgy, hogy költségként le lehet írni a lakhatási támogatás egy jelentős részét hosszú ideig, öt éven keresztül. Éppen 2018. január 1-jével növekedik az elszámolható összeg nagysága, amit lakhatási támogatásként a munkaadó költségként elszámolhat, és a munkavállalók is egy rövidebb ideig, néhány hónapig, közel egy évig igényelhetnek olyan támogatást, amely akkor igényelhető és akkor érhető el, ha a lakhelyétől 60 kilométerre vagy annál távolabb, vidéken lakik. Tehát jelentős mértékű támogatás van. Ezenkívül természetesen a munkába járást, a mobilitást is segíteni kell, hogy ne kelljen a saját lakásából elköltözni annak a munkavállalónak, aki nem saját lakóhelyén dolgozik. Ilyen munkába járást segítő támogatás is elérhető mind a munkaadó számára adókedvezményként, tehát elszámolható költségként, mind a munkavállaló számára.

Egy nagyon fontos dolgot szeretnék még megemlíteni, a munkásszállók építését, amely az elmúlt időszakban, pontosabban ebben az évben pályázati kiírás után lehetőségként megjelent. Több mint tíz önkormányzat jelentkezett be erre a lehetőségre. Nemsokára ezres nagyságrendben fog épülni olyan munkásszállás, munkások elszállásolására alkalmas helyiség munkásszállás keretén belül, ahova a munkaadók és az önkormányzatok a városban, településen dolgozó munkavállalókat el tudják helyezni. Ez is egy jelentős adókedvezmény keretében valósulhat meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Költségként tudják elszámolni a munkavállalók mind a munkásszállók létesítését, mind pedig a munkásszállás költségeit. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 108 2017.12.04. 2:16  105-108

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném emlékeztetni önt, képviselő úr, hogy amikor önök kormányoztak (Gúr Nándor: A kérdésre válaszoljál! ‑ Dr. Józsa István: Volt egy válság!), akkor a kormányzásuk idején a közszolgáktól egyhavi bért vettek el, ráadásul a Gyurcsány-, Bajnai-kormány teljes ideje alatt körülbelül 2 százalékkal növekedett a reálbér. Ha összevetjük ezt a 2010 utáni, a 2016. év végéig tartó időszakkal, akkor több mint 20 százalékkal növekedett Magyarországon az átlagbér. Ezt kellene önöknek figyelembe venni akkor, amikor sokszor kritikát fogalmaznak meg. (Gúr Nándor: A kérdésre kell válaszolni!) Tehát jelentős mértékben emelkedett a reálbér az elmúlt időszakban, 2010 és 2016 között is, így a közszférában foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét a kormány lépésről lépésre haladva, a gazdaság teljesítőképességével összhangban, a költségvetés egyensúlyi helyzetének figyelembevételével rendezi.

A béremeléseket a kormány azokon a területeken kezdte, amelyeket a közszolgáltatások szempontjából sürgetőbbnek tartott, tehát az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban. A következő hullámban indítottuk el a rendészeti és a honvédelmi ágazatban dolgozók illetményének rendezését, egy-egy területen általában többéves program keretében növeljük a béreket, így például az egészségügyi dolgozók illetményének emelését már 2012-ben elkezdtük, és a kormány döntése szerint az ágazat egészen 2019-ig rendelkezik menetrenddel a további bérintézkedések tekintetében. A képviselő úr állításával szemben tehát érdemi béremelésre került sor a szociális és a kulturális szférában is.

A jövedelmi helyzet javítása érdekében az illetményalap emelése nélkül is jelentős lépések történtek a közigazgatás területén, így a járási hivatalokban átlagosan 48 százalékkal, a kormányhivatalok megyei szintjén pedig átlagosan 31 százalékkal növeltük a béreket. Az elmúlt évek ágazati bérintézkedései mellett a családi kedvezmények bevezetése, valamint az szja csökkentése ugyanakkor olyan változások, amelyek pozitív hatást gyakoroltak Magyarországon a foglalkoztatottak szinte teljes körére. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Tehát így azt lehet mondani, hogy a béremelkedés folyamatos volt, és reálértékben akkora, amit a gondolataim elején önnek elmondtam, szemben az önök idejével. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 58 2017.12.11. 4:00  55-61

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Önt hallgatva mindig fölvetődik a kérdés, hogy hol volt az MSZP-féle igazságos Magyarország, amikor közel félmillióan voltak munkanélküliek 2010-ben, vagy hol volt az MSZP-féle igazságos ország, amikor 741 ezerrel kevesebben dolgoztak 2010-ben és előtte, mint most, s hol volt az igazságos Magyarország az önök kormányzása idején, amikor egyhavi nyugdíjat és egyhavi bért vettek el a közalkalmazottaktól és a nyugdíjasoktól.

Ezzel ellentétben Magyarország mostani kormánya önöktől és a korábbi kormányzati politikáktól eltérően elkötelezte magát a munkaalapú társadalom megteremtésében, és megfogalmazta a „segély helyett munkát” elvet. A gazdasági növekedés egyre több munkalehetőséget teremt, beleértve a közép- és felsővezetői munkaköröket is, például a diplomával rendelkező nők számára is. A szellemi foglalkozást végző nők száma 100 ezerrel nőtt 2013 óta, ezen belül a vezető beosztásban lévők száma 7,5 százalékkal emelkedett.

A 2010 előtti szocialista kormányzással szemben mi valóban sokat tettünk a szociális partnerekkel együttműködve a munkavállalók helyzetének javítása érdekében. A bérek átlagos reálértéke ma már 36 százalékkal magasabb a 2010. évinél a családi adókedvezményekkel együtt, ami maximálisan szolgálja az uniós bérfelzárkózás ügyét, miközben a jövedelmi különbségek ‑ beleértve a nemek közötti bérkülönbségeket is ‑ mérsékeltebbek az uniós országok többségénél tapasztalhatónál.

A hatéves bérmegállapodásnak is köszönhetően a minimálbér 2010 és 2018 között 88 százalékkal emelkedik, ami kiemelkedő mértékű az Európai Unió és az OECD viszonylatában egyaránt. Ez egyébként a szakmunkás-minimálbér esetében, a garantált bérminimum esetében több mint 100 százalékos emelkedést jelent. A minimálbér családi kedvezmény nélküli nettó összege 2018-ban csaknem 92 ezer forint lesz, egy gyermek nevelése esetén pedig már biztosan meg fogja haladni a nettó minimálbér a 100 ezer forintot.

Hangsúlyozni kell, hogy a kormány a munka tör­vénykönyve megalkotásakor kiemelten figyelte a munkavállalók érdekeit, éppen ezért a munkavál­lalók munkajogi védelmét a munka törvénykönyve széleskörűen biztosítja az ön állításaival szemben. A hatályos szabályozás kellő védelmi szintet biztosít a munkavállalók jogainak védelme céljából. A munka világában a kollektív autonómia érvényre jutása érdekében az Alaptörvény rögzíti a szervezkedési jog védelmét. A munka törvénykönyve ezzel összhangban szabályozza a szervezkedési jogra vonatkozó garanciákat. A munkáltató köteles a szakszervezetek számára a működés alapfeltételeit biztosítani, és nem utasíthatja vissza a kollektív tárgyalási ajánlatot sem. Mindezzel tehát a törvény biztosítja a kollektív szerződéssel történő munkajogi szabályozást.

A szociális párbeszéd jelenlegi rendszere teret enged a szociális partnerek döntéshozatalban való részvételének. A szakszervezeteknek és a munkáltatói szervezeteknek is lehetőséget ad arra, hogy aktív és intézményes szerepet töltsenek be a nemzeti politikai döntéshozatali folyamatokban.

Tekintettel a hazai versenyszféra egyre növekvő munkaerő-keresletére és a munkaerő-kínálat jelentős csökkenésére, a munkanélküli-ellátások rendszerében indokolt fenntartani azt a hatékony, működő támogatási rendszert, ami mielőbbi elhelyezkedésre vagy átképzésre történő belépésre ösztönzi a munkanélkülivé válókat, akik száma egyébként is folyamatosan csökken, ezt a statisztikai adatok egyfolytában mutatják, folyamatában mutatják. Kérem képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 64 2017.12.11. 3:45  61-67

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném emlékeztetni önt arra, hogy az 1998-2002 közötti időszakban, az akkori Fidesz-kormány alatt megszülettek azok a döntések, amelyek garantálták, hogy a vasmű állami tulajdonban maradjon, és a Dunaferr egyetlen dolgozóját se kelljen elbocsátani. 2004-ben azonban a szocialista kormány a Dunaferr privatizációja mellett döntött. Miután pedig a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt veszteséges lett a gyár, a tulajdonosok a leépítés irányát választották a fejlesztések helyett, így 2004 és 2010 között megközelítőleg négyszáz emberrel csökkent a foglalkoztatottak száma.

A Fidesz-kormány azonban működésének kezdete óta folyamatos segítséget nyújt a Dunaferrnek a korábbi veszteséges működés miatt bekövetkező foglalkoztatási problémák kezeléséhez. Miután az ISD Dunaferr Zrt. 2013 őszén jelezte 890 alkalmazott elbocsátására vonatkozó szándékát, 2013 decemberében a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával az OFA Nonprofit Kft. közreműködésével elindult az „Újrakezdés” munkaerőpiaci program, amelynek kedvezményezettje a Dunaferr Foglalkoztatásért Acélalapítvány volt. 2016-ban emellett elindult a Senior-alprogram, amelynek célja a Dunaferr társaságcsoportnál közel öt éve tartó létszámcsökkentési folyamat megszüntetése.

A kormány intézkedéseinek köszönhetően az ISD Dunaferr Zrt. valamennyi társaságcsoportja vonatkozásában visszavonta a csoportos létszámcsökkentési bejelentését. Ez az eset is egy pozitív példája annak, hogy a kormányzat, a cégvezetés és a munkavállalói érdekképviseleti szervek jó együttműködésének és a helyi összefogásnak köszönhetően a Dunaferr meg tudja tartani minden egyes munkavállalóját, akik ott dolgozni akarnak.

A vállalatnál ezzel párhuzamosan az új fejlesztések újra lendületet kaptak, jelentős reorganizációs programot indítottak el, amelynek eredményeként 2015-ben már nyereséges volt a társaságcsoport. A vállalat fejlesztései mellett a kormány a dunaújvárosi gazdaságfejlesztést 2020-ig továbbra is támogatja. A cél, hogy egy modern ipari várossá váljon Dunaújváros, ahol polgári életminőség érhető el az itt élő emberek számára.

A bérek emelésére vonatkozó felvetéseire reagálva ismételten hangsúlyozom, hogy a Dunaferr jelenleg magánkézben van, így a kormánynak nincs joga közvetlenül beavatkozni a cég bérmeghatározási rendszerébe, illetve a munkahelyi szintű bérvitákba. A munka törvénykönyve a kormánynak kizárólag a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapítására ad felhatalmazást, ami ‑ amint ön is tudja ‑ az elmúlt években soha nem látott mértékben került megemelésre, főként a 2017-es és 2018-as évet figyelembe véve, ahol soha nem látott mértékű százalékos emelés fog bekövetkezni és következett be a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében.

Mint ön is tudja, a kormány nem magyarázkodik és ígérget, hanem valóban elkötelezett, és mindent megtesz a Dunaferr további működésének biztosítása és az ott dolgozó munkavállalók munkahelyének megőrzése érdekében. Köszönöm a figyelmüket és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 154 2017.12.11. 2:09  151-158

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igen, sokszor beszélgettünk és sokszor tette fel azt a kérdést, amit most kérdésként megfogalmazott, vagy sokszor próbálta megfogalmazni azt a kérdést és sugallni azt a helyzetet, hogy az önök idejében a minimálbér reálértékben többet ért, mint a mostani időszakban.

Szeretném elmondani önnek, hogy önnek most sincs igaza, ahogy az elmúlt időszakban is számtalanszor bebizonyosodott, hogy sok-sok állítása nem felel meg a valóságnak, ugyanis az önök idejében is a minimálbér egy bizonyos része fölött adót kellett fizetni a minimálbért kapó személyeknek. Tehát nem igaz az, amit többször is állított, hogy a minimálbért önök nem adóztatták meg.

Az viszont igaz, hogy az önök felelőtlen gazdaságpolitikájának köszönhető volt az, hogy 2002 és 2010 között az államadósság elszabadult, hogy volt olyan év, amikor a reálkeresetek körülbelül 7 százalékkal csökkentek. Az önök idejében volt az az időszak, amikor a 13. havi nyugdíjat elvették a nyugdíjasoktól, vagy éppen a 13. havi jövedelmet, fizetést vették el a dolgozóktól.

