Készült: 2021.09.17.11:30:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

125. ülésnap (2011.10.27.), 170. felszólalás
Felszólaló Vágó Sebestyén (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:22


Felszólalások:  Előző  170  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nekem is lenne néhány megjegyzésem a 2012. évi költségvetés tervezetéhez. A költségvetési tervezet véleményünk szerint az a törvény, ami tulajdonképpen lemezteleníti a kormányt, lemezteleníti a kormánypártokat, a tényleges irányokat, illetve a tényleges tervezett lépéseket megmutatja.

De mielőtt ebbe belemennék, egy tegnapi esetre, a vita során elhangzott mondatra szeretnék reagálni, ami alátámasztja azt, amit mi gondolunk a kormányról, illetve a kormánypártokról. Mi azt gondoljuk, hogy a kormány - lehet, hogy már elcsépelt kifejezésnek tűnik - a gazdagok kormánya, a felsőbb rétegek kormánya. Sőt, tegnap megtudtuk azt a KDNP kommunikációs szakemberétől, országgyűlési képviselőtől, Pálffy Istvántól, hogy nemhogy a gazdagok kormánya, hanem önmaga kormánya is, ugyanis ő azt mondta a tegnapi felszólalásában, hogy a Fidesz-KDNP kormánya. Véleményem szerint egy kormány nem két pártnak, két frakciónak a kormánya kell hogy legyen, hanem egy országnak, egy nemzetnek, jelen esetben, mondjuk, a Magyar Köztársaságnak a kormánya kell hogy legyen. Elképzelhető, hogy ez csak egy véletlen elszólás volt, de én ezt freudi elszólásként értelmeztem, és sejteni véltem mögötte az igazságot.

Ma a vita során nagyon sok esetben hallottuk azt, hogy a kormánypártok, illetve a kormány célja a költségvetéssel - szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti szempontból tekintve a célja az -, hogy az intézményi, gyermekjóléti, gyermekvédelmi elhelyezést, a gyermekvédelmi intézkedéseket csökkentse, a családban igyekezzen tartani a gyermekeket, illetve a nevelőszülői hálózat fejlesztésével ezt az alternatív megoldást lehessen választani. Mindez szép és jó, egyébként ez a gyermekvédelmi törvényben benne is van, hogy a cél a gyermekek családban tartása, csak a számok nem egészen ezt mutatják. Mert igaz, hogy megmagyarázhatjuk azt, hogy az intézményi költségtérítés, tehát az intézményekre fordított összeg miért kevesebb ennek a magyarázatnak a tükrében, de ennek a magyarázatnak a tükrében nem tudom megérteni azt, hogy például a megyei gyermekvédelmi szakszolgálat, amelyik alá tulajdonképpen a nevelőszülői hálózat is tartozik, miért kap kevesebb pénzt a költségvetésből, mint a tavalyi évben.

Ugyanígy elmondhatnám azt is, hogy a gyermekjóléti szolgálatoknak, a gyermekjóléti szolgáltatásnak miért kell kevesebb pénzből gazdálkodnia, mint az előző évben, hogyha a gyermekek családban maradását szeretnénk támogatni. Véleményem szerint egy jól működő, nem - akár az egyedi családgondozó szintjén - túlterhelt családgondozókkal működő gyermekjóléti szolgálat lehet az az eszköz, amely hatékonyan felléphet azért, hogy a gyermekek a családban maradhassanak. Kisebb költségvetésből ez valamilyen szinten nehezebben mehet.

Vagy hogyha az egyéb változtatásokat vesszük: ha vesszük azt például, hogy felháborítónak tartja a kormány azt, hogy gyermektartási díj megelőlegezésére túl sokat költ az állam. De könyörgök, milyen összegekről beszélünk? Itt a törvénytervezetben a költségvetéshez kapcsolódóan - tudom, hogy ez másik vitanap lesz, de a költségvetésben is szerepel ez a tétel, a csökkentett összeg - a mindenkori öregségi nyugdíj 50 százalékában maximálja majd a juttatható, kifizethető gyermektartásdíj-megelőlegezést.

Ez milyen mértékben szolgálja a gyermekek családban tartását? Milyen mértékben szolgálja azt, hogy ha egy egyedülálló szülő, legyen az apa vagy anya - de egyébként legtöbb esetben az anyáról beszélhetünk -, nem tudja a volt férjétől vagy volt feleségétől, illetve a gyermeke édesanyjától vagy édesapjától a gyermektartási díjat megkapni, kikövetelni tulajdonképpen, akkor hogyan várhatjuk azt el, hogy foggal-körömmel ragaszkodjon a gyermekéhez, hogyha a mindennapi megélhetése veszélybe kerül ennek az összegnek a kiesése miatt? És itt gyermektartási díjnál általában nem erről a 14 250 forintról beszélünk, hanem kalkulálhatunk sokkal magasabb összeggel is sok esetben, ugyanis nagyon jól tudjuk, hogy az egy szülőre jutó, a gyermek eltartására vonatkozó kötelezettség többszöröse is lehet ennek az összegnek. Tehát véleményem szerint ez sem szolgálja azt a célt, hogy a gyermekeket próbáljuk meg a családban tartani.

Akkor, hogyha az összes szociális, szociálpolitikai intézkedést vesszük, szembeállítva a költségvetést az ígéretekkel, érdekes dolgot fedezhetünk fel. Ez pedig az, hogy nagy csinnadrattával megszületett az NSZK még idén tavasszal - ez a nemzeti szociálpolitikai koncepció -, jöttek az ígéretek, hogy a szolgáltatási törvény megszületik még idén ősszel, ehhez képest ebből még semmit nem látunk, és a költségvetés sem azt mutatja, hogy egy fenekestül felforgatott szociális ellátórendszerrel, illetve szociálpolitikai rendszerrel találnánk szembe magunkat. Tehát akár azt is kérdezhetném a költségvetési törvény kapcsán, hogy hol van az új szolgáltatási törvény, mi lesz a szociális törvénnyel, mi lesz a gyermekvédelmi törvénnyel.

Még egy-két példa: az egyik az, hogy próbáljuk erősíteni azt a rendszert, ami nem intézményesített formában oldja meg a szociális, illetve gyermekvédelmi problémákat, akkor arra gondolhatnánk, hogy a kormánynak célja a szociális alapellátás, a szociális alapszolgáltatás fejlesztése. Ugyanis ez az a rendszer, amelyik elősegítheti az intézményesítés elkerülését. Ehhez képest a többcélú kistérségi társulások finanszírozása csökken. Nagyon jól tudjuk, hogy az esetek nagy részében a szociális alapellátásokat ezek a többcélú kistérségi társulások látják el.

Vagy beszélhetünk akár a hajléktalankérdésről is; amikor a szabálysértési törvény módosításának a vitája volt, akkor kormánypárti képviselőktől nagyon sokszor hallottuk azt, hogy igen, ez a rendszer felújításra szorul, igen, ezeket a problémákat meg fogjuk oldani, igen, tudjuk nagyon jól, hogy a szankcionálás csak akkor vezethető be, hogyha mögötte egy jó ellátórendszer működik. Ehhez képest a hajléktalanellátó rendszer fejlesztésére úgy külön tételként semmit nem látok a költségvetésben, pedig ha azt mondjuk, hogy ezt a rendszert meg szeretnénk újítani, ezen a rendszeren javítani szeretnénk, ezt a rendszert működőképessé szeretnénk tenni ahhoz, hogy a szankciórendszert nyugodt lelkiismerettel bevezessük, akkor azoknak a tételeknek legalábbis szerepelnie kellene a költségvetés tervezetében.

Röviden ennyit szerettem volna elmondani; a lényeg az, hogy megint óriási rendszer-átalakításokról beszélünk, megint óriási rendszer-átalakításokat kapunk ígéretként, ehhez képest a számok és a költségvetési törvény tervezete nem ezt tükrözi.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  170  Következő    Ülésnap adatai