Készült: 2020.02.24.13:33:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

206. ülésnap (2009.04.28.), 34. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:06


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Ahogy az előttem szólók is jelezték, valóban ritka jelenség az, hogy az Országgyűlésben olyan előterjesztést tárgyalunk, amelyben a képviselők egységesek, hiszen általában mindannyian támogatják az Állami Számvevőszék jelentésének az elfogadását, és a jelentés tartalmából olyan elemeket emelnek ki, amelyek elfogadhatók. Tehát az Állami Számvevőszék megállapításait el kell tudni fogadni, és abból alapvetően a jövőre vonatkozó következtetéseket kell tudni levonni.

Az Állami Számvevőszék 2008-ban is elvégezte a munkáját, mint ahogy azt a jelentés tartalmazza. Ahogy már elhangzott, 78 témát terveztek, és ebből 53 jelentés készült el, amelyik nyilvánossá vált. Az ellenőri napok száma 55 817 volt, ez némi csökkenést mutat, elsősorban a takarékossági és ésszerűségi döntések eredményeképpen. Az Állami Számvevőszéknek törvényben és jogszabályokban meghatározott, évente vagy kétévente visszatérő állandó feladatai vannak. Érdekes megvizsgálni, hogy a rendelkezésre álló kapacitás milyen jellegű munkát végzett. A munka kétharmada a költségvetés, az elszámolás és a helyi önkormányzatok vizsgálatával foglalkozik, és csak egyharmada egyéb költségvetési és más kérdésekkel.

Az Állami Számvevőszéktől már megszoktuk, hogy mindig határidőre elvégzi a feladatát, mindig nagyon alapos, részletes, precíz és magas szakmai színvonalú jelentéseket tesz le az országgyűlési képviselők asztalára. Érezhető, látható, tudható, hogy nagyon képzett, magasan kvalifikált, hozzáértő szakemberek végzik ezt a munkát, akik nem kis tapasztalattal rendelkeznek, hiszen az Állami Számvevőszék vezetői már évek, évtizedek óta végzik ezt a munkát, s ez a jelentéseikben, a munkájuk eredményében teljesen visszatükröződik.

Az Állami Számvevőszéknek azonban nemcsak ellenőrzési feladatai vannak. Engedjék meg, hogy ezek közül kiemeljek néhányat. Az egyik ellentmondásos jogkör az ellenjegyzési jogkör, amely a költségvetés fizetőképességét fenntartó hitelek esetében az Állami Számvevőszék elnökét illeti meg. Itt szeretném elmondani - amit a jelentés is tartalmaz -, ellentmondás az, hogy a projektfinanszírozó hitelek felvételét például nem kell előzetesen ellenjegyezni. Ezek általában kormányzati, állami beruházások finanszírozását jelentik. De érthetetlen számomra az is, hogy az ország sorsát hosszú évtizedekre meghatározó hitelek - a Nemzetközi Valutaalaptól 12,5 milliárd euró, az Európai Közösségtől 6,5 milliárd euró, a Világbanktól pedig 1 milliárd euró - felvételét sem ellenjegyezte az Állami Számvevőszék, azért, mert a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának írásbeli nyilatkozata alapján ez a folyó fizetési mérleg finanszírozását szolgálja, nem pedig a költségvetés fizetőképességét, amit én erősen kétlek. Az emberben van egy hiányérzet, hogy ezek szerint a kormányzat ilyen alapon valóban teljesen ellehetetlenítheti az országot, totális eladósítást tud megvalósítani - amit egyébként a jelenlegi kormány sajnos meg is tett -, hiszen semmiféle kontroll nincs, még csak az Állami Számvevőszék elnökének sem jut ez az előzetes véleménynyilvánítási, ellenjegyzési jog. Hiszen mint látható, Magyarországon ezermilliárdokat lehet felvenni úgy, hogy a törvényben biztosított jogát sem kell vagy nem tudja gyakorolni az Állami Számvevőszék.

(11.00)

Véleményezési joga is van az Állami Számvevőszéknek, itt elsősorban a számviteli törvény módosítására vonatkozóan és a könyvvizsgálók minősítésével kapcsolatban fejt ki véleményezési jogkört az Állami Számvevőszék. Javaslattételi jogköre van az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek és az egyéb szervezetek felügyelőbizottsági elnöki jelölési folyamatában.

Közérdekű bejelentésekre, javaslatokra is reagál az Állami Számvevőszék. Nagyon érdekes, hogy például az elmúlt évben 293 ilyen közérdekű bejelentés érkezett, ebből 115 állami szervezettől vagy önkormányzattól, és 147 bejelentés érkezett telefonon, ezekre az Állami Számvevőszéknek mind-mind egyenként reagálnia szükséges.

A szabályozásra váró feladatok tekintetében - ez az Országgyűlés mai ülésén is szóba került - nagyon fontos kérdésnek tekintem, hogy az állami vezetők vagyongyarapodásának vizsgálatáról szóló törvényt az Országgyűlés mielőbb módosítsa. Érthetetlen, hogy a 2008. június 2-án a Miniszterelnöki Hivatalhoz eljuttatott állami számvevőszéki javaslatra a kormányzat miért nem reagált érdemben. Az nem válasz, hogy azért kell az Állami Számvevőszéknek tennie, mert az Állami Számvevőszékben mindenki megbízik. Hogyha egyszer ez a rendszer alkotmányellenes, akkor ezt mielőbb meg kell tudni szüntetni, de nem reagált a kormányzat az Állami Számvevőszéknek az önkormányzati ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatára sem. Ezzel csak azt akartam bizonyítani, hogy az Állami Számvevőszék nemcsak hagyományos értelemben vett ellenőrzési feladatot végez, hanem az elmúlt években a törvény által feljogosított egyéb feladatai is vannak, illetve a hitelellenjegyzésre vonatkozóan azt emeltem ki, hogy lennének.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És akkor jön az örök téma, ez pedig arról szól, hogyan hasznosulnak az Állami Számvevőszék jelentései, javaslatai. Örülök annak, hogy a kormány jelen lévő képviselője, az államtitkár úr azt mondta, hogy igazából az Állami Számvevőszék jelentése, munkája tükre a központi igazgatás munkájának. Ő nem azt a szót használta, hogy a kormány munkájának, ha megengedi, én azt a szót használom: igen, az Állami Számvevőszék a jelentéseivel, illetve az éves összegzésével a kormány munkája elé tükröt tart.

Nem értek egyet Herényi Károly képviselő úrral, aki az Országgyűlést ostorozta, hogy az Országgyűlés nem végzi el az ellenőrzési tevékenységét. Véleményem szerint ez nem így van. Itt alapvetően a hatalom gyakorlóit, a hatalmat végrehajtó szervezeteket kell számon kérni, és az országgyűlési munkának, a képviselői munkának a különféle formái, a bizottságokban végzett munka és az Országgyűlés plenáris ülésén végzett munka éppen ezt szolgálja, és sok esetben természetes dolog az, hogy ezt az Állami Számvevőszék jelentéseit figyelembe véve fogják végezni.

Megmondom őszintén, ha valakinek nincsen ideje, de mégis szeretne ezzel a kérdéssel foglalkozni, akkor azt javasolom, olvassa el az összegzést, ez mindössze három oldal, ez a negyedik, ötödik, hatodik oldalon található meg, ma többen idéztek belőle. Ha ezt valaki elolvassa, akkor azt hiszem, rádöbben arra, hogy Magyarország miért van ilyen helyzetben társadalompolitikai szempontból, miért van ilyen helyzetben belpolitikai szempontból, miért van ilyen helyzetben gazdasági, költségvetési szempontból, és egyáltalán ez az ország miért van ilyen állapotban. Ez a három oldal, tisztelt képviselőtársaim, mindent tartalmaz.

Meg kell jegyeznem: az Állami Számvevőszék, ahogyan mondtam, a magas szakmai színvonal mellett nagyon udvariasan, úriember módjára fogalmaz a jelentéseiben, de azért azt is látni és tudni kell, hogy aki tud olvasni, az a sorok mögött tudja, mi lenne az a feladat, amit a kormánynak, az államnak - hozzáteszem, valóban az Országgyűlésnek, az Országgyűlés többségének, adott esetben kétharmados többségének is - el kellene végeznie.

Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, de az mégiscsak megdöbbentő megállapítás, hogy az Állami Számvevőszék valóban évek óta beleütközik az állami feladatok meghatározatlanságába, hiszen hogyha az állam feladata nincs meghatározva, akkor senki másé sincsen, nyilvánvalóan az önkormányzatok és az egyéb szervezetek feladata sincs ezek szerint meghatározva, szabályozva Magyarországon. Azt kell mondanom, hogy az Állami Számvevőszéknek az a táblázata, ami - még egyszer hangsúlyozom - a harmadik oldalon található az újraelosztás és a jövedelemcentralizáció százalékos mértékének alakulásáról, ez mindent elmond az MSZP-SZDSZ-kormány elmúlt hétévi tevékenységéről. Az újraelosztás tekintetében nem tudott előrelépni a kormányzat, és a jövedelemcentralizáció mértéke is magasabb, mint amikor 2002-ben megszerezte a kormányrudat.

Uraim, tudom, ezek tények. Az Állami Számvevőszék megjelöli, honnan veszi az adatait. Itt most nem egy-két év tendenciáit látjuk magunk előtt, hanem hét év eredményeit. Hét év alatt nem sikerült elérnie a jelenlegi kormányzatnak Magyarországon az állandóan emlegetett újraelosztáshoz a költségvetési főszám GDP-arányos mértékének a csökkentését, azaz hogy ne az állam legyen az elosztásban a főszereplő. Ebben nem sikerült semmit előrelépni. Ennek a következménye az, hogy nyilvánvalóan az adóbeszedésben a jövedelmek központosításában, a jövedelemcentralizációban sem sikerült előrelépni. Ez az egy táblázat teljes egészében tükrözi a kormányzat tevékenységét és munkáját.

Ne csodálkozzunk, hogy azután a következő megállapítások is teljes mértékben ehhez kötődnek. A központi közigazgatásra vonatkozóan nem sikerült az elvi alapok tisztázása, a szükséges döntések hiányában nem valósult meg a feladatokhoz és az ellátásokhoz szükséges források összehangolása, de nincs stratégiai tervezés, stratégiai alkotás, és annak nincs előzetes és utólagos hatásvizsgálata sem. Nincsenek meghatározva a szabályozási, szervezési keretek, nem sikerült a kisebb, hatékonyabb állam megteremtésére irányuló kormányzati célrendszert megvalósítani. A nagy központi ellátórendszerek tekintetében a legfontosabb strukturális és finanszírozási kérdésekben nem sikerült előrelépni. 2007-ben például a társadalombiztosítási kasszát 780 milliárd forinttal egészítette ki az állam, ez 2008-ban növekedett 835 milliárdra, ez a központi költségvetés hiányát növelte. Az oktatási szférában ugyan több ésszerűsítő és kiadáscsökkentő részintézkedésre került sor, de az általános tudásszinten nem sikerült javítani. Nem lettek jobbak a sajátos minőségi mutatók sem, és nem felel meg az oktatási rendszerünk a modern gazdaság igényeinek.

Azután folytathatnánk a sort: a foglalkoztatási színvonal sem tudott erősödni és növekedni, és ez nemcsak a gazdaság visszaeséséből adódik, hanem itt hosszabb távon leküzdendő strukturális és minőségi akadályai is vannak az előrelépésnek. Ma már szó volt az önkormányzati rendszer reformjáról, nem sikerült előrelépni ebben a kérdésben sem, de ugyanúgy szükség lenne egy nemzetgazdasági fejlesztéspolitikára. Az Állami Számvevőszék megjegyzi, hogy konszenzuson alapuló stratégiára van szükség, amelynek része kellene hogy legyen a nemzetgazdasági tervezési rendszer, a reálfejlesztés és a pénzügyi tervezési rendszer. Ha ezt mind-mind sikerülne megvalósítani, akkor nemcsak egy korszerű, megbízható rendszert sikerülne kialakítani Magyarországon, hanem a bizalomteremtésben is nagyon komoly lépéseket tudna tenni az ország. Nagyon fontos lenne mindezek megvalósítása a közbizalom megerősítése érdekében.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytathatnám a sort, talán a legtanulságosabb történet a 2009. évi költségvetés összeállításával kapcsolatos, ahol az Állami Számvevőszék előre felhívta a figyelmet, hogy problémák lesznek. Nem lett volna szükség a miniszterelnöknek a januári 100-200 milliárdos költségvetést érintő bejelentésére, hogy hiányzik ennyi összeg a költségvetésből, ha elolvasta volna az Állami Számvevőszék figyelmeztető jelentését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében szerettem volna rávilágítani arra, hogy az Állami Számvevőszék milyen előremutató gondolatokat hoz a jelentésében. Szeretném elmondani, hogy a Fidesz frakciója megköszöni az Állami Számvevőszék 2008. évi munkáját, a jelentést elfogadja, és az országgyűlési határozatot egységesen fogjuk megszavazni, és gratulálunk az elmúlt évi munkához.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai