Készült: 2020.07.07.21:25:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2017.11.20.), 20. felszólalás
Felszólaló Cseresnyés Péter (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt lehet mondani ez után a felszólalás után is, hogy a Jobbik szájából egyszerre fújnak hideget és meleget. Éppen amit gondolnak, adott pillanatban mondják, aztán lehet, hogy a következő pillanatban egy másik dolgot mondanak.

Mert akkor, amikor számonkérnek a kormányon intézkedéseket… ‑ erre majd szeretnék kitérni, hogy milyen eredményes intézkedések történtek foglalkoztatáspolitika, béremelés területén az elmúlt időszakban, és szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy vannak olyan települések, egyiknek el is hangzott a neve, ahol önök adják a polgármestert. Ott bizonyíthatták volna (Z. Kárpát Dániel: Miről beszélsz?), hogy egyébként, ha hatalomban vannak, ha az önök kezében van az irányítás (Gyöngyösi Márton: A gazdaságot nem a polgármester irányítja! ‑ Dr. Rétvári Bence: Ózdra gondol!), tudnak‑e valamit tenni az ott élő emberek érdekében. (Gyöngyösi Márton: A minisztérium dolga lenne…) Tiszavasváriban az ország egyik legnagyobb munkanélküliségét tudjuk megállapítani. Ez természetesen az önök hibája is, mert önök tudnának ott legjobban segíteni az ott élő embereknek.

De visszatérve az ön által felvetett kérdésre és té­mákra (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), szeretnék reagálni (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) például arra, hogy mekkora a Magyarországról való kivándorlás munkaszerzés okán. Én többször ajánlottam már az önök figyelmébe is egy 2016-os ENSZ-felmérést, ahol bemutatták azt, hogy az Európai Unió országaiból hányan mennek külföldre munkát vállalni, vagy éppen hányan élnek időlegesen, hosszabb-rövidebb ideig egy másik országban. (Gyöngyösi Márton: Csak nem kényszerből, államtitkár úr!)

A térség egyik olyan országa Magyarország, amelyik a legkevesebb embert bocsátotta ki külföldre azért, hogy munkát vállaljanak. ENSZ-felmérésről van szó természetesen. (Gyöngyösi Márton: Csak nem kényszerből!) Amikor vitatkoznak velem most itt bekiabálva a mögöttem lévő sorokból, nem velem vitatkoznak, hanem egy ENSZ-felméréssel. A térségben nálunk a legalacsonyabb az országot munka szempontjából elhagyók száma, sőt azt lehet mondani, hogy Nyugat-Európában is jó néhány olyan ország van, ahonnét többen elmentek munkát vállalni más országba, mint Magyarországról. Tehát nem igaz az, hogy tőlünk rohamosan növekedő módon és mennyiségben mennek el az emberek dolgozni. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) Sőt, az adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban, köszönhetően a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek, az emelkedő béreknek, jelentős mértékben jönnek vissza az emberek azok közül, akik munkát vállaltak Nyugat-Európában.

Úgyhogy a különbség a kifelé menők és a visszajövők között jelentős mértékben csökkent, lassan azt lehet mondani, hogy ez a különbség kiegyenlítődik. Ez többek között annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedtek a bérek. Amíg a 2013-2014-2015-ös évben 4-6 százalékkal emelkedtek Magyarországon a bérek, az elmúlt másfél-két évben jelentős mértékben, ezt a mértéket jóval meghaladó mértékben emelkedtek a bérek, és nem a bruttó bérek, nem a nominálbérek, hanem a reálbérek. Ez azt jelenti, hogy 2010-2016 között körülbelül 24 százalékkal emelkedett a reálbér Magyarországon, ez már sokakat itt tartott vagy éppen visszahívott Magyarországra, és az utóbbi egy évben, köszönhetően a 2016-os év végi hatéves bérmegállapodásnak, az elmúlt évben több mint 10 százalékkal növekedtek a reálbérek, és jelentős mértékben növekedtek a versenyszférában a reálbérek, abban a versenyszférában, ahol egyébként a foglalkoztatás döntő hányada megtörtént.

Így azt lehet mondani, hogy 2010 óta egészen 2017 szeptemberéig, amíg az utolsó adat rendelkezésünkre áll, közel 34-35 százalékos reálbér-emelkedés következett be Magyarországon; egyrészt a versenyszférában, másrészt azon a területen, amit Rétvári Bence államtitkár úr is említett, például a pedagógusbér-emeléseknél és más olyan területeken történő béremeléseknél, ahol a kormányzatnak ráhatása volt. Hisz a rendvédelmi dolgozóknak, az egészségügyben dolgozóknak, a szociális területen dolgozóknak a bére is emelkedett az elmúlt időszakban. Így mondhatjuk azt, hogy az elmúlt 6-7 évben körülbelül 34-35 százalékkal növekedtek a reálbérek.

És a foglalkoztatás: 2010 óta több mint 700 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint előtte, és több mint 500 ezer fővel növekedett a versenyszférában foglalkoztatottak száma, tehát döntő hányada ebben a szférában tudott elhelyezkedni az elhelyezkedő dolgozóknak. Úgyhogy cáfolom mindazt, amit ön mondott. (Z. Kárpát Dániel: Az nem ugyanaz!) Azt gondolom, saját udvarukban kellene rendet tenni, tisztelt jobbikos képviselő úr, és ne bennünket számonkérni (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Z. Kárpát Dániel közbeszól.) azoknak a pozitív eredményeknek a tekintetében, amiket az elmúlt időszakban a statisztika kimutat, és egyébként európai uniós államok (Z. Kárpát Dániel: Stadion, nem statisztika!), az Európai Unió és a hitelminősítő intézetek is elismertek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai