Készült: 2020.07.02.22:14:04 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 192 2016.10.10. 2:01  189-192

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére válaszolva, természetesen ez a 400 új munkahely komoly lépést jelent a piaci foglalkoztatás területén ebben a hátrányos térségben. A munkahelyek számának növelésén túl, hisz ön mondott adatokat, én szeretném az országos adatokat ismertetni, a 2010-es kormányváltás óta 680 ezerrel többen dolgoznak hazánkban, amiből a versenyszféra körülbelül 450 ezer fős növekedést mutat.

Az egyik kiemelt foglalkoztatáspolitikai célkitűzésünk a munkaerőpiac területi különbségeinek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek fokozatos felzárkóztatásával. Ezért olyan szabályozási és támogatási rendszert dolgoztunk ki, ami a hátrányos helyzetű térségek felé orientálja a befektetőket. A kormány a hátrányos helyzetben lévő térségek kiemelt fejlesztése érdekében hozta létre a szabad vállalkozási zónákat 2013-ban, ahol az új munkahelyek létesítéséhez lényegesen nagyobb támogatásokat és kedvezményeket vehetnek igénybe a vállalkozások.

Az autóipari alkatrészeket gyártó német Rosen­berger cég nyírbátori beruházása is azt támasztja alá, hogy ez a politika sikeres. A 3,1 milliárd forint értékű zöldmezős beruházáshoz a kormány a beruházás­ösztönzési célelőirányzatból 858 millió forinttal járult hozzá. A vállalat fejlesztési terveit - amely megvalósulása esetén mintegy 400 ember számára teremt új munkalehetőséget a térségben - a Nemzeti Foglalkoztatási Alap eszközeivel is támogatjuk, a kiegészítő munkahelyteremtő támogatás előkészítése jelenleg folyamatban van. Erről várhatóan a következő hónapokban születhet döntés.

Így, még egyszer megismételve az első mondatomat, a 400 új munkahelynek nyilvánvalóan nagy jelentősége van a térség foglalkoztatási adatainak és foglalkoztatási helyzetének javításában. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 59 2016.10.17. 4:14  56-62

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azért szeretném kérni a felszólalása után, hogy ebben a mindannyiunk számára fontos kérdésben az elvárható tárgyilagossággal és felelősséggel nyilvánuljon meg. Nincs szó semmilyen kozmetikázott statisztikáról, az adatok nyilvánosak, mindenki számára elérhetők. A rendelkezésre álló statisztikai adatok azonban az önök túlzott aggodalmát nem támasztják alá.

Ezért szeretném ismertetni önökkel, hogy a KSH 2014. évi kutatási jelentésében az szerepel, hogy mintegy 350 ezer magyar él tartósan a világban, akik a rendszerváltás óta hagyták el időlegesen, hosszabb-rövidebb időre Magyarországot. Nem 2010 óta, ahogy ön állítja, hanem 1989 óta történt mindez. Ennek semmi köze nincs a jelenlegi kormányzati politikához. A nemzetközi mobilitás élénkülése egyértelműen a rendszerváltozással és az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal köthető össze. Az említett tartósan külföldön élők közül további mintegy 100 ezer magyar állampolgár dolgozik havonta külföldi telephelyen, akik életvitelszerűen Magyarországon élnek. Ők jellemzően szezonális munkát végeznek az Unió más tagállamaiban.

Szeretném tájékoztatni önt, hogy az IMF egy nemrég közzétett jelentése megállapította, hogy az elmúlt 25 évben 10 milliós nagyságrendben hagyta el Európa közép-, keleti és délkeleti térségét munkavállalás céljából munkavállalók tömege. Ezen belül három olyan országot jelöltek meg, ahol a migrációs egyenleg pozitív maradt, ez Csehország, Szlovénia és Magyarország. Nem gondolom, hogy az IMF Magyarország javára kozmetikázta volna az adatokat.

Mindebből az derül ki, hogy a munkaerő nemzetközi vándorlása nem egy sajátos magyar jelenség, hanem gyakorlatilag az egész világra kiterjedő folyamat. A legfejlettebb országok között is jelentős munkaerőmozgás tapasztalható, például Európából Amerikába történik mindez. Szeretném jelezni, hogy a legfejlettebb európai országokból is jelentős mennyiségben mennek el munkavállalók például Amerikába.

Szeretném újra elmondani, hogy a régióból a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű az elmúlt évtizedben, miközben többször is elhangzott a Ház falai között, hogy Romániából 10 százaléknyi ember ment el, Lengyelországban 6 százalék körüli volt a migrációs ráta, vagyis az országukat elhagyóknak a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya nagy volt, addig nálunk ez 2-3 százalék között mozgott. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Minden relatív.)

(12.50)

A KSH legújabb adatai szerint az éves mozgás az elmúlt évben közel nullszaldóssá vált, tehát a dinamikája jelentős mértékben csökkent. Ezt is többször elmondtuk már, és elmondtam én személy szerint is a Ház falai között.

Magyarország esetében ‑ és akkor itt a bérekről is, hiszen arról is szót ejtett, néhány szót hadd szóljak ‑ elindult egy dinamikus bérfelzárkóztatási folyamat: 2010-ről 2015-re a reálbérek országosan 15,4 százalékkal emelkedtek, és az idén az első hét hónapban 7,4 százalékkal bővült a bérek reálértéke, vásárlóértéke. Ezenfelül még azt is el kell mondani, hogy Magyarországon egy rendkívül dinamikus foglalkoztatásbővülés is tapasztalható, és éppen ezért furcsa a felvetése a külföldi munkavállalók kapcsán, mert egyre kevesebb külföldi, harmadik országbeli vállal Magyarországon munkát, tavaly mindössze 5 ezer munkavállalási engedély kiadására került sor, miközben a kvóta 59 ezer volt. Nem gondolhatja komolyan, képviselő úr, hogy 5 ezer külföldi munkavállaló feszültséget okoz a magyar munkaerőpiacon, ahol ma már közel 4,4 millióan dolgoznak.

Erősen kell hangsúlyoznom, hogy a kormányzati szándék egyértelmű: nem külföldiekkel, hanem alapvetően magyar munkavállalókkal kívánjuk megoldani a vállalkozások munkaerőgondjait. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 99 2016.10.17. 1:56  96-99

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy hallgattam önt, és ha nem tudtam volna, hogy ki teszi fel a kérdést, akkor akár az is eszembe juthatott volna, hogy vajon melyik baloldali párt, az MSZP vagy éppen a DK részéről hangzik el ez a kérdés. De ha igaz az, amit ön mondott, hogy felkészültek, akkor bizonyára tudják, hogy a négynapos munkahét alkalmazására a munka törvénykönyve jelenleg is széles körben biztosít lehetőséget.

A munkáltató a működési rendjére figyelemmel kialakíthatja a négynapos munkahetet. A munkarendet meghatározhatja akként, hogy a hét négy munkanapjára oszt be munkaidőt, ha az megfelel működési sajátosságainak és biztosítja számára a hatékony működést, mint ahogy az ön által említett példa is mutatja, hogy megteheti ezt.

Nincs akadálya annak, hogy az általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkabeosztással a munkáltató például a heti négyszer tíz órát beossza munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban. A munkaidőkeretben a munkáltató rugalmasan gazdálkodhat a munkaidővel, a munkavállaló számára pedig kedvező feltételeket teremt a pihenőidő, illetve a szabadidő igénybevételéhez. Így tájékoztathatom a képviselő urat, hogy a hatályos szabályozás ösztönöz a munkaidő rugalmas megszervezésére, továbbá megfelelő kereteket biztosít a négynapos munkahét kialakításához, így a kormány részéről külön intézkedés ennek elterjesztésére nem indokolt, mert az munkaviszonyba való túlzó állami beavatkozást valósítana meg. Szerintem bőven elég az, hogy a lehetőség megteremtődött, és az a munkaadó, aki élni akar ezzel a lehetőséggel, tehát eltérő módon osztja be a munkavállaló munkaidejét, ezt megtehesse.

Még egyszer szeretnék visszautalni rá, látja ön is a példáját felhozva, hogy vannak olyan munkaadók, akik ezzel a lehetőséggel élnek, és tudják alkalmazni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 8 2016.10.24. 5:11  5-8

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Bár messze áll tőlem, hogy bármiféle személyeskedésbe belemenjek, de mégiscsak kell egy példát mondanom, például azt a példát a felvetéseivel és a gondolataival kapcsolatban, hogy én önnel ellentétben a versenyszférában is dolgoztam, sőt, azt is kell mondani, hogy fizikai munkát is végeztem már életemben, ezért tudom, hogy miről beszélek akkor, amikor versenyszféráról, elsődleges munkaerőpiacról, munkavállalásról és nem túl magas béreken való munkáról beszélek. Valószínű, hogy ön nem tudja pontosan azt, hogy amikor egy-egy példát hoz vagy amikor csapongva különböző területekre betéved, mi is a valóság azokban a gondolatokban, azokban a megfogalmazott mondatokban, amit mond.

Ugyanis Magyarországon a gazdasági fordulatot követően a versenyszektor munkaerő-keresletének az élénkülésével egy időben természetesen értelemszerűen nő az álláskeresők száma és a munkaadók üres álláshelyeinek a száma, így az aktivitás, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésen értendő aktivitás is megnő, és a munkavállalók keresése is megnő. Így alakult ki az, hogy az aktivitás megnövekedése mellett egy jelentős munkanélküliség-csökkenés következett be úgy, hogy ez már ma Magyarországon 5 százalék alatt van az utolsó adatok alapján, 4,9 százalék. S ahogy ön is mondja, éppen azért, mert a gazdaság megnövekedett a kormány gazdaságpolitikájának a következtében is, vannak olyan területek a gazdaságban, olyan foglalkoztatási területek, ahol a munkaerő iránt jelentős verseny alakult ki, keresik a jól képzett szakembereket, és keresik azokat az embereket, akik adott területen dolgozni akarnak. Úgy, ahogy ön az előbb felsorolta, például ilyen a feldolgozóipar, az egészségügy, a szolgáltatás bizonyos területei vagy éppen az építőipar.

De az állam, a kormányzat célja az, hogy egy versenyképesebb állam jöjjön létre, egy versenyképesebb állam alakuljon ki. Magyarországon ma 20 és 30 százalék között van az állam által foglalkoztatottak száma. Ez, ha Közép-Európa más államait hasonlítjuk össze, Szlovákiát, Lengyelországot vagy éppen Németországot, 10-20 százalék körül van. Tehát azt lehet mondani, hogy az állam által foglalkoztatottak száma még mindig elég nagy Magyarországon a más országokkal való összehasonlításban.

A digitalizáció terjedése lehetővé teszi, hogy létszámcsökkenés jöjjön létre ezen a területen, de éppen azért, mert ezeket az embereket át kell segíteni, át kell vezetni az elsődleges munkaerőpiac más területére, ezért egy Karrier Híd-programot folytat a kormányzat, és ennek a segítségével az ő elhelyezkedésük könnyebb lesz. Tehát a közszférából eltávozók lehetőséget kapnak arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni.

Általánosságban tehát nem lehet kezelni, illetve kielégíteni a versenyszféra munkaerőigényét a speciális szakismeretekkel és gyakorlattal rendelkező alkalmazotti létszámmal a közszférából, ugyanakkor vannak olyan szakmacsoportok, ahol ezek az emberek vagy átképzés nélkül, mert eleve megvan az ismeret a birtokukban, ami szükséges az állás betöltéséhez, vagy átképzés segítségével be tudnak állni a munkahelyre. Természetesen senki sem gondolt arra, mint ahogy itt próbálta sarkítva elferdíteni a szándékokat és a valóságot, hogy mondjuk, egy nagyon jó pénzügyi szakemberből, aki pénzügyi osztályvezetőként vagy előadóként dolgozott a közigazgatásban, kőműves lesz, vagy az építőiparban valamilyen másfajta szakipari munkát fog végezni. Ez az önök gondolata, erre senki nem gondolt, hanem a megfelelő helyet kell mindenkinek megkeresni, a megfelelő helyét kell mindenkinek megtalálni.

A költségvetési szektor munkaerő-kereslete a versenyszférával ellentétben nem élénkült az elmúlt évben, tehát nem igaz az, amit ön mondott, hogy általánosan és globálisan munkaerőigény merülne föl a közszférában. Azt lehet mondani, hogy bizonyos területeken van ilyen igény, más területeken viszont munkaerő-felesleg van. Például az egészségügyben ilyen helyzet van, ott munkaerőigény van, de a köznevelésben, a közoktatásban ez nem igaz.

Összességében azt lehet mondani, a kormányzatnak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem az, hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás, a közszférában lehetőség szerint csökkenjenek a foglalkoztatottak, és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni. Számokról azért nem lehet beszélni, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem lehetőséget biztosít, és a helyzetet kezeli a mindenkori foglalkoztatás- és gazdaságpolitikájával.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 98 2016.10.24. 4:09  95-101

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Furcsa egy olyan párt képviselőjétől hallani ezeket a kérdéseket, amelyeket ön feltett, amelyeket önöktől hallottunk, amelynek kormányzása idején került a magyar gazdaság olyan sérült állapotba (Gőgös Zoltán: Ne beszélj mellé!), hogy az egyik legsérülékenyebb, az egyik legnehezebb helyzetben levő gazdaság volt 2010-re (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.), az önök kormányzása után. (Bangóné Borbély Ildikó: Ennek mi köze van hozzá? ‑ Az elnök csenget.)

Sok köze van, képviselő asszony, ehhez, amit mondani fogok, mert önök teremtették azt a helyzetet, hogy ezt a formát be kellett hozni, ugyanis tájékoztatni szeretném önt arról, hogy a letelepedési magyar államkötvény konstrukciójának létrehozása előtt megvizsgáltuk azt, hogy a nemzetközi tapasztalatok mit mutatnak, hisz Európában, az Európai Unióban nem ismeretlen ez a konstrukció.

(15.30)

Ennek a munkának a során az egyik legfontosabb szempontunk az volt, hogy úgy nyissuk meg a magyar gazdaságba történő befektetés, illetve a letelepedés lehetőségeit, hogy ezzel segítsük a gazdaságunk fejlődését. Vagyis a kötvények révén azok a külföldi befektetők jöhettek hazánkba, akikről joggal feltételezhető, hogy hozzájárulnak gazdaságunk teljesítményéhez, és képesek részt venni a munkahelyteremtésben.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy biztonságunk is nagyon fontos szempont ebben az ügyben, ezért azok, akik letelepedési kötvény vásárlását kérelmezik, négyszeres szűrőn esnek át. Ez a mai nap folyamán többször elhangzott, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség is ellenőrzi őket. A szigorú ellenőrzések lefolytatására pedig a korábbi 8 nap helyett most már 30 nap áll rendelkezésükre ezeknek a szerveknek, hogy minél alaposabb munkát végezhessenek.

Visszatérve a kötvényekre, tájékoztatnom kell képviselő asszonyt arról is, hogy szemben minden más államkötvénnyel, a letelepedési kötvény fontos nemzetgazdasági előnye az, hogy nem adhatják el a befektetők az ötéves futamidő alatt. Ezért ezek a piaci turbulenciák esetében is stabil, ki nem vonható forrást jelentenek az adósságfinanszírozásban. (Dr. Legény Zsolt: És helikopterbérlet is jár hozzá?)

Amint azt képviselő asszony is jól ismeri, a közvetítő cégeket az Országgyűlés Gazdasági bizottsága nyílt ülésen választja ki és hagyja jóvá, a bizottságban egyébként az önök képviselői is, tehát nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki képviselők is képviseltetik magukat, így az átláthatóság megoldott a parlamenti pártok esetében. (Általános zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

Kérdésére válaszolva: természetesen a nyár végén és az ősz elején Varga Mihály miniszter úr a miniszterelnök úrtól valóban kapott felkérést az adósságstratégia, ennek keretein belül pedig a letelepedési államkötvény programjának felülvizsgálatára. Az adósságstratégia felülvizsgálatával kapcsolatos munka jelenleg is folyamatban van. Ennek keretében megvizsgáljuk többek között azt is, hogy a konstrukció előnyei még mindig fennállnak‑e a jelenlegi feltételek mellett, és a kibocsátás révén elérhetjük‑e azokat a célokat, amelyeket 2013-ban kitűztünk. Ennek lehet függvénye, hogy az elkészülő jelentés alapján a kormány napirendjére veszi-e, és ha igen, akkor milyen ütemezés mellett a letelepedési kötvények programjának áttekintését.

A számokról pedig, amit itt ön mondott, hogy hányan tudtak tartózkodási engedélyt kapni ezeknek a kötvényeknek a megvásárlása révén, az a töredéke, amit ön mondott; nem tudom, honnét szedi ezeket a számokat. (Demeter Márta: A belügyminiszteri válasz alapján.) Tehát ez nagyon-nagyon fontos, hogy megint olyan számok hangzottak itt el, amelyek a közelében nincsenek a valóságnak, a tényeknek.

Összességében mondva: fontosnak tartom azt, hogy a letelepedési kötvény biztonságos adósságfinanszírozási formának bizonyult, és éppen ezért maradt fenn 2013 óta. Természetesen továbbra is vállalom azt, amit mondtam, hogy a felülvizsgálata folyamatban van, ez jelen pillanatban, a mai napokban is folyik. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 24 2016.10.25. 5:07  17-24

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy ön is említette, a magyar gazdaság 2013 második felétől tartós növekedési pályára állt, aminek eredménye, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatás, emelkednek a bérek, és csökken a munkanélküliség. A KSH legutóbbi, 2016. július-augusztus havi adatai szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 386 ezer fő volt. Ez azt jelenti, hogy a munkából élők száma im­már 31 hónapja folyamatosan meghaladja a 4 millió főt.

A 2010-es kormányváltás óta megfigyelt 677 ezer foglalkoztatásnövekedésből 449 ezer a hazai versenyszférában ment végbe, tehát a hazai versenyszféra vette föl a legtöbb dolgozót az ágazatok közül. Világosan látszik tehát, hogy a foglalkoztatásbővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt az elmúlt hat évben. A foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról növekedett jelentős mértékben, ha a 15-65 év közötti korosztályt nézzük, akkor 67,1 százalékra, ha a 20 és 65 év közötti korosztályt nézzük, ahogy ön is említette, 70 százalék fölé nőtt ez a foglalkoztatottság. A kedvező folyamatok értelemszerűen a munkanélküliség alakulásában is tetten érhetők, a munkanélküliek száma 235 ezerrel csökkent 230 ezer fő alá a legutóbbi mérés alapján, így a 2010-ben mért 11,6 százalékos munkanélküliség helyett már 4,2 százalékos ez a mutató. Tehát jelentős mértékben csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon.

(11.50)

A kedvező gazdasági folyamatok a dolgozó emberek jövedelmét is jelentős mértékben emelték, annak alakulásában is visszatükröződik, hiszen ha csak a minimálbért nézzük, jelentős mértékű növekedés következett be, a minimálbért 111 ezer forintra, illetve a garantált bérminimumot 129 ezer forintra emeltük föl 2016. évtől. Ez 5,7 százalékos növekményt jelentett, a gyakorlatilag nulla infláció és az 1 százalékpontos adócsökkentés eredményeként a minimálbér reálértéke így 7,2 százalékkal erősödött. Ilyen mértékű reálnövekedés 2002 óta egyetlen évben sem következett be a kötelező legkisebb bérek tekintetében.

A legutóbb közzétett augusztusi béradatok is a munkavállalók szempontjából nagyon kedvező évről tanúskodnak, az év nyolc hónapjában nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek 6 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,6 százalékkal, a reálkeresetek pedig 7,5 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőtti szintet. Ez megszakítás nélkül több mint három és fél éve tartó folyamatos emelkedést jelent reálértékben. A reálbérek emelését az adócsökkentés és a nulla közeli infláció is segíti, ezért fordulhat elő az a szokatlan, de a vállalkozások és a munkavállalók számára egyaránt rendkívül előnyös helyzet, hogy a reálbérek növekedése jelentősen meghaladja a bruttó bérek emelkedését.

Azt is láthatjuk, hogy a reálbérek a magán- és állami szférában egyaránt emelkednek. A versenyszféra gyorsuló, I-VIII. hónapban átlagosan 6,8 százalékos, augusztusban például a legutolsó mérés alapján 7,2 százalékos reálbér-dinamikája összefüggésbe hozható az év elején jelentősen megemelkedett minimálbérrel és garantált bérminimummal, valamint a vállalatok azon törekvésével, hogy az egyre inkább tapasztalható munkaerő iránti versenyt a bérek emelésével is mérsékeljék.

A közfoglalkoztatás nélkül számolt közszféra ‑ és térjünk rá a közszférára ‑ január-augusztusi átlagosan 11,4 százalékos reálbér-növekedése még a versenyszféráét is csaknem kétszeresen meghaladta, köszönhetően az ön által is említett kormányzati bérintézkedéseknek. Így 2016-ban folyamatban vannak olyan jelentőségű béremelések, mint a több évre, 2013-ban meghirdetett pedagógus-, 2015-ben elindult rendvédelmi és honvédelmi életpályaprogram, az idén év elején startolt felsőoktatási bérrendezés, a NAV-osok bérrendezése, az egészségügyben bekövetkezett bérrendezések, a szociális területen és tervezett módon a közigazgatásban dolgozók számára bevezetendő életpályamodell és -program.

Tehát összefoglalásképpen el lehet mondani, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kedvező tendenciák fennmaradjanak, és a bé­rek a jövőben is érzékelhetően emelkedjenek. Ehhez alapvető fontosságú a hazai gazdaság versenyképességének javítása, amivel kapcsolatosan folyamatos kapcsolattartás és tárgyalás történik a versenyszféra, a gazdaság részvevőivel, és remélhetőleg ezek az eredmények a további gazdasági növekedést, így a foglalkoztatás növekedését és a reálbér növekedését is eredményezik.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 76 2016.11.02. 2:21  73-76

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bár az eredeti kérdésében nem szerepeltek ezek a kérdések, de mindenképpen szeretnék válaszolni. Remélem, hogy megnyugtató válaszokat fog kapni, hisz a gondolataiból és a kérdéseiből ‑ mind az írásban, mind a szóban megfogalmazott kérdéseiből ‑ az derült ki, hogy nem tájékozott kellően a tekintetben, hogy milyen célok és milyen okok motiválták a szakképzés átalakítását. Kettőt mindenképpen szeretnék megemlíteni, amelyek összefüggenek az ön gondolataival és a kérdésével.

Az egyik legfontosabb cél az volt, hogy a szakképzés, a szakképzésben eltöltött évek ne jelentsenek zsákutcát az ott tanulók számára, s intézménytípustól függetlenül mindenki számára lehetőség nyíljon a továbbtanulásra.

A másik fő cél az volt, hogy úgy alakítsuk át a szakképző intézményeket és a szakképzést magát, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzés alakuljon ki, olyan képességek és tudás jöjjön létre a leendő szakmunkások birtokában, amivel eredményesen el tudnak helyezkedni, és jó munkát tudnak végezni. Ezért vontuk be többek között a vállalkozók világát, a gazdaságot legjobban ismerő társaságot, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát abba az átalakító munkába, ami az elmúlt időszakban történt.

De hogy a szakgimnáziumokról és az ott folyó képzésekről is beszéljek: természetesen mind a pedagógusok, mind a szakoktatók megbecsülése folyamatosan történik. A pedagógusok béremelése ezt jelenti, és a szakoktatók felvételét és megbecsülését is nagyon-nagyon fontosnak tartjuk. De hogy megfelelő tudással rendelkezzenek a szakgimnáziumban tanuló diákok, már többször elmondtuk, hogy az ottani érettségi egyenrangú a gimnáziumi érettségivel, a szakképzésben viszont több tudást tudnak magukénak, hisz emelt óraszámban is tanulhatják a szakmájukhoz, a szakképesítésükhöz szorosan kapcsolódó anyagokat.

Tehát nem igaz az, amit állít, hogy a szakképző iskolákban a szakképzést nem megfelelő hangsúllyal és megfelelő módon végzik az ott dolgozó pedagógusok. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 88 2016.11.02. 1:54  85-88

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által elmondottakkal ellentétben a hatályos munkajogi szabályok a korábbiakhoz hasonlóan rendelkeznek a munkaviszony létesítésével és bejelentésével kapcsolatos kötelezettségekről. Szigorúan tilalmazzák a bejelentés nélküli foglalkoztatást, hasonlóképpen változatlan a munkaügyi ellenőrzésről szóló tör­vénynek a bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos szankciórendszere.

A munkaügyi hatóság ellenőrzési tervei évek óta kiemelt feladatként határozzák meg a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárását és visszaszorítását. (Gúr Nándor folyamatosan közbeszól.) A munkaügyi hatóság létszáma az elmúlt években tényleg csökkenő tendenciát mutatott, azonban 2010 óta így is 1 milliónál több munkavállaló foglalkoztatásának körülményeit vizsgálta meg a hatóság. A munkaügyi ellenőrzések rendszere és hatékonysága azonban ez­zel párhuzamosan növekedett. Az ellenőrzések hatékonyságának növekedését mutatja az ellenőrzéssel érintett munkáltatók, munkavállalók, valamint a jog­sértéssel érintett munkáltatók, munkavállalók száma közötti olló szűkülése. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait.

Képviselő úr következtetésével szemben a meglátásom szerint az, hogy az adóhatóság és a munkaügyi ellenőrzést végző munkatársak egyre több ügyet derítenek föl, ez nem a feketegazdaság növekedésére utal, hanem arra, hogy az adóhatóság és a munkaügyi hivatal munkájának hatékonysága javul. Az, amit ön elmondott, az az önök idejében volt igaz, és éppen azért vannak ilyen nagy számok, mert most kezdjük rendbe tenni az önök által elhibázott foglalkoztatáspolitikai tevékenységet. (Gőgös Zoltán: Azért ezt nem gondolod komolyan, ugye?) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 8 2016.11.07. 5:18  5-8

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az MSZP-s nyilatkozatokkal nem kívánok foglalkozni, mert az élet nap mint nap cáfolja azok valóságtartalmát, azok igazát, ha a foglalkoztatásról, ha a gazdaságfejlesztésről, gazdaságfejlődésről, gazdasági mutatókról vagy éppen a bérek emelkedéséről van szó. De mindenképpen szót kell ejteni arról a témáról, amit ön felhozott, hisz a béremelésről beszélt, de mielőtt arról néhány szót mondanék, én is szeretnék a foglalkoztatással is foglalkozni néhány szóban.

Amellett, hogy jelentős mértékben emelkedtek mind nominálisan, mind nettó értékben, mind reálértékben a bérek Magyarországon, emellett jelentős foglalkoztatásnövekedés is bekövetkezett az elmúlt időszakban, köszönhetően annak a gazdasági környezetnek, ami körülvesz bennünket, és természetesen azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyeket az elmúlt időszakban hozott a kormányzat vagy parlamenti, vagy kormányzati döntéssel.

Ez azt jelenti, ha a foglalkoztatást nézzük, hogy 2010-hez képest jelentős mértékben növekedett a foglalkoztatás, több mint 670-680 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, és ezek nagy része, körülbelül kétharmada a versenyszférában tudott elhelyezkedni.

(13.20)

Ez mutatja igazán azt az eredményes gazdaságpolitikát, amit a kormányzat az elmúlt időszakban vitt. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak száma 32 hónapja meghaladja a 4 millió főt, tehát egy jelentős mértékű foglalkoztatásnövekedés következett be az elmúlt időszakban. Ez azt jelenti, 2010-től nézve a számokat, hogy a foglalkoztatási ráta 59,1 százalékról ‑ ha a 20-64 éves korosztályt nézzük ‑ 72 százalékra javult, tehát nagyon közel vagyunk ahhoz az európai uniós célhoz, amit az Európai Unió önmagának kitűzött, a 75 százalékos foglalkoztatást.

Ezzel egy időben folyamatosan emelkednek most már több mint három éve a bérek, ahogy ön is elmondta, köszönhetően annak, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot a versenyszféra és a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel egyeztetve a kormányzat folyamatosan fölfelé mozdította, emelte minden évben, így jelentős mértékben növekedett a minimálbér nemcsak nettó és nominális értékben, hanem reálértékben is. Közel 50 százalékos emelést jelentett ez bruttó értékben, és több mint 10 százaléknyi, 15 százaléknyi reálérték-növekedést mutat a minimálbér vizsgálata.

Emellett jelentős mértékben növekedett a versenyszférában is a bérek reálértéke. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi év végéig közel 15 százalékos reálérték-növekedés volt, és ebben az évben ‑ az első nyolc hónap kimutatásai alapján ‑ 7,5-7,6 százalékos reálbér-emelkedést tudtunk elérni úgy, ahogy a hozzászólásában ön is mondta. Ez azt jelenti, hogy 20 százalék fölött van a reálbér-emelkedés 2010 óta a magyar munkavállalók esetében, ami várhatóan folytatódni fog, hisz jelentős versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, a jól képzett szakemberek, a szaktudás iránt jelentős érdeklődés mutatkozott meg, ami a foglalkoztatásban és a béremelkedésben is megmutatkozik.

De nemcsak a versenyszférában emelkedtek a bérek jelentős mértékben, hanem a közszférában is, hiszen azt el kell mondani, hogy a versenyszférára csak közvetett módon van hatása a kormányzati intézkedéseknek, ott csak ösztönözni lehet a bérek emelkedését. Közvetlenül a közszféra dolgozóira van hatással mindenfajta kormányzati intézkedés. Szeretném felsorolni, hogy a közvetlen intézkedéseknek milyen hatása volt, milyen foglalkoztatási rétegeket, milyen foglalkoztatási ágban dolgozókat érintett a béremelés.

2013-ban indult a pedagóguséletpálya-modell, amelyik öt év alatt körülbelül 50 százalékkal növeli meg 165 ezer pedagógus bérét. A rendvédelmi és honvédelmi foglalkoztatottak számára 2015-ben indult az életpálya. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak 2016-ban indult az életpályamodellje, amelyik összességében 30 százalékos béremelést jelent. Az természetesen bértömegben értendő, amit mondok. Az egészségügyben 2012 óta folyamatosan a különböző foglalkoztatási rétegeket érintő béremelések vannak. Az igazságügy területén mintegy 16 ezer főt érintően 2012-ben már megemelt illetményalapot ‑ 2016-ban és a következő években is tovább növeljük ezt ‑ értek el az ott dolgozók.

A szociális ágazatban, a felsőoktatásban és a köz­igazgatásban is folynak vagy lesznek béremeléssel kapcsolatos intézkedések, tehát ezek a foglalkoztatási rétegek is megkapják a béremelést. Köszönöm szé­pen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 76 2016.11.07. 4:13  73-79

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által elmondottak alapján úgy látszik, hogy nem figyelte az elmúlt hetek történéseit, sőt, azt lehet mondani, hogy az elmúlt hónapok, elmúlt évek történéseit sem figyelte, az elhangzott nyilatkozatokat nem hallgatta meg. Azokra a nyilatkozatokra gondolok, amelyek a magyarországi béremelésre, adócsökkentésre vagy éppen foglalkoztatásnövekedésre vonatkoztak. Ha nem mondta volna el a felszólalását, akkor egyszerűen válaszolnom kéne a kérdésre, de ilyen alapon talán megfogalmazhatnék én is egy kérdést, amit tudom, hogy nincs jogom. De megfogalmazhatnám, amit nem szívesen tennék, mégis megteszek, hogy miért próbálják átverni a magyar embereket önök akkor, amikor ilyen felvezetéssel teszik föl a kérdést.

Ugyanis a tények azok, hogy adócsökkentés történt az elmúlt időszakban, foglalkoztatásbővülés történt az elmúlt időszakban és nagyon jelentős bérnövekedés, nemcsak nominálisan, nemcsak bruttó értékben nézve ezt a bérnövekedést, hanem reálértékben is jelentős bérnövekedés történt az elmúlt időszakban. Az, hogy nem folynak tárgyalások, hogy a kormányzat nem egyeztet a munkaadói, munkavállaló érdekképviseleti szervezetekkel, ez sem állja ki a próbát, ez az állítása sem állja ki az igazság próbáját, hiszen folyamatosan ez történik.

Ha mást nem figyelt volna, csak az elmúlt napokban Varga Mihály gazdasági miniszter úr sajtótájékoztatóján elhangzottakat, ahol bejelentette, hogy a kormányzat egy több évre szóló program kidolgozását és elfogadását tervezi, ami a gazdasági versenyképesség erőteljes javításával összekapcsolva kívánja folytatni a már megkezdett bérfelzárkóztatást. A programról olyan tárgyalássorozatot javasol a gazdasági tárca a kormánynak, amelybe a lehető legszélesebb körben bevonjuk a munkavállalói és a munkaadói szervezeteket is. A szakszervezetek már többször tettek hasonló kezdeményezést, amit meghallgattunk. Most tehát lesz lehetőség a javaslataik újbóli meghallgatására és megvitatására, ami egyébként a minimálbér-tárgyalások során, folytán minden évben megtörténik.

Szemben a képviselő úr sugallatával, a kormány fizetésemelést a gazdasági versenyszektorban nem ígérhet, mivel az alapvetően a munkaadók és a munkavállalók alkujának az ügye. Béremelést ígérni a kormány csak ott tud, ahol ő állapítja meg a béreket, ez gyakorlatilag a közszféra, és ma már, ha jól emlékszem, kétszer-háromszor elhangzott, hogy a közszféra területén milyen jelentős béremelések történtek az elmúlt években, és az elmúlt hónapokban is milyen béremelési folyamatok zajlanak. Így tehát ezen a területen jelentős lépéseket tettünk.

(15.10)

Most azonban a gazdaság reálszférájának szereplőivel való egyeztetésről beszélünk, ahol összefüggésben kívánunk tárgyalni a bérek és a magyar gazdaság versenyképességéről, valamint a gazdaság és a foglalkoztatás szerkezetének javításáról. Így tehát egy komplex programról történő tárgyalássorozatról beszélhetünk, aminek az egyik eleme valóban az, hogy folytatódjon a magyar bérek dinamikus növekedése, a bérek erőteljes felzárkóztatása, amihez a kormányzat a szociális partnerekkel együttműködve keresi a vállalkozások számára ösztönzőbb, kedvezőbb gazdasági környezet megteremtésének lehetőségét. Ezek a tárgyalások a napokban folynak. Az ön informátorai nem megfelelően tájékoztatták önt. A VKF keretében nap mint nap erről tárgyalunk, és körülbelül két-három hetente ülnek össze a felek annak érdekében, hogy megállapodás szülessen. Szeretném megemlíteni azt, hogy a béremelkedés az ön által sugalltakkal ellentétben jelentős volt az elmúlt időszakban. Ahogy ma már elhangzott, több mint 20 százalékos reálbér-emelkedés volt 2010-től napjainkig.

Így látszik, hogy a tárgyalások folynak, a kormány egyáltalán nem kíván a tárgyalások elől elzárkózni, sőt, mint utaltam a tervezett programra, arról szélesebb összefüggésekben és várhatóan hosszabb időtávra tekintve kíván egyeztetni, beleértve a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének kérdését is, bízva abban, hogy a szociális partnerekkel megállapodásra tudunk jutni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 82 2016.11.11. 9:00  81-98

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több, a foglalkoztatást érintő törvény módosítását tartalmazza. A módosítások kisebb mértékűek ugyan, de céljukat és tartalmukat tekintve nagyon fontosak. Elősegítik, hogy a törvények alkalmazására ne visszaélésszerűen, hanem a céljuknak megfelelően kerüljön sor. Ezenkívül segítik a törvények gyakorlati alkalmazását is.

A kormány az elmúlt években nagyon sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért. Elsődleges szándéka volt és ma is az, hogy a foglalkoztatottság javulása elsősorban a versenyszférában valósuljon meg. Akik nem tudnak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, lehetőségük van átmeneti foglalkoztatásban történő részvételre.

(13.10)

Ennek egyik legjobb eszköze a közfoglalkoztatás, valamint a szociális szövetkezetekben történő munkavégzés. Annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás valóban átmeneti jellegű legyen, a közfoglalkoztatottnak is meg kell tennie mindent, hogy a nyílt munkaerőpiacon munkát találjon. Jelenleg a közfoglalkoztatott csak a megfelelő munkahelyet köteles elfogadni. A törvényjavaslat ezt a szabályt továbbfejleszti, kiterjeszti. A jövőben a közfoglalkoztatottnak el kell fogadnia és igénybe kell vennie az állami foglalkoztatási szerv által felkínált képzési lehetőséget is. Így alkalmassá válhat arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedjen. A javaslat a közfoglalkoztatási törvényt is módosítja, ezzel lehetőséget teremt a kötelezettség megszegőivel szembeni fellépésre.

A foglalkoztatási törvény további módosításai pontosító jellegűek, amelyekre részben jogharmonizációs okokból, részben pedig egyértelmű pénzügyi szabályozás érdekében van szükség.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a munkavédelmi helyzet javítását, a munkabalesetek időben történő bejelentését változatlanul fontosnak tartja. A javaslat munkavédelmi törvényt módosító rendelkezései szintén ezt biztosítják, hiszen szigorodnak a munkabaleset bejelentésének szabályai. A sérült mun­kavállalónak továbbra is kötelessége a baleset bejelentése. A javaslat újítása az, hogy a mulasztáshoz jogkövetkezményt fűz. Amennyiben a munkavállaló ezen kötelezettségét elmulasztja, neki kell bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben történt. A módosítás az elektronikus úton való bejelentést is lehetővé teszi, a szabályozással nem sérülnek a munkavállaló jogai, továbbra is lehetősége van a munkáltatói intézkedés ellen jogorvoslattal élni.

A javaslat lehetőséget teremt a Magyar Honvédség vonatkozásában a munkavédelmi tevékenység, valamint a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére. Ez vonatkozik a hatósági tevékenység rendjére, valamint a Magyar Honvédség szervezetéhez jobban illeszkedő érdekegyeztetési szintek meghatározására. A javaslat joghar­monizációs célú rendelkezést tartalmaz. Ennek indoka az egyéni védőeszközökről szóló európai uniós jogszabály megjelenítése. Az új uniós jogszabály módosítja az eddigi elnevezéseket, a javaslat pedig ehhez igazítja a magyar szabályokat.

A bérgaranciáról szóló törvény módosításával a gyakorlati tapasztalatok alapján kisebb változások bevezetésére kerül sor. Egyértelművé válik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend. A módosítás egyenlő bánásmódot biztosít a munkavállalók között a támogatás igénylése során. Ez attól független érvényesül, hogy a gazdálkodó szervezet megszüntetése kényszertörlés vagy felszámolás útján történik. A felszámoló a felszámoláshoz kapcsolódó feladatok ellátására vagyonnal nem rendelkező céghez gyakran vesz fel munkavállalókat. A cél az, hogy a bérgarancia-támogatás ne szolgáljon az eljárás során létrejövő új jogviszonyban a munkabérek és szolgáltatási díjak kifizetésére.

A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a döntéshozó mérlegelje a foglalkoztatás szükségességét. A külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre figyelemmel a javaslat módosítja a törvény illetékességre vonatkozó szabályait. A külföldi székhely különösen a kölcsönbe adók esetében jelenthet problémát. Egyszerűsítésként a szabályozás a fióktelep és telephely szerinti illetékességet írja elő. Ha a gazdálkodó szervezetnek nincs magyarországi képviselete, a törvény kisegítő lehetőségként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. A hatályos szabályozás szerint az állami foglalkoztatási szerv a külföldi bérgarancia-szervezet megkeresésére tájékoztatást ad a felszámolás alatt levő magyar cégekről a külföldi bérgarancia-eljárás lefolytatásához. A módosítás az állami foglalkoztatási szervet is kötelezi arra, hogy külföldi gazdálkodó szervezet esetében meggyőződjön a bérgarancia-eljárás feltételeinek fennállásáról.

Tisztelt Országgyűlés! A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításának egyik fontos indokát a szociális szövetkezetek működése szolgáltatja. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy a szociális szövetkezetekben dolgozók nem elég védettek a visszaélésekkel szemben. A módosítás kiterjeszti az ellenőrzési törvény hatályát a szövetkezeti tag tagi munkavégzésére vonatkozó szabályok betartására. Ez a visszaélések elkerülése, valamint a feketemunka visszaszorítása érdekében szükséges. Az ellenőrzés lehetőségének megteremtése várhatóan meghozza a kívánt eredményt. A javaslat módosítja azt a szankciórendszert, amely a foglalkoztatónak a külföldieket érintő, illetve külföldre irányuló adatszolgáltatási kötelezettsége elmulasztásával kapcsolatos. A hatályban levő rendelkezések eltérő szankciót tartalmaznak a kötelezettségét megszegő belföldi foglalkoztatóra, valamint a külföldi munkáltatóra. A módosítás szerint mindkét esetben tételes összegű közigazgatási bírságot kell alkalmazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális szövetkezetek működése során szerzett gyakorlati tapasztalatok a szövetkezeti törvény módosítását is szükségessé teszik. A foglalkoztatási szövetkezet mint szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, gyakran használják fel ezt a szervezeti formát más jogszabályok előírásainak megkerülésére, ezért a törvénymódosítás hatálybalépésével ez a szervezeti forma megszűnik. Nem ritka ellenőrzési tapasztalat, hogy a szociális szövetkezet a céljától eltérően olyan tevékenységet folytat, amely ellátható hagyományos munkaviszony, esetleg munkaerő-kölcsönzés keretében is. Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy ezt a foglalkoztatási formát csak a kedvezőbb jogszabályi környezet miatt veszik igénybe. Ezért a javaslat korlátozza a szociális szövetkezet tevékenységi körét is. A visszaélések megelőzését szolgálja az az előírás, hogy a jövőben a szociális szövetkezetnek legalább egy helyi önkormányzat vagy közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie. A szociális szövetkezetben tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a jövőben szigorúbb feltételekkel lehet létesíteni. Ilyen jogviszonyt csak az létesíthet, akit az állami foglalkoztatási szerv legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart vagy legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. Ettől a módosítástól azt várjuk, hogy megakadályozza a különböző jogviszonyokból történő, egymást követő önkényes ki- és belépést.

Az is előfordul, hogy a szociális szövetkezet a tényleges munkaerő-kölcsönzést feladatellátási megállapodásnak álcázza. Emellett a munkavégzés napjaira a tagjával egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést köt. Az ilyen esetek megelőzése céljából a módosítás megtiltja a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonnyal párhuzamos jogviszonyt.

A javaslat kiegészíti a szövetkezeti törvényt átmeneti rendelkezésekkel. Ezek a foglalkoztatási szövetkezet mint szervezeti forma megszűnése, valamint a szervezeti változások végrehajtása miatt szükségesek.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása a foglalkoztatási szövetkezeti forma megszűnése miatt szükséges. Pontosításra szorul továbbá a törvényben az a szabály, amely a személyi­jövedelemadó-bevallás szempontjából figyelembe vehető jövedelmet határozza meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy egyetértenek a törvényjavaslat által tartalmazott mó­dosításokkal. Ebben az esetben kérem, hogy szavazatukkal támogassák majd a szavazás során a javaslatokat, és egyben köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 70-72 2016.11.14. 2:22  67-72

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy a hétvégi sajtót nem tanulmányozta ‑ itt az utolsó mondatával kapcsolatos gondolatra utalnék. Ugyanis ha tanulmányozta volna, megtudhatta volna azt, hogy pontosan pénteken történt egy olyan jellegű tanácskozás (Ikotity István: Csökkentették az MNB-ben a fizetéseket?), amelynek eredményeképpen eljuthatunk oda, hogy egy több évre megfogalmazott program keretében jelentős mértékben fognak növekedni a bérek. (Gőgös Zoltán: Bruttó!) Nettó bérek és a reálbér tekintetében is. Javaslom, hogy nézze a sajtót, és a továbbiakban is kövesse a sajtó híreit, mert ezek a tárgyalások folytatódnak, és nemsokára e tekintetben komoly döntések fognak megszületni.

Szeretném arra is felhívni a figyelmét ‑ ha tanulmányozza a Nemzeti Bankról szóló törvényt, ezt tudhatja ‑, hogy a Nemzeti Bank a tevékenységét a kormánytól függetlenül végzi. (Gőgös Zoltán: De a plafont megállapíthatja a parlament!) Továbbá Magyarország Alaptörvényének és az Országgyűlés házszabályának rendelkezései szerint a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez ugyanúgy be tud nyújtani egy kérdést, mint ahogy a kormány tagjaihoz. (Gőgös Zoltán: Csak nem válaszol, az a baj!) És a Nemzeti Bank béremelésével kapcsolatos kérdést talán ők jobban meg tudják válaszolni, mint a kormány bármelyik tagja.

Ön azt mondta, hogy aránytalanul magas béremelkedés következett be arányaiban a Nemzeti Banknál, ezért szeretném felhívni a figyelmét arra, amit ebben a Házban már többször elmondtunk, hogy az elmúlt időszakban, 2010 és ’16 között a reálbérek 15 százalékkal emelkedtek 2015 végéig, és ebben az évben 7,5 százalékkal növekedett a reálbér. Ha összességében nézzük, akkor ez azt jelenti, hogy jóval 20 százalék fölötti emelkedésről beszélhetünk 2010-2016 távlatában.

Úgyhogy az ön által elmondottakat figyelembe véve azt javaslom, hogy az MNB-hez forduljon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az MNB fizetésemelései kapcsán, a tényeket pedig ne elhallgassa, hanem azokat tanulmányozza, és ebben az esetben…

ELNÖK: Köszönöm…

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: …nem kell feleslegesen kérdéseket feltenni.

Elnézést, elnök úr! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 190 2016.11.14. 2:05  185-194

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, én a nyugdíjjal kapcsolatos felvetéseire reagálnék csak. De mielőtt néhány szóval, néhány mondattal megtenném ezt, szeretném leszögezni, hogy a kormány költségvetési politikájának kiemelt prioritása a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése úgy, ahogy ezt tapasztalhatja, ha objektív módon figyelte az elmúlt években a nyugdíjak alakulását. Ez a prioritás biztosítja azt, hogy a nyugdíjak nem veszíthetnek az értékükből az infláció miatt, ezért törvényi szinten biztosított, hogy a nyugdíjakat a tárgyévre tervezett fogyasztói árindexnek megfelelő mértékben emelni kell. Amennyiben az infláció a kormány előrejelzése alatt marad, akkor a nyugdíjak a reálérték felett emelkednek, ellenben ha az infláció magasabb, akkor az adott év novemberében az első nyolc hónap tényadatai alapján a várható infláció figyelembevételével kompenzációra kerül sor. Az ily módon szabályozott emelés tehát a nyugdíjasokat egyik esetben sem érintheti hátrányosan, hisz reálértéken számítva vagy emelkedik a nyugdíjuk, vagy az év végi kompenzációnak köszönhetően megőrzi az értékét.

Arra, hogy eddig emelkedett ez a bizonyos reálérték, szeretnék néhány számot mondani. A kormány költségvetési és gazdaságpolitikájának köszönhetően a 2011-2015 közötti időszakban összesen 21,1 százalékkal, a nyugdíjas-infláció figyelembevételével pedig reálértéken 8,8 százalékkal nőttek a nyugellátások. Tehát a Fidesz-KDNP-kormány összességében kompenzálta az MSZP által megszüntetett 13. havi nyugdíjat. Az MSZP kormányzása alatt ugyanis 2009-2010-ben a nyugdíjak reálértéke 9,3 százalékkal csökkent, döntően a 13. havi nyugdíj részleges, majd teljes megszüntetése miatt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 194 2016.11.14. 1:12  185-194

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném az egyik mondatát korrigálni annyiban, hogy nemcsak a külső gazdasági körülmények miatt vették önök el a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól 2009-ben, hanem azért, mert egy meggondolatlan gazdaságpolitikát folytattak, ami azt eredményezte, hogy nagyon nagy költségvetési hiány keletkezett. És ezt a gazdaságpolitikát nyögi még most is Magyarország, mert teljesen más alapokról máshová lehetett volna eljutni, mint ahová most egyébként sikerült eljutni úgy, hogy a költségvetési hiányunk folyamatosan 3 százalék alatt van, a GDP-hez arányosított adósságállományunk folyamatosan csökken, a bérek reálértéke növekszik. És így, ahogy mondtam, bár lehet, hogy ön nem akarja elismerni a tényeket, a nyugdíjak reálértéke is folyamatosan növekszik.

Természetesen azzal, hogy nemcsak a nyugdíjakat emeltük, hanem közben, emlékezzünk rá, a rezsicsökkentéssel a nyugdíjasokat terhelő költségek is jelentős mértékben csökkentek, ez így együtt adja azt a reálnyugdíj-növekedést, amit én említek, és amit ön elhallgat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 8 2016.11.21. 5:08  5-8

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, elmondhatom, hogy a felelősség hiányában mondta el ezt a felszólalását. A felelősség hiányát úgy értem, hogy miután nincsenek döntéshozói és intézkedési helyzetben, könnyen kérnek számon a kormányzattól olyan dolgokat, amiket nem lehetett megcsinálni.

Hollik István képviselőtársam hozzászólását kritizálva azért én mindenképpen szeretnék hozzá csatlakozni. Nézzük meg, hogy honnét indultunk! Úgy látszik, az emlékezete túl rövid volt ahhoz, hogy elmenjen hat-hét-nyolc évvel korábbi időszakra, akkorra, amikor Magyarország egy csődközeli helyzetben volt, és nem arról kellett beszélnünk, hogy hogyan lehet béreket emelni, hanem hogy a magyar gazdaságot, a magyar költségvetést hogyan lehet egyensúlyban tartani, és a magyar gazdaságot hogyan lehet egy fejlődő pályára állítani, hogyan lehet ezt elősegíteni. Ez az elmúlt években sikerült ennek a kormányzatnak, annak ellenére, hogy nagyon-nagyon nehéz időket, éveket kellett megélnie. Mára, hála istennek, eljutottunk abba az időszakba, amikor már arról beszélhetünk, és önök is arról beszélhetnek, hogy mikor történik egy jelentős béremelés az egész társadalomban mindazok számára, akik munkából élnek meg.

Hogy ez hogyan következhetett be? Emlékezzünk vissza az elmúlt évekre! Az elmúlt években egy jelentős foglalkoztatásbővülés jött létre. Ez azt jelenti, hogy közel 700 ezerrel többen dolgoznak ma a magyar munkaerőpiacon, mint dolgoztak 2010-ben. Jelentős mértékben növekedett a versenyszférában elhelyezkedők száma. Annak ellenére, amit ön mond, ez úgy történt, a versenyszférán a hazai verseny szereplőit, munkaadóit értem, itt foglalkoztatták a legnagyobb mértékben a munkavállalókat. Tudomásul kéne venni a tényeket, képviselő úr, és abban az esetben nem mondana olyanokat, amiket a felszólalásában mondott.

Tehát jelentős mértékben növekedett a foglalkoztatottak száma. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődött, és egy jelentős verseny alakult ki a munkaerőpiacon a jól képzett szakemberek iránt, ez pedig azt hozta magával, hogy a munkaerő bére, a munkaerő ára megnőtt, és az elmúlt időszakban ‑ ahogy az Dömötör Csaba államtitkár úr szájából is elhangzott ‑, az elmúlt három évben jelentős béremelkedés következett be a reálbérek, a bérek vásárlóértékének a tekintetében. Ez azt jelenti, hogy 2013-tól 2015 végéig körülbelül 15 százalékos reálbér-emelkedés következett be az elmúlt időszak eredményeképpen, ami énszerintem mindenképpen jelentős, és az elmúlt időszakban, az elmúlt egy évben pedig egy jelentős, még ennél is dinamikusabb reálbér-emel­kedés következett be, amikor több mint 7 százalékos volt a reálbér-emelkedés. Ha pedig a családi adókedvezményt is idevesszük, akkor 23-24 százalékos, tehát több mint 23 százalékos reálbér-emelkedés következett be a munkabérek területén.

Ennek természetesen az is kiváltója volt, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedtek a minimálbérek. Körülbelül 50 százalékkal nőtt 2010 óta a minimálbér. Ennek egy jelentősebb emelése volt a tavalyi évben. Ez év kezdetétől a minimálbér reálértéke több mint 7 százalékkal növekedett. Tehát a minimálbér esetében is egy jelentős reálbér-emelkedés következett be az elmúlt időszakban.

S ahogy elhangzott már, és ahogy a napirend előtti felszólalásokat nézem, valószínűleg még el fog hangozni az is, hogy most folynak a VKF-tár­gyalások, ahol a versenyszféra résztvevői tárgyalnak arról, hogy a minimálbért milyen mértékben kellene megemelni, azt a minimálbért és azt a garantált bérminimumot, amelyik jelentős hatással lesz majd a piaci bérekre is, mert azt azért ne felejtsük el, hogy a piacon lévő béreket nem az állam határozza meg, hanem a piaci szereplők. A munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodás eredménye az, hogy milyen bérért megy el a munkavállaló dolgozni. Hogy mekkora igazsága van ennek a megállapodásnak, az abból látszik, hogy azokon a helyeken, ahol alacsonyabb bérért dolgoznak az emberek, megindult egy elvándorlás az olyan munkahelyekre Magyarországon belül, ahol többet fizetnek az adott munkáért, az adott munka elvégzéséért.

Ez is eredményezi azt a bizonyos béremelkedést, amit említettem, ami a versenyszférában is és nem csak az állami szférában következett be az elmúlt időszakban, és ez a reálbér-növekedés várhatóan a következő időszakban is folytatódni fog. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 16 2016.11.21. 5:11  13-16

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Lehet, hogy a hadoválásról is érdemes lenne egy vitanapot szervezni, hogy ki és hogyan hadovál itt a parlamentben, és a siker meghatározásáról, a siker fogalmának a meghatározásáról is érdemes lenne beszélni. De azért nehéz, hisz mi már többször beszéltünk és talán vitatkoztunk is egymással a parlamentben e témában, mert képviselő asszony mindig úgy szólal fel, mintha tegnap vagy éppen ma kezdődött volna el Magyarország történelme, vagy éppen tegnap vagy ma kezdődött volna el egy gazdasági folyamat, amit éppen kritizál.

És éppen azért vagyok kénytelen, mert minden felszólalását ez jellemzi, visszautalni megint arra, hogy honnét indultunk. Mi volt 2010-ben? Mi volt az az állapot, ahonnét eljutottunk odáig, hogy ön most már bátran mondhat a parlamentben olyat, hogy számonkérnek rajtunk valamit, vagy elvárják, hogy megcsináljunk valamit, mert ha 2010-ben nem ez a kormányzat kormányzott volna, vagy 2010 óta nem ez a kormány kormányzott volna, és nem azt a gazdaságpolitikát folytatta volna, amit tett, akkor lehet, hogy nem arról kellene itt beszélnünk, hogy mennyivel kellene emelnünk az emberek bérét, hanem sokkal rosszabb helyzetről és helyzetekről kellene tárgyalnunk.

De hogy tisztában legyen azzal, hogy honnét indultunk, néhány számot hadd ismételjek el megint önnek! Körülbelül 3 millió 800 ezer volt a foglalkoztatottak száma 2010-ben, ez körülbelül 55 százaléka volt a magyar munkaképes korú lakosságnak; most, jelen pillanatban közel 70 százalékos a foglalkoztatottság, és 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 680 ezerrel többen dolgoznak a munkaerőpiacon, és ebből körülbelül 460-470 ezren a versenyszférában (Dr. Hadházy Ákos közbeszól.) tudtak elhelyezkedni. Nem, képviselő úr, nem a londoniban, ezt önök szeretik hangsúlyozni, nem a londoni munkaerőpiacon; a magyar munkaerőpiacon, a statisztika ezt mondja, kár, hogy ezt kiabálják, mert nincs igazuk. Ebből látszik, hogy csúsztatnak minden egyes felszólalásukban.

Tehát a magyar munkaerő jelentős része a versenypiacon tudott elhelyezkedni. Miután a magyar gazdaság rendbe jött, többek között annak köszönhetően, hogy teljesen más adópolitikát folytatott ez a kormányzat, mint az előző kormányzatok, ennek eredményeképpen el lehetett kezdeni a béremelés folyamatát is. 2013 óta folyamatosan emelkednek Magyarországon a bérek reálértékben, és ez a fontosabb, ez érdekel mindenkit, hogy azt a pénzt, amit hazavisz a családjának, azt hogyan tudja elkölteni, mennyi mindent tud belőle vásárolni a boltban, a piacon, és ez folyamatosan felértékelődik, és egyre többet ér.

Ahogy már elmondtam az előző felszólalásban: reálértékben a bérek ez idáig 2010 óta több mint 23 százalékkal nőttek. Ennyivel ér többet a bérük az embereknek, az átlagbérük az embereknek. Ha csak az utolsó egy évet nézzük, akkor olyan mértékű reálbér-növekedés következett be Magyarországon, amelyik egyhavi bérrel növelte meg a bérét mindenkinek. Ez azt jelenti, hogy jelentősen, 7 százalékot meghaladó módon nőtt a reálbér. És ez a béremelkedés az előrejelzések szerint várhatóan növekedni fog a további időszakban is.

Bizonyítja ezt az az ajánlat is, amit a kormányzat tett a versenyszféra és a munkavállalók asztalára, amelyik egy jelentős minimálbér és egy garantált bérminimum, a szakmunkásbér minimumát határozta meg. Ez egy 15-25 százalékos jövő évi emelést ajánlott meg, és a következő évben egy 8-12 százalékos emelést ajánlott meg a két kategóriában, úgy ‑ és itt szeretnék visszautasítani minden olyanfajta megfogalmazást és vádat, amelyik ezt a kormányt adóemelésekkel vádolja ‑, hogy közben járulékcsökkentés, egy jelentős járulékcsökkentés következhet be. Tehát nemhogy adóemelést tett volna le az asztalra a kormányzat, és adóemelést akarna bevezetni, hanem jelentős mértékben csökkenti az adókat. Ezt megtette az elmúlt évben, ennek az évnek a kezdetétől személyi jövedelemadó tekintetében, járulékcsökkentés tekintetében fog következni egy jelentős adócsökkentés. Ez azt jelenti, hogy 4 százalékpont, de lehet, hogy ennél picit még talán több is lesz, 4 százalékpont csökkentés jövő évben, és a rákövetkező évben újabb 2 százalékpontos járulékcsökkentés fog bekövetkezni. Ez tulajdonképpen segíti a cégeknek a versenyképességét is, hiszen a munkabérre rakódó teher csökken ezáltal, így meg tudják emelni a béreket, így tudja közvetett módon a kormányzat az adópolitika segítségével támogatni a béremelést; közvetett módon, ahogy mondtam, hiszen közvetlenül mindössze a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásában, megállapításában van szerepe.

Ez a politika, ez a munkaadókkal és a munkavállalókkal folytatott tárgyalássorozat vezethet oda, és folyamatos kapcsolattartás vezethet oda, hogy folyamatosan növekednek reálértékben a bérek az elmúlt időszakban, és várhatóan ez folytatódni fog. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 60 2016.11.22. 4:42  57-79

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Belekapaszkodva Szatmáry Kristóf képviselő úr utolsó mondatába, hogy fontos ügyről van szó, szeretném kiemelni, hogy az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzés célja a fiatalok munka világába való bevezetése, a könnyebb munkába lépésének elősegítése. Az iskolaszövetkezeti szolgáltatásnyújtás egy olyan üzleti alapú megoldás, ami a piac igényeire és a fiatalok öngondoskodására épül. Az iskolaszövetkezet keretében végzett munka már a diákévek alatt az oktatási rendszer kiegészítéseként vezeti be a fiatalokat a munka világába. A kormányzati törekvések eredményeként ma már jelentős a hazai iskolaszövetkezetek szerepe, működésük a diákok számára hasznos.

Az iskolaszövetkezetben végzett munka a diákok számára egyrészt jövedelemkiegészítést jelent, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy széles körű szakmai tapasztalatot szerezzenek a tanulmányaik befejezését megelőzően. Ma már kimutatható, hogy az iskolaszövetkezetekben végzett munka az országos átlaghoz képest alacsonyabb munkanélküliséget okoz az e tevékenységet végzők körében, a végzett fiatalok igen nagy százaléka ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagként korábban munkát vállalt, vagy azon cégek közül tud választani, ahol valamikor dolgozott.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány folyamatosan törekszik az iskolaszövetkezetek keretében történő foglalkoztatás továbbfejlesztésére. Ezt a célt szolgálták az iskolaszövetkezeteket érintő, a közelmúltban hatályba lépett jogszabályváltozások is. A legutóbb elfogadott törvénymódosítás változtatott az iskolaszövetkezeteket érintő jogi szabályozás széttagoltságán, valamint nagyobb mozgási lehetőséget teremtett az iskolaszövetkezet tagjának személyes közreműködése tekintetében.

A módosítás eredményeként valamennyi, az iskolaszövetkezetekre vonatkozó fontosabb rendelkezést a szövetkezetekről szóló törvény tartalmazza. A szabályozás kiegészült az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás szabályaival. Erre a tagsági megállapodásra a polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait és a munka törvénykönyvének a szövetkezeti törvény által megjelölt rendelkezéseit kell alkalmazni.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizonytalanságok kiküszöbölése, az iskolaszövetkezet rugalmas működésének továbbfejlesztése érdekében további módosításokra van szükség. A benyújtott törvényjavaslat ilyen módosításokat tartalmaz. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény által előírt szakmai gyakorlatot az iskolaszövetkezet hallgató tagja külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés keretében, tagsági megállapodással is teljesítheti. Aztán a szabályozás rugalmasságát, az iskolaszövetkezetek működési lehetőségeinek bővítését szolgálja az a módosítás, amely szerint az iskolaszövetkezetnek nemcsak oktatási intézmény, hanem bármely jogi személy is tagja lehet. A törvényjavaslat célja az is, hogy az iskolaszövetkezeti tag munkavégzésére vonatkozó jogi szabályozás a munkavégzés tekintetében megfelelő rugalmasságot biztosítson.

A módosítás szerint, mint az már elhangzott, a munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezéseit csak olyan személyes közreműködést teljesítő tag esetében kell alkalmazni, aki nem áll nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban. Ennek oka egyrészt, hogy a nappali tagozatos hallgatók, tanulók az iskolaszövetkezet keretében nem munkaviszony, hanem külső szolgáltatásra irányuló jogviszony keretében végeznek munkát. A módosítás másik indoka, hogy a nappali tagozatos hallgató, tanuló az iskolaszövetkezeten belül munkavégzést csak az oktatási intézmény által biztosított szabadidejében vállal.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása a jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgálja. Átvezetésre kerül a csődtörvényen is az a változás, miszerint az iskolaszövetkezeti tagok foglalkoztatásának szabályait 2016. szeptember 1-jétől nem a munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint a benyújtott javaslat elfogadásával rugalmasabbá, ugyanakkor egységesebbé válik az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás, ezáltal várhatóan növekszik az iskolaszövetkezetek piacképessége, és működésük is javul. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 82 2016.11.22. 3:56  79-91

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Harrach Péter és képviselőtársai a tisztelt Házhoz benyújtották ezt a törvényjavaslatot, amelyben kezdeményezik az egyes szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosítását; a kormány vonatkozó döntése alapján a kijelölt Pest Megyei Kormányhivatalhoz kerülnének.

A javaslat célja, hogy a szakterülethez kapcsolódó, az állampolgárokat érintő hatósági feladatokat országosan is ellátó kormányhivatalok rendszerén keresztül egy egységes eljárásrend jöjjön létre a szak- és felnőttképzés rendszerében, hiszen a törvényjavaslat elfogadása esetén nem egy központi hivatalhoz, hanem a Pest Megyei Kormányhivatalhoz kell majd fordulnia az ügyfeleknek.

A javaslat alapvető logikája támogatható, azonban szükséges lenne a szakpolitikai elveknek megfelelő néhány módosítás átvezetése a tervezeten annak érdekében, hogy a már kialakított szakmai struktúra továbbra is egységes, koherens legyen. A javaslat úgy lenne teljes mértékben támogatható, ha illeszkedne abba a rendszerbe, amit az érettségi vizsgák szervezésében a kormányhivatalok már kialakítottak, és mindenki megelégedésére működnek: az emelt szintű érettségi vizsgákat megyénként a kormányhivatalok szervezik, valamint kijelölik az érettségi vizsga elnökeit. A vizsga rendszerét, hasonlóan az Oktatási Hivatal által szervezett érettségi vizsgák rendszeréhez, egy központi hivatal, jelen esetben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal kezelné.

Szintén fontos feladatot jelent a kormányhivatal számára a felnőttképzés engedélyezésének és ellenőrzésének már egy korábbi törvényjavaslat révén a kormányhivatalhoz átkerült rendszere. Ehhez kapcsolódik a törvényjavaslatnak az a része, amely szerint január 1-jétől nem a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal fogja felügyelni a felnőttképzési információs rendszert, amivel kiteljesedik a Pest Megyei Kormányhivatalnak a felnőttképzés rendszerében kapott kompetenciája.

Fontos feladatot látnak el a szakképzés területén a megyei fejlesztési és képzési bizottságok. Ezek a megyénként öt-öt tagú testületek ‑ tagjai a kormányhivatalok munkaügyi szakértői, a munkavállalók és a munkáltatók által delegáltak tagok, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az agrárkamara képvi­selői ‑ tesznek javaslatot arra nézve, hogy az évenként megjelenő kormányrendelet, amely az államilag támogatott formában beiskolázható szakmák és szakképzési ágazatok fenntartókra lebontott ágazatait határozza meg, milyen megyénkénti prioritásokat és preferenciákat tartalmazzon, milyen hiányszakmákat állapítson meg annak érdekében, hogy a szakképzés kiszolgálja a munkaerőpiac igényeit, vagy a másik oldalról nézve, a szakképzésben tanuló diákok olyan szakmákat szerezhessenek állami támogatással, amelyekben garantált lesz számukra az elhelyezkedés lehetősége.

A törvényjavaslat ennek a megyénkénti javaslatnak az összegyűjtését és koordinációját helyezné át a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. Szükséges azonban azt rögzíteni, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai előkészítését követően a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter teszi meg a javaslatot a kormány részére, a szakmaszerkezeti döntés tartalmára.

Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy mó­dosítási javaslatokkal szükséges kiegészíteni az ere­detileg benyújtott törvényjavaslatot, hogy a célként megfogalmazott egységes eljárásrend teljes mértékben megvalósuljon. A tárca a végső álláspontját akkor tudja kialakítani a törvényjavaslattal kapcsolatosan, ha az egyeztetéseket követően a fentiek szerinti módosítási szándékot a zárószavazásig az előterjesztő benyújtja. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 160 2016.11.23. 37:44  155-296

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mai vitanapunkon egy mindannyiunk számára fontos kérdésről fogunk véleményt cserélni: a foglalkoztatottságról és az azzal összefüggésben levő területekről.

Fontos azonban megvizsgálnunk azt is, hogy honnan indultunk és hova jutottunk el az elmúlt, körülbelül egy évtizedben azzal a tudattal, hogy bár jelentős eredményeket értünk el, de a munka még nem fejeződött be, hisz ahhoz, hogy felzárkózzunk az EU fejlettebb államaihoz, még sok tennivalónk van.

Biztos vagyok benne, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a munkaerő iránti verseny nem kizárólag Magyarországot érintő probléma. Egy olyan, Európa jelentős térségét érintő trenddel állunk szemben, amit a globális válság utáni fellendülés hozott felszínre. Európa-szerte emelkedett a foglalkoztatás szintje, ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség, és ennek a folyamatnak a természetes velejárója, hogy ezekkel a tendenciákkal párhuzamosan megjelent bizonyos területen a munkaerő iránti verseny. Ráadásul a nehézségeket fokozza, hogy ez a jelenség szinte mindenhol ugyanazon szakmákra jellemző, kevés az orvos, az informatikus, a mérnök és legfőképpen a jó szakember, a szakmunkás. Ez a helyzet pedig természetszerűleg felerősítette a nemzetközi munkaerőmozgást is.

Miután 2010 óta a munkaalapú társadalmat erősítjük, és az a foglalkoztatási mutatókban is megmutatkozik, Magyarországon is hasonló folyamatok zajlottak az elmúlt években. Jó ütemben haladunk a teljes foglalkoztatottság felé, az elmúlt időszakban tett kormányzati intézkedések eredményeként a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája ma már meghaladja az uniós átlagot, amire nem volt példa 1990 óta.

A magyarországi munkanélküliség mértéke pedig ma már a negyedik legalacsonyabb a 28 tagállam között. A 4,9 százalékos munkanélküliség nemcsak az uniós átlagnál jobb, de alacsonyabb a világátlagban mért 6 százalék körüli aránynál is. Erre sem volt még példa az 1990 óta eltelt több mint két és fél évtized alatt.

Mindezzel együtt Magyarországon a munkaerőpiacon kialakult versenyhelyzet korántsem olyan súlyos, mint más országokban. Egy alapvetően pozitív folyamat által generált természetes jelenségnek vagyunk a tanúi, amely folyamat új kihívásokat teremt mindannyiunk számára. Ennek a helyzetnek a megoldása nemcsak a foglalkoztatáspolitika feladata a kérdés összetettsége miatt.

A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri nemcsak a hazai, de a fő nemzetközi trendeket is. Ismerjük azokat a kihívásokat, amelyek előttünk állnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemének fenntartása érdekében elő kell segíteni a hazai vállalkozások hatékonyabb működését. Ehhez nyilvánvalóan hozzátartozik az is, hogy kormányzati eszközökkel kezelni kell a munkaerő-tartalékok csökkenése miatt kialakult helyzetet, és időben kell reagálni a gazdaság működését érintő folyamatokra.

Tisztán látjuk tehát a fő tendenciákat, és tudjuk azt is, hogy a mai helyzet milyen összetett folyamatok eredményeként alakult ki. Éppen ezért bátran állíthatom, hogy a hazai sajtóban megjelenő hírek eltúlozzák az országban kialakult átmeneti munkaerő-hiánynak is mondott jelenséget.

Be kell látnunk, hogy ahol magas a foglalkoztatottság ‑ és nálunk az ‑ és alacsony a munkanélküliség ‑ és ez is igaz ‑, ott előbb-utóbb korlátokba ütközik a gazdaság extenzív növekedése. A munkaerő iránti kereslet növekedésére a piac béremeléssel reagál, ami elcsábítja a konkurenciánál dolgozó embereket, vagy más országokból szívja el a munkaerőt. Így válhat a verseny globálissá, ami alól egyetlen ország sem tudja függetleníteni magát.

(15.50)

Természetesen tisztában vagyunk azzal is, hogy az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonása is a felmerülő hiány mérséklésének egy lehetséges útja. Tettünk is komoly lépéseket ennek érdekében az elmúlt időszakban, de látnunk kell, hogy ez egy nagyon hosszú folyamat, amelynek az eredménye jóval később várható. Ezzel összefüggésben sajnos azt is meg kell jegyeznem, hogy a munkáltatói attitűd sem mindig támogató a munkaerőpiactól hosszú ideig távol lévő emberek foglalkoztatásának irányába. Meg kell jegyeznem, a foglalkoztatáspolitika hosszú évekig, főként a Gyurcsány-Bajnai-kormányzás idején nem a sikertörténetekről szólt, azok, akik ezen a területen dolgoztak, bizony reménytelennek tűnő harcot vívtak sokszor az eredményekért. Most viszont végre elmondhatjuk, hogy közelítünk a teljes foglalkoztatottság felé, ami fokozatosan újabb kihívások elé állít bennünket.

Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben elhangzottak megerősítéseként nézzük a tényeket! A magyar gazdaság 2013 második felétől tartós növekedési pályára állt, amelynek egyik legfontosabb munka­erő­piaci hozadéka, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatás a piaci szférában, élénkül a munkaerő iránti kereslet, emelkednek a bérek és csökken a munkanélküliség. A KSH legfrissebb, 2016 harmadik negyedéves adatai szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 391 ezer főre nőtt, míg a munkanélkülieké 226 ezerre esett vissza. 1990 óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság és ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon. 2010-16 között a 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása az Európai Unió országai közül Magyarországon nőtt a leggyorsabb ütemben, és a foglalkoztatás növekedését és a munkanélküliség csökkentését tekintve is az első négy ország között vagyunk.

A foglalkoztatásbővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt. A 2010-es kormányváltás óta elért mintegy 680 ezer fős foglalkoztatásnövekedés kétharmada, pontosan 460 ezer a hazai versenyszférában ment végbe. A legfrissebb adatok pedig már azt mutatják, hogy az utóbbi egy évben végbement 126 ezer fős létszámnövekedés teljes egésze az elsődleges munkaerőpiacon, lényegében a versenyszférában következett be. Ezzel szemben stagnált, sőt egy kicsit mérséklődött is a közfoglalkoztatottak, valamint a külföldre ingázók száma. Mindezek rendkívül kedvező fejleményeknek tekinthetők a magyar munkaerőpiacon. A foglalkoztatási ráta 2010 óta 54,6 százalékról 61,1 százalékra, a 20-64-es korcsoportban pedig 72,1 százalékra javult, ami igen dinamikus, 13 százalékpontos növekedésnek felel meg. Ez a foglalkoztatási szint már meghaladja az európai uniós átlagot.

A hazai munkanélküliség a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején magasabb volt az uniós átlagnál, majd a kormányváltást követő foglalkoztatási fordulat eredményeként egy folyamatosan csökkenő pályára állt, míg a 28 tagállam együttes munkanélkülisége 2013-ig a korábbi trendet követve növekvő maradt. 2013-ban a magyar munkanélküliség már alacsonyabb volt az uniós átlagnál. Az EU átlagos munkanélküliségi mutatója 2016 augusztusában 8,2 százalék volt. Magyarország a 4,9 százalékos rátával a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű ország az Európai Unióban, a hazainál csak Csehországban, Németországban és Máltán alacsonyabb a munkanélküliség szintje. Tisztán látható tehát, hogy a foglalkoztatáspolitika új kihívása a rekord alacsony munkanélküliséggel és a munkaerő-tartalékok csökkenésével összefüggésben jelenik meg. A munkaerő-kereslet élénkülése és a -kínálat visszaesése, valamint összetételének kedvezőtlen minőségű változása egyre feszesebbé teszi a hazai munkaerőpiacot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Beszédem első részében már említettem, hogy a fő nemzetközi trend egyértelműen a munkaerőhiány fokozódásának irányába mutat szerte a világban. A Manpower-csoport 42 országot érintő kutatása szerint újabb csúcsot ért el a globális szakemberhiány. Világszerte a munkaadók 40 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. A tavalyi évhez képest 2 százalékponttal növekedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek toborzáskor nehézségbe ütköztek. Az Európai Szakképzési Fejlesztési Központ, a Cedefop tavalyi jelentése szerint Európában az egészségügy, a szociális ellátás, az informatika és az ipari szektor vállalkozásait sújtotta legnagyobb mértékben a szakemberhiány. Szerencsére Magyarországon messze nem ilyen a helyzet, ugyanakkor az egész világot érintő probléma alól egyetlen ország, így Magyarország sem tudja függetleníteni magát. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a legfejlettebb országokat érintő munkaerőhiány egyre nagyobb mértékű nemzetközi munkaerő-mobilitást generál.

A globális trendekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a szakmunkás munkaköröket a legnehezebb betölteni az egész világon. Ez nem meglepő, hiszen a termelőszektorok a legnagyobb számban szakmunkásokat foglalkoztatnak, így a létszámot tekintve természetes, hogy a szakmunkások iránti kereslet az egyik legintenzívebb a nemzetgazdaságokban. Magyarországon például a 4,4 millió foglalkoztatott közel kétharmada, mintegy 2,5 millió fő fizikai foglalkozású. A legnehezebben betölthető munkakörök nálunk is a szakmunkásokra vonatkoznak. A munkaerő iránti verseny folyamatos növekedése tehát világjelenség, aminek egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi okai vannak. Az egyik okozója a negatív demográfiai trend, az elöregedő társadalmak megjelenése, ami a munkavállalási korú népesség mennyiségi csökkenéséhez vezet.

A munkaerőhiány világmértékű fokozódásának minőségi vetülete a globalizációval és az egyre gyorsabb ütemű technológiai fejlődéssel is összefügg. Ennek a két folyamatnak a következménye, hogy a kereslet és a kínálat között egyre nagyobb szerkezeti eltérések alakulnak ki vagy alakulhatnak ki. És ez a helyzet Magyarországon is, amit a később említendő képzéssel és egyéb aktív eszközökkel, valamint azok felhasználásával szándékunk feloldani, megoldani.

Tisztelt Ház! Mai témánkkal összefüggésben meg kell vizsgálnunk a bérek alakulását is. A bérek nemzetközi összehasonlításban tekintett színvonala kétségtelenül az egyik oka annak, hogy sokan magasabb bérszínvonalú országokban keresik, vélhetően csak átmenetileg, a boldogulásukat. Elöljáróban megjegyzem, hogy ha csak Európát tekintjük is, az eltérő bérszínvonalon alapuló munkaerő-vándorlás nemcsak magyar jelenség, ahogy az is tény, hogy a bérszínvonal kiegyenlítődése még a régi tagállamok között sem valósult meg, a munkaerő szabad áramlása ellenére sem.

Nézzük meg tehát, hogy a magyar bérszínvonal hogyan alakult az utóbbi években számunkra az európai országokhoz képest! Ami a 2010 óta bekövetkezett változásokat illeti: a magyar bérek nemzeti valutában és vásárlóerő-paritáson is lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek, mint a nemzetközi vándorlás szempontjából a magyarok számára fontos három célország bérei. Közeledtünk tehát 2010 óta az osztrák, német és brit bérekhez, azonban a különbség még így is jelentős, el kell mondani ezt is. Nyilván nem lehet reálisan elvárni, hogy a meglévő óriási különbségek néhány év alatt megszűnjenek.

Mindenképpen kiemelném, hogy az idén további kedvező fordulat következett be, mivel az első félévi kiugróan magas magyar bérnövekedés már mindhárom másik visegrádi országban tapasztalható bérnövekedési ütemet felülmúlta. Az utóbbi évek pozitív fejleményei alapján tehát téves az az álláspont, hogy a magyar kormány az olcsó munkaerőre alapozza a gazdaságpolitikát, a magyar versenyképességet. Ezt a bérfelzárkózásunkat megalapozó jelentős reálbér-növekedés is igazolja.

A KSH adatai szerint 2010 és 2015 között a reálbérek, a családi kedvezmény hatását is figyelembe véve, nemzetgazdasági szinten átlagosan 15,4 százalékkal emelkedtek, ami csaknem kétszeresen meghaladta a GDP növekedését. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben gyarapodott a többgyermekes munkavállalók bérének vásárlóereje, így a kétgyermekeseké 20,6 százalékkal, a három- vagy többgyermekeseké pedig 42,6 százalékkal. 2016 első kilenc hónapjában a nemzetgazdasági reálkeresetek 7,6 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőtti szinteket. Ezzel megszakítás nélkül több mint három és fél éve töretlen a reálbérek növekedése. Ilyen erős évközi növekedésre több mint egy évtizede nem volt példa. Elmondhatjuk, hogy csaknem egyhavi plusz bérrel gyarapodott az átlag magyar munkavállaló egyetlen év alatt.

A fentiek tükrében tehát mára a reálbérek hazánkban a családi kedvezmények figyelembevételével átlagosan 24 százalékkal magasabbak, mint amikor 2010-ben átvettük a kormányzást. Ezeket a figyelemre méltó eredményeket elsődlegesen a munkavállalók és a vállalkozások erőfeszítései révén érte el az ország. A kormánynak a bérek alakulására közvetlen befolyásolási lehetősége csak a minimálbér tekintetében és a közszférában van. A foglalkoztatás döntő részét megvalósító versenyszférában a minimálbér mellett elsősorban a gazdálkodási feltételek javításával, így a foglalkoztatás közterheinek csökkentésével tudja elősegíteni a kormány a béremeléseket.

(16.00)

A minimálbér esetében a kormány a szociális partnerekkel egyeztetve és velük egyetértve határozta meg a fizethető legkisebb bér összegét. 2010-ről 2016-ra 73 500 forintról 111 ezer forintra, tehát 51 százalékkal, az uniós országok közül nemzeti valutában a 4-5. legnagyobb, a visegrádi országok közül pedig a legnagyobb mértékben emelte a minimálbért. A fejlett országokat tömörítő OECD tagállamai közül hazánk növelte a legnagyobb ütemben a minimálbért 2010 és 2015 között. A nettó minimálbér reálértéke a családi kedvezményt érvényesítő munkavállalók esetében 2011 és ’16 között minden évben jelentősen, gyermekszámtól függően 24 és 60 százalék közötti mértékben növekedett.

A közfoglalkoztatási bérrel kapcsolatban a vitanap kezdeményezésének indoklása kitér arra, hogy a 230 ezer embernek megélhetési forrást jelentő közfoglalkoztatási bér pedig jóval a szegénységi küszöb alatt van; ez egy idézet volt. A közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkajövedelem úgy került megállapításra a jogalkotó részéről, hogy magasabb legyen, mint a szociális juttatás összege, de alacsonyabb legyen, mint az elsődleges munkaerőpiacon megállapított legkisebb munkabér összege. Ennek célja, hogy ne ösztönözze az álláskeresőket arra, hogy az elsődleges munkaerőpiac helyett a közfoglalkoztatásban keressenek hosszú távú megélhetési lehetőséget. A közfoglalkoztatási bér és a minimálbér közötti olló zárása éppen a munkaerőhiány csökkenése ellen hatna.

A kormány a saját felelősségi körében a közszférában tud közvetlen bérintézkedéseket hozni. A végrehajtott béremelések következtében 2013 óta folyamatosan emelkedik a közszférában dolgozók átlagos reálkeresete. A kormány a közszférában nem általánosan, hanem egy-egy területre koncentrálva, elsősorban életpályaprogramokhoz kapcsolódva hajtja végre a béremeléseket. Így kaptak és kapnak fizetésemelést ‑ a teljesség igénye nélkül sorolva ‑ a pedagógusok, a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók, az egészségügyben és szociális területen tevékenykedők, állami tisztviselők.

A vállalkozási szférában a kormánynak nincs közvetlen ráhatása a bérek alakulására, az itt bekövetkezett bérnövekedés összefüggésbe hozható a minimálbér és a garantált bérminimum évenkénti emelésével, különösen a 2016. évi kiemelkedő növelésével, valamint a vállalatok azon törekvésével, hogy az egyre inkább tapasztalható munkaerőhiányt a bérek emelésével is mérsékeljék. Mindezek következtében az előző években a versenyszférában átlagosan megvalósított 3-4 százalékos bruttó bérnövekedés az idén feltolódott az 5-6 százalékos sávba, ami a minimális infláció és az adócsökkentés hatására ebben a szférában is idén 7 százalék fölötti reálbér-növekedést biztosított.

A kormány azon dolgozik, hogy a bérek a következő években is érzékelhetően emelkedjenek. A kormány fizetésemelést a gazdasági versenyszektorban nem ígérhet, mivel az alapvetően a munkaadók és a munkavállalók megállapodásának ügye. A kormányzat ezért egy hat évre szóló komplex program tervezetéről állapodott meg november 22-én, tegnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma kibővített keretei között a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatók bérterheinek csökkentéséről.

A november 24-én, holnap aláírásra kerülő megállapodás és az abban foglalt program példa nélküli az érdekegyeztetés hazai történetében. A program célja, hogy a versenyképesség és a termelékenység erőteljes javításával összekapcsolva segítse a már megkezdett bérfelzárkóztatást. A program figyelembe veszi, hogy a magyar bérstruktúrában elsősorban a szakmunkásbérek átlagot meghaladó emelése szükséges. Szándékunk az, hogy a vállalkozások a saját forrásaikat is az eddigieknél is nagyobb mértékben tudják és legyenek készek aktivizálni a bérek növelésére.

Ezért a program része a vállalkozások adóterheinek, kiemelten a bérekre rakódó közterhek mérséklése. Jelentősége miatt a megállapodástervezet konkrétumaira is kitérnék röviden, bár valószínűleg ezek az adatok az önök számára már ismertek.

A minimálbér havi összege 2017. január 1-jétől 15 százalékos emeléssel 127 500 forintra, 2018. január 1-jétől 8 százalékos emeléssel 138 ezer forintra nő. A garantált bérminimum ‑ ez a szakmunkás-mini­málbér ‑ havi összege 2017. január 1-jétől 25 százalékos emeléssel 161 ezer forint, 2018. január 1-jétől 12 százalékos emeléssel 180 500 forint lesz.

A társasági adó mértéke 2017. január 1-jétől egységesen 9 százalékra csökken. A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke a mai 27 százalékról 2017. január 1-jétől 5 százalékpontos csökkentéssel 22 százalékra, 2018. január 1-jétől 2 százalékpontos csökkenéssel 20 százalékra mérséklődik. A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó 2019. január 1-jétől további 0,5 százalékponttal 19,5 százalékra mérséklődhet, ha a vállalkozási szférában a bérnövekedés 2017 első és harmadik negyedévében meghaladja a 11 százalékot. A 2019-2020-2021. és 2022. években évente további 2-2 százalékponttal tovább csökkenhet a szociális hozzájárulási adó mértéke, ha a vállalkozási szférában a reálkereset legalább 6 százalékkal emelkedik.

A várható munkáltatói tehercsökkentés eredményeként jelenleg az összes bérköltségen belül számított adó- és járulékteher aránya, az úgynevezett adóék a jelenlegi 48,2 százalékról akár 41,2 százalékra is csökkenhet, ami már érzékelhető javulást hozhat nemzetközi összehasonlításban is. A minimálbér és a garantált bérminimum természetesen a 2018. évet követően is növekedhet, erről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma évenként folytat a továbbiakban is egyeztetést.

Reményeink szerint a megállapodás alapvetően meghatározza az elkövetkező évek bérfelzárkózását, versenyképességünk javulását, hozzájárul a gazdasági növekedés gyorsulásához, és segíti mindehhez a kiszámítható üzleti feltételek megteremtését.

Tisztelt Képviselőtársaim! A toborzási nehézségek kérdését vizsgálva nem kerülhető el, hogy a munkaerőpiac szerkezetét is áttekintsük. Magyarországon a gyors ütemű aktivitásnövekedés ellenére a munkavállalási korú népesség aktivitási rátája 69,2 százalékos, ami valamivel elmarad a 72,5 százalékos uniós átlagtól. Azonban 2010 és ’16 között mintegy 350 ezer, korábban inaktív munkavállaló jelent meg a hazai munkaerőpiacon. A magyar népesség aktivitásának javulásában a munkaerő-kereslet közfoglalkoztatás által történő növekedése is jelentős szerepet játszott az elmúlt években. Ezzel lényegében megvalósult az a kormányzati célkitűzés, hogy a munkaerőpiacra történő visszaintegrálás első állomása a közfoglalkoztatás lehet.

2016 második negyedévében a 15 és 64 év közötti inaktív állomány legnagyobb hányada nyugdíjas, a tanulók száma 670 ezer, az egyéb ok miatt inaktívaké pedig körülbelül 560 ezer fő volt. Az inaktív állományon belül mintegy 300 ezer fő könnyen visszaintegrálható lenne a munkaerőpiacra, amennyiben a versenyszféra számukra megfelelő munkahelyet hozna létre, illetve ők vállalnák a képzésben való részvételt, mármint a munkavállalók.

Ha összegezni kívánnám az elhangzottakat, a foglalkoztatáspolitika új kihívásai a rekord alacsony munkanélküliséggel és a munkaerő-tartalékok csökkenésével összefüggésben jelennek meg. A munkaerő-kereslet élénkülése és a kínálat visszaesése, valamint összetételének minőségi változása egyre feszesebbé teszi a hazai munkaerőpiacot. A munkaerőpiacon kialakult verseny enyhítésére Magyarország rendelkezik munkaerő-tartalékokkal. Sokkal nagyobbal, mint amit a versenyszektor munkaerő-kereslete jelenleg mutat.

2016 második negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál nemzetgazdasági szinten kevesebb, mint 40 ezer üres pozíció volt, ami a versenyszférában foglalkoztatottak létszámához viszonyítva 1,9 százalékos arányt képvisel. Az 5 és 50 fő közötti cégek 20 százalékánál, míg az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek 30 százalékánál van betöltetlen pozíció. A kereslet élénkülése azonban nem egyenlő a munkaerőhiánnyal. Tartós hiányról csak akkor beszélhetünk, ha ezeket a növekvő számú üres álláshelyeket hosszabb időszak alatt sem sikerül betölteni.

A rövid távú munkaerőpiaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások negyede jelezte 2015-ben, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. Ez még mindig nem éri el a válság előtti szintet, amikor a cégek 26,6 százalékának okozott problémát a megfelelő munkaerő-felvétel, más foglalkoztatási és más munkanélküliségi mutatók mellett.

(16.10)

Tisztelt Ház! Nézzük meg, kiket is tekinthetünk potenciális, leendő munkavállalóknak. Az álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint október hónap végén 277 ezer fő volt. Jelentős részük az észak-alföldi régióban él; iskolai végzettségük szerint több mint felük középfokú végzettségű, és közel 170 ezren valamilyen szakképesítéssel rendelkeznek. A foglalkoztatáspolitika egyik legnagyobb kihívása a munkatapasztalattal nem rendelkező fiataloknak az iskolapadból a rendkívül gyorsan változó munkaerőpiacra történő átvezetése és tartós beilleszkedésének elősegítése. A fiatalok foglalkoztatási szintje jellemzően alacsonyabb a teljes népességhez viszonyítva, hiszen a 15-24 éves korcsoport jelentős hányada tanul, így nincs jelen a munkaerőpiacon. A magyar fiatalokra különösen jellemző az úgynevezett kettős státusz hiánya, azaz a tanulás melletti munkavégzés Magyarországon még kevéssé jellemző. Ennek ösztönzése lehet az aktivitásnövelés egyik iránya. Jelentős eredményt értünk el mégis ‑ azt kell mondani ‑ a fiatalok foglalkoztatásában, hiszen az ő foglalkoztatásuk 2010 óta jelentős mértékben növekedett.

A növekvő foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség egyik fontos tényezője volt a nők gazdasági aktivitásának jelentős növekedése az elmúlt időszakban. 2010 és 2015 között mintegy 130 ezerrel emelkedett a gazdaságilag aktív nők száma, ennyivel nőtt a női munkaerő-állomány az elmúlt öt évben. Az aktivitási mutató ezzel a 2010-es 55,9 százalékról 62,5 százalékra nőtt. Az utóbbi években a kormányzati törekvések kifejezetten segítik és támogatják a gyermekvállalást és a családokat. A jövőben is arra kell törekednünk ‑ mint a gyed extra bevezetésével is tettük ‑, hogy hatékonyan tudjuk elősegíteni a nők család melletti karrierjét akár a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése érdekében, akár a versenyképes szaktudás megszerzése révén.

A munkaerő-tartalék legnagyobb hányadát a munkanélküliek mellett a közfoglalkoztatás keretében munkát végzők teszik ki. Arra kell törekednünk, hogy növeljük a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát, ami rögzítésre került Magyarország konvergenciaprogramjában is.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintsük át, hogy milyen foglalkoztatást elősegítő, munkaerőhiányt csökkentő eszközök, intézkedések állnak a rendelkezésünkre! Elsőként ki szeretném emelni a szakképzési rendszer átalakítására tett erőfeszítéseinket. A kormány a gazdasági növekedés beindításához szükséges szakképzési reform első alapkövét a 2011. évi szakképzési törvény megalkotásával rakta le. A strukturális változások révén 2013-tól megújult a szakmunkásképzés, 2016 szeptemberétől pedig a technikusképzés került sorra. Mindkét iskolatípus érettségit adó intézménytípussá vált. A korábbi szakmunkásképzés ‑ élet­pálya, pályaív szempontjából ‑ zsákutcás jellege megszűnt, hiszen a szakiskolából szakközépiskolává váló intézménytípus minden fiatal számára biztosítja a felsőfokú továbbképzésbe lépés lehetőségét. A korábbi szakközépiskola pedig szakgimnáziummá válik. A névváltozás jelentős tartalmi megújítást és megújulást takar, hiszen növekszik a szakmai képzésre, specializációra fordítható óraszám, ugyanakkor a fiatalok nemcsak a technikusképzés végén, hanem már az érettségi időpontjában is OKJ-s végzettséggel fognak rendelkezni, amely végzettséget magasan respektálják a gazdasági élet szereplői.

A gazdaság szereplőinek a szakképzésbe való egyre fokozottabb mértékű bevonása biztosítja a magyar képzési rendszer igényelt átalakítását az Európa-szerte etalonnak tekintett német duális képzési rendszer mintájára. Ennek legmeghatározóbb eleme, hogy a tanulók a vállalatoknál sajátítják el a gyakorlati képzés kompetenciáit, ily módon a duális képzés a leginkább versenyképes szakmai tudással és legkorszerűbb munkavállalói készségekkel vértezi fel a fiatalokat a pályakezdésre. A bevált recept alapján a következő években tovább szélesedik a tanulószerződéses rendszer, illetve a fentiek analógiájára támogatjuk a diplomás képzésben a duális felsőoktatási keretszámok növelését.

A munkaerőpiacra való sikeres kilépés záloga a szakképzettség megszerzése, ez a leendő generáció, új generáció érdeke is egyben. De látható, hogy a gazdasági fellendülés fenntartása is csak az egyre magasabbá váló hozzáadottérték-aránnyal biztosítható. Meg kell felelnünk olyan globális kihívásoknak is, mint az Európában „Ipar 4.0” néven emlegetett negyedik ipari forradalom, amely a digitalizáció robbanásszerű növekedésével alapvetően megváltoztatja és egyedivé teheti a hagyományos tömegtermelést, és a szolgáltató ágazatot is jelentősen átalakítja majd, egészen a bankszektorig; soha nem látott munkakörök létrejöttére kell felkészülnünk a korábbi munkakörök leépítése, leépülése mellett.

Mindezek tudatában ösztönözni kívánjuk a szakképzésbe, illetve a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba lépők arányának növelését. Tavaly óta ingyenessé tettük mindenki számára akár a második szakképesítés megszerzését is az állami szakképző centrumokban. Ezzel a lehetőséggel mindjárt az indulás után több mint 16 ezren éltek, jelenleg pedig már mintegy 45 ezer fő vesz részt felnőttoktatásban.

2016 szeptemberétől nőtt a hiányszakmás ösztön­díjban részesülők köre, és az újonnan induló szak­gimnáziumokban tanulmányi eredménytől függően akár 50 ezer forint ösztöndíjra is lehet havonta jogosult egy tanuló, amit további több tízezer forinttal tovább növelhet a duális tanulószerződés juttatása is.

A jelentős intézkedések ellenére további lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy még magasabb számban minőségi képzettséggel bíró hatékony munkaerő álljon rendelkezésre minden térségben.

A munkae rőhiány kialakulásának egyik elsődleges oka a munkaerő mobilitásának hiánya. Magyarországon a lakosság mobilitása mind országon belüli, mind nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsonynak mondható. Miközben az ország három legfejlettebb régiójában minimálisra esett vissza a munkaerő-tartalék, és gyakorlatilag teljes foglalkoztatásról beszélhetünk, addig az ország keleti felében még jelentős munkaerő-tartalék áll rendelkezésre.

A már most is rendelkezésre álló, munkaerő-mobilitást elősegítő intézkedések mellett ‑ ilyenek a lakhatási támogatás, helyközi utazási támogatás, csoportos személyszállítás ‑ további kedvezmények szerepelnek a 2017. évi adócsomagban, mint például a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítésének emelése, a munkásszállás fogalmának pon­tosítása, az adómentes, mobilitási célú lakhatási támogatás bevezetése, társaságiadó-alapot csökkentő tételek kiszélesítése, mint például a mobilitási célú lakhatási támogatás összege, munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére fordítható összeg. De emellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a Magyarországon munkahelyet teremtő beruházásokat arra ösztönözzük, hogy a munkaerő-tar­talékkal rendelkező területeken hajtsák végre fejlesztéseiket. Ilyen ösztönzés például a szabad vállalkozási zónák kijelölése és azok területén történő beruházások támogatása is.

A kormány figyelmet fordít a fiatalok munka­erő­piaci helyzetének javítására. A cél egy befogadó, illetve a fiatal nemzedék számára tényleges és hosszú távú érvényesülési és karrierlehetőségeket teremtő munkaerőpiac megteremtése. Itt ki kell emelnem az otthonteremtést és gyermekvállalást támogató intézkedéseink mellett az ifjúsági garanciarendszert, amelynek segítségével kívánunk minden 25 év alatti álláskereső személynek segítséget nyújtani a munkaerőpiacra történő belépésre és beilleszkedésre.

Az ifjúsági garancia foglalkoztatási lábának hazai megvalósítására 2014 és 2020 között különböző uniós programok keretében összesen mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. 2014 és 2020 között a program keretében összesen mintegy 180 ezer 25 év alatti fiatalnak nyújtunk segítséget az elhelyezkedéshez vagy az elhelyezkedésüket segítő képzettség megszerzéséhez komplex, aktív munkaerőpiaci programok, gyakornoki, illetve vállalkozóvá válást ösztönző program keretében.

Tisztelt Ház! A hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának elősegítése érdekében számos intézkedés született az elmúlt években. 2016. január 1-jétől a személyre szabott aktiválási politikánk részeként országosan bevezetésre került az ügyfél-kategorizálási rendszer, más néven profiling. Az új országos profilingrendszer egyik kimondott célja, hogy javítsa a közfoglalkoztatás célzottságát, az álláskeresők közül azok kerüljenek közfoglalkoztatásba, akik számára az adott helyzetben más lehetőség nem adódik az elhelyezkedésre. Továbbá fontos kiemelni az „Út a munkaerőpiacra” programot, amelynek keretében kerülnek végrehajtásra azok a munkaerőpiaci intézkedések, amelyek a 25 éven felüli, hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkaerőpiaci integrációját célozzák.

(16.20)

A résztvevők komplex, személyre szabott segítségben, szolgáltatásban, képzésben és támogatásban részesülnek a foglalkoztatottság javítása érdekében. 2016. november első hetéig mintegy 40 ezer főt vontak be a programba, akiknek 27 százaléka alacsony iskolai végzettségű. Összesen 27 ezer fő részesült támogatott foglalkoztatásban, 11 ezer fő pedig képzésben vett részt.

A munkaerőpiaci kihívásokhoz való alkalmazkodás alapköve, hogy a felnőttek minél nagyobb számban kapcsolódjanak be az egész életen át tartó tanulás folyamatába. Ezért a GINOP 6. prioritása program a munkavállalási korú népesség formális képzési, kompetenciafejlesztési lehetőségekhez való hozzáférését is támogatja.

2015-ben megindításra került az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című projekt. A képzéseket a fokozatosság jellemzi, így az alapkompetencia-fejlesztéstől egészen a szakképzettséget biztosító OKJ-s tanfolyamokig ívelnek a támogatott képzések.

Célként fogalmazhatjuk meg, hogy csökkentsük az iskolaelhagyás arányát a szakképzésben tanulók körében, amelyet egy kiemelt projekt támogat 1,8 milliárd forintos keretösszegből. Szintén ezen a prioritáson valósul meg a felnőttek képesség- és kompetenciamérési programja, amelynek célja a 16-65 éves felnőttek legfontosabb szövegértési, matematikai, problémamegoldó és infokommunikációs készségeinek értékelése.

A 2013. január 1-jén hatályba lépett munkahelyvédelmi akció a bérköltségek csökkentése által a leg­hát­rányosabb munkaerőpiaci helyzetű és magas mun­kakínálati rugalmasságú társadalmi csoportok foglalkoztatását segíti elő. A munkahelyvédelmi ked­vezmények az üzleti szférában ma már csaknem 900 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtanak segítséget, és ez ideig összesen 460 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe a fog­lalkoztatók 2013 óta.

A munkahelyteremtés tartóssága középtávon főként azon áll, hogy javul‑e a közfoglalkoztatás részt­vevőinek magánszektorbeli foglalkoztathatósága. A kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát. 2016. február 1-jével a célok elérése érdekében került bevezetésre a „Közfoglalkoztatásból a ver­senyszférába” elnevezésű program. A támogatás a köz­foglalkoztatottakat ösztönzi a versenyszférában történő elhelyezkedésre.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondhatom, hogy a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a munkaerőpiacon kialakult verseny mérséklését, a foglalkoztatás bővülését, ahogy annak fő vonulatait az elmúlt percekben be is mutattam önöknek.

Remélem, hogy képviselőtársaim is egyetértenek abban velem, hogy minden helyzetet sokféleképpen lehet értelmezni. A megoldást azonban akkor tudjuk együtt, hatékonyan és eredményesen megtalálni és megvalósítani, ha megtaláljuk azokat az erősségeket, amelyekre építhetünk, megfogalmazzuk azokat a kihívásokat, ahova az erőinket összpontosítani kívánjuk, összeadjuk a tudásunkat, az erőforrásainkat és természetesen a munkánkat és az időnket.

Nem kis sikert értünk el a foglalkoztatás növelése és a munkanélküliség jelentős csökkentése által, de most erőinket arra kell összpontosítani, hogy a gazdaság további sikerei érdekében a felmerülő kihívásokat minél hatékonyabban oldjuk meg a foglalkoztatás növelésével, a munkanélküliség csökkentésével. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 194 2016.11.23. 5:33  155-296

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Igen, sokan nem hallották, de azért szeretném mondani, Szél Bernadett mit mondott. Hogy most akkor jegyzeteljünk. Jegyzeteljenek, nekem az a kérésem, képviselő asszony, mert az, amit ön itt előadott hozzászólásában, az nem állja meg a valóság próbáját. Sokszor el kellett mondanom már önnek egy-egy felszólalása kapcsán. Azt lehet látni, hogy a számokat, az adatokat úgy próbálja alakítani, hogy azzal igazolja azt a saját maga által megfogalmazott megállapítást, amit valahol kitaláltak valakik, és próbálja a kedvét venni az embereknek, próbálja azt sugallni, hogy Magyarországon nem történt változás az elmúlt időszakban foglalkoztatás területén, bérek területén.

Elhangzott sok alkalommal, hogy kimutathatóan, érezhetően jelentős, pozitív változások történtek mind a foglalkoztatáspolitikában, mind a bérek tekintetében Magyarországon. Azokat az embereket cáfolja meg, akik egyébként több pénzt visznek haza, azért a pénzért, amit hazavisznek, többet tudnak keresni (sic!).

Ön hiányolta felszólalásában azt, hogy nincsenek megoldások vagy nem hallott megoldásokat, vagy ha a követező vitában majd hozzászólásokat fog hallani, akkor várja azokat a megoldásokat, amelyeket a kormányzat tett, vagy a kormányzati oldalon ülő képviselők, akik a mi frakciónkban ülnek. Sajnálom, hogy az expozé alkalmával nem volt itt, később jött (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz, ez konkrétan hazugság!), ezek szerint nem hallotta az expozét. (Dr. Szél Bernadett: Itt ültem a helyemen!) Körülbelül 30 percen keresztül soroltam azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt időszakban tettünk annak érdekében, hogy a foglalkoztatás területén, a bérek növekedése területén a gazdaság erősödése mellett, egy jelentős foglalkoztatáspolitikai csomag segítségével ezek stabilizálódjanak és erősödjenek, növekedjen a foglalkoztatás, növekedjenek a bérek, és elsősorban a bérnövekedés mellett a bérek reálértéke növekedjen.

Hogy néhány ilyen intézkedést mondjak: a szakképzés átalakítását megtettük, például azért, hogy a munkaerőpiaci igényeknek jobban meg tudjon felelni a szakképzés. Nehogy azt mondják, hogy ez nem úgy történt, ahogy én most mondom. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, vállalkozások képviseleti, érdekvédelmi szervezetével együttműködve tettük meg, tehát azokkal együttműködve tettük meg, akik a piacról élnek, akik a munkaerőpiaccal közvetlenül vannak kapcsolatban. Ők csak tudják, hogy mit akarnak vagy mire van szükségük, és azt hiszem, hogy jobban tudják, mint önök, akik, mondom, nem tudom, hogy honnét, kik által megfogalmazott véleményeket hangoztatnak itt a parlamentben. Ön mondta, nem én mondtam.

Ezenkívül jelentős foglalkoztatást segítő intézkedéseket hoztunk. Csak egyet emelek ki belőle, a munkahelyvédelmi akciót. 900 ezer embernek segíti nap mint nap a foglalkoztatását, és ahogy elhangzott már, több mint 450 milliárd forintot hagyott ott a vállalkozásoknál, többek között azért, hogy béreket tudjanak emelni a munkaadók vagy éppen több embert tudjanak foglalkoztatni. Tehát látni lehet azt, hogy számtalan olyan intézkedést hoztunk, amelyet lehet, hogy önök tagadnak, amely mind a foglalkoztatás területén, mind a bérek emelése területén eredményt ért el.

Vissza szeretnék utalni arra, hogy azért azt is meg kell nézni, hogy honnét indultunk. Önök szeretik ezt elfelejteni, és mindig azt mondják, főként szocialista képviselők, hogy ne hatévezzünk, az elmúlt hat évről beszéljünk. De hát ha leromboltak valamit, tönkretettek valamit (Gőgös Zoltán: Csak az a baj, hogy nem igaz!), teljesen más alapokról lehet építkezni, minthogyha valamire ráépítenénk valamit. (Dr. Varga László: Hülyeséget csináltok!) Önök itt hagytak egy nem működő gazdaságot, tönkretették a gazdaságunkat, jelentős mértékben megemelték az adósságállományunkat, majdnem hogy megháromszorozták. (Gőgös Zoltán: Ezért ki fognak rúgni, mert az Orbán azt mondta, hogy minden rendben.) Ezt a problémát, amit önök okoztak, ezt kellett nekünk megoldani, és úgy oldottuk meg, hogy nem az a helyzet van, mint például Görögországban (Gőgös Zoltán: Elloptátok a fél országot!), amely még mindig jelentős gazdasági válsággal küzd és a foglalkoztatás területén még mindig komoly, szinte számukra megoldhatatlan problémát kell kezelniük (Gőgös Zoltán: Egyszer Kósa is ezt mondta, vigyázz, megint bedől a forint!), hanem a magyar gaz­daság megy előre, a foglalkoztatás növekedett, úgy, hogy közben három és fél éve vagy több mint három és fél éve a reálbérek folyamatosan növekednek.

Önök akkor, mikor egy európai konjunktúra volt, akkor, amikor a magyar gazdaság működhetett volna, nem tudták ezt megtenni. A Gyurcsány-Bajnai-kormány hatéves működése során három éven keresztül reálbércsökkenést tudtak önök produkálni úgy, hogy közben jelentős mértékű hitelt vettek föl, hitelből finanszírozták a magyar államot, közben jelentős mértékű állami vagyont adtak el, és emellett csökkentek a reálbérek, emellett ment szépen lassan tönkre a magyar gazdaság, úgy, hogy 2010-ben egy csődközeli állapotban adták át a következő kormánynak, a következő Orbán-kor­mány­nak. (Dr. Varga László: Óriási kamu ez!)

Tehát ebből kellene kiindulni, kedves képviselőtársaim, és mindig tükörbe nézve megfogalmazni azokat a kritikákat, amelyeket önök megfogalmaznak itt a parlamentben. Nem szabadna számon kérniük önöknek semmit sem anélkül, hogy előtte ne néznének tükörbe, hogy mit tettek annak érdekében, hogy a magyar gazdaság, a magyar társadalom itt tartson, ahol most tud tartani. Arról tudunk beszélni, hogy eredmények vannak, eredmények vannak gazdasági növekedésben, adósságcsökkentésben, foglalkoztatáspolitikában, bér­po­litikában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Gőgös Zoltán: Jó nagy kamu volt! ‑ Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 206 2016.11.23. 7:51  155-296

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem az ön bátorítása miatt kértem szót, hanem azért, mert összevissza hordott az elmúlt 15 percben sok mindent, és erre kell reagálni. Sajnálom, hogy egy ilyen vitanapot arra használnak fel, hogy a saját maguk által kitalált ötleteket, lózungokat hangoztatják szinte mantraként úgy, ahogy azt egyébként máskor is teszik.

De egy-két dologra szeretnék reagálni. Például arra, hogy ön kétli és kétségbe vonja azokat az eredményeket, amiket a magyar társadalom elért az elmúlt hat évben. Továbbra is azt mondom, hogy azok az eredmények, azok a számok, amelyek ezeket az eredményeket igazolják, valósak, és az emberek a mindennapjaikban érzik ezt. Természetesen nem jutottunk el a végső célhoz, és nem biztos, hogy minden tökéletesen működik, de azt is látni kell, hogy egy folyamat egy bizonyos állomásán vagyunk, ez a folyamat pedig pozitív változásokat hoz, és pozitív lépéseket teszünk napról napra, hónapról hónapra, évről évre. Ez a lehetőségek legjobb kiaknázása és kihasználása során történik.

De hogy konkrét példát is mondjak a foglalkoztatás kapcsán; ön nagyon sokat foglalkozott azzal, hogy külföldről jönnek, nem külföldről jönnek ide munkavállalók, magyar munkavállalókra számítunk, vagy nem magyar munkavállalókra számítunk. Azért nyomtam gombot, mert ön Hollik képviselőtársamat csúsztatással ‑ egy másik fogalom használatával ‑ vádolta „bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű” szindrómával, és erre szeretném azt mondani, hogy amit ön Varga Mihály szavaként, mondataként idézett, az nem igaz. Soha nem mondta azt Varga Mihály miniszter úr, amit ön mondott. Ő azt mondta, hogy az üres álláshelyekre elsősorban, és abban az esetben, ha van, magyar munkavállalókat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha magyar munkavállalót nem találunk, akkor kell elgondolkozni más megoldáson. Ez a másik megoldás az, hogy például szomszédos országbeli, harmadik országbeli munkavállalókat kimondottan hiányszakmákban tudjanak alkalmazni. A hiányszakmákat viszont meghatároztuk, és ez azt eredményezte, kedves képviselőtársam, hogy az ön sugallatával ellentétben Magyarországon jelen pillanatban nem éri el ezen munkavállalók száma a 2 ezer főt, egyébként úgy, hogy van egy kvóta, amit már Czomba képviselőtársam is hangoztatott, évről évre, és évtizedek hosszában már, amelyik körülbelül 50 ezer körül mozog, de ezt a kvótát az utóbbi években nem használtuk ki. Tehát nem kell olyanokat mondani, amik nem valósak, nem tényeken alapulnak.

A minimálbért is kritizálta és összehasonlítgatta más országokkal. Jó lenne, ha reálisabb képet próbálna mutatni. Ugyanis nem az az érdekes, persze az is fontos, hogy euróra átváltva egy-egy minimálbér mennyit jelent. A vásárlóerő-paritásokat kell összehasonlítani, és ebben az esetben, ha csak a V4-eket nézzük, másodikak vagyunk a minimálbér tekintetében. Tehát önök valótlant állítanak, és nem azt mondják, ami az igazság, hanem mindig úgy igazítják a mondataikat, ahogy úgy gondolják, hogy önöknek jó. Ezért mondtam, hogy lózungot hangsúlyoznak és ismételgetnek, mint a mantrát.

Mit tett ez a kormányzat annak érdekében, hogy a családok könnyebben éljenek, hogy növekedjen a születésszám? Egyik pillanatról a másikra nem fog megváltozni a szülési kedv, azt segíteni kell intézkedésekkel. Néhányat hadd mondjak, tényleg csak kiragadva, az elmúlt időszak intézkedéseiből! A CSOK, a családi adókedvezmény, amiről ön is azt mondta, hogy jól működik és nagyon jónak tart, vagy a nászajándék, ami már két éven keresztül havi 5 ezer forintot ad az ifjú házasoknak ‑ ez mind olyan segítség, amelyik a gyermekvállalást, a családalapítást és a család normális működését segíti elő. És majd a következő időszakban az eredményei várhatóan meglesznek, és a születések száma növekedni fog. Tehát ne vádoljanak olyannal bennünket, ami nem történt meg, mert a kormány nagyon komoly intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a csökkenés megálljon, majd a csökkenés átváltson születésszám-növekedésbe.

Megkérném önöket arra, hogy egyedi esetekből ne általánosítsanak. Az, hogy valaki elmegy külföldre, még nem azt jelenti, hogy minden munkavállaló el akar menni külföldre dolgozni és időlegesen ott van. Én is tudok mondani példát. Épp a napokban találkoztam olyan fiatalokkal, és nem eggyel, hanem többel, akik két-három év külföldi munkavállalás után hazajönnek, mert itt akarnak családot alapítani, mert kitanulták a szakmát, mesterei lettek a szakmának, van közöttük olyan, aki most tette le a mestervizsgát, és Magyarországon fog körülbelül nyugati fizetésért elhelyezkedni, mert a szaktudását olyan tökélyre fejlesztette, amivel a piaci értéke az ő munkaerejének és az ő szaktudásának már értékelhető magasabb szinten a magyar piacon is. Gőgös képviselőtársamnak és másoknak is mondom, hogy nem lenne jó egyedi eseteket általánosítani, mert nem igaz az, hogy az egyedi eset általánosságban is igaz. Azt kell mondani, hogy az elmúlt időszakban a külföldi munkavállalás trendje megállt. Körülbelül azonos szinten van a visszaáramlás (Gőgös Zoltán: Mert a kőműves meg a burkoló télen visszajön!) és azoknak a száma, akik Nyugaton kipróbálják magukat és többet akarnak keresni.

De egy nagyon fontos dolgot mondanék még, hogy mi az oka többek között annak ‑ s akkor én is hadd menjek egy példával előre ‑, hogy néhányan külföldön munkát vállaltak a fiatalok és az idősebbek közül. Elmondom, kedves szocialista képviselőtársaim. Például az, hogy az önök idejében, az önök politikájának eredményeképpen jó néhány embert rábeszéltek arra, hogy devizahitelbe vágják magukat, és ezt a devizahitelt nem tudták visszafizetni, és most azért vannak kint két-három évig, hogy azt a devizahitelt, amit önök felvetettek velük, vissza tudják fizetni. (Zaj az MSZP padsoraiban. ‑ Harangozó Gábor István: És ki döntötte be a forintot, te szélhámos?!) Erre is tudok mondani példát. Jó néhány olyan ember van, aki visszafizette a devizahitelt, majd visszajött Magyarországra, és a továbbiakban itt folytatja az életét. Tehát nem azért ment ki, mert kint akart élni, hanem azért, hogy az önök által nehéz helyzetbe hozott emberek ebből a helyzetből ki tudjanak jönni, és utána itt tudjanak egy normális életet abban a közösségben élni, ahol születtek és ahol felnőttek. (Z. Kárpát Dániel: Budapesti albérletárak?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kérdésre, ami nehezen megválaszolható, mert a piac szabályoz sok mindent, nehéz választ adni. De azok az intézkedések, amiket az elmúlt időszakban hoztunk, ezeket a kérdéseket mindenképpen meg fogják oldani. Olyan kérdéseket feltenni, amikre ön sem tudja a választ, nagyon-nagyon könnyű, csak az a felelőtlenség fogalmaztatja meg önnel a kérdést, hogy nincs abban a helyzetben, hogy önön számon lehessen kérni bármit is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 296 2016.11.23. 19:38  155-296

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Értettem a jelzést, és valószínűleg nem is fogom kihasználni a 20 percet, ennél lényegesen rövidebb leszek.

Köszönöm szépen a mai vitanap során a hozzászólásokat, képviselőtársaim hozzászólásait. Ahogy már a bevezetőben, az első felszólalásomban mondtam, egy rendkívül fontos témát hoztunk a parlament elé. Előzetesen számoltunk azzal, hogy a megnövelt idő megfelelő lehetőséget biztosít az ellenzéki képviselők számára, hogy kifejtsék a véleményüket és azokat az elképzeléseiket, amelyek a kialakult helyzet megoldását segítik. Nagy figyelemmel vártam én személy szerint is azokat az innovatív ajánlásokat, javaslatokat, amelyek megfontolásra voltak érdemesek, és természetesen azt vártam, hogy olyanok fogalmazódjanak meg, amelyek nem felelőtlen ígérgetések vagy elvárások lettek volna. Nyitottan álltunk ennek a napnak az elébe, és azt láttuk, hogy nagyon-nagyon nagyok voltak az elvárásaink, azt kell megállapítanunk, hogy túl sok megfontolásra érdemes javaslatot nem hallottunk. Azt kell mondanom, hogy felelőtlen kritikát annál többet, vagy olyan ötletet, amely a témával nem volt kapcsolatos, sőt azt is kell mondani, hogy néhány esetben még fröcskölődést is.

Az MSZP-nek arra a többször elhangzott felvetésére, hogy nem munkaalapú, hanem tudásalapú társadalmat kell építeni, azt tudom mondani, hogy ebben egyetértünk, de a kettő természetesen nem zárja ki egymást. Ha megnézzük a statisztikai adatokat, azt látjuk, hogy 2010 és 2016 között a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatása nőtt a legnagyobb mértékben. A diplomások foglalkoztatása 228 ezerrel, az érettségivel rendelkezőké pedig 246 ezerrel bővült, míg a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségűek körében kevesebb mint 90 ezres növekedés volt megfigyelhető. Pontosan ezek miatt alakítottuk át magát a szakképzést is úgy, hogy mindkét szakképző iskolatípusban az érettségi megszerzése lehetséges azért, hogy ha valaki tovább akar tanulni, legyen technológus vagy éppen egy felsőoktatásban való továbbtanulás lehetősége, ezt megtehesse.

Elhangzott az MSZP részéről az is, hogy nagyobb munkaerő-mobilitás kellene, illetve munkaerő-mobilitás mint lehetőség jó lenne, ha rendelkezésre állna. Szeretném hangsúlyozni és elmondani Gúr képviselő úrnak, hogy tájékozódjon, eddig is volt munkaerő-mobilitást segítő intézkedés, és 2017. január 1-jétől jelentős mértékben fognak növekedni a munkaerő-mobilitást elősegítő lehetőségek. A munkásszállók tekintetében, az egyéni utazás tekintetében ezen elszámolható költségek köre jelentős mértékben növekedni fog.

(23.30)

Szél Bernadett képviselő asszony ugyan szintén megoldáskeresésről beszélt, de ami a munkaerőhiány kérdéskörét illeti, arra vonatkozóan az LMP sem tett semmiféle javaslatot, hanem csak az egykulcsos adó eltörlését szorgalmazta. Az egykulcsos adórendszerrel összefüggésben látni kell, hogy 2010-ig Magyarországon olyan adórendszer működött, amely a jövedelmek eltitkolására és a segélyekből való megélhetésre ösztönzött. A jövedelmeket terhelő adók rendszere a legmagasabb adóterheléssel járó és messze a legprogresszívebb adórendszer volt a régióban. 2009-ben már az átlagbérnél is több mint 53 százalékos volt az adóék a munkaerőköltségen belül.

Bizonyára figyelt, az expozéban elmondtam, hogy a holnap aláírandó (Az órára pillant.), igen, még holnap aláírandó megállapodás szerint, és ha ez a hatéves program meg is fog valósulni abban a formájában, ahogy a megállapodásban szerepel, ez az adóék 41, százalék körülire fog visszaesni, ilyen mértékű csökkenés fog beállni. Ez az adóék egyébként 2009-hez képest is már jelentős mértékben csökkent, ugyanis 48,5 százalékos ma Magyarországon. Ami az adóterhelés alakulását illeti, itt nem egyirányú adópolitikai intézkedésekről van szó, hiszen gondoljunk csak a 2013-ban bevezetett munkahelyvédelmi akcióra, ami programként működik most már, és jelentős mértékben hozzájárul nemcsak a munkanélküliség, hanem a munkáltatók terheinek csökkentéséhez is.

A munkahelyvédelmi akcióprogram havonta átlagosan mintegy 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, és indulása óta 2016. szeptember végéig, még egyszer szeretném hangsúlyozni, 460 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit. A program foglalkoztatásstabilizáló és erősítő hatását jelzi, hogy a vállalkozási szférában alkalmazásban állók közül jelenleg már minden harmadik munkavállaló foglalkoztatási terhei mérséklődnek ennek köszönhetően, kvázi egy adócsökkentés keretein belül.

Az ellenzék soraiból elhangzott állításokkal ellentétben a magyar fiatalok hazai boldogulásának lehetőségei nemhogy beszűkültek, hanem munka­erő­piaci helyzetük talán még soha nem mutatott még ennyire kedvező képet. Ezt bizonyítják a ma este többször elhangzott statisztikai adatok, a foglalkoztatási statisztikai adatok. A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása jelentős mértékben nőtt 2010-hez képest. Egy 20 százalék alatti foglalkoztatási mutatóból közel 30 százalékos foglalkoztatási mutatót tudhatunk magunkénak.

A másik területen, amelyik jól mutatja azt, hogy mennyire fontosak nekünk a fiatalok, és milyen eredményeket sikerült az elmúlt időszakban elérni a foglalkoztatásban, az pedig az, hogy a munkanélküliségi mutatójuk közel 30 százalékról lecsökkent 12,7 százalékra. Tehát jelentős mértékben csökkent a munkanélküliségi mutatójuk. Ez többek között azokkal a programokkal vált valóra, amelyeket már az ex­pozéban is fölsoroltam. Az ifjúsági garanciaprogram keretén belül számtalan lehetőséget biztosítunk arra, hogy a fiatalok munkában tudjanak elhelyezkedni, a mentorprogram segítségével, képzések segítségével az ő elhelyezkedésüket segítő bérekhez való hozzájárulás segítségével. Továbbá a fiatalok inak­tivi­tás­csökkentésére, a korai munkatapasztalat- és munkajövedelem-szerzés elősegítésére indítottuk a nyári diákmunkaprogramot, amely ebben az évben már több mint 26 ezer főt foglalkoztatott a nyári időszakban, és 2800-2900 munkáltatónál valósult ez meg.

Ahhoz, hogy azok, akik munkát keresnek, legyenek munkanélküliek vagy éppen közfoglalkoztatottak, könnyebben és irányítottabban tudjanak a munkaerőpiacon elhelyezkedni, bevezettük az úgynevezett profilingrendszert, az ügyfél-kategorizálási rend­szert, amelynek segítségével irányítottabban tudjuk őket elhelyezni a munkaerőpiacon. Ennek hatékonyságát talán bizonyítja az is, hogy a munkanélküliségi mutató is jelentős mértékben csökkent. Megint egy számot szeretnék mondani, 2010-ben a munkanélküliségi mutató még jelentősen 10 százalék fölött volt, 11,4-11,6 százalékos volt, a legutóbbi mérés szerint ez már 4,9 százalékos.

Szakképzési rendszerünkkel is foglalkoztak, kritikával illették. De azt kell mondani, hogy pontosan azért kellett átalakítani ezt a szakképzési rendszert, mert a munkaerőpiaci igényeknek kellett jobban megfelelni. Hol azt mondták, hogy kevés a humántantárgy-oktatás, utána azt kérték számon rajtunk ma este, hogy mért nem fektetünk nagyobb hangsúlyt a szakterületen történő szakképzésre. El kéne dönteni ellenzéki oldalról, hogy melyiket akarják. Miután a munkaadókkal, az iparban, a gazdaságban dolgozókkal konzultálunk és dolgozunk együtt ezen a területen, az ő tanácsaikat kikérve alakítottuk át, az ő aktív együttműködésükkel a szakképzési rendszert.

Ezért történt az, hogy mi a szakirányú képzésre fektetünk a szakképzésben nagyobb hangsúlyt. Várhatóan úgy, ahogy Svájcban, úgy, ahogy Németországban ez jelentős eredményeket hozott, itt, nálunk is meg fogja hozni eredményét egy-két éven belül. Az egy-két évet azért mondom, még mielőtt valaki kritizálná az időtartamot, azért, mert minimum három évig kell járni egy szakképző iskolában ahhoz, hogy szakmunkás-bizonyítványt vagy éppen valamiféle bizonyítványt kapjon valaki.

A 2011-ben elfogadott szakképzési koncepció alapján az új szakképzési törvény elfogadásra került, átalakult a vizsgáztatás rendszere, az Országos Képzési Jegyzék is átalakult, igazítva a mai kor igényeihez. A duális képzés kiterjesztése megtörtént, hogy minél többen munkahelyi körülmények között, üzemi körülmények között sajátítsák el a szakma fogásait.

Két fontosabb elemet még kiemelnék a piaci igények jobb kielégítésére, és az átképzés lehetőségére vagy a szakképzés megszerzésének lehetőségére. Az egyik az a módosítás és lehetőség, amit az biztosít, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel felső életkori korhatárát 21 évről 25 évre emeltük, tehát hogy idősebb korban is lehessen szakmát szerezni ingyenesen. A másik ilyen jelentős lépés az volt, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Így tulajdonképpen el tudjuk érni azt, hogy az igényeknek megfelelő tudást vagy szakmát tudjanak szerezni felnőttkorban is azok, akik szakmát vagy munkahelyet akarnak váltani, mert úgy látják, hogy így tudnak könnyebben elhelyezkedni.

A kormány nagy figyelmet fordított eddig is arra, hogy a közfoglalkoztatás ne vonja el a munkaerőt a versenyszférától, beleértve a szezonális munkavállalást is. Ahogy hangsúlyoztam az expozémban is, egy átmeneti megoldásnak találjuk ezt. Gúr Nándor kritikát fogalmazott meg, csak a hitelességét néhány számadat kérdőjelezi meg folyamatosan. Ugyanis 2010-ben a közfoglalkoztatásból körülbelül 7 százaléknyian tudtak átmenni az elsődleges munkaerőpiacra, az utolsó mérések alapján 14-15 százaléknyi valamikori közfoglalkoztatottnak sikerült elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

Többek között ezt képzések segítségével vagy például az ügyfél-kategorizálás segítségével, vagy pedig azzal, hogy bizonyos ösztönöző eszközöket használunk, sikerült elérni. Természetesen ez nem dicsekvés, amit most mondok, hanem egy folyamat részeként, állomásaként kell megjegyezni, és azzal a tudattal, hogy a kormányzat mindent megtesz szakképzés, foglalkoztatás, közfoglalkoztatás területén, hogy az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma növekedjék, a gazdaságnak is, a munkavállalóknak is ez az érdeke, és az ott dolgozó emberek egyre több pénzt tudjanak hazavinni, egyre többet érjen az a fizetés reálértékben, amit hazavisznek.

Ennek a közfoglalkoztatásból az elsődleges mun­kaerőpiacra való átvezetésnek egyik nagyon fon­tos eszköze a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” program, amelyik segítségével sikerült elérni, hogy közel 4 ezer ember ment már át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra. Itt egy ösztönöző eszközt, pénzügyi és pénzbeli ösztönöző eszközt használunk arra, hogy akik úgy döntenek, hogy korábban elhagyják a közfoglalkoztatást, mint a szer­ző­désük lejár, azok valamiféle dotációt, segítséget, tá­mogatást, ösztönzést kapjanak ezzel a pénzügyi támogatással. Fontos, és ez a program olyan, hogy az elhelyezkedési juttatást ebben az esetben az egyén és nem a munkaadó kapja, tehát ő kapja ezt a bizonyos pénzt.

(23.40)

Egy nagyon fontos programot szeretnék még említeni, ez európai uniós forrásokból megvalósuló program: „Út a munkaerőpiacra”. Itt az elhelyezkedni nehezen tudó rétegeket, csoportokat segítjük azzal, hogy ebben az esetben a munkaadók kapnak bérbeli támogatást, vagy éppen képzést tudunk biztosítani ezeknek az egyéneknek, akik el kívánnak helyezkedni. Emellett természetesen olyan programok is vannak, ahol a munkaadók, a cégek kapnak lehetőséget arra, hogy belső képzéseket végezzenek, mind a nagyvállalati szektorban, mind a kis- és közepes vállalkozások területén és szektorában, éppen azért, mert vannak olyan képzési elvárások, amelyeket a cégeken belül tudnak megoldani; egyrészt azért, mert ők tudják, hogy milyen tudásra van szüksége a munkavállalóknak, másrészt pedig azért, mert ezt a képzés segítségével, az ő igényeiknek megfelelő módon tudják irányítani, és ahhoz tudják igazítani.

Szeretnék még néhány szót a bérekkel kapcsolatos kérdésről is szólni. Lehet a tényekkel vitatkozni, csak nem biztos, hogy érdemes, mert kimutatható a reálbér-növekedés, és azzal lehet bizonyítani, hogy ez így történik, csak hogy egy példát mondjak, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás rendszeresen növekszik az elmúlt hónapokban, sőt azt lehet mondani, hogy az elmúlt években Magyarországon. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar munkavállalók, akik az elsődleges munkaerőpiacon dolgoznak, egyre több pénzt visznek haza. Ha kevesebbet vinnének haza, nem lenne igaz az, amit állítunk, hogy a reálbér folyamatosan emelkedik, mert akkor nem növekedhetne a kiskereskedelmi fogyasztás. Természetesen más érvek is és bizonyítékok is vannak arra, hogy a reálbér növekszik, de talán ez az egyik legvilágosabb és átláthatóbb bizonyíték arra, hogy a reálbér növekedik és növekedett az elmúlt időszakban.

Szeretnék arra is reagálni, hogy itt többen több százezer magyar elvándorlásáról beszéltek, és megint Gúr Nándor számainak a hitelességével kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy ma este is már többször mondta ezt a 600 ezres létszámot. Nem tudom, honnét vette, de biztos alapokon ütött a hasára akkor, amikor ezt a számot meghasalta, ugyanis biztosan ismeri, ha nem ismeri, akkor nézzen utána, hogy a hivatalos mérések és hivatalos adatok alapján körülbelül 300-350 ezer magyar dolgozik ma külföldön. Ez külföldi adatok alapján, tehát nem is KSH-adatok alapján jött érték, tehát 300-350 ezer ember. De nem is ez az érdekes, most nem a 600 ezer és a 350 ezer ember közötti létszámkülönbségről szeretnék beszélni, hanem arról, amit sugall folyamatosan, hogy ez csak azért történhet meg ilyen nagy számban, már hogy Magyarországról ennyien elmentek átmenetileg, hosszabb-rövidebb ideig külföldre dolgozni, mert 2010-től nem érzik jól magukat Magyarországon.

Kedves Képviselőtársaim! 1990 óta megnyíltak a határok, egyre többen dolgoztak külföldön magyarok, és 2004-től, az európai uniós csatlakozástól kinyíltak azok a kapuk, amelyeket, legalábbis szavakban, önök is üdvözöltek. Most úgy látszik, hogy ezeket a kapukat be akarják ezzel zárni. Tehát nemcsak a számokkal kell vitatkozni, amiket Gúr Nándor sokszor mond, hanem még az elvvel is, mert megpróbálja félrevezetni azokat, akik őt hallgatják. (Teleki László: Idő! Idő!)

Szeretném hangsúlyozni azt, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben… Rosszul ismeri az órát, kedves képviselőtársam, 20 percem van, bár azt ígértem, hogy korábban befejezem, de ha többször közbeszólnak, akkor ki fogom tölteni a 20 percet. (Derültség.) Többször hangsúlyoztam, és szeretném megismételni most is, hogy úgy néz ki, hogy ennek a próbálkozásnak, a magyar munkavállalók külföldön való időleges elhelyezkedésének dinamikája jelentős mértékben lecsökkent. Ez azt jelenti, ha számokat mondhatok, hogy a tavalyi évben körülbelül 33 ezren vállaltak külföldön munkát, és körülbelül 33 ezren jöttek vissza Magyarországra dolgozni. Tehát ahogy a foglalkoztatási lehetőség megnő Magyarországon, az a bizonyos munkaerőhiánynak mondott munkaerő iránti verseny fokozódik, és munkaerőigény lép fel a piacon, várhatóan ezek közül az emberek közül egyre többen haza fognak jönni, főként akkor, ha az a bizonyos reálbér-emelkedés, amit például Gúr Nándor és az MSZP-sek nem vesznek figyelembe vagy kritizálnak, meg fog valósulni.

Várhatóan egyre nagyobb számban tudnak visszajönni a magyar munkavállalók, és fognak visszajönni, mert a többségük, ahogy én az egyik felszólalásomban is a mai este elmondtam, egyre többen itt képzelik el a jövőjüket, és haza akarnak jönni, mert abban a környezetben, ahol felnőttek, akarják felnevelni a saját gyermekeiket, és ott képzelik el a jövőjüket.

Még egyszer köszönöm a felvetéseket, hozzászólásokat, de kérem önöket arra, hogy egyrészt az adatokkal ne vitatkozzanak, másrészt pedig úgy tekintsenek erre az elmúlt hatéves folyamatra, mint egy jól működő folyamat, ami a foglalkoztatásban jelentős eredményeket ért el, és ne a pillanatnyi állapotot nézzék mindig, hanem azt a trendet, hogy milyen irányba megyünk, mert a foglalkoztatás folyamatosan növekszik, a bérek folyamatosan növekednek. Persze, ha ma nézzük, azt az óriási hátrányt, amit az elmúlt években, évtizedekben szenvedtünk el, nem lehet egyik pillanatról a másikra, hat év alatt sem rendbe hozni, de éppen azért teszünk, tesszük a dolgunkat, hogy folyamatában viszont a felzárkózás, a foglalkoztatás minél nagyobb arányú mutatója megvalósulhasson.

Ebben kérem az önök segítségét, ellenzéki képviselőtársaimét is és a kormánypárti padsorokban ülő képviselőtársaim segítségét is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 12 2016.11.28. 4:53  9-12

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megerősítem a szavait, a kormány is rendkívül pozitívan értékeli az elmúlt napokban aláírt megállapodást. Minden érdekelt számára nyilvánvaló, hogy most nem a szokásos év végi béregyezség jött létre a tárgyalófelek között, két szempontból sem. Egyrészt nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum kiemelkedő mértékű emeléséről állapodtunk meg, hanem ahogy elhangzott, a végrehajtás megkönnyítése érdekében a munkáltatókat terhelő adók is jelentős mértékben csökkenni fognak. Másrészt a megállapodás időhorizontja miatt is kivételesnek és az elmúlt 26 évet tekintve példa nélkülinek tekinthető a néhány nappal, pontosabban: csütörtökön aláírt egyezség. Most ugyanis a következő hat évre határoztuk meg a munkaadói terhek csökkentésének ütemezését, szoros összefüggésben a bérek emelésével, emelkedésével.

El szeretném ismételni, hogyan is valósul ez meg. 2017-re és 2018-ra vonatkozóan a minimálbér 15 és 8 százalékpontos, illetve a garantált bérminimum 25 és 12 százalékos növelésével párhuzamosan sor kerül a társasági adó 9 százalékra csökkentéssel történő egységesítésére, és a szociális hozzájárulási adó 5 plusz 2 százalékos, tehát két év alatt összesen 7 százalékponttal való mérséklésére. További 0,5 százalékpontos csökkentés következhet be 2018-ban, ha 2017 első és harmadik negyedévében a vállalkozási szféra átlagában legalább 11 százalékkal növekednek a bérek. Az ezt követő években pedig akkor valósulhat meg négy lépésben a szociális hozzájárulási adó további 2-2 százalékponttal való mérséklése, ha a versenyszféra átlagában alkalmanként legalább 6 százalékkal emelkedik a munkavállalók reálbére. A megállapodást a kormány részéről olyan jelentős fordulópontnak tekintjük, ami a magyar bérek növekedésének gyorsabb pályára állítását egy hosszabb időszakra megalapozhatja.

De térjünk vissza a kötelező legkisebb bérek elhatározott emelésére! Számokat szeretnék mondani, ahogy képviselő úr is egy-két számot már kiemelt. Úgy számolhatunk, hogy a minimálbér nettó összege 2017. január 1-jétől havonta 11 forinttal emelkedik, ahogy az már elhangzott. De szeretném ezt kibővíteni azzal, hogy két és több gyermek esetén például 16 ezer forinttal emelkedik a családi adókedvezménynek köszönhetően. A garantált bérminimum esetében a havi nettó többlet 21 ezer forint, két gyermek esetében 26 ezer forint, három vagy több gyermek nevelése esetén pedig már 31 500 forinttal növekszik a bér nettó értéke. Ez azt jelenti, hogy az emelésekkel közvetlenül érintett mintegy 1,2 millió munkavállaló ennyivel többet vihet haza januártól.

Abban is bizonyosak lehetünk, hogy ez a jövedelemnövekmény túlnyomó részben elköltésre kerül áruk és szolgáltatások vásárlására, tehát az a folyamat, amit már évek óta ugyancsak megfigyelhetünk, hogy hónapról hónapra, évről évre növekszik a kiskereskedelmi forgalom azért, mert a foglalkoztatás növekedésének, valamint az ön által is említett reálbér-növekedésnek köszönhetően folyamatosan több pénze van az embereknek arra, hogy a boltokban elköltsék. Ahogy említettem, ez a bérnövekmény, ami bértömegben és reálbér-növekedésben is igaz, többletkeresletet generál a hazai vállalkozások számára, erősítve ezzel a gazdaság dinamizmusát.

Arra is számíthatunk továbbá, hogy a minimálbérek erőteljes emelkedése a vállalkozásokat arra készteti, hogy a magasabb bérkategóriákba tartozók dolgozóik bérét is emeljék. Ez tovább javítja a magyar családok életszínvonalát, és a fogyasztásuk növekedése következtében a gazdasági növekedést is erősíti majd. Azt szándékozta ezzel a minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel a kormány elérni, hogy az a folyamat, amelyik természetes folyamatként három éve történik, hogy a foglalkoztatás növekedik, a reálbérek és a bérek összességében emelkednek, egy segítséggel, azzal, hogy jelentős adócsökkentés következik be, és azzal, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot a szociális partnerekkel együtt jelentős mértékben megemelésre javasoltuk, ez a folyamat folytatódjék, és egy magasabb szinten történjen a béremelés további folyamatának szinten tartása.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 91 2016.11.28. 2:19  88-91

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A munkaerő nemzetközi mozgásával kapcsolatban ismételten le kell szögezni, ezt már többször megtettük, hogy az nem az aktuálpolitikai kérdésekkel, hanem alapvetően a rendszerváltozással és az Európai Unióhoz való csatlakozással hozható összefüggésbe. Akkor indult meg ez a mozgás, és azóta történik ez a mozgás. Egyáltalán nem arról van szó, amit képvi­selő úr vizionál, hogy Magyarországról elmegy a mun­kaerő, és ezért csökken a foglalkoztatás. Ha ez így lenne, akkor azok a számok, amelyek az elmúlt időszakban többször elhangzottak e Ház falai között is, nem lennének igazak. A rendszerváltozás óta ugyanis még soha nem dolgoztak ennyien hazánkban. 2016 harmadik negyedévében a KSH szerint már közel 4,4 millióan dolgoztak, 2010 óta ez több mint 600 ezer, azt lehet mondani, közel 700 ezres növekményt jelent.

A gazdasági élet szereplői különösen 2013 óta sokat tettek és tesznek a magyar bérek érzékelhető növekedése érdekében. A KSH adatai szerint 2010 után, 2016-ig mérve az időszakot, 24 százalékkal növekedtek a reálbérek. Az elmúlt napokban pedig egy több évre szóló megállapodást kötöttünk a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-2018. évi jelentős növeléséről, a szakszervezetekkel együtt, ahogy mondtam.

A szakszervezetek törvényes keretek között szabadon határozhatják meg szabályaikat, választhatják meg képviselőiket, tisztségviselőiket. A szakszervezeti autonómia tiszteletben tartása érdekében tehát az államnak tartózkodnia kell a szakszervezet működésébe való beavatkozástól.

Az elmondottak alapján el szeretném még ismételni azt is, hogy az állam éppen ezért tartózkodik a szakszervezetek működésébe való beavatkozástól, ideértve a szakszervezeti vezetők jogállásának szabályozását is. A szakszervezeti képviselők jelenleg is kellő garanciák mellett végezhetik jogszerűen tevékenységüket. A foglalkoztatottság növekedése pedig azt igazolja, hogy a magyar munkavállalók számára fontos a munkahelyek megtartása, ahol a jogszabályok alapján a munkavállalók számára biztosított érdekek képviselete biztosított, és a szakszervezetek működése is biztosított. Köszönöm szépen türelmét, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 4 2016.12.05. 5:08  1-4

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem akarom félremagyarázni a szavait, de ha jól értem, amit ön itt elmondott ide-oda kapkodva, akkor nem kellene bért emelni Magyarországon, mert annak következményei lesznek. (Dr. Szél Bernadett: Nem jól értette!) Szerintünk meg kell bért emelni, mert annak olyan következménye van, hogy több pénz marad a családoknál, több pénz marad az embereknél, többet tudnak fordítani a saját családjukra, saját magukra.

Azt kell mondani, hogy itt tényként próbált néhány mondatot megfogalmazni, de hogy mennyire hiteles az ön mondanivalója, az ön napirend előtti hozzászólása, két dolgot hadd emeljek ki belőle. Azt mondja, hogy nincs foglalkoztatáspolitikája ennek a kormánynak. Akkor legyen szíves, magyarázza meg az embereknek, akik hallgatják önt, hogy hogyan történhetett meg az, hogy közel 700 ezer emberrel növekedett a foglalkoztatottak száma az elmúlt hat évben, 2010 és 2016 között úgy, hogy közben a versenyszférában tudott elhelyezkedni ezen foglalkoztatottaknak a nagy része.

(13.10)

Ön azt mondja, hogy Varga miniszter urat régen látta a parlamentben, nem volt bent mostanában a parlamentben. A múlt héten válaszolt az önök kérdéseire is többek között, tehát azt hiszem, ennyire hiteles ön, ennyire hiteles az, amit önök mondanak ebből az ellenzéki álláspontjukból.

Szeretném akkor a tényeket elmondani, hogy mi történt az elmúlt időszakban, hat év távlatában és az elmúlt egy-két hónapban is. Az elmúlt időszak adatai egyértelműen igazolják, hogy a gazdaság növekedési pályára állt. Ez többek között annak is igazolása, hogy a foglalkoztatás nőtt, ahogy már mondtam, közel 700 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben, és a bérek is emelkedtek annak eredményeképpen, hogy a gazdaság megerősödött és a foglalkoztatás növekedett. 2013 óta körülbelül 24 százalékkal emelkedett a reálbér, nem a nominális bér, hanem a reálbér, amit ön el próbál tagadni.

Nézzük évre lebontva! 2013-ban 2,7 százalékkal, 2014-ben 4 százalékkal, 2015-ben 4,2 százalékkal nőttek átlagosan a reálbérek nemzetgazdasági szinten, és 2016 első kilenc hónapjában 7,6 százalékkal nőttek a bérek; a versenyszférában egy kicsit kisebb mértékben, a közszférában lényegesen nagyobb mértékben, 8 százalék fölötti béremelkedés volt.

Az elmúlt két hétben, az elmúlt másfél hónapban folytatott hosszú tárgyalások eredményeképpen körülbelül két hete írta alá a miniszterelnök úr azt a bérmegállapodást, amely a szociális területen dolgozók együttműködésével született meg. A munkaadók és a munkavállalók képviselőivel együtt írta alá a miniszterelnök úr azt a minimálbér- és garan­tált­bérminimum-megállapodást, amely jelentős mértékben emelte meg ezeket a béreket, és ami várhatóan a következő időszakban olyan jelentős hatással fog bírni a bérekre, hogy a bérek más kategóriákban is emelkedni fognak, úgy, ahogy eddig mindig megtették akkor, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedett. A következő időszakban a bérek folyamatos emelkedését várjuk, és a következő időszakra ezt az előrejelzést is mutatják azok a szakértők, akik ezt vizsgálják.

Hogy mit is jelentett a minimálbér-emelés, azt még egyszer szeretném elismételni, bár a múlt héten is erről már volt szó. A következő évben ez jelentősen megemeli a bérek alsó szintjét, és jelentős hatással lesz várhatóan a magasabb bért keresők bérére is: 2017-ben 15 százalékkal, 2018-ban 8 százalékkal fog emelkedni a minimálbér, a garantált bérminimum, a szakmunkás-bérminimum pedig 2017-ben 25 százalékkal és 2018-ban 12 százalékkal fog megemelkedni. Ez jelentős mértékben fogja a reálbért is természetesen megemelni, ami azt jelenti, hogy a családok, ahogy már említettem, többet tudnak magukra fordítani.

Egy dolgot szeretnék még mondani: a közszférában dolgozók, az állami cégeknél dolgozók bérére is kitért, hogy ott is béremelésre van szükség. Ahogy említettem már, 8 százaléknál magasabb értékben emelkedett a közszférában dolgozók és a közalkalmazottak bére az elmúlt időszakban reálértékben, és folynak azok a tárgyalások, amelyek az állami fenntartású cégeknél, a közszférában dolgozók bérének az alakítását fogják majd eredményképpen a tárgyalások befejeztével felmutatni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

A magyar gazdaság erős, és biztosítja annak lehetőségét, hogy ezek a bérek a következő időszakban emelkedjenek. Köszönöm szépen. Elnézést, elnök úr! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 324 2016.12.05. 6:40  315-324

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a napirend tárgyát képező törvényjavaslattal kapcsolatos hozzászólásaikat és a benyújtott módosító javaslataikat. Tekintettel azonban a megvalósítás terén tapasztalható nézetkülönbségekre, engedjék meg, hogy néhány felvetésre, néhány módosító javaslatra reagáljak.

Gúr Nándor képviselőtársunk a most elhangzott felszólalásában a közfoglalkoztatásról elég kritikus hangon szólt, és a közfoglalkoztatottak önbecsülésével, értékteremtésével foglalkozott. Ezzel én most részletesen nem szeretnék foglalkozni, mert Dunai Mónika képviselő asszony rendbe tette az ön gondolatait ebben az ügyben, úgyhogy további szót nem érdemel ez a véleménye, de természetesen szeretnék reagálni azokra a módosító javaslataikra, azokra a megfogalmazott kritikákra, amelyeket az általános vitában megfogalmazott.

(20.20)

Kifogásolta tehát a vitában, hogy a közfoglalkoztatási kiállításokkal, valamint a kutatásokkal kapcsolatos költségeket a Nemzeti Foglalkoztatási Alap finanszírozza. Szeretném megjegyezni, hogy a közfoglalkoztatási kiállítás egy támogatott foglalkoztatási forma eredményeit bemutató rendezvény, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kutatás pedig a közfoglalkoztatás jobb megszervezését, hatékonyabb működését szolgálja. Miután szakmai szempontból ezek szorosan kapcsolódnak a közfoglalkoztatáshoz, ezért tartjuk indokoltnak, hogy a kiadásokat ne egy minisztérium működési költségvetése finanszírozza.

Ami a képviselő úr vita során elhangzott másik felvetését illeti, a bérgarancia-törvény jelenleg is tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint a kölcsönbe adó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a kikölcsönzött munkavállaló, illetve az iskolaszövetkezeti tag részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a továbbiakban részletesebben reagáljak a törvényjavaslatnak a szociális szövetkezetekkel kapcsolatos rendelkezéseit érintő kritikákra, amelyek mind módosító javaslat formájában, mind pedig egyéb módon megnyilvánultak.

Mind a módosító javaslatokban, mind pedig az egyéb módon megfogalmazott kritikákban az fogalmazódott meg a kormány szándékával szemben, hogy az előkészített szabályozás sérti a szövetkezetek nemzetközileg is megfogalmazott elveit, valamint a vállalkozás szabadságát. Ez a kritika különösen a szövetkezeti törvénynek azokkal a módosításaival szemben fogalmazódott meg, amelyek a szociális szövetkezetek esetében legalább egy önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy közhasznú jogállású szervezet tagságát írják elő, valamint azzal, hogy a szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére való utalást. A kötelező önkormányzati vagy közhasznú jogállású szervezeti tagság előírása a belső ellenőrzés hatékonyságát hivatott elősegíteni.

Nem tudunk egyetérteni a kritikákban megfogalmazott azon állítással, hogy az önkormányzat, valamint a szervezeti tagság egyrészt kiszolgáltatottá teszi a szociális szövetkezeteket, másrészt elősegíti a visszaéléseket.

A szabályozás pontosan abból indult ki, hogy azzal, hogy a szociális szövetkezeteknek egy szervezet is tagja, hatékonyabbá teszi a működés belső ellenőrzését. A szövetkezeti törvény hatályos szabálya jelenleg is előírja, hogy a szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „szociális szövetkezet” elnevezést, a törvényjavaslat ezt a rendelkezést csupán a fő tevékenységre való utalással egészíti ki. Ez a rendelkezés nem sérti a vállalkozásalapítási szabadság jogát, csupán arra ösztönözné a szövetkezeteket, hogy a valóságban is olyan tevékenységet folytassanak, ami a törvényben meghatározott célnak és eredeti szándéknak megfelel.

Egy másik módosító javaslat elhagyni javasolja a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint, ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel. A tagi munkavégzésre irányuló jogviszony a jogi szabályozás célja szerint kisegítő lehetőség addig, amíg a szociális szövetkezet tagjának foglalkoztatása más foglalkoztatónál az általános szabályok szerint nem oldható meg. Ez bizonyítja azt, hogy a közfoglalkoztatást, a szociális szövetkezetben való foglalkoztatást átmeneti foglalkoztatási formának tekintjük, és addig szánjuk ezt a foglalkoztatási formát, amíg az elsődleges munkaerőpiacon nem tud elhelyezkedni az, aki a szociális szövetkezetben szociális szövetkezeti tagként talál munkát. Éppen ezért nem indokolt annak lehetővé tétele, hogy a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony más munkavégzésre irányuló jogviszonnyal párhuzamosan fennálljon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több módosító javaslatban fogalmazódott meg, hogy a törvény a közfoglalkoztatott részére a megfelelő munkahely elfogadásával, illetve a munkahely keresésével összefüggésben nemcsak a helyközi, hanem a helyi utazási költségek megtérítését is tegye lehetővé a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból. Az álláskeresők számára a helyi utazási költségek megtérítését nem a törvény, hanem annak felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

A közfoglalkoztatott munkahelykeresésével kapcsolatos helyi utazási költségek megtérítését nem támogatjuk, mert az ő együttműködési kötelezettségébe a közfoglalkoztatásban részt nem vevő álláskeresővel szemben nem tartozik bele az aktív munkahelykeresés, hanem a megfelelő munkahely elfogadása tartozik mindössze bele. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban a megfelelő munkahely elfogadásával kapcsolatban felmerült utazási költségek tekintetében indokolt azt rendezni.

Úgyszintén több módosító javaslat javasolja elhagyni azt a rendelkezést, amely a közfoglalkoztatott számára a felajánlott képzés elfogadásának kötelezettségét írja elő. A megfelelő képzést az álláskeresőnek is el kell fogadnia, az pedig az állami foglalkoztatási szerv kötelezettsége, hogy olyan képzést ajánljon fel a közfoglalkoztatott részére, amely illeszkedik a lakóhelye munkaerőpiaci helyzetéhez. A szabályozás célja az, hogy a közfoglalkoztatott minél előbb visszakerüljön a nyílt munkaerőpiacra, ennek érdekében neki is mindent meg kell tenni, amibe beletartozik a megfelelő képzések elfogadása is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén remélem, hogy az előzőekben elmondottakkal sikerült meggyőzni önöket, hogy a javasolt módosításokkal a törvénytervezetet elfogadják, és arra kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák majd azt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 332 2016.12.05. 2:40  329-339

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az iskolaszövetkezetekre vonatkozó legutóbb elfogadott törvénymódosításnak az volt a célja, hogy változtasson az iskolaszövetkezeteket érintő jogi szabályozás széttagoltságán, valamint nagyobb mozgási lehetőséget biztosítson az iskolaszövetkezet tagjának személyes közreműködése tekintetében. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a továbbiakban is szükséges a szabályozás finomítása.

Az iskolaszövetkezetekkel szemben alapvető elvárás, hogy már a képzés időtartama alatt lehetőséget biztosítson a hallgatók számára a munkatapasztalatok megszerzésére. A benyújtott törvényjavaslat egyrészt a szabályozást e cél érdekében fejleszti tovább, másrészt hozzájárul és hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolaszövetkezet keretében végzett munka előnyösen befolyásolja a hallgató, tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését is.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény által előírt szakmai gyakorlatot az iskolaszövetkezet hallgató tagja külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés keretében, tagsági megállapodással is teljesítheti.

Az iskolaszövetkezetek működési lehetőségeit bővíti az a módosítás, amely szerint az iskolaszövetkezetnek nemcsak oktatási intézmény, hanem bármely jogi személy is tagja lehet.

A javaslatban az a törekvés tükröződik, hogy az iskolaszövetkezeti tag munkavégzésére egyes munkajogi szabályok csak valóban indokolt esetben legyenek alkalmazhatók, amelynek oka egyrészt, hogy a nappali tagozatos hallgató az iskolaszövetkezet keretében nem munkaviszony, hanem külső szolgáltatásra irányuló jogviszony keretében végzi és végezheti a munkát. A módosítás másik indoka, hogy a nappali tagozatos hallgató, tanuló az iskolaszövetkezeteken belül munkavégzést csak az oktatási intézmény által biztosított szabadidejében vállal.

A csődeljárásról szóló törvény módosítása a jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgálja.

Átvezetésre kerül a csődtörvényen az a változás is, miszerint az iskolaszövetkezeti tagok foglalkoztatásának szabályait immár a szövetkezeti törvény tartalmazza.

A törvényjavaslathoz kisszámú módosító javaslat érkezett. A támogatott javaslatok olyanok, amelyek a jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében a szövetkezeti törvény és a csődtörvény módosuló rendelkezéseiben a díjra vonatkozó részeket javasolja pontosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy a benyújtott javaslat által tartalmazott módosítások indokoltságát a gyakorlat is visszaigazolja, ezért támogatására kérem önöket, egyben köszönöm megtisztelő figyelmüket is. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 344 2016.12.05. 4:09  339-353

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondhatjuk, hogy a törvényjavaslat szakmai vitája és az azóta folytatott szakmai munka eredményes volt, annak ellenére, hogy a viták során annak fő tárgya sokszor perifériára szorult.

A törvényjavaslattal összefüggésben benyújtott módosító javaslatok az általános vitán felvetett pontosítási igényekhez igazodó módosításokat tartalmaztak annak érdekében, hogy a már kialakított szakmai struktúra továbbra is egységes, koherens legyen.

Az egyéni képviselői módosító javaslatok, valamint a törvényjavaslat részletes vitáját lezáró bizottsági módosító javaslatok egyértelműbbé tették a javaslatban megfogalmazott és láthatóan megértett célok megvalósulását segítő rendelkezéseket. A javaslatok alapján néhány esetben sor került a hatósági és a tisztán szakmai feladatok elválasztására irányuló rendelkezések kiigazítására, így például megőrzésre kerül az NSZFH szakmai döntés-előkészítő, illetve szakmai vizsgáztatási, vizsgaszervezési feladatköre, ezáltal még inkább láthatóvá vált, hogy a tervezett módosítások illeszkednek a kormány azon terveinek megvalósításához, amelyek a háttérintézmények nem szakmai feladatainak csökkentésére irányulnak.

Az általános vita során többen felvetették, hogy a tervezett lépések a központosítás irányába mutatnak, az állítás azonban a feladatellátás szintjén nem értelmezhető, hiszen a változás nem a decentralizált feladatkörök centralizációját jelenti, hanem az országos hatáskörű feladatok ellátásának racionalizálására irányul.

Tisztelt Képviselőtársaim! A viták eredményeképpen is világosabbá vált, hogy az NSZFH továbbra is megmarad mint a szakképzéssel összefüggő szakmai feladatok ellátásának egyik fő helyszíne, szereplője. A felnőttképzési szakértői bizottság működését, a központi vizsgaszervezést és a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslataira épülő szakmaszerkezeti döntés előkészítését ezután is a szakmai szerv, az NSZFH végzi. Nem központosításra tehát, hanem a feladatellátás észszerűsítésére kerül sor a törvényjavaslat alapján.

A változások révén a kijelölt kormányhivatal jelentősebb szerepet kap a szakképzés és különösen a felnőttképzés rendszerében. Az új hatáskörök áthelyezésével lehetővé válik a felnőttképzés teljes rendszerének, valamint a szakmai vizsgarendszernek egy intézmény keretei közötti egységes működtetése és felügyelete.

A törvényjavaslat illeszkedik abba a rendszerbe is, amelyet az érettségi vizsgák szervezésében a kormányhivatalok már kialakítottak és mindenki megelégedésére működtetnek; az emelt szintű érettségi vizsgákat megyénként a kormányhivatalok szervezik ugyanis.

Ehhez hasonlóan az OKJ-s szakmai vizsgarendszer működtetése is a kormányhivatal irányítása alá kerül. A vizsgaelnököket és a vizsgabizottsági tagokat a kijelölt kormányhivatal delegálja, egyúttal végzi mindazokat a kapcsolódó feladatokat, amiket egy OKJ-s vizsga hatósági jellegű feladatai jelentenek. Így például vezeti a vizsgákhoz kapcsolódó központi nyilvántartásokat, nyilvántartja a vizsgáztatásra jogosultakat és kezeli a vizsgákról készített törzslapokat.

A végleges törvényjavaslatban az is egyértelműen látható, hogy a feladatátcsoportosítás az ellenzéki képviselőtársaim erre irányuló kritikáival ellentétben nem elvonja, csorbítja a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szakmaszerkezeti döntésre, hiány-szak­képesítések meghatározására irányuló feladatkörét, hanem az adminisztratív jellegű feladatok átvállalásával segíti a bizottságok szakmai munkáját.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott módosítók révén egy pontosabb és közérthetőbb törvényjavaslat kerülhet a tisztelt Országgyűlés elé, amely alkalmas arra, hogy elfogadásával megvalósuljon a felnőttképzés teljes rendszerének egységes működtetése, valamint az áthelyezéssel érintett, korábban kettős szervezeti struktúrában ellátott feladatokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek jelentősen csökkenjenek.

Ezekkel az indokokkal javaslom a tisztelt Háznak, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 348 2016.12.05. 2:49  339-353

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék szólni, nem ahhoz, amit Gúr Nándor a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondott, mert a fölszólalásomban ezzel kapcsolatos gondolataimat elmondtam, viszont az a szerteágazó vádaskodás, amit megpróbált megfogalmazni, mindenképpen reagálásra ad okot. Szeretnék néhány gondolattal reagálni azokra a gondolatokra, mondatokra, amit ő elmondott.

Képviselőtársam! Örülök annak, hogy két évvel a szakképzés átalakításának kezdete után ráébredt arra, hogy elkezdődött valami a szakképzésben. Abban a szakképzésben, annak a szakképzésnek a megreformálásában, ami többek között az önök áldásosnak nem mondható munkájának eredménye, amit abban a 8 évben végeztek vagy elhanyagoltak, amíg kormányon voltak. Úgy tesz ön, mintha akkor nem lett volna képviselő, nem lett volna a kormánypárti frakció tagja, egy olyan tagja, amelyik beleszólhatott volna abba, hogy ha reformra lett volna szükség, akkor ezt meg tudják tenni. Önök nem tettek semmit sem.

Nem a piaci igényekhez igazították a képzést, ez nagyon nagy gond volt, ezt is nekünk kellett megtenni. Például azzal tettük meg, hogy olyan szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, olyan szervezetekkel alakítjuk most ki a szakmaszerkezetet, a szakképzés területén az oktatást, amelyek a munkaerőpiaci igényekre fókuszálva segítik a mi munkánkat.

Ezzel jöttek új szakmák létre, ebből a megfontolásból alakítottuk át a szakképzés iskolarendszerét úgy, hogy ne legyen zsákutca azoknak a diákoknak a számára a szakképzési rendszerbe való belépés, akik itt kezdik el tanulmányaikat vagy itt folytatják a tanulmányaikat. Nem úgy, ahogy önöknél például a szakképző intézményekben, a hároméves szakképző intézményekben, ahol tulajdonképpen a kimenet csak egy irányba lehetett, egy szakmunkás-bizo­nyít­vány megszerzésével, és ahhoz, hogy valaki onnét továbbtanulhasson, továbbképezhesse magát, szinte elölről kellett kezdeni a tanulmányait. Ezt is megszüntettük.

Tehát egy jelentős munkában vagyunk benne, amit ön nem akar elismerni, és régi lemezeket tesz föl. Évek óta ugyanazokat a vádakat fogalmazza meg. Mintha a világ elment volna ön mellett, és a régi lemezek önnél megmaradtak volna.

Az lenne a javaslatom és a kérésem, hogy figyelje a változásokat. Figyelje azt a munkát, amit mi elvégzünk a szakképzés területén is, és akkor nem fogalmaz meg ilyen gondolatokat, ilyen mondatokat, amit a felszólalásában megtett. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 201 2016.12.12. 2:14  198-201

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Néhány számot én is szeretnék mondani önnek.

Tíz évvel ezelőtt, amikor jóval 4 millió alatt volt a foglalkoztatottak száma, 2006. év I-III. negyedévében összesen az ideihez közel azonos számú, mintegy 16 ezer munkabaleset történt. Sőt, az idei adatokhoz képest 10 éve 1,5-szer annyi tragikus baleset következett be. Tehát a munkahelyvédelem helyzete javult azóta (Gúr Nándor folyamatos közbeszólásai.), amit a számok is bizonyítanak.

A hatóság hatékonyan végzi a munkáját, amit bizonyít, hogy 2010 óta így is több mint 1 millió munkavállaló foglalkoztatásának a körülményeit vizsgálta, vizsgáltuk. Az ellenőrzések többsége irányított volt, a legveszélyesebb ágazatokra irányult. A kormány ugyanis elkötelezett a munkavállalók védelme ügyében, ezt mutatja a munkavédelem színvonalának emelése és az annak érdekében tett számos intézkedés.

Egy-kettőt hadd soroljak fel önnek, hogy tájékozódjon! Erősítettük a tájékoztató, tanácsadó tevékenységet, évi közel 10 ezer kérdésben adunk felvilágosítást az érdeklődőknek. Elsősorban a különösen veszélyes ágazatokban tevékenykedők, illetve a kkv-szektor támogatása érdekében tájékoztató, figyelemfelhívó kampányokat dolgozunk ki.

2 milliárd forint összértékű pályázati támogatás biztosításával a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek által létrehozott konzorciumok szinte minden nemzetgazdasági ágazatot érintően készítenek munkavédelmet érintő hiánypótló tananyagokat, útmutatókat, s a többi.

A munkavédelmi helyzet javítása érdekében a megelőzés a legjelentősebb lépés, és ennek legjelentősebb lépéseként megalkottuk és októberben kihirdettük a munkavédelem nemzeti politikáját, amely a következő 6 év kiemelt munkavédelmi stratégiai feladatait tartalmazza. Az érdemi munka már meg is kezdődött. Az ebben megfogalmazott feladatok végrehajtása ‑ az állami szerepvállalás erősítésével ‑ a munkakörülmények fejlesztését, a munkabalesetek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és foglalkozási megbetegedések megelőzését és egyben hazánk versenyképességét fogja szolgálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. ‑ Gúr Nándor közbeszólása.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 92 2017.02.20. 3:40  87-97

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Ígérem, a 7,5 milliárd forintot meg sem fogom említeni. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ugyanis a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként talán mondhatjuk azt, hogy történelmi jelentőségű bérfejlesztés valósul meg Magyarországon. Ennek köszönhetően nemcsak a magyar polgárok anyagi megbecsülése nő érdemben, hanem a hazai versenyképesség is új lendületet kaphat.

A bérintézkedések természetesen a magán- és a közszférát egyaránt érintik, tehát a kormánynak nem volt célja egyes területek kizárása. Tárcánk előtt is ismert, hogy a bérintézkedések az önkormányzatok működését jelentős mértékben befolyásolják. Az ezzel kapcsolatos számítások a tényleges illetményadatok alapján készülnek, ahol természetesen minden releváns szempontot figyelembe kell és figyelembe fogunk venni. Mindenekelőtt hangsúlyozandó, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, a munkaadók terheit enyhítendő, a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése kíséri. Tehát egy jelentős mértékű megtakarítás is jelentkezik, mind a versenyszféra munkaadóinál, mind pedig az önkormányzatoknál. Így az önkormányzatokra mindkét terület vonatkozik, mind a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, mind pedig az adócsökkentés.

Természetesen a kormány kiemelt figyelmet for­dít arra, hogy a meghozott intézkedések feltételrendszere a közszféra minden szereplőjénél, ideértve az önkormányzatokat is, biztosított legyen. A települések esetében az illetményszámfejtési adatok ismeretében az előzőekben jelzett elvek mentén lehet meghatározni az esetleges többletforrás igényét. Általánosan azt lehet elmondani, hogy a központi költségvetés ott nyújthat segítséget, ahol a béremelésből fakadó többletkiadások meghaladják a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből adódó megtakarítások összegét, valamint a település gazdasági helyzete a különbözet kigazdálkodását nem vagy nem teljes egé­szében teszi lehetővé. Ugyanis egyenlőségjelet ön­kormányzat és önkormányzat közé nem lehet tenni.

A kormány mindig a költségvetés biztosította lehetőséget szem előtt tartva hozza meg az életpályák kialakítására, a béremelésekre, illetményemelésekre vonatkozó döntéseit. Ezt mutatja, hogy 2017-ben is újabb szintre lépett a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók, a pedagógusok, az állami tisztviselők, a NAV foglalkoztatottjainak életpályája, folytatódik az egészségügyi, a szociális, az igazságügyi, a felsőoktatási béremelés, valamint kulturális bérfejlesztésre is sor kerül. Nem szeretném fölsorolni, hiszen már sokszor hallottak és olvashattak arról, hogy milyen területeken történtek béremelések. A pedagógusok, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi dolgozók, állami tisztviselők béremelését lehetne megemlíteni.

Végezetül tájékoztatom, hogy a különböző érdekegyeztető fórumokkal, így többek között az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanáccsal a kormány folyamatosan egyeztet, tehát a résztvevők minden szükséges és releváns információ birtokában lehetnek. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a tapasztalatokat, a számokat, a tényeket összegyűjtve kell majd megvizsgálni azt, hogy kell-e önkormányzatoknál kiegészíteni a költségvetési forrásokat a béremelésekből adódóan. Abban az esetben, amikor az információk rendelkezésre állnak, akkor lehet majd érdemben döntést hozni. Köszönöm megtisz­telő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 162 2017.02.20. 2:18  159-166

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én sem szeretnék kommentálni olyat, amit nem lehet kommentálni. De azt azért megállapíthatjuk, hogy ez a kormány 2010-ben jelentős terhet örökölt sok tekintetben. Úgy is, hogy olyan problémákat kellett megoldani, amelyeket az előző kormány okozott jelentős mértékben a magyar polgároknak, hiszen millió fölött volt azoknak a hitelfelvevőknek a száma, akiket devizahitelbe hajtottak bele vagy félrevezetéssel devizahitel felvételére buzdítottak.

És kiderült, hogy az, amit nehezen lehet elképzelni, 2007-2008 elején megtörtént egy árfolyamváltozás kapcsán, hogy a szocialista kormányzatok idején ígért alacsony törlesztőrészlet jelentős mértékben megemelkedett. 2010-ben ezt a problémát kellett úgy megoldani, úgy kezelni, hogy a költségvetés egyensúlyát fenn kellett tartani. A bankok és a polgárok által megkötött szerződésekbe beleszólni nem lehetett, legföljebb befolyásolni lehetett ezt. És azért önnek is el kell ismerni azt, hogy a kormányzat, a 2010-ben megalakult kormány jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy minél kevesebb terhet jelentsen a törlesztés és a devizahitel a polgároknak, és abban az esetben, ha lehetőség van rá, akkor különböző intézkedésekkel, a kölcsönszerződések visszafizetésével vagy a havi törlesztőrészletek csökkentésével segítsék a devizahitel okozta nyomás alól kiszabadulni a polgárokat.

Ennek érdekében azért meg kell említeni azt, hogy 2010 és ’14 között végtörlesztéssel, árfolyamgáttal és a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával számos polgárnak, adósnak az adósságkezelését tudtuk elintézni. Ez körülbelül félmillió embert érintett, és a későbbi intézkedések kapcsán is több ezer embert érintett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De folytatom majd az egy percben, hogy milyen intézkedéseket hoztunk, és mivel próbáltuk a polgárok, az adósok terheit enyhíteni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 166 2017.02.20. 1:02  159-166

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. A csehszlovák szöveg megfogalmazásáról nem kívánnék vitát nyitni, de az a populizmus, amit ön most elmondott, azt hiszem, akár ezt a fogalmat is nagyon komolyan kimerítené. Mert, ha ön tagadja azt, hogy ez a kormányzat nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az adósokon, a magyar polgárokon, akik devizahitelbe kerültek, és devizahitel nyomása alatt élték a mindennapjaikat, nem próbált segíteni, akkor ön nem volt itt az elmúlt hat évben, vagy pedig átaludta ezt a hat évet.

Úgyhogy nem is érdemes önnek fölsorolni azokat az intézkedéseket, amivel próbáltuk segíteni és segítettük is a hiteleseket, a hitelt felvevőket, éppen azért, mert ezt nem ismeri el, és nem is akarja elfogadni, hanem a saját maga által megfogalmazott, mantraszerű gondolatokat ismétli minden felszólalásnál. Úgyhogy, azt hiszem, e tekintetben vitát önnel nem érdemes folytatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 20 2017.02.21. 5:28  17-20

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem akartam előhozni azokat az eseteket, amikor önök nem szavaztak meg bérfelzárkózással, béremeléssel vagy bérre rakódó adók csökkentésével kapcsolatos tételeket. Önök hozták vagy ön hozta elő, de tényleg ezek megtörténtek, tehát önök sok mindent nem támogattak, ami a magyar munkavállalók vagy éppen a magyar vállalkozók érdekeit szolgálta.

De azt hiszem, hogy ez a felszólalás arról a felelőtlenségről tett tanúbizonyságot, amely az önök felszólalásaiban, gazdaságpolitikával, foglalkoztatáspolitikával, bérpolitikával kapcsolatos felszólalásaiban megfogalmazódik, hisz olyan dolgokat kérnek számon, amelyeket ha önök megtennének ‑ re­mél­jük, nem fogják ezt megtenni ‑, abban az esetben jelentős mértékben csökkenne a magyar gazdaság versenyképessége. Ha a magyar gazdaság versenyképessége csökkenne, akkor csökkenne a magyar munkaadók és vállalkozók versenyképessége, és ha az ő versenyképességük csökkenne, akkor a magyar mun­kavállalók innák meg a levét.

(9.50)

Nem az történne, mint ami az elmúlt időszakban, négy éve folyamatosan folyik Magyarországon, hogy nemcsak bruttó értékben növekszik a munkabér (Mirkóczki Ádám: Hányszor próbálkoztatok?), hanem nettó, reálértékben is jelentős mértékben növekednek a munkabérek, úgy, hogy közben egy soha nem látott mértékű foglalkoztatásbővülés történt Magyarországon.

Néhány számot hadd mondjak önnek, és akkor az Eurostatot is meg mindenfajta statisztikát nézegethet, hogy pontosabb képet kapjon arról, amiről az előbb beszélt. 2013-ban átlagosan 2,7 százalékkal, 2014-ben 4 százalékkal, 2015-ben 4,3 százalékkal nőttek átlagosan a reálbérek nemzetgazdasági szinten, és a tavalyi évben ‑ kiugró módon ‑ 7,4 százalékkal növekedett a reálbér. Ha megnézi azt a statisztikát, amit az előbb ön említett, akkor láthatja azt, hogy a közép-európai térségben a 2014-2015. évet figyelembe véve, Lengyelország kivételével magasabb volt a reálbér-növekedés (Mirkóczki Ádám: Percenként többet loptok!), 2016-ban viszont az európai uniós átlagot tekintve jelentős mértékben növekedett a reálbér Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy azt a felzárkózást, amit ön hiányolt, elkezdtük (Z. Kárpát Dániel: Ne százalékokról beszélj!); természetesen azzal a felelősségtudattal, hogy csak abban az esetben lehet bért emelni, és reálbér-emelkedésre akkor lehet számítani, ha a magyar gazdaság ezt lehetővé teszi. (Mirkóczki Ádám: Szégyen!)

Ha figyelembe vette volna a 2002-2010 közötti, tízéves folyamatokat, látta volna, hogy felelőtlenül hogy lehet úgy bért növelni, hogy közben a gazdaság ezt a teljesítményt nem igazolja és nem teszi lehetővé, és egy olyan csődhelyzetet lehet okozni, mint amit a szocialista-liberális kormányzat okozott 2010-re Magyarországon. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

Természetesen az elmúlt időszakban mind a versenyszférában, mind a közszférában jelentős béremelkedés, reálbér-emelkedés is bekövetkezett. Ezeket a tényeket kellene önöknek tudomásul venni. (Szilágyi György és Tessely Zoltán felváltva átszólnak egymásnak. ‑ Ezt követően mindketten távoznak az ülésteremből, majd kis idő múlva visszatérnek.)

És akkor az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve, amit ön mondott, hogy az Európai Unió béreivel kellene felvenni a versenyt. Az a bizonyos bérfelzárkózás, amit én az előbb említettem önnek, ebbe az irányba mutat, tehát megkezdődik a bérfelzárkózás, hiszen az elmúlt időszakban a nyugati bérekhez viszonyítva is nagyobb mértékben emelkedtek a reálbérek Magyarországon.

Mi történne abban az esetben, ha az ön által kívánt minimálbér-emelkedést vagy minimálbérszintet európai uniós szintre emelnénk? Belegondoltak önök abba, hogy ebben az esetben a magyar vállalkozásokat, nemcsak a Magyarországon működő külföldi, hanem a magyar vállalkozásokat, főként a magyar tulajdonú vállalkozásokat tennénk tönkre, hiszen teljes mértékben hátrányos helyzetbe hoznánk őket, a versenyképességüket csökkentenénk le. Hiszen a magyar vállalkozásoknak egy nagyon komoly versenyhelyzetben kell hogy a foglalkoztatáspolitikai elvárásokat, a saját működőképességüket biztosítani tudják. Ezért vitatkozunk az Európai Unióval, hogy egyik pillanatról a másikra vezessünk be olyan elveket, amiket a magyar gazdaság jelen pillanatban nem tud megtenni, nem tud megvalósítani.

Ezért tartjuk fontosnak azt az elvet, hogy minden egyes lépést akkor tudunk megtenni mind a foglalkoztatáspolitika, mind a gazdaságpolitika területén, ha a magyar gazdaság ezt lehetővé teszi. És ha a magyar gazdaság lehetővé tesz lépéseket a béremelkedés területén, akkor ezeket a béremelési intézkedéseket, amelyeket közvetlenül a versenyszférába beavatkozva nem tudunk megtenni, csak például olyan közvetett módon, mint a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, mint ahogy ez az elmúlt év végén egy megállapodás keretében történt, ennek a segítségével tudjuk megtenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

És ezek a lépések, ahogy önnek felolvastam a statisztikai adatokat, az előző négy év statisztikai adatait, azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság biztosítja ezt a lehetőséget, és így a magyar bérek is jelentős mértékben emelkednek reálértékben is, ami egy jelentős bérfelzárkóztatást biztosít. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. ‑ Mirkóczki Ádám közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 48 2017.02.27. 2:19  45-48

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy nem egyeztetnek a Jobbik-frakción belül a képviselői felszólalásokkal kapcsolatban, hiszen a múlt héten az egyik képviselőjük pont azt követelte, hogy jelentősebb mértékben, bátrabban nyúljon a béremelés ösztönzéséhez a kormány. Most ön pont az ellenkezőjét mondja, hogy egy béremelésnek milyen hátrányai lehetnek. Szeretném megerősíteni, mi pedig azt látjuk most, hogy önök nem határozták meg, hogy milyen irányban akarnak a béremelkedések, a munkavállalói terhek csökkentése tekintetében tenni. Azt látjuk, hogy amikor a kormányzat bátor lépéseket tesz a béremelések érdekében, akkor önök pedig ez ellen beszélnek, máskor pedig béremelést kiáltanak. Úgy látszik, nem tájékozódnak, hogy mi folyik ebben az országban a béremelés tekintetében, mit tesz a kormányzat ennek érdekében.

Szeretném önt emlékeztetni, hogy nem a kormányzat határozta meg a minimálbér és a garantált bérminimum szintjét, hanem egy háromoldalú megállapodás volt, amely megállapodást aláírták a munkavállalók és a munkaadók képviselői is, elsősorban a munkaadók és a munkavállalók állapodtak meg az ily mértékű minimálbér és garantált bérminimum emeléséről, ami aztán hatással lehet a bér további emelésére.

Természetesen nem küld bérkommandót a kor­mányzat a munkáltatók nyakára, mindössze azt fogja ellenőrizni, hogy megfelelő módon hajtják-e végre a tör­vény rendelkezéseit. S hogy a munkaadók terhei ne legyenek túl nagyok, azt is tudnia kell, hogy a mun­kabérre rakódó terheket jelentős mértékben csökkentette és csökkenteni fogja még további négy évben a kormányzat, hisz ennek a bizonyos tavaly no­vemberi megállapodásnak nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése volt a tárgya, ha­nem a jelentős mértékű adócsökkentés is a tárgya volt, így adócsökkentés és béremelkedés volt együtt a megállapodás tárgya. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Úgyhogy azt hiszem, miután háromoldalú megállapodás volt az (Az elnök ismét csenget.), amiről beszéltünk, nem kell aggódnia önnek a bérek emelkedésének következményei miatt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 52 2017.03.13. 2:15  49-52

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném megcáfolni azokat a gondolatokat, amelyeket ön megfogalmazott, hiszen a szakképzés és a köznevelési törvény, ahogy ön is egyébként a kérdése megfogalmazásának végén említette, 2012-től tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján tanulmányaikat 2013-ban a 9. évfolyamon megkezdett szakközépiskolai, ma szakgimnáziumi tanulók számára majd felmenő rendszerben, a többi tanuló számára az ágazati, szakmai érettségi vizsga kötelező lesz.

Az új érettségi vizsga a 2013-ban bevezetett szakképzési kerettantervek tananyagára épül, e szerint tanulnak 2013 szeptembere óta a diákok. Így a most 12. osztályos tanulmányaikat 2013-ban megkezdett tanulók negyedik éve azt tanulják, amiből majd a tanév végén érettségizni fognak.

A 2013-ban kiadott szakképzési kerettantervek tananyagára épülő érettségi követelmények az elmondottak alapján nem állíthatják váratlan, ismeretlen helyzet elé a tanulókat, nem követelnek meg olyan új vagy ismeretlen vizsgatartalmakat, amelyeket ne sajátíthattak volna el tanulmányaik során. A diákok 2016 szeptember eleje óta gondolkodhattak azon, hogy a megismerhetővé vált körülmények ismeretében a közép- vagy az emelt szintű szakmai érettségit választják. A pedagógusok és a tanulók felkészüléséhez segítségül az ősz folyamán minden ágazat tekintetében mintatételek, mintafeladatok kerültek közzétételre. Előzőek alapján tehát mind a kérdések, mind a lehetséges válaszok rendelkezésre állnak a felkészüléshez.

Tisztelt Képviselő Asszony! A megújult intézményrendszer, az új képzési formák is jelzik, hogy a szakképzésben jelentős átalakulás, fejlesztés történt. Ez minden résztvevőtől megfeszített munkát kíván, de a sürgető gazdasági igényekre és a szakképzett munkaerő hiányára a szakképzésnek gyors és hatékony választ kell adnia. A változás, a változtatás mindig nehéz lépés, és általában a kezdeti szakaszban ellenállásba és nehézségekbe is ütközhet és ütközik. Azonban, ha ezeken túllépve felismerjük a változás biztosította új lehetőségeket, közös munkával új dimenziókat nyithatunk meg.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 96 2017.03.13. 2:15  93-96

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy azt kell mondanom önnek, hogy mint korábban munkaügyi területen dolgozó szakembernek, illene tisztában lennie a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által havonta publikált adatok jelentésével. (Gúr Nándor: Péter, jobb, ha leülsz! ‑ Derültség az MSZP soraiban.)

A megszűnt igényekre vonatkozó statisztikai adat azon munkaerő-igények számát és nem az álláshelyek számát mutatja, amelyek az adott hónapban törlésre kerültek az NSZFH regiszteréből. Nézzük meg, önnek mindenképpen megvilágosítva a kérdést és a területet, hogy a törlés hátterében hány ok állhat ‑ általában kettő ok áll. Az egyik az, hogy az üres állást betöltötték, így a hirdetés törlésre kerül a Foglalkoztatási Szolgálat adataiból, tehát betöltötték az állást, új munkaerő lépett be a munkahelyre. A másik, hogy a meghirdetett állás érvényességi ideje lejárt. Így ez a mutató semmiképpen sem azt mutatja, hogy hány munkahely szűnt meg hazánkban az adott hónapban, ellentétben azzal, amit ön itt az előbb sugallni akart; inkább azt, hogy betöltötték azt az állást, tehát valaki munkát talált magának.

Az új munkaerőigények számát illetően két fontos dologra kell még odafigyelni. Az idei évi januári adatok az előző év azonos időszakához képest növekedést mutatnak, és mindig az azonos időszakot kell összehasonlítani, hiszen 3300-zal nőtt az állások száma. Azért célszerű az előző év ugyanazon hónapjával összevetni ezt a számot ‑ ezt is illene önnek egyébként tudnia ‑, mert a munkaerőpiacon hatalmas szerepe van a szezonalitásnak, így az új munkaerőigények száma az év elején jellemzően alacsonyabb, míg tavasszal és nyáron általában jelentősen megemelkedik.

És hogy nézzük a számokat, mert ön általában itt pufogtatja a frázisait, de szeretnék mondani önnek egy adatot. Ha 2015-öt vetjük össze 2016-tal és 2017-tel az új munkahelyek számának növekedésében, akkor arányaiban 24 százalékkal nőtt 2016-ban, és 2017-ben 13 százalékkal. Úgyhogy azt kell mondanom, hogy nagy bajban van akkor, és látom, amíg a tényekkel kell önnek állandóan vitatkoznia. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 102 2017.03.20. 4:11  99-105

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem értem azt, hogy mi a bajuk önöknek azzal, hogyha minden érintett esetében csökken a társa­sá­giadó-kulcs, így csökkennek az adók. Vagy mi a baj azzal, hogy Magyarországon növekszik a foglalkoztatottak száma, és ezt támogatja a kormányzat?

De nézzük a kérdésére adott válaszban tételesen azokat az érveket, amelyek a munkahelyek támogatásáról szólnak, vagy hogy éppen az adók miért csökkennek Magyarországon. A kormány fontosnak tartja a közvetlen adók, így a társasági adók tekintetében is a meglévő tagállami szuverenitás fenntartását. Azzal kell azonban szembesülnünk, hogy egyre többször jelenik meg az a szándék az Unióban, hogy az adópolitikát a tagállamok helyett a nemzetek feletti szintre emeljék.

(15.40)

A kormány azonban olyan adópolitikai változtatásokat hajt végre, amelyek szorosan és következetesen illeszkednek az elmúlt években megfogalmazott hazai gazdaságpolitikai, adópolitikai és foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekhez. Ezen célkitűzések elsődleges szempontja az, hogy az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi, fogyasztási adók szerepe növekedjen. A társaságiadó-kulcs egységesen 9 százalékra csökkent 2017-től, amely lépés hazánkat ebben a tekintetben az EU egyik legversenyképesebb államává teszi, ami a befektetőknek a beruházásösztönző kedvezmények mellett rendkívül fontos, és nemcsak a külföldieknek, amit ön sugallni próbál, hanem a hazai magyar vállalkozásoknak is, hiszen így jelentős összegeket tudnak fejlesztésre, beruházásokra fordítani. Így határozottan vissza kell utasítanom azt a felvetést, amely szerint az egységes 9 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése csak néhány multicégnek lenne hasznos. Tájékozódjon a hazai magyar vállalkozásoknál is e tekintetben.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a kormány az eddigiekben is valamennyi vállalkozás vonatkozásában dolgozott az adócsökkentésen, nemcsak a vállalkozások egy meghatározott csoportjának érdekeit vette figyelembe, hanem a magyar emberek érdekét, ezzel is hozzájárulva a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességéhez. A magyar emberek érdeke igazán akkor sérülne, ha az adópolitikai döntéseket nem az őket képviselő Országgyűlés hozná meg, hanem az Európai Unióban születnének ezek a döntések.

Az adópolitika területén meglévő tagállami függetlenség fenntartása mellett az is alapvető érdekünk, hogy Magyarország továbbra is saját maga határozhassa meg, hogy milyen módon támogathatja és támogatja a munkahelyteremtést. Lényeges munkahelyteremtő támogatások jöttek létre 2015-16-ban, több tíz milliárd forintot költöttünk erre, és több ezer munkahely jött létre ennek eredményeképpen, nem lenne szabad ezt elhagyni éppen azért, mert egyik fő célja a kormánynak az, hogy a munkából megélni akaró embereknek biztosítson munkalehetőséget, ezzel növelve a foglalkoztatást.

A kormány a kis- és középvállalkozások érdekeit messzemenően támogatja, és védi ‑ visszatérünk egy picit most arra a kérdésére, amely a szociális pillérrel kapcsolatos ‑ a most zajló kiküldetési irányelv célzott felülvizsgálatának tárgyalása is, hisz a kiküldetési irányelv módosítása a jelenlegi szabályok felülírásával a nemzeti hatáskörökbe történő beavatkozással történne. A javaslat például egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kíván előírni a kiküldött munkavállalók tekintetében, továbbá olyan előírásoknak kell hogy megfeleljenek majd a magyar vállalkozások, amelyek ellehetetlenítik tevékenységüket. Jó lenne, ha tanulmányozná ezeket az irányelveket, tanulmányozná ezeket az elvárásokat, a szociális pillérben megfogalmazott területeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mert ez nagyon komoly hátrányt okozna a magyar munkaadóknak, így a magyar munkavállalóknak is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 114 2017.03.20. 4:08  111-117

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Világszerte, így Európában is a munkáltatók számottevő részének okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon, és ugyancsak globális trend, hogy ezen belül a szakmunkás munkaköröket a legnehezebb betölteni. Magyarországon a foglalkoztatottak közel kétharmada ilyen munkát végez. Azonban erőfeszítéseinknek köszönhetően a foglalkoztatottság és a munkavállalók számának 2010 óta tartó folyamatos növekedésével a munkanélküliek aránya 4,3 százalékra csökkent.

Szeretném emlékeztetni, ha nem emlékezne rá, hogy az önök kormányzása idején ez a mutató 11,6 százalékos volt 2010-ben, a kormányváltás idején. A foglalkoztatottság tekintetében valamivel több mint 3 millió 700 ezren dolgoztak az önök idejében, most több mint 4 millió 400 ezren dolgoznak a magyar munkaerőpiacon. Tehát mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindenki, aki munkát akar találni, találjon is magának, és mindenfajta olyan munkaerőigényt, amit a munkaadók támasztanak a munkaerőpiaccal kapcsolatban, ki tudjunk elégíteni.

A munkaerő iránti igény következményei közé sorolható a fokozódó munkabér-emelkedés és a régiónként eltérő bérszínvonal emelkedése is. A kormány a munkaerő-elvándorlás mérséklése érdekében határozott lépéseket tett, így 2010 óta a visegrádi országok közül nálunk történt a legnagyobb mértékű minimálbér-emelés, amelynek folytatása, mint ön is tudja, 2018-ban is várható, kiemelten a szakmunkás munkakörökben. E célzott béremelés hatása, a színvonalas szakmunka magasabb értékű elismerése kapcsán a szakképzésbe bekapcsolódók arányának jelentős növekedése előre jelezhető.

A kormány a gazdaságélénkítő lépésekkel párhuzamosan 2010-ben megkezdte a szakképzési rendszer fejlesztését is a szakmunkásképzés és a technikusképzés átalakításával, a szakképesítések újragondolásával és a hiányszakmára fókuszáló beiskolázási rendszer kialakításával. A kormány új intézkedések keretében 2015-től jelentősen bővítette a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségét a felnőttoktatás kiszélesítésével, a második szakképesítés ingyenes megszerezhetőségének bevezetésével, a vállalati hely­­színű duális képzési rendszer kiterjesztésével, valamint a gazdasági jelzések alapján történő új szakképesítések és szakképzések kialakításával. A kor­mányzat a továbbiakban a következő időszakban a rugalmas alkalmazkodást segítő, rövidebb ciklusú képzések, átképzések, továbbképzések támogatására fog fókuszálni, amelyhez számottevő forrás áll majd rendelkezésre mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások számára.

(16.00)

E képzések fő célja a munkaerőhiány mérséklésén túl a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés feltételeinek megteremtésével a termelékenység és így a versenyképesség növelése is.

Tisztelt Képviselő Úr! A munkaerőhiány jelentős csökkentése érdekében számos intézkedést vezettünk be ‑ mint ahogy felsoroltam az előbb ‑ az elmúlt pár évben, amelyek rövid, illetve hosszú távon mutatkozó pozitív hatásokat eredményeznek és eredményezhetnek. A folyamatos erőfeszítésekkel értünk el sikereket, de természetesen van még mit tenni, így a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodva rugalmasan alakítjuk a továbbiakban is a szakképzést mind az iskolarendszerű képzés keretein belül, mind pedig a felnőttképzés keretein belül, úgyhogy az a kérdés, amit ön feltett (Korózs Lajos: … az nem kérdés.), hogy hogyan tudjuk biztosítani a munkaerőigényt, a munkaerőpiacon fellépő munkaerőigényt, szerintem biztosítva van, és ezért nem kell aggódni.

Még egy számot hadd mondjak önnek, amelyik érdemes az összehasonlítás tekintetében: 2008-2009-ben körülbelül ugyanannyi üres álláshely volt a magyar munkaerőpiacon, mint manapság, tehát semmivel sem feszítettebb a munkaerőigény, mint annak idején az önök kormányzása idején volt. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 180 2017.04.03. 2:10  175-184

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én sajnálom, hogy nem veszik figyelembe azokat a tényeket, amelyek az elmúlt időszakban felmerültek és számtalanszor elhangzottak itt a parlamentben, és azokat az intézkedéseket, azokat a szándékokat, akaratokat és megnyilvánulásokat, amiket a kormányzat tett annak érdekében, hogy a foglalkoztatáspolitika terén, a bérek területén olyan helyzet alakuljon ki, amikor az emberek, akik gondolkoztak azon, hogy külföldön vállaljanak munkát, meggondolják magukat, és itthon helyezkedjenek el, vagy éppen akik külföldön vannak, azon gondolkozzanak, hogy hazajöjjenek. És erre van gyakorlat és van számtalan példa.

De hogy eredményeket sikerült elérni e területen, hadd mondjam el önnek ismétlésképpen és most már többször, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a foglalkoztatás Magyarországon. Csak a versenyszféra ‑ ezzel szeretnék mindenképpen példálózni ‑ az elmúlt évben 144 ezerrel több munkavállalót foglalkoztatott, mint 2016-ban. Ez azt jelenti, hogy jelentős igény van a dolgozni akaró emberek iránt, és a bérek is jelentős mértékben emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy ha a családi adókedvezményt is figyelembe vesszük, akkor az elmúlt hat évben a nettó bérek, amelyek egyben reálértékben is mondhatók, több mint 25 százalékkal nőttek, úgyhogy jelentős mértékben növekedtek, dinamizmusában egyébként Közép-Európában a legjelentősebb mértékben emelkedtek a bérek.

Ennek köszönhetően azt lehet mondani, hogy azok az emberek, akik nagy számban gondolkoztak azon, hogy elmennek külföldre, azt a gondolkozást vagy esetleg a szándék bejelentését nem váltották valóra abban a mértékben, mint esetlegesen egy felmérés kapcsán, egy statisztikai szám kapcsán ezt mutatták. Így azt lehet mondani, az elmúlt időszakban kiegyenlítődött azoknak a száma, akik külföldön kipróbálják magukat, tehát időlegesen munkát vállalnak külföldön, és azok, akik Magyarországra visszajönnek vagy Magyarországon vállalnak munkát, többek között a hazajövő, külföldön addig ott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) dolgozó magyarok közül. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 184 2017.04.03. 1:09  175-184

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Az utolsó mondatait az ellenzéki könnyű helyzetből adódó felelőtlenség fogalmaztatta meg önnel, azt hiszem, mert azt lehet mondani (Moraj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között: Jaj! ‑ Már nem sokáig!), hogy akkor, amikor ön 2006-ról kezd el beszélni, akkor talán a szomszédba, önöktől jobbra kellene feltenni a kérdést, hogy mit csináltak a szocialista kormányzat tagjai, hogyan juttatták csődbe vagy csődközeli helyzetbe (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között dr. Varga László: Hét éve kormányoztok…) ezt az országot, ugyanis 2012-2013 óta (Az elnök csenget.) folyamatosan növekednek Magyarországon a reálbérek. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Átlagban…) Amikor sikerült Magyarországot, a magyar gazdaságot stabilizálni, azóta a magyar bérek emelkednek, és a foglalkoztatás jelentős mértékben emelkedik.

Ezeket az eredményeket mondom én, amiket önök nem akarnak elismerni, és egy olyan felelőtlen kalandba próbálják belerángatni a közvéleményt, aminek a következménye esetleg vállalkozások, magyar vállalkozások tönkretétele lehet.

Úgyhogy énszerintem ezeket a javaslatokat, amiket ön megpróbált megfogalmazni, először a vállalkozókkal, a magyar kis és közepes vállalkozókkal beszéljék meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. ‑ Dúró Dóra: Megbeszéljük!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 34 2017.04.10. 2:17  31-34

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Két perc rövid ahhoz, hogy megcáfoljam mindazt, amit itt összehordott, de szeretnék néhány dolgot mondani mindenképpen a kormányzat szándékáról és a kormányzat eddigi bér- és foglalkoztatáspolitikájáról.

Kormányunknak továbbra is fontos, hogy minél több embernek legyen munkája. Sajnálatosnak és elszomorítónak tartom, hogy önök a munkahelyek létrehozását is a kormány elleni támadásra használják fel. Javaslom, hogy a parlamenti megszólalás mellett ‑ vagy talán inkább helyett ‑ vegyék a fáradságot a kormányt támadó képviselőtársaim, és kérdezzék meg azoknak az embereknek a véleményét is, akik a magyar vállalkozók döntésének köszönhetően jutnak hosszú idő után újra kenyérkeresethez.

Hamis és álságos az a megközelítésük, hogy a kormány nem a termelékenység és a technológiai színvonal növelésére törekszik. A kormány valójában egyaránt fontosnak tartja a ma meglévő potenciális munkaerő-tartalék gazdasági életbe történő minél szélesebb körű bevonását és emellett a hatékonyság növelését is; az előbbire jó példa az ön által is említett munkahelyteremtés. Emellett kétségtelen, hogy a magyar gazdaságnak át kell állni egy olyan pályára, ahol nem az olcsó munkaerő, hanem a hatékonyság és a technológiai változások, a versenyképesség és a termelékenység a legfontosabb elemek, amire egyébként számtalan példa van már Magyarországon. Ennek érdekében a befektetésösztönzés terén ma már a K+F tevékenységet és a technológiaintenzív beruházásokat állítjuk fókuszba, és ezzel összhangban az ilyen fejlesztésekhez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatások rendszerét is módosítottuk 2017. január 1-jétől, lényeges változások vannak, amelyek ezt támogatják.

(12.10)

Szó sincs tehát arról, hogy Magyarország alacsony bérű ország kíván maradni a jövőben, ennek egyértelmű cáfolata a szociális partnerekkel megkötött hatéves bérmegállapodás, ahol a bérek, minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését határozták el a partnerek, és jelentős mértékű adócsökkentést, a bérre rakódó adócsökkentést is elhatározták. Ez elő fogja segíteni a bérek intenzív növekedését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 42 2017.04.10. 2:16  39-42

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján tájékoztatom képviselő urat, hogy az egészségügyi szolgál­ta­tá­sijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben áll fenn, amikor valaki nem biztosított, és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Ha va­laki már öregségi nyugdíjban részesül, akkor mint nyugdíjas jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és nem kell fizetnie tételes járulékot. A nyugdíjelőlegben részesülő személyek rendelkeznek a nyugdíjra jogosultság feltételeivel, ezért az előlegben része­sülők is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Szükség esetén ennek alátámasztására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott igazolást is fel tudják használni. Nincs olyan jellegű információnk, amely szerint a NAV a nyugdíjelőlegről szóló végzést nem fo­gad­ja el, és emiatt az érintett nyugdíjasoknak egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetniük. Ebből következően meglátásom szerint az ön által em­lített eset egyedi eset. Megjegyzem, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden esetben haladéktalanul jelzi az egészségbiztosítási szervnek az előlegre jogosult személy adatait, hogy a térítésmentes egészségügyi szolgáltatást igénybe vehesse. A szervek min­dent megtesznek a gyorsabb ügyintézés érdekében.

Tájékoztatom továbbá, hogy a nyugellátások megállapítása iránti eljárás ügyintézési idejének átlaga 2015-ben 9 nap, 2016-ban 7 nap volt, a kizárólag a másodfokú ügyekre vonatkozó átlagos ügyintézési idő pedig 2015-ben 9 nap, 2016-ban 11 nap volt. A nyugdíjbiztosítási eljárás felgyorsítását szolgálja az adategyeztetés, amelynek keretében a nyugdíjbiztosítási szervek a nyugdíjkorhatárhoz közelítő korosztályokkal egyeztetik a nyilvántartásban szereplő adatokat, hogy a digitalizált adatbázisban az ügyfél által igazolt valamennyi jogszerző idő belekerülhessen. A jövőben kétévente minden biztosított értesítést fog kapni az újabb jogszerzésről.

Utolsó kérdése kapcsán jelzem, hogy az elmúlt években a tb-ellátásokra vonatkozó számtalan kedvező szabály került beiktatásra, például a gyed extra program keretében, ezen túlmenően legfeljebb a rend­szer koherenciáját biztosító jogalkalmazást se­gítő kisebb módosítások valósulnak meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 58 2017.04.10. 2:26  55-58

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ember nehezen tudja eldönteni egy-egy felszólalása kapcsán, hogy szándékosan mond ilyeneket, mert ez a párt elvárása öntől, vagy pedig egyszerűen ennyire tájékozatlan, és a tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot minden egyes felszólalásával, minden egyes kérdésével. (Gúr Nándor: Tedd le a papírt, és próbálj rá önállóan válaszolni!)

Azt hiszem, hogy ön már számtalanszor feltett hasonló kérdést, és hasonló válaszokat tudtam adni min­dig, mint amivel kezdtem. Nagyon szomorú, hogy önök, amikor egy cég elviszi a beruházását Ma­gyar­országról, akkor is megtámadják a kormányt, és akkor is, amikor egy cég munkahelyet teremt Magyarországon (Gúr Nándor: Összeszerelő üzem!), akkor is a negatívat próbálják kihozni abból a munkahelyteremtésből.

Nézzük, hogy mi történt! Egy magyar tulajdonban levő vállalkozásnak a magyar emberek számára kedvező döntését tünteti fel ön rossz színben. Ugyan­is miről van szó? Egy nemzetközi piacon mozgó, ambiciózus tervekkel rendelkező vállalkozás ‑ hang­­súlyozom, magyar vállalkozás ‑ gazdasági érdekeit követve hozott egy gazdaságilag racionális döntést, amiben talán érzelmi elemek is voltak. Ennek lényege, hogy az európai piacokra szánt termékeit a cég ezután már nem a távoli Kínában, hanem itt, itthon, Magyarországon, a kontinens közepén szereli össze és ezt követően teríti szét Európában. Ugyanis tudja, hogy abban a térségben, ahol ő beruházást eszközöl, van még tartalék a munkaerő területén, és komoly támogatást kap munkahelyteremtés, foglalkoztatás kapcsán a kormányzattól annak érdekében, hogy az eddig inaktív embereket bevonja a munkába. Ez az oka annak, hogy munkahelyet teremtenek Kisbéren, ez az oka annak, hogy kétszáz embernek, olyan embernek, aki esetleg máshogy nem is kapott volna munkát, tudnak munkát biztosítani.

Egyébként hogy Kínából kik jöttek el; a tájékozatlanságot azért is mondom, mert jó néhány autógyár is hazatelepedett, visszatelepedett Európába. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgyhogy nemcsak ez az egy példa van, amit ön felhozott, hanem már más nyugat-európai nagy cégek is telepítették vissza Európába a termelésüket. (Gúr Nándor: Miről beszélsz?) Úgyhogy tájékozódjon, képviselő úr, tájékozódjon, azt javaslom önnek. (Taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Gúr Nándor: Legalább két percen belül el tudnád olvasni, amit leírnak neked!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 191 2017.04.10. 29:49  185-360

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Utolsó alkalommal ilyen vitanap keretében tavaly novemberben találkoztunk, amikor is a mai témánkhoz hasonlóan fontos kérdés, a munkaerőhiány került terítékre. Bízom benne, hogy a mai vitanap a valódi párbeszéd jegyében fog telni, hiszen egy olyan kérdést járunk körül, ami közvetlenül vagy áttételesen az egész társadalmat érinti.

Mindenki, aki dolgozik, érdekelt abban, hogy a bére minél magasabb színvonalat érjen el, ráadásul nemcsak önmaga, hanem családja, így a gyermekei szempontjából is az egyik legfontosabb gazdasági kérdés, hogy havonta mennyi folyik be a családi kasszába. Aki pedig nem dolgozik, de szeretne munkát vállalni, annak sem lehet közömbös, hogy a leendő béréből hogyan tudja majd finanszírozni a költségeit, képes‑e a befolyt összegből elsődleges szükségletein felül bármit is fedezni, elégséges‑e a munkájáért kapott ellenérték az emberhez méltó élet biztosításához, a családalapításhoz.

A bérek tehát mindenkit foglalkoztatnak, és őszintén remélem, hogy a mai politikai vita közelebb vihet bennünket azoknak a folyamatoknak a megértéséhez, amelyek a bérfelzárkózás esélyeit növelik, és azt is jelzik, arról is szólnak, hogy az elmúlt évben, az elmúlt években mi történt. Őszintén remélem, hogy a vitanap végére konstruktív párbeszéd keretében el fogunk jutni oda, hogy többek között ezekre a kérdésfelvetésekre is reális válaszokat tudunk adni.

Először is hadd szögezzem le, hogy a felvetett kérdésre adandó választ nem közvetlenül a bérszínvonal vizsgálatával kell kezdenünk. Ahhoz ugyanis, hogy megfelelő béreket lehessen fizetni, egyrészt megfelelő gazdasági feltételekre, másrészt pedig olyan munkahelyekre van szükség, amelyek képesek az elvárt színvonalú bért a munkavállalónak kifizetni. Harmadrészt pedig szükség van olyan munkavállalókra, akik az adott feladatot el tudják végezni. Csak miután e kérdések tisztázásra kerültek, leszünk képesek arra, hogy érdemi eszmecserét folytassunk a bérek mértékéről és a bérfelzárkóztatásról.

A kormány kiindulási pontja, hogy a nemzet jóléte csak egy munkaalapú társadalom építésével alapozható meg. A társadalom tagjai számára egyértelművé kell váljon, hogy a boldogulás, az egyről a kettőre jutás csak munka, kemény munka révén érhető el. Ahhoz nyilván az első és legfontosabb tényező, hogy legyenek megfelelő számban álláshelyek. A polgári kormány a 2010-es kormányváltást követően ezért is hirdette meg programjában a foglalkoztatás jelentős bővítését.

(14.40)

A tíz év alatt jelentős számú új munkahely létrehozásának a szándékát akkor nemcsak a politikai ellenzék, hanem a szakmai közvélemény részéről is értetlenség és kétség fogadta.

Nézzük meg azonban, hogy hol tartunk most ennek az ambiciózus célnak az elérésében! Nem szeretném önöket statisztikákkal untatni, ezért csak röviden említek néhány adatot a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2017. év eleji adatai szerint a foglalkoztatottak száma közel 4 millió 400 ezer főre nőtt, míg a munkanélküliek száma körülbelül 200 ezerre esett vissza.

A rendszerváltoztatás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság és ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon. 2010 óta a 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása az Európai Unió országai közül Magyarországon nőtt a leggyorsabb ütemben, de a foglalkoztatás növekedését és a munkanélküliség csökkentését tekintve is az első négy ország között vagyunk.

A foglalkoztatásbővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt. A 2010-es kormányváltás óta elért 662 ezer fős foglalkoztatásnövekedés több mint kétharmada, 461 ezer fő a hazai versenyszférában helyezkedett el. A legfrissebb adatok pedig már azt mutatják, hogy az utóbbi egy évben megfigyelt létszámnövekedés teljes egésze az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, ahol 144 ezerrel nőtt a létszám egy év alatt, ami a versenyszféra intenzív munkahelyteremtésének tud­ható be. Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak száma már 14 ezer fős, a külföldre ingázók száma ezer fős csökkenést mutat az utóbbi egy évben. Mindezek rendkívül kedvező fejleményeknek tekinthetők a munkaerőpiacon.

A kormány szerepét a foglalkoztatás ilyen dinamikus növekedésében nem lehet elvitatni, bárhogy szeretné azt bárki is lekicsinyíteni. Amíg a versenyszféra nem tudott kellő számú új munkahelyet teremteni, feltétlenül indokolt volt a közfoglalkoztatás növelése, ami abban is nagy segítséget jelentett az érintettek számára, hogy az inaktív állapot helyett nap mint nap munkába mehettek. Ez az önbecsülésük növelése mellett jól szolgálta azt a távlati célt is, hogy megmaradjon, sőt növekedjen az esélye az elsődleges munkaerőpiacra történő visszakerülésüknek. A versenyszféra növekvő munkaerő-kereslete alapján elérkeztünk ahhoz a fordulóponthoz, hogy 2017-től a közfoglalkoztatás szerepe csökkenthető, amiről a kormány már intézkedéseket is hozott. Emellett nem szabad lebecsülni azokat az erőfeszítéseket sem, amelyeket a kormány a versenyszférában a munkahelyek megőrzése és a munkahelyek létrehozása terén tett.

Két dolgot említenék meg ezzel kapcsolatban. Először azt, hogy 2013. január 1-jétől a munkahelyvédelmi akció keretében bevezetett igénybe vehető célzott adókedvezmények révén a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben levők ‑ úgymint a fiatalok, a kisgyermekesek, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek ‑ munkavállalását nagyban elő tudtuk segíteni. Itt a kedvezmények elsődleges célja a foglalkoztatás ösztönzése, amelyet a célcsoportokba tartozó munkavállalók után igénybe vehető munkáltatói adókedvezmények biztosítanak. 2013-tól 2017 januárjáig a versenyszférában összesen 508 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vehettek igénybe a foglalkoztatók úgy, hogy az érvényesített adókedvezmény összege évről évre növekszik, 2016-ban elérte a 142 milliárd forintot. 2017 januárjában a munkahelyvédelmi kedvezmények az üzleti szférában 871-872 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget. A kedvezménnyel foglalkoztatott munkavállalók száma az év elején 16 400 fővel, 1,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A másik terület, ahol a kormány jelentős szerepet vállalt a munkahelyteremtésben, a külföldi befektetések elősegítése volt. Ezen befektetések révén magas termelékenységű és jórészt fejlett munkakultúrájú munkahelyek jöttek létre. Az itt dolgozó emberek munkához jutottak, a megkeresett bérek elköltésével döntő részben a hazai fogyasztói piacot erősítették. Emellett pedig a magyar költségvetést is gyarapították a bérek után kivetett adók és járulékok befizetésével, továbbá befektetések nélkül nem épülhettek volna ki azok a beszállítói hálók sem, amelyek további munkavállalóknak kínálnak megélhetési lehetőséget. A foglalkoztatási mutatók imponáló javulásának, a teljes foglalkoztatás elérhető közelségbe kerülésének is köszönhető, hogy a bérek kérdését is új megvilágításba helyezhetjük.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek fényében szeretnék most beszámolni azokról az eredményekről, amelyeket a kormány a bérnövekedés területén elért és segített elérni. Ahogy azt korábban már jeleztem, egy működő piacgazdaságban a bérek emelése a gaz­da­sági lehetőségektől függ, így a béreket alapvetően a piaci szereplők, a vállalkozások, illetve a mun­ka­vál­lalók és a munkaadók alkuja határozza meg. Ebben a folyamatban a kormány közvetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításával, áttételesen pedig az adók csökkentésével veheti ki a részét. Emellett természetesen a nem piaci szektorban, tehát a közszférában a kormány közvetlenül vagy a törvényalkotás útján is meghatározhatja a béreket. A minimálbér és a garantált bérminimum emelésénél a kormány messzemenően támaszkodik a szociális partnerek véleményére, és arra törekszik, hogy a kötelező legkisebb béreket a velük kötött megállapodás alapján, tehát konszenzussal állapítsa meg.

2010 és ’18 között a minimálbér bruttó összege 73 500 forintról 88 százalékkal, 138 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 89 500 forintról 102 százalékkal 180 500 forintra emelkedik, tekintettel a 2016 novemberében a kormány és a szociális partnerek között létrejött több évre szóló megállapodásban foglaltakra is. Mindeközben erre a nyolc évre alacsony, 17 százalékos inflációval lehet kalkulálni. Ezzel szemben a 2002 és 2010 közötti 8 évben a minimálbér bruttó összege mindössze 47 százalékkal növekedett, miközben az infláció ennél magasabb, 51 százalékos volt. A minimálbér nettó összege 2011-től az eltartott gyermekek számától is függ, így 2010-hez képest lényegesen jobban növekedett az alacsony keresetű családos munkavállalók nettó munkabére, mint a gyermeket nem nevelőké.

A minimálbér reálértéke 2002 és 2010 között minimális mértékben nőtt, sőt a gyerekes munkavállalóké csökkent, mivel a szocialista kormány lényegében megszüntette a gyermekek után járó adókedvezményt. Ehhez képest 2010-et követően a gyermekes családoknál minden évben folyamatos növekedés következett be, az egyedülálló minimálbéres munkavállalók reálbére pedig 2012-től emelkedik évről évre. A szakszervezetek kivétel nélkül támogatták és aláírták a minimálbér 2017., 2018. évi jelentős növelését is tartalmazó megállapodást, mivel 2018-ra teljesül azon törekvésük, hogy a minimálbér egyedülálló személyre vonatkozó nettó összege érje el a létminimum értékét. Sőt, szeretném hangsúlyozni, hogy a bérminimumokat a kormány nagyobb mértékben emelte, mint ami a szakszervezetek követelése volt. Továbbá el lehet mondani, hogy a minimálbér nettó összege két eltartott gyermek esetén már az idén meghaladja a 100 ezer forintot, 2018-ban pedig ez már egy gyermek esetén is teljesül.

A garantált bérminimum ‑ vagy köznapi nevén szakmunkás-minimálbér ‑ átlagos bérnövekedést meghaladó növelése az egyik sarkalatos pontja a hatéves megállapodásnak. Hozzájárulhat a munkaerőhiány mérsékléséhez, a szakképzett munkaerő itthon tartásához, emellett jól szolgálja a V4-ek bérszintjéhez való felzárkóztatást is, mert ezen a képzettségi szinten mutatkozik a legnagyobb bérelmaradásunk.

Az elsődleges munkaerőpiac munkaerővonzó képességének erősítését szolgálja a minimálbér és a közfoglalkoztatási bér közötti különbség 2016-ban elkezdődött növelése. 2017-ben nettó összegben havi 9340 forinttal, 30 600 forintra úgy növekedett a kétféle bérminimum nettó értéke közötti különbség, hogy közben a közfoglalkoztatási bér összege is emelkedett, mégpedig a várható inflációt meghaladó 3 százalékos mértékben.

(14.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Most ejtenék néhány szót saját házunk tájáról, a közszférában hozott bérintézkedésekről.

A kormány saját felelősségi körében a közszférában tud közvetlen bérintézkedéseket hozni, így a közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülésének növelése érdekében az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk és teszünk felelős módon, a gazdaság teljesítőképessége és a költségvetés egyensúlyi helyzete által biztosított keretek között. A kormány a közszférában nem általánosan, hanem egy-egy területre koncentrálva hajt végre béremelési programokat. Egyrészt számos ágazatban valódi karrierlehetőséget jelentő életpályákat alakított és alakít ki, másrészt több bérintézkedést vezetett be. Ezek közül ki kell emelni az egészségügyi és a szociális ágazatot.

Az egészségügyben 2012-13-ban két ütemben már átlagosan 27 százalékkal növeltük a szakdolgozók és az orvosok fizetését. Az ágazatban folytatott kollektív bértárgyalások keretében született megállapodás alapján 2016-ban újabb nagyszabású, többéves béremelési program indult, amelynek az eredményeként 2011-hez képest 2019-ig összességében megkétszereződik mintegy 98 ezer egészségügyi dolgozó bére, ami példátlanul jelentős lépés a magyar egészségügy történetében. A kormány elkötelezett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülje azt a nagyon nehéz munkát, amelyet a szociális ágazatban dolgozók végeznek. 2013-hoz képest 2018-ra 62 százalékkal, ezen belül a következő két évben mintegy harmadával növekszik az átlagbér a szociális ágazatban, mintegy 90 ezer főre kiterjedően.

A közszféra más területein is jelentős bérintézkedések történtek, illetve vannak most is folyamatban. Csak kiragadva néhány példát, gondoljanak a 2013-ban bevezetett pedagóguséletpálya-modellre, vagy a 2015-ben a rendvédelemnél és a honvédségnél indított életpályamodellekre. De itt kell megemlítenünk a közoktatásban a nevelő-oktató munkát segítő vagy a felsőoktatásban dolgozó oktatók és a tudományos kutatók, a kulturális ágazatban dolgozók, illetve az állami tisztviselők bérének a rendezését.

Tisztelt Országgyűlés! A reálkeresetek növekedése terén is komoly eredményekről tudok beszámolni. Az évenkénti rendszeres minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, a közszféra béremelései és a versenyszférában ‑ ahol a kormánynak nincs közvetlen ráhatása a bérek alakulására ‑ meg­valósított béremelések, az adócsökkentés, valamint az alacsony infláció következtében a nemzetgazdaság egészében 2010 és ’16 között családi kedvezmény nélkül átlagosan 17,9 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevételével 23,8 százalékkal növekedtek a reálkeresetek. A családi kedvezménnyel együtt hat év alatt bekövetkezett reálkereset-növekedés 10 százalékponttal meghaladja a 2003 és 2010 közötti nyolc évben kedvezőbb gazdasági feltételek között megvalósult 13,8 százalékos reálkereset-emelkedést. A családi kedvezmény 2011. évi bevezetésének és a 2014. évi kiterjesztésének köszönhetően az elmúlt hat évben a gyermeket nevelő munkavállalók körében a reálkeresetek növekedése lényegesen magasabb volt az átlagosnál, így egy gyermek esetén 22,4 százalékkal, két gyermek nevelése esetén 31,2 százalékkal, három gyermeknél pedig 51,2 százalékkal emelkedtek a családos munkavállalók reálkeresetei.

A versenyszférában dolgozók átlagos reálkeresete 29 százalékkal, a közfoglalkoztatás nélkül számolt közszférában dolgozóké pedig 25 százalékkal nőtt a 2010 és ’16 közötti hat évben, szemben a 2002 és 2010 között nyolc év alatt a versenyszférában megvalósult 18,2 százalékos, illetve a közszférában végbement 7,7 százalékos reálnövekedéssel. A reálkeresetek a 2013. év elejétől kezdve tartósan, hónapról hónapra növekedtek, így 2017 januárjában a nettó reálkeresetek már 49 hónapja nőttek töretlenül.

A foglalkoztatás gyors növekedését követően a megváltozott munkaerőpiaci helyzet lehetővé tette, hogy a kormány is hozzájáruljon a bérek európai felzárkóztatásához. A bérek növelésének elősegítésére és a munkaerőhiány kezelése érdekében a kormány 2016 novemberében átfogó megállapodást kötött a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, amelyben a felek elkötelezték magukat a gazdaság versenyképességének javításában, a bérek növelésében, valamint ezzel egyidejűleg a bérekre rakódó terhek mérséklésében.

A keresetekre rakódó terhek és a társasági nyereségadó csökkentése a vállalkozások versenyképességének megőrzése mellett ad teret a bérek további növelésére. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős mértékű emelése gyorsítja a bérfelzárkózás folyamatát, amit az is fokoz, hogy nem csak a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottakat érinti, mivel a náluk magasabb keresettel rendelkezők fizetését is növelni kell a korábbi bérdifferenciák fenntartása érdekében.

A magasabb bérek újabb lökést adnak az aktivitás további emelkedésének, a munkavállalási hajlandóság növekedésének, hiszen a munkával megszerezhető jövedelem jelentősen emelkedik. A közfoglalkoztatási programok végső céljának megvalósítása érdekében is fontos lépés a bérek emelése, az alacsonyabb közmunkásbérrel szemben ugyanis a magasabb minimálbér vonzóbbá teszi a belépést az elsődleges munkaerőpiacra.

A bérfelzárkózás segíthet az elvándorlás problémájának kezelésében is, hiszen a jól képzett, tehetséges munkaerő kevésbé folyamodik külföldön való munkavállaláshoz, és hozzájárulhat a külföldön munkát vállalók hazaköltözéséhez is. A szakszervezetekkel és a munkaadói érdekképviseletekkel 2016 novemberében aláírt megállapodás eredményeként a következő hat évben a reálbérek akár 40 százalékkal is növekedhetnek. A 2017. januárra vonatkozó KSH-adatokban is máris mutatkozik a bérmegállapodás hatása, hiszen nemzetgazdasági szinten a bruttó és nettó átlagkereset 10 százalékkal, a reálkeresetek pedig a mérsékelt infláció mellett 7,5 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit. Részben a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggésben az állami vállalatoknál dolgozók is jelentős bérfejlesztéshez jutnak. Ennek érdekében a 2017-2019 közötti hároméves időszakban összesen 30 százalékos bérfejlesztéshez nyújt többlettámogatást a költségvetés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Álljunk meg egy pillanatra, és vizsgáljuk meg a magyar béreket nemzetközi összehasonlításban! A bérek eltérő színvonala kétségtelenül az egyik oka annak, hogy sokan a magasabb bérszínvonalú országokban keresnek munkát. Szükséges azonban megjegyezni, hogy ha csak Európát tekintjük is, az eltérő bérszínvonalon is alapuló munkaerő-vándorlás nem csak magyar jelenség, ahogy az is tény, hogy a bérszínvonalak kiegyenlítődése még a régi tagállamok között sem valósult meg, a munkaerőnek a hosszabb időszakra visszatekintő szabad áramlása ellenére sem.

A munkavállalói jövedelmek szempontjából a bérek vásárlóerő-paritáson történő mérése ad reális képet a különböző országok közötti összehasonlítás során. Ez fejezi ki ugyanis összehasonlítható módon, hogy az egyes országokban megkeresett bérből mennyi áru és szolgáltatás vásárolható az adott országon belül. Vásárlóerő-paritáson 2002 és 2010 között, tehát a szocialista kormányzás alatt a visegrádi országok közül hazánk növelte legkisebb mértékben a minimálbért. Ez a trend fordult meg 2010-ben, amikor is 2016-ig Lengyelországgal együtt voltunk az éllovasok. A 2017. évi 15 százalékos növekedéssel pedig Magyarország egyedül az élre került a 2010 óta bekövetkezett növekedést nézve.

Az EU-s 22-ek közül vásárlóerő-paritáson hazánk a növekedési rangsorban az ötödik helyet foglalja el, a 2010 utáni időszakot követően nálunk nagyobb mértékű emelést csak Bulgária, Románia, Észtország és Litvánia hajtott végre a hét év alatt. Minimálbér-növelés terén a 2010 óta elért jelentős előrehaladás következtében 2017 januárjában hazánk vásárlóerő-paritáson számolva, a minimálbérszintje alapján a 14. helyen szerepel a 22 ország közül. Ezzel az országok középső csoportjában helyezkedünk el, a szomszédos országokat megelőzzük. Ez azt jelenti, hogy 2010-et követően sikerült megelőznünk Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot.

Az Eurostat 2015-ig közöl adatokat a tagor­szágok kereseteiről. Ezek szerint a magyar bérek vásárló­erő-paritáson lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek 2010 óta, mint a külföldi munkavállalás szempontjából a magyarok számára fontos célországokban, például Németországban, Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban. Mindezek következtében vásárlóerő-paritáson a német, az osztrák és a brit bé­rek­hez képest számottevő közelítést sikerült elérni öt év alatt. Felzárkózásunk a németekhez és az osztrákokhoz képest 3-4 százalékpont, a britekhez viszonyítva pedig körülbelül 10 százalékpont volt az öt év alatt. Ezekben a viszonylatokban hasonló mértékű fel­zárkózás volt tapasztalható 2004 és 2010 között is.

(15.00)

A V4-ek viszonylatában az állapítható meg, hogy vásárlóerő-paritáson Csehországhoz és Szlovákiához képest javítottunk a pozíciónkon 2010 és 2015 között. A visegrádi országok viszonylatában tehát az új kormány egy kedvezőtlen helyzetet örökölt, amin 2010-et követően már 2015-ig is sikerült javítani, a lengyel viszonylat kivételével. A tavalyi erőteljes bérdinamika következtében a 2016-os év pedig olyan fordulópontnak tekinthető, ami a térségünkön belül és tágabb környezetünkben is a bérfelzárkózás erősödését jelentheti.

A tavalyi év végén megkötött többéves bérmegállapodás újabb jelentős ösztönzést jelent a bérek növekedéséhez, és amennyiben a következő hat évben megvalósul a várakozások szerinti 40 százalékos reálbér-növekedés, akkor az további határozott lépést jelent a fejlett országokhoz történő felzárkózás terén.

Tisztelt Országgyűlés! Látnunk kell, hogy az Európai Unió tagjaként érintenek bennünket azok a kezdeményezések, amelyeket az Európai Unió is tett a bérmegállapítás területén. Az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbség csökkentése nyilvánvalóan kívánatos dolog minden tagállam számára, de az ilyen kezdeményezések alapvető kérdéseket vetnek fel gazdaságpolitikai, struktúrapolitikai és költségvetési szempontból. Szükség van arra, hogy a makrogazdasági és fiskális politikára kifejtett hatásokat is figyelembe vegyük, hiszen jelentős versenyképességi kérdésekről van szó.

A fenntartható gazdasági növekedés és a termelékenység megerősítése kulcskérdés az Európai Unió és benne Magyarország jövőjét tekintve is. Az arányos gazdasági teljesítmény nélküli juttatások szintjének mesterséges emelése alááshatja sok tagállam gazdasági stabilitását. Álláspontunk szerint nem létezik egységes európai szociális modell, mert a tagállamokat sokféleség jellemzi. Szerintünk a szociális dimenziómélyítésnek teljes mértékig összhangban kell lenni az egységes piaccal.

A gazdaságilag elmaradottabb tagállamokat nem fogják felfelé húzni a minden tagállamra érvényes szociális sztenderdek, hiszen csak a versenyképesség fenntartása és a foglalkoztatás növelése vezet gazdasági növekedéshez. A felzárkózást álláspontunk szerint a tisztességes verseny és éppen a belső piachoz való egyenlő hozzáférés biztosítása teszi lehetővé. A béregyenlőség követelése nem vezet egyenlő bérekhez. Hatásaként az új tagállamok vállalkozásai kiszorulnak a belső piacról, mert nem tudnák az előírt béreket kigazdálkodni, tehát a magyar munkavállalók munkahelyei szűnnének meg. Eközben ezek az országok adóemelésekre kényszerülnének, ami további versenyképességi hátrányt okozna országainknak.

Természetesen a régi tagállamok tőkeerős vállalkozásai számára nem jelent gondot a magasabb bérszint megfizetése, és ennek árán közép-kelet-európai versenytársaiktól is megszabadulnának. A magyar álláspont szerint az Unió nem írhat elő kötelezettséget a bérezés tekintetében. A magyar bérek emelése a más országokhoz viszonyított helyzetünk javítása miatt alapvető érdekünk, hogy a bérek meghatározása minden tekintetben nemzeti hatáskörben maradjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási helyzet javulását és a bérek emelését jelentősen elősegítették a kormány adócsökkentési intézkedései. Az elmúlt években az adórendszerben számos intézkedés került bevezetésre a családok és a vállalkozások támogatása érdekében. A kormány 2010-ben a korábbi szja-rendszer megváltoztatása és 16 százalékos egykulcsos adó bevezetése mellett döntött, majd tovább mérsékelve a munkára rakódó terheket, 2016-ban 15 százalékra csökkent az szja-kulcs. Ennek eredményeként a munkabérre Magyarországon uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony szja-kulcs vonatkozik.

Ezzel szemben a baloldali kormányok idején az szja-kulcs mindvégig rendkívül magas volt. 2003‑ban a felső kulcs 40 százalék, 2004-ben és 2005-ben 38 százalék, ezt követően 2006 és 2009 kö­zött 36 százalék, 2010-ben az értelmezhetetlen szuperbruttósítást is figyelembe véve 40,6 százalék volt. 2010 óta a kormány a munkát terhelő adóknak egy olyan rendszerét alakította ki, amely főszabály sze­rint teljesen lineáris, azonban a munkahelyvédelmi akcióterv keretében célzott támogatást nyújt a leg­hátrányosabb helyzetben lévő munkavállalók fog­lalkoztatásához, illetve a családi kedvezmény révén a személyi jövedelemadóban és az egyéni járulékokban figyelembe veszi a családban élő eltartottak számát.

Az adórendszer átalakításának eredményeképpen a többletjövedelmeket terhelő munkáltatói és munkavállalói elvonások aránya minden jövedelemkategóriában 50 százalék alá csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi progresszív szja-kulcsot alkalmazó adórendszerrel szemben jelenleg az adórendszer nem bünteti a többletmunkát, a béremeléseket, és a jövedelmek eltitkolására sem ösztönöz. A baloldali kormányok idején, 2009-ben már az átlagbérnél több mint 53 százalékos volt az átlagos adóék, sőt a meredeken emelkedő progresszív adókulcsok a többletmunkát, a második állásban szerzett jövedelmeket még súlyosabban büntették.

Az ellenzéki pártokkal ellentétben a kormány nem tervezi a munkát terhelő adó növelését sem, sőt a kormány és a versenyszféra állandó konzultációs fóruma között született megállapodás értelmében 2017 és 2022 között folyamatosan csökkennek a munkához kötődő közterhek. Így 2017-ben egy olyan hatéves adócsökkentési program indult el, amelynek értelmében több mint a felével, 15,5 százalékponttal csökkenhet a munkáltatók által a bérek után fizetett adó, amennyiben megvalósulnak a bérek növekedésével kapcsolatos tervek.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül hadd hívjam fel a figyelmüket ismét arra a tényre, hogy a bérekről akkor van értelme beszélni, ha a gazdaságban megfelelő számú munkahely, megfelelő számú és képzettségű munkavállaló és álláskereső, illetve a megfelelő bér kifizetésére alkalmas munkáltató van jelen. Amint azt a múltkori vitanapunkon is elmondtam, nem kis sikert értünk el a foglalkoztatás növelése és a munkanélküliség jelentős csökkentése terén. Most a figyelmünket arra kell koncentrálni, hogy miként tehetünk további közös lépéseket a magyarországi bérszínvonal további emelése érdekében.

Erről szól a mai nap, mindenkinek nagyon-nagyon jó munkát kívánok, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 219 2017.04.10. 3:19  185-360

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, még mielőtt viszonzás nélkül maradna néhány megjegyzés a vezérszónoki felszólalások után, szeretnék reagálni néhány gondolatra, és visszautalni a bevezető gondolataimra. Többek között mindhárom ellenzéki képviselőcsoportból elhangzott, hogy még a V4-ekhez ké­pest is jelentős mértékben leszakadtunk. Én az Eurostat adatait használtam fel a bevezető gondolataim elmondásakor, de azért szeretném emlékeztetni, megismételve emlékeztetni önöket, hogy mit mond­tam és mit mond ‑ nem én, hanem ‑ az Eurostat.

A magyar bérek nemzeti valutában és vásárlóerő-paritáson is lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek 2010 óta, mint a külföldi munkavállalás szempontjából a magyarok számára fontos célországokban: Németországot, Ausztriát és az Egyesült Királyságot említettem. Európai uniós képviselő úr említette, hogy csak dinamikáról beszélünk. De hogyha a dinamika nagyobb, az azt jelenti, hogy a felzárkózás is folyamatban van, tehát csökken a különbség.

Néhány számot hadd mondjak: 2004-ben a nettó átlagkereset aránya, vásárlóerő-paritáson mutatott aránya Németországhoz képest 34 százalékos volt, az Egyesült Királysághoz képest 24,5 százalékos. 2016-17-re ez egy becsült adat, ugye, még nincs 2016-os adatunk, de nagyjából a 2016-ot már magunk mögött tudjuk, tehát lehet számítást végezni: ez körülbelül 43-44 százalék között fog majd Németország esetében mutatkozni, ez azt jelenti, hogy 10 százalékpontnyi növekedést fog ez jelenteni. Az Egyesült Királyság 24,5 százalékos mutatójával szemben 2016-ban olyan 43-44 százalékot jelenthetünk ki. Ez azt jelenti, hogy majdnem 20 százalékpontnyi növekedést fog ez jelenteni.

Csehország, Szlovákia és Lengyelország ‑ a V4‑ek­re reagálva – esetében, mindegyik ország tekintetében, hogyha 2015-16-ot nézzük, akkor az olló záródik, jelentős mértékben növekedett a vásárlóerő-paritáson a nettó átlagkeresetek százalékos arányában a mutató a javunkra, tehát a dinamika azt hozza, hogy a különbség, ha volt, akkor csökken. Ez azt jelenti egyébként, hogy egy állam esetében már jobbak vagyunk mi a számítások szerint; mondom, még nincsenek meg a pontos Eurostat-adatok, nem állnak rendelkezésünkre, de számításokat tudtunk végezni az alapján az elv alapján. Tehát egy esetben már rendben vagyunk, már elértük vagy meghaladjuk az ottani vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítást, Szlovákia esetében, a két másik országhoz képest viszont jelentős mértékben megindult a felzárkózás.

Csak azért mondom ezt, nehogy valakinek a fülében az maradjon meg, amit itt összevissza hivatkozva ellenzékiek kimondottan saját céljaikra használva, a különböző információkat próbálják elhitetni az emberekkel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 227 2017.04.10. 1:50  185-360

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem megint szót, hogy ne maradjon olyan a fülekben, aminek nem kell ott maradni. Az egyik MSZP-s képviselő próbálta visszaszámolva bebizonyítani azt, hogy tulajdonképpen nem is nőtt a foglalkoztatás, csak statisztikai hókuszpókusszal sikerült azt elérnünk.

Szeretném neki felhívni a figyelmét, hogy a 2010-es kormányváltás idején valamivel több mint 70 ezer közfoglalkoztatott volt már amúgy is, ez nőtt meg 210-220 ezer főre. Ez azt jelenti, hogy nem 180 ezer fő ‑ ahogy ő mondja ‑ a plusznövekmény, matematikában nem voltam túl jó, de talán ha 220-ból kivonunk 70-et, akkor kijön a durván 150 ezer fős növekmény, ami egyébként, ahogy Fónagy államtitkár úr beszédében is elhangzott, óriási lehetőséget adott arra, hogy a munkaerőpiaci igényt ki tudjuk elégíteni az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedők támogatásával és segítésével, hogy nem zökkentek ki a mindennapos rendszeresség világából, a mindennapos munka világából.

Egy másik dolgot is szeretnék mondani: már többedszer elmondta ez a képviselő úr, aki az előbb fölszólalt, hogy azért van ez a statisztikai javítás, mert beszámítjuk a diákmunkát a foglalkoztatottak közé. Tisztelt Képviselőtársaim! 2015-ben, az önök idején is beszámították ezt. Tehát ne próbálja félrevezetni se a parlamentet, se azokat az embereket, akik nézik ezt a közvetítést, nézik a mai vitát. Az lenne a kérésem, hogy tényleg korrekt legyen a vita.

Ha van előremutató javaslatuk, ha olyat tudnak mondani kritikaként, amit érdemes megfogadni és biztos, hogy van ilyen, akkor tegyék, de ne pufogtassanak frázisokat, és ne vezessék félre az embereket. Legfőképpen ez lenne a kérésem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 257 2017.04.10. 3:38  185-360

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem feltétlenül Gúr Nándor számtani példájára akartam reagálni, de tegyük fel, hogy nem 70 ezer, hanem 60 ezer, ahogy ő mondta. Egyébként 2010-ben 70 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma, de legyen 60 ezer, ahogy ő mondta. 210 ezerből 60 ezer még mindig 150 ezer és nem 180, amit ön mondott. Tehát lehet erről beszélni, képviselő úr, de akárhogy is szépíti, ha nem is nagyságrendileg, de 20-30 ezret tévedett ön, valószínűleg akarattal, azért, hogy félrevezessen embereket.

Szeretnék néhány dolgot a minimálbérrel kapcsolatban is mondani. Még egyszer elmondom, amit a bevezetőmben is mondtam: a 2002 és 2010 közötti nyolc évben a minimálbér bruttó összege 47 százalékkal növekedett. Nem igaz, hogy a teljes minimálbér adómentes volt, mert egy bizonyos szintig adómentes volt, utána már kellett ott is fizetni minimális adót. Nem sokat, de egy minimális adót kellett fizetni. (Dr. Józsa István: Most teljesen adóköteles!) Eközben a 47 százalékos bruttóösszeg-növekedés mellett 51 százalékos volt a kumulált infláció. Akkor hogy is állunk ezzel, képviselő úr? Mit értek azok a minimálbérek, amiket hazavihettek a minimálbéren dolgozó emberek?

Ami miatt gombot nyomtam, az pedig Szél Bernadettnek a nem minden érzelem nélküli felszólalása volt. De szól ez egy kicsit jobbikos képviselőtársaimnak is, mert ők is hasonló kérdést vagy felvetést, mint Szél Bernadett, megfogalmaztak. Az európai bérunió nem a mi javaslatunk. Mi bemutattuk azt, hogy a foglalkoztatáspolitikánk, a gazdaságpolitikánk eredményeképpen hogyan növekedett a foglalkoztatás Magyarországon, hogyan csökkent a munkanélküliség és hogyan emelkedtek a bérek. Tehát van egyfajta kormányzati politika, amely előremutat, amely az európai bérek tekintetében a különbségeket csökkenti, és ez számokkal bizonyíthatóan eredményes volt eddig. Az európai bérunió az önök elképzelése.

Nem nekünk kell megoldásokat javasolni ahhoz, hogy az európai bérunió tekintetében mit kell tenni. Önök akarták ezt a vitát, önöknek kell elmondani, hogy mit akarnak csinálni (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ha kormányon leszünk!), hogy abban az esetben, ha kormányon lennének, önök mit tennének, hogyan tennék ezeket a dolgokat, és egyébként a hogyannak milyen következményei lennének. Mert ilyen jellegű megszólalások voltak már, MSZP-s képviselőtársaink szájából is hangzottak el, ők is megfogalmaztak hasonlókat. De tudjuk, hogy 2002 és 2010 között mit tettek, mi történt abban az időben, mi történt a magyar gazdasággal, mi történt a magyar költségvetéssel, mi történt a bérpolitika és a foglalkoztatáspolitika területén.

Úgyhogy óvatosan nyilatkoznék meg ellenzéki képviselőtársaim helyében ilyen jellegű igények megfogalmazásakor, amikor rajtunk kérnek számon egy teljesen másfajta gazdaság-, foglalkoztatás- és bérpolitikát. Nekünk megvan az a politikai irányvonalunk mind a gazdaság-, mind a foglalkoztatáspolitika te­rü­letén, amely eredményt mutat, számok bizonyítják.

(18.30)

Az, hogy önök valami mást akarnak csinálni, annak az eredményességét még a felszólalásokban is önöknek kellene bebizonyítani, és önöknek kellene megmondani, hogy hogyan képzelik ezt el. (Szászfalvi László: Így van.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 309 2017.04.10. 3:49  185-360

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Teleki Képviselő Úr! Azért kértem szót, mert egyrészt megszólíttattam, hogy biztos, hogy reagálni fogok rá, az ön felszólalására, de azért is szerettem volna szólni, mert két nagyon fontos dolgot mondott, amire úgy éreztem, hogy reagálnom kell.

Az egyik az a gondolatsor volt, amikor a fiatalokról, a korai iskolaelhagyókról beszélt, a fiatalokról általában, főként a roma fiatalokról beszélt. A másik pedig, hogy számonkérte rajtunk ezt a telep­fel­szá­mo­lási programot. Azt hiszem, hogy akkor, amikor önök ezt programként meghirdették, 2002 után valamikor, nem igazán vezetett eredményre. Mert az, ha egy telepet felszámolunk, még nem megoldás, utána képzést kell adni, munkát kell adni, és önök ezzel a telepfelszámolási programmal nem sok eredményt értek el.

Azt hiszem, hogy komplexebben kell ‑ ahogy ön is mondta ‑ ezt a programot és az egész helyzetet megoldani és kezelni. Ezért szeretnék visszatérni a fiatalok problémájára, a korai iskolaelhagyók problémájára, a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok problémájára, azért, mert abban szeretném például az ön segítségét kérni mint szakpolitikus is, hogy hívja föl az ebben érdekeltek figyelmét, családtagok, környezet figyelmét arra, hogy Magyarországon van egy nagyon komoly program, amely most már hosszú ideje megy, az ifjúsági garanciaprogram, amely pontosan azoknak a fiataloknak szól ‑ nemcsak roma, hanem minden fiatalra vonatkozik ‑, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és 25 év alattiak.

Ugyanis ezeket a fiatalokat ebbe a programba bevonjuk. Aki képzést igényel és képzést tud kapni és a képzés segít, azt képzésbe vonjuk. Akinek munkát tudunk szerezni e program keretén belül, munkát szerzünk nekik. Több tízezer fiatalt vontunk be eddig ebbe a programba. Ha jól emlékszem, 16 ezer azoknak a száma, akik már munkát találtak, és körülbelül ilyen nagyságrendben vannak azok, akik képzésben vannak, és 40-50 ezer főt vontunk az eddigi programokba be, tehát van olyan program, aminek a segítségével ezeknek a fiataloknak a helyzetén lehet segíteni.

Ebben kérném a segítségüket, hogy ezt a programot ismertessék, hívják fel a figyelmet, hogy ne segélyért menjenek ezek a fiatalok, hanem munkát vagy képzést keressenek. És ezt mindenhol, minden megyében, minden járásban el lehet érni. Mindenhol rendelkezésre állnak a kormányhivatal munkatársai, akik e program keretén belül dolgoznak, hogy a megfelelő felvilágosítást és a fiatalok segítését megtegyék.

Ezenkívül természetesen vannak más programok is, amelyek kimondottan az iskolához köthetők. A Híd-program kapcsán szeretném megemlíteni, hogy működik, segíti azokat a fiatalokat, akik esetleg nehezen végzik vagy nehezen végezték el az általános iskolát és egy szakképzésben vesznek részt, ezeket ön is tudja. Úgyhogy ebben kérném a segítséget, hogy ne csak egymásnak szemrehányást tegyünk, hogy mi történt vagy mi nem történt az elmúlt időszakban, hanem a közös cél, ezeknek a fiataloknak a jobb életben való reménynek a visszaadását vagy éppen ténylegesen jobb élet biztosítását azzal, hogy munkát kapnak és tanulhatnak, biztosítsuk egy közös munka eredményeképpen. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 317 2017.04.10. 3:16  185-360

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Volner Képviselő Úr! Kénytelen vagyok reagálni, bár a közfoglalkoztatás ügye nem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik, ahogy ön is említette a felszólalásában, de van némiféle rálátásunk erre a területre és az ott folyó munkára.

Először is szeretnék egy jelentős tévedést kiigazítani: nem 360 milliárd forint, hanem 310 milliárd forint, és azért kértem szót, hogy megnyugtassam, hogy a közfoglalkoztatás ügyével sokan foglalkoznak, foglalkoznak a BM szakemberei, és foglalkozunk mi is, ugyanis bizonyára hallotta azt, hogy március 20-án, ha jól emlékszem, megjelent egy kormányrendelet, amely a közfoglalkoztatás létszámát szeretné csökkenteni azokkal az emberekkel, akik az előbb említett, Tilki képviselő úr által is említett profiling segítségével alkalmasak arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedjenek vagy nagyon gyorsan, vagy egy kis segítséggel.

(21.10)

Éppen azért, mert az a bizonyos jelentős verseny, ami kialakult a munkaerőpiacon, így mérsékelhető, így enyhíthető, hogy innét, a közfoglalkoztatásból minél több dolgozni akaró és az elsődleges munkaerőpiacra kimenni tudó ember minél előbb elhelyezkedjen.

A másik, ami miatt szót kértem, és a közfoglalkoztatással kapcsolatos, mert megütötte a fülemet az, hogy nem tudja senki sem kimutatni azt, hogy milyen hasznos munkát végeznek a közfoglalkoztatásban dolgozó emberek, nincs központi koncepció. Én ezt cáfolnám, de szerintem tegye fel a BM-nek bármikor, bármelyik ülésnap alkalmával a kérdést, és biztos, hogy válaszolni fognak rá, hisz olyan jellegű tevékenységeket végeznek, például a szociális szövetkezetek keretein belül, amelyik a közétkeztetésre termel alapanyagot, vagy éppen bizonyos építkezéseket kisebb-nagyobb településeken elvégeznek. Tehát van koncepció és van eredmény is.

Természetesen ennek hatékonysága és kimutathatósága valószínű, hogy nem egyforma az ország különböző területein vagy különböző településein. Úgyhogy én azt hiszem, hogy azt a szerepét a közfoglalkoztatás, amire bevezettük, betölti, folyamatosan tölti be ezt a szerepet, éppen azzal, hogy kibocsátja azokat az embereket az elsődleges munkaerőpiacra, akik el akarnak helyezkedni és el is tudnak ott helyezkedni.

Másrészt olyan munkát végeznek az emberek, amelyek egyik-másik településen jelentős pozitív változást tudnak eredményezni, és tudnak felmutatni olyan eredményeket, amelyek mutatják azt, hogy ennek a foglalkoztatási formának is van értelme, és azt, hogy lépni kell a kormánynak, mert nem ragadhatnak sokan benn a közfoglalkoztatásban, és ez a körülbelül 200 ezer fős közfog­lal­koz­tatotti létszám már sok, mert szükség van a magyar gazdaságnak a dolgozó kezekre. Ezért hozta a kormány azt a rendeletet, ami mondom: március 20-a után is megismerhető, és éppen azokon a programokon dolgozunk, aminek a segítségével 50-60-70 ezer embert az elsődleges munkaerőpiacra át tudunk vezetni. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 331 2017.04.10. 3:46  185-360

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mirkóczki Ádám hozzászólására szeretnék reagálni. Azt hiszem, hogy a fényév mérhető lett akár rövidebb időintervallumban is, ugyanis jövőre el fogja érni, amit ön az előbb felvetett, az a bizonyos minimálbér nettó értéke a létminimum értékét, és ezt szakemberek elismerték, a szakszervezetek elismerték. Meg fog történni az, hogy ez az érték a nettó minimálbér tekintetében eléri a létminimumot.

De nemcsak ezért kértem szót, és nemcsak erre szerettem volna reagálni. Azzal én is egyetértek, hogy a díszburkolat nem fizet adót, és sok esetben azon túl, hogy megszépültek települések, és nagyon-nagyon sok település szépült meg, ténylegesen hosszabb távú haszna ezeknek a beruházásoknak ‑ ha azon túl is nézzük, hogy megszépültek a települések, forintban ki akarjuk fejezni, és adóbevételben ki akarjuk fejezni a hasznát ezeknek a létesítményeknek ‑ nem volt.

Említettem azt, hogy teljesen más koncepció mentén határozta meg a kormány az európai uniós pénzek felhasználását, hisz addig, míg 2002 és 2010 között a közvetlen munkahelyteremtésre, közvetlen gazdaságfejlesztésre felhasznált pénzösszeg körülbelül az európai uniós források 16 százalékát jelentette, a mostani kormányzat a 60 százalékát szeretné az európai uniós pénzeknek közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani. Ez már fog hozni adóforintokat, ez már teremt munkahelyet, ez már stabilabbá teszi a vállalkozások magyarországi jövőjét, tervezni tudnak, és a jövőt tudják építeni azzal, hogy erősítik a vállalkozásaikat, azzal, hogy a foglalkoztatást növelik, azzal, hogy a teljesítmény vagy éppen a hatékonyság emelésével magasabb bért tudnak adni, az államnak nagyobb adóbevétele lesz. Tehát azt kell mondani, hogy ez a bizonyos „fényévre van”, ez nagyon közel van, belátható időn belül van, mert a 2016. novemberi bérmegállapodás, minimál- és garantált bérminimumról szóló megállapodás arról szólt, hogy 2018-ban már ez a bizonyos 90 ezer forintos létminimum lesz az a bizonyos nettóminimálbér-érték, amit ön is említett fényévnyi távolságként.

Még egy dolgot szeretnék mondani, hisz említette azt is, hogy ahhoz, hogy a bérek emelkedjenek, ahhoz, hogy ez a béremelkedés érzékelhető legyen, adókat kell csökkenteni, járulékokat kell csökkenteni. Szeretném emlékeztetni önt arra, hogy a 2016. novemberi megállapodás nemcsak a minimálbér emelésére, nemcsak a garantált bérminimum, tehát a szakmunkás-bérminimum emelésére vonatkozott, hanem egy jelentős adócsökkentést is tartalmazott, egy ötéves adócsökkentést, amely keretén belül ha minden elvárás teljesül, 15,5 százalékponttal fognak a munkabérre rakódó munkaadói terhek csökkenni. Ezt a vállalkozások a mostani versenyhelyzetben szinte biztosan a munkabérek emelésére fogják fordítani. Ez biztosítja a következő időszakban azt a jelentős várható béremelkedést nettó, tehát reálértékben is és bruttó értékben is, amit prognosztizálnak a számítások. Tehát várhatóan a következő 5-6 évben körülbelül 40 százalék reálbér-emelkedés várható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 359 2017.04.10. 11:00  185-360

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitanap célkitűzése a magyar emberek számára szinte naponta felmerülő kérdés körbejárása volt, miért nem közelítünk gyorsabban a fejlett európai országok bérszínvonalához, hogyan, milyen eszközökkel lehetne ezt a felzárkóztatást biztosítani, lehet‑e uniós szinten reálisan elvárásokat, netán kötelező előírásokat a tagállamok felé megfogalmazni.

Bár a bérfelzárkózás, a munkavállalók jólétének növelése valóban közös cél, de őszintén azt kell mondanom, hogy az ellenzéki hozzászólások új megközelítéseket nem tartalmaztak, a parlamentben az utóbbi időben már elhangzott megnyilatkozásokon túl felelőtlen kritikát a kormány tényszerűen hatásos intézkedéseivel szemben viszont annál többet.

Konkrét megoldási módokat ‑ ahogy már mondtam felszólalásaimban ‑, eszközöket az úgynevezett bérunió megvalósítására pedig egyáltalán nem hallottunk. A téma körbejárása sajnos ilyen szempontból egy helyben járás maradt közben. (Gyöngyösi Márton: Ezt előre megírtad?)

Más vonatkozásban viszont tisztult a kép, a Jobbik ugyanis azt hangoztatja, hogy csak ők tesznek valamit úgymond a kormány helyett a bérfelzárkóztatásért azzal, hogy európai mozgalmat indítottak a bérunióért. Én úgy látom, és hiszem is, hogy nem kellene a tényekkel, trendekkel, meghirdetett kormányzati programokkal, célkitűzésekkel, intézkedésekkel, az utóbbi években elért eredményekkel vakon szembemenve olyan javaslatokkal kampányolni, amelyek legfeljebb jól hangoznak, népszerűek lehetnek, a választásokon voksokat hozhatnak, de konkrét gazdaságstratégiára, intézkedésekre nem fordíthatók le, és valójában inkább ártanak a már ebbe az irányba most is jelentős eredményeket felmutató magyar gazdaságnak, az érzékelhető pozitív folyamatoknak. Bányai képviselőtársam nagyon érzékletesen beszélt egyébként részletesen a vitában erről. Mert így kampányrendezvénnyé silányítottak le egy többre érdemes politikai vitát jobbikos képviselőtársaim. És azt látjuk, hogy ebben a kampányban újra a Jobbik és az MSZP szövetségesként lép fel.

Világosan látni kell tehát, és a helyén értékelni, hogy ez egy olyan álságos kampány, amelynek igazi célja nem is a bérfelzárkózás ügye, minthogy azt nem is tudnánk így, ily módszerrel előrevinni. A bérfelzárkózásra ugyanis nem megoldás, hogy Brüsszelnél kopogtatunk, vagy durvábban ‑ a Jobbik szófordulatával fogalmazva ‑, verjük az asztalt. Újra meg kell erősítenem, hogy a magyar kormány helyett nem kell egyetlen pártnak sem tematizálni uniós szinten a bérfelzárkózás kérdését, mert a kormány nem feledkezett el erről, nem akarja a szőnyeg alá söpörni, hanem azt támogatja, hogy a bérezés és az adózás kérdése, mint ahogy jelenleg is van, továbbra is maradjon nemzeti hatáskör, mert meggyőződésünk szerint a bérfelzárkózás szempontjából ez az érdekünk.

A kormány eddig is bizonyította, hogy megfelelő gazdaságpolitikával és ahhoz megfelelő eszközökkel rendelkezik, sikerült fejlődési pályára állítani a 2009-re a válság szélére sodort országot, most pedig elérkezett az ideje, hogy nagyobb sebességre kapcsoljunk, akár a bérek tekintetében is. Ehhez nekünk nem kell Brüsszelbe menni, ebben megfelelő partnernek tekintjük a magyar munkáltatókat és a magyar munkavállalókat.

Amennyiben komolyan vennénk a Jobbik bérunióra vonatkozó politikai elgondolását, meggyőződésem szerint odavezethetne, ahová az MSZP politikája vezetett 2010 előtt. Mi is volt ez a pálya?

Gazdaságilag, költségvetésileg megalapozatlan, sokszor hitelből emelt bérek, ami teljes eladósodáshoz vezetett, éppen a válság küszöbén, ami így elkerülhetetlenül az IMF karjaiba vetette az országot. Csak ismételni tudom: a béremeléssel egyetért a kormány, azt számos, a béruniónál sokkal hatékonyabb eszközzel segíti, együttműködve a munkaerőpiac szereplőivel, de a bérunió víziója a versenyképesség romlása miatt adóemeléshez, foglalkoz­ta­tás­csökkenéshez vezetne, vezethetne.

Valószínű, nem véletlen, hogy a kinyilatkoztatásokon, az uniós aláírásgyűjtésen kívül a Jobbik sem­milyen konkrét gazdaságpolitikai eszközt, módszert nem nevezett meg a kívánt cél elérésére. Erre ma sem kaptunk választ, mert az asztalverés nem elégséges és egyedüli módszer. A bérek áhított közelítése jogszabályok, EU-előírások által nem valósítható meg. Ilyen módszer a gazdaságban nem működik.

A bérfelzárkózás kizárólag szerves gazdasági fejlődés alapján, egy hosszabb időszak alatt jöhet létre. A magyar gazdaság a korábbinál kiegyensúlyozottabb és gyorsabb növekedési pályára állt. A fenntartható gyors növekedés, és így a felzárkózás kulcsa csak a termelékenység javulása, a versenyképesség növelése lehet. Ebben egyetértünk. Ez most gazdaságpolitikánk alapvető célkitűzése nekünk is. Az elmúlt időszak fő kormányzati intézkedései már alapvetően ezt a célt szolgálják, a gazdasági felzárkózás pedig együtt kell hogy járjon a jövedelmek felzárkóztatásával és viszont.

A bérunióban szövetséges MSZP számos vonatkozásban a kormány szemére vetette, hogy rosszul és későn reagált a foglalkoztatási, bérezési helyzetre, a migrációra, kétségbe vonja a foglalkoztatás terén elért eredményeket, kevesli a minimálbért. Azt kell erre mondanom, hogy amennyiben egy megfelelő fejlődési pályán lévő, kiegyensúlyozott költségvetéssel rendelkező gazdaságot vehettünk volna át az MSZP-kormánytól 2010-ben, akkor ma sokkal jobb helyzetben lehetne az ország, és vele együtt például a bérek is. Mindazonáltal a tényeket nem kellene kétségbe vonni, kedves képviselőtársaim.

A 700 ezer fős foglalkoztatásbővülés több mint kétharmada, mintegy 480 ezer fő a versenyszféra munkahelyteremtésére vezethető vissza. A közfoglalkoztatás ugyan valóban növekedett mintegy 150 ezerrel, nem úgy, ahogy Gúr képviselő úr mondta folyamatosan, hogy 180 ezerrel, azonban akárhogy is nézzük, ez harmada sincs a versenyszféra létszámbővülésének. Ez a szám ráadásul csökken, és a kormánynak már eldöntött konkrét programja van a létszám ütemes ‑ ahogy említettem ‑, jelentős csökkentésére, elsősorban az elsődleges munkaerőpiacra történő átirányítás révén.

A külföldön történő munkavégzés mintegy 70 ezer fővel javította a foglalkoztatási mutatót, azonban 2010 óta nem ment külföldre több ember, mint előtte, például a szocialista kormányok idején is. Az is tény, hogy a Magyarországra történő ki- és beáramlás munkaerő-egyenlege 2015-ben már kiegyenlítődött, mintegy 32 ezres létszám mellett.

(22.50)

Emellett azt is szeretném kiemelni, hogy a kivándorlás mértéke tekintetében is sok a tévhit, azonban az Unió felmérése szerint az elmúlt évtizedben régiónkból a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb arányú, ami a munkavállalási korú népesség mindössze 2-3 százalékát tette ki, szemben például a 10 százalékos román és a 6 százalékos lengyel aránnyal.

Ami pedig az MSZP bérekkel kapcsolatos felvetéseit illeti: már utaltam rá a vita során is, hogy adatokkal igazolható ‑ ezeket nem ismételném meg ‑, hogy a felzárkózás a bérekben már folyamatos, mind a visegrádi, mind a nyugati országokhoz képest sikerült javítani a megörökölt helyzeten.

A felzárkózás tekintetében 2016 olyan fordulópontnak tekinthető, amikor térségünkön belül és a nyugati országokhoz képest is tovább erősödött a felzárkózásunk, ami a hatéves megállapodás alapján még erőteljesebb lesz, hiszen számítunk arra, hogy akár 40 százalékkal nőhet az elkövetkező időszakban a reálbér Magyarországon. Ezt a folyamatot tagadni értelmetlen. Arra viszont az MSZP sem adott megoldást, hogy konkrétan ‑ az elért gazdasági eredmények sérelme nélkül ‑ milyen eszközökkel, hogyan lehetne ezt a folyamatot gyorsítani.

Ami szintén az MSZP által megfogalmazott átlagkeresethez viszonyított 60 százalékos minimálbérarányt mint célt illeti, elmondható, hogy Magyarország és az Eurostat adatai szerint 2015-ben 45,3 százalékon állt. Ez uniós összehasonlításban a felső harmadba tartozik, és jobb, mint például a csehek és szlovákok 35-38 százalék körüli aránya. Ehhez azt is hozzá kell tennem, hogy a rendelkezésre álló 2015. évi Eurostat-adatok szerint nincs is olyan ország, amely a 60 százalékos küszöböt elérte volna. A legjobban Szlovénia közelítette meg 51 százalék körüli aránnyal.

A magyar helyzet várakozásaink szerint mindenképpen javulni fog, hiszen a 2017-18-as minimálbér-emelés mértéke számításaink szerint meg fogja haladni az átlagos bérnövekedést, bár az is rekordméretű lehet. Továbbá azt is hozzá kell tenni a világos helyzetképhez, hogy nálunk 2017-18-ban a minimálbérnél nagyobb létszámarányt érintő garantált bérminimum a minimálbérnél is nagyobb arányban nő, de ezt a kiemelkedő eredményt nem méri a szóban forgó mutató, és ilyen többlépcsős garantált minimálbér alig egy-két országban létezik rajtunk kívül. Ezért ennek létét külön is vívmánynak és olyan pluszeszköznek tekintjük, amivel a magyar munkaerőpiac szereplői, a magyar kormány más országoktól eltérően aktív hatással lehet a béralakulásra.

Beszélhetnénk még számos más olyan eszközről, ami a béruniónál hatékonyabban segítheti a bérfelzárkózást. Említhetném az EU-támogatások 2010 előttihez képest sokkal hatékonyabb, a GDP tartós növekedését alátámasztó felhasználását célzó intézkedéseket. De számos lépést teszünk a nagyobb hozzáadottérték-teremtés érdekében is, például a befektetésösztönzés terén a K+F tevékenység és a technológiaintenzív beruházások fókuszba állításával vagy a szolgáltató központok létrehozásának segítésével. Ezeken a munkahelyeken nem összeszerelés folyik, ezek a munkahelyek nemcsak nagyobb hozzáadott értéket termelnek, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy minél több tehetséges, jól képzett fiatal maradjon itthon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy felzárkózási folyamatban vagyunk, ahhoz képest kell az eredményeket megítélni. Van még teendőnk, de folyamatosan azon dolgozunk, hogy a versenyképességünk ja­ví­tásával magas és fenntartható szintű GDP-nö­ve­kedést, ennek alapján pedig bővülő jövedelmeket, növekvő béreket biztosítsunk Magyarországon. Olyan időszak elé nézünk, amikor Magyarország gaz­dasági növekedése lényegesen meghaladhatja majd a potenciális versenytársakét. Növekedésünk már 2016-ban is az uniós átlag fölött volt, és számításaink szerint 2017-ben és ’18-ban is 4 százalék fölött lehet a magyar gazdaság teljesítménye. Ezt a folyamatot támogassák, kérem, ne akadályozzák, ne akasszák azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kor­mánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 363 2017.04.10. 2:48  360-363

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A két megye nagyon jóban van egymással, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Valóban április 12-én lesz 30 éve, hogy a Körmend felnőtt férfi kosárlabdacsapata első vidéki csapatként tudta megnyerni a bajnokságot. Ezt követően még kétszer szereztek bajnoki címet, hatszor vihették haza a magyar kupát, és azt se felejtsük el, hogy jelenleg is igen előkelő helyet foglalnak el a tabellán, szoros küzdelemben állnak az Alba Fehérvárral a bajnoki cím megszerzéséért. Az Egis Körmend csapata érdemeinek méltatását a kormányzat részéről megköszönve engedje meg, hogy megragadjam az alkalmat arra, hogy néhány mondatot mondjak a kosárlabdasportról.

A 2010-es kormányváltáskor egy erősen alulfinanszírozott sportágazatot vettünk át lepusztult sport-infrastruktúrával. A helyzet súlyos volt, azonnali beavatkozást és egyúttal hosszú távra előretekintő cselekvést igényelt. A magyar sport olyan új rendszerének kialakítására volt szükség, amely egyértelműen a nemzeti, közösségi érdekek mentén, határozott állami szerepvállalással valósítja meg az újjáépítés feladatát. Ennek első lépése 2011-ben a sport finanszírozási rendszerének átalakítása, a látvány-csapatsportágak adókedvezmény-rendszerének bevezetése volt. Ennek keretein belül a kosárlabdasport 2011 óta az alábbi többletforrásokban részesült; 2011-12-t mondanám és a 2016-17-es támogatást.

Egyesületi tao tekintetében közel 3,5 milliárd forintot kaptak 2011-12-ben a sportág tagjai, szövetségi tao keretén belül közel 700 millió forintot. Ez úgy változott 2016-17-re, hogy egyesületi tao tekintetében 12,5 milliárd forintot kaptak, szövetségi tao tekintetében valamivel több mint 2 milliárd forintot. Csupán viszonyítási alapként szeretném jelezni a képviselő úrnak ez után a számsor után, hogy a 2010-es kormányváltás előtt a hazai sportágazat egészének támogatása alig érte el a 20 milliárd forintot, amelyben már benne volt a hazai Forma-1-es versenyek akkori körülbelül 4,5 milliárd forintos jogdíja is, és az imént említett összegek csak a taóra vonatkoznak. Ennek segítségével, már az ilyen jellegű támogatások segítségével is sikerült a körmendi sportcsarnok modernizálása, amelynek során több mint 500 millió forint támogatási összeget sikerült a beruházásra fordítani.

Befejezésképpen a kormány nevében szeretnék gratulálni én is a Körmendnek az eddig elért sikerekért, és köszönetet mondani a támogatóknak és a szurkolóknak egyaránt, és további sportsikereket kívánok az egész csapatnak és Körmendnek is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 373 2017.04.10. 4:40  370-373

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Röviden szeretnék reagálni. A mai nap folyamán számtalan olyan gondolat hangzott el, amelyik azzal a kérdéskörrel is foglalkozott, amit ön felvetett, és válaszokat is kapott volna rá, ha figyelt volna. De néhány gondolatot hadd mondjak el kiegészítésképpen vagy ismétlésképpen.

2010-ről beszélt. 2010-ig volt egy szociális-liberális kormány Magyarországon, amelyik, mindannyian tudjuk, 2010-re olyan helyzetet teremtett, hogy egy válságközeli állapotba került a magyar gazdaság, a magyar költségvetés nehéz helyzetben volt, és innen kellett elkezdeni építkezni, innen kellett eljutni oda, ahova mára eljutottunk. S ha egy példát mondhatok, akkor hadd mondjam azt, hogy 2010 környékén bennünket a görög gazdasági helyzettel, Görögország gazdasági helyzetével hasonlítottak össze. Meg kell nézni, hogy a görög gazdaság ma hol áll, és hol tartunk mi. Nő a foglalkoztatás, folyamatosan növekszik a gazdaság, és folyamatosan növekednek a munkabérek reálértékben is.

Szeretném azt cáfolni, amit ön a felszólalásában elmondott. Most nem nominális értékeket euróban vagy éppen az adott ország valutájában szeretném kifejezni, hanem vásárlóerő-paritáson szeretném érzékeltetni azokat az értékeket, amelyek fejlődésként értékelhetők. Ugyanis nem igaz az, hogy jelentős mértékben elmaradtunk a közép-európai országoktól vagy a nyugat-európai országoktól a vásárlóerő-paritáson. Ha 2004-et és 2016-ot vetjük össze, akkor azt látjuk, hogy minden országgal ‑ Né­met­ország, Ausztria, Egyesült Királyság, a legnépszerűbb országok az elmúlt időszakban ‑ javítottuk vásárlóerő-paritáson az értékeinket. De igaz ez Csehország és Szlovákia esetében is. Lengyelország esetében azért nem igaz, mert Lengyelországban egy erős visszaesés következett be 2014-15-ben. Ha 2004-et vetjük össze 2016-tal, akkor nem igaz, hogy vásárlóerő-paritáson jelentős mértékben javítottuk a pozíciónkat, viszont miután volt egy jelentős visszaesés 2013-14-ben a lengyel gazdaságban, ha 2015-öt és 2016-ot vetjük össze, akkor már egy jelentős mértékű fejlődés van Magyarország javára Lengyelország viszonylatában is.

Utolsó gondolataiban az országban jelentkező és megmutatkozó területi eltéréseket is megemlítette a bérek vonatkozásában. Ez sajnos létező probléma, de szerintem nincs olyan ország Európában, ahol ne lenne hasonlóképpen jellemezhető a helyzet. Sajnos azt kell mondani, hogy vannak nagyon nagy különbségek térségek és térségek között. De nemcsak az ön megyéjét lehetne így jellemezni, hanem ezt el lehet mondani Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is, de el lehet mondani a Dunántúlon Baranya és Somogy megyéről is. Sőt azt lehet mondani, hogy az én lakhelyem, a dél-zalai térség is nehezebb helyzetben van az ország átlagához képest. De ez egy történelmi örökség, valami oka van ennek a dolognak. Nagyobb volt a visszaesés például a rendszerváltozás időszakában, amikor nagyipari cégek szűntek meg, fejezték be a termelést, bocsátották el a dolgozóikat, vagy éppen a válságban érte egy nagy sokk ezeket a térségeket.

De az nem igaz, hogy ez a térség nincs az Orbán-kormány szeme előtt, és nem figyel oda a kormányzat ezekre a térségekre, hisz kiemelten foglalkozik ezeknek a térségeknek a fejlesztésével, és a felzárkózás nagyobb mértékű ezekben a térségekben, mint az országos átlag. Szeretném megemlíteni az elmúlt időszak szabolcs-szatmári adatait. 2010 óta 40 ezer új munkahely fele a versenyszektorban jött létre, tehát nem a közfoglalkoztatás adja ezt a növekményt, hanem több mint a fele a versenyszektorban jött létre, és 9,2 százalékos reálkereset-növekedés következett csak az idei év első felében vagy egyéves távlatban, ez pedig jóval fölötte van az országos átlagot mutató 7,3-7,4 százalékos reálbér-növekedésnek. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 377 2017.04.10. 2:36  374-377

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Egy 8 órás vita, tisztelt képviselő úr, lehetőséget ad arra, hogy az ember leírja azt, hogy összegzésképpen mit szeretne mondani. Sőt, ha ügyesebb, akkor még gépbe is tudja ütni és ki is tudja nyomtatni. Úgy leírtam én is, ahogy leírta ön most saját magának, amit ebben az 5 percben össze akart foglalni.

Rövid leszek, mert ismételném önmagam, ahogy ismételte önmagát ön is, hiszen számtalanszor elhangzott a mai nap folyamán az, hogy milyen célokat fogalmaztak meg. Én meg szeretném elismételni azt, hogy célokat megfogalmaztak, hatalmas álmokat vetítettek ide, egyet nem mondtak meg, hogy hogyan akarnák ezt megcsinálni, és ha megcsinálják, a hogyanra adott válasznak milyen következménye van. Képviselőtársaim, például Bányai képviselőtársam elmondta, hogyan tudnánk ezt megoldani és a hogyan következményeit, és azt, hogy annak milyen következményei lennének a munkavállalókra vagy éppen a magyar kis- és középvállalkozókra.

Ha önök nemzeti konszenzust akarnak, ezt én is megajánlottam a zárszó utolsó mondataiban, támogassák azt a gazdaságpolitikát, amit az elmúlt hat évben fölmutattunk, aminek az eredménye a foglalkoztatás növekedése, a bérek növekedése és a magyar gazdaság növekedése. Támogassák ezt lehetőség szerint, mert ez a gazdaságpolitika már bebizonyította azt, hogy kézzelfogható eredményei vannak. Ha ezen az úton tudunk továbbmenni, ha ezt folytatjuk, akkor ez a foglalkoztatás növekedni fog, a reálbérek növekedni fognak, az a felzárkóztatás, amit önök, nem tudom, mi oknál fogva, hiányolnak a közép-európai országokhoz képest vagy éppen nyugati országokhoz képest, folytatódni fog. És akkor az a béremelkedés, amit célul tűztek ki önök, közös munka eredményeképpen meg tud valósulni. Így nem lesz vonzó majd a nyugat-európai munkaerőpiac annyi ember számára sem Magyarországról, mint a mai időben.

Azt kívánom önöknek, hogy ebben a munkában, ebben a folyamatban változtassák meg a véleményüket, és ténylegesen támogassák azokat a törekvéseket, azokat az elképzeléseket, azokat a politikai szándékokat és cselekedeteket, folyamatokat, amelyeket a mostani kormányzat végez, ami már bizonyította, hogy tud eredményt produkálni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 26 2017.04.18. 4:22  23-29

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr interpellációjában szereplő kérdésfelvetések már sokadszor a KSH adatainak a félreértelmezésén alapulnak. Először is olyan látszatot keltenek, mintha pusztán a kormány szándékán múlna az egyes megyék között meglévő bérkülönbség megszüntetése. Aki így gondolkodik, nincs tisztában azzal, hogy a világpiacon alapvetően a kereslet-kíná­lati viszonyoktól függenek a bérek.

A bérek tekintetében így a kormánynak a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum megállapítására van felhatalmazása. Ezzel a jogosultsággal ‑ ezt már többször elmondtam képviselő úrnak is ‑ azon­ban nem kívánt élni a kormány, egyoldalúan legfőképpen nem, hanem messzemenően támaszkodik a szociális partnerek véleményére, amikor megállapodásra törekedik e területen velük. A minimálbér és a garantált bérminimum országosan egységes, és a 2017-2018. évi kiemelkedő mértékű növelése elősegíti a bérek területi különbségének mérséklését. Ugyanis a kormány a versenyszférában fizetett bérekre nincs közvetett hatással, ebben is törekszik a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletekkel történő megállapodásra. Persze, el kell mondani azt is, hogy a közszférában egészen más a helyzet, ebben az esetben ugyanis alapvetően országos szinten érvényes illetményrendszerek határozzák meg a béreket, területi különbségtétel nélkül.

Képviselő úr felvetései továbbá azt a látszatot keltik, mintha az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének automatikus megsértését jelentené az, hogy területi bérkülönbségek vannak. Ez azonban nem így van. Az egyenlő bánásmód követelménye ugyanis azt jelenti, hogy egy konkrét munkahelyen nem lehet különbséget tenni az azonos munkát végzők és ‑ tes­sék figyelni! ‑ azonos teljesítményt nyújtók között a bérek tekintetében. Ehhez képest a megyei szintű átlagbéradatok egy rendkívül heterogén összetételű munkaerő-állomány béreinek átlagolásával keletkeznek, tehát az egyenlő bánásmód tekintetében összehasonlításra teljesen alkalmatlanok, azt is lehet mondani, hogy szakmaiatlanok. Emellett a munkaerő-kereslet, -kínálat is eltérő, ami piaci viszonyok között bérkülönbségeket okozhat.

Képviselő úrnak a 2016-os statisztikai adatokkal kapcsolatos felvetéseire reagálva jelezni kívánom, hogy a gazdaság szerkezete területenként jelentősen eltérő, és az átlagbéreket jelentősen befolyásolja a közfoglalkoztatottak megyénként eltérő létszámaránya is. Szeretném jelezni, hogy azokban a megyékben, amelyeket ön példaként felhozott, az önök idejében jelentős volt a munkanélküliség, jelentősen alacsonyabb volt a foglalkoztatás. Most jelentős lépéseket sikerült elérni például azzal, hogy a közfoglalkoztatásban nagyon-nagyon sokan átmenetileg, rövidebb vagy hosszabb ideig munkából tudtak jövedelmet szerezni maguknak.

(14.10)

Tehát területenként jelentős a különbség emiatt is, mert a közfoglalkoztatottak száma is eltérő megyére vagy térségre vonatkozóan. A nyílt munka­erő­piaci bérek azonban a hátrányos helyzetben lévő megyékben, így Szabolcsban is az országos átlagnál jobban emelkedtek. Nem mond igazat, képviselő úr, amikor ezzel szemben próbál valamiféle adatokra hivatkozni.

A Magyarország északkeleti és nyugati, valamint központi országrészei között megfigyelhető területi különbségek jellemzően több évtizede érvényesülő folyamatok eredményei. Önök sem javítottak ezen, ellenkezőleg a mi kormányidőszakunkkal, amikor jelentősen megtörtént a bérek felzárkózása és a foglalkoztatottak számának a növekedése is. Ezzel összefüggésben kedvező folyamat, hogy 2010-et követően országosan és a keleti, északkeleti megyékben is jelentősen növekedett a foglalkoztatottak aránya.

Egy példát hadd mondjak önnek: a foglalkoztatottak száma pedig Szabolcs-Szatmár megyében növekedett 2010 és 2016 között a legnagyobb mértékben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), cáfolva megint az ön által elmondottakat. Országosan 17 százalékkal növekedett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 28 százalékkal. Ez is bizonyítja azt, hogy ön megpróbálja félrevezetni azokat, akik hallgatják önöket. Köszönöm, és elnézést, elnök úr, az időtúllépésért. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 52 2017.04.18. 4:01  47-55

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisz­té­ri­umi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt El­nök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is arra szeretném kérni, hogy ne becsülje le, ne szólja le azoknak a pedagógusoknak, szak­ok­ta­tók­nak a munkáját, akik ma is a szakképzésben dol­goz­nak, és piacképes tudással bocsátják ki a munka vilá­gába az ott végzett diákokat.

Emellett, hogy ez így van, természetesen a kor­mány a gazdaságélénkítő lépésekkel párhuzamosan évek óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a szak­képzésre is, így jelentős és látható, eredményes tevé­kenységet végzett és végez a szakképzési rend­szer fejlesztésében. Ezen folyamat része a munka­erő­piac igényeit szem előtt tartva a szakmunkásképzés és a technikusképzés megreformálása, valamint a gazdaság igényeinek megfelelően a szakképesítések újragondolása és a hiányszakmára fókuszáló beis­kolázási rendszer kialakítása, hozzátéve azt, hogy je­lentős mértékű ösztöndíjak vannak a hiányszakmák képzésének segítésére.

A kormány új intézkedések keretében 2015-től jelentősen bővítette a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségét, a második szakképzés ingyenes meg­sze­rez­he­tőségének és megszerzésének bevezetésével, a felnőttoktatás kiszélesítésével, a vállalatokkal együtt­működésben a duális képzés kiterjesztésében. A vá­zolt intézkedések eredményei már ma is láthatók, többszörösére emelkedett a felnőttoktatásban részt vevők száma, akik új szakmai ismereteik, második szakképesítésük birtokában jobban meg tudják állni a helyüket a munkaerőpiacon, továbbá folyamatosan bővül a hiány-szakképesítést tanuló diákok száma is. A 2016 szeptemberétől bevezetett új szakképzési struktúra szakközépiskolai és szakgimnáziumi ága is biztosítja az érettségi megszerzésének lehetőségét, a modern kor elvárásaihoz igazodó készségek, kom­pe­tenciák fejlesztését.

A gyorsan változó, folyamatosan új követel­mé­nye­ket támasztó gazdasági környezet kihívásaira vá­laszul a kormányzat a következő időszakban a ru­gal­mas alkalmazkodást segítő, rövidebb ciklusú kép­zések, átképzések, továbbképzések támogatására is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni. Számottevő forrás áll majd rendelkezésre mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások munkavállalóinak szá­má­ra. E képzések fő célja a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés feltételeinek megteremtésével a minőség, a termelékenység és így a versenyképesség fokozása.

Tisztelt Képviselő Úr! A szakképzés szín­vo­na­lá­nak erősítése érdekében tehát számos eredményes intézkedés került bevezetésre az elmúlt pár évben. Ahogy már említettem, ezek egy részének már rövid tá­von is megmutatkozik az egyértelműen pozitív hatá­sa, azonban teljes érvényesülésük az iskola­rend­szerű képzés többéves átfutási ideje miatt hosszabb távon lesz érzékelhető. Ha önök ezt időben elkezdték volna, akkor már annak meglett volna az eredménye, de átaludták az éveket, és nem tettek a szakképzés megújítása érdekében semmit sem. Így ránk maradt ez a munka, így a folyamatos gazdasági változások miatt tudjuk és látjuk, hogy egy képzési rendszer fejlesztését nem lehet befejezettnek tekinteni, mert csak így biztosíthatóak a magas szintű szaktudással és kulcskompetenciákkal rendelkező szakemberek által megalapozott valódi eredmények.

Ezek az eredmények folyamatosan jönnek majd az elkövetkezendő években. Azzal, hogy a második szakképzés megszerezhetőségét ingyenessé tettük, az első szakképzés ingyenes megszerzésének lehető­sé­gét 25 évre emeltük, ahogy említettem már, a fel­nőtt­oktatásban, felnőttképzésben jelentős megújí­tá­sok, újítások kerültek bevezetésre, és ennek ‑ hogy működik a szakképzés, a felnőttképzés, a felnőtt­oktatás ‑ is tulajdonítható az, hogy a foglalkoztatás az elmúlt időszakban jelentős mértékben növekedett. Ezt szeretnénk folytatni a szakképzés segítségével annak érdekében, hogy a teljes foglalkoztatás elér­hető legyen Magyarországon. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 244 2017.04.18. 6:20  241-270

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya 2010-es megválasztásakor céljaként tűzte ki, határozta meg, hogy a foglalkoztatottak népességen belüli aránya számottevően növekedjen, a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában, a vállalkozások pedig minél nagyobb számban foglalkoztathassanak munkavállalókat és teremtsenek új munkahelyeket.

A törvénykönyv szabályainak hatékony működésére, a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó tapasztalatokat a kormány a munkavállalók és a munkáltatók bevonásával folyamatosan vizsgálja. Mint ahogy az expozéban is elhangzott, jelen javaslat is a meglévő problémákra, jelzésekre kíván választ adni. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltatóknak lehetősége van a munkaidőnek egy meghatározott időszakon belüli egyenlőtlen beosztására, és ezzel párhuzamosan a pihenőidők részleges összevonására. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását részletszabályok rendezik, amelyeket a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazásakor kötelezően be kell tartaniuk.

A hatályos szabályok alapján a munkaidőkeret tartalma legfeljebb négy, bizonyos munkarendek esetén hat hónap lehet, de kollektív szerződéssel is maximum egy évre alakítható ki. Az utóbbi évek jelzései, ahogy elhangzott, azt mutatják, ez az időkorlát nem igazodik a hosszabb termelési ciklusokhoz, amelyek például a modern termékgyártást jellemzik. A változó intenzitású üzemműködés során jelenleg előfordulhat, hogy felfutó termelési szakaszban egy feladat ellátására nem állnak megfelelő óraszámban rendelkezésre a munkavállalók, lefelé futó időszakban pedig megtörténhet, hogy a munkáltatók nem tudnak számukra elegendő munkát biztosítani. Az ingadozó termelési ciklussal működő vállalkozások a helyzethez jelenleg úgy alkalmazkodnak vagy alkalmazkodhatnak, hogy az átmenetileg feleslegessé váló munkavállalóiknak felmondanak, felmondhatnak, és közben reménykednek abban, hogy a későbbiekben, a munkaigényesebb időszakokban újra megfelelő számú és képzettségű munkaerőt tudnak majd felvenni.

Ez a javaslat mindkét fél számára hosszú távú kiegyensúlyozott munkafeltételek kialakítására ad lehetőséget. A munka törvénykönyvének ez a módosítása a munkarendnek az eddiginél hosszabb távú, a termeléshez rugalmasan igazodó megszervezését szol­gálja. A bevezetésre javasolt szabály 36 havi mun­kaidőkeretben teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását, ahogy elhangzott az expozéban is, számtalan nyugat-európai országban ezt már használják. A javaslatnak tehát nem célja a munkavégzés mennyiségének emelése.

A hosszabb munkaidőkeretben a munkavállalók védelme érdekében garanciális munkáltatói kötelezettségek kerültek az előterjesztők által a javaslatba beépítésre. Ilyen kötelezettségek, mint ahogy elhangzott, hogy a 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a heti 48 órát. További ilyen garanciák és kötelezettségek lehetnek még, amit felsorolok. A munkáltató eddigi tájékoztatási kötelezettsége, amely a keret kezdő és befejező időpontjára vonatkozott, kiegészül azzal, hogy a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mennyiségéről is tájékoztatást kell adni a munkavállaló részére.

További biztosíték az, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a javaslat a hosszabb munkaidőkeret kapcsán is megerősíti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. További kötelezettség, hogy a javaslat a hosszabb keret alkalmazása esetén arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló havonta egyenletes bérezésben részesüljön, így a teljes időszak alatt az általános munkarend alapulvételével folyamatosan a szerződésben meghatározott munkabérét kapja akkor is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, és akkor is, amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel számára a munkáltatója. Számára a túlmunkáért bérpótlék csak a beosztástól eltérő, rendkívüli munkaidőre jár, amely egyéb pótlékokkal együtt az adott hónapban kerül kifizetésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat legfontosabb eleme mindazonáltal az, amit én is szeretnék hangsúlyozni, hogy a fent vázolt lehetőség csak akkor válik szabállyá, ha erre vonatkozóan a munkaadók és a munkavállalók erről egymással megállapodnak. A hosszabb munkaidőkeret kizárólag erre vonatkozó kollektív szerződés esetén biztosít eltérést a munkaidő-szervezés általános szabályaitól, így a törvény csak azoknak a vállalkozásoknak a számára teszi elérhetővé a hosszabb munkaidőkeret eszközét, ahol a szociális partnerek kollektív szerződéssel szabályozzák a munkakörülményeket.

A rugalmas foglalkoztatás szabályozásában a kormányzat feladata a munkavégzés kereteinek rögzítése és a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, a szabályozás további alakításában azonban teret kell engedni a felek megállapodásainak, bővíteni kell az egyéni és kollektív autonómia lehetőségeit, azaz erősíteni kell a felek megállapodásainak szabályozó szerepét. Magyarországon a kollektív megállapodások szerepe viszonylag korlátozott, ezért a kormány az ösztönző rendelkezésekre vonatkozó javaslatokat kiemelten támogatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslattal összefüggésben elmondható, a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás területén a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel az eddiginél rugalmasabb megoldást nyújt ez a tervezet, amely ugyanakkor figyelembe veszi a munkavállalói érdekeket is. A benyújtott törvényjavaslat kibővíti a munkarend alakítására vonatkozó szabályokat, de mindezt úgy, hogy a közvetlenül érintett felek hatáskörébe utalja ezt.

(18.30)

Ezek biztosítják azt, hogy a rugalmas munkaidő-beosztás mellett nagyon fontos garanciákat kapnak a munkavállalók és a munkavállalókat képviselő érdekvédelmi szervezetek arra, hogy a munka törvénykönyve és a munkaadók és a munkavállalók megállapodása betartásra kerüljön. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 252 2017.04.18. 4:31  241-270

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisz­tériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak hogy ne összevissza beszéljünk, pontosan sze­ret­ném elmondani, hogy a törvényjavaslat miről szól.

Ander képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy a munkavállalók rosszabbul nem járhatnak 3 év viszonylatában, mint a munka törvénykönyve jelen­leg is szabályozza ezt. A heti 40 óra az heti 40 óra 3 év viszonylatában. Jelenleg ez a bizonyos elszámolási időszak maximum 12 hónapig tolható ki, bővíthető, ez lenne egy 36 hónapos keretre kibővítve, de úgy, hogy az évenkénti elszámolási alap továbbra is a heti 40 óra. Nem több. Nem változik semmit sem, 36 hónap lenne maximálisan az az időszak, amire ki lehet bővíteni.

(19.10)

Tehát a munkavállalók nem járhatnak rosszabbul. És azért Gúr képviselőtársamnak is szeretném mondani: én azért bízom abban, hogy Magyarországon a munkaadók és a munkavállalók is törvénytisztelő emberek, és a törvényt be fogják tartani; azt a törvényt, amely kimondja, hogy csak abban az esetben lehet ezzel az időkeretes megállapodással és lehetőséggel élni, ha a felek megállapodnak egymással. Tehát ahhoz mindenképpen egy érdekképviseleti szervezet kell, aki a munkavállalók érdekében megállapodik a munkaadóval. Ha ez a megállapodás nincs, akkor nincs munkaidő-keretes foglalkoztatás. Bízzunk abban, hogy Magyarországon a munkaadók és a munkavállalók törvénytisztelő emberek! Én bízom ebben, és ezért merem azt mondani, hogy senki hátrányára nem szolgál ennek a törvénytervezetnek az esetleges majdani elfogadása.

Azt azért, hogy bárki bárkinek a füttyére vagy zenéjére táncolna, vissza szeretném utasítani a Gúr képviselő úr által mondottakat. Azt mondta, azt próbálta sugallni, hogy itt valami multinacionális cégek mozgatják a Gazdasági bizottság kezeit, és ők íratták ezt a bizonyos törvénytervezetet.

Nem ez történik, képviselő úr, mert én emlékszem arra, hogy ha egyébként ebből indulnánk ki, ilyen alapállásból vizsgálnánk egymás működését, akkor én is tudnám azt mondani, hogy volt egy bizottsági elnök a 2006 és 2010 közötti parlamenti ciklusban, aki a munkaügyekért felelős munkaügyi szakbizottságot vezette a parlamentben. És akkor, amikor egy nagy cég bejelentette azt, hogy nagyszámú munkavállalótól meg kíván válni ‑ 2 ezer főről volt szó, ez Magyarországon nem kevés munkavál­laló; három gyárában tette volna ezt meg, és az egyik gyáregységében ez körülbelül 1500-1600 embert érintett volna ‑, akkor az érintett képviselők, azok a képviselők, akik ott laktak adott településen, ahol ez a cég működtette a gyáregységeit, azt kérték öntől, mert ön volt az a bizottsági elnök, hogy legalább hívja be ennek a cégnek a vezetőjét vagy vezetője által megnevezett valakit, hogy mondja el, hogy mit akarnak csinálni ezekkel az emberekkel majd, miután fölmondanak nekik. Ön arra nem volt hajlandó, hogy megkérdezze a céget egy bizottsági ülés keretén belül, hogy mit akarnak, hogyan akarják kielégíteni végkielégítéssel az embereket, milyen biztosítékot adnak nekik arra vonatkozóan, hogy ha majd munkanélkülivé válnak, akkor hogyan tudják folytatni az életüket.

Tehát ne vádaskodjunk, és ne magyarázzunk egy törvénytervezetbe olyat bele, ami nincs benne, és ne bántsuk már egymást, ne piszkáljuk már egymást olyannal, ami egyébként nem olvasható ki ebből a törvénytervezetből! Arról van mindössze szó, hogy egy 12 hónapos időszakot lehetőségként 36 hónapra engedne tágítani a törvénytervezet abban az esetben, azokkal a biztosítékokkal, ha a felek, a munkaadók és a munkavállalók képviselői megegyeznek ebben. Ha ez nem történik meg úgy, ahogy az elmúlt időszakban volt már erre példa Magyarországon, akkor nem vezették be a munkaidőkeretes foglalkoztatást, és nem tudták ezt a lehetőséget kihasználni adott cég vezetői. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 258 2017.04.18. 2:11  241-270

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megint kénytelen vagyok szólni, mert a háromszáz-nemtudomhány-ezer az nem háromszázvalahány-ezer, az 200 ezer fő körülbelül. És ha figyelte volna az elmúlt hetek vagy az elmúlt napok történéseit, akkor tudná nagyon jól, hogy most jött el annak az ideje, mert jelentős mértékben veszi föl a munkaerőpiac azokat a dolgozókat, azokat az embereket, azokat a potenciális munkavállalókat, akik az elsődleges munkaerőpiacon el akarnak helyezkedni és képesek elhelyezkedni, mert vannak olyan állapotban már készségszinten, munkához való hozzáállás tekintetében is, hogy föl tudják venni.

Most jött el az ideje annak, amit március 20-án egy megjelent kormányrendelet szabályoz, aminek révén el szeretnénk érni és el is fogjuk érni azt, hogy ez a durván 200 ezer fős közfoglalkoztatotti állomány jelentős mértékben, 150 ezerre csökkenjen le. Ennek érdekében jelentős képzési támogatásokat kapnak, olyan foglalkoztatást segítő támogatásokat kapnak, amely segít átvezetni ezeket az embereket az elsődleges munkaerőpiacra.

De ha tájékozódott volna, tudta volna nagyon jól, hogy egyébként a közfoglalkoztatásban levőket eddig is képeztük, eddig is próbáltuk segíteni őket abban, hogy alkalmassá váljanak készségszinten az elsődleges munkaerőpiacra, tehát nem igaz az, amit ön mond. Tételesen nem igaz sokszor, amit ön mond, hogy a közfoglalkoztatás valami olyanfajta lehetőség, ami álcselekedetet, álmunkát jelent.

(19.20)

Ezek az emberek munkát végeztek, hasznos munkát végeztek, és ez a hasznos munkavégzés segítette őket abban, hogy az elsődleges munkaerőpiacra egyre nagyobb számban át tudjanak menni. Arra kérem, hogy a valósághoz közelebb álló mondatokat fogalmazzon meg, s akkor nem leszek kénytelen reagálni a nem a valósághoz ragaszkodó számokra vagy mondatokra. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 46 2017.04.24. 2:15  43-46

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én javasolni nem javasolhatom önnek, ezért kérem, hogy ha hozzászól, a hozzászólásának tárgyát olvassa el figyelmesen, és akkor nem téved akkorákat, mint ebben a két percben, amit ön kérdésként megfogalmazva előadott.

Először a gondolatainak az első részére szeretnék reagálni. Arról a törvénytervezetről beszélnék, amelyik a munkaidőkeret időtartamának kibővítéséről szólt volna vagy szól. Ha elolvasta volna figyelmesen az előterjesztést, akkor látta volna, hogy nem tör­tént volna semmi más, ha ez elfogadásra került volna, mint annyi, hogy a 12 hónapos időkeretet 36 hó­napra bővítené a törvény, illetve megengedné, hogy 36 hónapra kibővítsék. Egyébként abban az esetben, ha túlmunkára kerülne sor, természetesen ezt vagy túlórával vagy elszámolással megkapná a dolgozó.

Semmi sem változna lényegében ahhoz képest a tör­vényben és a munkavállalóknak a munkaidő-gaz­dálkodásában, mint ami most is benne van a munka törvénykönyvében. Viszont egy nagyon-nagyon fontos garancia beépítésre került. Ez a garancia pedig azt jelentette volna, hogy ha megköti a munkavállaló és az érdekvédelmi szervezet egy kollektív szerződés keretein belül a megállapodást, abban az esetben lehet csak élni a munkaidőkeret bevezetésével és annak az alkalmazásával. Ha ez a megállapodás nincs, természetesen nem élhetnek vele. Tehát nem történhetett volna semmi olyan negatív intézkedés, amely a munkavállalók hátrányára szolgált volna.

(12.30)

Vissza kell utasítanom azt a feltételezést is, hogy nem történt és nem történik a másik ügyben semmi sem. Az egészségvédelem alapelvéből kiindulva az új rendszer kidolgozásának fő iránya a károsodás elkerülésére és csökkentésére (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) irányul, és ezek a tárgyalások a munkaadók és a munkavállalók között folyamatosan folynak a kormány részvételével. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 62 2017.04.24. 2:14  59-62

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Eddig is ezt tettük, már az utolsó kérdésre válaszolva, képviselő úr, hiszen azok az eredmények, amelyeket elértünk közösen a magyar társadalommal, a magyar gazdasággal együtt, ezt bizonyítják.

Kérdése többek között azért is meglepő, mert az ország egyik legjobb munkaerőpiaci helyzetű megyéjéről beszélünk, amelynek gazdasági teljesítménye az országos átlagot jelentős mértékben meghaladja, 2010 óta főként. De nemcsak az egy főre jutó GDP nőtt dinamikusan, hanem ennek megfelelően javult a foglalkoztatás és jelentősen emelkedtek a megyei bérek is. A vidéki Magyarországon jelenleg Vas megyében a legmagasabb a foglalkoztatás, a 2016 utolsó negyedévében mért 70,3 százalékos foglalkoztatási ráta jelentősen meghaladja az Európai Unió átlagát, amelyik 66,9 százalék, miközben a munkanélküliség is csak mindössze 2 százalékos. Az önök megyéjében, azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen megvalósult a teljes foglalkoztatás. A megyei bruttó bérek átlaga tavaly meghaladta a 240 ezer forintot, a munkavállalók nettó reálkeresete a családi kedvezmények beszámításával 25,5 százalékkal növekedett a megyében 2010 és ’16 között. Ez azt jelenti, hogy hat év alatt a negyedével javult a Vas megyében dolgozók bérének vásárlóereje.

Arra számítunk, hogy a térség továbbra is kiveszi a következő évek fejlesztésében és fejlődésében a részét, a szociális partnerekkel megkötött többéves megállapodásban foglaltaknak megfelelően és annak teljesülése esetén ugyanis az előttünk álló hat évben további 40 százalékos reálbér-emelkedés várható, amely természetesen Vas megyében ‑ az ottani emberek teljesítményének ismeretében ‑ jelentős mértékű béremelkedést fog jelenteni.

Azok az elképzelések, amit önök ígérgetésként többször meglebbentettek, meglebegtettek, azok a homályos elképzelések pedig természetesen önmagukban nem valósíthatók meg, hanem mindig egy gazdasági környezet figyelembevételével. Ezzel kérem azt, hogy a válaszomat fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(12.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 102 2017.04.24. 2:02  99-102

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Képviselő Úr! Persze sosem lehet kihagyni azt, hogy milyen alapokra kellett építkezni, mert az önök többé soha nem kívánt nyolc éve után 2010 után a legfontosabb cél a foglalkoztatási arány és a munkaerőpiaci részvétel növelése volt.

Az ennek érdekében végrehajtott munkaerőpiaci reformok rendkívül sikeresen ösztönözték mindkét mutató javulását, a foglalkoztatási arány 13,4 százalékponttal, az aktivitási ráta 9,3 százalékponttal nőtt 2010 óta, amely dinamika tekintetében azt mutatja, hogy Magyarország az EU tagállamai között az első helyen áll. A foglalkoztatottak száma 2010 első negyedévéhez képest mintegy 700 ezer fővel növekedett.

A magas hozzáadott értéket előállító munkaerő foglalkoztatása meghaladja az európai uniós átlagot, így a foglalkoztatás bővítése részben a képzetlen, alacsonyabb hozzáadott értéket előállítani képes munkaerő nagyobb fokú bevonásával valósult meg. A növekvő munkaerőpiaci részvétel így értelemszerűen mérséklően hatott a termelékenység alakulására.

A nők gazdasági aktivitása az Európai Unió valamennyi tagállamában elmarad a férfiakétól, és ez érvényes a szülőkorban lévő nőkre is. Magyarországon a különbség 13,3 százalékpont, ami az írországival egyezik meg, de ennél jóval nagyobb különbségek is előfordulnak más országokban, Európa más országaiban.

Az előbb ismertetett kedvező feltételek mellett a bérmegállapodás és a kormány egyéb lépései lehetővé teszik, és azok a programok, például az Irinyi-terv, az Ipar 4.0, hogy a magyar gazdaság új, gyorsabb növekedési fokozatba kapcsolhasson, és természetesen ez azzal jár, hogy növelni tudja a termelékenységét is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 95 2017.05.02. 4:01  92-98

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném visszautasítani azt a csúsztatásokkal teli hozzászólását és kérdéseit, amit csapongások keretein belül adott elő.

(15.30)

Nézzük a tényeket! Magyarország Kormánya a munka törvénykönyvének megújításakor célul tűzte ki, hogy a munka világának szabályait a közvetlenül érintett felek önállóan igazíthassák az adott munkahelyekre. A szociális partnerek a korábbi években számos javaslatot fogalmaztak meg a munka törvénykönyvével kapcsolatban, amelyek közül elenyésző számban voltak azok a javaslatok, amelyeket mind a munkaadók, mind a munkavállalók képvi­selői elfogadtak volna, így az átfogó felülvizsgálatra ezért nem kerülhetett sor. A kormány továbbra is nyitott minden kezdeményezésre. Néhány esetben természetesen a kormányzat volt, aki meggondolásra vagy átgondolásra javasolta a szociális partnereknek az egyes javaslataikat. A VKF partnerei bármikor napirendre tűzhették a javaslataikat, ez jelen pillanatban is a VKF keretein belül folyik, az egyeztetés továbbra is szakmai szinten és a VKF szintjén is folyik.

A munkaidőkeretről, ugyanis ezt is előhozta. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága, ahogy azt többen is jelezték már a vita során is és utána is, gazdaságpolitikai okokból és oldalról közelített meg egy munkajogi szabályozási kérdést, uniós példák alapján kívánta a hatályos szabályokat úgy módosítani, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók a munkaidő-szervezés terén nagyobb hatáskörre tegyenek szert, sőt azt kell mondani, hogy egy bizonyos szerződés nélkül meg sem állapodhattak volna, nem egy általánosan kiterjesztett lehetőség lett volna ez a munkaidőkerettel való gazdálkodás. A Nemzetgazdasági Minisztérium az általános vitát követően találkozott az érintett szervezetekkel, és azóta is a téma a VKF napirendjén szerepel.

Tisztelt Képviselő Asszony! A nők foglalkoztatási helyzetét is előhozta. Azt kell mondanom, hogy jó lett volna, ha megnézte volna a 2010-es adatokat vagy éppen a 2010 előtti időszakot, ugyanis a 2010-es kormányváltás óta tett kormányzati intézkedések eredményeként jelentősen javult a helyzet Magyarországon. A rendszerváltozás óta nem mért a KSH olyan magas női foglalkoztatottságot Magyarországon, mint napjainkban: a női foglalkoztatottak száma a 2010-es mélypont óta folyamatosan növekszik, számuk ez idő alatt mintegy 250 ezer fővel növekedett; a 15 és 64 év közötti nők foglalkoztatási aránya 2016 átlagában már meghaladta a 60 százalékot, pontosabban 60,2 százalék volt, ami szintén több mint két évtizedes csúcsnak számít.

A foglalkoztatási helyzet javítása mellett a kormány nagyon sokat tett az elmúlt években a férfiak és a nők közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében is. Kiemelendő, hogy 2013 és 2015 között a legnagyobb előrehaladást hazánk érte el az uniós országok közül a nemek közötti bérkülönbségek mérséklésében. Ezek a tények, képviselő asszony, amelyeket ön elhallgat, vagy csúsztatással próbálja félrevezetni az önt hallgatókat. Ebben döntő szerepe volt a kormányzati intézkedéseknek, nevezetesen annak, hogy a magas női foglalkoztatási arányt képviselő köznevelési, egészségügyi és szociális intézményekben az utóbbi években igen jelentős béremelések valósultak meg.

Emlékeztetni szeretném önt arra, hogy amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, a nemek közötti bérkülönbségek, szintén az Eurostat adatai szerint, hazánkban átlagosan 17,6 százalékot mutattak, amit nekünk 2015 végére 14 százalékra sikerült mérsékelnünk. Kérdezem tehát öntől, hogy milyen jogon kéri számon egy szocialista képviselő a jelenlegi kormányt bérezés ügyében, amikor e tekintetben is igen súlyos örökséget hagytak ránk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 52 2017.05.15. 4:12  49-55

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha visszatekint egy-másfél évet, és az elmúlt időszak folyamatát megnézi, vagy éppen 2016 novemberét veszi figyelembe, volt egy tárgyalás, amely folyományaként azok a kívánalmak, amelyeket ön megfogalmazott, folyamatként teljesültek, hisz adócsökkentésekről volt szó abban a megállapodásban, és béremelésről volt szó abban a megállapodásban. Szeretnék majd a válaszaim másik részében kitérni erre, hogy ha elfelejtette volna, emlékeztetném arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése azon a bizonyos novemberi tárgyalássorozaton nemcsak béremelkedéssel, nemcsak ezen kategóriák béremelésével, hanem jelentős adócsökkentéssel is foglalkozott, ami azt jelenti, hogy amit ön kívánalomként, kérésként és kérdésként megfogalmazott, az folyamatában teljesül.

Természetesen egy költségvetés értelmezését sokféleképpen meg lehet nézni, és sokféleképpen lehet jellemezni, de szeretném elmondani, hogy tartjuk továbbra is azt, hogy a munkából élők költségvetése többek között ez a költségvetés. Többek között azért, mert továbbra is növekedik a gazdaság. A következő évben, ha az idei kedvező kilátásokat nézzük, és ez be is következik, akkor 4 százalékot meghaladó mértékben fog emelkedni a gazdaság, és az a folyamat, amelyik az elmúlt 6-7 évben folyamatként jellemezhetően megvalósult ‑ márpedig a 700 ezer fő munkavállaló-növekedés azt jelenti, hogy egy jelentős pozitív folyamatot tudhatunk magunk mögött ‑, akkor ez folytatódni fog, hisz 2010 óta körülbelül 700 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma. Tehát azt lehet mondani, hogy a kormány mindig is törődött a munkavállalókkal, és a foglalkoztatást szem előtt tartotta, hogy minél többen tudjanak megélni a munkájukból, a munkaerőpiacon minél többeket tudjunk foglalkoztatni.

Szeretném megemlíteni azt is, hogy a közfoglalkoztatásból is egyre több embert szeretnénk átvezetni, és erre forrást is biztosít a költségvetés. Megemlítem, hogy 2018-ban ugyanúgy folytatódik a bérek emelkedése, mint az elmúlt 3-4 évben ez történt, jelentős mértékben, nemcsak nominálisan, hanem reálértékben is fognak növekedni a bérek. Ennek érdekében, ahogy említettem, a munkabérekre rakódó adóterheket csökkentettük. Szeretném emlékeztetni önt arra, hogy ebben az évben 5 százalékponttal fog csökkenni a munkabérekre rakodó teher, a következő évben 2 százalékponttal, és bizonyos feltételek teljesülése esetén a rákövetkező négy évben további 2-2-2 százalékponttal fog csökkenni a munkabérekre rakódó adóteher. Mi ez, ha nem adócsökkentés? Mi, ha nem ez segíti elő a munkavállalók munkájának a megtartását vagy pedig a foglalkoztatás növekedését? És egyben segíti a munkaadókat is, hogy a munkabéreket nagyobb mértékben tudják emelni, hisz kevesebb terhet ró rájuk az adókövetelmény.

És hogy ennek van hatása, azért szeretném megemlíteni önnek, hogy az idei év első két hónapjában a bérek növekedése átlagosan 9,2 százalékos volt, ezen belül az 50 fő alatti cégeknél 14,5 százalékos, az 50-250 fő közöttieknél 11,8 százalékos, a 250 fő fölöttieknél pedig 6,5 százalékos volt. Mi ez, képviselő asszony, ha nem a munkavállalók érdekeinek a költségvetése? Mi ez, ha nem bérnövekedés? Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 22 2017.05.22. 5:06  19-22

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Nem tudom, hogy ki tud hiteles gondolatokat, mondatokat megfogalmazni e témában, ön vagy pedig a kormány tagjai, amikor próbálnak az ön által feltett kérdésekre vagy felvetésekre reagálni, mert ön azzal ‑ mondhatjuk nyugodtan ‑ vádolt meg bennünket, hogy önök föltesznek egy kérdést, mi meg elkezdünk másról beszélni. Ön azt monda, hogy a nyugdíjas szociális szövetkezetekről, nyugdíjas-szövet­ke­ze­tekről kíván beszélni, és volt itt minden, csak éppen erről volt összesen talán két mondat, de lehet, hogy három.

De hogy reagáljak arra, amit ön mondott, hadd jegyezzem meg az egyik oldalcsapását. Ha ön tiltakozik azon ellen a felvetések ellen, hogy önök egyébként a migrációt támogatják, és ezt tagadja ön, itt kijelentve egy mondatban ezt a parlament előtt, akkor azt kérdezem meg, hogy ha ez így igaz, akkor mondja meg, legyen szíves, hogy miért támogatják önök azokat a szándékokat, azokat a beadványokat, amelyeket egyébként mások az Európai Parlamentben beadványként beadnak. (Dr. Szél Bernadett: Az nem párbeszéd műfaj.) Tehát azt gondolom, megint hitelességi kérdés ez is például, hogy valamit kijelentek, majd pont az ellenkezőjét csinálom, mint amit mondok. (Dr. Rétvári Bence: Így van!)

Visszatérve, tehát akkor néhány szót hadd mondjak a nyugdíjas-szövetkezetekről! Azt lehet mondani, hogy Magyarországon ‑ hála isten, elmondhatjuk ezt most már pozitív értelemben ‑ olyan mértékben növekedett a foglalkoztatás, hogy bizonyos területeken, bizonyos szakmákban, bizonyos földrajzi területeken munkaerőhiányról is beszélünk. Komoly verseny alakult ki a munkaerőpiacon.

Azokat az öregségi nyugdíjba elment embereket, akik aktívan részt akarnak venni ‑ annak ellenére, hogy nyugdíjasok ‑ a munkaerőpiacon a munkában, meg kell adni a lehetőségét annak, hogy ezt az aktivitást adhassák, ezt az aktivitást a munkaerőpiacon adhassák valamilyen munkahelyen. Két lehetőség van: most is vissza lehet foglalkoztatni a nyugdíjasokat, de azért ott egy magánszeméllyel, egy munkavállalóval kötnek szerződést, ahol bizonyos szerződési kötelmeket kell vállalni, egy szövetkezetnél viszont az a helyzet, hogy nem személlyel, hanem a szövetkezettel kötik meg a szerződést. A szövetkezet gondoskodik arról, hogy adott munkát kivel végeztet el.

Ha ezzel nincs tisztában akkor, amikor egy felszólalás kapcsán megfogalmazza a kritikáit, a kritikus mondatait, azt javaslom önnek, nézze meg, olvassa el a beadványt, nézze meg, hogy abban milyen célokat fogalmazott meg ez a szövetkezet magának, és hogyan működik.

Ha a mondatokban, a leírt mondatokban nem hisz ‑ mert azt látom, hogy ön mindig a negatív dolgokat keresi minden egyes lépésben, minden egyes mondatban, ami a kormánypártok részéről vagy éppen a kormányzat részéről elhangzik, vagy éppen lépésként megvalósul ‑, akkor nézze meg azt, hogy a diákszövetkezetek hogyan működnek, hogyan segít a diákszövetkezet több százezer diáknak abban, hogy ki tudják egészíteni az esetleges ösztöndíjukat vagy éppen az otthonról kapott pénzt annak érdekében, hogy tanulmányaikat anyagi szempontból minél zökkenőmentesebben tudják biztosítani.

(11.50)

Ha ezt tanulmányozza, és azt tudja mondani, hogy ez zökkenőmentesen működik, és sokaknak tud segíteni ‑ sok diáknak tud segíteni a diákszövetkezeten belüli munkavégzés lehetősége ‑, higgye el, hogy ez a nyugdíjas-szövetkezeti forma is be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket, és sok tízezer, reméljük, még ennél is több öregségi nyugdíjasnak ad lehetőséget hosszabb-rövidebb ideig ‑ akár heti, havi időintervallumban is tekintve ezt a hosszabb-rövidebb ideig tartó időszakot ‑, ad munkát, és kiegészíthetik vele a nyugdíjukat. Nem beszélve arról, hogy azt a tudást, amit felhalmoztak az évtizedek során, vissza tudják adni a társadalomnak, és hasznos munkát tudnak végezni, mert nem mindenki akarja sakkozással, kártyázással, kertészkedéssel eltölteni a nyugdíjaséveit, hanem azt a tudást, amit felhalmozott, vissza szeretné adni a társadalomnak egy-egy munkahelyen, hasznos munkavégzés keretein belül.

Ha erről az oldalról vizsgálja ezt a törvénytervezetet, azt hiszem, hogy teljesen más véleményt fog a képviselő úr is kialakítani erről az elképzelésről. Remélem, hogy változtatni fog a következő időszakban az állandóan megnyilvánuló negatív hozzáállásán, és néha valamiben a pozitív eredményeket és a pozitív célokat is észre tudja venni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 44 2017.05.22. 2:21  41-44

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném kiemelni, hogy a közszolgálatban foglalkoztatottak illetményemelését a kormány a közszolgálati életpályaprogramok keretében hajtja végre, és erre számtalan példa volt az elmúlt évben. De mielőtt ezekre sorban kitérnék, szeretném elmondani önnek, hogy a közszférában foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét a kormány lépésről lépésre haladva, a gazdaság teljesítőképességével összhangban, a költségvetés egyensúlyi helyzetének figyelembevételével kívánja rendezni. Nem szeretnénk, ha olyan helyzet állna elő, mint az önök idejében, hogy hitelből ígérnek és teljesítenek szinte teljesíthetetlen feladatokat.

Amint azt a gazdaság helyzete tehát lehetővé tette, a béremeléseket a kormány nem a saját háza táján, hanem azokon a területeken kezdte, amelyeket a közszolgáltatások szempontjából sürgetőbbnek tartott, tehát az oktatásban, egészségügyben és a szociális ellátásban. A következő hullámban indítottuk el a rendészeti és a honvédelmi ágazatban dolgozók illetményének rendezését. Azt is ki kell emelni, hogy egy-egy területen általában többéves program keretében növeljük a béreket, így például az egészségügyi dolgozók illetményének az emelését már 2012-ben elkezdtük, és a kormány döntése szerint az ágazat egészen 2019-ig rendelkezik menetrenddel a további bérintézkedések tekintetében.

A kormány természetesen nem feledkezik meg a közigazgatásban dolgozókról sem, hiszen az ön kérdése is erre vonatkozott. Nagyon fontos, hogy a képviselő úr által említett illetményalap emelése nélkül is jelentős lépések történtek e területen a jövedelmi helyzet javítása érdekében. Például a járási hivatalokban dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselők illetményét átlagosan 30 százalékkal, az érettségivel rendelkezőkét átlagosan 50 százalékkal, az ügykezelők illetményét pedig átlagosan 40 százalékkal emeltük az elmúlt időszakban. Második lépésben 2017. január 1-jén a kormányhivatalok megyei szintjén foglalkoztatottak váltak állami tisztviselővé, így ettől az időponttól kezdve a teljes kormányhivatali állomány, több mint 36 ezer fő részesült illetményemelésben.

Tehát láthatja, hogy a kormány fokozatosan egyre táguló körben adja meg az illetmények emelésének lehetőségét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 68 2017.05.22. 2:26  65-68

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elég sommás véleményt fogalmazott meg, hogy a kormány mennyire törődik a fiatalokkal általában. Azért szeretném emlékeztetni önt arra, hogy az elmúlt néhány évben, az elmúlt 6-7 évben a fiatalok munkanélkülisége a közel 30 százalékos arányról 10 százalék körülire csökkent le, a foglalkoztatási mutatójuk pedig 20 százalék alattiról közel 30 százalékos mértékre növekedett. Úgyhogy nem kéne azt elmondani önnek egy kérdésfelvetés kapcsán, hogy a fiatalokkal a kormány nem törődik, nem próbálja a fiatalok helyzetét megoldani, amikor a munkaerőpiaci állásokra való elhelyezkedésükről van szó.

Egyébként a vállalkozóvá válásukat is támogatta ez a kormány. Szeretném emlékeztetni arra, hogy ebben a programban, amit ön kérdésként felvetett, a TÁMOP 2.3.6. programnak egy előzményeként, az Új Széchenyi-terv keretében mintegy 7 milliárd forinttal támogattuk 1600 fiatal vállalkozóvá válását. Természetesen ez a mostani helyzet problémáját nem magyarázza, viszont azt mindenképpen el kell mondani, hogy a foglalkoztatási szint növelése, ezen belül a vállalkozóvá válás is nagyon fontos a kormány munkája kapcsán. A közép-magyarországi régió szempontjából a fenntartható fejlődés, az egyenlőtlenségek mérséklése és a belső kohézió fokozása érdekében indokolt külön támogatásban részesíteni a helyi gazdaság fejlesztését eredményező kezdeményezéseket, és ilyen kezdeményezés az is, hogy az ebben a térségben élő fiatalok vállalkozóvá válását elősegítsük programok keretében. A „Vállalkozz itthon, fiatal!” program célja tehát ennek a közép-ma­gyar­országi régiónak a területén megalakuló új vállalkozások támogatása.

Szeretném elmondani, hogy az OFA Nonprofit Kft. 2016. október 4-én állította ki az első elfogadott üzleti tervet, jóváhagyott dokumentumát, a mai napig összesen 211 ilyen dokumentumot bocsátott ki a szervezet, és 67 támogatási kérelem érkezett be (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ennek közel az egyharmadát már elbírálta a bírálóbizottság, a többi folyamatban van, és ahogy ön is említette, egy vizsgálat van folyamatban. Ennek a vizsgálatnak a tanulságait levonva folytatjuk tovább a munkát.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 72 2017.05.22. 2:24  69-72

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Korózs képviselőtársunk e témában a mai nap folyamán már tett fel kérdést, nem szeretném megismételni pont azt a választ, amit őneki adtam, ezért néhány gondolatot még pluszban ‑ természetesen válaszolva az ön kérdésére is ‑ szeretnék válaszomban hozzátenni az őneki elmondott reagáláshoz.

A kormány célja az, hogy a gazdasági teljesítmény javulása eredményeként a munkavállalók mind szélesebb körében saját maguk is közvetlenül érezhessék azt, hogy a gazdasági környezet fejlődik. Ez azt jelenti, hogy ahol és amikor lehetett, a béremelést szorgalmazta a kormányzat, vagy közvetett módon, vagy közvetlenül; közvetlenül a közszférában dolgozók béremelését jelentheti az általam megfogalmazott.

A 2018-as költségvetésitörvény-javaslat ennek megfelelően egyrészt biztosítja az eddigi, a közoktatásban, a felsőoktatásban, az egészségügyben, a szociális, a kulturális ágazatban, a fegyveres és rendvédelmi szerveknél, az igazságügyi szerveknél, az adóhivatalban, valamint a kormányhivatalokban végrehajtott, jelentős béremelések fedezetét.

A kormánytisztviselők közül tavaly és az idén a teljes kormányhivatali állomány ‑ több mint 36 ezer fő ‑ illetményemelésben részesült. Az illetményemelés átlagos mértéke a járási hivatalokban 47 százalékos, megyei szinten pedig 31 százalékos volt. Az illetményemelés differenciáltan valósult meg, ami következtében a középfokú, tehát érettségi vizsgával rendelkező és az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló tisztségviselők részesültek a legnagyobb mértékű béremelésben.

A központi közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében a kormány azt javasolja, hogy az életpályaprogram keretében az illetmények rendezésére ‑ ahogy ön is mondta ‑ a korábban tervezett 2018 eleji időpont helyett egy évvel később, 2019. január 1-jétől kerüljön sor. Persze meg kell említeni és hangsúlyozottan meg kell említeni, hogy az egyes minisztériumok és más érintett intézmények a jelenlegi feltételek között élhetnek az illetményeltérítés lehetőségével (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és az anyagi ösztönzés más lehetőségeivel, tehát elvileg ezek az anyagiak rendelkezésre állnak akkor, amikor egyéneknek az illetményemeléséről szó lehet.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 140 2017.05.22. 2:16  135-144

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, mindenkit bűn félrevezetni, ezért örülnék neki, ha megfelelő módon tájékozódna akkor, amikor kérdést tesz fel (Moraj az LMP soraiban. ‑ Dr. Szél Bernadett: Jaj!), és valamiféle véleményt nyilvánít egy kérdésben, és kérdést tesz fel akár vádló módon, akár tényleg az érdeklődés szintjén. Hogy miért mondom ezt, nem kéne Szél Bernadettnek felháborodnia, mert remélem, mindjárt elismeri azt, hogy igazam van. (Dr. Szél Bernadett: Hadd döntsek én a saját érzéseimről!) Ugyanis Schmuck képviselő asszony kavarja a „Gyere haza, fiatal!” programot a „Vállalkozz itthon, fiatal!” programmal (Derültség az LMP soraiban.), ugyanis a két program két különböző célt valósított meg és célja volt akkor, amikor kitűzték. A nevében is benne van, az egyik arról szólt, hogy ha tudjuk, akkor hozzunk haza minél több fiatalt, akik vállalkozni akarnak vállalkozóként Magyarországon, a másik pedig, ha figyelt volna, képviselő asszony, vagy a képviselő asszonyok figyeltek volna a mai nap folyamán, pontosan erről beszéltem már egy kérdésfeltevés kapcsán, hogy az a közép-magyarországi régióban vállalkozni akaró fiatalok segítését célozta meg.

Hogy képviselő asszony kérdésére válaszoljak, miután tisztáztuk, hogy milyen programra akarta feltenni a kérdést, csak nem sikerült, a bizonyos „Vállalkozz itthon, fiatal!” program keretein belül az első kör után 211 jóváhagyott üzleti tervet bírált el és hagyott jóvá az OFA Nonprofit Kft., és ebből a 211 üzleti tervből 67 támogatási kérelem érkezett be, ugyanis be kellett nyújtani a támogatási kérelmet, akik ez után a tőketámogatás után akartak pályázni. Ebben az esetben, ha benyújtották, ennek körülbelül az egyharmada esetében (Dr. Szél Bernadett: 21!) született támogatási döntés. Miután tudja a képvi­selő asszony azt, hogy ebben az ügyben egy belső vizsgálat folyik, természetesen amit felvetett, hogy kíváncsiak arra, hogy ennek a belső vizsgálatnak mi lesz az eredménye, bizonyára mindenféle kielégítő információt meg fog kapni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 144 2017.05.22. 1:18  135-144

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Hogy a kormány számára minden egyes fiatal munkavállaló és leendő vagy éppen mostani vállalkozó fontos, azt bizonyítja az is, képviselő asszony, hogy az ifjúsági garanciaprogramon belül körülbelül már 80 ezer fiatalt vontunk be a programba, és körülbelül 40 ezer fiatal ennek a programnak a segítségével jutott munkához. A munkahelyvédelmi akció keretén belül körülbelül 140-150 ezer fiatal jutott hozzá munkához és alkalmazzák folyamatosan, amely után az adókedvezmények mértéke milliárdos nagyságrendben mérhető.

(13.50)

Ebben… (Z. Kárpát Dániel: Nem a kérdésre válaszol. ‑ Dr. Bárándy Gergely: A kérdésre válaszolj!) Ha csöndben marad egy kicsit, képviselő úr, és zavarában nem kiabál, akkor lehet, hogy tudok válaszolni a kérdésre is. (Z. Kárpát Dániel: Csak nem akar.) Természetesen ezeknek a vállalkozóvá válást segítő programoknak van előzménye is, például a TÁMOP 2.3.6. programban, az Új Széchenyi-terv keretében mintegy 7 milliárd forinttal támogattuk 1600 fiatal vállalkozóvá válását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és lesznek olyan programok, amelyek a vállalkozóvá válását segítik a továbbiakban is a fiataloknak. Úgy, ahogy eddig, ezután is meg fogjuk ezt tenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 168 2017.05.22. 2:16  165-172

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azért jó lenne, ha az időrendekben rendet raknánk, hogy milyen időket használ a megfogalmazása, ugyanis azt mondta, hogy a jövőről beszéljünk, a múltról ne beszéljünk, közben azt mondta, hogy elhagyták már nagyon-nagyon sokan a fiatalok, aztán felmérésre utal vissza, ahol azt mondja a felmérés, hogy elhagyhatják. Tehát a feltételes módot a kijelentésekkel, az időket, az idősávokat összekavarja azért, hogy a saját igazát próbálja bebizonyítani azoknak, akik önt hallgatják.

De kell beszélni arról, hogy mit csináltunk az elmúlt időszakban, és kell persze arról is beszélni, hogy mi várható a következő időszakban annak érdekében, hogy minél kevesebben hagyják el az országot, és minél kevesebben gondolkozzanak azon, hogy máshol vállalnak időlegesen munkát, mert azért természetesen abban van egy kis csúsztatás, amit ön mondott.

Államtitkár-kollégám nem a fiatalokról beszélt akkor, amikor az ő kimenetelük és a visszajövetelük kiegyenlítődéséről beszélt, hanem általában a Magyarországról időlegesen munkát vállaló, külföldön munkát vállaló emberekről beszélt, és azokról, akik bejönnek az országba, azok kiegyenlítődéséről beszélt. Ez viszont tény, hogy az elmúlt évben körülbelül 32-33 ezren próbáltak szerencsét hosszabb-rövidebb ideig külföldön, és körülbelül ennyien jöttek be az országba, és a dinamikájában a visszajövők nagyságrendje jelentős mértékben növekedett.

De azt, hogy minél kevesebben gondolkoznak azon, hogy elmennek külföldre munkát vállalni Magyarországról, azok a programok segítik, amelyet már számtalanszor, itt a parlamenten belül is hallhatott akár tőlem is vagy más minisztérium képviselőitől.

(14.10)

Például az „Ifjúsági garancia” programot meg kell említeni, ahol tízezres nagyságrendben segítik a programok a fiatalok munkába állását, vagy pedig a munkahelyvédelmi akciót, amely ugyancsak nagyon jelentős mértékben 140-150 ezer fiatalnak a munkába állását segítette. A következő percben folytatom majd a válaszomat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 172 2017.05.22. 1:24  165-172

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Elbeszélünk egymás mellett, mert ön sem akarja megérteni azt, amit én mondok, vagy ön nem akarja megérteni, amit én mondok. A kormány nem csak a jövőben gondolkodik, és a jövőre alkot programokat annak érdekében, hogy minél kevesebben gondolkozzanak azon, hogy elmenjenek, külföldön vállaljanak munkát. Már régóta olyan programok vannak, régóta olyan segítséget nyújtunk ebben, amelyet használnak és mind munkaadók és munkavállalók kihasználnak arra, hogy itthon maradhassanak, és ezt önök nem akarják elfogadni, vagy nem látják, vagy rosszabb esetben tájékozatlanok.

A munkahelyvédelmi akció keretén belül körülbelül 900 ezer embernek segíti a munkavállalását a munkahelyvédelmi akcióprogram. Ugyanez az „Ifjúsági garancia” programra is igaz, kimondottan a fiatalok munkában való elhelyezkedését és az ottani állásának a megtartását segíti.

Természetesen az nem magyarázat, hogy így ezeknek a programoknak a segítségével mondhatjuk azt, hogy egyébként akkor, amikor Közép-Európa államaiból jelentős mértékében próbálnak külföldön elhelyezkedni, Magyarországon lényegesen kevesebben gondolkoznak ezen, és lényegesen kevesebben mennek ki. Nézze meg a magyar adatokat, vesse össze például a román, a lengyel vagy éppen a szlovák adatokkal, és akkor nem tesz fel ilyen kérdéseket, nem próbál hangulatot kelteni az esetlegesen távozáson gondolkodók között. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 12 2017.05.30. 5:18  9-12

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, a felszólalása vége felé mondta el az igazságot. Ha jól idézem, és jól jegyzeteltem le, a Jobbik se lenyelni, se kiköpni nem tudja azokat a valóságtól elrugaszkodott ‑ ezek már nem az ön szavai természetesen, elrugaszkodott ‑ javaslatait, amiket hétről hétre előhoz. Ugyanis azt kell mondani, hogy itt lenne az ideje annak, hogy a Jobbik a béruniós kezdeményezése kapcsán a nagyotmondások helyett a valóságos viszonyokkal vetne számot.

Ugyanis volt már Magyarországon olyan csoportosulás, olyan párt és olyan kormány, amelyik elköltött nem létező pénzeket, ennek következményeit szenvedte az ország 2010 környékén. De azért nagyon fontos azt is elmondani, hogy amikor a vitanap kapcsán megkérdeztük, amit önök is kezdeményeztek a bérek és a foglalkoztatás tekintetében, hogy hogyan képzelik el a béruniós követeléseik megvalósítását, érdemben erre a kérdéskörre nem tudtak válaszolni.

Tehát valószínű, hogy illúziókat fogalmaznak meg, többek között azzal, hogy azt hiszik, ha létrejön egy európai népszavazás, az béreket fog emelni. Nem fog béreket emelni, ezt önök is nagyon jól tudják.

Ugyanis a bérek alapvetően az adott nemzetgazdaságban megtermelt összjövedelemtől függnek, ezért a bérek emelése is csak úgy valósítható meg, ha azok fedezete is megteremtődik. Fedezet nélkül béreket emelni nem lehet, vagy nagyon-nagyon nagy kockázatokkal jár, erről már van nekünk tapasztalatunk. Jó lenne, ha képviselő úr és pártja is belátná, hogy a bérek emelése alapvetően a munkaadók és a vállalkozások szintjén dől el, a kormány természetesen támogatja a bérek emelkedését, és ezt bizonyította is az elmúlt időszakban az intézkedéseivel. De mindig megfontoltan, a lehetőségek keretein belül teszi ezt meg.

Hogy példákat is mondjak erre, hogy a kormányzat támogatja a béremelkedést, szeretném kiemelni a 2016. novemberi bértárgyalások eredményét, ahol közvetett módon minden egyes béremelkedésbe be tudtunk avatkozni azzal, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelését meghatároztuk. És jelentős mértékben közvetlenül beavatkoztunk a bérek megemelésének folyamatába.

Érthetetlen az, hogy ön bérrabszolgaságról beszél. Nézzük meg, hogy a 2010-es kormányra kerülésünk óta mi történt a reálbérek tekintetében! A reálbérek tavalyig bezárólag csaknem 24 százalékkal nőttek Magyarországon, dinamikájában sokkal nagyobb mértékben, mint például a közép-európai országokban, úgy, hogy a családbarát politikánknak köszönhetően a három és többgyermekes családokban a reálbér-növekedés meghaladta az 50 százalékot. Az idén, az év első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal növekedett a reálbér, ami körülbelül egyhavi többletbér kifizetését jelenti. Ez is azt mutatja, hogy a bérek emelkednek az itthoni politikai, foglalkoztatáspolitikai és bérpolitikai, valamint a gazdaságpolitikai intézkedések hatásának köszönhetően.

Képviselő úr a kiszámíthatóság hiányáról is beszélt. Kérdezem akkor, hogy hallott-e erről a bizonyos megállapodásról, amelyik két évre előre nemcsak a béremelkedésről tett említést, nemcsak a béremelésben történt megállapodásról tett említést, hanem egy jelentős, a bérre rakódó adócsökkentést is magába foglal. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben egy 5 százalékpontos bérre rakódó adócsökkentés következett be, és a következő évben, tehát 2018-ban újabb 7 százalékponttal fog csökkenni a bérekre rakódó adóteher. (Gyöngyösi Márton közbeszól.) És bizonyos feltételek megvalósulása esetén még további négy éven keresztül ez a bérre rakódó adócsökkentés meg fog valósulni.

Közben azt mondta nekem itt, nem lehetett hallani mikrofonban, hogy nem az a kiszámíthatóság, hogy két évre előre bizonyos feltételekben megegyezünk. Azt is mondja most hangosan, hogy választások előtt történik ez. Nem figyelték azt, amit legutoljára mondtam: négy évre előre még pluszban meghatározta a kormányzat azt, hogy adócsökkentés következik be, és ez nem választási év, hanem a választási év után következő első, második, harmadik és negyedik évre vonatkozik. Már megint nem akarják figyelni azt, hogy milyen válaszokat adunk bizonyos problémák megléte esetén.

Úgyhogy arra kérem önöket, hogy mindenféle illúziókeltés mellett a valóság talaján állva fogalmazzák meg gondolataikat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 137 2017.06.12. 4:10  134-139

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy elmondta, ahogy kifejtette, a diákok 16 éves kortól létesíthetnek munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkaviszony időtartamát ‑ ez határozott vagy határozatlan lehet ‑, valamint a munkaviszony jellegét, vagy hogy teljes munkaidős vagy részmunkaidős a foglalkoztatás, illetve a munkavégzés helyét. A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A diákok egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában is dolgozhatnak. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszonyuk.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében a feleknek személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötniük, amelyekben egyebek mellett rögzítik a diák által vállalt feladatok körét és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj legkisebb összegét.

A munkavégzés korlátai közül kiemelném, hogy a fiatalkorúak nem végezhetnek éjszakai munkát, nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, napi munkaidejük nem haladhatja meg a 8 órát.

(16.30)

A diák munkavállalóknak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe. Ha tehát a diák egy hónapig dolgozik, részére a 20 plusz 5 nap szabadság 1/12 része, vagyis két munkanap szabadság jár.

Az egyenlő bánásmód, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének a diákoknál is érvényesülnie kell. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi-, heti-, napi- vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképpen meg kell kapnia a minimálbért, ami nyolcórás foglalkoztatásnál bruttó 127 500 forint.

A kormány célzottan támogatja a diákmunkát, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-ben is meghirdette a nyári diákmunkaprogramot 2,3 milliárd forintos támogatási összeggel, amelynek keretében a 16-25 év közötti diákok a területi települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél kaphatnak munkalehetőséget. A program már diákkorban elősegítheti a fiatalok munkához jutását, és ezzel ‑ ahogy ön is elmondta ‑ korai munkatapasztalat mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is biztosítja.

Tavaly több mint 26 ezer fiatal szerzett munkatapasztalatot a két hónapos program keretében. Az idén rendelkezésre álló összegből arra számítunk, hogy nagyjából 25-30 ezer diák számára biztosíthatunk munkát a nyári időszakban. A program lehetőséget kínál a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítéséhez is.

A program a béreket támogatja, a százszázalékos támogatás legfeljebb két hónapra adható július 1-je és augusztus 31-e között, maximum napi hatórás időtartamra. A támogatás a minimálbér, illetve a garantált bérminimum időarányos részének felel meg, így a szakképzettek esetében 120 750 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében 95 625 forint lehet személyenként a bér havonta.

Az önkormányzatoknak a járási hivatalokhoz kell benyújtaniuk a felmerülő munkaerőigényüket. A diákoknak június 19-től már lehet regisztrálni magukat az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál. Kérem, fogadja el a válaszomat, hisz mind­annyiunknak, de legfőképpen a diákoknak jó ez a foglalkoztatási forma. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 88 2017.06.23. 4:24  85-91

CSERESNYÉS PÉTER, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy azokat a válaszokat, amelyeket ebben a kérdésben kapott ön vagy kaptak önök, nem értették pontosan meg, mert ahogyan idézte ezeket a gondolatokat, azt lehet látni, hogy nem értették meg, nem értette meg, hogy a válaszok mit tartalmaztak.

Az emberek, illetve a munkaerő országhatárokon átnyúló mozgásáról már számos alkalommal kifejtettük a kormány álláspontját. A képviselő úr által elmondottak kapcsán is megerősítem, hogy az Európai Unióhoz való tartozás egyik vívmánya, hogy mint más országok állampolgárai, úgy a magyarok is jelentős számban bekapcsolódhatnak a személyek és a munkaerő szabad áramlásába. Látni kell azonban, hogy ez nem egyirányú folyamat, hisz miközben honfitársaink tanulási, jövedelemszerzési és más motivációktól vezérelve hosszabb-rövidebb időre külföldön tartózkodnak, eközben mások hazánkat választják lakhelyül, továbbá a korábban távozottak körében is, tehát a magyar emberek körében is tapasztalható egy visszatérési folyamat. Számtalan tény van erre.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ellenzék folyamatos riogatása ellenére minden komoly nemzetközi statisztikai adat azt mutatja, hogy a magyarországi a térségben a legkisebb mértékű. A külföldön élő magyarok arányát ugyanis két-háromszorosan meghaladja a környékünkben fellelhető országok polgárainak a távozása. Szó sincs tehát egymillió elvándorolt magyarról, illetve további milliós elvándorlási szándékról. Aki ezt mondja, az nem ismeri a magyar viszonyokat és nem ismeri a magyar embereket.

Továbbá a nemzetközi vándorlás jelenleg 2015‑ig rendelkezésre álló adatai azt jelzik, hogy a hazánkba történő be- és visszaáramlás dinamikája nagyobb, mint a Magyarországról történő elvándorlás. Egyébként az ön által idézett Pulai András által készített felmérés ‑ aki a Gyurcsány-kormánytól milliós megbízásokat kapott ‑ nagy valószínűséggel politikai célokat szolgálhat, és ez a hitelesség kérdését is megkérdőjelezi e tanulmány tekintetében.

A két évvel ezelőttiekhez képest jelentősen mérséklődött a megkérdezettek környezetében a kivándoroltak, illetve a külföldön munkát vállalók száma. Ezt a tendenciát a legfrissebb statisztikák megerősítik. A KSH munkaerő-felmérése szerint például idén már csökkent azoknak a magyaroknak a száma, akik itthoni lakhelyüket, életfeltételeiket megtartva külföldön végeznek, jellemzően ingázással járó munkát. A kormánynak a foglalkoztatás növelésére és a bérek emelésére irányuló intézkedései tehát már nemcsak az elvándorlás ellen hatnak, hanem várhatóan elősegítik a külföldön munkát végzők hazatérését is, amire már vannak tapasztalatok.

És hogy ez így van, tehát a kormányzati intézkedések segítik a vélemények megváltozását, az esetleges olyan vélemények megváltozását, amelyek egy külföldön való próbát céloztak meg vagy éppen külföldi munkavállalást akartak megcélozni, szeretném elmondani, hogy az elmúlt időszakban a kormányzati intézkedésnek és a gazdaság erősödésének a hatására oly mértékben nőtt a foglalkoztatás, amelyik pont annak az iránynak az ellenében hat, amit ön próbált bemutatni az interpellációjában. 700 ezerrel többen dolgoznak a 2017. év elején, mint 2010-ben, és ebből közel 500 ezerrel többen dolgoznak a versenyszférában. 2010 óta 24 százalékkal nőtt a reálbér Magyarországon, és ehhez kell hozzátenni azt, hogy az első négy hónapos adatok alapján 2017-ben több mint 9 százalékkal nőtt a reálbér, tehát ha a kettőt összeadjuk, akkor 30 százalék fölött van a reálbér-növekedés az elmúlt időszakban Magyarországon. Tehát a bérfelzárkózás jelentős mértékben javult. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Azt javaslom önöknek, ellenzéki képviselőknek, hogy tartózkodjanak a vállalkozó kedvű, a külföldön munkát vállaló fiatalok ócsárolásától (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), tiszteljük meg őket azzal, hogy őket időlegesen magukat külföldön kipróbáló embereknek tekintik (Az elnök jelzi az idő leteltét.), akik egyébként a pénzek hazautalásával a magyar gazdaságot is segítik. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 64 2017.09.18. 4:09  61-67

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A több belső ellentmondást is tartalmazó interpellációjára igyekszem az ön számára is áttekinthető választ adni. Ön az interpellációjában egyrészt a kormány szemére veti, hogy a válság utáni években érvényesített alacsony bérek politikája megnyomorította a dolgozókat, majd ezt követően azt állítja, hogy a bekövetkezett gyors béremelések csődbe viszik a kis- és közepes vállalkozásokat. Végül pedig megállapítja, hogy az alkalmazottak alacsony bére miatt a kkv-kat munkaerőhiány sújtja.

Képviselő Asszony! El kellene dönteni azt, hogy mit akarnak, ugyanis ha emlékeztethetem önt arra, az LMP Gyurcsány Ferenchez, a szocialistákhoz, a jobbikosokhoz, Vona Gáborhoz hasonlóan nem szavazta meg azokat az adócsökkentéseket, amelyeket a parlament elé hozott a kormány, sem a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére vonatkozó jogszabályokat.

Természetesen az alapvető horizontális adó- és járulékszabályok némileg különbözőképpen érintik a hatályuk alá tartozó, de különböző helyzetben lévő munkavállalókat és vállalkozókat, a gazdaságpolitikai hatásaikat azonban a normatív szabályok mellé kapcsolódó egyéb eszközökkel együtt kell értelmezni. Nézzük tehát a tényeket! A tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodásra és a munkaerőhiányra adott munkaerőpiaci válasz eredményeként a versenyszférában az idei év első felében az átlagos bérnövekedés elérte a 11,1 százalékot, ami jelentős gyorsulást mutatott az előző évekhez képest.

Tessék figyelni! A bekövetkező bérnövekedés ugyanakkor százalékosan jóval magasabb, 13,6 százalékos volt a kkv-szektorban, a nagyvállalati 9,1 százalékossal szemben. Forintban számolva ez a különbség ugyan kiegyenlítettebb, de így is vezet a kkv-szektor a havi bruttó 31 800 forintos bérnövekedéssel, a nagyvállalati 29 900 forinttal szemben.

A foglalkoztatási és a munkanélküliségi mutatók egyértelműen azt bizonyítják, hogy a gyorsuló ütemű béremelkedések ellenére a munkahelyek száma nem csökkent, sőt továbbra is intenzív módon növekedik. Kiemelkedő, hogy idén a foglalkoztatásbővülés már teljes egészében a hazai versenyszektorban megy végbe, ahol a legutóbbi, május-júliusi adatok szerint 107 ezerrel nőtt a létszám, miközben a közfoglalkoztatásban dolgozók száma 40 ezerrel, a külföldre ingázóké pedig 5 ezer fővel mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

A KSH részletesebb adatai azt mutatják, hogy az 5-205 fő közötti létszám-kategóriában, tehát pontosan a kis- és közepes vállalkozások kategóriájában, 2017 első felében 4,4 százalékos volt a létszám bővülése, ami jóval magasabb, mint a nagyvállalatok körében mért 1,7 százalékos emelkedés.

A területi különbségek csökkentése érdekében - ön erre is kitért - olyan szabályozási és támogatási rendszert dolgoztunk ki, ami a hátrányos helyzetű térségek felé orientálja a befektetőket. Ezen célok érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2017. évi központi keretéből 2017. augusztus 1-jén újra meghirdetésre került a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását segítő program, 10 milliárd forintos keretösszeggel. A programnak köszönhetően 1100-1200 kis- és közepes vállalkozásnál akár 5000-5500 új munkahely létesíthető, továbbá mintegy 10 ezer, már meglévő munkahely megtartását segíti elő ez az összeg.

Az általános adó- és járulékszabályok mellett kimondottan a kkv-k kedvező adózását szolgálja a kata és a kiva, amelyek érték- és létszámkorlátaiban, valamint a kiva esetében az adó mértékében is további könnyítések léptek életbe 2017. január 1-jétől. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ezek mentén az adatok mentén kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 61 2017.09.19. 3:54  46-69

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat két törvény módosítására tesz javaslatot: egyrészt módosítja az illetékekről szóló törvényt, másrészt a szövetkezetekről szóló törvényt. A törvényjavaslat célja, hogy a közérdekű nyugdíjas-szö­vetkezetek bejegyzésére irányuló eljárás legyen mentes a jelenleg 100 ezer forintos cégbejegyzési illeték alól. A mentesség vonatkozna a törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokra is. Ha ezen eljárásokban az illetéket megfizették, akkor a cégbírósági eljárási illetéket az állami adóhatóság a cégbíróság illeték-visszatérítésről szóló végzése közlésétől számított 30 napon belül hivatalból térítené vissza a javaslat szerint.

A módosítás célja tehát az, hogy a cégbejegyzésre irányuló eljárást illetékmentessé tegye a szociális szövetkezet mellett a közérdekű nyugdíjas-szö­vet­ke­ze­tek tekintetében is. A kormány egyetért a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek bejegyzésére irányuló el­járás illetékmentességének bevezetésével, hiszen a kedvező illetékszabály elősegíti a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrejöttét és működését. Hangsúlyos, hogy az indítvány szerinti esetben jelentkező költségvetésibevétel-kiesés elenyészően csekély, cég­be­jegyzésenként 100 ezer forintról van szó, a bevételekről való lemondás ugyanakkor közérdeket szolgál. A kedvező illetékszabály folyamatban lévő ügyekre való kiterjesztése sem kifogásolható, méltányosnak tekinthető.

Mindamellett az indítványban megfogalmazott cél illeszkedik a cégbejegyzési eljárásokhoz kapcsolódó hatályos kedvező illetékszabályokhoz is, amelyek illetékmentességet biztosítanak a nonprofit jel­legű szociális szövetkezetek, illetve a profitorientáltan működő korlátolt felelősségű társaságok, egyéni cégek, közkereseti társaságok és betéti társaságok bejegyzése kapcsán is, elősegítve ezáltal az említett jogalanyok hatékony és a nemzetgazdaság számára is eredményes működését. A törvényjavaslat tehát azo­nos helyzetet teremt a bejegyzésre irányuló eljárás illetékmentessége tekintetében a szociális szövetkezet és a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek között.

A kormánynak változatlanul az az álláspontja, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet - mint új foglalkoztatási forma - eszköz lehet a foglalkoztatási és szociálpolitikai jellegű problémák megoldására. A nyugdíjas-szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő személyeknél felhalmozott tudás, szakmai tapasztalat, élettapasztalat ne vesszen kárba, hanem hasznosulásra kerüljön a gazdaságban a szolgáltatások területén.

A nyugdíjas-szövetkezet egyben lehetőség is az idősebb korosztályba tartozó honfitársaink számára, hogy aktív pályafutásuk befejezésével új formát találjanak tudásuk, szakmai tapasztalatuk hasznosítására, és egyben jövedelmük kiegészítésre kerüljön. Úgy véljük, hogy az illetékmentesség biztosításával szélesedni fog a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül történő munkavégzés, így ezáltal csökkenhet a munkaerőpiacon tapasztalható nyomás, pótolható a gyakorlat által sokszor hiányolt szakértelem, szaktudás. Reményeink szerint a gyakorlat is visszaigazolja a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet céljának megvalósulását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az illetéktörvényen kívül a szövetkezetekről szóló törvényt is módosítja. A szövetkezetekről szóló törvény módosítására jogtechnikai pontosítás miatt van szükség, a szabályozást érdemben nem változtatja meg. A kormány álláspontja szerint a törvényjavaslat méltányos a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekkel, így teljes mértékben összhangban áll a kormányzati törekvésekkel.

Kérem, hogy a kormány által is támogatott törvényjavaslatot önök is támogassák annak elfogadásával. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 21 2017.09.25. 2:32  18-21

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A felszólalásában a számtalan irányváltoztatás, identitásváltás eredményeképpen is elmondhatjuk, a Jobbik a magyar béreket az uniós bürokratákra bízná. Az a párt akarja ezt, amely korábban uniós zászlót égetett, az a párt és az a Vona Gábor, aki egy beszédében Magyarország uniós tagságával kapcsolatban azt mondta, hogy „Esküszünk, a magyarok istenére esküszünk, hogy tagok tovább nem leszünk.”

Ha a Jobbiknak valóban fontosak lennének a béremelések, ha már szavazásról beszélt ön, akkor tavaly év végén megszavazta volna azokat az adócsökkentéseket, amelyek lehetővé tették a béremeléseket. A Jobbik ráadásul olyan partnereket is toborzott ehhez a béruniós művelethez, amit ön itt ismertetett, mint például egy horvát neonácit. A horvát Tiszta Jog párt korábbi politikusa - a Jobbik kezdeményezésének támogatója - rendszeresen náci karlendítéssel fotózkodik, és a Hágában korábban háborús bűnökkel vádolt horvát tábornokot támogató rendezvényeken jelenik meg. (Moraj a Jobbik soraiban. - Közbeszólások ugyanott, köztük: Szégyelld magad!)

A Jobbik komolytalan javaslatától függetlenül a béreket emelni kell és emeljük is, és emelik a munkaadók is, ezért nőtt 15 és 25 százalékkal a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum. (Z. Kárpát Dániel: Miért mennek el az országból? Miért?) Ezért folytatódnak az ágazati béremelések többek között az egészségügyben a pedagógus rendvédelmi dolgozók esetében is. Tájékozódjanak és láthatják, hogy csak ebben az évben 12 százalékkal nőttek átlagosan a bérek Magyarországon. (Z. Kárpát Dániel: Miért mennek el az emberek az országból?)

Ha már unióról beszélt, önök egyébként valójában egyetlen uniót hoztak létre, méghozzá a Jobbik unióját Simicska Lajossal. (Moraj a Jobbik soraiban. - Közbeszólások a Jobbik soraiból: Habony!) A Jobbik plakáthelyszerzési akciója jól mutatja, hogy a népszerűség-csökkenés miatt már kétségbeesett dolgokat csinál a párt. Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy ezeket a plakáthelyeket Simicska Lajos játszotta át a Jobbiknak. A nagyvállalkozó nem kilóra, hanem dekára vette meg az önök pártját. Ez is azt bizonyítja, hogy önök pénzért és hatalomért mindenre képesek. (Moraj és közbeszólások a Jobbik soraiból.) Itt lenne az ideje, hogy átnevezzék a pártjukat, lehetne akár az új nevük az előbb említett vállalkozóról elnevezett kft. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 84 2017.10.02. 4:12  79-86

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hazai foglalkoztatási sikerek, amelyeket ön is említett interpellációjában, alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a kormány egyik legfontosabb feladataként kezeli a munkahelyteremtést. A 2010-es kormányváltás után olyan kormányzati intézkedéseket vezettünk be, amelyek egyszerre élénkítették a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát. Alapvetően ennek tudható be az a foglalkoztatási fordulat, amelynek eredményeképpen a hazai foglalkoztatási szint ma már meghaladja az uniós átlagot, míg a munkanélküliséget tekintve Magyarország a 4,2 százalékos mutatóval a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű ország az Európai Unióban. 444 ezren dolgoznak, és 200 ezer alatt van a munkanélküliek száma, ahogy azt ön említette.

Vissza kell emlékeznünk 2010-re, akkor még Magyarország minden mutatóban, az előbb említett mutatók tekintetében az Európai Unió sereghajtója volt a foglalkoztatás tekintetében. Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedései megteremtették azon­ban a növekedés feltételeit, és nemcsak az állami szférában, hanem a versenyszektor területén is: a ver­senyszektor munkahelyteremtését olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések egészítik ki és segítik, amelyek a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatására helyezik a hang­súlyt. Ilyen például a munkahelyvédelmi akcióprogram.

Azokban a térségekben pedig, ahol a gazdaság nem teremt megfelelő számú munkahelyet, átmenetileg nagyobb szerepet kapott az elmúlt időszakban a közfoglalkoztatás, de ez sehol sem vált meghatározóvá. Így növekedett több mint 700 ezerrel a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és ennek körülbelül háromnegyede, több mint 500 ezer fő a piaci vállalkozások munkahelyteremtésére vezethető vissza. Mindeközben idén a közfoglalkoztatásban dolgozók száma 40 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Ez azt jelzi, hogy a munkahelyteremtésben egyre nagyobb szerepet játszik a hazai versenyszektor.

A magyar gazdaságpolitika sikerességét jól mutatja, hogy a foglalkoztatás bővülése mellett a bérek vásárlóereje is szépen emelkedik. A reálkeresetek szintje a 2010-es kormányváltás óta tavalyig közel 24 százalékkal nőtt a családi adókedvezményekkel számolva. A három- és többgyermekes családokban a reálnövekedés - e mellett a szám mellett szeretném mondani - meghaladta az 50 százalékot. Ha az idei évet hasonlítjuk össze az előző év hasonló időszakában az akkori mutatóval, akkor is egy jelentős növekedést állapíthatunk meg, hiszen 2017 első hét hónapjában egyetlen év alatt 10,1 százalékkal növekedett a reálbér Magyarországon.

A nemzetgazdaságban és ezen belül a versenyszférában a bérek idei kiemelkedő növekedése a szociális partnerekkel 2016 novemberében kötött hatéves megállapodásnak az első eredményeként értékelhető. Mindenki tudja azt, hogy a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedett 2017. január 1-jével, ugyanakkor a bérekre rakódó adóteher 5 százalékponttal csökkent. És ha ezt az adatot 2018-ra vetítjük előre, az említett bérmegállapodás alapján további 8 százalékos bérminimum és 12 százalékos garantált bérminimum-növekedés várható ugyancsak egy 2 vagy 2,5 százalékos adómérséklődéssel.

A kormány tehát a hazai gazdaság fejlődésére alapozva a szociális partnerekkel történő párbeszéd fenntartásában látja a bérek emelkedésének és ezzel az uniós bérekhez való felzárkózásának biztosítékát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 110 2017.10.02. 4:18  107-117

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Eklektikusnak mondható, csúsztatásoktól sem mentes interpellációjára szeretnék válaszolni, de még mielőtt belekezdenék az érdemi adatokat tartalmazó válaszba, azért szeretném emlékeztetni önt, hogy amikor átvettük önöktől a kormányzást, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18 százalékos, Borsod-Abaúj-Zemplénben 17,7 százalékos, Nógrád megyében 17,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Ezek voltak azok a megyék, ahol a legmagasabb volt a munkanélküliség az országban 2010-ben. Ha szabad emlékeztetnem önt arra, ha nem emlékezne véletlenül, ez az önök kormányzásának utolsó éve volt, önök ezt hagyták ránk, ezt hagyták az országra.

 

 (16.10)

 

Ezzel szemben a KSH legfrissebb adatai szerint jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az önök idején említett 18 százalékos munkanélküliséggel szemben például 8,8 százalékos a munkanélküliség, Borsod-Abaúj-Zemplében 5,5 százalékos, míg Nógrád megyében 6,8 százalékos volt a munkanélküliek aránya 2017 második negyedévében. Az ország mindhárom leghátrányosabb helyzetű megyéjében a felénél is kevesebbre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt hét év alatt. Ezt rendkívül nagy eredménynek és előrelépésnek tekintik az emberek, a területi különbségek mérséklése tekintetében is, természetesen.

Felhívom a figyelmét arra is, hogy számos meghatározó foglalkoztatáspolitikai intézkedést hoztunk, amelyekkel sikerült a hátrányos helyzetű térségekben az országos átlaghoz viszonyítva gyorsabb ütemű javulást elérnünk. Bár számtalanszor elmondtuk, de úgy látszik, hogy nem sikerül önnek megjegyezni, hogy milyen lépések voltak ezek, milyen programok voltak ezek. Például az egyik nagyon fontos program a munkahelyvédelmi akció, amely az alkalmazási költségek csökkentésén keresztül élénkíti a vállalkozások munkaerő-keresletét, ami nagyobb esélyt biztosít az elhelyezkedésre az ország hátrányosabb helyzetű térségeiben olyan emberek körében, akik egyébként koruknál, társadalmi helyzetüknél fogva foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányosabb helyzetben vannak. Őrájuk is gondoltunk, nem úgy, mint ahogy önök csak beszélnek egyfolytában róla. Ezenkívül ebben az évben 10 milliárd forint összegben munkahelyteremtő pályázatot írtunk ki, ahol kiemelten támogatott kategória, ha a beruházás hátrányos helyzetű járásban vagy településen valósul meg, illetve ha a vállalkozások közfoglalkoztatásban álló személyt vesznek fel az új munkahelyre.

Téved képviselő úr abban, hogy a megyék közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében nem tett volna a kormány nagyon-nagyon sokat, bár ezt is már többször elmondtam, és számadatokkal is bizonyítottam, hogy önnek nincs igaza. Emellett a kormány a minimálbér és a szakképzettek garantált bérminimuma emelésével is hatást tud gyakorolni a piaci bérekre. Az idei jelentős emelésnek köszönhetően a bérek a kevésbé fejlett térségekben növekedtek a legnagyobb mértékben, tehát nem igaz az az állítás, amit ön mondott, hogy a nehezebb helyzetben lévő térségek és a fejlettebb térségek közötti bérkülönbség növekedett, mert ez pont az ellenkező előjellel történt meg. Így 2017 első felében Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Hevesben, Tolnában, Nógrádban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagot lényegesen meghaladó mértékben emelkedtek az átlagkeresetek. Mindez jól szolgálja a területi bérkülönbségek mérséklését, amit egyébként, ha nem hisz el nekem, nézze meg, a statisztikai adatok között ott szerepel elolvasható és értelmezhető módon.

Az elmúlt időszakban, az elmúlt két évben, 2016-ban és 2017-ben a térség tekintetében, a V4-országok körében is a magyarországi béremelkedés mértéke volt a legmagasabb. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát mindaz, amit ön kifogásként mondott az előbb, tényként kezelhető módon nem igaz. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy válaszomat fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 138 2017.10.02. 2:10  135-142

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, csak először megjavítom a mikrofonomat, mert szétesett.

Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön különböző fogalmakat használt itt, legutoljára talán azt a negatív kicsengésű fogalmat vagy félmondatot, hogy mikor valljuk be a hibánkat, hogy olyan súlyos hibát követtünk el, hogy a közszférában a nyugdíjasok foglalkoztatását nem engedtük, nem tettük lehetővé. Miután azt látom, hogy néhány alkalommal a job­bikos képviselők emlékezete nem túl pontos, szeretném elmondani, hogy abban az időben, amikor megszületett ez az intézkedés - 2013-at mondott ön ‑, akkor egy másfajta helyzet volt Magyarországon.

 

(16.30)

 

Akkor kellett segíteni azokon a fiatalokon, azokon a középkorú embereken, akik éppen munkát kerestek, hogy el tudjanak helyezkedni. Ennek következménye volt, ennek a helyzetnek a következménye volt az, hogy nem a nyugdíjasok munkában maradását vagy foglalkoztatását alkalmaztuk prioritásként. De megváltozott a helyzet. Ebből is lehet látni, hogy a kormány mindig, a megfelelő helyzetet elemezve, a megfelelő módon próbál a helyzetre reagálni.

Ennek a reakciónak egyik nagyon fontos eleme volt, ami épp a napokban került a parlament elé jogszabály-módosításként, a nyugdíjas-szövetkezetek működése, aminek a segítségével sok-sok nyugdíjas kerülhet vissza a munkaerőpiacra, többek között azért, hogy azt a munkaerőigényt, amit a munkaerőpiac közvetít és követel a mai magyar gazdaságtól, ki tudjuk elégíteni. Ennek egy része lehet az a problémamegoldás is, amit problémaként fölvetve ön elmondott az előbb, és amire mi reagálunk is majd megoldásként. Ugyanis dolgozunk olyanfajta javaslatokon, amelyek erre a problémafelvetésre is választ tudnak adni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 142 2017.10.02. 1:10  135-142

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Miután a mostani egyperces válasza nem az én kétperces reagálásomra adott válasz volt, ezért nem is akarnék tovább beszélni arról a problémáról, mert ezek szerint az nem is akkora probléma önök szerint, mint amennyire fontosnak tartotta, hogy megfogalmazza címében is és tartalmában is a felszólalását.

Viszont arra szeretnék mindenképpen reagálni, hogy ez a 600 ezer, az 600 ezer-e vagy sem. Nagyon komoly viták folynak, és nem biztos, hogy ki lehet felelősségteljesen ejteni valakinek is a száján ezt a 600 ezres számot, ha nem tudja bebizonyítani, hogy ténylegesen ennyien vannak-e. De nem is ez a probléma. Ön azt mondta, hogy kitántorgott 600 ezer ember az országhatáron túlra. Én nem bántanám meg azokat az embereket egy ilyen jelzővel, mint amivel ön illette most azokat az embereket, akik időlegesen, időszakosan külföldön vállalnak munkát. (Folyamatos közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.) Talán azért, hogy egy kis tapasztalatot, egy kis gyakorlatot szerezzenek saját szakmájukban, és utána visszatérnek.

Nagyobb megbecsülést minden egyes olyan embernek, aki máshol is kipróbálja magát, mint amit ön megadott nekik! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 233 2017.10.02. 3:04  228-237

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek bejegyzésére irányuló eljárás mentes legyen a jelenlegi 100 ezer forintos cégbejegyzési illeték alól. A mentesség vonatkozna a törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokra is, sőt a törvényjavaslat kapcsán benyújtott módosító indítvány értelmében azok a közérdekű nyugdíjas-szervezetek is érvényesíthetnék az illetékmentességet, amelyeket a cégbíróság már bejegyzett. Ha a köz­érdekű nyugdíjas-szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárásban az illetéket megfizették, azt az állami adóhatóság a cégbíróság illeték-visszatérítésről szóló végzésének közlésétől számított 30 napon belül hivatalból visszatérítené a javaslat szerint. A módosító indítvány értelmében a végzést a cégbíróság az állami adóhatósággal elektronikus úton közli.

A kormány egyetért a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentességének bevezetésével, hiszen a kedvező illetékszabály elősegíti a közérdekű nyugdíjas-szövet­ke­ze­tek létrejöttét és működését. Az indítványban megfogalmazott cél illeszkedik a cégbejegyzési eljárásokhoz kapcsolódó hatályos kedvező illetékszabályhoz is, amely illetékmentességet biztosít a nonprofit jellegű szociális szövetkezetek bejegyzése kapcsán is, elősegítve ezáltal az említett jogalanyok hatékony és a nemzetgazdaság számára is eredményes működését.

 

(18.00)

 

A kormánynak változatlanul az az álláspontja, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet új eszközt, illetve szabályozási modellt jelent, ami a foglalkoztatási és szociálpolitikai jellegű problémák megoldását segíti elő. Álláspontom szerint ez a foglalkoztatási forma hasznos mind a gazdaság, mind pedig a nyugdíjas emberek számára. Reményeink szerint a gyakorlat is visszaigazolja a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet céljának megvalósulását.

Engedjék meg, hogy a vitában elhangzott néhány véleményre reagáljak. Felhívom a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti törvény csupán a speciális szövetkezeti formákra vonatkozó szabályokat tartalmazza, a szövetkezetekre mint szervezeti formára vonatkozó általános rendelkezések a polgári törvénykönyvben találhatók. Több alkalommal, több felszólalás kapcsán mintha keveredtek volna a vélemények e tény kapcsán, ezért tartottam fontosnak, hogy ezt kihangsúlyozzam.

Még egyszer tehát szeretném elmondani, hogy a kormány támogatja a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslat azon pontját is, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a minimális szolgáltatási díj mértékét a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet esetében is. Meggyőződésem, hogy ezzel a törvényi szabályozás teljes körűvé válik.

Tisztelt Országgyűlés! Előre is szeretnék köszönetet mondani azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek a törvényjavaslat tartalmából indultak ki, és a hozzászólásukban jelezték, hogy szavazataikkal támogatni fogják a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és a szavazás alkalmával ezen ígéreteket szeretném, ha be is tartanák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 34 2017.10.03. 4:13  23-44

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Még mielőtt a tervezethez hozzászólnék, szeretnék az előttem felszólalók, pontosabban, az ellenzéki fölszólalók egy-egy gondolatához néhány mondatot fűzni.

Szocialista képviselőtársaim több alkalommal is Nyitrai képviselőtársunknak az áfacsökkentésre tett utalásait kritizálták és követelték az áfacsökkentést. Hiteles-e önöktől azt hallani, hogy az áfacsökkentés kiterjesztését várják, amikor az élelmiszerekre rakódó áfát pontosan önök emelték egységesen 25 százalékra abban az időszakban, amikor kormányon voltak, és tehettek volna azért, hogy az áfa azon a szinten maradjon az élelmiszerek esetében, ahol volt, vagy éppen csökkentsék, ha ezt akarták volna.

És egy mondatot szeretnék mondani Sneider Tamás képviselőtársamnak, alelnök úrnak a fölszólalásához is, amelyben azt mondta, hogy nem emelkednek Magyarországon a bérek. Szeretném felhívni a figyelmét, mert számtalanszor elhangzott e Ház falai között is, hogy az elmúlt hét évben a reálbérek reálértéke 24 százalékkal nőtt. És abban az esetben, ha többgyermekes családról van szó, az ottani keresetekről van szó, mondjuk, egy háromgyermekes család esetében ez 50 százalékos reálbér-emelkedést jelentett. Mi ez, ha nem béremelkedés? Talán ennyit a komolyságáról néhány mondatuknak, néhány gondolatuknak.

De visszatérve eredeti szándékomra, amiért szót kértem, néhány gondolatot szeretnék mondani az előttünk lévő indítványhoz, törvényjavaslathoz.

 

 

 (11.10)

 

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szövetkezeti törvényben szabályozott közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekben részt vevők jogosultsági körét kiegészíti az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel, valamint ezzel összefüggésben módosítja a kapcsolódó ágazati törvényeket. A törvényjavaslat célja tehát annak megteremtése, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekben részt vevőket megillető kedvezmény az átmeneti bányászjáradékban részesülőkre is kiterjesztésre kerüljön.

Ha általában nyugdíjas-szövetkezetekről akarunk beszélni, elmondhatjuk, hogy az ott történő foglalkoztatás közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai tapasztalat ne vesszen kárba, hanem hasznosuljon, hasznosulva kerüljön a gazdaságba a szolgáltatások területén. A nyugdíjas-szövetkezetek egyben lehetőséget is jelentenek az idősebb korosztályba tartozó honfitársaink számára, hogy aktív pályafutásuk befejezésével új formát találjanak a tudásuk, szakmai tapasztalatuk hasznosítására és egyben jövedelmük kiegészítésére. Ezek a polgárok a nemzetgazdaság számára egy sokezres létszámú, megbízható, nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő-tartalékot is jelentenek. Egyben úgy véljük, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülőknek a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatásba való bevonása által csökkenhet a munkaerőpiacon tapasztalható nyomás, pótolható a gyakorlat által hiányolt szakértelem, szaktudás.

A törvényjavaslat lényegében az azonos helyzetben lévő állampolgári csoportok, az öregségi nyugdíjban részesülők és az átmeneti bányászjáradékban részesülők közötti különbséget szünteti meg azzal, hogy a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatos törvényi szabályozást kiterjeszti az utóbb említett csoportra is. Ezzel a lehetőséggel kívánja a kormány elismerni a bányászok nehéz körülmények között végzett évtizedes munkáját, azzal, hogy természetesen ezt a tervezetet támogatjuk.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló törvényen kívül módosítja a kapcsolódó ágazati törvényeket, amire jogtechnikai okból van szükség. A kormány álláspontja szerint a törvényjavaslat méltányosan jár el a bányászjáradékban részesülőkkel, így teljes mértékben összhangban áll a kormányzati törekvésekkel.

Kérem, hogy a kormány által támogatott törvényjavaslatot önök is támogassák majd szavazatukkal. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 36 2017.10.09. 2:13  33-36

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ország gazdasági fejlődéséből az észak-magyarországi régió nagyban kivette a részét, amely az egy főre jutó GDP tekintetében már 2015-ben előrelépett a korábbi utolsó helyről az ötödik helyre. 2017-ben a térség újabb gyárral bővült, ahogy ön is említette, az Erdőhorvátiban megvalósuló beruházás révén.

A Fémalk Zrt. alapító tulajdonosa szeretett volna hozzájárulni szülőfaluja boldogulásához és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sárospataki kistérség munkalehetőségeinek bővítéséhez. Az új gyár 22, a környéken élő embernek ad munkát és családjainak megélhetést. Ez ott jelentős mértékű beruházás, hisz kistelepüléses környékről van szó, néhány száz fős települések veszik körül ezt a települést is.

A Fémalk Zrt. a csepeli, a dunavarsányi és most már az erdőhorváti gyárában is olyan autóipari óriásokat szolgál ki, mint például a BMW vagy a Volkswagen család, amelyeknek közvetlen beszállítói és fejlesztői partnerei egyaránt. A kormány a cég két telephelyén megvalósuló, 520 millió forint összköltségű beruházáshoz a „Nagyvállalat beruházás” program keretében 251 millió forinttal járult hozzá. A tá­mogatás segítségével Erdőhorvátiban új, 300 négyzetméteres ipari épületet építettek, új termelőegységet valósítottak meg, és új fémmegmunkáló gépeket is munkába állítottak. A projekt 2017 augusztusában fejeződött be.

Szeretném felhívni a figyelmét, hogy a zempléni beruházás egy abból a 49 projektből, amelyhez a magyar kormány közel 28 milliárd forintot nyújtott, megközelítőleg 70 milliárd forint értékű projekthez, a „Nagyvállalati beruházás” támogatás formájában a program 2015-16-os működése során ezzel lehetővé téve több mint másfél ezer munkavállaló foglalkoztatását. Ezt sikerült többek között Zemplénben is, Borsod-Abaúj-Zemplénben és az országban is elérni ezzel a támogatási formával. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 40 2017.10.09. 2:25  37-40

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ma már másodszor teszi föl ugyanazt a kérdést ugyanazzal a szöveggel, szinte szó szerint lehetne idézni az előző felszólalásában elhangzottakat a mostani felszólalásában elhangzottakkal. Nem tud újat mondani, önnek semmi sem jó. Ön semmivel sem elégedett, még azok esetében sem, akik egyébként munkát találtak az elmúlt időszakban vagy jelentősen növekedett a bérük, hisz minden egyes szavát cáfolják azok az adatok, amelyek az elmúlt időszakban a KSH révén vagy egyáltalán az emberek tapasztalata alapján érzékelhetők voltak, vagy a KSH alapján olvasható volt.

Hiába nem akarja ön hallani a statisztikai adatokat, mert fáj önnek, valószínű. El kell mondani, hogy ma több mint 700 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, mint abban az időben, amikor önök adták a kormánykoalíciót, önök kormányoztak. Folyamatosan növekednek a reálbérek 2013 óta, azóta, mióta sikerült abból a gazdasági válságból kivezetni az országot, amibe önök belevezették.

Szeretnék még egy adatot mondani. Az önök időszakában, a Gyurcsány-Bajnai-kormány időszakában a reálbér 2 százalékkal növekedett mindösszesen. Ha a 2010-16 közötti időszak tekintetében akarjuk az akkorival összehasonlítani, akkor ez több mint 20 százalékot jelent, tehát a 2010-16 közötti időszakban több mint 20 százalékkal növekedtek a reálbérek Magyarországon. Ez a különbség az önök kormányzása és a mi időszakunkban végzett gazdaságpolitika, kormányzás között. Míg mi az emberek érdekeit vettük figyelembe akkor, amikor a foglalkoztatáspolitikai irányokat meghatároztuk, és a gazdaságpolitikai előrelépéseket és azokkal kapcsolatos intézkedéseket hoztuk, önök ezt nem tették meg, bizonyítják azok az eredmények, amit önök elértek.

Így van ez egyébként a munkabiztonság tekintetében is. Jelentős ellenőrzések vannak, és ha növekedtek a munkahelyi balesetek, amelyek, sajnos azt kell mondani, minimális tekintetben és mértékben nőttek, ez többek között annak is köszönhető, mint ahogy említettem már, 700 ezerrel többen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 56 2017.10.09. 2:05  53-56

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A szociális célú városrehabilitációs projekt Hajdúhadházon, „A sport, mely egyenlővé tesz” című projekt megvalósításának elsődleges célja a szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület státuszának emelése, a szegregációs folyamatok lassítása és visszafordítása.

A fejlesztés célja a városrész bekapcsolása a város társadalmi-gazdasági vérkeringésébe egyrészt infrastrukturális beruházásokkal, másrészt pedig a helyi identitást, közösségformálást erősítő tevékenységekkel, amelyek alapját a sport iránt jelentkező intenzív igények határozzák meg. A projekt a városrehabilitációs projektelemek és a sportlétesítmények fejlesztése mellett magába foglalja, foglalta a játszótér fejlesztését is.

A projekt megvalósult, jelenleg fenntartási időszakban van. A múlt héten a sajtóban megjelent, hogy belépődíjat szednek a játszótér használatáért. E hírek tisztázására a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium a projekt szabályszerű megvalósítását ellenőrzés keretében vizsgálja. Amennyiben a projektgazda nem a szerződésben vállaltak szerint valósította meg a projektjét, számolnia kell az eljárásrendben meghatározott következményekkel, amelyeket a vizsgálat fog megnyugtatóan tisztázni.

Természetesen, miután itt pénzről van szó, és arról van szó, hogy esetleg nehezebb sorsú embereket hozunk így hátrányos helyzetbe vagy hoz hátrányos helyzetbe, aki pénzt akar szedni, azért azt szeretném megemlíteni, hogy annak idején, amikor önök kormányoztak, vizitdíjat akartak bevezetni anélkül, hogy vizsgálták volna azt, hogy ki tudja‑e mindenki ezt fizetni vagy sem (Közbeszólások az MSZP soraiban: Most meg fizetős az egészségügy! ‑ Ha nincs pénzed, nincs ellátás! - Fél­re­be­szélsz!), vagy arra is szeretnék utalni, hogy annak idején, míg kormányoztak, önök kétszer is tandíjat próbáltak bevezetni a felsőoktatásban, és mind a kettőt a választópolgárok ellenállása hiúsította meg. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 60 2017.10.09. 1:49  57-60

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Örülök, hogy szeretné megválaszolni a kérdésére adandó választ helyettem, de ha lehet, nem azt a választ adom, amit ön az előbb elmondott, hanem kicsit mást. Legfőképpen azért, mert szeretném jelezni önnek, hogy a biztos információk hiányában a spekuláció alkalmas a pánikkeltésre. Kérem, tartózkodjon az ilyen jellegű információ közlésétől, mivel semmilyen konkrét tervet, intézkedést nem ismerünk a francia fél részéről, amely veszélyeztetné a gyár működését. Tehát, kérem, mérlegelje, hogy mit mond, ugyanis a szavaknak, főként a parlamentben elhangzott szavaknak komoly súlya van.

De hogy mekkora súlya van ezeknek a szavaknak, hadd idézzek egy-két gondolatot az önök egyik 2011‑es, majd 2014‑es választási programjából. A 2011‑es választási program multinacionális cégek „túlzott jelenlétéről” értekezett. Aztán a 2014‑es választási programban azt írták ‑ idézem -: „A multik magyarországi tevékenysége számos egyéb járulékos kárt is okozott.” Egy másik idézet így szól: „A multinacionális tőke szabad mozgására épülő globális kapitalizmus modellje megbukott.” Ezek szerint, ha önökön múlna az Opel gyár létesítése, bővítése vagy megtartása, ha az önök kezében lenne a hatalom, amiért annyira remegnek, akkor lehet, hogy az Opel gyárat önök megszüntetnék kormányzati intézkedésekkel? (Bana Tibor: Miket beszélsz?)

Azt kérem önöktől, miután az az utolsó információ, hogy a cégnek egyébként a következő évre is stabil a megrendelésállománya, hogy ne keltsenek pánikot, ne mondjanak olyat, aminek semmiféle valós alapja nincs. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 84 2017.10.09. 2:11  81-84

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az EcoSolifer Modulgyártó Fotovillamos Technológiák Kft. egy projekt keretében körülbelül 1,9 milliárd forint támogatást nyert el, és az összeg kifizetésre került a pályázónak.

A projekt státuszáról, a folyamatban lévő eljárások aktuális helyzetéről a következő tájékoztatást tudom adni. 2016 júliusában az NGM szabálytalansági eljárást indított, amelyre vonatkozóan a kedvezményezett észrevétellel élt. Erre való tekintettel a minisztérium az eljárást meghosszabbította, és a vizsgálat jelenleg is folyamatban van. Abban az esetben, ha a szabálytalansági eljárás „szabálytalanság történt” megállapítással zárulna, a Nemzetgazdasági Minisztérium elrendelheti a szabálytalansággal érintett támogatási összeg visszakövetelését.

Az egyedi kormánydöntés keretében megítélt támogatáshoz kapcsolódó szerződés aláírására 2014 júniusában került sor. A támogató a szerződésben szigorú feltételeket szabott, amit az adófizetői pénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében tett. A támogatási összeg kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a szerződésben rögzített minden feltétel teljesül, amely még nem történt meg, tehát nem történt meg ennek az összegnek a kifizetése.

De ha már sunnyogásról beszélünk, tisztelt képviselő úr, azért szeretném megjegyezni, hogy önök kötésig állnak egy pártfinanszírozási botrányban, és erre nem adnak soha semmiféle magyarázatot. Nem beszélve arról, hogy néhány hete többször megsértették a magyar nyugdíjasokat, őtőlük még bocsánatot nem kértek, úgy, ahogy ön az előbb bocsánatkérésre kérte föl a kormányt. Önök a nyugdíjasoktól, a magyar választóktól nem kértek bocsánatot. Mi ez, képviselő úr, ha nem ez a sunnyogás? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 100 2017.10.09. 2:12  97-100

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ellenzék folyamatos riogatása ellenére minden komoly nemzetközi statisztikai adat azt mutatja, hogy a magyarországi elvándorlás továbbra sem tekinthető magasnak a térségben. Itt tartok a kezemben egy statisztikai kimutatást (Felmutatja.), tanulmányozzák az ENSZ legutóbbi adatait, amely alapján a környéken, nagy térséget jelentő környéken nálunk a legalacsonyabb az ilyen jellegű munkavállalás külföldön, a távolabbi országokban is sokkal magasabb, mint Magyarországon.

A kormány azért nem támogatja a Jobbik béruniós kezdeményezését, mert nem tartja alkalmas eszköznek a magyar bérek emelésére és a nyugati bérekhez történő közelítésére sem. A kormány eddig is és ezután is minden lehetséges eszközzel segíti a magyar béreknek a fejlett uniós országok bérszínvonalához történő közelítését, azonban továbbra is határozott álláspontunk az, hogy a bérfelzárkóztatást nem uniós eszközökkel, intézkedésekkel, hanem a magyar gazdaság fejlesztésével, a termelékenység növelésével lehet elérni, azzal alapozható meg.

A kormány továbbra is ahhoz az állásponthoz tartja magát, hogy a bérek meghatározásának nemzeti hatáskörben kell maradnia, és ennek eredményeképpen az elmúlt időszakban, 2010-től, ha a családtámogatási rendszer adókedvezményeit is beleszámítjuk, ebben az esetben 24 százalékkal nőtt a reálbér Magyarországon. Az utóbbi 7-8 hónapban ez a növekedés több mint 10 százalékos volt reálértékben Magyarországon, és 2022-ig, ha ez a folyamat folytatódik, 40 százalékos reálbér-növekedést tudhatunk magunkénak.

Mi tehát a magyar emberek munkájában, a magyar gazdaság növekedésében hiszünk, nem úgy, mint önök. Önök, akik nem oly régen még uniós zászlót égettek, vagy kidobták az ablakon, most az Európai Unióra akarják a magyar bérek emelését bízni. Mi pont az ellenkezőjét akarjuk, mi a magyar gazdaságban és a magyar emberek munkájában bízunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 62 2017.10.16. 4:23  59-65

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Sajnálom, hogy tájékozatlansága miatt most már sokadszor kell ugyanazt az interpellációra vagy éppen kérdésre adott választ elmondanom, és szembemenve az ön állításaival, állítanom azt, hogy Magyarországon a bérfelzárkózás jelentős mértékben megvalósult az elmúlt hét évben, és az utolsó két évben, 2016-ban és ’17-ben ez felgyorsult. A statisztikai adatok ezt mutatják. Ha kíváncsi a statisztikai adatok fellelésének lehetőségére és helyeire, nagyon szívesen elmondom azt is, hogy mit kell nézni ahhoz, hogy ezek az adatok az önök rendelkezésére álljanak.

Ugyanis a jelenlegi kormány, az Orbán-kormány nagyon komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt időszakban, hogy azokat a hátrányokat, amelyeket egyébként történelmi örökségként tudhatunk itt Közép-Európában vagy Dél-Európában magunk mögött, kompenzálni tudjuk, és azt a hátrányt leküzdjük, amit megörököltünk az 1990-es évek előtti örökségként.

A képviselő asszony által megemlített 2008-as IMF-paktumot követően a 2010-ben hivatalba lépő kormány új és egyik fő célja éppen az előző kormány által megkötött paktum megszorító intézkedéseitől való megszabadulás volt. A kormányzat nagyon jelentős lépéseket tett a bérfelzárkózás és a foglalkoztatás növekedése érdekében. Számtalanszor elhangzott sok-sok adat, hogy több mint 700 ezerrel többen dolgoznak ma, mint 2010-ben, és jelentős mértékben nőtt, ha csak a 2016. év végi adatokat nézzük, a reálbérek értéke is. Ez azt jelenti, hogy 24 százalékkal nőtt a reálbér 2010-től 2016-ig, és ha az idei több mint 10 százalékos reálbér-növekedést nézzük, akkor újabb, körülbelül 10 százalékot kell erre rászámítani, tehát körülbelül 35 százalékkal növekedett 2010 óta a reálbér értéke ebben a hat és fél évben, főként, ha a családi adókedvezményt is ideszámítjuk. Azt lehet mondani, hogy a három- és többgyermekes családokban ez a bizonyos reálbér-növekedés meghaladta az 50 százalékot.

A versenyszférában jelentős lépés volt és a versenyszférán kívül a többi foglalkozási ágban is jelentős lépés volt a tavaly november végi bérmegállapodás, ahol nemcsak jelentős bérmegállapodást kötöttek a szociális partnerek, a munkaadók, a munkavállalók képviselői a kormányzattal, hanem adócsökkentés is bekövetkezett. Ennek egyik következő lépése az, hogy 2018. január 1-től a szociális hozzájárulás adókulcsának a korábban tervezett 2 százalékpontos csökkenése helyett, és ez a törvényjavaslat már itt van a parlament előtt, 2,5 százalékpontos mérséklését kezdeményezzük. Így két év alatt összesen 7,5 százalékponttal fog csökkenni a bérre rakódó teher.

A közszférában a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett életpályaprogramokkal és ágazati bérintézkedésekkel segíti az ott dolgozók és családjaik körülményeit. Például a járási hivatalban dolgozók, a közalkalmazottak esetében ezeket lehet tapasztalni. Ezekkel az emberekkel kell beszélni, és ők is el tudják mondani, hogy jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban a bérük.

De ha már számtalanszor rajtunk kérik számon azt, hogy miért nem teszünk többet a béremelkedésért, a bérfelzárkózásért, ami egyébként történik, és dinamikájában nagyobb, mint a közép-európai államok dinamikája, főként ha a 2016-17-es évet vesszük figyelembe, Nyugat-Európához meg még jelentősebb mértékben zárkóztunk fel, azért meg lehetne kérdezni azt, hogy a jobbikos mintavárosnak tekintett Tiszavasvári költségvetésében az olvasható: „A személyi juttatásoknál tárgyévben a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében általános bérfejlesztésre nem kerül sor.” (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Tehát ha önök a saját városukban ezt teszik, ha véletlenül kormányra kerülnének, mit tennének ezen intézkedések sorában a kormányzati munka során? Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 68 2017.10.18. 6:34  67-80

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elkötelezett a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatás terheinek csökkentése mellett. Ennek megvalósítása céljából számos intézkedést tett és tesz a jövőben is. Ezek közül kiemelkedő a munkáltatót terhelő adó, a szociális hozzájárulási adó csökkentése, amelyet az önök előtt fekvő törvényjavaslat is szorgalmaz.

Az adópolitika az elmúlt években is a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének csökkentésére, valamint az adórendszer egyszerűsítésére fókuszált, amely számos intézkedésben megnyilvánult. Így például a vállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében bevezetésre kerültek egyszerűsített adózási módok, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója, az úgynevezett kata, továbbá a nagyobb vállalkozások által igénybe vehető kisvállalati adó, azaz a kiva. Emellett az elmúlt években a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is folyamatosan bővült. 2016 novemberében a kormány és a versenyszféra állandó konzultációs fóruma között létrejött megállapodás értelmében első lépésként 2017. január 1-jétől a minimálbér 15, a szakképzett-minimálbér, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, és ezzel párhuzamosan a munkáltatói adó 5 százalékponttal csökkent 27 százalékról 22 százalékra.

A megállapodás alapján 2018-ban a minimálbér további 8, a szakképzett-minimálbér 12 százalékkal emelkedik, míg a munkáltatói adó, figyelembe véve, hogy a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában várhatóan meghaladja a 11 százalékot, a minimálisan tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékben, tehát 2,5 százalékponttal csökken. Azaz a makrogazdasági adatok kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy 2018. január elsejétől 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adóval számoljanak a munkáltatók és az önfoglalkoztatók is. Így az önálló indítványban foglalt törvénymódosítások elfogadásával a kormány nem kevesebb, mint 200 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, amiből további 0,5 százalékpontos további adócsökkentés több mint 40 milliárd forintot tesz ki. Ezen túlmenően 2019-től négy éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenhet a munkáltatók adóterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot. A megállapodás eredményeként a magyar adóék 2018-ra a régiós versenytársainkhoz hasonló szintre csökken, 2022-re pedig az adóék alacsonyabb lesz a mostani információnk szerint, mint Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények, mint például a munkahelyvédelmi akció kedvezményei esetében az adókulcs csökkentésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is. Így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 19,5 százalékos teljes kedvezményt vehetnek igénybe bruttó 100 ezer forintig, egyes kedvezmények esetén magasabb plafonig, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adó mértékének 50 százalékában megállapított kedvezményt érvényesíthetnek bruttó 100 ezer forintig, így ez utóbbi esetben az adókötelezettség 9,75 százalékos lesz. Ezáltal a munkaerőpiaci szempontból hátrányos munkavállalói körök, mint például a fiatal pályakezdők, idős, szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatásához továbbra is jelentős kedvezményt nyújt a kormány.

Meg kell említeni azt is, hogy az adókulcs csökkentésével párhuzamosan a törvényjavaslat tartalmazza az egészségügyi hozzájárulás 2017-ben 22 százalékos mértékű kulcsának 19,5 százalékra csökkentését, így például az egyes meghatározott juttatások adóterhe is tovább mérséklődik.

Az önálló indítvány az adórendszer belső összefüggéseire tekintettel módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit is. Mint ismeretes, amennyiben a szociális hozzájárulási adó vagy a jelenleg 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély maga köteles és emellett költség elszámolására nem jogosult, úgy jövedelmét a megállapított jövedelem 82 százalékában kell megállapítani. Az említett közterhek mértékének csökkentésével összefüggésben 2018-tól ezen magánszemélyeknek a számított jövedelem 84 százalékában kell meghatározniuk az adóalapként figyelembe vett jövedelmüket. Kedvezően módosulnak továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is, mivel változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások, például gyed, táppénz alapja megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 90 ezer forintról 94 400 forintra, míg a magasabb mértékű tételes adó megfizetésekor 150 ezer forintról 158 400 forintra emelkedik az ellátási alap, amely tovább növeli e kedvezményes adózási mód előnyét. A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20 százalékról 19,5 százalékra csökken. Az előzőekben elmondottak alapján is látható, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése számos pozitív változást eredményez más adónemek esetében is, ezért is kérem a tisztelt képviselőtársak támogatását és az önálló indítvány elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 80 2017.10.18. 4:40  67-80

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék reagálni a hozzászólásokra, hisz a bevezető felszólalásomban elmondtam, hogy miről szól a tervezet, de néhány felszólalás tartalma olyan volt, amire mindenképpen, úgy gondoltam, néhány szóban, néhány mondatban reagálni kell.

Örülök, hogy Gúr Nándort végighallgathattam sokadszor, hisz 15 percben mindazt elmondta összefoglalva és részletesen, amit az elmúlt hét és fél évben mindig elmondott, amikor 15 percre kapott szót. Szinte szó szerint sikerült felidéznem és felidéznie mindazt, amit eddig a képviselőtársaimmal minden egyes felszólalásában hallottunk.

Viszont hogy mennyire hiteles volt a felszólalása, arra azért szeretnék néhány pontban reagálni. Azt mondta ön, hogy 150-200 ezerrel több közfoglalkoztatott dolgozik ma, mint az önök idejében. (Gúr Nándor folyamatosan közbeszól.) Szeretném önt emlékeztetni, hogy 170 ezer és 180 ezer között van most a közfoglalkoztatottak száma Magyarországon, az önök idejében, az önök kormányzása idején több mint 70 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma. Akárhogy is nézzük, ez vagy matematikai számítási probléma, általános iskola alsó tagozat, vagy pedig túlozni akart úgy, ahogy ön szokott túlozni, vagy félre akarja vezetni az önt hallgató embereket. Ha a 200 ezerből kivonjuk azt a 70 ezret, az 130 ezer, ha a 170 ezerből, akik most dolgoznak közfoglalkoztatottként, kivonjuk a 70 ezret, az 100 ezer, tehát semmiképpen sem 200 ezer fő. Jó lenne, ha a tényekhez jobban ragaszkodna, Gúr képviselő úr.

Számtalan más olyan hozzászólása volt és olyan gondolata volt, amelyik cáfolható, például az, hogy a minimálbér adómentes volt. Az önök idejében sem volt a minimálbér adómentes, mert megadóztatták egy idő után, tehát jobb lenne, ha a tényekhez ragaszkodva mondaná el a hozzászólását legközelebb, és egy picit átnézné, frissítené az ott szereplő adatokat.

Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy nincs piaci hatása ennek a bizonyos adócsökkentésnek, amelyik a bérekre rakódó adók csökkentését jelenti, és az a probléma őszerinte, hogy ennél lényegesen nagyobb adócsökkentést kellett volna végrehajtani. Természetesen az adócsökkentés, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése úgy történt meg, hogy egyeztettünk a piaci szereplőkkel, a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel, akik látták, hogy a magyar költségvetés, a magyar gazdaság mit engedhet meg magának. Ezért történt ez a megállapodás, ezért történt az, hogy összességében 15,5 százalékponttal lehet csökkenteni majd a szochót hatéves távlatban abban az esetben, ha a bérek emelkednek. És a piaci hatásnál mi más nagyobb hatás, mint hogy a bérek többek között az adócsökkentés hatására jelentős mértékben növekedtek, hisz 10 százalékkal növekedtek a reálbérek csak az elmúlt hét hónap tekintetében.

Cáfolnám azt, amit Gúr képviselő úr és Bangóné képviselő asszony mondott, hogy csak a bruttó bérek emelkedtek. 2010-től 2016-ig 24 százalékkal növekedtek a reálbérek, és ehhez kellett hozzászámítani még azt a körülbelül 10 százalékos reálbér-emel­ke­dést, amit én az előbb említettem ez év első hét hónapja tekintetében.

Azt hiszem, Bangóné Borbély Ildikó hozzászólásában is számtalan olyan gondolat volt, amelyet meg lehetett cáfolni, meg kellett cáfolni, és legfőképpen azzal szeretném megcáfolni, amit az előbb is mondtam: ő mondta azt a bizonyos mondatot, fogalmazta meg azt a súlyosnak tűnő mondatot, hogy csak bruttó bért emeltünk, és a nettó bérek nem emelkedtek. Továbbra is azt tudom mondani, már így több alkalommal, amikor őneki is, másoknak ilyen jellegű kérdéseire vagy felvetésére válaszoltam, reagáltam, hogy meg kell nézni a statisztikai adatokat, meg kell kérdezni az embereket. Ha valaki megnézné a statisztikai adatokat, megkérdezné az embereket, mindenki elmondaná őneki, hogy mind a statisztika alapján is kimutatható módon, mind az emberek érzése alapján ‑ mert a fizetési borítékokban több pénz van ‑ jelentős mértékben nemcsak a bruttó bérek, hanem a reálbérek is növekedtek. Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 190 2017.10.24. 2:20  187-194

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Megpróbálok higgadtan válaszolni az ön érzelemtől fűtött kérdésére, hozzászólására reagálva. Természetesen le kell szögeznünk, és az eddigi tapasztalat mindenki számára azt mutatja, hogy a kormány megbecsüli és tiszteli a magyar nyugdíjasokat, ezért folyamatosan azon dolgozik, dolgozunk, hogy a magyar nyugdíjrendszer biztonságos, stabil, kiszámítható legyen, és a nyugellátás értékmegőrzése biztosított legyen.

Szeretném emlékeztetni arra, hogy mi történt ennek érdekében az elmúlt időszakban. Például az, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét folyamatosan megőriztük, és amiről ön lekicsinylően szólt, azzal kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy 2010 óta a nyugdíjak vásárlóértéke közel 10 százalékkal nőtt; szeretném hangsúlyozni, hogy a vásárlóértéke, és nem a nominális értéke.

Garantálja a törvény azt, hogy ha az éves infláció magasabb lesz a tervezettnél, akkor nyugdíjkorrekciót biztosítunk, és január 1-jéig visszamenőleg megkapják a nyugdíjasok azt a pénzt, ami a tervezett és a tényleges infláció közötti különbséget jelenti. És 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak idén decemberben is a nyugdíjasok. Tehát ahogy a gazdaság lehetővé teszi, a magyar kormányzat folyamatosan biztosítja azt a vállalását, hogy legalább a reálértékét megőrzi a nyugdíj, a mindenki által megkapott nyugdíj. De ahogy említettem, az elmúlt időszakban reálértékben jelentős mértékben, közel 10 százalékkal nőtt.

Azt is szeretném elmondani, hogy a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően most van először lehetőség a törvény alapján a nyugdíjprémium juttatására.

Ez azt jelenti, hogy a 80 ezer forinttal vagy ennél magasabb ellátással rendelkező nyugdíjasok 12 ezer forint egyszeri kifizetést kapnak, akik pedig 80 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak, azok ennek az arányos részét kapják meg, és ezt a bizonyos korrekciót egy törvény által megállapított képlet alapján kell kiszámítani.

A következő egy percben majd folytatom. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 194 2017.10.24. 1:14  187-194

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nehéz önre reagálni, mert frázisokat pufogtat, olyan mondatokat mond, amelyek semmiféle adatot nem tartalmaznak, csak megfogalmaz valamit, belekiabál a levegőbe, az éterbe, és valami olyat követel, aminek esetleg még a gazdasági alapja sincs meg. De azért szeretnék önnel néhány adatot közölni.

Körülbelül 2,2 millió öregséginyugdíj-jogo­sult­sággal rendelkező nyugdíjas van ma Magyarországon, és ehelyett 2,7-2,8 millió olyan ellátásban részesülő ember kapja ezt a bizonyos nyugdíjprémiumot, aki nem közvetlenül öregséginyugdíj-ellátásban ré­szesül, hanem nyugdíjjellegű ellátásban. Ezzel is megpróbáljuk megbecsülni azokat az embereket, akik jó néhány évet vagy jó néhány évtizedet eltöltöttek a munkaerőpiacon, éppen azért, mert már hozzájárultak a gazdaság fejlődéséhez, a társadalom előrejutásához. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mindez a kormány megbecsülését is kifejezi a nyugdíjasok iránt. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 30 2017.10.30. 4:15  27-33

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyjából tudom a kérdések tartalmát, hiszen nem tudom, hányadszor több tucatszor teszi fel hasonló témakörben a kérdéseit, vagy próbálja feszegetni azt a kérdéskört, amit most is feszegetett. Érdekes önt hallgatni, önöket, szocialistákat hallgatni, amikor a magyar munkavállalókról értekeznek, de ne feledjük el, hogy az önök kormányzása idején ebben az országban körülbelül 750 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint ma. Az MSZP-kormány pedig sok esetben munka helyett csak segélyt adott. Emlékeztetném képviselő urat arra, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok teljes hivatali ideje alatt mindösszesen 2 százalék volt a nettó reálkereset-emelkedés.

Mindemellett felhívnám a figyelmét arra is, hogy a munkanélküliség a rendszerváltás óta még soha nem volt annyira alacsony, mint a mai napokban. A bővülő foglalkoztatás mellett a munkavállalói jövedelmek növekedése is kiemelkedőnek tekinthető. 2010 és 2016 között a családi adókedvezményekkel együtt a reálbérek közel 24 százalékkal emelkedtek az országban, és az idén az év első nyolc hónapjában is több mint 10 százalékkal emelkedett a reálbér.

(14.20)

Ha ezt az egész évre kivetítjük, akkor hét év alatt a bérek vásárlóértéke közel 36 százalékkal növekedett. Emlékeztetni szeretném önt arra is, hogy az önök idejében ‑ most nemcsak a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokról beszélek, hanem a 2002 és 2010 közötti időszakról, azaz egy évvel hosszabb időszakról, mint a mostani két Orbán-kormány időszaka ‑ a reálbérek mindösszesen 14 százalékkal növekedtek, ez volt az önök teljesítménye, tehát 2002 és 2010 között, az önök idejében mindössze 14 százalékkal növekedtek a reálbérek. Úgy, hogy közben az életpályamodellek segítségével, az életpályaprogramok se­gít­ségével a közszférában is jelentős mértékben emel­kedtek az elmúlt időszakban a bérek akkor, ami­kor a gazdaság lehetővé tette a közszférában való bér­emelést. Ez az elmúlt időszakra, az elmúlt egy évre vetítve azt jelenti, hogy több mint 10 százalékkal növekedtek a bérek a közszférában, majdnem azt lehet mondani, hogy a reálbérek emelkedésének húzóágazata a közszférában volt.

Természetesen fennállnak ma is sajnos örökségképpen és az örökségből eredően a területi bérkülönbségek, de az elmúlt időszakban ez a különbség jelentős mértékben csökkent. Ott növekedtek jobban a bérek, azokon a területeken, földrajzi térségekben növekedtek jobban a reálbérek, ahol lényegesen alacsonyabbak voltak a bérek, mint az ország más területén. A területi bérkülönbségek tehát jelentős mértékben csökkentek, többek között a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására, az elmúlt év végén hozott adócsökkentés és bérmegállapodás hatására.

Természetesen az a kritika, amit ön megfogalmazott a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói javadalmazási rendszerének megújításáról, messze elkerüli a valóságot, mert abban az időben, amikor szükség volt arra, hogy behatároljuk, limitáljuk az ott megszerezhető vezetői bérek nagyságát, akkor ezt meg kellett tenni. Éppen azért, mert a versenyszféra követeli azt, hogy jó minőségű munkát adjanak a vezetők is, így az állami szférában dolgozóktól is elvárható ez, utána kellett természetesen úgy emelnünk ezt a bért, hogy közben a premizálást beszűkítettük, tehát az alapbérben kapják meg a bért a vezető munkavállalók úgy, hogy közben nagyon komoly ellenőrzését valósítottuk meg az ott elérhető bér mellett az ottani teljesítménynek is. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Úgyhogy, képviselő úr, azt szeretném mondani, hogy az elmúlt időszakban a számok, a tények, az intézkedések pontosan azt cáfolják, amit ön rendszeresen kritikaként megfogalmaz a kormányzat munkájával szemben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 36 2017.10.30. 4:13  33-39

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy kinek a szájából hangzik vagy éppen hangzott el az előbb hazugság, arról nem szeretnék vitát nyitni, de ha már szóba hozta a bevándorlást, mindenképpen szeretném azt mondani, hogy egy értelmezési kérdés: el kell olvasni és egyébként minden nyilatkozatot pontosan értelmezni, hogy mi van a mondatokban, mit lehet kiolvasni a mondatokból, mert soha nem mondta Varga Mihály úr azt, amit ön próbált tőle idézni.

Teljesen félreértette, teljesen rosszul mondta el azt, amit ön az előbb itt idézett. Szó nem volt erről az ővele készült interjúban.

De ha már egyszer a bevándorlást szóba hozta, engedje meg, hogy a következőkről tájékoztassam. Ha éppen nem olvasta volna az ön pártelnökének a nyilatkozatát, Vona Gábor beszélt arról, hogy el lehet gondolkozni a kvótán. Idézem az önök elnökének a nyilatkozatát, így szól: „A kvótarendszer is felmerült már, ugye, hogy a kvóták alapján szétosztjuk a bevándorlókat, és amíg ez, mondjuk, párezer emberről szól, addig azt mondom,” ‑ mondja az önök elnöke ‑ „hogy oké, ezen lehet gondolkozni.” (Balla György: Gratulálok! ‑ Felzúdulás a Jobbik soraiban.) Felvétel van róla, szerintem nézzék meg, és értelmezzék ezeket a mondatokat is. Úgyhogy, arról, hogy ki mit mondott, ki mit akar, lehet egy külön vitát nyitni.

Természetesen szeretnék a kérdés tartalmi részére is visszatérni, de mindenképpen szükségesnek tartom a fogalmakat tisztázni, mert úgy tűnik, a képviselő úr nem tesz különbséget az illegális migráció, a külföldi befektetők és a munkavállalási célból Magyarországon dolgozó, harmadik országból származó külföldi állampolgárok között. Ez utóbbiak azok, akik hivatalos munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak Magyarországon, és akiket vendégmunkásoknak nevezünk. Ennek semmi köze nincs sem az általános migrációhoz, különösen annak illegális formájához, amit a kormányzat határozottan, szeretném kiemelni, határozottan elutasít.

(14.30)

Mint ahogy a megnevezéséből is kiderül, a vendégmunkások csak átmeneti ideig, munkavégzés céljából tartózkodnak Magyarországon, és a munkavállalási engedély érvényességének lejártát követően elhagyják az országot. Ők csak korlátozott számban kaphatnak munkavállalási engedélyt, hiszen a magyar munkaerőpiacot kvóta védi, amit a hazai vállalkozások messze nem használnak ki. Ez a bizonyos mennyiség, az a szám, amelyik megmutatja, hogy egy-egy évben hány harmadik országbeli munkavállalót lehet vendégmunkásként foglalkoztatni, 2004-ben 65 ezer volt, és ennyien is dolgoztak körülbelül Magyarországon. Jelen pillanatban ez a kvóta 50 ezer, és 10 ezren dolgoznak harmadik országbeli munkavállalóként ma Magyarországon. (Dr. Apáti István: Köszönjük.)

Tehát amit ön itt próbál riogatásképpen leírni, az semmiféle veszéllyel nem jár. Mindig is voltak vendégmunkások, minden országban és Magyarországon is voltak, mint ahogy mondtam, 2004-ben 65 ezer volt a számuk, a tavalyi évben 10 ezren dolgoztak körülbelül Magyarországon. Tehát nem kellene sem a számokat félreértelmezni, és nem kellene olyan gondolatokat megfogalmazni, sugalmazni, aminek semmiféle valóságalapja nincs.

Mi mindenképpen magyar munkavállalókkal szeretnénk megoldani azokat a foglalkoztatási problémákat, feszültségeket, ami a munkaerőpiacon van, magyar munkavállalókat szeretnénk a magyar munkahelyekre. Ennek érdekében alakítottuk át a szakképzést például azzal, hogy a második szakma megszerzése is ingyenessé vált. És olyan felnőttképzési intézkedések történtek és a felnőttképzésben olyan változások történtek, amelyek segítségével ez megoldható. Ennek egyik eszköze például (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a közfoglalkoztatásból való, elsődleges munkaerőpiacra való átvezetés, amelynek az eredményeképpen tavalyról idénre körülbelül 40 ezerrel kevesebben dolgoznak a közfoglalkoztatásban. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 240 2017.10.30. 4:29  237-248

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! En­gedjék meg, hogy a vitában elhangzott néhány véleményre reagáljak. A kormánynak változatlanul az az álláspontja, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet új eszközt, illetve szabályozási modellt jelent, amely a foglalkoztatást segíti elő. Álláspontom szerint ez a foglalkoztatási forma hasznos mind a gazdaság, mind pedig a nyugdíjasok számára. Reményeink szerint a gyakorlat is visszaigazolja a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet céljának megvalósulását.

Meg kell jegyezni, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő személyek nem kizárólag a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjaként foglalkoztathatók. Az összes körülmény mérlegelését követően mindenki maga választhatja ki a számára legmegfelelőbb foglalkoztatási formát. Felhívom a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti törvény csupán a speciális szövetkezeti formákra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A szövetkezetre mint szervezeti formára vonatkozó általános rendelkezések a polgári törvénykönyvben találhatók. Ez azt jelenti, hogy minden olyan kérdésben, amelyre vonatkozóan a szövetkezeti törvény speciális szabályt nem tartalmaz, abban a polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! El szeretném oszlatni azt a tévhitet, miszerint a nyugdíjas-szövetkezet tagja az öregségi nyugdíjával fog helytállni az általa okozott kárért. A polgári törvénykönyv szabályai sze­rint a szövetkezet tagjának kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag által harmadik személynek okozott károkozás esetén a nyugdíjas-szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.

Szintén egyetemleges a nyugdíjas-szövet­ke­ze­tek­nek és a szolgáltatás fogadójának a felelőssége a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagoknak okozott kárért. A nyugdíjas tag károkozása esetén tehát a nyugdíjas-szövetkezet mint jogi személy és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek. A nyugdíjas tag csak a vagyoni hozzájárulás teljesítésére köteles, a tagnak nincs mögöttes felelőssége. A nyugdíjas tag tehát nem köteles a szövetkezet kötelezettségeiért helytállni, tehát nem fordulhat elő az, hogy a nyugdíjas a nyugdíjával, a vagyonával álljon helyt.

(18.30)

Bízom abban, hogy sikerült eloszlatnom azokat a kételyeket, amelyek a törvényjavaslat vitája során egyes hozzászólásokban megfogalmazódtak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a szövetkezeti törvényben szabályozott közérdekű nyug­díjas-szövetkezetben részt vevők jogosultsági körét egészíti ki az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel, valamint ezzel összefüggésben módosítja a kapcsolódó ágazati törvényeket. A törvényjavaslat célja tehát annak megteremtése, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekben részt vevőket megillető kedvezmény az átmeneti bányászjáradékban részesülőkre is kiterjesztésre kerüljön. A nyugdíjas-szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás tehát közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy a tagoknál fel­hal­mozódott tudás, szakmai tapasztalat, élettapasztalat ne vesszen kárba, hanem hasznosuljon. Ezek az ál­lampolgárok a nemzetgazdaság számára egy sok ez­res létszámú, megbízható, nagy tapasztalattal ren­delkező munkaerő-tartalékot jelentenek.

Úgy véljük, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülőknek a nyugdíjas-szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatásba való bevonása által csök­ken­het a munkaerőpiacon tapasztalható mun­ka­erő­hi­ány, pótolható a gyakorlat által hiányolt szak­ér­te­lem, szaktudás. Ezzel a lehetőséggel kívánja a kor­mány elismerni a bányászok nehéz körülmények között végzett évtizedes munkáját is.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány álláspontja sze­rint a törvényjavaslat méltányosan jár el a bá­nyász­járadékban részesülőkkel, így teljes mértékben összhangban áll a kormányzati törekvésekkel. Előre is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak az ellen­zéki pártoknak, akik a törvényjavaslat tartal­má­ból indultak ki, és a hozzászólásukban jelezték, hogy szavazataikkal támogatni fogják a törvényjavaslat elfogadását.

Kérem, hogy a kormány által támogatott tör­vény­javaslatot mindannyian, önök is támogassák azzal, hogy igen szavazattal fogják majd azt a bizo­nyos gombot megnyomni.

Köszönöm szépen a fi­gyel­müket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 96 2017.11.02. 0:28  93-106

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosításáról szóló T/18008. számú önálló képviselői indítványt, amit dr. Gulyás Gergely, dr. Répássy Róbert és Bartos Mónika képviselőtársaink nyújtottak be, a kormány nevében támogatom. Köszönöm szépen.