Készült: 2020.09.23.11:47:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

286. ülésnap (2006.02.07.), 174. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy Sándor (MSZP)
Beosztás a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 9:50


Felszólalások:  Előző  174  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár a részletes vita itt szóban láthatóan nem alakul ki, de az írásban benyújtott módosító indítványok - szám szerint kilenc módosító indítvány és egy, általunk legalábbis ismert kapcsolódó módosító indítvány - azt mutatják, hogy voltak javaslatok a benyújtott törvénytervezet szövegének megváltoztatására. Ezért röviden szeretnék reagálni a módosító indítványokban, illetve a korábbi vitában elhangzottakra együttesen.

Három egyéni módosító indítvány érkezett - Kárpáti Zsuzsától, Borkó Károlytól és Czerván Györgytől -, és hat módosító indítványt nyújtott be a mezőgazdasági bizottság; ez esetben megemlítem, hogy ez a főbizottság e törvénytervezet tárgyalása során.

Kárpáti Zsuzsa képviselő asszony indítványa tartalmában egy olyan megoldási módozatot és sort ajánl, amely egy korábbi változatban a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács működésével, összetételével kapcsolatban vált ismertté. Számos eleme volt arra alkalmas, hogy a mezőgazdasági bizottság a bizottsági módosító indítványát kidolgozza és benyújtsa. Viszont mivel a mezőgazdasági bizottság által benyújtott módosító indítvány előkészítése során lefolytatott szakmai egyeztetések egyes részleteket másként javasolnak megoldani, ezért az előterjesztő egészében ezt a módosító indítványt ilyen formában nem támogatja.

Nem támogatja a kormány Borkó Károly javaslatát sem, amely lényegében azt mondja, hogy a Magyar Agrárkamara helyett országos mezőgazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviseletét biztosítsa a törvény. Azt gondolom, hogy ez a módosító javaslat félreértésen alapul, hiszen az Agrárkamara mellett három tagot delegálhatnak azok az országos szervezetek, amelyek a vidék képviseletére, a vidék felemelkedésével kapcsolatos munkára szerveződtek, működnek.

(12.50)

Tehát ezt a törvényjavaslat megoldja, nem kell az Agrárkamara helyébe ezt a javaslatot beemelni. És ha már itt tartunk, csak megemlítem, hogy Karakas Jánosnak az ehhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványa szintén ezért nem támogatható, mert ugyanerre a tárgyra vonatkozik, csak még tovább részletezi az erre vonatkozó javaslatát.

Végül, de nem utolsósorban Czerván György javaslatára is azt tudom mondani, hogy a kormány nem támogatja. Czerván György azt javasolja, hogy a létrejövő Nemzeti Vidékpolitikai Tanács székhelye Kecskemét legyen. Nem szeretném most az időt múlatni, ezért nem fogom felsorolni a kormánynak a 19 megyeszékhely és a főváros egyenkénti mérlegelése utáni álláspontját, hogy miért Budapest székhellyel javasolja létrehozni a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot. Teljesen nyilvánvaló, hogy összetételénél, működési hatókörénél az Országgyűléssel és a kormánnyal tartandó és más szervekkel tartandó kapcsolataiból kiindulva a célszerű székhely Budapest, ezért nem támogatjuk ezt a módosító indítványt.

Mindezek után - ahogy az ajánlásban is olvasható - szeretném szóban is megerősíteni, hogy a mezőgazdasági bizottság által benyújtott bizottsági módosító javaslatokat, szám szerint hat darabról van szó, a kormány támogatja. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az általános vitában elhangzott azon érvek mind a Fidesz képviselőcsoportjának egyes képviselői, mind az SZDSZ képviselőcsoportjának egyes képviselői részéről, miszerint egy korábbi, általuk megismert változathoz képest a benyújtott törvényjavaslat a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács feladat- és hatáskörét - hogy úgy mondjam - elvéko-nyította, elgyengítette; nem olyan markáns, nem olyan nyilvánvalóan felelős feladatkörökről van szó, mint egy korábbi változatban, nos, a bizottság által benyújtott módosító indítvány ezt a problémát megoldja. Visszahozza ezeket a feladatokat szövegszerűen is, abban a formában, ahogy egyébként a képviselőtársaim az általános vitában ennek hiányát kifogásolták.

A másik fő vitatéma az általános vitában és a bizottsági vitákban az volt, hogy nem szerencsés a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács tagjai sorából egy összeférhetetlenségi formulával kizárni az országgyűlési képviselőket. Ezt is megoldja a bizottsági módosító javaslat, mert megengedi, hogy a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok delegálhassanak egy-egy képviselőt a tanácsba, és nem köt ki összeférhetetlenségi szabályt, ebből okszerűen következik, hogy bárki, aki úgy dönt az érintettek részéről, természetesen országgyűlési képviselőt is delegálhat a tanácsba.

A harmadik vitakérdés az volt, hogy mivel nem az Országgyűlés választja ki a tanács tagjait, ami egyébként a törvénytervezet szövegéből és szelleméből egyértelműen következik, hogy itt egy bizonyos értelemben formáljogi kérdésről van szó, ezért nem biztosított garanciálisan a tanács személyi összetételével kapcsolatban a függetlenség követelménye, mert ha a miniszterelnök kéri fel a tagokat, akkor ez bizonyos lehetőséget biztosít a miniszterelnök számára. Nos, ez nem így van, kiváltképp nem így van a bizottsági módosító indítványban foglaltak tartalmát ismerve, hiszen bekerül egy most már szövegszerűen is fontos garanciális szabály, amely úgy szól, hogy a jelölésre jogosult szervezetek által jelölt személy esetében a miniszterelnök kizárólag az adott személlyel kapcsolatban a törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja; magyarul: amit leír a törvény, hogy magyar állampolgár, büntetlen előéletű s a többi, semmi másra nem terjedhet ki a vizsgálata.

Végül, de nem utolsósorban a bizottsági módosító javaslat továbbra is megoldja azt a problémát is, hogy jogi személyiséggel rendelkezik a tanács és annak munkaszervezete, és megoldja azt is, hogy elkülönített pénzügyi forrásból gazdálkodik a munkaszervezet, azaz a részben önálló gazdálkodó szervezet metódusa szerint láthatja el feladatait, és veheti igénybe a forrásokat. A munkaszervezet fölött egyértelműen az elnök gyakorol felügyeletet, munkáltatói jogkört, és a gazdálkodás fölött is, és ebben a körben sem utasítható, ezt tételesen is kimondja a törvény. Tehát olyan lehetőség, hogy bárki, akár a költségvetésen, akár bármilyen más módon befolyásolhatná a tanács működését, nem áll fenn.

Mindezek alapján a kormány egyetért a bizottsági módosító indítványokkal, ezzel a hat indítvánnyal, és ajánlja is az Országgyűlésnek elfogadásra. Nagyon remélem, hogy ismerve ezeket a körülményeket, és a bizottsági módosító indítvány tartalmát, mind az ellenzéki képviselők, mind pedig az SZDSZ képviselőcsoportja ebben a formában most már fogja támogatni a törvényt.

Mindössze annyit szeretnék még hozzátenni: azt gondolom, hogy a kérdést persze mindig fel lehet tenni, hogy miért nem korábban. Fel lehet ezt most is tenni, miért nem két évvel ezelőtt, miért nem öt évvel ezelőtt, miért nem nyolc évvel ezelőtt. Akármeddig lehet ezeket a számokat sorolni, egy a lényeg, azt gondolom: ha úgy tűnik, hogy a dolog tartalmát illetően konszenzus alakul ki, akkor mindannyiunk érdekében áll, hogy ez a tanács létrejöjjön, ez a tanács működjön, és legyen egy olyan grémium Magyarországon, amely helyzeténél, összetételénél és jogosítványainál fogva valóban aprólékosan figyeli a vidékkel kapcsolatos folyamatokat, a vidékfejlesztésre fordítandó forrásokat, azok eredményes vagy kevésbé eredményes felhasználását, azaz rajta tartja a szemét a vidéken, amire nagyon nagy szükség van. Én ezt a beterjesztéskor az expozémban is elmondtam, fordulatra van szükség a vidék életében, a vidékpolitikában, és itt a Magyar Országgyűlés ennek a törvénynek az elfogadásával, ha nem is oldaná meg ennek a fordulatnak minden feladatát, de komolyan támogathatná és megalapozhatná, hogy ez belátható időn belül bekövetkezzen.

Ilyen alapon kérem az Országgyűlést is, hogy majd a szavazásnál is támogassa ennek a törvénynek az elfogadását. Megköszönöm minden képviselőnek, illetve bizottságnak, akik ilyenformán segítették a törvény végső lehetséges szövegének kialakítását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  174  Következő    Ülésnap adatai