Készült: 2019.10.20.17:28:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

182. ülésnap (2004.11.04.), 226. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:51


Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony az imént éppen csak azt nem mondta, hogy az úttörő, a Medgyessy-kormány, a Gyurcsány-kormány és persze az MSZP mindig igazat mond. De menjünk tovább, vissza a mezőgazdasághoz, mert az agrár- és vidékfejlesztést érintő kérdésekkel kívánok foglalkozni a felszólalásomban.

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy az agrárgazdaság sokkal fontosabb és jelentősebb szektora a nemzetgazdaságnak, mint azt sokan gondolnák bizonyos makrogazdasági mutatók alapján, mint például a GDP-hez való hozzájárulás vagy a foglalkoztatottak száma, aránya. Az ágazatnak a szűken vett mezőgazdasági termelésen túl meghatározó szerepe van a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlesztésében, a vidéki lakosság foglalkoztatásában, életminőségének befolyásolásában. Az agrárgazdaság és a vidék fejlesztése nemcsak a gazdák ügye, hanem valamennyi magyar állampolgár érdeke, hiszen élelmiszer-alapanyag, illetve élelmiszer előállításáról van szó, ami a hazai ellátáson túl jelentős exportbevételt hozhat az országnak.

Érdemes visszatekinteni, mit is mondott Medgyessy Péter 2002-ben “Egyetértésben a nemzettelö című választási, illetve “Cselekedni most és mindenkiért!ö című kormányprogramjában az agráriumról. Kérdezhetik, hogy miért nem Gyurcsány Ferenc kormányprogramját idézem fel. Nos, Gyurcsány Ferenc olyannyira lendületes volt, hogy a mezőgazdaságot gyakorlatilag kihagyta programjából, mindössze négy mondatra méltatta, ezért erre nem hivatkozhatok. Tehát 2002-ben a szocialista-liberális kormány célul tűzte ki, megígérte a választóknak, hogy felvirágoztatja a mezőgazdaságot és a magyar vidéket, megteremti az értékesítés és a jövedelemszerzés biztonságát, egyszerű támogatáspolitikát alkalmaz, megteremti a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmét. Sorolhatnám még az ígéreteket, de minek. Nézzük inkább a valóságot!

“Az agrárágazat makrogazdasági helyzete rendkívül törékeny. A hitelállomány jelentősen nőtt, a likviditási helyzet tovább romlott. Az elmúlt évben az aszály, idén a túltermelés okoz komoly termelési, piaci és strukturális gondokat. Az ágazatban elsősorban a kiszámíthatatlanság a jellemző.ö - mondja ezt a Magyar Agrárkamara 2004. szeptember 6-án.

Egy másik idézet következik: “A gazdálkodók helyzete a jó termés ellenére is tragikus. Nem látják a termelők, hogy az alacsony gabonaárból adódó jövedelemkiesést hogyan tudják pótolni. Várhatóan az értékesítés akadozása miatt súlyos tárolási gondok is jelentkeznek. Nem javult a pénzügyi helyzet, folyamatosan szorító likviditási gondok nehezítik a gazdálkodást.ö Majd felsorolja az idézet a gabonán kívül a tej, a kertészet és a sertéságazat konkrét gondjait. A hivatkozás a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége 2004. szeptember 15-i elnökségi ülésén fogalmazódott meg, tehát nem a Magosztól, nem is a Fidesz gazdatagozatától idéztem, hanem az Agrárkamarától, illetve a Pest Megyei Teszövtől. Mellesleg jegyzem meg, ezek Németh Imre miniszter úr korábbi munkahelyei voltak.

Tisztelt Országgyűlés! Akkor most nézzük, hogy ezt az áldatlan helyzetet hogyan is kívánja orvosolni a Gyurcsány-kormány a 2005-ös költségvetésben; abban a költségvetésben, pontosabban előterjesztésben, amelyben a bevételi főösszeg 53 százaléka - mint az már elhangzott többször is - közepes, illetve magas kockázatú az ÁSZ jelentése szerint. De ezen most nagyvonalúan lépjünk túl, nézzük az agrárfejezetet: a 2005-ös agrárfejezetben először haladják meg az európai uniós források a hazai költségvetési támogatásokat; az uniós források aránya 52 százalék, míg a hazaiaké 48 százalék. Ez természetesen önmagában nem baj, sőt, ahogy szokták mondani, az ördög a részletekben rejlik.

Nézzük először az uniós támogatásokat, melyek összege 169 milliárd forint; ezzel kapcsolatban három észrevételt szeretnék tenni. Az Unióból származó támogatások valamivel több mint fele az uniós területalapú támogatás, ami a 2004-es 25 százalékos mérték után jövőre 30 százalékra emelkedik. Itt elég egyértelmű a hátrányunk a régebbi uniós gazdákkal szemben.

Az európai uniós támogatások másik jelentős része pályázatos - az NVT-re és az AVOP-ra gondolok elsősorban -, azaz elnyerhető és nem elnyert támogatás. Ismert, hogy a százszázalékos pályázati siker a régi tagállamokban sem gyakorlat, nem automatikus. Vagyis ahhoz, hogy az ezen az ágon lehívható forrásokat el tudjuk érni, nagyon komoly felkészítésre lenne szüksége a gazdálkodóknak. Továbbá az uniós támogatások egy része nincs közvetlen kapcsolatban a mezőgazdasági termeléssel - például az AVOP, a vidéki térségek fejlesztése. Természetesen ezek is nagyon fontos források, de a mezőgazdasági termelőket közvetlenül nem érintik.

Ezek után nézzük a nemzeti forrásokat: itt 159 milliárd forint szerepel, ami gyakorlatilag megegyezik a 2004-es összeggel. A folyó kiadások és fejlesztések, illetve jövedelemtámogatások összege azonban 132-ről 126 milliárd forintra csökken. Ez már csak azért is érthetetlen és elfogadhatatlan, mivel ezen az ágon lehetne a régebbi európai uniós tagországok versenyelőnyét csökkenteni, természetesen az Unió által engedélyezett jogcímeken.

Miért kell a nemzeti költségvetésnek megkezdenie a kivonulást az agrártámogatásokból? Hol van az előírva, hogy ha az uniós források nőnek, a nemzeti támogatásoknak, amelyeket engedélyeztettünk az Unióval, csökkennie kell? Nem ezeken az úgynevezett notifikált jogcímeken lehetne tovább faragni a meglevő versenyhátrányon, tisztelt képviselőtársaim?

A mezőgazdasági bizottság ülésén a legnagyobb vitát és a legtöbb kérdést a 30 százalékos területalapú kiegészítő nemzeti támogatás gerjesztette. Ennek összege mintegy 93 milliárd forint. A 2005-ös költségvetésben a 2004-es kifizetés szerepel, míg a 2005. évi összeg majd a 2006. évi költségvetésben fog szerepelni, tehát egy év csúszással, mondhatnám, egy év csúsztatással. Miután ez bizonyos banki műveleteken keresztül hívható le a gazdák számára, ez több milliárd forint pluszköltséget okoz, amelyen az állam és a gazdák fele-fele részben osztoznak.

A nagyobbik baj az, hogy ha figyelembe vesszük a 2004-ben vállalt, de ki nem fizetett és így jövőre áthúzódó kifizetéseket, akkor azt látjuk, hogy a tiszta nemzeti kezelésű, szabad forrásokra szinte nem marad semmi a 2005. évi előterjesztésben. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy bár az agrárbüdzsében több a pénz, de kevesebb a mozgástér. Nem ezt ígérték, tisztelt kormánypárti képviselők, tisztelt kormány; bár az ígéretekkel teli a padlás.

(16.40)

Pontosan ezért fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy a nemzeti kiegészítés - ez a bizonyos top-up - összege külön soron jelenjen meg a 2005. évi költségvetésben. Erre egyébként az ÁSZ is fölhívja a figyelmet, mellesleg erről van egy országgyűlési határozat is. Persze, a gazdákat nem ezek a sorok, milliárdok, viták érdeklik elsősorban. Az érdekli őket, hogy milyen az időjárás, lehet-e vetni, milyen a kukorica nedvességtartalma, lehet-e aratni, szántani, el tudja-e a terményét raktározni, el tudja-e adni a beígért intervenciós áron, kedvezőbbé válik-e az állattartók helyzete, csökkennek-e a cukorrépaárak jövőre, egyáltalán meg tudnak-e élni a mezőgazdaságból.

Bár Gyurcsány úr és a pénzügyminiszter úr azt nyilatkozták, hogy a mezőgazdaság kiemelt terület a jövő évi költségvetésben, az előterjesztésből sajnos az látszik, hogy az ágazatban továbbra is a bizonytalanság lesz a jellemző. Módosító javaslatokkal megpróbálunk javítani a mozgástéren, de így, ebben a formában nem tudjuk támogatni ezt a törvénytelen, bizonytalan és gátlástalan költségvetést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai