Készült: 2019.10.18.00:12:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2013.03.12.), 210. felszólalás
Felszólaló Horváth István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 18:51


Felszólalások:  Előző  210  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos törvény kiigazításához érkeztünk. Ez a számunkra nagyon fontos törvény a hegyközségi törvény volt, és ennek a mostani kiigazításnak, illetve pontosításnak is előzménye van. Ha megengednék, akkor az előzményekre tekintenék először is vissza.

2012. év végén egy új hegyközségi törvényt hoztunk létre, amely 2013. január 1-jével lépett hatályba.

(19.30)

Ezt megelőzően a korábbi hegyközségi törvény, amelyet korábban, amikor a hegyközségeket vizsgáltuk, akkor gondolkodtunk arról, hogy egy korábbi törvényt módosítunk, de annyira megváltoztak a szakmai körülmények, illetve az adottságok, hogy nem az 1995-ben hatályba lépett törvényt módosítottuk, hanem Tiffán Zsolt képviselőtársam kezdeményezésére, mondhatni azt, akár egy éven keresztül húzódó, nagyon széles körű szakmai egyeztetést lefolytató, minden szakmai szervezetet, a hegyközségeket is magában foglaló egyeztetés után a minisztérium szakmai háttere, Feldman Zsolt helyettes államtitkár úr szakmai vezetésével, egy nagyon alapos és egy nagyon hatékony, jó, új hegyközségi törvényt javasolt, amelyet a parlament bölcsen el is fogadott, és ez 2013. január 1-jével hatályba is lépett. De ennek a pontosítása mindenféleképpen szükséges volt, hiszen olyan nagy fokú átalakítása volt az 1995-ös törvénynek a 2013-ban hatályba lépett törvény, hogy egy-két helyen az életszerűségét is mindenféleképpen pontosítani kellett.

Mit is örököltünk 1995-ből az előző hegyközségi törvénytől? 1995-ben, amikor a korábbi hegyközségi törvény hatályban volt, akkor Magyarországon mintegy 120 ezer hektáron folytattak szőlőtermesztést, ez jelenleg 60-65 ezer hektáron folytatódik. 18 év alatt ez a termőterület tehát a felére csökkent. 1994-1995-ben 320 hegyközség működött, jelen pillanatban 121 hegyközség működik, 22 borvidéket alkotva. Az új hegyközségi törvény azt a szempontot vette figyelembe, hogy az újonnan mintegy felére szűkült szőlőterület azt mutatta, hogy a korábbi hegyközségi törvény nem tudta megvédeni a szőlőterületek csökkenését, nem tudta megvédeni az ágazatot érintő különböző anomáliákat, ami akár az eredetvédelemre, a hungarikumvédelemre is utalt, tehát ezért szükséges volt mindenféleképpen az 1995-ös törvény felülvizsgálata. Itt Tiffán Zsolt képviselőtársam nagyon komoly munkát végzett, ezt többször is a korábbi vitáknál meg is köszöntük Zsoltnak, illetve kollégáinak, de az új törvény elemeit, ha megengedik, azért rögzíteném.

Volt egy olyan elképzelés, hogy az új hegyközségi törvény kétszintű legyen. Pont a szakmai egyeztetések mutattak rá arra, hogy itt a háromszintű jelenlét mindenféleképpen fontos az ágazatban, ezért megmaradt a hegyközség, a borvidék, valamint a HNT hármas tagozódása. Az is a korábbi, 1995-ös törvényhez képest koncepcionálisan egy fontos elem volt, hogy a szavazatérvényesítés milyen módon történjen. Korábban volt az egy szavazat-egy tag elve, az új hegyközségi törvényben viszont a földhöz való kötöttség, tehát a földalapon, a szőlőterületek alapján történő szavazati érdekérvényesítés volt úgymond cölöpként leverve, amelyet, azt gondolom, mind a szakma, mind a körülötte lévő lobbi egyértelműen támogatott. Itt viszont a későbbiekben a járulékfizetésnél pontosítás volt szükséges, és pont ez a most általunk Font Sándor képviselő úrral benyújtott módosítás a járulékfizetésekre való minél szélesebb körű kiterjesztést, illetve a minél nagyobb bevétel lehetőségét akarja a hegyközségek számára megteremteni. Tehát a továbbiakban is a földalapú érdekérvényesítés marad, de itt a járulékfizetést - erre majd a módosításban külön ki szeretnék térni - kibővítettük.

Azután azért is szükséges volt ez az új törvény 2013-tól, hiszen a hegybírók szerepe is megváltozott. Itt az egyik fő vezérvonal az, hogy 2013. augusztus 1-jétől az MVH-tól átkerül a hegyközségekhez a kivágási engedélyek, illetve a telepítési engedélyek nyilvántartása, ami nagyon precíz és nagyon körültekintő szakmai munka, és helyben való helyismeretet igényel, tehát közfeladat ellátását fogják a hegybírók végezni, de emellett a hegybíróknak önkormányzati feladatuk is van az adott hegyközségekben, és az ebben lévő feladatellátásokat is figyelembe kell hogy vegyük. Valamint a különböző munkáltatói jogkörök tisztázása és rendezése az, ami pontosításra szorult az általunk történő módosításban, illetve a különböző hatálybalépések, hogy az új törvény hatálybalépésével hogyan kerül át a hegybírók munkáltatói jogosultsága a HNT főtitkárához, hiszen az új 2013-as törvény azt hozta létre, hogy egy pályázat útján kiválasztott személyt a hegyközség által javasolt módon a HNT főtitkára fogja kinevezni a feladatra, s onnantól kezdve a hegyközségi tevékenységben a főtitkár lesz a hegybíró munkáltatója, de van lehetőség arra is helyi együttműködésben, hogy az önkormányzati feladatokat is elláthassa.

Azt is rendezni kellett, hogy milyen módon tudjuk a hegyközségi járulékot beszerezni, illetve a törvény által meghatározni a hegyközségek számára, mert ahány hegyközség volt, annyiféle hegyközségi járulékfizetési mód volt. Sőt azt is elmondanám, hogy azért is volt fontos a hegybírók munkáltatói jogának a tisztázása, mert ahányfajta hegyközség volt, annyiféle munkáltatói jogviszony volt a hegybíró meg a hegyközség között. Tehát azt gondolom, ez a fajta szabályozás mindenféleképpen szükséges volt 2013-ban; illetve volt még egy szempont, amelyet a 2013-as törvény meghatározott, ez a HNT szerepe mint szakmaközi szervezeté.

Az elmúlt időszakban az ágazatban többször próbálták, Tiffán Zsolt képviselőtársam is, illetve az ágazati szereplők is külön-külön azt a törekvést erősíteni, hogy egységesen tudjon fellépni a szőlész-borász ágazat egy megfelelő szakmai szervezet létrehozásában, de sajnos valamilyen módon ezt mégsem sikerült nekik létrehozni, és ez az új hegyközségi törvény a HNT-ben ezt létrehozta, tehát a HNT kvázi mint szakmaközi szervezet is tud tevékenykedni, ahol mind a borászok, mind a szőlőtermelők egyforma arányban tudnak részt venni, tehát tudják érvényesíteni a jogaikat. Ez azért is fontos, mert a hegyközségi tagok nem tagjai az agrárkamarának, és az agrárkamarában rendeztük a többi agrárágazat, illetve a feldolgozók szerepét, de a hegyközség a szőlész-borász társadalom különleges sajátossága miatt nem tudott beilleszkedni az agrárkamarába, ezért itt a HNT-ben rendeztük az ő sorsukat. Ezért is fontos, hogy pontosan meghatározzuk fogalmilag az ő feladatukat, úgymond a nevüket, tehát a szőlész elnevezés, a borász elnevezés egyértelmű legyen, egyértelmű legyen a felvásárlás, a felvásárló megnevezése, és ebből adódóan egyértelmű legyen az, hogy ebben a szakmaközi szervezetben milyen feladatot látnak el, milyen jelölési móddal jutnak a feladat ellátásához, és visszautalnék korábban a hegyközségi járulék fizetésére: ezt a hegyközségi járulékot mily módon tudják a különböző ágazati szereplők a hegyközség számára befizetni, ezzel magát a hegyközségi rendszer működtetését fenntartani.

Tehát ezek voltak az alapok, és pontosítással a javaslataink az alábbi módon kerültek a tisztelt Ház elé, amelyhez szeretném kérni a tisztelt Ház támogatását. Tehát pontosításra került a borászati termelő, valamint a szőlészeti és borászati felvásárló fogalma annak érdekében, hogy a hegyközségi tagsági kör a lehető legszélesebb mértékben kiterjeszthető legyen. Pontosításra került további a szőlészeti és borászati felvásárlók szavazati joga, egy szavazatban kerül megállapításra, a szőlőültetvénnyel nem rendelkező borászati termelővel azonos módon. Egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi járulékfizetési és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tett. Ez azért is nagyon fontos volt, hogy a hegyközség működésének a legitimációját azáltal is fenn tudjuk tartani, hogy ha egyszer van egy kötelesség, hogy tagdíjat kell fizetni, az a tag, aki nem fizet tagdíjat, ne is vehessen szavazati joggal részt a hegyközség munkájában, hiszen nemcsak kötelesség, hanem felelősség is van ebben a munkában. Egyértelműen rögzítésre került, hogy a hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők választják meg, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg. Mindez a szőlészeti termelő, illetve a borászati termelő fogalmának egymástól való elhatárolásával pontos és egyértelmű viszonyokat teremt, kizárva a két helyre történő szavazás lehetőségét.

(19.40)

A hegyközségi tanácsokban az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök. A hegyközségi tanács elnöke feladatainak ellátásával az alapszabály felhatalmazása alapján a titkár is megbízható, akinek a munkáltatója a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, felette a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja.

Ha a törvény vagy a hegyközségi tanács alapszabálya másként nem rendelkezik, a hegyközségi tanács döntéseit szótöbbséggel hozza meg azzal, hogy a döntéshozatalhoz a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató szavazata is kell. Továbbá pontosítjuk, hogy a hegybíró munkáltatója a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, aki felett a munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentés tekintetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. Más munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében a hegyközségi tanács titkára is feljogosítható a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által. A jogi végzettséggel rendelkező személy ne csak munkaviszonyban, hanem például ügyvédi megbízással is elláthassa feladatát.

Nagyon fontos volt a hegyközség járulékfizetésének kiszélesítése, ezért pontosítanánk a hegyközségi járulék alapjának megállapítására vonatkozó szabályokat. A hegyközségi járulék nem a hegyközségi tagsággal összefüggő, tagdíj jellegű fizetési kötelezettség, hanem a szőlészeti és borászati termelő, forgalmazó, illetve felvásárló tevékenység folytatásával összefüggésben keletkező sajátos fizetési kötelezettség, amelynek jogosultja a hegyközség, ezáltal nem állami bevételként, hanem a hegyközségek működésének finanszírozási eszközeként kerül alkalmazásra. Ezért kötelezett a hegyközségi járulék megfizetésére alanyi körben valamennyi szőlészeti és borászati ágazati piaci szereplő.

Azért is nagyon fontos, hogy pontosan lehatároljuk a hegyközségi járulék fizetésének körét és ennek jogi státusát, hiszen nyilván a hegyközség egy organikusan működő, organikusan változó közössége a borászoknak, és itt pontosan meg kell határozni, hogy ki a szőlész, ki a borász, és a bormennyiség, a szőlőmennyiség, a terület alapján a járulékok befizetésre kerüljenek. Azért is tartottuk fontosnak azt, hogy pontosítsuk, hogy azok a felvásárlók, akik adott esetben nem voltak korábban a hegyközség tagjai, evvel a mostani pontosítással jogosultak legyenek, illetve a hegyközség jogosult legyen őtőlük is a hegyközségi járulékot a kivitt szőlőmennyiség vagy bormennyiség után befizettetni, és ezzel nyilván ez az összeg, ahol megteremtődött, ott is hasznosuljon.

A hegyközségek alapszabályait a soron következő közgyűlésen összhangba kell hozni a megváltozott törvényi rendelkezésekkel. A tisztújítással megszűnő megbízatással bíró hegyközségi tanácsi titkár munkáltatója a hegyközségi tanács. Ez az átmeneti szabály biztosítja a zökkenőmentes átállást azzal, hogy az újonnan kinevezett titkár munkáltatója már a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz. Pontosításra került az átállással a hegybírók kinevezésének határideje is, ezt is itt pontosítottuk a módosításban, hogy az új hegybírók kinevezésének határideje 2013. június 10-re kerül előhozatalra, a zökkenőmentes átállás érdekében pedig egységesen 2013. július 15-én lépnek hivatalba. A korábbi hegybíró munkáltatója az új kinevezéséig a hegyközség marad, mint ahogy most is ez gyakorolja a munkáltatói jogokat, és az új hegybírók munkáltatója pedig 2013. július 15-től a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.

Egy utolsó módosítás: hogy az átmenetben a szakminisztérium is ilyen felügyeleti, illetve szakmai rálátással, segítséggel tudja a hegyközségek munkáját segíteni, próbáljuk a miniszter hatáskörét is bővíteni. A hegyközségi szervezetek tisztújításával, valamint az új törvényi előírásoknak való megfeleléssel összefüggő események követésére és támogatására a miniszter miniszteri biztost nevezhet ki, aki ezáltal a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó ügyekben is tud a miniszter részére információt, illetve más segítséget nyújtani. Ennek érdekében a javaslat meghatározza a miniszteri biztos feladatát és jogköreit, amelyek az eredményes és hatékony feladatellátás kereteit biztosítják. A miniszteri biztos jogkörei kizárólag az információk megszerzésére, valamint a hegyközségi szervezetekre nem kötelező érvényű ajánlások és javaslatok megfogalmazására terjed ki, azonban sértetlenül hagyja azok önkormányzatiságából adódó autonómiáját.

Ezen fő pontosításokat javasoljuk Font Sándor képviselőtársammal a tisztelt Ház elé, még egyszer megköszönve Tiffán Zsolt képviselő úr, illetve a minisztérium szakembereinek a munkáját. Azt gondolom, a szőlész és borász szempontból történelmi hegyközségi törvény megalkotásával, amely 2013. január 1-jével lépett hatályba, nekünk adott esetben a pontosításokat kell megtennünk pont ezen nagyon jó törvény erősítése érdekében, illetve nyilván előre nem látható úgymond csiszolási pontok pontosítása érdekében. A régi és az új törvény átmenetként a gyakorlatba is át tud menni, ahol szükségesek ezek a pontosítások. Ezek a pontosítások teljes egészében koherensek a korábbi, tehát a 2013. január 1-jével hatályba lépett hegyközségi törvény jogalkotói szándékával, illetve törvényalkotói szándékával, ami a továbbiakban is erősíti a területalapú érdekérvényesítést.

Egyértelműen a szőlőterülettel rendelkező gazdák határozzák meg azt, hogy azon a hegyközségen milyen arculat és milyen érdekérvényesítés van meg, de pont az ő érdekükben kellett pontosítani a hegyközségi járulékfizetés mechanikáját, illetve hogy azon úgymond felvásárlók, illetve borászok, akik kereskedelmi céllal akár az adott hegyközség területén vagy onnan kivive mind a bort, mind a szőlőt, a járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni; ezért kellett ez a fajta pontosítás, illetve az a pontosítás is szükséges volt, hogy a hegybíróknál a következő szőlészeti-borászati szezonra úgy tudjanak ők is már egyértelműen munkáltatói szempontból átmenettel rendelkezni, hogy ne sérüljenek a feladatellátások, illetve a következő szüretre, a szezonra egyértelműen úgymond mindenki a helyén legyen.

Tehát ezen pontosításokat kérem a tisztelt Háznak megvitatni, és a 2013. január 1-jén hatályba lépett új hegyközségi törvényt erősítve, annak érdekében, annak értékeit mindenféleképpen úgymond cölöpként magunkénak érezve, kérjük ezen módosításokat beépíteni a 2013. január 1-jén életbe lépett új hegyközségi törvénybe.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  210  Következő    Ülésnap adatai