Felszólalás adatai

ELNÖK: Képviselő úr! Egy kis türelmet kérek szépen! Köszönöm szépen. Józsa képviselő úr, folytassa!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A tárgyra térve, a törvényjavaslat címe, a szén-dioxid leválasztásával és geológiai tárolásával összefüggő jogharmonizációs törvényalkotás véleményem szerint egy olyan jövőbeli lehetőséget nyit meg, ami a jogalkotás szempontjából mindenképpen korrekt lépés.

(18.00)

Tehát azok az aggodalmak, amelyek ennek a technológiának az alkalmazásáról szólnak, úgy gondolom, ezzel a jogszabállyal korrekt módon leszabályozásra kerülnek. Tehát szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a szabályozás akkor jó, ha mindig megelőzi a potenciális alkalmazás, mert ha nincs szabályozás, és úgy kerül sor bizonyos kísérletekre, akkor az tényleg kockázatot hordoz magában. Ha megelőzi a jogalkotás a leszabályozással a későbbi megvalósítást, akkor megalkotható a parlament részéről az a biztosíték, amely garanciákat nyújthat, hogy nem történnek olyan balesetek, amelyeket egyesek itt esetleg rémképként felvázolnak. Tehát a szén-dioxid-visszasajtolás esetleg egy, a távoli jövőben megvalósuló lehetőség, semmi kötelezettséget nem jelent sem Magyarország, sem más európai uniós országok számára. Azt lehet mondani, ez egy biztonsági előrelátás, azért gondolkodik előre a jogalkotó, hogy megelőzzön minden potenciális veszélyt.

Ugyanakkor szeretném kritikával illetni az előterjesztés többi részét. Tehát a koncessziós díj jogintézményének ilyetén történő bevezetése, amelyet minden bányászati tevékenység gyakorlása alatt a bányajáradék-fizetési kötelezettségtől függetlenül, tehát attól függetlenül, hogy ténylegesen mennyi, milyen mértékű bányászati tevékenységet végez a cég... - az állam részére mindig fizetni kell. Ez nagyon hasonlít a sokat bírált iparűzési adóhoz, de az legalább a forgalomhoz van mérve, ez pedig csak egy lehetőséghez. Tehát fennáll az a veszély, hogy ez a szabályozás inkább rablógazdálkodásra ösztönöz a bányászati tevékenységet végző cégek részéről, mert akkor is kell fizetni a koncessziós díjat, amikor kisebb intenzitású a bányászati tevékenység, s akkor abban érdekelt, hogy ha egy időben behatárolható projektről van szó, azt minél gyorsabban elvégezze. Ezt hívják rablógazdálkodásnak, tehát ez a koncessziós díj véleményünk szerint inkább kontraproduktív, és a fenntartható fejlődés, a fenntartható gazdálkodás megközelítésébe nem fér bele.

Van egy másik vetülete is a koncessziós díjnak, például a MOL esete. Ott túl vagyunk azon, hogy Magyarország vagy a MOL intenzíven tudna olajat kitermelni Magyarországon, itt a gyorsítás nem lehetséges, hogy ezáltal csökkentse a koncessziós díjat, tehát amilyen díjbeszedést ebben a törvényben a kétharmados forradalmi többség meghatároz, azt a MOL kénytelen lesz befizetni. Na de hol fog ez megjelenni? A benzinárban! Ha 500 forint lesz a benzinár, abban benne lesz a koncessziós díj is, mert az az eddigi költségeken felül fog felmerülni, tehát ilyen értelemben mindenképpen rontja az ország versenyképességét, ezért is mondom azt, hogy ezt a törvényt ezen a ponton törölni kellene. Erre vonatkozó módosító indítványt be is nyújtunk.

A bányatörvény beterjesztett módosítása értelmében a bányavállalkozó, ha nem kezdi meg a kitermelést a bányatelek megnyitásától számított 5 éven belül, legfeljebb egy alkalommal kérheti a kitermelési határidő módosítását, az üzemszerű kitermelés megkezdéséig pedig a vállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés fizetésére vonatkozó részletszabályozásokat a bányatörvény meghatalmazása alapján végrehajtási rendelet határozza majd meg, így a miniszterrel a jövőben nem kell megegyezni a meghosszabbítás ideje alatt fizetendő térítés összegéről. Még az is lehet, hogy ez előremutató, ha nincs mellette az a fenyegető koncessziós díj, amelynek a mértékéről igazából még sokat nem lehet tudni a jelen szakaszban.

Ahhoz, hogy a biogázvezetékek létesítésével, tervezésével, üzemeltetésével, felújításával és elbontásával kapcsolatos közigazgatási eljárási szabályokat most a bányatörvény keretébe behozzák, azt hiszem, senkinek egy rossz szava nem lehet. A biogázvezeték létesítése, tervezése a zöldtechnológiák része, tehát ha ezen a területen magasabb szintű jogszabály, törvény rendelkezik, ez mindenképpen előremutató, tehát az államtitkár úr már nem jött be hiába, a biogázvezeték egyöntetű támogatást élvez a Ház falai között.

Érdekes enyhítés, hogy 3 évről 6 évre emelkedik a kitermelés szüneteltetésével kapcsolatban az az időtartam, amely után a bányafelügyelet elrendelheti a bánya bezárását. Itt egy ilyen furcsa mix van a koncessziós díj meg a szüneteltetési időtartam körül. Nem biztos, hogy ezt így érdemes szabályozni, mert ez egy ilyen kiskapu, hogyha valakit meg akarnak kímélni a koncessziós díjtól, akkor engedélyezik számára a kitermelés szüneteltetését.

Ami viszont kifejezetten aggasztó, hogy a jövőben nem minősülnek üzleti titoknak, tehát nem maradnak az információvédelem hatálya alatt azok a bányászat során felhasznált technológiai eljárások, műszaki megoldások, kutatási, kitermelési tevékenységek, a munkaszervezésre és a logisztikai módszerekre vonatkozó leírások, illetve a know-how-ra vonatkozó adatok, amelyek eddig elég jelentős védelmet élveztek egy általános szabály, az üzleti titok témakörében. Ezt kifejezetten károsnak érezzük, ugyanis ilyen részletességgel, amit itt felsoroltam, nagyon nehéz jogvédeni ezeket a leírásokat, tehát ez is gátolni fogja, hogy új technológiák Magyarországra jöjjenek, mert eltűnik az az egyébként a természetes üzleti titok körében történő információvédelem, ami másutt érvényesül. Versenyhátrányt fog jelenteni Magyarország számára, hogy ezeket kiveszi a törvény az üzleti titoknak minősülő védett információk köréből, tehát javasoljuk, hogy ezt korrigálják. Erre vonatkozóan is módosítót fogunk beterjeszteni. Ez kifejezetten versenyhátrányt jelent Magyarország számára.

Pontosításra kerülnek a szolgalmi jogokkal kapcsolatos rendelkezések, azt hiszem, ezek teljesen helyénvalóak. Ahogyan az előterjesztésből megtudtuk, tisztázásra kerülnek, hogy az egyébként hányatott lakossági fogyasztói panaszok kezelése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköréből egyértelműen átkerülnek a Magyar Energia Hivatal körébe. Nem biztos, hogy ez így jó, mert ha valakinek addig terjed az ismerete, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelet számát tudja, akkor legalább egy bejelentési lehetőségének kellene lennie, hogy azután a panaszt a törvény értelmében átirányítsák az Energia Hivatalhoz, de ha csökkentjük azokat a felületeket, ahol a sértett fogyasztó egyáltalán panaszt tehet, úgy gondoljuk, a fogyasztóvédelmi jogok érvényesítésének a korlátozását jelenti. Azt javasoljuk, hogy legalább egy átmeneti időszakra ez a bejelentési lehetőség maradjon meg a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál is. Természetesen a törvény céljának megfelelően azután a Magyar Energia Hivatal feladat- és hatásköre lesz eljárni, tehát ez támogatható.

Az, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása is bekerül ebbe az ezek után már salátatörvénynek nevezendő előterjesztésbe, azt hiszem, egy furcsa politikai öngól, ugyanis most már törvényi keretek között szidhatja mindenki a minisztert meg a kormányt, hogyha elégedetlen a távhő árszabályozásával, mint ahogyan annak idején volt olyan szóvivő, aki felhívta a magyar lakosságot, hogy ha elégedetlen az üzemanyag árával, akkor szidja nyugodtan a kormányt.

(18.10)

Most önök törvényt hoznak arról, hogy aki elégedetlen a távhőár megállapításával, az szintén szidja nyugodtan a kormányt, merthogy ő határozza meg. Tehát azt hiszem, hogy ez jogilag helyénvaló, de politikailag tisztázza azt a helyzetet, hogy a távhőárral nem tudnak mit kezdeni, és az az ígéretük, ami a csökkenésre vonatkozott, az sajnos csak továbbra is ígéret marad.

Szeretnék még beszélni arról, hogy a hozzászólások között elhangzott az ózdi szénbányák megnyitása. Való igaz, és ennek a törvénynek a vitájában érdemes beszélni arról, hogy vannak már olyan korszerű tisztaszén-technológiák, például az Oláh-ciklus, amikor szénből, kőszénből a karbonciklus technológiai megvalósítása révén metanolt, metánt lehet előállítani. Tehát ezekkel Magyarországnak, amely természetes energiaforrásokban szegény, mindenképpen érdemes foglalkozni. Ez csak témakör szerint kapcsolódik a napirendhez.

Való igaz, hogy a legkisebb és mondhatni nulla szén-dioxid-kibocsátással az energiamegtakarítás jár, tehát úgy gondolom, hogy ennek a napirendnek az általános vitájában érdemes szólni arról a megtakarítás lehetőségét intézményesítő programról, ami virtuális erőmű néven kezd előrehaladni mind szakmailag, mind a kommunikáció területén. Nagyon fontosnak tartanám, ha a kormányzat ehhez a programhoz, amely valós, több száz megawatt energia-megtakarítást, dokumentált megtakarítást mint egy virtuális erőmű lehetővé tesz, támogatását adja.

Végül szeretnék szólni arról, hogy államtitkár urat felkérem arra, hogy nyilatkozzon a zárszavában, hogy született-e a kormány részéről döntés a Paksi Atomerőmű bővítéséről, ugyanis itt közhiteles jegyzőkönyv születik, és ha nem mond róla semmit, akkor a hallgatás egyetértés, tehát született ilyen határozat témakörbe kell hogy soroljam; ami pedig elég nagy bűn, mert úgy gondoljuk, hogy széles körű támogatottságot kellene biztosítani az atomerőmű bővítésének, és csak azt tudom mondani, hogy ez korrekt tájékoztatás, transzparens, átlátható előkészítés keretében érhető el, amihez az MSZP-frakció partner, de csak akkor, ha a parlament előtt történik, és nem titkos 3000-es kormányhatározatok formájában.

Tehát összességében ezt az előterjesztést nem támogatjuk, ha a módosítóinkat elfogadják, akkor mérlegelni fogjuk. Köszönöm a figyelmet. (Kovács Tibor tapsol.)