Készült: 2019.11.12.12:26:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

287. ülésnap (2006.02.13.), 16. felszólalás
Felszólaló Gyurcsány Ferenc
Beosztás miniszterelnök
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 9:05


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Parlament! Hölgyeim és Uraim! (Tállai András: Zenét!) Az a dolga a politikusoknak - és ezt tartom helyénvalónak -, hogy olyan programot adjanak az országnak, amely programban sok millió ember, lehetőség szerint mindenki, benne lássa a maga életének kiteljesülését, gyermekei életének emelkedését, egy jobb, egy élhetőbb ország megvalósulását. És az a dolga a politikusoknak, hogy ne egyszerűen csak tudják, hogy az a program, amit ajánlanak, az végrehajtható program, hanem mélyen átélve higgyék is, és ha más nem, az adjon alapot erre a hitre, hogy évek vagy évek hosszú sora óta ugyanabban az irányban keresik az ország számára a boldogulás, a felemelkedés lehetőségét.

Igen, szenvedélyesen hiszem, hogy Magyarország számára csak az a politika a járható út, amelyet ma szocialisták és liberálisok közösen ajánlanak. Szentül hiszem, hogy nem épül abból politika, hogy a lehető legrosszabb, időnként szégyellt előítéleteinkre alapozva megpróbálunk a nehézségekből való kilábaláshoz kapaszkodókat nyújtani az embereknek, de úgy, hogy mindenki tudja, hogy modern ország, Európára nyitott ország, sikeres ország nem épülhet ebből. Nincs olyan ország, hölgyeim és uraim, amely azzal tudott volna Közép-Kelet-Európában sikeres lenni - tessék visszagondolni ennek a nemzetnek az utolsó másfél évszázadára! -, hogy azt szajkózta, hogy nincsen helye idegeneknek ebben az országban. Azt állítom, hogy aki ezt mondja - és az ellenzék nagyobbik pártjának vezére szívesen és ismétlően idegenekről és idegen tőkéről beszél -, az az országnak rosszat akar, még akkor is rosszat akar, ha azt gondolja, hogy ez népszerű szöveg.

Az, aki Szécsenyit (Sic!) tűzte zászlajára (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szécsényit!), nagyon jó, ha nem ejti ki a száján azt, hogy ebben az országban idegeneknek és idegen tőkének nincsen helye, mert az ebben az országban előbb-utóbb semmi mást, csak a szegénységet tudja elosztani. El kell dönteni: Franciaország vagy Albánia. Aki Albánia felé akar menni, az nyugodtan átkozza az idegeneket. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: De hát a franciák...!) Aki egy nyitott Magyarországot szeretne, egy olyan országot szeretne, amelyben együtt tud élni sokféleség és sokfajta akarat, és ki tudja egymást egészíteni a közösségi tulajdon és a magántulajdon, az példának okáért nem mond ilyet. Aki olyan országot szeretne, amely tudomásul veszi, hogy a kormánynak az is a dolga, hogy a piacon létrejött különbözőségeket csökkentse (Közbeszólások.), az pontosan tudja, hogy csak olyan társadalompolitika valósítható meg, amely ezeket a különbségeket nem fokozza, éppen ellenkezőleg: kiegyenlíti.

De kérem szépen, éppen a Medgyessy Péter kormányzásának időszakára esett a száz nap programja (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Zenét!), amely az elmúlt tizen-egynéhány évben elszenvedett nagyon sok fajta szociális kihívásra adott kárpótlás és kiigazítás volt. Mára pontosan kell tudni, hogy ha egymás mellett léteznek olyan nyugdíjasok, akiknek a havi nyugdíja 40 ezer forint, és olyan nyugdíjasok, akiknek a havi nyugdíja messze több mint 100 ezer forint, ha itt egy igazságosabb nyugdíjrendszert szeretnénk, akkor olyan nyugdíjrendszer-átalakítás kell, ahol a legnehezebb helyzetben lévők, a legalacsonyabb nyugdíjat kapók, a legtöbbet dolgozók, éppen a legrégebben nyugdíjba menők nem egy, hanem ennél több havi nyugdíj-kiegészítést kapnak.

