A felszólalás szövege:

ELNÖK: Jelzi, hogy válaszolni kíván előterjesztőként a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok rövid lenni, hiszen a vitában nagyon sok érv, nagyon sok tapasztalat és nagyon sok tanács, módosító javaslat megfogalmazásának igénye is elhangzott a képviselőtársaim részéről.

Azt azért mindenekelőtt szeretném leszögezni, annak mindenképpen örülünk, hogy magával a törvényjavaslat céljával és ennek a problémának a mai napig tartó, sajnos mindennapi aktualitásával minden frakcióból felszólaló képviselőtársaim egyetértettek. Természetesen abban vannak viták, hogy ennek a nagyon-nagyon negatív jelenségnek a felszámolása milyen módon és milyen eszközökkel valósítható meg, mennyire tudunk a korábban elkezdett úton továbblépni, illetve azok a javaslatok, amelyek a benyújtott módosításban szerepelnek, mennyire szolgálják a szigorítást, valóban a mindennapi életünket - nagyon sok ember közlekedésétől kezdve a vagyonbiztonságig - veszélyeztető színesfémtolvajlás felszámolásának elősegítését.

Annyiban egészíteném ki talán csak, és néhány fő momentumra utalnék a vitában - itt pont a végén hangzott el -, hogy vajon jó úton járunk-e akkor, amikor lényegében a korábban elfogadott törvényeket próbáljuk azért új alapokra helyezni, próbáljuk az elmúlt időszakban bebizonyosodott hiányosságokat kijavítani, vagy hogy miért nem helyezzük teljesen új alapokra.

Elég bátran tudok itt erről beszélni, hiszen a mi minisztériumunk meg részben a mi államtitkárságunk foglalkozott ezzel az üggyel, és valóban felmerültek a mostani javaslatnál sokkal drasztikusabb megoldások, ideértve akár a teljes lakossági színesfémbegyűjtés államosítását vagy pedig annak valamifajta koncesszióba való kiadásán keresztül a nagyon-nagyon szűkre szabását.

Ezeket a javaslatokat megvizsgáltuk, és ennek ellenére a most itt lévő törvényjavaslatot nyújtottuk be a parlamenthez, hiszen azt gondoljuk, hogy bár maga a jelenség nagyon súlyos, de a most benyújtott javaslatokkal - és reményeink szerint lesznek konstruktív módosító indítványok is - kell esélyt adni ennek a mostani törvényi szabályozásnak arra, hogy valóban áttörést tudjunk elérni, és a tisztességes polgárok védelmét meg tudjuk valósítani ezen törvényi szigorítások mellett is.

Itt persze vita támadt abban is, hogy a benyújtott javaslatok egy része most könnyítés vagy pedig szigorítás. Itt azért azt a különválasztást szeretném megtenni, hogy maga a színesfém-kereskedelem jelentős része teljesen legálisan, a nemzetgazdaság számára komoly hozadékot adóan működik. Nagyon-nagyon sok magyar cég van, amely ipari jelleggel dolgoz fel másik ipari cégtől vásárolt hulladéktól kezdve gépeken át különböző berendezéseket, amelyekből sok munkát adva veszik ki lényegében az értékesebb fémelemeket, begyűjtik, és akár itthon, akár külföldön értékesítik ezeket a fémeket. Azt gondolom, hogy ezeknek az egyébként a lakosságtól felvásárló és a lakossági felvásárlást nem is folytató cégeknek a tevékenységét - mivel ennek egyébként komoly nemzetgazdasági hozadéka van - minden módon segíteni kell, persze az átláthatóság és a figyelem mellett is. Erre vonatkoznak egyébként a javaslatok a törvényjavaslatban.

A másik oldala, ahol alapvetően a bűncselekmények és a visszaélések, majdnem azt mondom, 99 százaléka van vagy vélelmezhetően ott történik, a lakosságtól való fémátvétel területe, itt viszont egyértelműen csak szigorításokat tartalmaz a törvényjavaslat. Tehát MSZP-s képviselőknek mondom, akik itt szóvá tették, hogy könnyítünk vagy nem könnyítünk, hogy ezen a területen semmilyen könnyítés nem történik, ezen a területen csak szigorítás van, mivel itt történik a lefülelt és a nem lefülelt illegális kereskedelemnek is vélelmezhetően nagyon-nagyon nagy része.

Egy témát emelnék még ki, ez egy elég régi vita, és nem is a fémtörvényhez tartozik. Itt többen felvetették azt, hogy a büntetések tekintetében miért alkalmaz a jogalkotó vagy az előterjesztő olyan javaslatot, amikor is mérlegelhető az állami hatóság részéről a büntetés kiszabása. Ez ugye, nemcsak a lakossági begyűjtésekre igaz, hanem másik területre is. Híve vagyok annak, hogy egyébként vannak tisztességes vállalkozók, akik követnek el hibákat, és én mindig annak - vissza lehet nézni - a híve voltam, hogy nagyon nem jó teljesen statikus törvényeket hozni, amikor semmiféle mérlegelési lehetősége nincs a hatóságnak. Egy adminisztratív pont elírása esetén egyébként tisztességesen működő vállalkozások számára ugyanolyan mértékű büntetést kell kiszabni, mint a jól láthatóan, egyértelműen érezhetően rossz szándékú vállalkozók és mondjuk, adminisztrációt hamisító vállalkozások tekintetében.

Azt gondolom, bízzunk annyira az államban, hogy tényleg jóhiszeműen jár el, és ahol bűnt, bűncselekményt egyértelműen lehet vélelmezni és rosszhiszeműséget a hibák elkövetésében, ott sújtson le a törvény teljes szigorával, de ott, ahol egyébként látható módon egy tisztességesen működő vállalkozás követ el az egyébként nem kis adminisztrációban hibát, valóban legyen mérlegelési lehetősége.

Nagyon sok minden felmerült a vitában. Azt gondolom, a részletes vitában itt a konkrét javaslatok tükrében ezekre a vitapontokra vissza tudunk térni. Valóban biztatnám a képviselőtársaimat, hogy fogalmazzák meg a módosító javaslatokat, a tárca nyitott egyébként a módosító javaslatokra. Azért azt szeretném kihangsúlyozni, hogy valóban a törvényjavaslat kapcsán elég komoly egyeztetéseket folytattunk, a tisztességes szakma ott áll a törvényjavaslat mögött, támogatja. Ugyanezt tudom kérni a képviselőtársaimtól, és köszönöm szépen a vitában elhangzott konstruktív hozzászólásokat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy bár a törvényjavaslattal érintett terület hasonlóan fontos nemzetgazdasági részlet, mint az előzőekben tárgyalt színesfém-kereskedelem, mégis kisebb vitát fog kiváltani képviselőtársaim között, és ezért én a bevezetőmet is ehhez mérten megpróbálom viszonylag rövidre fogni.

A közraktározásról szóló törvény módosításának elsődleges célja a közraktározási tevékenység biztonságosabbá tétele, átláthatóságának növelése. A kormány célja egyébként a közraktározásban elhelyezett, az elmúlt három évben átlagosan 126 milliárd forintot is meghaladó értékű áruk megőrzésének, megfelelő tárolásának, valamint a közraktárak jogszabálynak megfelelő működtetésének biztosítása.

A javaslatban foglalt módosításokat az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások, a közraktározási tevékenység ellenőrzése során tapasztalt szabályozási hiányosságok feltárása is indokolttá tette. Mindezek átvezetése, illetve kiküszöbölése mindenképpen a közraktározási tevékenység biztonságosabbá válásához, illetve az érintett hazai termelők és hitelezők védelmében szükséges.

A javaslatban foglalt módosítások előkészítésére irányuló szakmai munkába a jelenleg hazánkban működő három közraktár, valamint a közraktározási jegy fedezete mellett nyújtott, hitelekben érdekelt banki szereplőket képviselő Bankszövetséggel is történtek egyeztetések, és a benyújtott javaslat lényegében az ő egyetértésüket is tükrözi.

A közraktározásban elhelyezett termékekre és a kibocsátott közraktárjegyekre nyújtott hitelek értéke egyébként az elmúlt években átlagosan 93 milliárd forintra tehető, tehát látható módon kevésbé a reflektorfényben levő gazdasági tevékenységről van szó most itt a parlament előtt, mégis jelentős forrásokat biztosít, és jelentős tranzakciókkal segíti a hazai vállalkozások életét. Az is látható, hogy egyébként a viszonylag kis számban megjelenő érdekelt, tehát a közraktározás folyamatában részt vevő szereplő ellenére a nemzetgazdasági súlya ennek a tevékenységnek érezhető és érzékelhető.

A módosítás egyébként a fent részletezett célok érdekében új jogintézményeket vezet be, ilyen például a közraktári biztosítéknak a bevezetése, amelyet a közraktár engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása esetén lehet felhasználni a letett, vagyis a közraktárban elhelyezett áruk minőségének biztosítása érdekében.

A törvényjavaslat szintén új elemként vezeti be az elektronikus vagyonvédelmi rendszer alkalmazásának kötelezettségét is, amelyet első lépcsőben a közraktár saját tőkéjének 50-szeresét meghaladó művi tárolás esetén kell alkalmazni. Ez az értékhatár egyébként több év alatt fokozatosan kerül majd csökkentésre, amellyel egyrészt elérhető, hogy 2017-től teljes elektronikai védelem valósuljon meg a tárolás során, másrészt pedig a fokozatosság a közraktárak, a jelenleg működő közraktárak számára kellő időt biztosít a felkészülésre. A módosítás tartalmazza a kárfelelősség újraszabályozását is, amellyel mindhárom szereplő irányába is szabályozott lesz a kárfelelősség kérdése.

A törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket a váltóperekre vonatkozó rövidebb eljárási határidők alkalmazására is, így előírja a közraktárakból eredő perekre és a közraktári árukra vonatkozó birtokperekre is a gyorsított eljárás részleteit. Ezt indokolja egyébként az elhelyezett áruk minőségének, értékének megőrzéséhez fűződő kiemelt cél is, amelyet a birtokperek elhúzódása sok esetben veszélyeztet vagy veszélyeztetett az elmúlt időszakban.

Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott javaslat jelentős mértékben járulhat hozzá a közraktár-tevékenység biztonságának növeléséhez, ezáltal a közraktározási üzletág iránti bizalom helyreállításához, illetve reményeink szerint a közraktárak forgalmának növeléséhez is. Tudjuk jól, a közraktárak és a közraktározás által, a közraktározás folyamán keletkező különböző váltóknak komoly finanszírozási szerepe lehet a hazai vállalkozások érdekében. Minden olyan irányú kezdeményezés, amely a közraktározás forgalmát, az ott elhelyezett áruk szerepét, nagyságát növelheti, az a mi megfontolásunk szerint támogatásra érdemes, és erre szeretnénk kérni az Országgyűlést is, hogy a benyújtott módosító javaslatot támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden hadd reagáljak: én is szeretném megerősíteni, és örülök, hogy több képviselőtársam is kiemelte azt, hogy maga a közraktározás, maga az általa kibocsátott jegy és ez a fajta gazdasági tevékenység igen hasznos, igen fontos, és sajnálatos módon az elmúlt időszakban háttérbe szoruló intézménye volt a magyar gazdaságnak. Bízunk abban, és valóban - ahogy itt elhangzott - ennek a bizalomnak, az ezzel az intézménnyel kapcsolatos biztonság megteremtése lebegett elsősorban a szemünk előtt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása kapcsán. Mert valóban ahhoz, hogy ezt az eszközt fölajánljuk részben a mezőgazdaságban, részben más területen dolgozók számára is mint egy likviditást biztosító eszközt, elsősorban ennek a rendszernek a biztonságossá tétele a legfontosabb feladat.

Erre vonatkoznak a benyújtott javaslatok. Én itt is azt tudom felajánlani, mint az előző törvényjavaslatnál, hogy nyitottak vagyunk a módosító indítványokra, hiszen a célban, azt gondolom, mindenki egyetértett. Úgyhogy ennek a közraktározási tevékenységnek a megerősítése szempontjából várunk módosító javaslatokat, és bízom benne, hogy a részletes vita folyamán ezeket meg is tudjuk beszélni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársam! Talán ez a két perc nem is elég ahhoz, hogy erről a témáról mindent elmondjunk.

Hadd kezdjem azzal, hogy a múlt héten volt szerencsém a MÁÉRT gazdasági szakbizottságában is beszámolni a Kárpát Régió Üzleti Hálózat elmúlt egy évéről. Hadd mondjam el azt, hogy a Kárpát-medencében magyar gazdasági hídfőket létesíteni nemcsak hogy racionális dolog, de érzelmi dolog is. Tudjuk jól, hogy a Kárpát-medence a magyar gazdaság, a magyar emberek, a magyar nemzet számára különleges tért jelent. Nem klasszikus külpiacról beszélünk, hiszen itt magyar vállalkozások magyar vállalkozásokkal dolgoznak együtt nagyon sok esetben, és jól tudjuk, mint mondtam, hogy érzelmi kérdés is természetesen az, hogy Székelyudvarhelytől Dunaszerdahelyig van magyar külgazdasági képviselet, de egy racionális életpálya támogatását is célul tűzte ki ez az irodahálózat.

Miről is van szó? Amikor egy magyar vállalkozás, egy kisvállalkozás elindul a világra nyitás útján, tehát a magyar piacot kinövi, akkor értelemszerűen először nem Németországban vagy nem Kínában kezd el kereskedni, hanem amikor a magyar piacon már megizmosodott, elég hatékony és jól működik, akkor a szomszédos országokba megy el. Az életpályája első lépése a kisvállalkozások tekintetében az, hogy Szlovákiában, Erdélyben keres üzleti partnereket. Mi a Kárpát Régió Üzleti Hálózattal ide kívánunk fókuszálni, ezt kívánjuk segíteni.

Maga az üzlethálózat értelemszerűen partnerközvetítéssel, értékesítési csatornák felkutatásával, befektetési lehetőségekkel, de sok esetben csak üzleti tárgyaláshoz helyszín, tolmácsolás biztosításával, cég alapításához jogi, egyéb információ megadásával, üzletember-találkozókkal és különböző gazdasági információk átadásával segíti hozzá a magyar vállalkozásokat. Több száz új cég jött már létre, több ezer vállalkozást közvetítettünk ki. Egy feladat elején állunk, 11 irodát sikerült megnyitni az elmúlt egy évben, ahogy említettem: négyet Erdélyben, kettőt Felvidéken és Vajdaságban (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), egyet Kárpátalján és egyet-egyet Horvátországban és Lendván. Bízom benne, hogy a folyamat támogatást fog kapni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden: összesen három módosító érkezett az ajánlási pontok figyelembevételével. Valóban, ebből kettőt a kollégák is támogattak a bizottsági ülésen. A harmadik módosítóval kapcsolatban pedig az a probléma, ami itt elhangzott, hogy jelen formájában túlzott elvárásokat támaszt. Tehát ebben a formájában biztos, hogy nem támogatható, de elméletileg még keressük a megoldást.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, csak nagyon röviden. Egyrészt örülök, hogy van jó néhány olyan módosító indítvány, amelyet az ellenzék képviselői is támogatnak. A Jobbik részéről nehezen értelmezem, hogy nem elég jó a törvény, mert ha lett volna észrevételük, azt, gondolom, módosító indítványokban be tudták volna nyújtani. Ilyen módosító indítvány nem érkezett a részükről, tehát ennek megfelelően nehezen tudok arra válaszolni, hogy miért nem elég drasztikus egyébként a törvény, mert nem érkezett ehhez, csak a Fidesz részéről érkezett szigorító javaslat.

A két észrevétellel kapcsolatban: vizsgáljuk itt Szili Katalin képviselő asszony beadványaiból következőleg annak kérdését, hogy az egyéni vállalkozókat hogyan lehet beemelni. Itt alapvetően nem jellemző ez a fémkereskedelmi tevékenység, ezért a mostani szabályozást, ami jogi személyként és jogi személyiség nélküli szervezetként definiálja, jobbnak látjuk. Illetve azt a kérdést vizsgálva, hogy ugyancsak a mellékterméknek minősülő termékek hasznosítása kikerül vagy nem, itt alapvetően a Vidékfejlesztési Minisztériummal történt egyeztetés alapján a hulladékokról szóló 2012. évi törvény ezt pontosan rendezi, hogy mi minősül ilyen mellékterméknek és mi nem, és ez alapján valószínűleg egyébként ez a kiskapu nem kiskapu, hanem ezt a fémkereskedelmi hatóság egyébként a hulladékról szóló törvény alapján fogja tudni jegyezni. De valóban, itt még ugyancsak lehetőség van kapcsolódó módosítókkal, ha úgy gondolják képviselőtársaim, ellenzékiek is, a törvényjavaslatot jobbá formálni.

Összességében örülök neki, hogy jó néhány javaslat támogatásra került, illetve azt a közös gondolkodást ajánlanám, hogy amelyek ebben a formában nem kaptak támogatást, azon még kapcsolódó módosító tekintetében tudunk javítani.

Köszönöm szépen, elnök úr.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett törvénymódosítás vitájában alapvetően a forgatható utalványokkal vagy más helyi pénzeknek nevezett termékekkel kapcsolatban került a legtöbb javaslat benyújtásra.

Egyetértés született arra vonatkozólag, hogy a benyújtott törvényjavaslat előrelépést jelent a fogyasztóvédelem területén is, hiszen a jövőben a forgatható utalványok kibocsátásához ügyfélvédelmi szabályok is kapcsolódnak. A módosító indítványoknak köszönhetően meghosszabbodik az utalványkibocsátó visszaváltási kötelezettségére fennálló idő, illetve egyszerűsödik a kibocsátott utalványok állományának nyilvántartása is. Változik a fedezetként elfogadható eszközök körének az állampapírokra való kiterjesztése is, illetve lehetőség lesz arra, hogy egyes kafetériaelemek adómentes juttatása következtében a büntető törvénykönyv fogalmi rendszerében is megjelenhetnek ezek.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány által is támogatott módosító javaslatok pontosítják a hitelintézeti törvény banktitokhoz és elektronikus pénzkibocsátó intézményekhez kapcsolódó rendelkezéseit, módosul az ingatlanbefektetési korlátra vonatkozó szabályozás, valamint a hitelintézeti törvény több időt biztosítana a hitelintézeteknek a felszámolás vagy végrehajtás keretében szerzett ingatlanok portfólióban tartására. Az indítványok érintik a jegybanktörvényt is. A pénzügyi intézményeknek nem minősülő pénzforgalmi intézmények és az elektronikus készpénzt kibocsátó intézmények határon túli szolgáltatásaira vonatkozólag pontosítják a határon átnyúló tevékenységre vonatkozó szabályokat.

Végezetül a törvényjavaslat tárgyalása során támogatandó javaslatok születtek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és az adattárról szóló uniós rendelkezéseknek (sic!), valamint az üvegházhatású gázok kereskedésére vonatkozó európai uniós szabályok teljesebb megfelelése érdekében is elfogadásra kerültek javaslatok.

Tisztelt Országgyűlés! Erre tekintettel kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokat, majd azt követően a törvényjavaslatot is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden szeretném megköszönni képviselőtársaimnak mind az általános, mind a részletes vitában a törvényjavaslat támogatásával, jobbító szándékával kapcsolatos felszólalásait. Tudjuk jól, hogy egy nagyon fontos, a hétköznapjainkban, a hírekben gyakran szereplő, a fémlopásokról elhíresült jelenséget próbál meg ez a törvényjavaslat szigorítani. Bár tudjuk, hogy ez véglegesen nem fogja felszámolni ezt az igen elítélendő és negatív tendenciát, de mindenképpen megpróbálja szigorúbb büntetési tételekkel és bizonyos szigorúbb szabályozási körbe vonni a fémkereskedelem és a színesfémekkel kapcsolatos jogszabályi környezetet.

Szeretném megköszönni a módosító javaslatokat, mindenekelőtt Pócs és Gruber képviselőtársaimnak, jó néhány módosító javaslatot egyébként a kormány tudott támogatni. Annyi információ a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy a brüsszeli notifikáció után fogja tudni egyébként a parlament végleges formájában megszavazni, de kérem képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatokat támogassák.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat klasszikus terminológiával élve egy salátatörvény, jó néhány törvényt módosít, többek között a távolléti díjat szabályozó munka törvénykönyvét, illetve a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt, és az államháztartásról szóló törvény vonatkozásában is tartalmaz egyébként módosításokat.

A kormány 2010 májusában megkezdte azt a munkát, amelynek eredményeként a jóléti állam helyett munkaalapú államot kíván létrehozni. A munkaalapú állam egyik fontos pillére az új munka törvénykönyve, amelyet az Országgyűlés 2011 végén fogadott el, akkor egyébként konszenzussal; már nem a parlament, hanem az akkori háromoldalú egyeztetések folyamán megegyezés született a munka törvénykönyve módosításáról. A kormány ezen mostani módosításával szeretné, hogy a munka törvénykönyvének elmúlt időszakbeli tapasztalatai beépüljenek, és lényegében az utolsó építőkockák is a helyükre kerüljenek. Itt részben a távolléti díj számításával kapcsolatban pontosításra van szükség.

A távolléti díj számítása során a jogalkalmazók részéről többféle értelmezési lehetőség látott napvilágot, így szükségessé vált, hogy a felmerült jogértelmezési kérdéseket a jogalkotás útján megnyugtatóan le tudjuk zárni. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a módosítás előkészítése során folyamatos szakmai konzultációk folytak, valamint a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek is ezt a módosítást látták, és ezen egyeztetések eredményeképpen került benyújtásra a munka törvénykönyvének módosítása.

A kormány részéről egyébként korábban jeleztük, hogy az új munka törvénykönyvének nem lehet célja a keresetek csökkenése, és ezt szem előtt tartva került egyébként elfogadásra korábban a munka törvénykönyve és ezt a szemléletet tartalmazza a most benyújtott módosítás is. Így a távolléti díj számítására vonatkozó szabályozás módosításának lényege, hogy a havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodjon az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához, azaz a távollét esetén a munkabér ne változzon, az fix legyen, kiszámítható legyen a munkavállalók számára, az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától független legyen a munkabér.

(15.40)

A javaslat egyébként a távolléti díjra vonatkozó szabályai mellett viszonylag szűk körben a munka törvénykönyve egyéb rendelkezéseit is érinti, ezek elsősorban szövegpontosító, illetve a jogalkalmazást elősegítő céllal kerültek be a törvénybe.

E körben kiemelendő a szabadság kiadására vonatkozó szabályok pontosítása, illetve egyértelművé tétele, hogy a munkavállalót a vasárnapi munkavégzés esetén mely esetekben illeti meg a bérpótlék.

A javaslat a munka törvénykönyve mellett, annak pontosításával összefüggésben egyéb jogállási törvényt is módosít, hiszen tudjuk, hogy a munka törvénykönyve egyébként a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel szoros kapcsolatban van, így a benyújtott javaslat biztosítani kívánja a két törvény összhangját is.

A javaslat rendelkezik a távolléti díj számításának a közalkalmazottak esetén történő számításáról, és tartalmazza mindazokat az alkalmazandó szabályokat, melyek a jogviszony megszűnésének, megszüntetésének egyes eseteiben eltérést jelentettek a munka törvénykönyve szabályozásától.

A javaslat továbbá megteremti az egészségügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a bírák jogállásáról, továbbá a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény összhangját is a munka törvénykönyve távolléti díjjal összefüggő szabályainak módosításával.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását a most benyújtott javaslat két területen irányozza elő. Egyfelől az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteire vonatkozó előírások módosulnak, másfelől a közteherviselés alapvető szabályait kívánja változtatni a most benyújtott javaslat.

Tudjuk jól, hogy az önkormányzatok az elmúlt húsz évben feladataik alulfinanszírozottsága miatt jelentősen eladósodtak, tartalékaikat és vagyonuk egy jelentős részét felélték. Az eladósodottsági folyamat megállítása érdekében 2012. január 1-jén életbe lépett a stabilitási törvény, ami az önkormányzati adósságot kezelő ügyleteik megkötését fő szabályként a kormány előzetes hozzájárulásához kötötte, vagyis az önkormányzatok hitelfelvételét a kormány hozzájárulásának esetébe utalta.

A kormány a hozzájárulást csak abban az esetben adja meg, ha a fejlesztés törvény által előírt feladat ellátását szolgálja, fenntartható, és nem keletkeztet olyan adósságot, amelyet az önkormányzat valószínűsíthetően a későbbiekben nem képes megfizetni.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy az állam milyen jogon avatkozik bele ilyen módon az önkormányzatok életébe. Azon az alapon és azon a kölcsönös felelősségvállaláson, hogy 2011 végén az állam teljes egészében első körben, első lépésben konszolidálta közel 200 milliárd forintos mértékig a megyei önkormányzatokat. Majd a 2012. év végén az állam visszafizette az 5 ezer fő alatti települések teljes adósságát, mintegy 74 milliárd forintot, és a 2013. évben az 5 ezer fő fölötti települések önkormányzatai adósságának konszolidálására, rendezésére, átvállalására került sor mintegy 610 milliárd forintban. Jól láthatjuk, hogy itt egy 800 milliárd forintot meghaladó összegű konszolidáció történt, ilyenre egyébként a 23 éves magyar demokráciában nem volt példa.

Ezen intézkedések hatására egyébként az önkormányzati rendszer államadóssága a 2010. év végi több mint 1200 milliárd forintról 2013-ban 500 milliárd forintra csökkent. Az adósságkonszolidációval egyidejűleg az állam az önkormányzatok finanszírozását és feladatainak körét is újragondolta, számos feladat átvételéről döntött egyébként a települések tekintetében.

Annak érdekében tehát, hogy az önkormányzati adósságállományban a konszolidációt követő csökkenés tartósan érvényesülni tudjon, szükségessé vált a stabilitási törvény szabályainak szigorítása, a benyújtott javaslat ezen előírásokat tartalmazza.

A javaslat továbbá olyan, viszonylag aktuális szabályozásokat is tartalmaz, amelyek például az elmúlt időszak szélsőséges időjárási körülményei következtében kerültek napvilágra. Tudjuk jól, hogy például március közepén soha nem tapasztalt szélsőséges időjárás volt hazánkban, ahol ennek a hóviharnak az idején számos vállalkozás, magánszemély önként, egyébként ellenszolgáltatást nem várva nyújtott segítséget a bajba jutott embereknek, kiegészítve egyébként a mentésre hivatott állami szerveknek a működését.

Itt akkor felmerült néhány adóügyi kérdés, hogy ezek a vállalkozások ezt a tevékenységet milyen adójogi környezetben tudták nyújtani. Azt gondolom, hogy egy normálisan működő államban meg kell találni azokat a jogszabályi pontokat, hogy ezen önkéntes tevékenység ne járjon semmilyen, még csak vélelmezett hátránnyal sem.

Ennek érdekében az adóalanyoknak veszélyhelyzet esetén, annak következményeinek elhárításában, mérséklésében saját erőforrásaik igénybevételével, ellentételezés nélkül való közreműködése valójában a rendes közteher-viselési kötelezettségen túlmutató, közérdekből vállalt többletkötelezettség, ezért nem indokolt, hogy a segítséget adó vállalkozásnak bármilyen hátrányos adójogi következménnyel kelljen számolnia.

A stabilitási törvény most benyújtott módosítása biztosítja, hogy katasztrófahelyzet és vészhelyzet esetén sem az ingyenesen segítséget nyújtónál, sem a bajba jutottnál ne keletkeződjön semmiféle pótlólagos közteher-fizetési kötelezettség.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szervvé való átalakítása 2013. január 1-jével megtörtént, a most benyújtott javaslatban ezen átalakítás során felmerült néhány olyan hiányosság a mai jogrendszerből, amely igényli azt, hogy legyen egy olyan generális szabályrendszer, amely a száz százalékban állami tulajdonú gazdasági társaságok költségvetési szervvé átalakításának kereteit szabályozza. Ezt az űrt kívánja betölteni a törvényjavaslatnak az a része, amelynek értelmében az államháztartásról szóló törvény kiegészül egy olyan keretszabályrendszerrel, amely általános eljárásrendet tartalmaz a jövőben a közfeladatokat ellátó, száz százalékban állami tulajdonú gazdasági társaságok költségvetési szervvé való átalakításához.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyjából próbáltam, próbáltuk bemutatni azt, hogy a most benyújtott törvényjavaslat milyen fontos adó- és egyéb jogviszonyokat rendez. Összességében azért merem kérni az Országgyűlés támogatását a benyújtott törvényjavaslathoz, mert mint az általam elmondottakból kiderült, minden egyes módosítás alapvetően az állampolgárok, a vállalkozások és az egyéb jogviszonnyal rendelkezők számára pozitív változásokat hoznak. Ezért is még egyszer kérem az Országgyűlést, hogy a benyújtott javaslatot támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Valóban, hogyha van a felelőtlen múlt felszámolásának mintapéldája, akkor a devizahitelben eladósodott magyar állampolgároknak, családoknak ilyen fajta kimentése ebből a szorítóból, az elmúlt, valóban két-három év egyik legfontosabb és legjobban nyomon követhető eseménye. Itt egy újabb lépéshez értünk el, a korábbiakat frakcióvezető úr említette. A kormány mindig is kiállt és támogatta, néha a nemzetközi szervezetek ellenében is azt a küzdelmet jogszabályi szinten, hogy minél több magyar család jöjjön ki a devizahitel-adósság csapdájából.

Hadd tájékoztassam az Országgyűlést a mostani benyújtott javaslattal kapcsolatos legutóbbi számokról: 2013. március végéig a megkötött árfolyamgát-szerződések darabszáma meghaladta a 150 ezret. Ez a lehetséges 452 ezer főnek körülbelül 33 százaléka. Az állományi adatok alapján az árfolyamgáttal érintett hitelösszeg az 1250 milliárd forintot eléri, ez a teljes devizakölcsön-állomány 40 százaléka. A gyűjtőszámlahitellel rendelkezők március végéig több mint 9 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.

A kormányzat természetesen támogat minden olyan javaslatot, amely további családok bevonását biztosítja ezen rendszerbe, és támogatja valóban méltányosságból azt a módosító indítványt is, amely arra vonatkozik, hogy három- vagy többgyermekes családok esetén a 20 millió forint értékhatár ne legyen mérvadó.

Kérjük az Országgyűlést, hogy ezek figyelembevételével támogassák mind a módosító, mind pedig a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A tényeknél maradva hadd kezdjem azzal, mielőtt talán a költségvetési folyamatok általánosabb állapotáról beszélnék, hogy némileg torzító és hamis kép azt mondani csupán, hogy a legnagyobb elvonás az Emberi Erőforrások Minisztériumát érintette. Ez abszolút értékben talán igaz is, de ön is tudja, hogy ez a tárca a legnagyobb fejezeti kezelésű pénzekkel dolgozik, és ha arányosítja egyébként a mostani zárolásokat a többi tárca főösszegével, akkor arányában az egyik legkisebb az ettől a tárcától való elvonás. Ez nem jelenti azt, hogy a kormány számára ne lenne fontos mindaz a terület, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma visz. Azt gondolom, minden állam elsődleges feladataként azt kell tekintse, és ez tud erőt adni lényegében a nagy rendszerek átalakításához, legyen szó egészségügyről, oktatásról vagy minden egyébről, hogy a maga költségvetését, a maga kis házipénztárát rendben tartja.

Ebben a tekintetben hadd legyek inkább büszke erre a mostani költségvetésre. Ön is tudja, hogy minden valószínűség szerint ezekre a zárolásokra nem lesz szükség az év végén. A tavalyi évben is volt egy vitánk az Európai Unióval, hogy a magyar költségvetés hiánya milyen lesz. Mi akkor is jeleztük, hogy a magyar hiány minden valószínűség szerint a maastrichti kritérium, a 3 százalék alatt lesz. Brüsszel ezt nem hitte el, végül csak nekünk lett igazunk, és 1,9 százalék lett a költségvetés hiánya. Minden reményünk megvan arra, hogy az idei évben is ez a hiány jóval 3 százalék alatt lesz, és ezekre a zárolásokra igazából nincs szükség.

De jól látható a mostani kormány és talán az önök kormánya közötti filozófiai különbségek egyike is. A mostani kormányzat olyan módon kíván spórolni, hogy leginkább saját magán spórol, próbálja az embereket, a lakosokat, a családokat ezektől a terhektől mentesíteni. És valóban, Magyarország költségvetési politikája, meg merem azt kockáztatni, az elmúlt évtized legnagyobb sikere előtt áll, amennyiben reményeink szerint Brüsszel a számok alapján júniusban Magyarországot kiveszi a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez azt jelenti lényegében, hogy 2004 óta, amióta az Európai Unió tagjai vagyunk, és az első hat évben, amikor szocialista kormányok voltak, a magyar költségvetés hiánya minden évben jelentősen meghaladta a 3 százalékot, vagyis azt, amit a magyar kormány vállalt az Unióba való belépéskor, ezt a 3 százalék alatti hiányt egyébként olyan államháztartási konszolidációval, amely alapvetően és döntően nem a lakossági megszorítások szocialista módja szerint történt, sőt adócsökkentések és családi adókedvezmények bevezetésével jelentős százmilliárdok maradtak a magyar lakosságnál, sikerült elérni azt, hogy végre Magyarország kikerül az uniós szégyenpadról.

(9.10)

Úgy egyébként, és abban talán egyedüliek vagyunk Európában, de talán lehet, hogy a világon is, hogy mindezt egy "nemzetközi segélyprogram" keretében, hiszen az önök kormányzása alatt a magyar költségvetés kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni azért, hogy egyáltalán a magyar államcsőd ne következzen be. Magyarország ebből a szorult helyzetéből tudott az elmúlt három év nagyon-nagyon kemény munkájával - és köszönet a magyar lakosságnak ezért - kijönni, ebből a szinte lehetetlen helyzetből, és annak a kapujában áll, hogy végre - ahogy tegnap is itt a parlamentben elhangzott - a magyar szuverenitás egyik alapköve, vagyis az, hogy ez az eljárás nem megy Magyarországgal szemben, ezt sikerül júniusban megtennie, és valóban lezárni egy nagyon rossz emlékű, több évtizedes vagy majdnem egy évtizedes szakaszt a magyar gazdaságtörténetben. Tehát ebből a szempontból a magyar költségvetés igenis jól áll, és az csak a kormány határozottságát jelzi, hogy egyébként belső megtakarításokkal még a túlzott uniós igényeknek is meg tud felelni.

De a végére engedje meg, hogy azért egy szót hadd említsek itt, bár ez nem a mi tárcánkhoz tartozik, a társkeresés finanszírozása vagy sem. Volt szerencsém talán egy évtizeddel ezelőtt azt hallani szocialista képviselőktől, hogy a családtervezés, mármint a családpolitika és a népességpolitika nem létező és magánjogi kérdés. Mára szerencsére ez is polgárjogot nyert, reméljük, hogy a társkeresés is egy ilyen kormányszintre emelkedő mozgalom lesz.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhányszor szót váltottunk ebben az egyébként a magyar lakosságot igen érintő, igen fontosan és mélyrehatóan érintő kérdésben. Folyamatosan el tudom azt mondani, hogy valóban, az elmúlt három év mintája is lehet annak, hogy ha akar, egy kormányzat mennyit tud segíteni a saját állampolgárain, azokon az állampolgárokon, akiket a korábbi felületes törvénykezés és oda nem figyelés abba a helyzetbe hozott, amibe hozott.

Mégis méltánytalannak tartom az ön részéről magát a címet. Azt gondolom, az elmúlt három év közös gondolkodás volt, egyébként jó néhány javaslat, amelyet a kormány elfogadott, megfogalmazódott az önök frakciójában is meg más frakciókban is, amit próbáltunk egyébként beilleszteni a jogszabályokba, és aminek az eredménye egy másik olvasatból persze az, hogy közel 400 milliárd forint rosszul megkötött szerződésből következő hitelt nem kellett visszafizetni egyébként a devizában eladósodott lakosságnak.

Ahogy ön mondta - bár a számokkal azért egy kicsit vitatkoznék -, közel 400 ezer magyar hitelkárosult és családja részesült valamilyen formában segítségben az elmúlt időszakban. Minden olyan eszközt, amit a magyar kormány kidolgozott, egyébként egy úgynevezett, ilyen szűz terepen kellett kidolgoznia, hiszen nem nagyon voltak példák Európában, hogy egy kormányzat ilyen módon és ilyen erőteljesen avatkozik bele két fél szerződésébe, de a magyar kormány megtette, vállalva egyébként a nagyon komoly nemzetközi és banki nyomást is.

A körülbelül 400 ezer emberből közel 200 ezer ember az előtörlesztéssel tudott jelentős könnyítést kapni, illetve a legutolsó döntés - és ez is cáfolja az ön által elmondottakat, hogy a kormány egyszer segít, és utána nem próbál segíteni, hiszen az árfolyamgát intézményének végleges felszabadítása is olyan lépés volt, amely pontosan figyelve az eseményeket történt meg, hogy mindenki számára elérhető legyen. Elmondható az is erről, hogy több mint 160 ezer adós, az érintettek 35 százaléka - tehát már a többivel nem érintett intézkedésből megmaradt devizahiteles 35 százaléka - és a teljes hitelállomány 41 százaléka érintett vagy került át ebbe a kedvezőbb rendszerbe.

Egyébként az írásban feltett kérdésében említette az eszközkezelőt. Itt visszatérnék arra, hogy közel 3500 ingatlanfelajánlást fogadott már be az eszközkezelő, és ez több mint 10 ezerre fog növekedni terveink szerint az év végéig; illetve a szociális családiház-építési programon is módosítottunk, és az új határidővel kiírt pályázatokon már azok is indulhatnak, akik egyébként közmű- vagy közösköltség-tartozás miatt veszítették el otthonaikat.

A hitelközvetítőkre vonatkozó kérdésével kapcsolatban tájékoztatom a képviselő urat, hogy a hitelintézeti törvény is egyébként részletes szabályokat tartalmaz, szakmai kompetenciákkal is megjelölve, és egyébként a fogyasztóvédelmi bizottság ülésén rendszeresen beszámol a kormány az aktuális ügyekről. Tehát azt tudom megerősíteni, hogy a kormány számára továbbra is kiemelkedően fontos a devizahitelben eladósodott családok sorsa, eddig is segített, ezután is segíteni kíván a kormány mindenkin, akin lehet. Ennek tükrében azt tudom mondani, hogy annak az útnak a végigmenetelében, amit a kormány választott, az önök támogatására is egyébként szükség lehet, amennyiben ennek jogszabályi következményei lennének.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos az a téma, amit fölhozott, hiszen ha van a fogyasztóvédelmi szakmának egy olyan időszaka, amikor különösen oda kell figyelni, az a nyári időszak, több szempontból is.

Egyrészt, ahogy ön is említette, nagyon sok külföldi turista látogat ebben az időpontban Magyarországra, és a magyar turizmus elmúlt időszaki kedvező számainak egyébként az is az alapja, hogy sikerült pont a fogyasztóvédelemmel közösen, az ő munkájukkal együtt Magyarországon eredményeket elérni a fogyasztók megkárosításának visszaszorítása érdekében. Továbbá a hazai családok is nagyon fontosak számunkra, hiszen egy magyar család általában ilyenkor tud a gyerekekkel együtt elmenni nyaralni, és nagyon fontos, hogy az ő regenerálódásukra fordított időben valóban a szolgáltatók is megfelelően álljanak hozzá a különböző vásárlásokhoz és egyéb olyan esetekben, amikor a magyar polgár igénybe veszi a szolgáltatásukat.

Valóban, külön programot is indít a fogyasztóvédelem erre az időszakra, különösen a nagy tömegeket és a külföldieket is vonzó rendezvényeken, fesztiválokon is, a vendéglátóhelyeken is ott lesznek a fogyasztóvédelem szakemberei. Kiemelt vizsgálat folyik folyamatosan a taxis szolgáltatások területén, és ugyanígy a fiatalkorúak védelme is kiemelt vizsgálódás alá esik a nyári időszakban, hiszen tudjuk jól, hogy nagyon sok fiatal ilyenkor, a nyári szünetben sokkal gyakrabban megfordul ilyen frekventált helyeken, és ugyanígy a dohány- és az alkoholtermékek kiszolgálásának fogyasztóvédelmi kontrollja is meg fog valósulni. Bízunk benne, hogy valóban az idei nyáron is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) eredményeket fogunk tudni elérni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Valóban, ezt hagytam volna a végére, hogy ezt a közös munkát úgy lehet a legjobban segíteni, hogy valóban a hatósági tájékoztatást is ebben az időszakban növelni kell, és ezért a vizsgálatok ideje alatt is kiemelt, széles körű tájékoztatási tevékenység folyik.

A fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák mellett idén tovább üzemel egyébként a telefonos ügyfélszolgálat is, amúgy a honlapról a telefonszám elérhető, illetve a nagyobb rendezvényeken is a felügyelőség saját információs standdal fog a látogatók igényeinek megfelelően megjelenni, és fogja őket tájékoztatni azokról a jogokról, amelyekkel nem árt tisztában lenni így a nyári szezon elején.

Bízunk abban, hogy a korábbi évek eredményei abban is meg fognak mutatkozni, hogy az idei nyár végén arról tudunk beszámolni, hogy jóval kevesebb, a fogyasztók kárára történt cselekmény valósul meg.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Az általános higgadtságomat próbálom megőrizni a felszólalás kapcsán, de önöknek semmiféle javaslatát nem szeretnénk rezsinövelés kapcsán megfogadni.

Jelezném egyébként, hogy már a kérdésfelvetés is, hogy önök rezsicsökkentésről beszélnek - vagy -növelésről jelen esetben - azok után, amit a rezsikkel csináltak a korábbi nyolc évben, már az érdekes (Dr. Nemény András: Válaszoljál!), de válaszolok a kérdésre, képviselő úr.

Ezt a jogszabályt önök hozták 2003-ban (Dr. Nemény András: 2012-ben!) és 2008-ban, csak éppen elfelejtettek hozzá végrehajtási rendeletet hozni. Ez a végrehajtási rendelet született egyébként meg egy évvel ezelőtt, és ez a végrehajtási rendelet egyébként azért született meg (Gőgös Zoltán közbeszól.), hogy azok a sajnálatos esetek, amelyek a híradóból is egyébként, főleg téli időszakban mindenki számára nyilvánvalóvá válnak, hogy nagyon rossz a magyarországi kazánok, illetve konvektorok egyes típusainak az állapota, ez a rendelet arról szól egyébként, hogy ezeket a '81 előttieket előbb-utóbb fölül kell vizsgálni.

Természetesen a kormány egyébként anélkül is (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) - én is végighallgattam a kérdést - gondolt a lakosságra, hogy ezt önök fölvetették volna: már közigazgatási egyeztetésen van az a javaslat, amely alapján biztosíthatok mindenkit, hogy a terveink szerint ez nem a lakosság terheit fogja növelni. (Gúr Nándor: Három-négy új adónemet még hozzá!) Keressük azt a megoldást, hogy ezeket a felülvizsgálatokat, amelyeket el kell végezni az életek megmentése érdekében, a feladat elvégzésre kerüljön, de ne a lakosságot terhelje ez a felülvizsgálat. Illetve vizsgáljuk azt is, természetesen, hogy az időpontokat hogyan lehet módosítani, de az biztos, hogy ezt el kell végezni, és ez a feladat úgy lesz koordinálva az elkövetkező időszakban, hogy valóban, a lakosság számára nem jelenthet terhet. Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hát az az igazság, hogy valóban két perc nem lenne elég, mert Józsa képviselőtársamnak minden mondatát tudnám cáfolni, de úgy tételesen, amit elmondott, ezt nem kívánnám megtenni, mert egy parttalan vitának néznénk elébe, de azért azt látom, hogy teljesen párhuzamos világokban élünk egymás mellett. Önök ugyanazt mondják 10-12 éve, ugyanazokat a recepteket fújják, és támadják a kormánynak minden intézkedését, amely valami egyedi megoldást kínál Magyarország számára, és egyébként meg a tények - csak annyit mondok, hogy Magyarország egyébként 2013 első negyedévében az Európai Unió harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, beleértve azt, hogy negyedik hónapja nő folyamatosan a reálbér, kiegészítve azzal hogy a működő tőke, amit ön itt bizalomhiányos állapotként aposztrofál, rekordokat döntött a tavalyi évben -, tehát ezek mind nem zavarják képviselőtársamat, és egyébként meg (Gúr Nándor: Nem igaz!) Dehogynem! Hát el kell... (Dr. Józsa István: A 314 millió működő tőke.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A válasz meg fog érkezni Gúr Nándortól, Lamperth Mónikától.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Nagy erőfeszítésbe tellett nekem is, hogy végighallgassam képviselő urat, ezt kérném önöktől is. Egyébként meg azt kell mondanom, hogy akkor magukból indulnak ki, ha önök azt feltételezik emögött, hogy ez azért kerül most elfogadásra, azért van javaslatként a parlamentben, mert jövőre majd a kormány osztogatni akar. Megint magukból indulnak ki. Önök nyolc éven keresztül képtelenek voltak a költségvetés hiányát egyébként olyan szinten tartani, amit vállaltak. Mi három év óta tartjuk, fogjuk idén is tartani, és fogjuk jövőre is tartani. Egyébként nem... (Dr. Lamperth Mónika: Csak beledöglik az ország.) Nem döglik bele az ország, képviselőtársam, mert az adatok nem ezt mutatják. Akkor, amikor negyedik hónapja nő a reálbér. (Dr. Veres János: És előtte két évig?) A reálbér nő negyedik hónapja. El kell olvasni, akkor nehéz ezt mondani, de majd próbálok a többire válaszolni.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak hogy egyről beszéljünk: a Nemzeti Bank által két hete közzétett adatok szerint a tavalyi évben 10 milliárd 422 millió euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra, ami a statisztika szerint 6,7 milliárddal több, mint a korábbi évben, és a legmagasabb volt a régióban, és hosszú idő után az első ilyen pozitív növekmény volt, és egyébként a reálbér a sokat támadott rezsicsökkentés miatt az első 4 hónap mindegyikében növekedett Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Már látom, hogy kár, hogy nem voltam itt a tegnapi vitán, mert megspórolhattunk volna két ugyanolyan vitát.

Néhány tény a két időszakról, és ez is a bizalomról szól: ha a GKI-nak a legújabb statisztikáit nézi, ami nem vádolható túlságosan kormánypárti elfogultsággal, ott az látszik, hogy mind az üzleti bizalom, mind a fogyasztói bizalom az elmúlt egy évben meredeken növekszik, és egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy mind a lakossági, mind a vállalati bizalmi index lefelé menne, ahogy ön mondja, folyamatosan.

A másik, amit szeretnék mondani, hogy egy dologban azért, ha már ugyanazokat a számokat teljesen más oldalról nézzük, akkor én egyet kérnék az MSZP-s képviselőtársaimtól: Magyarország gazdasági felzárkózása vagy lemaradása talán abban mérhető, hogy a magyar gazdasági növekedés hogyan viszonyul a térség országaihoz és magához az Európai Unióhoz képest, és nem megyek nyolc évre vissza, csak négy évre.

(12.30)

2006 és '10 között a magyar gazdasági növekedés jóval elmaradt mind az Európai Unió, mind a térség növekedése mögött, 1-2 százalékon volt 2006-tól. Az elmúlt három évben azt sikerült elérni, hogy a magyar gazdasági növekedés, még ha kilengésekkel is, átlagban hozta az európai uniós szintet. És most állunk ott, pont véleményünk szerint a gazdaságpolitika eredményeként, hogy Magyarország visszatérhet arra a pályára, hogy magasabb gazdasági növekedést képes produkálni pontosan egy szelektív, nem fűnyíróelvszerű elvonások és átstrukturálások, hanem speciális, bizonyos szektorokat terhelő adóemelések révén is, ha a mostanit tárgyaljuk, és elérkezünk oda, hogy valóban azt mondhatjuk, hogy sikeres volt az elmúlt három év, mert behoztuk a korábbi lemaradást, európai szinten vagyunk, és minden lehetőségünk megvan arra, hogy ezt növeljük.

És még egy gondolat csak: ha olyan nagy lenne a bizalomvesztés, akkor nem lenne három-négyszeres túljelentkezés a Nemzeti Bank hitelprogramjára, ami végre előhúzza a fiókból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) azokat a lehetőségeket, amelyeket pont a magas kamat miatt, az önök politikája miatt nem tudtak megvalósítani az elmúlt időszakban.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ha már itt szakmai vitát folytatunk, akkor képviselőtársam, ha jól emlékszem, Magyarországot valamivel korábban érte el az a gazdasági válság, amire az önök akkori kormányának a válasza az IMF-hez való fordulással és a jegybankkal közösen: egy igen magas jegybanki alapkamattal próbálták stabilizálni a forint árfolyamát valamikor 2008 és 2009 környékén, amit hosszú idő alatt sikerült levinni olyan kamatszinre, amely már a magyar gazdaság telejesítőképességét figyelembe véve egy vállalkozót arra sarkall, hogy beruházásait megvalósítsa. Hiszen úgy valósít meg valaki egy beruházást, hogy minimum visszaadja a kamatot, és neki is megérje egyébként a beruházás.

Azokkal a kamatokkal, amit önök itt hagytak lényegében 2008-2009-ről, a magyar vállalkozók, főleg a kis- és középvállalkozások körében, akik nem külföldről finanszírozták magukat, hanem belföldről, befagyott az egész finanszírozási rendszer, és ennyi időbe tellett az, amíg - most nem akarok kitérni a Nemzeti Bank korábbi kamatpolitikájára - a kamatok most már alapjában is lementek olyan szintre, hogy megéri vállalkozni, pluszban egyébként meg a mostani MNB-s hitellel pedig megpróbál megmozgatni egyébként olyan, fiókban lévő beruházásokat, amelyek valóban már 2008-tól benn voltak a fiókban, de különböző jegybanki politika miatt mostanra sikerül újra a tervezőasztalra tenni.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy a vitában itt elég sok mindent, ha nem is konkrétan a módosító indítványokhoz kapcsolódóan, megbeszéltünk. Én csak tényleg a végére: Józsa képviselőtársamnak végül is megköszönöm, hogy felhozta azt a kérdést, hogy milyen alapon vetjük fel itt az IMF-dolgot, hiszen az IMF-fel ha megállapodunk, akkor olcsóbban juthattunk volna az ország finanszírozásához. Akkor én csak azt kérdezném meg képviselőtársamtól, hogy akkor, amikor az önök kormánya megállapodott az IMF-fel, hogy Magyarország számára egy látszólag kedvező hitelt ad, annak egyéb költségeit az IMF kérte, vagy önök találták ki maguktól, hogy a 13. havi nyugdíjat, a családi adókedvezményeket, a többieket elveszik. Mert ha így nézi, önök azt mondták akkor, hogy az IMF kérte ezeket, akkor már nem olyan adókedvezmények. Már az az olcsóbb hitel nincsen, hanem az jóval drágább, és az emberek fizetik meg közvetlenül a költségét, vagy pedig az IMF nem kért ilyet, és akkor valóban egy olcsóbb hitelről beszélhetünk. De akkor meg önök találták ki ezeket a remek, egyébként népnyúzó intézkedéseket.

Tehát összességében én azért azt hadd mondjam képviselőtársaimnak, hogy persze, ahogy Churchill mondta, mindenki annak a statisztikának hisz, amit maga állít össze, én azért mégis azt gondolom, hogy van néhány olyan abszolút szám a költségvetésben és egyébként az Európai Unió által elismert statisztikákban is, ahol Magyarország komoly eredményeket ért el. Ennek a most benyújtott javaslatnak és az itt előttünk lévő módosítóknak is az a lényege, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hiányt 3 százalék alatt tartja, hiszen ez hozza vissza az önök által egyébként elpazarolt bizalmat mind a lakosság, mind az üzleti szféra felé. Azt látjuk, hogy a magyar kormány képes és tud is reagálni a nemzetközi folyamatokra, képes a tartalékait olyan szinten tartani, hogy mind 2003-ban, mind 2014-ben az Európai Unió egyik legstabilabb pénzügyi kondíciókkal rendelkező országa lesz.

Köszönöm szépen a figyelmet.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyetlenegy momentumra szeretnék rávilágítani. Az korábban is elhangzott, hogy a most benyújtott költségvetési módosításra miért is van szükség. Láthatólag ez alapvetően egy évközi módosítás. Azzal egyet kell érteni, ami ellenzéki képviselők egy részétől elhangzott, hogy ez alapvetően már a 2014. évi költségvetési számok behozhatósága miatt történik meg. Tudjuk jól, hogy az Európai Unióval a jövő héten, reményeink szerint az Ecofin-ülésen megszületik az a megegyezés - vagy legalábbis elismeri az Európai Unió -, hogy Magyarország kikerülhet a hosszú évek óta tartó kötelezettségszegési eljárások közül. Ennek ellenére, ha az idei évi számokban egyet is értünk, hogy 3 százalék alatt lesz a hiány, de azt tudjuk jól, hogy a jövő évi számokban vannak még vitáink, ők egy magasabb számot mondtak a jövő évire, mint amit a magyar költségvetés vagy a magyar gazdasági szervek erről gondolnak. Bízunk benne, hogy ezekkel az intézkedésekkel, amelyek hatása már inkább a jövő évre tolódik át, mint az ideire, teljesen egyértelművé válik, hogy Magyarország - amint említettem - továbbra is elkötelezett a költségvetési fegyelem és az ország gazdasági stabilitásának és kiszámíthatóságának a fenntartásában, s mindenféle külső segítség nélkül erre önmagában is képes.

S még egyetlenegy módosítóra szeretnék kitérni, amit képviselőtársaim nem említettek, az 1. számú módosítóra; bár részben utaltak a Kavosz Zrt. hitelfelvételéhez kapcsolódó módosításra. Hadd jelezzem, erre azért van szükség, mert a kormány az e-útdíj kapcsán megegyezésre jutott a Közúti Fuvarozók Egyesületével több szervezettel együtt, ami az e-útdíj egy bizonyos kompenzációját tartalmazza a fuvarozók felé. Ennek a megegyezésnek több pontja volt, ami már átvezetésre került a költségvetésben különböző adókönnyítések formájában, de volt ennek a megegyezésnek egy pontja, ami lényegében arról szólt, hogy a kormány anyagilag is támogat egy olyan hitelkártyát, amivel a hazai kisebb fuvarozók meg tudják finanszírozni az e-útdíj befizetését. Tudjuk jól, hogy ez a szektor nem a leghitelképesebb szektor, ezért egy speciális megállapodásra volt szükség a Kavosz Zrt. és a magyar kormány között, hogy ez a hitelkártya a lehető legszélesebb körben eljusson a magyar fuvarozókhoz. Az e kártya bevezetéséhez szükséges adójogszabályi módosításokat tartalmazza ez a javaslat, pontosan azért, hogy július 1-jétől e tekintetben megkönnyítsük a vállalkozóknak az e-útdíj bevezetését.

(13.20)

Összességében azt tudom mondani, hogy valóban a javaslatok többsége a költségvetési stabilitásról szól, és bízom benne, hogy az itt elhangzott érvek alapján - bár nem várom el, mert nem szokás - az ellenzéki képviselőtársaim is megértik, a kormánypárti képviselők pedig majd támogatni fogják a benyújtott és a kormány által támogatott módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen, elnök úr.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársam, azt gondolom, hogy ugyan csak öt percben, de engedje meg, hogy ne egy ilyen általános választ adjak az ön kérdésére, már csak azért is, mert a témával, már ami a népesedés részét érinti, én az élet más területén egyébként foglalkoztam is; de egyetlenegy rövid választ a kivándorlás vagy elvándorlás kérdésére, hogy azért két tényezőt figyelembe kell venni. Sajnálatos módon, akármilyen sikeres is a magyar gazdaságpolitika, valószínűleg, mondjuk, Németország és Ausztria, illetve Magyarország összehasonlításában még néhány évig fönn fog állni némi jövedelemkülönbség.

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy egy olyan új generáció lépett egyébként a munkaerőpiacra, amely már a nyelvek tekintetében, az idegen nyelvek ismeretében sokkal szélesebb tudással rendelkezik, mint akár az én vagy talán az ön generációja is, ami a mobilitást, a pár száz kilométerre vagy ezer kilométerre való arrébb költözést megkönnyíti.

Hozzátenném azt, hogy egyébként Magyarország nem áll olyan rosszul ebben a viszonylatban, tehát egy lengyel, román, szlovák, cseh viszonylatban azért a milliós lengyel vagy román tömegekkel szemben, amelyek elárasztották egyrészt Angliát, másrészt ugye Spanyolországot, Olaszországot, ilyen tömegekről nem beszélünk. Persze, mindent meg kell tennünk azért, hogy itthon tartsuk őket, jó néhány olyan intézkedést hoztunk, legyen szó pont a fiatalok lakáshoz jutásának támogatásáról is, amely próbált visszahozni valamit a korábbi intézményekből. Tervezi is egyébként a kormány, hogy bővíti ezeket a lakáskedvezményeket.

A másik terület, amiben most nem akarnék nagyon széles kapukat nyitni, de ugye, ez a demográfiai vagy népesedési probléma, amivel küzd Magyarország és küzd egész Európa. Most itt értelemszerűen csodát nem lehet tenni, nagyon sok intézkedéssel lehet javítani, hiszen a magyar demográfia 30 éve is bizonyítja, hogy egyébként a születések számát lehet bizonyos gazdasági ösztönzőkkel segíteni - lásd a nagy '73-75-ös kohorszoknál, hogy az akkor bevezetett családi kedvezmények jelentősen növelték az akkori születések számát.

Ugyanakkor épp ma van egy paradigmaváltás egyébként a demográfiai világban a tekintetben, hogy nagyon sokáig úgy gondolta a liberális tudósvilág, hogy alapvetően a jövedelmi viszonyok növekedésével arányosan csökken a gyereklétszám, és nagyon sokáig ez dogma volt, és emlékszem parlamenti vitákra még a '90-es évek közepén, amikor mi - az akkori ellenzék - már családi kedvezményekről gondolkodtunk, és arról, hogy hogyan lehet a gyermekvállalást ösztönözni. Akkor az volt, hogy teljesen felesleges, mert a világban ez a tendencia, és kész; ha egy ország gazdagabb, kevesebb a gyerek.

Ezzel a dogmával számol le egyébként nemrég, csak képviselő úr figyelmébe ajánlom, valamelyik kaliforniai egyetemen jelent meg egy elég komoly cikk arról, hogy ez a tendencia vagy ez az általános megvilágítás nem érvényes, hiszen Nyugat-Európa jó néhány országában az elmúlt húsz évben növekedett a gyermekvállalási kedv. Érdekes módon nem a konzervatív országokban, tehát nem a spanyol, olasz, görög területen, hanem a skandináv modellben magasabb a gyermekek vállalása, itt, akár Írország, Izland, Norvégia vagy Svédország példája, ahol már-már ugye, a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es gyermekvállalást is elérte egyes években. Bár teszem hozzá, hogy itt a bevándorlók kérdését ugye, nehéz vizsgálni, hogy ezekben az országokban nagyon magas a bevándorlók, főleg muszlim bevándorlók aránya, tehát itt azért lehet árnyalni ezen a képen, hogy hogyan is alakul.

Egyébként Magyarország sem áll bizonyos tekintetben rossz helyen, erre is van szakirodalom. Meg lehet nézni, hogy Magyarországon, ha van az alagút végén fény, akkor egy olyan demográfiai specialitással bír a magyar családvállalás, hogy alapvetően igaz az a tendencia, hogy az alacsonyabb jövedelműek vállalnak mindenhol több gyereket, Magyarországon viszont, ha lefelé vannak az alacsony jövedelműek a grafikonon, és fölfelé a magasabb jövedelműek, a végén van egy kis kunkor, ezt így is hívják. Tehát Magyarország egy speciális olyan ország, ahol a magas jövedelműeknél magasabb a gyermekvállalás, mint például a közepes jövedelműeknél. A kormányzati politika pont erre épül, és ezt próbálja kihasználni, hogy úgy próbálja a támogatást megadni, hogy azt a magyar specialitást, ami egyébként nem jellemző még a nyugat-európai országokban sem, megpróbálja fölerősíteni.

Valószínűleg jó néhány kérdés egyébként még társadalmilag nem lett kibeszélve, legyenek ezek a gyermekvállalásnak akár bizonyos orvosetikai kérdései is, akár a gyermekek nemének megválaszthatóságán keresztül, amely nyugati példák alapján - például Ausztráliában -növelte a gyermeklétszámot. Ebbe most nem akarok belemenni, mert ezek nincsenek kibeszélve a társadalomban. Azt gondolom, van dolgunk, a tendenciák sajnos nem nekünk kedveznek, de a kormány nem adja föl a küzdelmet.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallgatva az ellenzéki képviselők felszólalását és azon belül is az MSZP-s képviselőtársak felszólalását, nagyon sajnálom, hogy ők még ott vannak leragadva, hogy a kocsmai félkarú rablók pártján állnak, és azon sajnálkoznak, hogy a magyar kormány ezt az egyébként a társadalom egy jelentős részére igen káros tevékenységet teljesen beszüntette. Az is kicsit nehezen volt értelmezhető számomra, hogy magáról a módosítóról, a szavazás előtti módosítóról pedig egyáltalán nem ejtettek szót, illetve úgy próbálták bemutatni az itteni jogszabályt, mint ha ez bármiféle lehetőséget nyitna ki egyébként az online szerencsejátékra. Itt pontosan arról van szó, hogy egy korábban teljesen szabályozatlan és azokkal a veszélyekkel egyébként együtt járó területet próbál európai módon szabályozni a magyar kormány, beleértve egyébként ennek az adóvonzatának a pozitív hozadékát is.

Tehát összességében arra kérném majd képviselőtársaimat, hogy pontosan amiatt, hogy elindultunk egy olyan úton, hogy ezeknek a félkarú rablóknak a betiltása után az online szerencsejátékot is próbáljuk olyan keretek közé szorítani, ahol valóban a fiatalkorúakat, a szenvedélybetegeket valamilyen módon kezelhető törvényi keretek közé próbáljuk szorítani.

Magáról a módosítóról azt hadd mondjam el - ahogy az itt elhangzott egyébként -, hogy azért került most benyújtásra ez a zárószavazás előtti módosító, hiszen 2013. június 25-én a kormány képviseletében benyújtott módosító indítvány lényegében, döntő részben az Európai Bizottság által kiküldött notifikációs eljárás során megküldött észrevételeket vezeti át a törvénytervezeten, a kért információkat az "Egyes rendelkezések" pontosításának megfogalmazásával. Mivel az Európai Bizottság pontosító javaslatai a tervezet célkitűzéseivel egyébként összhangban állnak, és a pontosítások a normaszöveg-tervezet értelmezését és alkalmazását megkönnyítik, e javaslatoknak a tervezeten való átvezetésére szolgál a zárószavazás előtti módosító. S valóban, ennek összefüggéseiben kérném képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársam! Valóban, a nyárhoz kötődő, főleg a gyermekek által használt szezonális termékek biztonsága rendkívül fontos mindannyiunk számára. A szigorú hatósági kontrollnak köszönhetően Magyarországon az ilyen termékek által okozott sérülésekről, balesetekről szerencsére ritkán hallani.

A hatósági ellenőrzés mellett fontos szerepe van az ön által is említett gyártói ellenőrzéseknek is, mert a kereskedelembe bekerülő termékekről is kiderülhet, hogy nem biztonságosak, ez esetben jogszabályi kötelezettség a visszahívás, amelynek európai szinten és a magyar jogban is szigorú szabályai vannak.

Természetesen a hatósági ellenőrzéseknek gyártói ellenőrzés esetén is folyamatosnak kell lenniük. Az európai szinten is kiemelkedő színvonalú hazai piacfelügyeleti munka során a Fogyasztóvédelmi Hatóság felügyelői több esetben találnak olyan termékeket, amelyeknek a forgalomba hozatala a hatályos jogszabályi és ezen belül a biztonsági előírásoknak nem felel meg.

A nyári időszakkal kapcsolatban egyébként ön konkrétan rákérdezett néhány termékre. Igen széles körűen vizsgálják a játékok, lövedékes játékok, fürdőjátékok kémiai és mechanikai biztonsági követelményeit, valóban külön a nyári időszakban a gyerekek által a szabadidőtöltés alkalmával használt rollerre, görkorcsolyára az NFH külön témavizsgálatot rendelt el. A vizsgálat során a veszélyesnek minősülő termékek forgalomból való kivonásáról és visszahívásáról a területileg illetékes megyei felügyelőségek ez esetben is intézkedtek. Az elért eredmények reményeink szerint igazolják, hogy az NFH Európában is egyedülálló hatékonysággal ellenőrzi a forgalomba hozott termékeket, a folyamatos és következetes hatósági ellenőrzés biztosíthatja a magyar fogyasztók és ezen belül is a gyermekek magas színvonalú védelmét.

Köszönöm.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Valóban, én is ezzel kívántam volna bemutatni azt, hogy a hazai fogyasztóvédelem a lehetőségekhez képest a helyzet magaslatán áll, hiszen a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak ebben az ön által is említett 2012-es európai uniós Rapex-jelentésében, ami rangsort állapít meg, nemhogy előkelő helyen, hanem az első helyen végzett a magyar Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Itt egyrészt szeretnék biztosítani minden fogyasztót, minden állampolgárt, hogy a hivatal az idei nyár folyamán is kiemelten kívánja elvégezni a feladatát, és szeretném is megköszönni és gratulálni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, hogy ilyen rangos eredményt ért el európai összehasonlításban.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Egyetértek azzal, hogy Etyek és térsége az elmúlt időszakban turisztikai szempontból egyre vonzóbb fogadó területté vált, ami elsősorban köszönhető az ott lévő vállalkozások kezdeményezésének. A turisztikai kínálat fejlesztését egyébként európai uniós forrásból, pályázati rendszeren keresztül eddig is támogatta a kormányzat.

(14.40)

Három ilyen nagy beruházást tudnánk az elmúlt időszakból megemlíteni. Az egyik ilyen a közel 680 millió forintos értékben a Korda Látogatóközpont kialakítása volt, amely a Korda család munkásságához kapcsolódóan egy komplex filmtörténeti és jelenlegi filmalkotást is magában foglaló multifunkcionális turisztikai látogatóközpont kialakítását jelenti. Egy másik ilyen támogatott elképzelés volt a gasztronómiai és borturisztikai szolgáltatások fejlesztése az etyeki Újhegyen. A rendezvények szervezése, bor- és ételkostolók, illetve főzőiskola illeszkedik egyébként Etyek sajátos szolgáltatásaihoz, és növeli a látogatók számát is a térségben. Tavaly az NGM, az NFM és a Nemzeti Kulturális Alap meghirdetett közös pályázatán - egyébként hazai forrásból - a kiemelt jelentőségű turisztikai rendezvények között az ön által is említett etyeki rendezvény is támogatást kapott. Ezt a programot az idén is folytatni kívánjuk, és 200 millió forintos keretösszeggel a beérkezett támogatási kérelmek értékelése folyamatban van.

Azt tudom mondani, hogy a kormányzat eddig is kiemelten kezelte, fontosnak tartja a térség fejlesztését, és ezt a jövőben is ilyen módon kívánja kezelni.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Az előző két percben nem volt módom itt a jövőről beszélni, de mindenképpen az érintett önkormányzatok figyelmébe ajánlom, hogy a kedvező adottságokkal rendelkező térségek turisztikai infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztését a 2014 és '20 közötti időszakban a terület- és településfejlesztési operatív programok keretében tervezi a kormányzat támogatni. Ennek tartalmi megalapozásaként a megyei önkormányzatok fejlesztési koncepciót és programokat dolgoznak ki.

Fontos azért itt is felhívni a figyelmet, hogy minden térség - beleértve az etyekit is - aktívan kapcsolódjon be a megyei programok és vállalkozásfejlesztési elképzelések kidolgozásába, hiszen ezen programok mentén tudja majd a kormányzat az uniós szervek forrásaival az önkormányzatok és a civil szervezetek közös fejlesztési elképzelésein keresztül támogatni. Tehát van a jövőben is lehetőség, ebben közös munkát ajánlunk Etyek és térsége számára is.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársam! Valóban elég fontos kérdésről van szó, hiszen a mostani kormány politikájában kiemelt szerepet kap az, hogy a mindennapi fogyasztáshoz, a mindennapi rezsihez kapcsolódó költségeket, azoknak terhét próbáljuk a lakosságról levenni.

Felhívnám a figyelmet azonban, hogy ennél a törvénynél egy picit megint a múlt ügyeit próbáljuk rendbe tenni, hiszen egy 2003-as és 2008-as, az önök kormánya által hozott törvény végrehajtási rendeleteinek aktualitásairól beszélünk. Valóban a kormány vizsgálja, olyannyira vizsgálja, hogy itt az elkövetkező kormányülések egyikére be is fog kerülni az az előterjesztés, amely arra tesz javaslatot, hogy természetesen a lakosság biztonságának megőrzése mellett - mert ez elsődlegesen fontos, hiszen itt '81 előtti gázkészülékekről beszélünk - egy olyan, akár hatósági áras rendszer kerüljön kialakításra, amely korlátok között tartja a lakosság ez irányú terheit, és jelentősen, ha nem teljes mértékben a fogyasztók helyett a szolgáltatókra kívánja ezeknek a hatósági felülvizsgálatoknak a terhét rárakni.

Tehát azt tudom mondani megnyugtatásként, hogy olyan megoldás fog születni hamarosan, ha kell, törvény-, ha kell, kormányrendelet-módosítás útján, ami a lakossági gázfogyasztás biztonságának megtartása mellett olyan megoldást kínál a lakosság számára, hogy a terheket alapvetően a szolgáltatók fogják viselni ezen készülékek felülvizsgálata során.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Még egyszer csak annyit hangsúlyoznék, hogy ismerjük a problémát. A jelenleg hatályos jogszabályokon a kormányzat módosítani kíván, olyan irányba kíván módosítani, hogy a gázkészülékek kötelező felülvizsgálatának a díja hatósági áras legyen, a készülékek esetleges hatósági vizsgálat által megállapított javítási és szerelési költsége pedig alapvetően ne a lakosságot, hanem a szolgáltatókat terhelje. Tehát a rezsicsökkentés mellett e tekintetben is próbáljuk a lakosság terheit csökkenteni. Remélem, hogy hamarosan be tudok számolni a konkrét jogszabály-módosításokról is. Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban érdemel némi figyelmet az Európai Uniónak ez az újabb - nevezzük úgy - nyomásgyakorlása.

Jól láthattuk az elmúlt három évben, amikor a mostani kormány elkezdte a múlt örökségének azon felszámolását, ami valóban közel 800 ezer magyar családot érintett, vagyis a devizában való eladósodottság problémáját felszámolni, hogy minden egyes lépésnél, amikor az ezzel járó tehertételt próbálta a kormány valamilyen módon megosztani, és a bankokat is, amelyek korábban haszonélvezői voltak ennek a devizaalapú hitelnyújtásnak, valami módon bevonni ebbe a teherbe, akkor úton-útfélen hol csak verbális, hol különböző eljárásokkal próbálták a magyar kormányt ettől eltántorítani. Ez nem történt meg, nem ért el sikert ez a próbálkozás, és azt tudom mondani, hogy amennyiben a mostani kormányon múlik, ez a nyomásgyakorlás sem fog minket attól visszatartani, hogy tovább folytassuk, és kitartsunk azon intézkedéseink mellett, amelyekkel a devizában eladósodott honfitársainkon próbálunk segíteni.

Azért egy mondatot engedjen meg: bár sok mindenben egyetértek azzal, amit elmondott, azért 340 ezer hitelkárosulton tudott valamilyen módon segíteni a kormányzat az elmúlt időszakban.

(10.20)

Azért ezt egy szűk rétegnek nevezni enyhe túlzás. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy van jó néhány olyan hiteladós, aki tud törleszteni, és igazából nem is kér segítséget a kormányzattól. Soha nem tudunk olyan rendszert kialakítani, amivel mindenki akarjon vagy tudjon élni, de azokon, akik akartak és kértek segítséget, jelentős többségben tudtunk segíteni.

Annak az eljárásnak, ami most indult, van egy jövőbe mutató jele is. Ugyanis ha ismerjük a brüsszeli eljárás időigényességét, ennek az eljárásnak a vége valamikor a jövő évben várható, vagyis egy következő magyar kormány fog tárgyalóasztalhoz ülni majd az Unióval. Én nem akarnék feltétlenül összeesküvés-elméleteket gyártani, de mindenesetre nagyon fontos, hogy egy vagy másfél év múlva, amikor az eljárás abba a fázisba ér, hogy Magyarországgal tárgyal az Unió a problémáról, akkor is olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely kiáll a hazai adóskárosultak mellett, és minden eszközzel az ő megvédésüket próbálja segíteni.

Még egyszer azt tudom mondani, hogy valóban nem újszerű az Európai Unió részéről, hogy próbálja a magyar kormányt eltántorítani a devizában eladósodott honfitársaink megmentésétől, de én itt azt tudom megerősíteni az ön kérdésére, hogy a mostani kormány nem fog letérni arról az útról, amelyen elindult, és kitart azok mellett az intézkedések mellett, amiket eddig hoztunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársam! Önt hallgatva azért mindenképpen van valami diszkrét báj abban, hogy egy deklaráltan baloldali párt képviselőjeként önök folyamatosan olyan kormányzati intézkedéseket támadnak, amelyek alapvetően a bankok, a nagytőkések, a különböző nagy szolgáltatók megadóztatását jelentik. Önök az elmúlt három évben minden olyan intézkedés ellen szóltak, amikor alapvetően a korábbiakhoz képest, amikor is a lakosságot terhelték különböző más megoldások útján, mi nagy nemzetközi cégeket, pénzintézeteket próbáltunk megadóztatni.

Ön itt azt állítja, hogy a bankok ezt teljes mértékben áthárítják a lakosságra, és a kormányt szemfényvesztéssel vádolja. De ha a bankok és a szolgáltatók ezeket a terheket valójában át tudnák hárítani a lakosságra, akkor miért tiltakoznak ellene? Nem lenne érdekük tiltakozni ezeknek a szervezeteknek, ha ezeket az intézkedéseket... (Dr. Józsa István: Mégis áthárítják ezeket a terheket!) Hát, igen... Ha önnek igaza lenne, akkor a bankok lennének a legnagyobb támogatói ezeknek az intézkedéseknek. De ön is tudja, hogy nem így van, hiszen a Bankszövetséggel és a nemzetközi szervezetekkel folyamatosan vitában áll a magyar kormányzat azok miatt az intézkedések miatt, amelyekkel az ország fizetőképességének és gazdasági egyensúlyának a megteremetése érdekében ezekre a szervezetekre is ró terhet.

(10.30)

Egyébként meg azzal kapcsolatban hosszan lehetne itt fejtegetni, hogy miért kell - ez volt a kérdése -, hát, valóban, önöket nyolc éven keresztül egyáltalán nem érdekelte az, hogy Magyarország költségvetése milyen egyensúlyban van, a magyar kormánynak mi lenne a feladata, milyen nemzetközi egyezményeket vállalt. Ennek eredménye az, hogy Magyarország az önök áldatlan tevékenysége miatt nyolc éven keresztül az Unió szégyenpadján ült, egyetlenegy évben csak meg sem közelítette az uniós elvárások szerinti 3 százalékot a költségvetés hiánya, minden évben ennél jóval magasabb volt, mind ez idő alatt egyébként az államadósság az egekbe szökött, eladósították az országot, s amikor baj volt, akkor értelemszerűen a lakosság közvetlen megsarcolásával próbáltak tűzoltást végezni. Ehhez képest a mostani kormány három év alatt (Zaj. - Az elnök csenget.) rendbe hozta azt, amit önök elrontottak, most már az Unió által is - amely nem nevezhető a magyar kormány legnagyobb barátjának - elismert módon a magyar költségvetés rendben van. Köszönet érte a magyar állampolgároknak, a lakosságnak azért, hogy az erőfeszítéseikkel ezt lehetővé tette. És a magyar kormány nem kívánja továbbra sem azt a felelőtlen politikát folytatni, hogy egyszeri eredmények után föladja azt a szigorú költségvetést, ami egyébként az ön által hiányolt bizalom alapja, vagyis azt, hogy az üzleti környezet, a befektetők, a lakosság bízzon abban, hogy ez az ország egyről a kettőre megy; ehhez tudniuk kell, hogy a magyar költségvetés hiánya a nemzetközi szerződésekben vállalt 3 százalék alatt lesz. Ez a kiigazítás az ön által említett adóknál egyébként azzal jár, hogy nemcsak idén, hanem jövőre is biztosított az uniós eljárás megszüntetésekor beirányzott 3 százalék alatti hiány.

Tehát összességében azt tudnám önnek válaszolni, hogy az ön által elmondottakkal ellentétben a mi véleményünk szerint egyébként jó irányba mennek a dolgok, a magyar költségvetés tudja tartani az ígéreteit, a magyar kormány által elfogadott költségvetés európai szinten is megállja a helyét, az egyik legjobb európai szinten. Mindezt egyébként úgy sikerült elérnie a magyar kormánynak, hogy a GDP-arányos adó- és járulékteher mértéke csökkent 41-ről 39 százalékra az elmúlt két év alatt, és egyébként meg a reálbérek is növekedésnek indultak az elmúlt két évben, és ez a növekedés igen pozitív módon az idei év első felében is megvan. Tehát azt tudom mondani, hogy jó irányba haladnak a dolgok.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársam! Alapvetően szeretnék az ön kérdésére szakmai választ adni és jó híreket közölni, de azért azt hadd tegyem helyre, hogy ön úgy próbálja beállítani, hogy itt a mostani kormány hozott bármiféle olyan intézkedést, amely esetleges módon a lakosság számára pluszterheket jelent. Talán ön is tudja, valószínűleg tudja, hogy itt egy 2003-as és 2008-as törvénynek a rendeleti részéről van szó. Azokat a törvényeket, amelyek előírták ezen készülékek felülvizsgálatát, egyébként úgy, hogy a szolgáltatók helyett a felülvizsgálatot egyébként a lakosságnak kellett volna elvégezni, ezeket a törvényeket önök hozták.

Ennek ellenére a rendelet arról szól egyébként, hogy valóban, sajnos híradásokból is értesülhettünk arról, hogy bizonyos gázkészülékek nagyon rossz állapotban vannak, ezért emberéletek múlhatnak azon, hogy ezeknek a gázkészülékeknek a felülvizsgálata rendben és időben megtörténik-e. A kormány egyébként, ahogy ön is hivatkozott egy hétfői sajtótájékoztatóra, a múlt hét szombati ülésén megtárgyalta a kialakult helyzetet, megállapította, hogy egyrészt a gázszolgáltatás biztonsága, az emberi élet értékének védelme miatt szükséges a felülvizsgálatokat elvégezni - 1981 előtti készülékekről, illetve csővezetékekről beszélünk, illetve nem azonosítható időpontban kialakított vezetékekről -, de a kormány egyben arról is döntött, pontosan a rezsicsökkentés politikájával összhangban, hogy ezt a felülvizsgálatot a szolgáltatóknak kell hatósági áron elvégeznie.

Ez azt jelenti, hogy a lakosság számára az önök által korábban elfogadott törvényekhez képest semmilyen módon a felülvizsgálat nem jelenthet költséget. Ezt hatósági áron a szolgáltatóknak kell elvégezni. A többi kérdésre a második egy percben majd próbálok válaszolni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, ne haragudjon, de rezsicsökkentés vagy -emelés ügyében nem szeretnénk az MSZP javaslatait megfogadni, mert azok általában a terhek növekedésével szoktak járni a lakosságra nézve. Ellenben azt mindenki számára szeretném megerősíteni még egyszer, hogy a kormány arról döntött, hogy a felülvizsgálatok tekintetében leghamarabb a jogszabály-módosításokat elvégzi, amelyek szükségesek. Ezek után a lakosságnak a szolgáltatónál kell majd igényelnie a felülvizsgálatot, amelyet hatósági árban, a lakosság számára nem költségként jelentkezve elvégez a szolgáltató.

Az pedig valóban így van, hogy mivel ez egy bonyolultabb probléma és nem egységesen kezelhető, hogy a megállapított esetleges átalakításokat hogyan tudja a lakosság számára tehermentessé tenni a kormányzat, ezzel kapcsolatban a kormány arra kérte a rezsicsökkentéssel kapcsolatos munkacsoportot, hogy dolgozzon ki javaslatot arra vonatkozólag, hogy ezt a terhet is hogyan lehet a lakosság válláról levenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Részben érthető az ön indulata, mégis a tartalmilag elmondottakkal kapcsolatban azért hadd vitatkozzam önnel abban, hogy a magyar kormány, ami az erejéből tellett az elmúlt három évben, azt a súlyos örökséget, amit 2010-ben Magyarország devizaeladósodottsága jelentett, a lehető legmesszebbmenőkig próbált, a lehető legtöbb érdekérvényesítéssel az Unió, a bankok és minden nagy nemzetközi céggel szemben érvényesíteni.

Ennek vannak elég komoly eredményei, amit tudom, hogy képviselő úr zárójelbe tesz, de azért el kell mondani, hogy több százezer magyar családot sikerült vagy részben tehermentesíteni, vagy teljesen kihozni a devizaeladósodottságból. És azért, képviselő úr, kérem, hogy ne keverje össze egy bíróság döntését és a kormányzat eltökéltségét. A kormányzat eddig is mindent megtett, és ezek után is mindenkinek, aki kéri, valamilyen módon, valamilyen eszközzel - elég széles a paletta, most nem akarnám ezt fölsorolni, hiszen hetente ezt mi meg szoktuk beszélni általában itt egymással, hogy milyen intézkedéseket tett a kormány egyébként a lakások felvásárlásától kezdve valóban az árfolyamgát intézményén keresztül.

Valóban, a bíróság döntését, még akkor is, ha esetleg nem értünk vele egyet, nem feltétlenül ildomos demokráciában bírálni. Valóban, ez a döntés néhány kérdést fölvet. Azt tudom megerősíteni, hogy a kormányzat eddig is, amit a kormányzat egyébként Európában egyedülálló módon megtett a devizarabságból való kiszabadítása érdekében, azt ezután is meg fogja tenni, és senkit nem kívánunk ilyen szempontból egyedül hagyni, és mindenki számíthat a magyar kormányzatra, aki devizában eladósodott. És valóban, a többi teendőt pedig még át kell tekinteni, hogy mi következik a bírósági döntés után.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Én inkább arra kérném képviselőtársamat, hogy próbálják támogatni a kormány intézkedéseit és harcát, ha lehet így mondani, a devizahitelezés okozta károk fölszámolásában. Azért hadd emlékeztessem képviselőtársamat: egyébként 2010 nyarán az Országgyűlés egyik első döntése volt az, hogy megtiltotta az ingatlanjelzáloghoz kötött devizahitelezést. Tehát amit ön mond, hogy ennek teret engedett volna a kormányzat, ebben a formában nem igaz, még a legjobb szándék szerint sem.

És egyébként nem véletlen, és ebben kérném majd a támogatását is esetlegesen, ha komolyan gondolja, amit mond, ön is tudja, hogy pontosan ezen döntés miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Unió Magyarországgal szemben, amelynek nézünk elébe, és meg fogjuk védeni a magyar álláspontot. De kérném szépen, hogy azokat az eredményeket, amelyeket a kormány ez irányban tett, azt azért ismerjék el, és támogassák például az Unióval szembeni vitánkat, hogy ne kelljen visszalépni ezekből az intézkedésekből.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Képviselőtársam, azért hadd szögezzek le itt az elején mindjárt egy dolgot: Balatonfűzfő esetében is százszázalékos adósságátvállalás történt, ami 1,2 milliárd forint értéket ért el. Annyi különbség van Balatonfűzfő esetében, ami lényeges ebből a szempontból: ön is tudja, az önkormányzatok konszolidációja lényegében egy húszéves adósság vagy legalábbis az utolsó, 2010 előtti nyolc év önkormányzati alulfinanszírozottságának helyrehozatalát volt hivatott szolgálni. Ennek keretében - példa nélküli módon - vállalta át az 5 ezer fő alatti települések teljes adósságát az állam. De tudni kell azt is, hogy voltak olyan önkormányzatok, amelyek nemcsak a kötelező feladatok ellátásához, hanem például jövedelemtermelő beruházásokhoz vettek fel hitelt, tehát teljesen más konstrukcióba kerültek, és kiugróan magas volt az egy főre jutó adósságállomány.

A kormány határozata alapján 2012-ben olyan döntést hozott, hogy 14 önkormányzat került kijelölésre, ahol kiugróan magas volt az egy főre jutó adósságállomány, és ez alapján külön vizsgálata és 2013-as konszolidációja történt meg az önkormányzatoknak. Ez az időpontátcsúszásnak az oka, vagyis az, hogy a konszolidáció időpontjában fennálló adósság mértékéig tudott az állam százszázalékos átvállalást eszközölni. És még egyszer hadd emeljem ki, hogy ez Balatonfűzfő esetében is a 4534 főre tekintve majdnem 1,2 milliárd forint értékű támogatást jelent az önkormányzatnak. Tehát azt gondolom, hogy semmiféle negatív bánásmód nem volt a településsel szemben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársam! Hadd kezdjem én is azzal, hogy valóban, a kormány politikájának sarokköve a fogyasztói szokások tudatosságában, magában a fogyasztóvédelemben való pozitív fordulat, hiszen jól látjuk, jól tudjuk, hogy hiába tesz meg egyébként az állam sok mindent a saját állampolgárai védelmében, ha maguk az állampolgárok nem tudnak vagy nem kellően tájékozottak a saját lehetőségeikről.

Épp ezért talán - legyen szó rezsicsökkentésről, legyen szó akár a közműcégekkel folytatott küzdelemről, de akár a devizaeladósodottságról - jó néhány olyan terület van, amire ha a korábbi időszakban a fogyasztói tudatosság kormányszinten is támogatást kapott volna, akkor nem alakulhattak volna úgy a fejlemények, ahogy alakultak. És valóban van a fogyasztóvédelemnek mindig olyan aktuális területe, ahol a kormánynak figyelnie kell, és ha lehet, elé kell mennie megoldási javaslatokkal bizonyos fogyasztókkal szembeni visszaéléseknek.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság egyébként kiemelten vizsgálja az ön által említett termékbemutatókat végző vállalkozások gyakorlatát is, és valóban - minden szigor ellenére - nem látszik kellő javulás a területen. A tavalyi évben egyébként a felügyelőség 180 termékbemutatón végzett hatósági ellenőrzést, és 117 esetben tárt fel jogsértést. A bemutatók 53 százalékán történt valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat.

A visszaélések visszaszorítása és egyébként az összes fogyasztóvédelmi jogszabály szigorítása, aktuálissá tétele miatt a kormány egyébként tervezi a fogyasztóvédelmi törvény benyújtását még az őszi időszakban, amely az előkészített anyagok alapján többek között bírság kiszabását, azonnali bírság kiszabását tenné lehetővé termékbemutatók esetén abban az esetben, ha a termékbemutatón például célzottan idős embereket tévesztenek meg. A folyamatban lévő szabályozás felülvizsgálatát is tervezzük, akár olyan megoldási javaslatokkal is, amelyek például valami regisztráció bejelentését tennék szükségessé ahhoz, hogy valaki ilyen termékbemutatót szervezzen.

(15.20)

De akár addig is elmehet a módosítás, hogy megtiltjuk orvosi vizsgálattal való összekötését bárminemű termékbemutatónak.

Egyébként a törvénytervezet jó néhány más területen is tartalmaz fogyasztóvédelmi szempontból pozitív változást. Ilyen például az ésszerű várakozási idő a telefonos ügyfélszolgálatoknál. Ki ne tapasztalta volna azt, hogy főleg nagy szolgáltatóknál a telefonos ügyintéző akár órákon keresztül várakoztatja a fogyasztót, és az ember már a végén feladja a próbálkozást? Ezt próbálnánk például úgy szabályozni, hogy valamilyen ésszerű várakozási időn, mondjuk, öt percen belül kötelező lenne a telefonos ügyfélszolgálatra kötelezett szolgáltatónak élőhangos kapcsolatot létesíteni a fogyasztóval.

De visszatérve a fogyasztói csoportokra, más ilyen csoportok létrehozására is tervez módosítást, és egyébként a törvénytervezet évtizedes adósságot próbál a fogyasztói csoportokkal kapcsolatban behozni. Bízunk benne, mert jó néhány javaslat van, amit most nem tudok felsorolni, hogy a benyújtott törvénytervezethez a parlamenti vitában is érkezik javaslat, amelynek végén elmondhatjuk, hogy valóban az idei évben egy újabb fejezettel bővült, egy újabb pozitív fogyasztóvédelmi szabályozást tudunk elfogadni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elején bíztam abban, hogy szakmai vitát folytathatunk arról, hogy valóban, az áfacsökkentés hogyan és miképpen tud a lakosságnál megjelenni. Mert ha szakmai választ akarnék adni, akkor ön tudja a legjobban, hogy önök próbálkoztak áfacsökkentéssel, csak épp az áfacsökkentésnek legalább a fele nem a fogyasztóknál... (Dr. Józsa István és Gőgös Zoltán közbeszól.) Megtisztelnének, tisztelt szocialista képviselőtársaim, ha végighallgatnának. Én is nagy türelemmel megpróbáltam ezt megtenni, nem volt könnyű.

Ön egyenes választ kért tőlem, de az az igazság, hogy a fele sem igaz annak, amit ön mond. Tehát nem is értem, hogy ön mondja azt, hogy... (Dr. Józsa István: Melyik fele?)

ELNÖK: Bocsásson meg, államtitkár úr! Egy másodperc türelmét kérem. Megkérem, Gőgös képviselő úr, szíveskedjen végighallgatni az államtitkári választ, mint ahogy államtitkár úr is végighallgatta önt. Beszámítom az időt, államtitkár úr. Parancsoljon!

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát néhány tényt azért hadd rögzítsünk. Ön úgy fogalmazott, hogy a rezsicsökkentést lehetett volna másképp csinálni. Önök nem csinálták sehogy. Hát ne haragudjon, ön azzal érvel, hogy lehetett volna másképp csökkenteni, lehetett volna másképp a magyar lakosság terheit csökkenteni, míg önök az ellenkezőjét csinálták 8 évig. (Dr. Józsa István: Százezer lakás.), előtte meg 4 évig, amikor eladták egyébként az ágazatot.

Az élelmiszerárakkal kapcsolatban, én nem tudom, föltűnt-e, biztos ugyanazokat a statisztikákat nézzük, 40 év óta nem volt ilyen alacsony az infláció. Negyven év óta! Negyven év óta 3 százalék alatti inflációt nem mértünk. Ez lényegében pontosan abból következik, hogy mind az alapvető... (Dr. Józsa István közbeszól.), mind az alapvető élelmiszerek, mind pedig a többi fogyasztási cikk ára pontosan a rezsicsökkentés miatt soha ilyen alacsony nem volt az elmúlt 40 évben Magyarországon.

Ami pedig arra vonatkozik, hogy valóban meg kell nézni azt, hogy ki mit tett ez ügyben, az áfacsökkentés ügyében, azért szeretném arra fölhívni az ön figyelmét, hogy ön most számon kéri rajtunk, hogy miért nem csökkentünk élelmiszeráfát, jelezném, hogy amikor átvették a kormányzást 2002-ben, 12 százalékos volt az élelmiszerek áfája. Ezt fölemelték először 15 százalékra, 2006 szeptemberétől 20 százalékra. Akkor ott a választás előtt trükköztek egy kicsit, mert választási szempontból levitték egyébként az áfát különböző termékeknél. Ebből egyébként, amit jeleztem, az akkori felmérések szerint körülbelül a fele jutott el a fogyasztókhoz, a többi a nagykereskedőknél csapódott le. Majd azt követően, hogy újra lehetőségük volt, megemelték a korábbi 20-ról 25 százalékra az áfát, illetve bizonyos termékeknél 18 százalékos volt.

Tehát amikor ön áfacsökkentést kér rajtunk számon (Gőgös Zoltán: Mit ígértetek?), akkor elég végignézni az önök elmúlt 8 éves tevékenységét. Ezek alapján elmondható egyébként, hogy az áfa kulcsának nagymértékű emelése az önök időszakára tevődik. Egyébként úgy próbálnak a kormányra nyomást gyakorolni, hogy önök is tudják, hogy egy ezzel kapcsolatos elemzés legalábbis három szempontból mindenképpen körültekintő döntést igényel.

(9.10)

Egyrészt milyen hatással van az élelmiszer-ágazatra, ha csak bizonyos termékek áfáját csökkentjük. Meg kell nézni, hogy a fogyasztókra egyébként milyen hatással van; és nem utolsósorban - ez önöket korábban nem nagyon érdekelte - hogy a költségvetésre egyébként milyen hatása van az áfacsökkentésnek. (Gőgös Zoltán: Gáztározó!)

És valóban nincs ellentét abban, amit a kormány tagjai mondanak, mert valóban vizsgálja a kormányzat azt, hogy milyen termékekre, milyen körben és hogyan lehet úgy áfát csökkenteni, hogy az egyrészt mind az ágazat számára előnyös legyen, mind a költségvetésen ne üssön olyan lyukat, amit aztán máshol kell majd esetleg befoltozni, és nem utolsósorban a leglényegesebb az, hogy a fogyasztókra nézve ez hogyan tud úgy megjelenni, hogy valóban a fogyasztók érezzék ennek a hatását.

Azt kérem a képviselő úrtól, hogy - az áfacsökkentés ügye valóban fontos, valóban fontos akkor is, ha egyébként a kormány nagyon komoly intézkedéseket tett pont a legrászorultabbak megsegítésére, legyen szó akár az önöktől megörökölt devizaproblémáról, akár a rezsiproblémára utalva, és valóban az áfa kérdését is vizsgálnunk kell - legyen az önök korábbi tevékenységének következményeként előállt probléma kezelése tekintetében némi türelemmel, és bízzon abban, hogy a legoptimálisabb döntést fogja hozni a kormány.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kidolgozta az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben 1975 novemberében kelt vámegyezmény módosítását.

A módosítás nagyon rövid indoklását annyival ismertetném, hogy az egyezmény 6. cikkelyét érintő módosítások célja, hogy bevezetésre kerüljön egy, az egyezmény 9. mellékletében egy új feltételeket és követelményeket tartalmazó garanciarendszer kialakítása a TIR-igazolványok nyomtatása és kiadása területén.

Kérem, hogy az Országgyűlés támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársam! (Zaj. - Az elnök csenget.) Én önmagában nagyra értékelem az ön felszólalásait a devizahitelesek problémájával kapcsolatban, viszont az, hogy ön hétről hétre - némileg öncélúan - a kormányt vádolja azzal, hogy nem tesz a devizaprobléma megoldására, azt azért méltánytalannak tartom.

Hadd hívjam fel a figyelmét arra - most már kicsit a konkrétumokra -, hogy talán az értetlenségére az ad magyarázatot, hogy önnel egyetemben a jobbikos képviselők 80 százaléka nem támogatta a múlt héten a devizahitelesek megsegítésének érdekében szükséges egyes törvények módosítását. Vagyis önök és ön sem szavazta meg a kilakoltatási moratórium bevezetését egészen áprilisig, amivel meg tudjuk akadályozni, hogy senki ne kerüljön utcára. (Z. Kárpát Dániel: Ne viccelj már!) Másrészt azt sem támogatták, hogy az árfolyamgát rendszerét kiterjesszük, sem a frakció nagy része, sem ön nem szavazta meg azt, hogy minél többen vehessék igénybe az árfolyamgát rendszerét, amely által egyébként bármikor igényelhető lesz az árfolyamrögzítés, nemcsak a 20 millió forintnál nagyobb összegű devizahitelek esetén, hanem az ügyben is, hogy akiknek tartozása van, ez közel 150 ezer embert érint. Önök ezeket nem szavazták meg, most pedig a kormányt vádolják azzal, hogy egyébként elégtelen, amit ez ügyben tettünk.

Harmadrészt: a múlt héten elfogadott módosításokba egy olyan szabályozást is beépítettünk, amely a bankok számára lényegében ösztönzésként hat, a tekintetben, hogy engedjék el a tartozásokat, hiszen az állam csak akkor vállal készfizetési kezességet, ha a devizakölcsönök összege nem haladja meg a fedezet értékének 95 százalékát. Ez nem egy terv, nem vita tárgya, hanem az elfogadott törvényjavaslat, amely egyébként időközben hatályba is lépett.

Emlékeztetném önt arra, hogy egyébként a kormány eddigi intézkedéseivel körülbelül 360-380 ezer hitelfelvevőnek nyújtott segítséget; az árfolyamgát rendszerébe több mint 170 ezren léptek be, az érintettek közel 40 százaléka. Szerződésenként átlagosan százezer forintot takarítottak meg kamatfizetés tekintetében. A 2012. év elején zárult a kedvezményes végtörlesztés lehetősége, 160 ezer adós élt a végtörlesztés lehetőségével. Emellett sokan éltek egyébként a forintra váltás lehetőségével is.

(13.10)

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság 11 400 ingatlanfelajánlást fogadott be. A befogadások jelentősen gyorsultak egyébként az elmúlt időszakban.

Tisztelt Képviselőtársam! Azért érdemes ilyenkor beszélni néhány szót arról, hogy egyébként a kormány milyen körülmények között kezdte el ezt a devizaadós-mentést. A lakosság és az állam teljesen eladósodott volt 2010 elején, nagyrészt külföldi devizában. A bajt egyébként csak tetézte a lakosság szempontjából, hogy a gazdasági válság európai szinten legjobban a korábbi nyolc év tevékenysége miatt Magyarországot érintette. Elvették a 13. havi nyugdíjat, lecsökkentették a gyes időtartamát, és közel 120 milliárd volt akkor a közműcégek felé a felhalmozott tartozás a magyar lakosság szempontjából.

A kormányváltás után természetesen új alapokra helyeztük a válság kezelését, megpróbáltuk a családok terheit csökkenteni, miközben józan eszközökkel folyamatosan segítettük a lakosságot. Ez ügyben egyébként mérföldkő volt az IMF-hitel visszafizetése, illetve több olyan program elindítása is, mint a végtörlesztés, ami - mint már említettem - több százezer magyar családot érintett.

Akinek van hitele, tudja, hogy felvenni mindig könnyebb a hitelt, mint visszafizetni. Ha egy hitel problémás, akkor ez a tétel csak még hangsúlyozottabban jelenik meg. Sok problémát természetesen megoldottunk, sok problémára sikerült megoldást találni, azonban a devizahiteles-probléma kérdését nem zárhatjuk le véglegesen. A múlt héten megszavazott kilakoltatási moratórium kiterjesztése pontosan ezért épült be a rendszerbe, hogy az elkövetkező időszakban a devizában eladósodott családok egyike se kerülhessen utcára, és úgy lett átalakítva a rendszer, hogy minden olyan adósnak, aki valamilyen módon ebbe a csapdába belekerült, legyen eszköze arra, hogy ebből a problémából rövid, középtávon megoldást találjon, úgy, hogy a családi kasszát lehetőleg a legkevésbé terhelje és próbáljon egyébként normális életet élni.

Tisztelt Képviselőtársam! Még egyszer: nagyra becsülendő az, hogy ön sokszor, sok helyen felveti ezt a problémát, de méltánytalan, és az a megoldási javaslat, amit ön javasol, nem megoldás a magyar választópolgárok számára. A kormány eddig is több százezer emberen segített, a most elfogadott javaslattal is több százezer devizakárosulton segített, és kérném azt, hogy ezt lehetőség szerint (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) méltányolja.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Természetesen a föltett kérdésére is válaszolok, de engedje meg, hogy mindenekelőtt megragadjam az alkalmat, ahogy ön a magyar kereskedelemről kívánt itt szólni, és talán érdemes elmondani, hogy egyébként ma van az európai kereskedelem napja, amikor is az egész Európai Unióban a kereskedelemben dolgozókat, a pult másik oldalán vagy az irodákban ülőket ünnepeljük.

Azt gondolom, van is miért ünnepelni őket, hiszen mind az európai, mind a magyar gazdaságban az a mindennapi munka, amit a kereskedelemben dolgozó több tízezer vagy százezer ember nap mint nap végez, elengedhetetlen a gazdaság fejlesztéséhez. Ezúton is szeretném az ő munkájukat megköszönni.

Azt is engedje meg, hogy ha már erről van szó - és szívesen válaszolok a kérdésére -, hadd emlékeztessem önt ezért arra, hogy természetesen a kereskedelemért kell is aggódni, hiszen egy nagyon fontos tényezője a nemzetgazdaságnak, mégis volt olyan nyolc év ebben az országban, amikor semmiféle szabályozás, semmiféle, a hazai kereskedők számára védelmet nyújtó intézkedés nem történt.

2002-2010 között a magyar kereskedelem nagyon súlyos károkat szenvedett. Lényegében a magyar kereskedők hányada a nemzetközi cégek rovására majdnem a felére esett vissza, tehát a 80-90 százalékos magyar kereskedői hányad a magyar kereskedelemben körülbelül 50 százalékra esett vissza a nagy nemzetközi cégek térnyerése miatt, amit önök lényegében tétlenül néztek végig, sőt bizonyos esetekben támogatták is ezt. Nem akarnék itt különböző áfakérdésekre is visszautalni.

Ami a konkrét kérdését érinti, mert lényeges, valóban, a kormány elkötelezett abban, hogy többek között az online pénztárgépek bevezetéséről szóló, 2012 szeptemberében elfogadott országgyűlési döntés következményeképpen megpróbálja a lehető legátláthatóbbá és a lehető legtranszparensebbé tenni a piacot. Ezért is született meg az online pénztárgépek bevezetéséről szóló döntés, és született egyébként meg jó néhány olyan döntés, amit az érdekképviseletek kértek, mint például az, hogy 50 ezer forint erejéig a kormányzat támogassa a kereskedelmi egységek pénztárgépbeszerzését.

Valóban, a piac bizonyos esetekben lassabban reagált a pénztárgépek legyártása tekintetében, mint ahogy azt várhattuk, de lényegében a módosított határidők tekintetében, vagyis a jövő év január 1-jéig minden szolgáltatónak, minden kereskedelmi egységnek át kell tudni állnia az új rendszerre.

Ami pedig a konkrét kérdését illeti, azért sem jó helyre címezte a kérdést, és azért válaszol rá ez a minisztérium, hiszen a minisztérium már hónapok óta, már a rendelet bevezetésével egy időben elkezdett tárgyalni a kereskedőkkel, hogy megpróbálja a kereskedőknek a mobil adatszolgáltatás adta pluszköltségeket a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni vagy meghatározni.

Ezúton van szerencsém beszámolni arról, hogy a múlt heti kormányülés egyébként az NGM előterjesztésére megtárgyalta azt, hogy hatósági áras lesz az online pénztárgépek bekötése, megpróbálja az állam, természetesen a szolgáltatók által is elfogadható szintre leszorítani az online pénztárgépek adatforgalmi díját. Tehát dolgoztunk rajta, figyeljük, és olyan megoldást fogunk találni, amely nem növeli a magyar kereskedők terheit.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Hadd kezdjem azzal, hogy igazából az ön kérdéseire való válaszadás az egyik legnagyobb intellektuális kihívás itt a parlamentben, már csak azért, mert ki kéne hámozni abból, amit ön mondott, az igazságot, és ahhoz kéne valami kézzelfoghatót mondani. Ez elég nehéz lesz azok alapján, amiket elmondott.

Kezdjük a tényekkel! Az önök két ciklusa alatt duplájára nőtt a munkanélküliek száma, 90 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma (Gúr Nándor közbeszól.), mindeközben százezres nagyságrendben működtek ellenőrizhetetlen, pazarló közmunkaprogramok, ezzel szemben... (Gúr Nándor: Lövésed sincs!) Végighallgattam én is önt, nem volt könnyű, de megpróbáltam...

ELNÖK: Képviselő úr, szeretném kérni, hogy tartózkodjon a megjegyzéstől. Államtitkár úr, elnézését kérem. Államtitkár úr valóban végighallgatta a képviselő urat úgy, hogy meg nem szólalt. Kérem, tegye ön is ezt. Köszönöm.

Folytassa, államtitkár úr, beszámítom az időkeretet. (Gúr Nándor: Hülyeségeket beszél! - Babák Mihály: Te meg hazudtál! - Gúr Nándor: Hülyeségeket beszél! - Dr. Budai Gyula: Ez legyen benne a jegyzőkönyvben!)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ezzel szemben elmondanám, hogy jelen pillanatban ma egyszámjegyű a munkanélküliség, és 235 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor. Ezt azért érdemes leszögezni, merthogy ezek a tények, amelyekről a KSH- vagy bármely más adatokból egyébként ön is tud.

Ami a konkrét felvetését jelenti, ott is hibás az alapvetés, hiszen a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szeptemberi jelentése szerint a bejelentett nem támogatott munkaerőigények száma az előző hónaphoz képest 30 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 20 százalékkal emelkedett.

Valóban van növekmény a közmunkaprogramból is, de szeretném tisztázni azt, hogy az elég problémás, hogy önök egyébként a közmunkát nem tekintik munkának, ezzel több tízezer embernek, százezer embernek nézik le a munkáját. Azt gondolom, hogy igenis önöknek is el kéne ismernie azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány és az emberek tesznek azért, hogy ebben az országban dolgozzanak. (Gúr Nándor: Negyvenhétezerért!)

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ígérem, nem fogom kihasználni az időkeretet.

A benyújtott törvényjavaslat indoklásához röviden annyit szeretnék hozzátenni, talán képviselőtársaim is tudják jól, hogy a 2013. évi költségvetésről szóló törvény hatálybalépése óta jó néhány olyan törvénymódosítás született, amely költségvetési hatással járt. Ezeket a változásokat kívánja a törvényjavaslat a benyújtott tervezettel átvezetni. Mindannyian tudjuk egyébként, hogy ez a költségvetés, illetve ennek a költségvetési politikának köszönhetően hazánk idén, 9 év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Az államadósság mérséklődött, a jegybanki alapkamat és az infláció 20-30 éves távlatban nem látott mélységbe került.

A benyújtott javaslat fő pontjai két témakör köré csoportosulnak. Az egyik a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, a szövetkezeti rendszer átalakítását, ezáltal a vidéki kis- és középvállalkozások megerősítését tűzte ki céljául. A törvénnyel összhangban az Országgyűlés már létrehozta a takarékszövetkezeti szektor újjászervezéséhez szükséges költségvetési előirányzatot. Ugyanakkor az Országgyűlés megváltoztatta a vagyoni hozzájárulás teljesítésének módját, és a Magyar Fejlesztési Bank helyett az újonnan létrehozott Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációs Alapot jelölte ki az állami hozzájárulás biztosítására.

Az alap létrehozásáról szóló törvény többféle bevételi típus közül jelenleg a szövetkezeti rendszert illető vagyoni hozzájárulás fedezeteként csak a költségvetési támogatást határozza meg a javaslat.

(19.40)

Az alap kiadásainak köre kizárólag az integrációs szervezet számára történő hozzájárulásra és a működési költségek teljesítésére terjed ki, 2013-ban tehát az alap működése a személyi és a dologi típusú költségekkel nem terheli a költségvetést. A szövetkezeti hitelintézeti integrációs alap költségvetésének létrehozása kapcsán lényeges változást jelent az integrációs szervezet rendelkezésére bocsátandó vagyoni hozzájárulás összegének 130 milliárd forintról 135 milliárd forintra való növelése; ezt a mértéket egyébként a szövetkezeti hitelintézetek garanciájáról szóló törvény határozta meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elképzelések másik nagy csoportja a javaslatban a vagyongazdálkodási politikára épül, amely az állami vagyonelemek körét gyarapítja oly módon, hogy hatékony és célszerű eszközök legyenek, ami hosszú távon is javítja az állam és a gazdaság pénzügyi pozícióját, ezért az önök előtt fekvő törvényjavaslat másik eleme az állam társasági vagyonának gyarapítását szolgáló költségvetési kiadási előirányzat módosítása. A törvényjavaslatban szereplő mintegy 3,5 milliárd többlet költségvetési fedezet lehetővé teszi a kisebb volumenű tranzakciók esetében a kedvező piaci lehetőségek kihasználását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szereplő módosítások, mint már említettem, alapvetően felhalmozási jellegűek és gazdaságfejlesztési célokat szolgáló állami kiadásokat tesznek lehetővé, és egyébként nem érintik a kormánynak azt a tervét és célját, hogy az uniós módszertan szerinti hiány 2013-ban is 3 százalék alatt legyen. Bár a javaslatban szereplő kiadások finanszírozási szükségletet keletkeztetnek az állam számára és a pénzforgalmi hiány növelésével járnak, ugyanakkor az év közben lezajlott költségvetési intézkedések és egyéb gazdasági folyamatok eredményeként nem akadályozzák az államadósság csökkentését sem. Ezzel a megállapítással egyébként a Költségvetési Tanács is egyetért, és erre vonatkozólag én is arra kérem önöket, hogy támogassák a benyújtott javaslatot, illetve most majd tegyük vita tárgyává.

Köszönöm szépen figyelmüket.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Amit a képviselő úr elmondott, az jól jellemezhető úgy is, hogy emberek nélkül emberekért nem lehet vagy nagyon nehéz kormányozni. Nagyon nehéz úgy kormányozni, hogy valakit nem az emberek juttatnak hatalomra, hanem gazdasági érdekcsoportok találnak ki, gazdasági érdekek mentén, és ezek a gazdasági érdekcsoportok írják és írták akkor is a gazdasági programját.

Nemzetközi multik, bankok és a brüsszeli gazdasági elit programja az, amely a Bajnai-kormányt 2009-2010-ben jellemezte. Nem véletlen az, amit a képviselő úr említett, hogy az akkori gazdasági program nem szólt másról lényegében, mint hogy a családokon akartak spórolni, hiszen csökkentették a gyes időtartamát, befagyasztották a családi pótlékot, és a családi adókedvezmény is csak három gyermek után járt. A nyugdíjasokon próbáltak spórolni, hiszen elvették a 13. havi nyugdíjat. A rászorulókon akartak spórolni, hiszen az energiatámogatások megszüntetésével közvetlenül jelentkezett a pluszköltség a lakosoknál. A szuperbruttóval pedig az egész lakosságot lényegében szja-emelés alá vonták.

Ahogy említette, ennek igazából gazdaságpolitikai eredménye nem volt, hiszen költségvetési szempontból, ami a legfontosabb, sajnálatos módon a deficit 3 százalék felett maradt, az államadósság ugyanúgy megnövekedett. Látszik az egyébként, hiszen ahogy ön is említette, ebben a "fájni fog" című megszólalásban Bajnai akkor a családoktól kért áldozatot és lemondást, és arról beszélt, hogy minden magyar családnak, minden magyarnak fájni fog. Valóban nem beszélt arról, hogy létezik igazságosabb közteherviselés, létezik az, hogy olyan gazdaságpolitikát folytat egy kormány, amely megosztja a terheket, amely igazságosabbá teszi és könnyebbé az emberek és a családok számára a mindennapi életet.

Talán jó összevetést ad az épp előttünk tárgyalandó költségvetés azzal a gazdaságpolitikával szemben, ami 2008-2009-et jellemezte, hiszen a mostani gazdaságpolitika a rezsicsökkentés költségvetése, a családok költségvetése, a munkahelyteremtés költségvetése és a stabilitás költségvetése, hiszen egyszerre sikerül megvalósítani azt, ami az előtte lévő nyolc évben 2010 előtt nem sikerült, vagyis stabilizálni a gazdaságot, és egyszerre az emberek mindennapi életét a rezsicsökkentésen keresztül, a devizaadósok megmentésén keresztül javítani.

Hadd említsek erre egy példát, akár csak a szűkebb lakókörnyezetemből, ahol élek, a XVI. kerületből, ahol egy átlagos budapesti kétfős háztartásban élő számára a rezsicsökkentés több mint 54 ezer forint megtakarítást jelent.

(9.50)

De egy többgyermekes, családi házban élő számára ez elérheti a 100 ezer forintot is. Egy átlagos nyugdíjas számára itt a fővárosban a rezsicsökkentés egyenlő azzal, amit a Bajnai-kormány elvett, lényegében a 13. havi nyugdíj visszaadásával egyenlő. Látszik a különbség, és látszik az is, hogy vannak bizonyos önjelölt politikusok, akik soha nem tanulnak, és mindent elfelejtenek. Viszont meggyőződésem, hogy a magyar választópolgár nem ilyen. Tanult a korábbi nyolc évből, és látja azt a mostani négy év alatt, hogy lehet másként csinálni, és nincs szükség a családok megszorítására, nincs szükség olyan gazdaságpolitikára, ami nem az emberek érdekét védi.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Csak nagyon röviden szerettem volna budapestiként, azon belül is XVI. kerületiként reagálni a Budapest-vitára, és két dolgot azért kiemelnék.

Nagyon nehezményeztem Steiner képviselőtársamnak a hozzászólását Budapest gondjairól. Én azt gondolom, hogy ez a kormány többet tett nemcsak Budapestért, de az összes önkormányzatért, mint az előtte lévő nyolc évben bármikor a kormányzat, ugyanis az adósság... (Dr. Józsa István: Na!) Képviselőtársaim, az adósság átvállalásával ez a kormány azt az óriási terhet, amit a korábbi évek akár a fővárosra, akár a többi vidéki városra rátettek, levette. Lényegében új alapokra tudja helyezni mind a főváros, mind a kerületek (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), mind Pest megye vagy az ország többi városának fejlődését az az óriási horderejű döntés, amely, azt gondolom, nyugodtan településpolitikailag nevezhető történelminek is, amit ez a kormány a két adósságátvállalással megtett, és lehetőséget biztosít egyébként a fővárosnak és a kerületeknek is arra, hogy az elkövetkező években valóban azt a húszéves Demszky-hátrányt ledolgozzák, amellyel sajnos budapestiként jómagam is sokszor szembesültem.

Még annyit tennék hozzá, hogy egyébként valóban nagyon sok múlik azon, hogy milyen egy városvezetés, hiszen vannak olyan kerületek Budapesten - akár a saját kerületem, éppen a polgármester úr irányításában lévő kerület -, amelyek még a legnehezebb gazdasági időszak alatt is nagyon komoly fejlesztéseket tudtak véghezvinni, például a XVI. kerület. Tehát valóban egy jó városvezetés és a mostani kormány döntései az adósságátvállalással, a mostani költségvetéssel lehetőséget adnak Budapestnek arra, hogy egy fejlődő pályára álljon.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően az ellenzéki képviselőtársaim által elmondottakra szeretnék reagálni. Ugyanis, amik itt elhangzottak, attól, mert ők sokat ismételgetik, még nem lesz igaz. A kormány által ebben az adótörvényben is megerősített egykulcsos adó vagy arányos adórendszer nem a társadalom kisebbsége, hanem a többsége számára hozott jelentős, érezhető, több százmilliárdos pluszjövedelmet az elmúlt években. Ezen nem kíván egyébként a kormányzat változtatni.

Egyébként önök is tudják, képviselőtársaim, hogy az egyes adótörvények általában a költségvetést alapozzák meg, a költségvetés számára teremtik meg a bevételi lehetőségeket. Azok, akik ezeket az intézkedéseket nem támogatják, azok nem támogatják a mostani költségvetésnek azt a három fő pillérét, amit egyébként minden, az Országgyűlésben jelen lévő országgyűlési képviselőnek támogatni kellene. Ilyen a mostani költségvetésnek a rezsicsökkentésre vonatkozó része, ilyen a kiskeresetűek adókedvezményének kiterjesztése, vagy ilyen egyébként a hazai kis- és középvállalkozások kedvezőbb adókörnyezethez juttatása. Önök azzal, hogy nem támogatják ezeket a javaslatokat, nem támogatják sem a rezsicsökkentést, sem a kiskeresetűek kedvezőbb adózását, sem a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének javítását.

Göndör képviselőtársam részéről annyiban érdekes volt a felszólalás, hogy legalább konkrétumokat említett. Hadd erősítsem meg azt, bár persze nem lenne ez sem baj, de amikor többek között a most benyújtott vagy megszavazandó javaslatok között az online pénztárgépek adatszolgáltatásának rögzítéséről döntöttünk, akkor nem feltétlenül az önök javaslatát vettük figyelembe, hiszen a kormány már hónapok óta dolgozott és egyeztetett egyébként itt is a kis- és középvállalkozások segítéséről gondolkodva, hogy miként és hogyan lehet ezt úgy bevezetni, hogy az európai normáknak is megfelelő legyen. És valóban, a hatósági ár bevezetése orvosolja azokat a problémákat, amelyek abból adódhattak volna, hogy az online pénztárgép egyébként piactisztító hatása bármiféle extra terhet jelentett volna a hazai vállalkozások számára. Az ígéretünkhöz híven ezt is a benyújtott módosítással elérhetővé tesszük, és valóban január 1-jétől nem jelentkezik pluszteher.

Ugyanígy a benyújtott javaslatok között van egyébként a jövedéki adózás területén megfogalmazott intézkedéssorozat, amely alapvetően a dohány-feketekereskedelem visszaszorítására vonatkozik, amely, azt gondolom, egyébként minden, parlamentben ülő frakció tagjának és ugyanúgy a művészet vagy a sport támogatása is azt gondolom, hogy normál esetben minden frakció támogatását kellene hogy élvezze.

(Göndör Istvánt a jegyzői székben Nyakó István
váltja fel.)

Mindezek mellett és pont azért, mert valóban itt most egy stabilitást jelentő költségvetést megalapozó adótörvényekről van szó, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott javaslatokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Zaj. - Az elnök csenget.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Csak kérni szeretném képviselőtársaimat, hogy támogassák a módosító indítványokat.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elnök Úr! Valóban, itt a napirend előtti felszólalásokban elég vegyes témát és vegyes stílust kell megszoknunk. Hiszen itt is volt szó futballstadionoktól kezdve a közfoglalkoztatáson át jó néhány témáról. Mégis engedje meg képviselő úr, hogy a felszólalásának lényegét talán megragadva, valóban a munkahelyteremtés fontosságáról hadd ejtsek néhány szót, válaszul az ön kérdésére.

Természetesen a kormány a közfoglalkoztatást és ezen belül a munkahelyteremtést helyezi politikájának központjába, ennek érdekében tett összehangolt gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket az elmúlt időszakban. Természetesen a gyors munkahelyteremtéshez kormányváltáskor nem voltak ideálisak sem a külső, sem a belső feltételek. Tudjuk jól, egy súlyosan eladósodott országot, és az Európai Unió egyik legalacsonyabb foglalkoztatásával bíró országot vettünk át, ahol sajnálatos módon a korábbi években a segélyből élés stratégiája alakult ki munkavégzés helyett. Egy olyan helyzet volt, amit csak fokozatosan lehetett megváltoztatni, ahol a kínálati oldali intézkedések a munkaerő-piaci kötődés kialakulásával és erősítésével indulhattak csak meg.

Ennek egyik eszköze volt az ön által is említett közfoglalkoztatás, ami a mi szempontunk szerint is átmeneti, mégis komoly szerepet játszik a foglalkoztatás elősegítésében azáltal, hogy ellene hat a tartós munkanélküliség kialakulásának, és megőrzi a hátrányos helyzetben lévő térségek foglalkoztathatóságát. A közfoglalkoztatás nem szociálpolitikai kérdés, mint ahogy erre itt utalni akart, hanem foglalkoztatáspolitikai eszköz, ami az elmúlt évtizedekben alapvetően szezonális munkalehetőséget biztosított tavasztól őszig. Itt szeretném fölhívni a figyelmet, hogy éppen az idei év lesz az első, ahol a téli időszakban is rendelkezésre áll ez a munkavégzési lehetőség, illetve képzéssel egészül ki. Egyébként teljes félreértés, hogy a közfoglalkoztatás helyettesítené a munkahelyteremtést. A kettő egymás mellett hat reményeink szerint a munkahelyek számának a növelésére.

A kormány munkaerőkereslet-élénkítő intézkedései a közfoglalkoztatásnál jóval jelentősebb és jóval hosszabb távon értelmezhetők.

(9.20)

Egyébként itt nem említette képviselőtársam, de az egyik leglényegesebb intézkedés az elmúlt időszakban nem kifejezetten csak az új munkahelyek teremtésére, hanem a munkahelyek megőrzésére vonatkozott a munkahelyvédelmi akcióterv elfogadásával. Mind a kormány, mind a különböző munkaadó szervezetek számításai szerint közel 700 ezer munkavállaló továbbfoglalkoztatásához járult hozzá a versenyszférában a kormány tavaly elfogadott intézkedése, ami pont az ön által is említett fiatal, idősebb és hátrányos helyzetű munkavállalók továbbfoglalkoztatására adott lehetőséget. Egyébként a munkahelyteremtéssel kapcsolatban nagyon tanulságos talán összehasonlítani a 2002-es kormányváltás utáni időszakot a mostanival. Az akkori külső világgazdasági helyzetet talán össze se lehet hasonlítani a mostanival; egy robusztusan növekvő Európai Unió, benne a magyar gazdaság örökölt lendülete 4 százalék körüli gazdasági növekedést biztosított az ország számára. Ennek ellenére a 2002 utáni időszak 41 hónapja alatt 80 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, miközben a foglalkoztatottság stagnált.

Ezzel szemben - sokkal rosszabb belső és külső tényezők mellett - a 2010-et követő 41 hónap elteltével 235 ezerrel több embernek van munkája, és közel 50 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Ezek az adatok talán önmagukért beszélnek, és amit egyébként önön kívül azért külföldön általában el szoktak ismerni, hogy ez egy nagyon komoly teljesítménye a magyar gazdaságnak és a magyar munkahelyteremtésnek.

Összességében valóban sokféleképpen lehet értelmezni a számokat, én mégis azt emelném ki, hogy míg az elmúlt négy év nagy erőfeszítéseket kívánt a magyar állampolgároktól, a munka területén nagyon komoly eredményeket sikerült elérni, a gazdaság stabilitásán keresztül valóban megindulhatott a munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Én egy kis nyugodtságot szeretnék kérni az ügyben. Hadd hangsúlyozzam mindenekelőtt, a kormánynak mindenképpen érdeke az, hogy az ügy tisztázódjon, s ha valakinek erre valóban van lehetősége, az támogatja. Ön is tudja azt, hogy egyébként az üggyel kapcsolatban két vonalon is folyik vizsgálat, egyrészt az ügyészség vizsgálja a feljelentést, az ügyet, és maga a NAV is feljelentést tett az ügyben. Tehát minden reményünk megvan arra, hogy valóban kiderül, ki nem mond igazat ebben a történetben.

De mielőtt óriási összeesküvés-elméleteket vonnánk le képviselő úr felszólalásából, azért mindenekelőtt szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy egy volt NAV-alkalmazott 2013. november 8-ai sajtótájékoztatója és az azóta a témában nyilvánosság előtt zajló események jelen pillanatban puszta vádaknak és rágalmaknak minősülnek, ugyanis semmiféle konkrétumot nem tartalmaznak, bármilyen ügyre vonatkozó bármilyen konkrét állítást jelen pillanatban nehéz kivizsgálni.

Vélhetően a sértett adóhatósági munkatárs által megfogalmazott és a politika által felkarolt, még egyszer jelzem, minden konkrétumot nélkülöző alaptalan vádak sajnálatos módon sértik és rossz színben tüntetik fel a NAV szervezetét, működését és az alkalmazásában álló munkatársait is, és alkalmasak az ön által is említett, e tevékenységbe vetett közbizalom megingására, ami szerintem senkinek nem érdeke. Mindez nyilvánvalóan rombolja az adózómorált, és ezzel veszélyezteti a költségvetési bevételeket, így lényegében a közszolgáltatások biztonságát.

Ettől függetlenül még egyszer hadd mondjam, hogy azonnal vizsgálatot rendelt el az ügyben a gazdasági miniszter a NAV-nál az adóhatóság tevékenységével kapcsolatos hírekkel összefüggésben. A belső vizsgálat a tárgyát tekintve két részre bomlott, egyrészt az ellenőrzések esetleges leállításával kapcsolatos állításokat vizsgálta, és a rendelkezésre álló adatok gyűjtése és áttekintése képezte a vizsgálat célját, illetve annak tisztázása, hogy a rendelkezésre álló információk igazolják-e Horváth András sajtóban megjelent állításait. A sajtóban megjelent állítások alapján egyébként egy konkrét ügyet lehetett nagy valószínűséggel beazonosítani, amelyet a NAV munkatársai tételesen megvizsgáltak, de visszaélést ebben a konkrét ügyben nem találtak. Tehát a sajtóban eddig elhangzottak egy konkrét ügyről szóltak, azt kivizsgálták, és abban semmiféle adóhatósági vagy bármi más hiba nem állapítható meg.

Összességében az volt megállapító, hogy Horváth András nyilatkozatai, illetve a Levegő Munkacsoport internetes oldalán közzétett tanulmánya egyrészt határokon átnyúló, láncolatos áfacsalások vonatkozásában tartalmaztak a NAV belső oktatási anyagaiban szereplő általános információkat, s azokat lényegében összeollózva, átfogalmazva saját anyagaként tüntette fel. Egyébként jelezném képviselő úrnak, aki talán foglalkozott adóügyekkel, hogy Brüsszel is vizsgálja a határon átnyúló adó- és áfacsalások ügyeit, és a nem régi jelentése sajnos megállapította, hogy az egész Európai Unióban vannak erre utaló jelek, és a Bizottság álláspontja szerint egyébként a teljes Unió másfél százalékos GDP-jére tehető ezeknek az ügyeknek az összértéke. Ettől függetlenül semmi olyan nem olvasható ki a vizsgálatokból, amit ön itt sugallni próbál, hogy az adóhatóság ebben az ügyben bármilyen módon hibáztatható lenne.

Hadd merjem azt mondani, és ha nem hisz a kormánynak, akkor talán higgyen olyan korábbi NAV-vezetőnek, aki kormányokon átívelő módon a NAV vezetője volt, aki teljes mértékben kizárta és valóban az összeesküvés-elméletek kategóriájába sorolta azt, hogy az adóhatóságnál ilyen mértékű összejátszás történhetett volna.

A konkrét kollégáról kérdésére válaszolva annyit hadd említsek még meg, hogy a feljelentő egy 22 ezer fős szervezet egyik igazgatóságán dolgozott ügyintézőként, kiemelt adózókat soha nem ellenőrzött, és soha nem dolgozott a kiemelt adózók igazgatóságán. Az adó-, vám- és bűnügyi szakterület által szervezett országok akciók előkészítésében soha nem vett részt, azokra tényleges rálátása nem volt. Azt gondolom, e tények mellett fenntartásokkal kell figyelni az összes nyilatkozatát. Az pedig, hogy a kolléga jelezte, miszerint politikai pályára készül, azt gondolom, az egész ügyet zárójelbe teszi.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Frakcióvezető! Tisztelt Képviselőtársam! Elnök Úr! Próbálom nem ismételni magam, bár viszonylag nehéz az ügyben. Még egyszer szeretném kérni, hogy ha egyébként önöknél vagy az önökhöz, úgy nézem, mostanában csatlakozó volt NAV-munkatársnál bármiféle konkrétum van, akkor azzal legyenek szívesek előállni. Mert önök vizsgálatot követelnek a kormányzaton, miközben csupa általános megállapítás történt. Valóban, amióta van adórendszer, egyébként eddig is tudtuk, erre utaltam, az Európai Unióban sajnálatos módon vannak rosszhiszemű gazdálkodó szervezetek, amelyek próbálják akár áfacsalással is károsítani a nemzetgazdaságot. Ezzel szemben a mindenkori állam föllépett, föllép, és az is a terve, hogy a nemzeti adóhatóságon keresztül ezeket a visszaéléseket visszaszorítsa.

Azt gondolom, ezen a területen egyébként az elmúlt időszakban viszonylag nagy eredményeket tudtunk elérni. Hadd tájékoztassam arról képviselő urat, hogy az állami adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát az Állami Számvevőszék is rendszeresen ellenőrzi, ellenőrizte korábban is, és ezen vizsgálatok központi kérdései között az szerepel, hogy az állami adóhatóság az adó-ellenőrzési eljárások során a jogszabályok által előírtakat betartja-e, illetve hogy a költségvetés érdekét szem előtt tartja-e. Az ÁSZ nyilvános jelentéseiben a vádakban szereplő cselekményekre az elmúlt évek során egyszer sem került sor.

Tehát ön már azt feltételezi a felszólalásában, hogy nemcsak a huszon-egynéhányezer NAV-alkalmazott van benne ebben az összeesküvésben, de a teljes Állami Számvevőszék is, amit az ő nevükben is hadd utasítsak vissza. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.) A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezőknél... - itt ön arra hivatkozik egyébként, hogy nem történik semmi ebben az ügyben. Jelezném, hogy a NAV, a nemzeti adóhatóság folyamatosan dolgozik, folyamatosan ellenőrzi a nagy adóteljesítménnyel rendelkező... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.) Én is végighallgattam képviselő urakat, kérném, hogy ennyi tisztelettel próbáljanak meg...

Pár számot szeretnék mondani a tények kedvéért. Többek között a legnagyobb háromezres adózói kör esetében az idei év során közel 5 ezer darab ellenőrzést folytatott le a NAV, vagyis minden egyes adózóra 1,6 vizsgálat jut. Ez jóval nagyobb szám, mint bármely más adózói kör esetében. A kiemelt adózói körben egyébként az ellenőrzési arány ennél is magasabb, és minden egyes adózóra több mint két vizsgálat jut egy évben, és még egyszer, ez az országos átlagot jóval meghaladja. Az sem újdonság, ha valaki ismeri a NAV-ot, hogy ezen ellenőrzések döntő többsége egyébként adóhiányt állapít meg. Tehát nem arról van szó, hogy itt valaki föltalálta a spanyolviaszt. Valóban vannak olyan tevékenységek, ahol fokozottan kell ellenőrizni a NAV tevékenységét, ezt meg is teszi, folyamatosan az elmúlt években a NAV erre törekedett, az ellenőrzése kifejezetten kiterjed a nagy adózókra, kifejezetten kiterjed az ön által említett multinacionális cégekre. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.) És valóban, próbál folyamatosan egyébként a kormányzat például fordított áfával olyan új szabályokat behozni, ami a meglévő kiskapukat, a meglévő lehetőségeket bezárja a rosszhiszemű vállalkozók előtt.

Egyébként még egyszer szeretném itt nyomatékosítani, hogy bármi konkrétum áll rendelkezésre, a kormányzat abszolút érdek mentén nyitott a vizsgálatra. Ahogy ön is említette, két vizsgálat is folyik az ügyben, egyrészt az ügyészség, egyrészt a NAV feljelentése alapján vizsgált folyik, és bármilyen konkrétum az általánosságokon túl nyilvánosságra kerül, a kormányzat azt is természetesen, saját érdekében, meg fogja vizsgálni. Viszont addig kérném képviselőtársaimat, hogy olyan summás kijelentéseket ne tegyenek, amelyek alkalmasak akár gazdálkodó szervezetek, akár állami szervezetek jó hírnevének megalapozatlan rontására.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elején hadd kezdjem azzal, hogy örülök annak, hogy végül is az elnök úr elállt attól az álláspontjától, hogy itt bármiféle összejátszás történne az adóhivatal és az egyes rosszhiszemű adózók között. Felszólalásában rendszerszintű problémákat említett. Azt gondolom, arra hívnám fel a figyelmét, hogy ezek nem új keletű problémák, nem Magyarországra jellemzőek, hanem az egész Európai Unióban, az Európai Unió jellegéből adódóan sajnálatos módon valóban vannak különböző olyan problémák, hogy két ország közötti áfaelszámolásokat bizonyos cégek nem szeretnek befizetni.

Erre vonatkozóan valóban vannak kezdeményezések, és a NAV az elmúlt időszakban is kiemelten kezelte ezeket az ügyeket. Éppen itt hangzott el, hogy ezért is kezdeményezett ez a kormányzat és fogadott el jó néhány esetben fordítottáfa-fizetést, hogy valóban ezek a visszaélések csökkenjenek.

Ez válasz is arra, képviselő úr, hogy mit tesz a kormányzat. Talán hadd kezdjem azzal - és erre egy külön felszólalást lehetne szentelni -, hogy a kormányzat egyik első és legfontosabb lépése volt, azt gondolom, az elmúlt húsz-egynéhány év leglényegesebb lépése az első kormányzati döntések között, ami az adóhatóság és a vám- és pénzügyőrség összevonását jelentette, pontosan azért, hogy ezeket az ügyeket egy kézben, egy rálátással, nagyobb hatékonysággal tudja kezelni a kormányzat, és ennek vannak eredményei. Tehát azt állítani, hogy ezzel a kormányzat nem foglalkozik, azt gondolom, a tények tükrében nem állja meg a helyét. Valóban, az Európai Unió vizsgálja az összes uniós tagország ilyen jellegű problémáit, és ha gondosan elolvasta az Eurostat jelentését, elnök úr, akkor azt is látja, hogy nem Magyarországon a legnagyobb az ilyen jellegű probléma: a környező országok némelyikében jóval nagyobb, a GDP akár 4-5 százalékára tehető az ilyen jellegű áfavisszaélések mértéke.

Egyébként meg bíztam benne, hogy nem hozza fel, de ha már felhozta, akkor hadd jelezzem, hogy valóban - még egyszer megismétlem - minden olyan üggyel foglalkozik a kormányzat, amelyben konkrétan beazonosítható, konkrét visszaélésekre van utalás. Egyébként ilyen tekintetben ebben az ügyben is elindultak az általam említett ügyészségi, illetve a NAV által tett feljelentés kapcsán a vizsgálatok.

Egyébként meg arra hívnám fel a figyelmét, hogy a parlamenti vizsgálóbizottsággal kapcsolatban talán éppen az ön aláírásával és az ön frakciójának kezdeményezésére került be a Házszabályba egy olyan módosítás - amely, ha jól idézem, úgy szól -, hogy vizsgálóbizottság nem terjedhet ki olyan ügyre, amellyel kapcsolatban konkrét, folyamatban lévő büntető-, szabálysértési vagy hatósági eljárás van. Ez épp az önök módosításával került be - egyébként az LMP-frakció és természetesen a kormánypárti frakciók támogatásával - a Házszabályba. Még egyszer jelzem: a kormányzat nyitott volt eddig is, és érdekelt is abban, hogy minél jobban feltárja nemcsak az áfacsalások ügyét, hanem minden olyan ügyet, amely a magyar államot, a magyar állampolgárságot adóelkerülés vagy adócsalás tekintetében éri.

Nagy a munka, hiszen - hogy mondjam - nagy a csábítás is ilyen összegek hallatán, de még egyszer hadd szögezzem le: jelen pillanatban az ön által említett úr által elmondottak semmilyen konkrétumot nem tartalmaznak. Azokat tudtuk megvizsgálni, amiket tartalmaztak, és ott megállapításra került, hogy alaptalanok az általánosságban megfogalmazott vádjai, ezen túl pedig bízunk benne, hogy az elindított, folyamatban lévő eljárások tisztázzák egyébként a NAV-ot és minden olyan érintettet, akit azt gondolom, ezzel nagyon komoly erkölcsi kár érhetett. Bízom benne valóban, hogy az ügy a lehető leghamarabb az igazság kiderülésével tud folytatódni.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Frakcióvezető úr, valóban, a kormány feladata és felelőssége az, hogy akár itt a jövő évi választások közeledtével is ne üljön föl, ne kösse le az erőit bizonyos ellenzéki képviselők vagy bizonyos politikai pályára vágyók hisztériakeltésének, olyan, egyébként konkrétumokat nélkülöző ügygenerálásoknak, amely valóban nem az emberek mindennapi életéről szól közvetlenül, hanem teljesen másról. És valóban fontos ez a mai nap, hiszen ha nem ezekre koncentrálunk, hanem a választópolgárok, a magyar családok és azon belül is akár a legalacsonyabb jövedelműek terheinek enyhítésére, akkor valóban fontos és érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a pénzforgalmi törvény módosítása által az ingyenes készpénzfelvétel jogát a 2013. november 21-én kihirdetett törvény teremtette meg hazánkban. A kormány célkitűzéseivel összhangban a törvény a pénzügyi rezsicsökkentés első lépéseként értelmezhető, a fogyasztók számára jogként biztosítja 150 ezer forintig a jövedelemhez való, készpénzben történő hozzáférést, ezzel is mérsékelve a családokra nehezedő pénzügyi terheket.

Az ingyenes készpénzfelvétel fogyasztói jogával a nettó átlagjövedelmet meg nem haladó mértékig lehet élni. Az ingyenes készpénzfelvétellel általánosságban a lakosság pénzügyi terheinek csökkentésére kell hogy irányuljanak az intézkedések.

(14.10)

Fontos kiemelni, hogy a banki költségek utóbbi időben tapasztalható emelkedése elsősorban az alacsony jövedelmű családoknak okozott hátrányt, hiszen esetükben a korábbi tendenciák alapján akár 2-3 százalékot is felemésztettek a költségek. Ezek most eltűnnek, lényegében a bankok sem az állam, sem a lakosság számára nem vethetnek ki díjat a készpénzfelvételre.

Képviselő úr kérdésére válaszolva: a havi kétszeres ingyen készpénzfelvétel jogának megteremtése amellett, hogy általánosságban enyhíti a családok pénzügyi terheit, elsősorban valóban a legrászorultabb, alacsonyabb jövedelműek érdekeit hivatott védeni. A kormány továbbra is kitart ezen lakosok, a magyar társadalom terheinek ilyen jellegű csökkentése mellett.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Azért vagyok egy picit nehéz helyzetben, mert ön vagy nem egyeztetett az elnökével itt a napirend előtti felszólalások kapcsán, de erre a kérdésre alapvetően egyszer már ott válaszoltam. Én értem, hogy ön az interpellációt itt újra el kell mondja, de éppen abban tudtam talán megnyugtatni vagy abban tudtunk közös nevezőre jutni Mesterházy elnök úrral, hogy ő nem vetette fel azt, hogy itt azok alapján, ami eddig az ügyben elhangzott, vagyis konkrétumok nélküli ügyben bármiféle jel mutatna arra, hogy itt tömegesen, szántszándékkal bárki a NAV, az állam részéről összejátszana adócsalókkal. Ellenben ön itt ezt állítja, ha jól értelmezem, sőt korrupciós ügyről beszél. Nem nagyon tudom értelmezni egyébként a szavait, mert valóban, ahogy szokták mondani, a féligazság a legnagyobb hazugság, és ebbe a csapdába nem kívánnánk mi belesétálni, ha már ön próbálja összekeverni a két dolgot.

Valóban, talán ön is tudja, talán a parlamenti képviselők is tudják, sőt a magyar állampolgárok is tudják, hogy sajnálatos módon a nemzeti adóhatóság folyamatosan, nem csak jelen pillanatban, az elmúlt huszonegynéhány évben küzd az adócsalók ellen.

(14.30)

Sajnos mindig voltak, lesznek, sőt azt sem merem mondani, hogy nincsenek olyan cégek, akik rosszhiszeműen megpróbálják kijátszani - akár büntetőjogi kategóriát kimerítve - a hazai adójogszabályokat.

Valóban, van az Európai Uniónak egy statisztikája, ami nagyjából becslésekre hivatkozik arra vonatkozólag, hogy egyes országokban mekkora az adóelkerülés mértéke. Valóban, Magyarországon is tetemes ilyen összeget saccolnak, de arról semmilyen bizonyíték, semmilyen állítás, semmilyen konkrétum nincsen, hogy ezekkel az adócsalókkal a kormányzat vagy az állami szervek bármelyike vagy annak bármelyik tagja összejátszana, bármiféle segítséget nyújtana. Sőt, az ön állításaival ellentétben a kormányzat mindent megtett és meg is fog tenni egyébként azért, hogy megpróbálja elérni a magyar állampolgárok és a tisztességes vállalkozások érdekében azt, hogy Magyarországon a lehető legkevesebb adót - beleértve az áfát is - csalják el a rosszhiszemű gazdálkodó szervezetek. Ezért is történt jó néhány intézkedés, föl lehetne sorolni a fordított áfa befizetésének kötelezettségén keresztül jó néhány olyan intézkedést, amely pontosan az adóbevételeket növelte, pontosan az ilyen kiskapukat próbálta volna bezárni.

Én azt gondolom, hogy ha valaki konkrétumok nélkül, általánosságban, valamifajta újdonság erejével jön elő ezzel az üggyel, annak két oka lehet, vagy talán három, amit említettem. Lehet egy sértettség, egy szervezeten belüli meg nem értés. Valóban, a kolléga - pont a vizsgálat erre fókuszált, hogy hogyan lehet vizsgálni, vagy milyen adatokhoz juthatott hozzá az említett NAV-os kolléga - nem juthatott hozzá olyan adatokhoz, amelyek alátámasztják az ő állítását.

A politikai haszonszerzés pedig, azt gondolom, azzal egyértelművé vált, hogy épp egy nemrég megjelent interjúban a kolléga azt jelezte, hogy ő bizonyos politika pályára készül. Illetve van egy harmadik rosszhiszemű álláspont is, az, hogy valakik tudatosan akarják a NAV-nak pontosan az adóbehajtás erősítésére vonatkozó terveit gyengíteni. Én kérem, hogy egyik sorba se álljanak be.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Én mindenekelőtt, mivel ez a téma már többedszerre szerepel a mai napirenden, olyan kategorikus kijelentésektől óvnám a képviselő asszonyt, mint hogy konkrétan és biztosan tudunk-e valamit. Mihelyt - jelzem még egyszer - bármi konkrétum elhangzik az önök szakértője által elmondottak alapján, akkor esetleg tudunk arról beszélni, hogy bármiben meg tudnánk bizonyosodni.

Jelen pillanatban arról van szó, hogy van egy volt NAV-dolgozó, aki állít valamit, konkrétumok nélkül, hivatkozva egyébként olyan köztudott dologra, hogy létezik adócsalás, nemcsak Magyarországon, hanem sajnos az Unióban is, itt már több statisztikát egyébként említettem; azt viszont mindenképpen visszautasítom, ami bármi utalást tenne arra, hogy ebben az állam, a NAV vagy bármely hivatali szerv segédkezet nyújtana.

Ön is tudja jól, hogy az elmúlt években a magyar kormány nagyon sokat próbált tenni és tett is azért, hogy visszaszorítsa az adócsalást, kezdve azzal, hogy - egyébként itt elhangzott - bizonyos főosztályok megszűntek: azért szűntek meg, mert az adóhatóság és a vám- és pénzügyőrség össze lett vonva, pontosan egy hatékonyabb adóbehajtás érdekében. Jó néhány esetben a kormányzat fordított áfát vezetett be, pontosan az áfacsalások visszaszorítása érdekében; a gabona és az olajos magvak tekintetében ez már megtörtént. Sajnálatos módon az Unió nem mindenhez járult hozzá, például a sertés tekintetében nem járult hozzá, de ugyanígy egyébként az adóhatóság, illetve az adójogszabályok például az építőipar területén fordított áfát vezettek be, ami mind-mind arra irányult, hogy bezárjuk azokat a kapukat, amelyeket a rosszhiszemű adózók adócsalás vétsége tekintetében el akarnak követni. Ebben egyébként közös a célunk, azt gondolom, minden magyar állampolgárnak, minden magyar állami szervnek és a kormánynak is.

Egyébként, ha aktuális ügyben akarnék jelezni egy-két fejleményt, az online pénztárgépek bevezetése épp egy olyan áttörést jelenthet, aminek az lehet a célja, hogy egyszer s mindenkorra még a gyanúját is kizárjuk annak, hogy bárki ilyen módon a kereskedelemben vagy bárhol máshol szervezetten, bármilyen állami adóhatóság közreműködésével próbálna áfát csalni.

Egyébként meg talán a lényegről kevesebb szó esett. Valóban, az ön felszólalása lehetőséget ad arra, hogy beszéljek néhány szót a stratégiai partnerekről. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a stratégiai megállapodások megkötésében, és hadd tájékoztassam a képviselő asszonyt, hogy ezen stratégiai megállapodások keretében az elmúlt másfél évben közel 4 ezer új munkahely teremtődött, csak a megállapodások következtében, és a vállalatok közel 600 milliárd forint értékű új beruházást vállaltak ezen megállapodások kapcsán. Egyébként olyan megállapodásokat köt a kormányzat, amelyek komoly szerepet töltenek be a gazdasági életünkben, hosszú távon reményeink szerint elkötelezettséget jelentenek a magyarországi jelenlét mellett, és hozzájárulhatnak az ön által is említett és a kormányzat számára is fontos foglalkoztatás növeléséhez és a versenyképesség javításához.

Az eddigi eredmények alapján arról tudom önt tájékoztatni, hogy a stratégiai megállapodások kapcsán a kormányzat továbbra is eltökélt, hogy az olyan nagy nemzetközi vállatokkal, amelyek ide egyébként munkahelyeket, innovációt, technológiát hoznak, kiemelten és stratégiai módon bánik, hiszen ez minden magyar állampolgár és a magyar gazdaság érdeke. Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A mai napi vita kapcsán azért örülök az ön interpellációjának és az interpellációja első mondatának, ami arról szól, hogy az online pénztárgépek rendszerét pont azért kívánta a kormányzat bevezetni, hogy a kiskereskedelemben meglévő esetleges áfavisszaéléseket a lehető legszigorúbban kizárja a rendszerből; ebből következően minden olyan, amit azért tettünk, hogy ez a rendszer minél hatékonyabb és minél jobb legyen, pontosan arra irányult, hogy az itt a Házban ma már többször emlegetett állítólagos áfavisszaéléseket a kormányzat a szándéka szerint visszaszorítsa.

De a konkrét kérdésére hadd adjam meg azt a választ, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal eddig 11 különböző cég 28 típusára adott forgalmazási engedélyt, amelyben a tényleges forgalomba hozatalhoz hiánypótlás volt kötve. A 28 típusból 25 esetében határidőn belül történt meg a hiánypótlás, két esetben maga a kérelmező kérte meghosszabbítani az eljárást. Összesen egy ügyben került sor tényleges forgalomba hozatal elutasítására, amely valóban az ön által is említett Alt Cash Sam4s típusú pénztárgépét érintette. Az ok elég prózai: a végső teszteléseket követően a hiánypótlásként bemutatott pénztárgéptípus a műszaki és informatikai követelményeknek nem felelt meg.

Hangsúlyoznám, hogy kizárólag a forgalmazón múlik, hogy a forgalmazási engedélyek végül valóssá válnak vagy nem. Ha nem tudnak vagy nem hajlandók a jogszabályi feltételeknek megfelelni, akkor nem tudják a gépüket forgalmazni. Megjegyzem egyébként, hogy a Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal kizárólag a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálhatja az engedélyezés során, nincs semmilyen mérlegelési lehetősége. A kormány ennek ellenére folyamatosan figyeli a pénztárgépekre való átállás menetét, ezért is 2013. november 15-én kihirdetésre került a pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló NGM-rendelet. Ez a rendelet szabályozza, hogy azok az adóalanyok, amelyek bármely okból nem rendelkeznek megfelelő pénztárgépre szóló megrendeléssel, a NAV honlapján keresztül tudnak egyszerűen és gyorsan gépet rendelni - egyébként már több mint 3 ezer ilyen megrendelés történt -, és ez biztosítja számukra, hogy közvetlenül a forgalmazóktól jussanak hozzá határidőn belül engedéllyel rendelkező pénztárgépekhez. Hangsúlyoznám továbbá, hogy a jóhiszemű megrendelőt nem érheti kár abban az esetben, ha a forgalmazó nem tudja leszállítani az ígért gépet, következésképpen a több tízezer vállalkozót sem érheti önhibáján kívül kár azért, mert nehéz helyzetbe került.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy valóban merültek fel előre nem várt nehézségek, de pontosan a gazdaság tisztítása miatt és azért, mert célunk szerint ez az új rendszer az adóelkerülést csökkenti, dolgozunk azon és folyamatosan figyeljük, hogy minél hatékonyabban és a vállalkozók számára minél könnyebben történjen meg az átállás.

Egyébként a kérdésére vonatkozóan megjegyzem, hogy jelen pillanatban az online pénztárgépek bevezetésére vonatkozó határidők tekintetében új határidő-módosítás nem várható. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a kötelezettek eleget tudnak tenni annak, ami a mostani jogszabályok alapján a pénztárgépekre vonatkozik.

Még egyszer felhívom képviselőtársaim figyelmét, így az önét is, hogy a vállalkozók önnél talán jobban tudják, hogy mi történik a piacon, és a tisztességes vállalkozóknak is az az érdekük, hogy ez a rendszer minél előbb és minél hatékonyabban tudjon működni.

Kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az elmúlt időszakban pozitív fordulathoz érkezett a magyar gazdaság. Kézzelfogható jele ennek az, hogy sorra kapjuk a híreket jobbnál jobb makrogazdasági adatokról. Az államadósság csökken, az infláció és az alapkamat történelmi mélységben van, a beruházások növekedése közel 10 éves rekordot dönt, a GDP várakozáson felül 1,7 százalékkal növekedett az első háromnegyed évben. Láthatólag tehát beérett a kormány gazdaságpolitikája, amelynek eredményeként a munkahelyvédelmi akcióterv is sikeres tud lenni. Talán mindenki számára egyértelmű, hogy ez a kettő összefügg.

(15.20)

Az elmúlt kilenc hónap alatt mintegy 120 ezerrel nőtt azoknak a foglalkoztatottaknak a száma - mint ahogy említette -, akik után a munkáltatók kedvezményt vettek igénybe a munkahelyvédelmi akcióprogram keretében; ez közel 20 százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest. Szám szerint valóban a legnehezebb helyzetben lévőknél, vagyis a 25 év alattiaknál, a korábban munkaviszonnyal nem rendelkező pályakezdőknél közel 20 ezres a létszám. A tartós álláskeresőknél 18 ezres a növekedés, míg a gyermekgondozásról munkába visszatérők számát tekintve 16 ezerrel emelkedett az év elejétől fogva.

A növekedés abból ered alapvetően, hogy új munkaerő bevonására került sor, vagyis tényleges foglalkoztatásbővítés tapasztalható. Az összes statisztikát vizsgálva, az októberi bevallások alapján 733 ezer dolgozó után érvényesítettek januártól októberig összesen - az ön által is elmondottak szerint - 85 milliárd forint értékben adókedvezményt a munkáltatók. Azt gondolom, e számok önmagukban is bizonyítják a munkahelyvédelmi akcióterv sikerét.

Lassan, de folyamatosan nő valóban azoknak a vállalkozásoknak is a száma, amelyek a munkahelyvédelmi akcióterv második pilléreként emlegetett, más néven az önfoglalkoztatást segítő új adózási módokat jelentik, vagyis leginkább a kata szabályait, rövidített nevén; a közteher-fizetési kötelezettség tekintetében 2013 októberében már 73 500 vállalkozás, vagyis ennyi fő élt ezzel az adózási rendszerrel. Valóban, a most elfogadott szabályok, adómódosítások azt eredményezik, hogy tovább nőhet azoknak a száma, akik ezt az adózási formát választják, hiszen különböző további kedvezményekkel tudnak élni a 2014-es időszaktól.

A kormány gazdaságpolitikája a munkahelyvédelmi akcióterv keretében - nyugodtan mondhatjuk úgy - igazi áttörést ért el. Ma a foglalkoztatottak száma megközelíti a négymillió főt, miközben a munkanélküliek létszáma a 433 ezres szintre vagy mértékre csökkent. Azt gondolom, ilyen kedvező adatok a magyar munkaerőpiacon az elmúlt tíz évben nem nagyon voltak tapasztalhatók. A munkanélküliség és a foglalkoztatási ráták valóban tízéves mélypontra süllyedtek a munkanélküliek számát tekintve, és úgy vélem, ezek a számok azt is bizonyítják, hogy a kormányprogram célja, vagyis ami arra vonatkozott, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsenek, eddig sikeres úton haladva, továbbra is elérhető cél a magyar gazdaságpolitika számára.

Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, a turizmus, ahogy Magyarországon, úgy a világon is az egyik legfontosabb nemzetgazdasági ág, már csak azért is, mert a munkahelyteremtésben kiemelkedő szerepe van. S valóban az elmúlt néhány évben sokat tettünk azért és sokan tettek azért, hogy a turizmus méltó helyre és egy fejlődő pályára álljon Magyarországon. Ennek eredményei egyébként már a számok tükrében is értelmezhetők. Engedjen meg néhány ezzel kapcsolatos pozitív tendenciát.

A hazai kereskedelmi szálláshelyeken mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma, mind a bevételek összege rekordot döntött tavaly. A növekedés idén is folytatódik. Az idei év egyik legfontosabb pozitív fejleménye, hogy már nemcsak a beutazóturizmus nő markánsan, de a belföldi bevételek is az első kilenc hónap alapján 9 százalékkal, 46,9 milliárd forintra növekedtek. Ez az emelkedés sok intézkedésnek köszönhető. Részben a kormány által 2011. évben bevezetett SZÉP-kártyának és Erzsébet-utalványnak, ami mind a vendéglátóhelyek, mind a szálláshelyek tekintetében jelentős forrásbővülést eredményezett. Egyébként a SZÉP-kártyát elfogadó helyek döntő többsége vidéken található, vagyis a kártya leginkább a vidéki kis- és középvállalkozások jövedelmezőségéhez és sok esetben fennmaradásához járult hozzá.

A jövőbeli tervekről pedig: valóban, ahogy ön említette, az NGM elkészítette az elkövetkező tíz évre szóló nemzeti turizmusfejlesztési koncepciót, amely a 2014 és '24 közötti időszak alappilléreit teszi le. Ezek a minőségi termék- és szolgáltatásfejlesztés, a vállalkozásbarát szabályozási környezet kialakítása, az intézményrendszer átalakítása, valamint az új piacok, a keleti nyitás területén. Bízunk benne, hogy az összehangolt fejlesztést végrehajtani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és ahhoz a magyar turizmus versenyképességét növelni lesz módunk.

Köszönöm szépen kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Hadd erősítsem meg a képviselő urat abban, hogy valóban, ahogy az elmúlt időszakban is, a gyógy- és a vizesügyekhez kapcsolódó turizmusfejlesztés az egyik zászlóshajója volt a magyar turizmusfejlesztési koncepciónak, úgy ez a jövőben is így van, és minden reményeink szerint a megnyíló uniós források a '14-20-as időszakban újra lehetőséget fognak biztosítani arra, hogy többek között azok a vidéki gyógy- és vízalapú turizmust népszerűsítő és szálláshelyeket bővítő beruházások kaphassanak állami támogatást.

Annyit engedjen meg még, hogy az a tendencia, ami elindult az elmúlt időszakban, nemcsak a magyar statisztikai számok alapján kedvező, egyre több olyan nemzetközi visszajelzés is van, mint például az, hogy Budapestet és környékét választották meg több nemzetközi fórumon a világ legvonzóbb városának, amelyre azt gondolom, hogy közösen lehetünk büszkék, és megköszönhetjük egyébként annak a több százezer embernek, aki a turizmusban és vendéglátásban dolgozik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és Magyarország jó hírét viszi itthon, a világban.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elnök Úr! Próbálok konkrét kérdésekre konkrétan válaszolni, viszont az elején szeretném azt az általános megjegyzését visszautasítani, és arra reagálnék, hogy az állam a saját foglalkoztatottjait, a közszolgálati rendszerben dolgozókat hogyan és miképpen kívánja megbecsülni. Azt gondolom, megbecsüli, meg is fogja becsülni, és már jó néhány intézkedés történt is az elmúlt időszakban.

A munkáltatói igazolások késedelmes kiállítása tárgyában felhívnám egyébként képviselő úr figyelmét arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyértelműen rögzíti az igazolás kiadásának határidejét, legkésőbb 15 napban. Emellett a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók esetében a munka törvénykönyve ennél szigorúbb, 5 napos határidőt ír elő. Az igazolások kiadása mindkét esetben a munkáltató törvényen alapuló kötelessége, amelynek a törvényi határidőn belül köteles eleget tenni. A Magyar Államkincstár gyakorlatára vonatkozóan erre tekintettel kiemelhető, hogy a munkaviszonyok hóközi keletkezéséhez, valamint megszűnéséhez kapcsolódó teendőket a munkáltató jelzése alapján a Magyar Államkincstár hóközi számfejtés keretében, soron kívül végzi.

Ugyanakkor hiányos megküldés esetén a hiánypótlás megtörténtéig késedelmet szenvedhet az iratok előállítása. Nem kizárt egyébként, hogy egyedi esetekben előfordul az igazolás késedelmes kiállítása alaki hiányosságok miatt, a jogszabály végrehajtása azonban a mi tapasztalataink alapján összességében nem jelent problémát a gyakorlatban. (Dr. Józsa István: Alapvetően nagy problémát jelent. - Gúr Nándor: Nagyon sok probléma van.)

Kérem válaszom elfogadását, köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Elnök Úr! A legfinomabban is úgy tudnék fogalmazni, hogy az önök hozzáállása igen farizeus vagy képmutató.

Sajnos külön kell választani az ügy fontosságát, amely valóban fontos, és azt a hozzáállást, amit önök tanúsítanak, mert az valóban nagyon nehezen értelmezhető normális módon, már csak azért is, mert ha komolyan vesszük a feljelentést, akkor ez a feljelentés, ami sajnos nem tartalmazott túl sok konkrétumot, az önök idejére is vonatkozik alapvetően, az önök idejére, amikor valóban erre a súlyos problémára - amit lehetne sajnos úgy is jellemezni, hogy amíg van adó, addig valószínűleg lesznek olyanok is, akik ezt az adót megpróbálják ellopni, és valóban ezeknek a helye nem lehet máshol, csak a börtönben -, ha ez a probléma ismert volt korábban is, kérdezem én, az MSZP ideje alatt milyen intézkedés történt, arra vonatkozólag, hogy a NAV - vagy akkor a vám- és pénzügyőrség - ezeket a határon átnyúló problémákat kezelni tudja. Röviden össze tudom foglalni: semmilyen ilyen nem történt. Ehhez képest a mostani kormányzat jó néhány olyan lépést tett, beleértve többek között a vám- és pénzügyőrség adóhatósággal való összevonásán át - hogy egy kézben hatékonyan lehessen az ügyeket felderíteni -, egészen odáig, hogy itt alapvetően a határon átnyúló áfák kérdéséről van szó, jó néhány területen, ahol az Unió engedi, pontosan a fordított áfát kívántuk bevezetni azért, hogy ez kikerülhető legyen.

Tehát összességében: igen, sajnos van egy probléma, a mindenkori magyar kormány a képességeihez és a lehetőségeihez képest kell hogy tegyen ellene, hogy visszaszorítsuk közösen az adócsalást, és azt gondolom, hogy ebben az nem segít, ahogy önök hozzáállnak, és az sem segít, ha valaki felelőtlenül, konkrétumok nélkül vagdalkozik ebben az ügyben.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Meg tudom nyugtatni, folyik az ügyben vizsgálat a megfelelő helyen (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Hol?), az ügyészségen, ahol ki fog derülni az igazság. Kívánatos, hogy kiderüljön az igazság, ugyanis ön is tudja jól, hogy igazságot általánosságokkal, konkrétumok nélkül nem lehet kideríteni.

Tehát arra a kérdésére vonatkozóan, hogy miért tud két napig tartani ilyen vizsgálat, mihelyt bármi olyan rendelkezésre áll... - ön most egy céget megemlített, tehát lehet, hogy akkor érdemes feljelentést tenni. A probléma az, még egyszer: az a bejelentés, ami megtörtént, egy valós tendencián alapuló problémára mutat rá, de semmilyen konkrétumot egyébként nem ad, ahogy az ön felszólalása sem ad. Ezt nagyon nehéz egyébként komolyan venni, és nagyon nehéz azt gondolni, hogy ez az ügyben a tisztánlátást segítené. Sokkal inkább valamifajta politikai hisztériakeltésről van szó.

Még egyszer megerősítem, a kormány mindent megtesz, érdekelt az adócsalások visszaszorításában, de annak, hogy valaki felelőtlenül vagdalkozzon (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), csak politikai haszna lehet.

Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: A CBA Remíz miért égett le, államtitkár úr? Ki gyújtotta fel?)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Véletlenül sem szeretném a nálam jogilag sokkal képzettebb Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamat itt bármiféle pontos jogszabályi keretekre emlékeztetni, de ebben az esetben a kormányon kérte számon, hogy véleményt nyilvánítson. Ennek a tárgyalási formának megvan az a módja, hogy a kormánynak nem ebben a szakaszban kell a módosító javaslatokról véleményt mondania. Pont erről szól a vita.

De ha már fölvetette, csak az érintettség kapcsán is, és hogy próbáljam a vitát generálni, az általa említett sportegyesületek átadásával kapcsolatban messzemenőkig tudom képviselőként támogatni azt az indítványt, amelynek alapján a budapesti kiemelt sportegyesületek, köztük a Ferencváros, köztük az MTK, köztük többek között a BVSC, amelynek magam is vezetője vagyok, megkapják azokat az ingatlanokat vagyonkezelésbe, amelyeket évek óta használnak. Azt gondolom, hogy ez minden olyan fiatal vagy sportoló számára, akik ezen egyesületben működnek, dolgoznak, megnyugtató és hosszú távú, biztos, kiszámítható sportolást jelent. Tehát ha itt a vitában kell, bár azt hiszem, ez pont nem ennél a vitaszakasznál van, jelzem a kormány és a magam nevében is, hogy támogatjuk ezt a módosító indítványt.

Köszönöm szépen.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is engedje meg, hogy arra hadd reagáljak, hogy a vállalkozások - általánosságban tett ön kijelentést - jelen pillanatban mit is élnek meg. Talán elég lenne csak a legutóbbi konjunktúraindexekre utalnom. Azt tudom mondani, hogy a magyar vállalkozói, azon belül is a kereskedelmi réteg évek óta nem volt olyan optimista a gazdasági kilátásait illetően, mint napjainkban, és ez részben annak köszönhető, hogy a kormány az elmúlt éveket arra fordította, hogy a hazai kis- és középvállalkozói réteg versenyfeltételeit, helyzetét javítsa. Elég, ha csak ideidézem a napokban megjelent belső fogyasztási adatokat, amelyek hosszú évek óta először már a tavalyi évben és idén is folyamatos növekedést mutatnak, ezzel segítve egyébként a magyar kiskereskedőket.

Ami a konkrét üggyel kapcsolatban elmondható, nehezen értelmezhető önnek bármiféle olyan észrevétele, amely a piacnak valamifajta újrafelosztására vagy bármely szereplőnek a kiváltságos helyzetére utalna, hiszen ha megnézi, jelen pillanatban is közel 30 forgalmazó 80 gépére van olyan engedély, amely alapján a kereskedők ezeket a gépeket igényelhetik.

Egyébként az eljárással vagy az online pénztárgépre való átállással kapcsolatban arról hadd tájékoztassam, képviselő úr, hogy az online kapcsolattal rendelkező pénztárgépekre való átállás jelenlegi konstrukciója egy széles körű egyeztetés eredménye egyébként. Lehetett volna más utat választani, vannak erre példák, de az teljesen kizárta volna a piaci mechanizmusok beemelését ebbe az átállásba.

A bevezetést követően felmerült kérdésekre egyébként a kormányzat pontosan néhány bizonytalansági tényező miatt folyamatosan és rövid időn belül reagált és megtette a szükséges intézkedéseket, legyen akár szó az engedélyezési hivatalban történt változásokkal kapcsolatban is. Felhívom arra is szíves figyelmét, hogy az online pénztárgépekre vonatkozó szabályozás bevezetése alapvetően egy olyan cél, amely a tisztességes adózóknak kedvez, hiszen ezen adózók versenyhátrányát csökkenti az adócsalókkal szemben. Az intézkedés következtében egyébként a költségvetési bevételek, azt gondolom, örvendetes módon stabilizálódhatnak, akár növekedhetnek is, a gazdaság pedig fehéredik.

De arról is hadd szóljak néhány szót az ön kérdésére válaszolva, hogy nem érheti semmilyen hátrány egyébként azokat a vállalkozókat, akik jóhiszeműen jártak el, ezért is a kormányzat a lehető legrövidebb időn belül reagált a kialakult helyzetre, és rendeletben döntött arról, hogy az ön által említett cégeknél befizetett előleget átvállalja, át lehet adni az állam számára, és ezeket a befizetéseket megtéríti a kormányzat azon kereskedők számára, akik új gépeket rendelnek. Tehát semmiféle anyagi kár ezen vállalkozókat nem érheti. Majdnem 80 ezer gép megrendeléséről van szó. Tehát még egyszer: nem érheti hátrány a jóhiszemű kereskedőket.

Az átállás időigénye egyébként abból adódik, és csak úgy van értelme egy ilyen rendszert bevezetni, ha a külső hatás, illetve a rendszer olyan, hogy biztonságos, mert ha egy olyan rendszert vezetünk be, amely nem biztonságos, lényegében ablakon kidobott pénzről lenne szó.

A tisztességes adózók számára, azt gondolom, a cél egyértelmű, a kormányzat számára is jó a cél. Én egyetlenegy dolgot tennék hozzá a végén, képviselő úr: óvatosan fogalmazzon meg több parlamenti felszólalásában is egy olyan céggel kapcsolatos támogató megnyilvánulásokat, amelyeknek már-már szószólója a parlamentben. Ezen cég ellen, pont a visszavonások végett is, nyomozati szakaszban vannak megvesztegetéssel kapcsolatos ügyek, amelyek, reméljük, minél gyorsabban a nyilvánosság elé kerülnek. Kérek mindenkit egyébként, hogy támogassa az online pénztárgépre való átállást, hiszen ez a gazdaság kifehérítése és a tisztességes vállalkozások érdeke.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Próbálnám az ön interpellációjában elmondott intézkedéseket némileg számszerűsíteni, hogy a számok nyelvén ez mit is jelentett egész pontosan. A 2006-os Gyurcsány-kormány intézkedései, amelyek valóban alapvetően a lakosság és a kis- és közepes vállalkozások terheit növelték, a következő számszaki adatokat adják.

A személyi jövedelemadó tekintetében 2006-ban 14 milliárd, 2007-ben a magánszemélyek különadójának bevezetése, a kamat- és árfolyamnyereség-adó bevezetése, továbbá a természetbeni juttatások elvonásának emelése összesen 116 milliárd forint pluszterhet jelentett. A vállalkozások terhei 2006-ban 87, 2007-ben 232 milliárd forinttal emelkedtek a társas vállalkozások különadójának, a minimumnyereség bevezetésének, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó emelésének köszönhetően. Az áfaemelést csak saccolni lehet, 2006-ban 40, 2007-ben közel 120 milliárd forinttal növelte a lakosság többletkiadásait. Az egyéni egészségbiztosítási járulék emelése, a Munkaerő-piaci Alapba való befizetés emelése, illetve a minimális járulékfizetési kötelezettség kiterjesztése 2006. szeptember 1-jei hatállyal 2006-ban 40 milliárd, 2007-ben 210 milliárd forintos terhet jelentett döntően a kisvállalkozások és a magánszemélyek számára. És akkor nem tudjuk egész pontosan számszerűsíteni, de a lakossági gázáremelések folyamata több száz milliárd forintot vont el a lakosságtól.

Mindezek mellett egyébként a költségvetési politikát, ugye tudjuk, nem tudta rendbe hozni ez a megszorító politika, hiszen a költségvetési hiány folyamatosan 3 százalék fölött volt, az ország és annak kormánya folyamatosan eladósodott.

Most is csak nagyjából lehet számszerűsíteni azokat az intézkedéseket, amelyeket a jelenlegi ellenzéki pártok bejelentenek gazdasági programjuk kapcsán. De nagyjából azt lehet tudni, hogy a 2011-től bevezetett, a mostani kormány által elindított családi adókedvezmény intézménye közel 180 milliárd forintot hagy a dolgozó, gyermeket vállaló családoknál, és 1,1 millió magánszemélynek tudja csökkenteni a jövedelemadóját. Ezek elvonása értelemszerűen ennyi pénzt venne el a családoktól. 2014-től további, körülbelül 50 milliárd forinttal rövidülnének meg a magyar családok, ugyanis ettől az időponttól kezdve nemcsak az adókból, hanem a járulékokból is levonhatóak a családi adókedvezmények. Ez körülbelül 230 milliárd forint összesen.

A második szja-kulcs bevezetését is nagyjából saccolni lehet, itt több szám hangzik el. Egy biztos: ha 400 ezer forinttal és a 30 százalékos adóval számolunk, akkor ez körülbelül 200 milliárd forintot jelent a magyar családok költségvetésében, amit ennek bevezetésével elvennének a szocialisták. A többkulcsos adó bevezetése egyébként valószínűleg többletbevételt ebből a szempontból nem eredményezne, tehát nem is lenne értelme igazából meglépni. A rezsicsökkentésről tudjuk jól, a legutolsó intézkedésekkel együtt közel 400 milliárd forintot hagy az embereknél. Ennek kivezetése, ennek letörése évi 400 milliárd forinttal növelné a magyar családok terheit. S hogy hová menne ez a pénz, értelemszerűen nagyjából az ön felvetéséből is látható. Tehát ha a nagy nyereséget termelő, illetve a közteherviselésben nem kellő mértékben részt vevő ágazatokat terhelő adókat kivezetnék, amit ígértek, az közel 500 milliárddal csökkentené a központi költségvetés bevételeit. Így áll össze az a program, amit mi semmiképpen nem tudunk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmét, és kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elnök Úr! Valóban fogalmazhatnánk úgy is, hogy nem is csak egy stratégiai partner, hanem egy stratégiai szövetség van a magyar kormány és a hazai tulajdonú kis- és közepes, illetve családi vállalkozások között, hiszen az az összefüggés számunkra egyértelmű, hogy ha jól megy az országnak, ha jól megy a vállalkozóknak, az csak egymásra utalva, egymással kölcsönösen lehetséges. Valóban az a tapasztalat, hogy amely országokat kevésbé viselte meg a gazdasági válság, ott egy jól működő hazai kis- és középvállalkozói réteg tudta átsegíteni az országot a gazdasági nehézségeken. De milyen is volt a helyzet?

Három nagy területe van a vállalkozói életnek, amely jól jellemzi, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalkozóknak: maga a környezet, tehát hogy milyen az adójogszabály, milyen az állam hozzáállása a vállalkozókhoz, a különböző hitelhez, forráshoz jutási lehetőségek, illetve hogy milyen a piac, hol tudják a termékeiket vagy a szolgáltatásaikat eladni a vállalkozások.

2010 előtt, azt gondolom, az az egyetlen mondat, hogy "el lehet innen menni", jól jellemezte azt, hogy a magyar vállalkozások miképpen voltak megbecsülve a kormány által. Európai szinten a legmagasabb adók, a legmagasabb járulékok, az állami hatóságok lényegében potenciális bűnözőkként kezelték a vállalkozókat, a hitelpiac összeomlott, külföldi vállalkozások szinte csak anyabankokon keresztül tudták magukat finanszírozni, és a belső piac is a komoly elvonások miatt haldoklott, a kis- és közepes vállalkozásoknak pedig, amelyek a hazai piacon élnek, nem voltak bevételei. Ezen a helyzeten kellett és ezen a helyzeten tudtunk, azt hiszem, az elmúlt négy évben jelentősen változtatni.

Nézzük a vállalkozási környezetet! Először is, talán már elfelejtjük, de az, hogy egy kormány patrióta gazdaságpolitikát folytat, egy kormány kiáll a saját vállalkozói mellett, kiáll a bankokkal szemben, kiáll a Magyarországra jött multikkal szemben, azt gondolom, a legnagyobb teljesítménye, a legnagyobb eredménye - összefoglalóan - az elmúlt négy évnek. De csökkentettük azokat az adókat, amelyeket lehetett. Az első intézkedések között volt a társasági nyereségadó 500 millió forint alatti sávjában Európa egyik legalacsonyabb adózási szintje. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében több mint 70 ezer embernek tudtuk olcsóbbá tenni a foglalkoztatását 100 milliárd forint értékben. Új adóformákat vezettünk be a vállalkozások számára, amelyek egyszerűbbé, könnyebbé teszik a vállalkozások életét. Azt gondolom, hogy a vállalkozási környezet sokat fejlődött; ma már a vállalkozások érzik és tudják, ma már szó volt róla a parlamentben, hogy a konjunktúraindexek is, azt gondolom, ezt igazolják vissza.

Mi történt a hitelezési piacon? 2010 előtt, mint említettem, nem volt hitel a magyar piacon, vagy olyan hitel volt csak, amely nem volt elérhető, rentábilis. A Széchenyi-hitelkártyaprogram keretében a kormány 2010-től segítette ezt az utat, illetve a Nemzeti Bank a hitelprogramjával ma már európai szinten versenyképes, ezermilliárdok áramlanak ki a kkv-szektorba. És mi a helyzet a belső fogyasztással? A kormány politikája lényegében a családi adókedvezményen keresztül, az egykulcsos arányos adórendszeren át, a rezsicsökkentésen keresztül odavezet, hogy több pénz marad az embereknél. Ez a több pénz az embereknél arra fordítódik, hogy egyrészt ma már szerencsére megtakarítják, másrészt viszont elköltik; elköltik a magyar vállalkozóknál, a magyar kereskedőknél, és ez serkenti igazából, ez a legnagyobb hatása a gazdaságpolitikának. Ma már a belső fogyasztás érezhetően emelkedik.

Valóban, kis- és középvállalkozások nélkül nincs fenntartható és hosszú távú magyar gazdasági felemelkedés, tehát azt a szövetséget az uniós források 2014 utáni időszakában is folytatni kell, tehát lesz további politika együtt a magyar és a kis- és közepes vállalkozások tekintetében.

Köszönöm szépen a figyelmét, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)