Az is tény, hogy most a reálbér nagyobb mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is, mint az önök idejében. Természetesen akkor, amikor annak a hibának és annak a felelőtlen gazdaságpolitikának a kijavítását kellett végezni 2010 után jó néhány éven keresztül, amit az önök elhibázott gazdaságpolitikája okozott, nem lehetett minden esetben rögtön olyan teljesítményt és olyan béreket a minimálbér esetében is megállapítani, amit a magyar emberek megérdemeltek volna. Miután azonban a gazdaság lehetővé tette, hogy a bérek emelkedjenek, így a minimálbér és a garantált bérminimum is jelentős mértékben emelkedhetett, abban a pillanatban a kormányzat a lehetőségeihez mérten lépett.

A következő részt majd a következő egy percben, a viszonválaszban szeretném elmondani. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 158 2017.12.11. 1:21  151-158

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt a fogalmat használta, hogy kárpótlási tevékenység, és részben igazat kell adnom önnek. A kárpótlás fogalmának a hangoztatásával azokat a károkat kellett elhárítani és rendbe hozni, amiket önök a nyolcéves kormányzásuk alatt végeztek úgy, hogy közben, ahogy mondtam, volt olyan év, amikor a reálbérek csökkentek, és nem feltétlenül a gazdasági válság okán, hanem azért, mert az önök gazdaságpolitikája, foglalkoztatáspolitikája és bérpolitikája csődöt mondott. Az már csak egy következmény volt, hogy utána jött a gazdasági válság, amit nem tudtak megfelelő módon kezelni. Ezt kellett rendbe hozni.

Szeretném hangsúlyozni, hogy miután sikerült rendbe hozni a gazdaságot, a kormányzat utána tudott jelentős mértékben foglalkozni mind a foglalkoztatáspolitikával, mind a bérpolitikával úgy, hogy míg az önök időszakában, a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány idején 7-8 százalékkal növekedtek a reálbérek, 2010-től számítva közel 36 százalékos volt a reálbér-emelkedés Magyarországon. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 266 2017.12.11. 0:13  263-267

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a törvényjavaslat-módosítást támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 270 2017.12.11. 8:12  267-270

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitáját sikerült előremutató szakmai felvetésekkel, összességében támogató közegben eredményesen lefolytatni.

Az általános vitában elhangzott hozzászólások azt mutatják, hogy a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének színvonalas és hatékony működtetését, fejlesztését mindannyian felelősen gondolva kiemelten fontos, közös feladatunknak tekintjük. A vita során kifejtett álláspontok is arra utaltak, hogy lényegében egyetértés van a jelen törvényjavaslatban megcélzott fejlesztési irányokban, a szakképzés intézményrendszere rugalmasságának növelésében és egyáltalán a szakképzés rendszerében, a vállalati gyakorlati képzésben történő részvétel lehetőségeinek kiszélesítésében, a gazdaság és a képzési rendszer kapcsolatának erősítésében, még ha a megvalósítás lehetséges módozatait esetenként különbözőnek is látjuk.

Fény derült arra is, hogy pártállástól függetlenül alapvető fontosságúnak tartjuk a gyakorlati képzések valós munkaerőpiaci körülmények közötti megvalósítását, valamint a várható jövőbeni munkaerőpiaci igények megjelenítését. Ez utóbbi esetben hangsúlyosan számítunk az ágazati készségtanácsok e törvényjavaslat szerinti új, fontos szerepére.

A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének jobbítására irányuló törekvéseket, célokat a hozzászólók lényegében megértették. A javaslatok pozitív, előremutató céljait számomra mi sem mutatta jobban, mint hogy azokkal összefüggő konkrét kifogások nem érkeztek, a felmerülő észrevételek inkább a kapcsolódó területek, témakörök széles körét érintették. A törvényjavaslat tartalmának támogatottságát jelezte továbbá az is, hogy a törvényjavaslatot tárgyaló Kulturális Bizottság részletes vitát lezáró javaslatai az eredeti javaslatokat megerősítő, azok megvalósulását segítő és szinte kivétel nélkül technikai, nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaztak csak. A beérkezett képviselői módosító indítványt is figyelembe vettük a törvényjavaslatban, ezáltal a jogszabály pontosabbá, közérthetőbbé vált.

A szakmai vitában felmerülő témakörök közül összefoglalás-jelleggel néhányra kitérnék. A vita során ellenzéki részről többször is felmerült, hogy miért a gazdaság szolgálata, kiszolgálása kerül előtérbe, és miért nem a fiatalok és a társadalom hosszú távú érdekei. Azt kell hogy mondjam, e felvetés valójában erőltetett számomra, mert a két szempont gyakorlatilag nem választható el egymástól, hiszen ha a szakképzési rendszer rugalmas harmóniában működik együtt a gazdaság rendszerével, segítve, kiszolgálva annak működését, akkor az mindenképpen előnyös hatással van a szakképzésben részt vevő tanulókra is, biztosítja a gazdaság által elvárt tudás megszerzését, és ezzel elősegíti az életben való boldogulásukat. A gazdaságnak sem érdeke az egysíkúan képzett, rugalmatlan munkaerő jelenléte, hiszen ilyen dolgozókkal ma már egyáltalán nem lehet hosszú távon helytállni a gyorsan változó piaci környezetben.

A szakképzési törvény módosítása vonatkozásában örömmel tapasztaltam, hogy egységes képviselőtársaim véleménye abban, hogy az elsősorban technikusképzési célú szakgimnáziumi rendszer rugalmasabbá tétele egyértelműen támogatandó cél.

(16.50)

Az úgynevezett mellék-szakképesítés választhatóvá tétele, illetve elválasztása az érettségitől segítséget nyújt további alternatív, az adott ágazathoz igazodó tanulási utak kialakítására, lehetőséget biztosít a közismereti és szakmai képzési tartalmak arányának az érintett tanulók céljaihoz jobban idomuló kialakítására.

Képviselőtársaim hangsúlyozták a valós munka­erő­piaci körülmények közötti gyakorlati képzések fontosságát is, amelynek biztosításához feltétlenül szükséges a gyakorlati képzés finanszírozási feltételeinek folyamatos javítása, a nem iskolai gyakorlati képzésnek helyt adó szervezetek számának növelése. Ezért is időszerű, hogy a törvényjavaslat a kis- és középvállalkozások számára a szakképzési hozzájárulás rendszerében a jelenleg is elérhető támogatási formákon túli további kedvezmények körét nyissa meg. Továbbá az egyéb szervezetek, például az alapítványok, költségvetési szervként működő intézmények, közintézetek számára lehetővé teszi, hogy a tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén is elszámolhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére.

E törekvésekhez kapcsolódik az a tanulóknak a gyakorlati képzők közötti egyenletes eloszlását, a minőségi és nem mennyiségi képzési folyamatokat segítő rendelkezés, amely alapesetben 12 fős lehetséges tanulói létszámot határoz meg gazdálkodó szervezetenként. Alapvető tévedés azonban e rendelkezésre korlátozásként tekinteni, hiszen magasabb tanulói létszámok megjelenése esetén a gazdasági kamara bármikor felmentést adhat e keretszám alól a megfelelő feltételekkel rendelkező gyakorlati képzőknek.

Már korábban is utaltam rá, hogy a viták során felvetődött az is, hogy a várható jövőbeni mun­ka­erőpiaci igények megjelenítésére fokozottan kell törekedni a szakképzésben. Ezt a célt a gazdaság szereplőinek a szakképzés szabályozási rendszerébe eddiginél is közvetlenebb bekapcsolódását lehetővé tevő ágazati készségtanácsok rendszere hivatott biztosítani. A jövőben megalakuló készségtanácsok tagjai ugyanis az első vonalból vannak, és közvetlen kapcsolatban vannak, napi ráhatással bírnak a gazdasági, technológiai változásokra, az ipar 4.0 folyamatokra, így tanácsadó tevékenységükkel hatékonyan segíteni tudják az adott ágazat jövőbeni készségszükségleteinek megértését, analizálását, a képzések keretében elsajátítandó kulcskompetenciák azonosítását, meghatározását és a megfelelő lépések előkészítését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy ellenzéki képviselőtársaim nem nyújtottak be módosító indítványt, úgy vélem, a bizottsági részletes vita során megértették az általános vitán még félreértett vagy félremagyarázott szakpolitikai törekvéseket, a felnőttképzés és az iskolai rendszerű képzési forma különbözőségeit, a rövidebb ciklusú, államilag támogatott képzések bevezetésének lényegét. Hiszen teljesen világos, hogy a példaként felemlegetett 30 órás képzési programok nem lehetnek az iskolai rendszer részei, amely több száz tanórát magába foglaló félévekre tagolódik. E képzési idő éppen arra elegendő, hogy a felnőttképzés területén még inkább a vállalati belső képzési szférában lehetőséget adjon a továbbképzésekre, ismeretfelújító képzésekre vagy egy új berendezés üzemeltetéséhez szükséges ismeretbővítésre. Mindezen változtatásokkal biztosítani lehet a változásokhoz alkalmazkodni képes munkaerő gyorsabb képzését és átképzését, elősegítve a munkaerőhiány által keltett feszültségek oldását, valamint az államilag támogatott képzések hatékonyságának jelentős javítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján összegzésképpen elmondhatom, hogy a szakképzési és felnőttképzési rendszer egyes elemei módosításának e törvényjavaslatban meghatározott szakmai irányával és lépéseivel mindannyian egyetértenek. Bár ellenzéki képviselőtársaim a módosító indítványok bizottsági szavazásakor még tartózkodtak, de az elmondottak alapján már abban bízom, hogy támogatni fogják és megszavazzák jelen törvényjavaslatot. A vázolt célok politikai hovatartozástól függetlenül segítik a társadalmi és gazdasági fejlődést, az egyének boldogulását, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 96 2018.02.19. 2:13  93-100

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Négy éve, sőt azt lehet mondani, hogy több mint négy éve folyamatosan teszik fel ezeket a kérdéseket, és nem akarják elfogadni vagy nem akarják elismerni azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányzat az elmúlt időszakban a devizahitelben érintettek ügyében tett, és számtalan olyan intézkedést hozott, amely sokak számára a probléma megoldását jelentette, vagy sokak számára megkönnyítette a probléma megoldását. A kormány nemcsak tárgyal és nemcsak tárgyalni akar, hanem tett a devizahitelesek ügyében, nagyon-nagyon sok olyan megoldási javaslat meghozatalával vagy törvény meghozatala lehetőségének a biztosításával, ami ezeket a problémamegoldó kérdéseket kezelte. Nálam van egy háromoldalas olyan anyag, amely szinte lépésről lépésre mutatja be 2010 óta, hogy milyen megoldásokat tett a devizaadósok érdekében a kormányzat törvényjavaslat-módosítással, törvények meghozatalával vagy éppen rendeletek meghozásával. Számtalan lépésben tette ezt, körülbelül itt 12-13 olyan pont van, amely lépésről lépésre ezeket a megoldásokat adta lehetőségként. (Szilágyi György közbeszól.)

A legutoljára például egy olyan törvénymódosítás született, aminek a segítségével április 30-áig kilakoltatásra nem kerülhet sor (Z. Kárpát Dániel: Nem igaz! Hazudsz!), aminek a meghozatalára a Kereszténydemokrata Néppárt politikusai tettek javaslatot. De el lehet mondani azt, hogy az 2014-15 során végigvett intézkedések döntő többségében megoldást biztosítottak a devizahitelezés problémájára. Az elszámolás keretében a bankok közel 750 milliárd forintot írtak jóvá az ügyfelek számláin, ami egy óriási összeg annak figyelembevételével is, hogy hány embert érintett. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 100 2018.02.19. 1:10  93-100

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Azt mondta, hogy pusmognak. Jellemző, a négy év munkáját mutatta be, hogy mit csinálnak önök: pusmognak, állítanak valamit (Z. Kárpát Dániel: Nem igaz!  Szilágyi György: Van kilakoltatás vagy nincs?), majd ha az érdekük úgy kívánja, akkor pont az ellenkezőjét állítják. Tehát az érdekeiknek megfelelően, ahogy éppen elvárják önöktől, vagy ahogy az érdekeik kívánják, úgy politizálnak. (Z. Kárpát Dániel: Válaszolj a kérdésre!  Szilágyi György: Van kilakoltatás vagy nincs?) Önök vezettek félre több százezer embert akkor, amikor demagóg módon próbáltak nem valós állításokkal félrevezetni jó néhány devizahitelest. (Szilágyi György: Van kilakoltatás vagy nincs?)A tények pedig azok, hogy az elmúlt időszakban számtalan olyan intézkedés történt, ami az elmúlt időszakban a devizahiteleseknek segített. Például a végtörlesztés körülbelül 170 ezer embernek adott lehetőséget arra, hogy kifizesse a hitelét. (Dr. Apáti István: Van kilakoltatás?) Az árfolyamgát sok százezer embernek segített. (Szilágyi György: Van kilakoltatás vagy nincs?) A Nemzeti Eszközkezelő felállítása közel 35 ezer család gondját oldotta meg. (Szilágyi György: Van kilakoltatás vagy nincs?)

Mi ezt tettük, önök pedig szájaltak négy éven, vagy ha úgy vesszük, nyolc éven keresztül. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)