Erről szól az a program, amelyet ez az Országgyűlés elfogadott. Ez az igazságos nyugdíjemelés programja. Önök jól tudják, hogy azok az asszonyok, akik kellő hosszúságú munkaidővel rendelkeznek, és 1988 előtt mentek nyugdíjba, közel kéthavi nyugdíj-kiegészítést fognak kapni ennek értelmében. És lesznek olyanok, akiknek azt lehet mondani, hogy ha kell választani, akkor azt kérjük, hogy ön fogadja el, hogy már ma is sokkal magasabb a nyugdíja, mint az átlagnyugdíj, önnek nem. El kell döntenie az ellenzéknek, hogy azt a konzervatív politikát akarja-e folytatni, amely konzerválja a mai különbségeket, vagy azt a politikát, amely érti, hogy a nyugdíjas és nyugdíjas közötti távolság csökkentendő. A kormánypártok nagyon helyesen azt mondják, hogy az elmúlt 15 év növelte az ember és ember, család és család, település és település közötti különbségeket. Ha így van, akkor itt az idő, hogy csökkentsük!

(13.50)

Ezért nem értünk egyet azzal, hogy mindenkinek egyformán kell adni a társadalombiztosítási hozzájárulásból csökkentést. Mert van olyan város, ahol ez semmit nem segít a sorsán, és van olyan város, ahol ennél lényegesen többet kell adni, hogy elinduljon a gazdaság. Ezért nem értünk azzal egyet, hogy egyformán kell adni mindenkinek tizennegyedik havi nyugdíjtámogatást, mert azt mondjuk, hogy van, akinek kétszer annyit kell adni, míg másnak csak keveset kell adni. Mert azt gondoljuk, hogy csökkenteni kell a különbségeket. Úgy emlékszem egyébként, hogy éppen ez az a program, amely bár itt volt, az önök pártelnöke nem szavazta meg tavaly. Ez a probléma.

Igazságos nyugdíjemelést akarunk, vagy konzerválni akarjuk a nyugdíjasok között meglévő különbségeket? Ez a fő vita közöttünk. És az a fő vita közöttünk, hogy akkor teszünk-e a nyugdíjasokért, amikor tehetünk, vagy akkor teszünk a nyugdíjasokért, amikor nincs ott a cselekvésnek a felelőssége. Ez valóban vita. Mert kérem szépen, emlékszem én, a nyári vitánkban Orbán pártelnök úr hetykén azt vágta az én fejemhez, hogy de hát kérem szépen, lehet, hogy volt törvény, de mi úgy döntöttünk, hogy másra jobban kell a pénz. Ugye emlékeznek? Mondják, ha azt mondja egy pártelnök, hogy lehet, hogy volt a nyugdíjemelésre törvény, de úgy döntöttünk, hogy másra jobban kell a pénz, akkor mi hitele van a mai törvényjavaslatuknak?! (Dr. Veres János: Semmi! - Taps a kormánypárti oldalon.)

Tudják, de ezen még csak lehetne is vitatkozni. Amin nem lehet vitatkozni, és azt hiszem, nem érdemes vitatkozni, hogy nem jó az az ország, amelyben az történik, hogy a legnagyobb ellenzéki párt faxáról hirtelenjében olyan újságok nyomtatását rendelik meg, amely kígyót és békát kiabál a köztársaság miniszterelnökére. Tudják, amin nehéz vitatkozni, hogy nem jó az az ország, amelyben a legnagyobb ellenzéki párt szerveréről - mint ez ma kiderült - betörnek a kormánypárt szerverére, és abból adatokat hívnak le. (Moraj és derültség az ellenzéki oldalon. - Zaj a kormánypárti oldalon. - Közbeszólások, többek között: Megfigyelési ügy?) Tudják, nem jó az az ország, ahol ahhoz kapnak támogatást közalkalmazottak, hogy ne a köztársaságot szolgálják, hanem valamelyik pártot szolgálják; és nem jó az az ország, ahol még a miniszterelnök sem érezheti magát biztonságban, mert kapnak támogatást hivatalban lévő alkalmazottak, hogy adótitkok után kutassanak, ha éppen ezt szolgálja az egyik ellenzéki párt érdeke. (Zaj az ellenzéki oldalon, közbeszólások: Ki másolta ki az adatokat az APEH-ben? - Az elnök csenget.)

Olyan országot szeretnénk, amelyben ahhoz van támogatás, hogy az egyik párt nem tör be a másik szerverére; olyan országot szeretnénk, ahol az egyik párt faxáról nem rendelnek meg olyan újságokat, amelyek méltánytalanul és elfogadhatatlan módon vádolják a köztársaság kormányának miniszterét és miniszterelnökét; és olyan országot szeretnénk, ahol nem félni kell a hatalomtól, hanem bízni lehet a hatalomban, mert mindenki tudja, hogy a hatalmat arra a célra használják, hogy óvjon bennünket. És aki így viselkedik ellenzékben, te jó ég, hogyan viselkedne az kormányon! Az lesz a legjobb, ha ezt nem tudjuk meg! (Hosszan tartó taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai