Felszólalás adatai

Tehát tisztázzuk; egy ellenzéki indítvány volt az, amely azt kérte - még a kétharmados földforgalmi törvényre utalnék vissza -, hogy a helyi földbizottságok majd vétójoggal rendelkezzenek, ne csak véleményezési joggal, és a helyben élő gazdák így gyakorlatilag eldönthessék, hogy hosszú távon az egyes települések közigazgatási határához tartozó termőföldek esetében ki legyen végül a gazda, a gazdálkodó, netán a leendő gazdatársuk - szólt akkor a kérés.

Ez végül is befogadott többségi döntés lett, és most jutottunk el oda, hogy akkor kezdjük el tisztázni, hogy ezek a helyi földbizottságok hogyan állnak föl, kik lehetnek az alapító tagjai, kik kaphatnak majd oda meghívást, ki legyen az, aki koordinálja a helyi földbizottságok munkáját, netán kezdeményezze az első alakuló összehívást. Nem kérdéses, a sok-sok technikai kérdés közül ez azért fontos, mert egy olyan területre mutat rá, amely eddig nem volt ismert a magyar földforgalmazás témakörében, és egy újdonság, egy nóvum mindenki számára.

(20.40)

Nos, a jelenlegi szabályozás azt javasolja - és itt megint el szeretném választani a Nemzeti Agrárkamarában zajló eseményeket az e törvény által javasolt, helyi földbizottságok életét szabályzó rendelkezéstől. Tehát a jelenlegi szabályozás azt javasolja, hogy ahol jövő év, 2014. május 1-jéig nem állnak föl a helyi földbizottságok, ott és csak ebben az esetben, hogy ne álljon meg a földforgalmi élet, tehát valaki mégiscsak nyilatkozzon majd az egyes adásvételekkel és egyéb jogügyletekkel kapcsolatosan, ott az agrárkamara által felállított helyi földbizottságok vehessék át ezt a véleményező, vélelmező, vétójoggal rendelkező szerepkört, természetesen mindaddig, amíg valójában fel nem áll majd az eredendően szándékozott helyi földbizottsági csoport.

És akkor térjünk most már vissza a helyi földbizottság létére. Igen, ebben tisztázzuk, hogy itt csak földhasználók lehetnek azok, akik ide meghívást kapnak. De a földhasználók nem a földhasználat arányában kapnak meghívást. Ezért itt azért vitatkoznék Ángyán József ebből a logikából fakadó, véleményem szerint túlzó álláspontjával, mert lehet ugyan, ha igaz, én ezt nem ismerem, hogy egyes települések határában akár 60 százalékban is egy tulajdonosi közösség birtokolja a termőföldet, de a megmaradt 40 százalékban meg lehet, hogy 30, sokkal kisebb területen gazdálkodó helyi földhasználó van. Akkor igen, ott valószínű, hogy az az egy nagyüzemi gazdálkodó is kap egy jogosultságot az alakuló ülés meghívására, meg a 30, kisebb területen gazdálkodó is. Tehát nem állhat elő az a helyzet, amit ebből a véleményem szerint téves logikából következtetett ki, hogy ezek után a nagy területet használó személy egymaga alkotja a földbizottságot, a helyi földbizottságot, netán egymaga uralja ezt a helyi földbizottságot.

Ez nem állhat elő, mert földhasználókról van szó, tehát mindenki - a terveink szerint, és a javaslatból is kitűnik -, aki az agrárkamarához bejelentkezett, tehát olyan földhasználó, akit a törvény érintettségénél fogva, üzemi nagyságrendjét tekintve gazdálkodónak kell tekinteni - ezt a kérdést tavaly tisztáztuk a nemzeti agrárkamarai törvénynél -, azok mindegyike fog meghívást kapni az alakuló ülésre, amelyet éppen ez a törvénytervezet rendel el, hogy a jegyző fogja őket meghívni. Sőt, ennek a módját is itt már tisztázza, és akkor még a rendeletekről nem is beszéltünk, amelyekben jó néhány felhatalmazást adunk a kormánynak további technikai részletek tisztázására. Magyarul, az összes gazdatársunk nyugodt lehet afelől, hogy amikor a helyi földbizottságok alakuló ülésére majd sor kerül, amelyet a helyi települési jegyző fog elrendelni, ott minden érintett, tehát gazdálkodó, földhasználó érintett és nem a tulajdonosok, ez nagyon lényeges; ezért nem értek egyet Varga Géza képviselőtársam azon gondolatával, hogy a tulajdonosok is ilyen módon beleszólhatnának a földbizottságok életébe. Nem, csak a földhasználók - véleményem szerint helyesen - azok, akik alakító tagjai lehetnek a helyi földbizottságoknak.

A helyi földhasználók közössége egy alkalommal tehát összeül, és megválasztja a törvényben szereplő, egyébként a településen lakók számának függvényében a helyi földbizottság létszámát. Majd ezek után az elnököt maguk közül megválasztják. Azt gondolom, hogy ez rendjén van, ennek az eljárási szabályát tisztázta most, tisztázza törvényi szinten ez az előterjesztés, amelyhez kapcsolódhatnak végrehajtó rendeletek is.

És mint említettem, még egyszer tisztázva, kivételes extrém esetben, ha 2014. május 1-jéig valamely településen nem áll föl a helyi gazdákból alakítandó helyi földbizottság, csak ebben a kivételes esetben lép életbe az a 103. §-ban megfogalmazott javaslat, hogy ekkor bizony az agrárkamara ugyanilyen típusú földbizottsága lássa el ideiglenesen ezt a feladatot, hogy mint említettem, ne álljon meg az élet sem.

Visszatérve a benyújtott törvénytervezet további és szerintem fontos fejezeteihez, amelyről kevesen beszélnek... - és mindig szeretném is megjegyezni, hogy a benyújtott tervezetről próbáljunk meg beszélni. Persze, sokszor kihagyhatatlan, hogy nyúljunk vissza a kétharmados földtörvényhez, de azért hála istennek, e törvény előterjesztői gondoltak arra is, hogy mi fog történni az átmeneti időszakban. Mert most december 15-e és 2014. május 1-je között egy átmeneti időszak lesz, mert több, gazdálkodókat, államigazgatási szerveket érintő törvény szakaszosan lép életbe, miközben már helyi jogügyletek, bérleti szerződések esetleg éppen felmondásra kerülnek, esetleg lejárnak, esetleg éppen belépnek, és ekkor akár a földhivatali bejegyzéseknél, ingatlan-nyilvántartásoknál és egyéb területeken átmeneti problémák is keletkezhetnének. Az előterjesztő - véleményem szerint helyesen - gondolt erre az átmeneti időszakra is, és lekezeli ezt a kérdést is. Többek között azt is, hogy december 15-éig nem fog felállni, most már bizonyos, az az országos hatósági szerv, aki az egész földügy kapcsán az utolsó döntő szót majd kimondhatja, hogy megtörténhet-e a bejegyzés, a vásárlás, netán a haszonbérleti szerződés. Tehát ezt a helyzetet is le kellett kezelni, hogy majd csak '14. május 1-je utáni bérleti szerződések esetében kell ennek az államigazgatási szervnek a szerepét betöltenie.

Tehát egy nagyon fontos területre, az átmeneti rendelkezésekre egy elég jelentős szabálysort is megállapít ez az indítvány. Okulva, és ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, a 2012. évén meghozott egyes jogszabályok esetéből, amikor nem volt átmeneti rendelkezés sajnálatosan, és 2013. január 1-jén egyes földhivatalok nem tudták, hogy mit tegyenek, mert folyó ügyleteket nem tudtak lekezelni az életbe lépő új szabályok miatt... - utalok itt például a kifüggesztési szabály megváltozására, amely addig 15 napos kifüggesztési kötelezettséget írt elő, majd január 1-jétől 60 napos kifüggesztési kötelezettséget írt elő, és átmeneti szabályok nem rendezték, hogy mi van a már folyamatban lévő kifüggesztésekkel, hogy azok 15 nap után bevehetőek vagy már az új szabály szerint csak 60 nap után vehetőek be. De ez egy apróság, amit most elmondtam, ennél sokkal bonyolultabb átmeneti szabályrendszert kellett értelemszerűen megfogalmazni.

Nem kérdéses, hogy mint jeleztük, a magunk részéről természetesen támogatjuk ezt a törvénytervezetet, hiszen olyan, kétharmados földtörvényben megfogalmazott időkötöttségek álltak elő, amire válaszolni kellett, hogy mi legyen majd ezután, és olyan, minden szereplőt érintő területekre kiterjedve ismerteti, hogy az eljárási és egyéb szabályok hogyan vonatkoznak az egyes érintettekre. Tehát kikerülhetetlennek láttuk, hogy ezt a törvénytervezetet behozzuk és most megvitassuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)