Felszólalás adatai

DR. SÜMEGHY CSABA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Gúr képviselőtársam, a többségi vélemény elmondója olyan mértékben meglepett, hogy a kártyát is elfelejtettem betenni meglepetésemben. Ugyanis a foglalkoztatási bizottságban merőben más dolgok hangzottak el, mint amit Gúr képviselő úr elmondott. Ő valóban elmondta ezt a véleményét tegnap is meg ma is, de el kell mondjam, hogy a foglalkoztatási bizottság nagy csodálatát fejezte ki amiatt, hogy a Pénzügyminisztérium úgy megy el a nyolc hónap múlva esedékes EU-csatlakozásunk mellett, mintha ez nem is történne meg.

Gyakorlatilag az adótörvényekből nem köszön vissza az, hogy a magyar állampolgároknak esélyegyenlőséget adjon az európai uniós országokkal kapcsolatban, hogy a magyar vállalatok, a magyar vállalkozók versenyképességét növelje, megkönnyítve ezzel a beilleszkedést. Hiszen közismert, hogy a magyar állampolgárok is, a magyar vállalkozások és vállalatok is hátrányban vannak a csatlakozás időpontjában és azt követően is.

El kell mondanunk, hogy egy nagy igazság van Gúr képviselő úr, illetve a többségi véleményt megfogalmazó képviselőtársam véleményében: igen, ez a törekvés, ez az adótörvény az igazságosságot próbálta szolgálni, mégpedig azt az igazságosságot, hogy Magyarország valamennyi állampolgárának egyformán súlyosbodjon a helyzete, egyformán romoljon az életérzése. Ezt, úgy gondolom, sikerült elérni. Nézzünk egypár számot, amivel ezt alá lehetne támasztani!

Nézzük mindjárt a magyar állampolgárok helyzetét, legalábbis egy jelentős rétegre, de a többi rétegre is ez vonatkozik, akiknek a nagy dérrel-dúrral beharangozott szja-csökkentését 20 százalékról 18 százalékra tulajdonképpen azonnal el is intézték azzal, hogy elvették ezt a csökkentést azáltal, hogy a tb-járulék leírhatóságát megszüntették. Ugyanakkor olyan pluszterheket tettek be, amelyek nem azt eredményezik, hogy az állampolgárok alapvető helyzetét szabályozó szja 18 százalékos csökkentő hatása érvényesüljön, hanem pont ellenkezőleg, egyéb jogszabályok által az állampolgárok lényegesen kellemetlenebb és nehezebb helyzetbe kerüljenek.

Beszéljünk egypár dologról nagyon gyorsan! Beszéljünk arról, hogy megemelik az energia árát, a jövedéki adót, ami nyilvánvalóan jelentős árdráguláshoz vezet. A lakosságot érzékenyen fogja érinteni az is, hogy az élelmiszer ára várhatóan fölmegy; a lakosságot fogja sújtani az is, hogy az utazási kedvezmények jelentősen változnak, természetesen a lakosság kárára. És aki gépkocsit használ, hála istennek, Magyarországon az állampolgárok eljutottak már erre a szintre, a súlyadó, az egyéb terhek mind-mind sújtják jelentős mértékben a lakosságot. Tehát elmondható, hogy nincs Magyarországon olyan társadalmi réteg, beleszámítva sajnos a nyugdíjasokat is, akiket ez az adócsomag ne hátrányosan érintene.

Nézzük egypár szóval a vállalatokat! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy az ellentétes oldalon lenne egy olyan képviselő, aki föl merne állni és azt mondaná, hogy becsületszavamra, a magyar vállalkozók jó adókondícióban vannak, a magyar vállalkozók terhei tűrhetőek, elviselhetőek. Ugye, ezt nem mondják önök sem, mert ekkora hazugságot már senki nem merne kimondani. Nézzük a tényeket! Több bizottsági előadó fölsorolt egypár olyan témát, ami való igaz, és amit a Fidesz is elismer. A társasági adó csökkentése 18 százalékról 16 százalékra, néhány kedvezmény a beruházásoknál, a helyi adók leírhatóságának kérdései, és egyebek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha összeadjuk, ezeknek a hatása elenyésző. Ez a magyar vállalatok és vállalkozások versenyképességét nem befolyásolja. Ez nem olyan intézkedés, amire hivatkozni lehet, hogy ezzel megoldottuk a versenyképességet. Ugyanakkor, az idő hiánya miatt már röviden sorolom a magyar vállalatok tőkeszegénységét, a magyar vállalatok hitelképtelenségét, azt, hogy a magyar vállalkozóknak ugyanazon okok miatt, mint a lakosságnak, lényegesen magasabb elvonásokkal kell a jövőben szembenézni, amit még lényegesen tetéznek olyan kitalált adók, mint a környezetterhelési díj, mint az energiaadó; tulajdonképpen csináltak egy olyan csapdát, amivel tovább fog nőni az a mutató, hogy Magyarországon jelenleg az egy órára eső munkaerő költsége 54,7 százalékkal nőtt. Csak példaként említeném meg, hogy ez Csehországban 41, Szlovákiában 35 és Lengyelországban 18,1 százalék.

Úgyhogy összességében úgy gondolom, nemcsak hogy nem egyeztettek a társadalmi érdekképviseletekkel, hanem ez az adó nem a juttatásokat, hanem az elvonásokat tartalmazza.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)