Készült: 2019.11.12.16:47:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

118. ülésnap (2011.10.11.), 30. felszólalás
Felszólaló Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:38


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Nem látom az Alkotmánybíróság elnökét, hogy itt van-e a teremben, de remélem, hallja szavaimat, illetve az alkotmányügyi bizottság elnökét sem látom, őt is üdvözöltem volna, ha itt lenne, illetve a kormány képviselőjét és a képviselő urakat és hölgyeket.

Az emberi jogi bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményem rövid lényegét úgy tudnám most összefoglalni, hogy számunkra elfogadhatatlan az, hogy a folyamatban lévő 1600 el nem bírált, utólagos normakontroll címén benyújtott kérelmet december 31-ét követően másnap, egyszerűen fogalmazva, a kukába dobják, bedarálják. Ez számunkra elfogadhatatlan, noha az előterjesztő elmondta azt, hogy alkotmányjogi panasszá tulajdonképpen át lehet konvertálni a javaslatot vagy bocsánat, az utólagos normakontrollra benyújtott kérelmeket, de ehhez kell egy nagyon fontos előfeltétel, mégpedig a személyes érintettség, ez pedig a legtöbb utólagos normakontroll iránti ügyben nem áll fenn.

Azért, hogy az állampolgárok valamennyire megértsék, ezt a problémát megpróbálom megvilágítani. Tehát mondjuk, van a Jobbiknak egy folyamatban lévő ügye a polgárőrtörvénnyel kapcsolatban, amelyben kifogásoljuk az egyesülési jog korlátozását, arra hivatkozással, hogy aránytalanul és szükségtelenül beszűkítik a jogállami tesztet, sőt beszűkítették, megszigorították a polgári tevékenységgel kapcsolatos szabályokat. Mi úgy gondoljuk, az egyesülési jog szabályait sérti, viszont a Jobbik Magyarországért Mozgalom... Jó, most lehet azt mondani, hogy politikailag érintett a Jobbik Magyarországért Mozgalom, de nem tudom, mit fog szólni majd az Alkotmánybíróság, be fogja-e fogadni alkotmányjogi panaszként ezt az indítványunkat, vagy sem, csak ez túl nagy ár ahhoz, hogy kísérletezzünk, és nemcsak a mi beadványunkról van szó, hanem - gondolom - mondhatnék több száz, szociális ellátással vagy a társadalom bármely alapvető kérdésével kapcsolatos beadványt.

De egy a lényeg: nagyon sok olyan beadvány van jelenleg az Alkotmánybíróság előtt, amelyet nem bíráltak el, sok-sok éve nem bírálnak el, ki tudja, milyen okokból. Nyilván voltak itt erőforrás-problémák, voltak itt kapacitásproblémák, de lehetett akár egy szándék is, hogy bizonyos beadványokat nem bíráltak el. Például a lex március 15-ének nevezhető szabálysértés az egyik eklatáns példa, a passzív engedetlenség, más néven a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése, amelynek lényegi tartalma korlátozta a gyülekezési jogot. Ezt 2007-ben nyújtottuk be, ezt elmondtam a bizottsági ülésen is, de ennek ellenére a mai napig nem bírálta el az Alkotmánybíróság, noha többször soron kívüli eljárást kértünk. Ennek nem tudjuk az okát. Egy biztos: most ez a beadvány is tulajdonképpen a kukába fog kerülni, ha nem fogadják el azt a módosító javaslatunkat, amit majd részletesen ismertetünk képviselőtársaimmal együtt.

(10.40)

Mi csak és kizárólag abban az esetben tudjuk ezt a törvényjavaslatot támogatni, ha jogállami keretek között maradunk, és egyszerűen nem szüntetjük meg a folyamatban lévő ügyeket, és nem próbáljuk azokat alkotmányjogi panasszá átkonvertálni, hanem meg kellene tartani az utólagos normakontroll jellegét a kifutó ügyeknek, és azt a lehetőséget kell megadni a kérelmezőknek, hogy ezt az állított alkotmányos sérelmet állítsák át alaptörvény-sérelemre, igazítsák hozzá az új alaptörvényhez a jogsérelmet. Ez nem is nagy probléma, hiszen közel 90 százalékban vagy legalábbis meghatározó százalékban hasonló szövegezésű az alaptörvény a jelenleg hatályos alkotmánnyal, tehát mi csak és kizárólag ilyen feltétel mellett tudjuk támogatni.

Vannak más aggályaink is, erről is beszéltem röviden, az eljárási határidők törvényi garanciái - jelenleg az "ésszerű határidő" törvényi megfogalmazás szerepel, ami a strasbourgi esetjogban ismert, és az európai emberi jogi egyezményben is ismert határidő, de azért nem kellően konkrét. Tehát úgy gondoljuk, hogy az alkotmányvédelem legfontosabb szervénél - pontosan az elmúlt évek tapasztalatai miatt - szükséges és fontos volna egyértelmű és határozott időkeretet szabni az eljárásra, pontosan az ilyen esetek elkerülésére, hogy ne fordulhasson elő még egyszer ilyen, hogy éveken át nem bírálnak el létfontosságú alapjogokkal kapcsolatos beadványokat. Ezért nem tudtuk támogatni a javaslatot, de bízunk benne, hogy a vita során sikerül meggyőzni a képviselőtársainkat arról, hogy ez lenne a jó megoldás, amit javasoltunk.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai