Készült: 2020.10.27.04:44:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

128. ülésnap (2011.11.03.), 126. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:02


Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kivárva itt a kétperces hozzászólások és az egyéb hozzászólások hadát, azért elég sok tapasztalattal gazdagodtam jómagam is. Elég furcsa volt hallani, hogy az MSZP attól féltette az országot, és azzal vádolta meg a kormányzó pártokat, hogy itt az elmúlt 60-70 évet el akarják törölni, vissza akarják forgatni az idő kerekét. Mi meg azt mondjuk, hogy bárcsak ezt tennék, és az elmúlt 60-70 évnek a végére érhetnénk, és egy szisztematikus elszámoltatás után lezárhatnánk ezt a korszakot. Azt nem értem a kormány részéről, hogy ezt miért kell tagadni, hogy esetleg van egy ilyen törekvés. Úgy gondolom, hogy nem lenne baj, hogyha lenne.

A Horthy-korszakos párhuzamokat meg csak egy MSZP-s hisztinek véljük itt. Nagyon sok dolog sokkal jobban működött akár a Horthy-korszakban, mint az azt követő időszakban, és sokkal demokratikusabban is működött, akármennyire furcsán is hangozhat MSZP-s képviselőtársaimnak.

Elhangzott itt többször az is, hogy miből gondoljuk azt, hogy előre kitervelt módon a bíróságokra a kormányzat szeretné rátenni a kezét. Kérték többször kormánypárti képviselőtársaink, hogy erre példákat mondjunk. Nekem az jutott eszembe, amikor ezeket hallottam, hogy elég példa erre, amit az utóbbi időben a WikiLeaksen keresztül hallottunk, amikor miniszterelnök úr több ízben elismerte, hogy egyrészről ne a szavait, hanem a tetteit nézzük jelen pillanatban, és így próbáljuk megítélni ezt a törvényjavaslatot is, az abban leírtakat és az abban esetlegesen kinyitásra kerülő kiskapukat próbáljuk bírálni és erre felhívni a figyelmet, nem a szép politikai hangzatos szlogenekre - természetesen valahol ez is az ellenzék dolga -, illetve még a fülembe csengenek, a WikiLeaks alapján szintén lehet emlékezni szintén miniszterelnök úrnak azon szavaira, hogy ha lehetősége van, akkor leszámol ellenfeleivel, ellenségeivel. Próbáljuk majd ezeket a javaslatokat és egyébként a többi törvényjavaslatot is ilyen módon is egy kicsit megvizsgálni, hogy lehetnek-e benne olyan kiskapuk, amiket esetleg erre az orbáni elszólásra, kiszólásra felfedhetnek. Ezt bocsássák meg nekünk, próbálunk Orbán Viktor szavai szerint viszonyulni ezekhez a kérdéskörökhöz.

Elhangzott itt többször, hogy a törvényjavaslatnak az elő nem készítését vagy a nem kellő társadalmi vitát kritizálta az ellenzék. Ahogy azt elmondtuk az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat vitájában, örültünk neki, hogy lehetőség volt megfelelő módon beleszólni az előkészítésbe, megfelelő módon előterjeszteni a javaslatainkat, azt itt ennél a törvényjavaslatnál nem tehettük meg. Ezt el kell mondanunk, hogy az a társadalmi, politikai és szakmai egyeztetés igenis elmaradt, amit itt nagyon jogosan és okkal róttak fel a kormányzatnak vagy tulajdonképpen akárkinek, aki készítette ezt a törvényjavaslatot, de most nevezzük a kormányzatnak, amely a nevén viseli, illetve a miniszter úr, aki beterjesztette.

Azok után azt látjuk, hogy önök itt eljátsszák a demokratát, mintha nem értenék, hogy tulajdonképpen szakmailag miről is beszélünk, mik azok a problémák, amik itt felmerültek, és szép jogelvek, hangzatos, patetikus szavak és jobbító szándék mögé rejtik a valódi akaratot, ami ebből a törvényjavaslatból sajnos kitűnik.

(13.50)

Bocsássák meg nekünk azt is, hogyha a lehetőségekre felhívjuk a figyelmet, és az elmúlt időszak és a történelem tanulságai szerint megpróbáljuk elmondani, hogy mik azok a kockázatok, amik benne rejlenek. Ez nem jelenti azt természetesen, hogy ez száz százalékig meg fog valósulni, de mint tudjuk, hogy amire lehetőség volt az utóbbi időben, azzal éltek is a kormányzatok, sajnos nem mindig jól, sőt a legtöbb esetben negatív irányban.

Bárándy Gergely képviselőtársam itt kultúrkampffal vádolta meg a kormányzatot. Még ez sem lenne feltétlenül baj véleményem szerint, hogyha itt valóban egy olyan irányba ható radikális változást szeretnének elérni, ami az emberek javát szolgálja. Az alkotmányügyi bizottság ülésén korábban elmondtam, hogy amennyiben a közjó érdekében születnek azok a lépések, amelyek egy kormányzatnak esetleg bővítik a hatáskörét, bővítik a hatékonyságát, és ez a kétharmados felhatalmazottság és ez a hatékonyságnövelés arrafelé hat, hogy olyan társadalmi csoportokkal, akik eddig, mondjuk, a társadalmon kívül helyezték magukat, vagy akár olyan nemzetközi körökkel, akik a vérét szívták Magyarországnak, felvegyék a harcot, hogyha ez a célja, akkor ez üdvözlendő, és nem is fogunk ez ellen ágálni. De úgy látjuk, hogy az elmúlt másfél év egyelőre nem ezt a tanúbizonyságát tette a folyamatoknak. Úgy érezzük, hogy azoknak a csoportoknak mentek neki, akik védtelenek voltak, akár itt a korkedvezményes nyugdíjak esetében is, és a pénzpiacnak, a bankoknak még mindig megvolt az a kiskapujuk, hogy kimeneküljenek ezekből a helyzetekből.

Tehát amennyiben önök a közjót fogják szolgálni, és a mérhető adatok, és itt akár a demográfiára is gondolhatok, nem az ellenkezőjét bizonyítják, hogy egy év alatt 10 százalékkal csökkent sajnos a születések száma, mert ez egy objektív megítélése lehet a kormányzat tevékenységének, addig nem tudunk toleránsak lenni az ilyen hatalomterjesztő vagy hatalmukat kiterjesztő tevékenységükkel szemben. Én elmondtam annak idején azt is, hogy amennyiben a ciklus végére olyan demográfiai és gazdasági pályára áll az ország, akkor természetesen én szívesen visszavonom ezeket a szavaimat, és meg fogom követni önöket, hogy valóban megérte ilyen fokú hatalomkoncentrációt kiépíteni, mert ez a nemzet ügyét szolgálta. De jelen pillanatban sajnos úgy látjuk, hogy nem erre mennek a dolgok.

Elhangzott, hogy az ésszerű időn belül való befejezése az ügyeknek az egy olyan szentséges elv, ami ez alapján a törvényjavaslat alapján meg fog valósulni. Erre semmiféle garanciarendszert nem látunk, és a többi ellenzéki párt sem látott, ezzel a Jobbik nem volt egyedül ebben a formában. Az is fájó, ahogy azt hallhattuk, itt egy kis polémia is kialakult, hogy valódi gazdája nincsen a javaslatnak. Azért az, hogy a miniszter úr eljött volna - hogyha már ő futtatja a nevén ezt a javaslatot - egy sarkalatos törvénynél, az, azt hiszem, hogy ildomos lett volna, illetve én sem tudom szó nélkül hagyni, hogy a Fidesz vezérszónoka tulajdonképpen felolvasta az általános indokolásban foglaltakat. Ennél azért többet várnánk egy kormányzó frakciótól, illetve a vezérszónokoktól.

De hogy néhány konkrét szakmai pontra is kitérjek, hiszen az a vita hangzik el vagy az a vád hangzik el gyakran, hogy ezt kevésbé tesszük: miért gondoljuk tehát, hogy rátelepedik vagy rátelepedhet a politika az egész bírói rendszerre a törvényjavaslat alapján, és hogy egy ügyészséghez hasonló rendszer, már abban a tekintetben, hogy a kormányzati viszonyához képest az ügyészséghez hasonló rendszer jöhet létre?

Amennyiben létrejön az országos bírói hivatal, és annak elnöke olyan jogokat kap, hogy el fogja dönteni, hogy kit terjeszt fel a köztársasági elnökhöz a bírói kinevezésekre, ráadásul ebben a sorrend vonatkozásában is korlátlan jogosítványa lesz, tehát az előzetesen a szakmai berkekben kialakult véleményt félreteheti, és tulajdonképpen a listán akárkit előre sorolhat, ez nem hiszem, hogy a szakmai kinevezéseket erősítené, ráadásul úgy, hogy az országos bírói tanácsnak vétójoga vagy bármiféle egyéb kontrolljoga nincs ebben a rendszerben. Természetesen egy indokolt véleményt meg fognak ők kapni, amit, köszönik szépen, majd magukévá tesznek, de mást nem tudnak tenni.

Ahogy láttuk - és ez is többször elhangzott -, sajnos a köztársasági elnök úr nem a kontrollszerepéről tett tanúbizonyságot, és nem arról, hogy bármikor is következetesen kiállt volna valami mellett, ami nem egyezett volna a kormányzati akarattal. Tehát azt nem várhatjuk, hogy bírói kinevezéseket majd a köztársasági elnök fog megakasztani vagy visszadobni azért, mert itt a sorrend vagy a pályaalkalmassági vizsgálatok esetleg mást mutatnak, vagy egy alkalmasabb jelölt is akadhatott volna arra a posztra.

Ameddig az elnök, tehát az országos bírói hivatal elnöke fogja kiírni a pályázatokat, ő bírálja el, tulajdonképpen azt is megteheti, hogy a megüresedő helyre nem írja ki ezeket a pályázatokat, ez szintén egy elég visszás helyzet. Hiszen a ki nem írással vagy a ki nem írás lehetőségének egy évre való kitolásával vagy ennek az engedélyezésével tulajdonképpen korlátlanul lehet sakkozni majd ezekkel a kinevezésekkel, akár fenn lehet tartani, vagy megvan a lehetőség, akkor így fogalmazok, hogy fenntartsanak bírói helyeket addig, amíg adott esetben, tudom, erre azt lehet mondani, egy alkalmas jelölt nem érkezik. Itt az "alkalmas" az számtalan, akár politikai mércével is mérhető, vagy legalábbis nem kizárt ez alapján a javaslat alapján. Természetesen ez az áthelyezések viszonylatában is meglesz ez a jog, tehát a bírók gyakorlatilag ki lesznek szolgáltatva egy embernek, az országos bírói hivatal elnökének.

Arról nem is beszélve, hogy a bíróságok viszonylatában a gazdasági befolyása az elnöknek is meglesz, lehetősége lesz rá, hogy a költségvetéseket is, és ahogy említettem, az álláshelyeket is módosíthassa vagy ráhatással bírhasson. Ez már az adott bíróságoknak a függetlenségébe való beavatkozást jelenti, akár úgy is, hogy ez a bírói rendszeren belül történik meg.

A normatív utasításadási jogról is beszéltünk, elhangzott többször. Ez is egy elég furcsa kitétel, ha a függetlenségről beszélünk, főleg azért, mert nemcsak a bírói rendszer, hanem magának a bírónak és a bíróságoknak, a bírósági egységeknek is függetleneknek kellene lenniük.

(Göndör Istvánt a jegyzői székben Nyakó István
váltja fel.)

Eljáró bíróság kijelölése kiemelt ügyekben. Úgy gondoltuk, hogy ez csak az ügyészségnél merülhetett fel. Megmondom őszintén, arra számítottunk, hogy itt meg is áll a kormányzat, a törekvések itt megelégszenek azzal, hogy az ügyész kiemelt ügyekben ott emel vádat, természetesen a leterheltségre hivatkozva, ahol ő szeretne. De az, hogy ez már a bíróságok szintjén is megvalósulhat, és tulajdonképpen tovább tágulhat az a kör, ahol a bírók kiválasztásánál felmerülhet akár a politikai döntéseknek a belevitele ebbe a folyamatba, ez aggasztó lehet. Illetve azt sem tartjuk túlságosan - hogy mondjam - az egyenlő pályák, egyenlő esélyek megteremtésének, hogy itt a kinevezési feltételek a kilenc évre kinevezett országos bírói hivatal elnökénél csak a kinevezéskor kell hogy fennálljanak. Tehát hogyha bírókat küldtünk 62 évesen nyugdíjba, akkor nem tudjuk, hogy miért lehet itt is kivételt tenni egy ráadásul nagyon leterhelt főbírónál, aki valószínűleg legalább akkora munkateherrel bír.

Említettem már, hogy az országos bírói tanács gyakorlatilag egy bábszervezetként kerül felállításra, amelynek valódi ráhatása, valódi kontrollszerepe a folyamatokra nem lesz. Ez félő, hogy megint csak egy ilyen patyomkinszervezetként vagy -tanácsként kerül felállításra. Legalább itt meg kellett volna teremteni, legalább a bírói rendszeren vagy a bírói szervezetrendszeren belül jó lett volna megteremteni annak az esélyét, hogy valaki vagy valakik kontrollt gyakorolhassanak bizonyos döntések fölött - ez sem sikerült.

A végére azt írtam fel magamnak, hogy ez a vita, ami itt kibontakozott, hogy azért ne ágáljon az MSZP és a többi ellenzéki párt - mondjuk, az MSZP esetében ez még igaz is lehet, mert ők is számtalan pozícióba a saját pártembereiket rakták -, ezek után azért ne hozzuk fel ezeket az érveket, mert ez már a múltban megtörtént, akkor hát a Fidesznek is szabad.

(14.00)

Ezzel az érvrendszerrel nem tudunk azonosulni, nem tudjuk megérteni, nemcsak azért, mert mi hál' istennek kimaradtunk ebből az elmúlt húszéves, elég gaz játékból, ami a zsákmányszerzéssel kapcsolatban megtörtént, de azt is hozhatnám példának ezek alapján, hogy ha Gyurcsány Ferencet elítélik netalántán, mert lopott mint miniszterelnök, vagy hivatali visszaélést követett el, akkor másnap Orbán Viktor is felhatalmazva érzi magát, hogy neki is lehet? (Dr. Gyüre Csaba nevet.) Ne menjünk be ebbe az utcába, mert akkor önök majd föl fognak állni itt a parlamentben, és elmondják, hogy igen, ha Gyurcsánynak lehetett, akkor Orbán Viktornak nem lehet. Kérem, hogy ezt a zsákutcát kerüljék el, és próbáljuk meg ezt a rendszert a közjó érdekében megreformálni. Nehéz lesz módosító javaslatokkal, de igyekszünk kísérletet tenni rá.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai