Készült: 2019.10.21.20:58:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

315. ülésnap (2013.10.24.), 232. felszólalás
Felszólaló Horváth István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:52


Felszólalások:  Előző  232  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a költségvetés tárgyalásánál elsősorban a vidékfejlesztési ágazatot érintő szakpolitikai kérdésekben szeretnék véleményt formálni. Először is szeretném azt leszögezni, hogy egyértelműen látszik a költségvetésből, hogy a kormány fontosnak tartja a vidékfejlesztési stratégiát, a mezőgazdasági ágazatot, és a költségvetésben is erre vonatkozóan az állandóság, a folytonosság és a növekedés az, ami jellemző a költségvetési sorokon.

Szeretném kiemelni azt is, hogy ez jár is a vidékfejlesztési tárcának, illetve a magyar mezőgazdaságnak, hiszen ha csak azt a részét nézzük, hogy a GDP-ből származó, mondjuk, aránya a magyar mezőgazdaságnak messze meghaladja az EU-s átlagot, míg az Európai Unióban 1,7 százalék a GDP része a mezőgazdaságnak a tagállamok költségvetésében, addig a mezőgazdaság Magyarországon majdnem 4 százalékát teszi ki a GDP-nek; 2013 3,7 százalékkal járult hozzá a GDP-hez.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a magyar élelmiszer-készítmények kivitele, ez nagyban a kormány, illetve a szaktárca lobbitevékenységének is köszönhető. A magyar mezőgazdaság minden idők legjobb exportteljesítményét 2012-ben érte el, akkor mintegy 8 milliárd eurós volt a kivitele. Ez a '13-as évben növekedhet is. A magyar mezőgazdaság a foglalkoztatásban is nagyban hozzájárult az elmúlt időszak növekedéséhez. Az elmúlt három évben mintegy 30 ezer új munkahely jött létre az agráriumban, és ezt a fajta növekedést a különböző vidékfejlesztési programokon keresztül mindenféleképpen szeretnénk növelni.

Összességében: a mezőgazdaság jövedelmezősége, a magyar gazdák gazdasági, pénzügyi ereje egyaránt növekedett az elmúlt időszakban. Magyarország elemi érdeke, hogy ezek a kimagasló eredmények megmaradjanak, sőt lehetőség szerint javuljanak. Azt gondolom, hogy az elmúlt három év ezt kellőképpen megalapozta.

Magyarország természeti és éghajlati adottságai magas színvonalú és változatos élelmiszer-termelésre ösztönzik a magyar gazdákat. Hazánk még számottevő mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, amit a következő időszakban ki is kell használnunk. Nyilván előttem szólóknál ez kritikaként már felmerült, hogy Magyarország alapvetően a mezőgazdaságban alapanyag-termelő országként szerepel. Mindenféleképpen nagyobb hozzáadott értéket kell a következő időszakban elérni. Ez mind vonatkozik a növénytermesztésre, állattenyésztésre, de kiemelt szerepet kell majd szánni a kertészetnek is, hiszen ezt a kormány szerintem nagyon jól látja, és a Vidékfejlesztési Minisztérium is. Ez jól mutatja azt, hogy az elmúlt időszakban több kertészeti ágazatot érintő pályázat is kiírásra került.

(20.40)

A magyar föld a kormány szándékai szerint még több embernek fog majd tisztességes munkát adni, tisztességes megélhetést adni. Erre vonatkozóan a különböző földtörvények, illetve a különböző földpályázatok lehetővé tették azt, hogy míg a korábbi időszakban mintegy 600 bérlője volt 600 ezer hektár állami földnek, az elmúlt időszakban 135 294 hektár lett megpályáztatva. 34 ezer hektárra már győzteseket is hirdetett az NFA, és ezen a 34 ezer hektáron mintegy 1890 szerződés már megkötésre is került, és több mint ezer új földhasználója van az állami földeknek. Ez mindenképpen a foglalkoztatást növeli, illetve nagyobb hozzáadott értekre lesz majd lehetőség.

A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetének 2014. évi eredeti támogatási előirányzata 208 milliárd forint. Ez az összeg közel 15 milliárddal magasabb, mint a 2013. évi mintegy 193 milliárd forint. Ezért is mondtam azt, hogy az állandóság, illetve a szerény növekedés mindenféleképpen jellemzi a költségvetést.

Itt meg kell említenem, hogy a vidékfejlesztési tárca költségvetésében nem szerepelő, az EU által közvetlenül térített támogatások 2014-ben 398 milliárd forint kifizetését valószínűsíthetik, amiből mintegy 18 milliárd forint a piaci támogatás, és 380 milliárd forint a területalapú támogatás.

A vidékfejlesztési tárca fontos célkitűzései között szerepel 2014-ben is a mezőgazdaság finanszírozása feltételeinek megteremtése, kedvezményes hiteleszközökkel történő javítása. 2011-ben indult az agrár Széchenyi-kártya, a folyószámlahitel kamat- és kezességvállalási díjához kapcsolódó költségvetési támogatás, ami nagyon sikeres volt az agrárágazatban.

A mezőgazdasági termelők, azon belül is kiemelten a mezőgazdasági termelést megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők gazdálkodásának beindítását segíti elő 2014-ben is agrárfejlesztési hitelprogram, amelynek keretében a fiatal gazdák kedvezményes termőföldvásárláshoz és állatvásárláshoz is felhasználható hitelt igényelhetnek, legfeljebb 50 millió forint összegben.

Bevezetésre kerül és 2014-ben igénybe vehető lesz kifejezetten az élelmiszer-ipari vállalkozások számára egy szintén 50 százalékos kamattámogatás mellett működő forgóeszköz-hitelprogram is; erre is a költségvetés fedezetet nyújt.

Folytatódik a 2011-ben elkezdődött tanyafejlesztési program. Itt a képviselőtársam előttem jelezte azt, hogy ennek az összege valamelyest csökkent, de mindenképpen arra kell törekednünk, hogy próbáljuk ezt a sort - ebben egyetértünk - növelni, és esetlegesen más forrásokon keresztül a tanyák számára biztosítani a forráshoz való hozzájutást.

2014-ben már negyedik alkalommal kiírásra került a nemzeti vidékstratégia és az annak végrehajtási keretprogramjaként elkészített Darányi Ignác-terv, amely egy kiemelt térségi, komplex vidékfejlesztési program, amelyet a következő időszakban is szeretnénk támogatni.

Hazánk természeti értékeinek jelentős hányada kötődik közvetlenül mezőgazdasági művelés alatt álló területekhez, illetve erdőkhöz. Ezek fenntartásában kiemelt szerepe van a természetkímélő gazdálkodásnak. 2014-ben is kiemelt feladat a nemzeti parki igazgatóságok természetvédelmi és térségfejlesztő szerepének erősítése, az értékőrzés elsődlegessége mellett a természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenység ellátása, különös tekintettel az agrár-környezetgazdálkodási program megvalósítására, a természeti értékek bemutatására, az ismeretterjesztés lehetőségeinek bővítésére. A természetvédelmi kártalanítás előirányzata 200 millió forinttal megemelkedett, így 2014-ben 1 milliárd 594 millió forintot fog erre majd a nemzeti parkok igazgatósága fordítani.

A bevezetőmben is említettem, hogy a folyamatosság és a növekedés, valamint az új elemek is jellemzik magát a költségvetést. Fel szeretném hívni egy-két konkrétumra a tisztelt Ház figyelmét, ami a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ágazat kiadási költségvetésében szerepel. Mindenféleképpen fontosnak tartjuk, hogy a NÉBIH-et, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt erősítsük, és ezt jól mutatják a költségvetésben erre kiadott irányszámok: míg 2013-ban 11 milliárd forint volt a NÉBIH finanszírozásában, addig a 2014. évi előirányzat mintegy 13,6 milliárd forint.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet is 1,6 milliárd forint helyett 1,9 milliárd forintot kapott, tehát itt is érezhető a növekedés, de ami szerintem az intézmények szempontjából nagyon fontos és a jövő szempontjából elkerülhetetlen, az az, hogy itt nagyobb figyelmet fordítsunk a mezőgazdasági szakemberek utánpótlására, a szakképzésre. Ezt jellemzi, hogy az a fajta szemlélet a költségvetésben megjelenik, hiszen a mezőgazdasági középfokú szakoktatási intézményekre 2013-ban 5,4 milliárd forintot fordítottunk, most viszont 18,8 milliárd forint van előirányozva; ez több mint háromszorosa a tavalyinak. Azt gondolom, ez szemléletbeli váltás, tehát a vidéki értelmiség képzése, szakképzése stratégiai kérdés, és ennek a költségvetésben prioritása van.

Az is fontos, hogy az agrár-kutatóintézeteknél növekedés legyen; itt is a 2,5 milliárd forint helyett mintegy 3,6 milliárd forintra növekedett 2014-ben. Ez is mutatja azt, hogy tudásalapú és igenis tervszerű növekedést szeretnénk elérni.

Vannak új elemek az intézményi finanszírozásnál. Itt már utalt Magyar képviselő úr arra, hogy a Tokaji Borvidéki Szőlészeti Kutatóintézet mintegy 75 millió forintos támogatást kap; ez korábban nulla volt, a kutatóintézeteknek nem volt támogatása. Itt szemléletbeli különbség volt a szocialista kormányzás, illetve a mi időszakunk között; abban egyetértünk, hogy a többi kutatóintézetet is hasonló módon kell finanszírozni.

Bízunk benne, hogy sikerül ezen a soron majd növekedést elérni, de mindenféleképpen a szemléletbeli változást mutatja az, hogy ez eddig nulla volt, és ehhez képest itt növekedés jellemző.

Ki szeretném emelni azt, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat is jelentős támogatást kap a vidékfejlesztési költségvetésből: 2013-ban gyakorlatilag ez nulla volt, és 2014-ben 1,6 milliárd forintot kívánnak erre fordítani. Azt gondolom, ez is nagyon fontos előrelépés.

Támogatjuk a Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztését, ami mintegy 1,4 milliárd forint. Ilyen jellegű beruházásokra mindenféleképpen szükség van, hiszen mi, magyar emberek azt mondjuk, hogy lovas nemzet vagyunk. Ehhez nemcsak a tenyésztésben, hanem az infrastrukturális bővítésekhez is meg kell adni, azt gondolom, a megfelelő forrásokat, és ebben kiemelkedik a Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése.

A tanyafejlesztési programra már utaltunk. 2014-ben valamivel kevesebb, mint a korábbi időszakban volt, de azért azt is le kell szögezni, hogy szemléletbeli különbség van: a tanyaprogramot úgymond a Fidesz-érában hoztuk létre, és valóban erre komoly igény van. Bízom benne, hogy ehhez sikerül pluszforrásokat allokálni nemcsak a tanyaprogram esetében, hanem egyéb infrastrukturális fejlesztések esetében is.

Amire még fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a költségvetés a méhészekkel is foglalkozik, és a méhészeti nemzeti programnál is növekedés van: korábban 600 millió forintot fordítottunk méhészeti nemzeti programra, 2014-ben az előirányzat 680 millió forint. Ez azt mutatja, a vidéken élő méhészek - hiszen ez egy vidékhez köthető tevékenység - támogatásának jelentős növekedése igenis azt mutatja, hogy ezt az ágazatot szeretnénk erősíteni, amúgy ez egy sikerágazata a magyar vidékfejlesztésnek.

Az "Igyál tejet!" programnál is növekedés van: amíg korábban 1,5 milliárd forint volt, amit erre fordítottunk, itt 1,7 milliárd forint van erre előirányozva. Ez mindenféleképpen a magyar tejágazatot és a magyar tejipart erősíti.

A költségvetés fontos eleme a termelői szövetkezetek támogatása, a tészek támogatása: 2,2 milliárd volt a tészeknél a korábbi időszakban, itt most mintegy 2,5 milliárd forint van a tészeknél. Azt gondolom, ez is előremutat.

Az állandóságban az is szerepet játszik, hogy például az iskolagyümölcs-programra ugyanazt a támogatást meg tudjuk adni, mint ami az előző időszakban volt.

(20.50)

2013-ban a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedéseknél volt magának a sertésprogramnak a társadalmasítása. Ez a következő időszakban is fog folytatódni, de nyilván maga ez a sertésprogram nem azt jelenti, hogy ebből kell a húsipari cégeket finanszírozni, az más költségvetési forrásból történik. A tavalyi évben is több mint 7 milliárd forintot fordított a kormány a különböző húsipari vállalatok finanszírozására, illetve megsegítésére. Én azt gondolom, a következő időszakban is ebből felelősséget vállalunk úgy, ahogy korábban Gyulánál, illetve jelen pillanatban Pápán. Én azt gondolom, nagyon komoly felelősséget vállal ebben a kormány. Magára a szemléletre az is jellemző, hogy a nemzeti agrárkárenyhítés is kap egy növekedést. Ami korábban 8 milliárd volt, az most 8,6 milliárd forint.

Tehát összességében én azt gondolom, hogy a költségvetés vidékfejlesztést, mezőgazdaságot érintő része egyértelműen értékalapú, tudásalapú, az állandóság mellett egy növekedési tendenciát mutató és a foglalkoztatást, a nagyobb hozzáadott értéket elősegítő költségvetési környezetet, keretet ad a vidékfejlesztési tárcának. Ez mindenféleképpen pozitívum.

Azt gondolom, hogy a következő uniós ciklusra ez egy jó alapot adhat ebben az átmeneti évben. Ismerve a tendenciákat, a nagyobb hozzáadott érték, a foglalkoztatás növelése még hangsúlyosabban szerepel a következő hét évben. Én azt gondolom, hogy ez a költségvetés azt teszi lehetővé, hogy a vidék nyertese legyen a következő időszaknak, nyilván figyelembe véve a gazdasági környezet.

Itt azért még szeretném nem az időkeretemet túllépve feltétlenül, de azért hangsúlyozni, hogy a vidékfejlesztési tárca egy jelentős nyomást gyakorol a gazdasági minisztériumra az áfacsökkentéssel kapcsolatosan. Nyilván azt is tudjuk, hogy az áfacsökkentéshez kell egy politikai bátorság és egy gazdasági erő. A politikai bátorságot, én azt gondolom, már fölvállaltuk, a gazdasági erőt meg kell hozzá teremtenünk.

De itt szeretném majd arra felhívni a figyelmet, és a továbbiakban is azért lobbizunk, hogy nemcsak a végtermékek áfacsökkentésével kell foglalkozni, hanem a közbülső termékekkel is. Gondolok itt arra, hogy az élősertés, a fél sertés, illetve a takarmányok esetében, mivel az Európai Unió elkaszálta a fordított áfa lehetőségét, itt egy alacsony áfa jelenléte a gazdaságra nagyon komoly élénkítő, és ami nagyon fontos, fehérítő hatással lenne, az ágazat szereplőinek a versenyhelyzetét javítaná.

Kérem a gazdasági minisztériumot arra, hogy tényleg komolyan tessék ezt végiggondolni. Ezeknél az átmenő tételeknél az alacsony áfa vagy a fordított áfa használata jelentős költségvetési kiesést nem okozna, de azáltal, hogy fehéredne a gazdaság, meggyőződésünk, hogy többmilliárdos többletbevétele lenne a nemzetgazdaságnak, illetve az áfacsalások visszaszorulnának, mint ahogy visszaszorultak a fordított áfa bevezetésével a gabonakereskedelemben is, és ez egy örömteli dolog, hogy 2018-ig ott a fordított áfát lehet alkalmazni. Ezt a termékpályát kell a feldolgozóiparig végigvinni, és akkor azt gondolom, hogy nagyon komoly előrelépés lehet mind az állattenyésztés, mind a magyar mezőgazdaság védelme szempontjából.

Kérem a tisztelt parlamentet, hogy az előttünk lévő költségvetést támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  232  Következő    Ülésnap adatai