Készült: 2020.07.12.15:02:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2012.05.22.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:48


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, itt egy sorozattal állunk szemben, egyfajta divatot akar valaki, úgy látom, itt teremteni egyszer kaszinótojással bekent nemzeti együttműködési nyilatkozattal, paradicsomszósszal összekent III. kerületi alaptörvénnyel, Wittner Mária megsértésével, a Horthy-szobor leöntésével, Tormay Cécile emléktáblájának leöntésével, korábban a Trianon-emlékmű megrongálásával.

Valóban, én is úgy gondolom, hogy ez egy eléggé gyáva módszere a politikai véleménynyilvánításnak. Akinek olyan sziklaszilárd elvi álláspontja van, amelyet minden körülmények között meg tud védeni, az vitákban igyekszik a véleményének hangot adni. Erre ma már számtalan mód és lehetőség nyílik nemcsak itt parlamentben, de akár bármilyen lakossági, politikai fórumokon, akár az interneten, a Facebookon, mindenki nyithat fórumoldalakat, és ott megvédheti a saját maga álláspontját a saját elvei szerint. Ez viszont egy eléggé barbár módja a véleménynyilvánításnak, én nem is mondanám azt, hogy ez egy véleménynyilvánítás, ez pusztán rongálás, kulturális javak megsértése, több szempontból is a büntető törvénykönyv szankcionálja. Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el, hogyha ezt még ráadásul a kulturális javak körébe tartozó tárgyon követi el, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bizonyos minősített esetekben.

Tehát egyáltalán nem egy szokványos véleménynyilvánítási eszköz, ez nem egy felszólalás, ez nem egy transzparens, ez nem egy vita, hanem egész egyszerűen egyfajta egyoldalú, brutális, és a párbeszédet, a vitát teljesen nélkülöző megnyilvánulása valaki eszméinek. Úgy gondolom, hogy maga a mód, ez a cselekedet, a rongálás, a leöntés vagy bármilyen más mód, ami már itt azért öt éve előfordul Magyarországon - a Trianon-emlékműtől kezdve a nemzeti együttműködés nyilatkozatáig -, maga ez a mód teszi radikálissá, maga ez a mód teszi szélsőségessé, maga ez a mód teszi már eleve elutasítandóvá, bármilyen tartalom is van mögötte. Ritkán szokott finom, cizellált és tudományos érvekkel alátámasztott politikai tartalom ilyen brutális rongálások formájában megjelenni, úgyhogy én úgy gondolom, hogy maga a forma, ha tetszik, maga a stílus teszi ezt a politikai tartalmat mindenképpen elutasítandóvá.

Azt ajánlom mindenkinek a figyelmébe, aki esetleg ezt a szomorú divatirányzatot követni szándékozik a következő időszakban, kérem, ne tegye.

(9.20)

De ha mégis ezen gondolkozik, gondolkodjon el azon, hogy ha egy ilyesfajta kvázi közpolitikai véleménynyilvánítást tesz, azzal mennyivel jut előrébb az ország. Amikor mi valamit teszünk, különböző politikai nézetek alapján vagyunk itt a parlamentben, de úgy gondoljuk, hogy amiért felszólalunk, amilyen törvényjavaslatot benyújtunk, aminek az érdekében a Parlament falain kívül kampányolunk, vagy amivel kapcsolatban rendezvényt szervezünk, mind-mind előrébb fogja vinni az ország sorsát. Nem ugyanúgy gondoljuk az ország jövőjét, de mind úgy gondoljuk, hogy valamit hozzáteszünk az ország szellemi össztermékéhez, hozzáteszünk ahhoz a gondolati világhoz, ami ebben az országban van, vagy gazdasági, politikai, jogi értelemben javítunk valamit az ország sorsán. Aki csak rongálni tud, az nem hiheti azt, hogy bármit is javított az ország sorsán, bármit is előrébb vitt ahhoz az állapothoz képest, ami korábban Magyarországon volt.

Mi igyekeztünk a politikai kultúrát javítani, a nemzeti konzultációk pontosan a párbeszédre épülnek, nem az egyoldalú, ilyesfajta brutális tiltakozásra vagy ellenvélemény kifejezésére, hanem arra, hogy az állampolgárok véleményét megkérdezve az alaptörvény szövegét vagy a későbbi sarkalatos törvények pontosabb rendelkezéseit ahhoz igazítottuk, ami ebben a párbeszédben keletkezett. Vagy az ötpárti egyeztetések, amelyek itt zajlanak a Parlament falain belül, úgy gondolom, ezek is javíthatják a politikai kultúra stílusát, hiszen a választójogi törvényről, a választási eljárásról, a kampányfinanszírozásról folynak ötpárti egyeztetések. Jó, ha erre a pártok elmennek, és nem visszautasítják a meghívókat. De ugyanilyen politikai gesztusgyakorlás volt az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének jelölése, az alkotmánybírók jelölése kapcsán az egyébként kétharmados többség számára nem kötelezettségként jelentkező, de mégis a baloldali értékvilágból behívott alkotmánybíró személye és az ő megválasztása.

Mindezek mellett úgy gondolom, a politikai kultúrát leginkább itt, a Parlament falai között tudjuk javítani, és ebben az új Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény és az új Házszabály, úgy gondolom, mind az ülésvezető elnöknek, mind a frakcióvezetőknek, mind a képviselőknek új minőséget jelent. Bízunk benne, hogy itt is sikerül a politikai kultúrát javítani. Ha pedig itt mi magunk példát tudunk mutatni - vagy legalábbis jobb példát, mint eddig -, bízunk benne, hogy mindenki számára az ilyesfajta brutális rongálások nem a jópofaság, nem a bátorság, hanem az egyértelmű ostobaságnak, vitaképtelenségnek, érvtelenségnek a szélsőséges, radikális és mindenki által elutasított formái lesznek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai