Készült: 2019.11.18.16:08:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

118. ülésnap (2011.10.11.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Mátrai Márta Mária (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:15


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Külön köszöntöm az Alkotmánybíróság elnökét, dr. Paczolay Péter urat és a munkatársait.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nagy jelentőségű törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a mai nappal az Országgyűlés, hiszen az Alkotmánybíróság jogállamiságunk alapköve, az alkotmányos alapjogok védője és a hatalmi ágak közti egyensúly fenntartója.

Mint a képviselőtársaim előtt is ismeretes, az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Az alaptörvény amellett, hogy törekedett a rendszerváltás óta eltelt húsz év alkotmányfejlődése legfontosabb vívmányainak, jól működő, demokratikus jogintézményeinek és megoldásainak a megtartására, számos területen természetesen jelentős változásokat is hozott. Ezek indokai éppen az utóbbi két évtized jogállami működésének tapasztalataiból erednek. Mivel az alaptörvény alapján a demokratikus jogállamiság szempontjából legfontosabb jogintézményekkel kapcsolatos szabályokat sarkalatos törvények tartalmazzák, ebben az évben ránk, törvényalkotókra jelentős feladatok hárulnak a tekintetben, hogy a korábbi, jól bevált megoldásoknak és a szükséges változtatásoknak leginkább megfelelő tartalommal és rendelkezésekkel megalkossuk mindezeket a biztonságos és élhető Magyarország működéséhez elengedhetetlenül szükséges sarkalatos törvényeket. Ezek sorába illeszkedik a most önök elé kerülő, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott törvényjavaslat is.

Az Alkotmánybíróság a törvényjavaslat preambulumában, valamint az alaptörvény 24. cikkében foglaltak szerint a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében az alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az alapjogok védelmével, az állam demokratikus működésével és a hatalmi ágak egyensúlyának megteremtésével és megőrzésével kapcsolatos funkcióinak az Alkotmánybíróság a létrehozása óta eddig is a legmagasabb szinten tett eleget. Meggyőződésem, hogy ez a jövőben is így lesz, hiszen ennek garanciáit látom az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Ezt a meggyőződésemet kellőképpen megalapozza az a széles körű egyeztetés és alapos előkészítő munka is, amely e cél elérése érdekében a javaslat benyújtását megelőzte.

Az előterjesztő alkotmányügyi bizottság nevében dr. Salamon László elnök úr részletesen beszélt a javaslat előkészítése kapcsán a bizottság részéről kifejtett tevékenységről, azonban én is szeretném elmondani, hogy az elnök úr és a bizottság munkatársainak erőfeszítései révén a bizottság egy alaposan kidolgozott, szakmailag széles körben egyeztetett törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé. Az elkészült javaslattervezetet ugyanis a bizottság eljuttatta valamennyi képviselőcsoport, valamint az Alkotmánybíróság és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére is véleményezésre. A képviselőcsoportoktól és mindenekelőtt az Alkotmánybíróság elnökétől kapott észrevételeket a bizottság megvitatta, és igyekezett azokat a legnagyobb mértékben figyelembe venni. Mindezen álláspontok ismeretében készült el az Alkotmánybíróság, valamint a kormány szakértőinek bevonásával az a szövegszerű javaslat, amelynek benyújtásáról a bizottság az október 3-ai ülésén határozott. Az alaptörvény elfogadásával már tavasszal meghatároztuk azokat az alkotmányos kereteket, amelyeket az egyes sarkalatos törvényeknek, köztük az Alkotmánybíróságról szólónak is ki kell tölteni. Mivel ezek tekintetében az alaptörvény elfogadásával nem volt egyetértés a pártok között, ezért várható, hogy ezen javaslat tárgyalásakor is szóba kerülnek majd az eltérő koncepcionális elképzelésekből fakadó nézetkülönbségek. Ugyanakkor emlékeztetem önöket, hogy az alaptörvény vonatkozásában - idézőjelben - res iudicatáról beszélhetünk, az Alkotmánybíróságról szóló törvény parlamenti vitája során a javaslat rendelkezése alaptörvénnyel való összhangjának szükségessége nem kerülhető és nem kérdőjelezhető meg.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatról általánosságban azt mondhatom, hogy egyfelől törekszik az Alkotmánybíróságra vonatkozó hatályos szabályozásból a korábban bevált jogi megoldások - adott esetben kisebb pontosításokkal történő - hasznosítására, valamint az elmúlt húsz év és kedvezőtlen tapasztalatainak kijavítására, másfelől pedig biztosítja az Alkotmánybírósággal szemben az alaptörvénnyel kapcsolatban támasztott újabb követelmények szabályozását.

Az első esetkörben említhetjük például az Alkotmánybíróság szervezetére, a bírák megválasztására, a jogállásukra vonatkozó szabályokat, amelyek lényegi változásokat nem tartalmaznak a hatályos szabályozáshoz képest. A második csoportba sorolom azokat a változásokat, amelyek a hatályos alkotmánybírósági törvényben meglévő anomáliákból levont konzekvenciákat rögzítik, mint például az Alkotmánybíróság székhelyének kérdése, amit indokolt a valós helyzethez igazítani, és Esztergom helyett Budapestet megjelölni. A legfontosabb változások azonban az alaptörvényben rögzített, részben új hatásköröket tartalmazó rendelkezések, valamint az ezek nyomán szükséges új eljárások szabályozására vonatkoznak, mint például az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközésének vizsgálata.

Most, ha megengedik, kicsit részletesebben is szólnék a törvényjavaslat tartalmáról.

A javaslat az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően olyan hatásköröket állapít meg az Alkotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen jogsérelmet okozó, alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelemnek a kiküszöbölését. A kezdeményezői kör meghatározásánál a hatékony alkotmánybírósági működés szempontjának is érvényesülnie kell. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság vizsgálhatja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket és az egyedi ügyben alkalmazandó vagy alkalmazott jogszabályt. Előbbieket az előzetes normakontrollra, utóbbiakat az utólagos konkrét normakontrollra és az alkotmányjogi panaszra vonatkozó szabályok rögzítik. A javaslat ezenkívül meghatározott kezdeményezői kör számára olyan esetekben is lehetővé teszi a jogszabály alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának kezdeményezését, amelyekben bírói eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem nem következett be, de az utólagos absztrakt normakontrollnak ez az egyik jelentősége.

(10.50)

Az előzetes és utólagos normakontroll kezdeményezőinek körét maga az alaptörvény határozza meg. Ez az előzetes tekintetében a hatályos szabályozáshoz képest bővebb, az utólagos normakontroll tekintetében pedig egy szűkebb kört jelent. Az utóbbi, gyakorlati megfontolások alapján született döntés az Alkotmánybíróság működésének felgyorsítását, az utólagos normakontroll-eljárások ésszerű időn belüli lezárását szolgálja.

A javaslat az alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panaszeljárás keretében az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály - mint általánosan kötelező hatalmi döntés - alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatán túl azt is lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja. Ez a rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számára egy olyan további különleges jogorvoslatot biztosít, amely a legsúlyosabb alkotmányos jogsérelmek esetén lehetőséget ad az alkotmánnyal összhangban lévő döntés meghozatalára.

Az alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskör, vagyis a jogszabályok bírói kezdeményezésre történő felülvizsgálata kapcsán fontos az alkalmazási tilalom szabályozása egyrészt az indítvány tárgya, másrészt a jogkövetkezmények tekintetében. Eszerint bíró nemcsak a jogszabály megsemmisítése érdekében fordulhat az Alkotmánybírósághoz, de a már elbírált alkotmányellenes jogszabályon alapuló eljárás esetén, pusztán alkalmazási tilalmat kérve is előterjeszthet indítványt, ha azt a testület már nem mondta ki a megsemmisítő határozatában.

Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata tekintetében bevezetésre kerülő változásokat az Országgyűléshez már benyújtott, a népszavazásról szóló T/3479. számú törvényjavaslathoz kell igazítani. Mivel az említett jogszabály a Kúriára telepíti az Országos Választási Bizottság döntéseivel szembeni kifogás felülvizsgálatát, az Alkotmánybíróság eljárása az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint a kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata alapján az elrendelés vagy a megtagadás alaptörvénnyel való összhangjának és törvényességének felülvizsgálatára korlátozódik.

A javaslat az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások és jogkövetkezmények között rendelkezik a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztására vonatkozó szabályokról is. Az alaptörvény a hatályos alkotmánynál is szűkszavúbban, kizárólag a megfosztási eljárás megindításának kérdését szabályozza részletesen. A közjogi felelősség megállapításában célszerű az úgynevezett impeachment eljárás alkalmazása, azaz a büntetőfelelősség megállapítása a cselekmény elkövetésének kimondása nélkül, pusztán a bizalomvesztés, a feddhetetlenség elvesztése miatt, a közjogi tisztségre való méltatlanság okán történő tisztségvesztés lehetősége, amely után a tisztségtől megfosztott személy a továbbiakban adott esetben rendes büntetőbíróság előtt felelhet.

Mint említettem, számos, ellenzéki oldalról érkező észrevétel bekerült a javaslat szövegébe. A hatáskörök tekintetében ilyen az alaptörvény értelmezése. Mivel azonban az alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján sarkalatos törvény további feladat- és hatáskört állapíthat meg az Alkotmánybíróság számára, erről itt célszerű rendelkezni.

Indokolt azonban, a hatályos szabályozáshoz hasonlóan az eljárás kezdeményezésére a jogosultak egy szűkebb körét meghatározni. Ez a javaslat szerint az Országgyűlést vagy annak állandó bizottságát, a köztársasági elnököt, illetve a kormányt jelenti.

A kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvével kapcsolatos elsődleges országgyűlési felelősségre tekintettel a javaslat meghatározza azokat a költségvetéssel összefüggő törvényhozási tárgyköröket, amelyekben az Alkotmánybíróság egyes eljárásaiban csak meghatározott szempontokra tekintettel végezhet felülvizsgálatot.

Az alaptörvény a testület létszámát megnövelte. A cél az, hogy a javaslat olyan szervezeti, működési, eljárási kereteket teremtsen, amelyekben a nagyobb létszám előnyei érvényesülnek. A testület összetételének meghatározása garanciális kérdés bármely hatáskör gyakorlása során, egyúttal a megfelelő működés záloga is.

Az általános tapasztalat európai szinten az, hogy a bíróságok túlterheltségét vagy újabb bírósági szintek beépítésével, vagy az adott testületen belül két- vagy többszintű fórumrendszerrel próbálják megoldani. A 15 bíróból álló teljes ülésen a döntéshozatal nyilvánvalóan lelassul, ezért szükséges a tanácsok eljárásának általánossá tétele, ugyanis ha a 15 tagú testületre telepítenénk a működés súlypontját, az lassú, elhúzódó eljáráshoz vezethet. Bár kézenfekvő megoldás az ügyek, ügycsoportok elosztása a plénum és a kisebb létszámú testületek között, törekedni kell az ezzel járó veszélyek kiküszöbölésére. Ennek elkerülését szolgálják a kétirányú becsatornázás megjelenő szabályai, amelyek révén a tanácsokban történő eljárások mellett is lényegében bármely ügy a teljes ülés elé kerülhet elbírálásra, ha ennek a feltételei fennállnak. A hatályos alkotmánybírósági törvény szerint a teljes ülés a hatáskörébe utalt érdemi döntésen túl az egész eljárást uralja, ideértve az eljárás vezetésével kapcsolatos eljárási cselekmények eldöntését is.

Az Alkotmánybíróság eddigi működésénél hatékonyabb és gördülékenyebb működés megteremtése okán indokolt egy megerősített elnöki pozíció, mindamellett, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánybírói önállóságából kiindulva a primus inter pares helyzet jogállási szempontból továbbra is fennmarad.

A hatékonyságnövelési szándékra és különösen az új hatáskörökből fakadó alapvető változásokra tekintettel a jelenleg hatályos megoldásnál erősebb jogosítványok szerepelnek. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó szabályokat a javaslat megfelelő részletességgel és megalapozott szakmai megfontolásoknak megfelelően tartalmazza.

A tanácsokban történő eljárás és a teljes ülés döntési primátusának megőrzése mellett számos más, lényeges eljárási garancia is rögzítésre került. Ilyenek például az Alkotmánybíróság döntéseire, azok jogkövetkezményeire, az eljáró tanácsok összetételére, valamint a teljes ülés eljárására, az elnök jogkörére, az alkotmányjogi panaszeljárás során a kötelező jogi képviselet bevezetésére, az indítványok tartalmára és benyújtására, az indítványhoz kötöttség elvére, az illetékmentességre és az eljárási bírságra vonatkozó szabályok.

A jelenleg hatályos szabályozással ellentétben e törvényben megjelenik a főtitkári döntés-előkészítés, valamint az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetköre. A főtitkárság egyfajta szűrő szerepét fent kell tartani, sőt erősíteni kell, amelynek indoka a várt nagyszámú indítvány. Ugyanakkor a főtitkárság szűrést alapvetően formai, eljárási kérdésekben végezhet. Az érdemi szűrés azonban a bírák monopóliuma. Új szabály a befogadásról történő előzetes, egyszerűsített döntés, amely Európában más országokban is, például a német gyakorlatban alkalmazott megoldás.

Az Alkotmánybíróság ugyan továbbra is elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, de az általános eljárási szabályok kellő alapossággal rendelkeznek azokról az esetekről is, amikor az alkotmányjogi panasz esetén személyes meghallgatás, nyilvános, kontradiktórius, tehát a rendes bírósági eljáráshoz hasonlatos eljárás válik szükségessé. Háttérszabályként a bizonyítási eljárások során a Pp. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő, és rendelkezik az eljárás során alkalmazható intézkedésekről, valamint az eljáró bíróság kizárásának a feltételeiről is.

(11.00)

A javaslat rendezi az Alkotmánybíróság döntéseire vonatkozó szabályokat, amelynek értelmében érdemi döntést, határozatot vagy nem érdemi döntéseket, végzéseket hozhat. Rendelkezik az egyes bírák különvéleménye, valamint a párhuzamos indokolások vonatkozásában, illetve a döntések kihirdetése és az érintettekkel való közlése tekintetében is. Az alaptörvény nem zárja ki az alkotmánybírák újraválasztásának lehetőségét; ezt indokolja az alkotmányban felemelt időtartamú mandátum.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A zárórendelkezések között tartalmaz átmeneti szabályokat az 1989. évi XXXII. törvény alapján megválasztott elnök, elnökhelyettes és tagok megbízatására vonatkozó szabályok alkalmazhatósága tekintetében, valamint a hatálybalépése előtt megindult eljárások, a 2011. január 1-jét megelőzően benyújtott alkotmányjogi panaszok kivizsgálhatósága tekintetében is. Utóbbiak célja, hogy amennyiben a panasz a megváltozott törvényi előírások alapján is elbírálható, a panaszosnak lehetősége legyen arra, hogy a rávonatkozó alakszerűségi követelményeknek eleget téve indítványát újra benyújthassa az Alkotmánybírósághoz.

Tisztelt Országgyűlés! Mindent egybevetve úgy gondolom, hogy a törvényjavaslattal a demokratikus jogállam működésével szemben támasztott követelményeknek és a modern kor elvárásainak messzemenőleg eleget tevő javaslat került most elénk az alkotmányügyi bizottság jóvoltából. Szeretném megköszönni mindazok áldozatos munkáját, akik tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy az Országgyűlés elé a szabályozás tárgyához méltó szakmai színvonalú javaslat kerülhetett, legyenek azok a bizottság tisztségviselői, tagjai, munkatársai, az Alkotmánybíróság, illetve a kormány szakértői, avagy kormánypártok és ellenzéki pártok képviselőcsoportjai részéről a magas szakmai színvonalú észrevételeket összeállító képviselők vagy munkatársak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, majd fogadják el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai