Készült: 2021.05.14.20:40:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2012.10.29.),  240-284. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:39:47


Felszólalások:   240   240-284   284-332      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Kérdezem önöket, elfogadják-e az előterjesztő által benyújtott javaslatokat az ajánlás 1-6. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 253 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 50 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Az egységes javaslat 81. §-a szerint a 62. § elfogadásához az alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az egységes javaslat 62. §-át. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő rendelkezést 254 igen szavazattal, 100 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő részéről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő részeit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő részeit 253 igen szavazattal, 88 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Rogán Antal, Menczer Erzsébet és Cser-Palkovics András, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/8635. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/8635/10. és 13. számokon kapták kézhez.

A zárszó korábban már elhangzott, így most a határozathozatalok következnek. Az ajánlás 1. és 2. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de a 2. pontról az LMP szavazást kért. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztők az ajánlás 3-19. pontjait, valamint a kiegészítő ajánlás 1-10. pontjait támogatják. Annak érdekében, hogy az ajánlás 2. pontjáról dönteni lehessen, az LMP külön szavazást kért az ajánlás 3., illetve a kiegészítő ajánlás 1. és 2. pontjairól.

A kiegészítő ajánlás 11. pontjában a kulturális bizottság sarkalatossági záradékra vonatkozó indítványt terjeszt elő. Erre figyelemmel a határozathozatalok során elsőként erről az indítványról döntünk, hiszen az erről történő országgyűlési állásfoglalás előfeltétele a támogatott javaslatokról történő határozathozatal szabályszerűségének.

(18.10)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a kiegészítő ajánlás 11. pontjában szereplő indítványt, amelyet az előterjesztők nem támogatnak. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 6 igen szavazattal, 344 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Arra figyelemmel, hogy az Országgyűlés az előző indítványt nem fogadta el, most a támogatott javaslatokról - a külön szavazásra kért indítványok kivételével - egy döntéssel tudunk határozni az egyszerű többség szabályai szerint.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat a külön szavazásra kért pontok kivételével. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 289 igen szavazattal, 61 nem ellenében, tartózkodás nélkül a támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Frakciókérésre figyelemmel még egy alternatíváról döntenünk kell.

Az ajánlás 2. pontjában Karácsony Gergely és Schiffer András a 2. és 3. §-okban a hírközlési törvény 44. § (6) bekezdésének módosítására irányuló rendelkezés, valamint új bekezdésekkel történő kiegészítését kezdeményező szabályok elhagyását javasolják. Ezek jogorvoslati lehetőséget tartalmaznak. Az indítvány elfogadása kizárja az ajánlás 3., valamint a kiegészítő ajánlás 1. és 2. pontjaiban szereplő támogatott javaslatokról történő határozathozatalt. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 51 igen szavazattal, 260 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Most az ajánlás 3., valamint a kiegészítő ajánlás 1. és 2. pontjában szereplő támogatott indítványokról döntünk, amelyekről az LMP kérte a külön szavazást. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 248 igen szavazattal, 64 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI.29.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő határozathozatal és lehetőség szerint a zárószavazás. Az előterjesztést H/8100. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/8100/4. számon kapták kézhez. A zárszó korábban már elhangzott, így most a határozathozatalok következnek.

A beérkezett módosító javaslatot a bizottságok támogatják, de az előterjesztő nem támogatja.

Az ajánlás 1. pontjában Szili Katalin a határozati javaslat 1. pontjában határidőket módosít. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 72 igen szavazattal, 235 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az Országgyűlés a javaslatot nem fogadta el, a határozati Házszabály 106. § (8) bekezdése alapján most sor kerülhet a zárószavazásra is. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/8100. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 308 igen szavazattal, 44 nem ellenében, tartózkodás nélkül a határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim, engedjék meg, hogy a szavazás vége előtt levezető elnöki minőségemben néhány mondatot szóljak. Természetesen azt, hogy a levezető elnök képviselői helyén milyen módon fejezi ki egy előterjesztésnek a támogató avagy elutasító döntését a saját részéről, a pulpitusról semmilyen módon nincs joga érzékeltetni. Azonban mint levezető elnök, aki az Országgyűlés méltóságáért felel, szeretném elmondani, és tisztelt képviselőtársaknak, LMP-s képviselőtársaknak javasolni azt a Jobbik-frakciós gyakorlatot, hogy amikor elhagyják a plenáris üléstermet az ülés végén, akkor mindig minden magukkal hozott előterjesztést, papírt mind a teremből, mind a lábuk alól összeszednek, mert úgy érezzük, hogy ez szükséges ennek a méltóságnak a megőrzéséhez. (Taps.) Köszönöm, amennyiben javaslatom megértésre talált.

Arra figyelemmel, hogy a frakciók bizottsági tagcserékre nem tettek javaslatot, személyi döntésekre nem kerül sor.

Határozathozatalunk végére értünk, munkánk folytatása előtt 2 perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő távozik az ülésteremből.)

(18.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el helyüket. (Az LMP-s képviselők folyamatosan gyűjtik össze a leszórt cédulákat.) Bízom benne, hogy a plenáris ülés végére is marad LMP-s képviselő, aki akkor, nem zavarva a munka folytatását, a maradék cédulákat össze tudja szedni.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Lázár János és Bencsik János, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/8737. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Bencsik János úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Megkérem a képviselőtársakat, hogy foglalják el helyüket. Öné a szó, képviselő úr.

BENCSIK JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egy esztendővel ezelőtt elfogadott nemzeti energiastratégiában azt a megállapítást tettük, hogy egy nemzetállam energiaellátás szempontjából abban az esetben biztonságos, amennyiben az energiahordozók és energiaszolgáltatások olyan mértékben állnak rendelkezésre, hogy a nemzet túlélése, a jólét védelme és az ellátásból, valamint használatból eredő kockázatok minimalizálása biztosított legyen. Éppen ezért, felelősen gondolkodva, a kormány az energetikában is döntő fontosságú feladatnak tartja a korábbi kormányzati ciklusokban, rövid távú költségvetési megfontolások vagy még kevésbé átlátható és érthető indokok alapján feladott állami pozíciók újraépítését.

A piacosított, liberalizált és igen nagy arányban privatizált energiagazdaságban az állami jelenlét meglehetősen mérsékeltté vált. Az állam, a hazai fogyasztói közösség érdekeit ma még elsősorban az Európai Unió előírásaihoz alkalmazkodva, szabályozási eszközökkel tudja érvényesíteni. A jogi és gazdasági feltételek összhangjának biztosítása önmagában viszont még nem elégséges eszköz a közjó és a nemzeti érdek hatékony érvényesítéséhez. Az államnak megfelelő információkkal és tulajdoni részesedéssel kell rendelkeznie a meghatározó ágazatokban a negatív irányú piaci folyamatok befolyásolása céljából. Hazánk földrajzi adottságaiból és a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteinek hiányából fakadóan az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvező cél.

Magyarország az energiastratégia időtávjában várhatóan folyamatosan energiaimportra lesz utalva, ami kellően diverzifikált beszerzési útvonalak és beszerzési források esetén nem jelentene nagy kockázatot. Hazánk azonban elsősorban földgázellátás szempontjából, az elérhető források és tranzitútvonalak miatt kiszolgáltatott helyzetben van. Az energiahordozók rendelkezésre állásának kockázatai hosszú távon növekednek, a folyékony szénhidrogéneknél már az energiastratégia időtávjában is számítani lehet a kereslet-kínálat egyensúlyának felbomlására. A globális hozamcsúcsok elérésének ideje nem elsősorban a készletek nagyságának, hanem a lehetséges kitermelési ütemük függvénye, azaz az igények növekedésének következménye, ami által a kereslet-kínálat egyensúlyi helyzetből való kibillenését okozza, okozhatja. A bekövetkezésük ideje ezért nagyban függ a világ kormányai által meghatározott energiapolitikai irányoktól és csak kisebb mértékben a rendelkezésre álló készletek nagyságától, mivel azok kitermelésének gazdaságossága kérdéses.

Ebből fakadóan Magyarország földgázellátásának biztonságát leginkább a kereskedelmi és stratégiai készletezés szavatolja, ami a megfelelő tárolókapacitás meglétét és a fogyasztói közösség általi hozzáférését jelenti. A fenti, hazánk biztonságos energiaellátására kockázatot jelentő globális folyamatok miatt megkerülhetetlen a földgázellátás biztonságának megerősítése. A lakossági fogyasztók érdekeinek előtérbe helyezése indokolja azon szabályok megalkotását, amelyek biztosítják a stratégiai jelentőségű földgázkészletekkel való gazdálkodás jelenleginél szigorúbb társadalmi és állami kontrollját.

A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy a biztonsági földgáztározó állami tulajdonba kerüljön, és az elsődlegesen ne üzleti érdekeket, hanem a közjót szolgálja. Mindez, tisztelt képviselőtársaim, a piaci körülmények biztosításával fogja garantálni a közjó érvényesülését. Abban az esetben, ha egy gazdasági vállalkozás a biztonsági földgáztározóban meglévő üzletrészének értékesítését tervezi egy másik piaci szereplő számára, a magyar állam elővásárlási jogot fog élvezni, és az elővásárlási jogáról a törvényben meghatározott időtávon belül fog majd állást foglalni és döntést hozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés tehát egyértelműen nemzetbiztonsági, ellátásbiztonsági érdekeket érint, és ezeket erősíti a magyar állam és Magyarország állampolgárai számára, gázfogyasztó közössége számára.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr... Bocsánat, államtitkár urat kérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e felszólalni.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja, mint ahogy az indokolás is mutatja, a biztonsági földgáztárolást végző engedélyesben és a biztonsági földgáztárolóban lévő tulajdoni részesedés állami tulajdonba kerülése az energiaellátás biztonságának növelése érdekében.

A kormány egyetért a törvényjavaslat céljával. A javaslat elfogadásával erősödhet a földgázellátás biztonsága Magyarországon azáltal, hogy a biztonsági földgáztároló eladásánál elővásárlási jogot alapít a tervezet. Tehát az eladási kötelezettség, az államosítás fel sem merül, mindössze arról van szó, hogy amennyiben a jövőben a földgáztároló teljes vagy részleges eladásáról születik döntés, akkor arra az államot elővásárlási jog illeti meg.

A törvényjavaslat azon céljával is egyetértünk, hogy a későbbiekben új biztonsági földgáztároló létesítése csak állami tulajdonban vagy az államnak való felajánlással legyen lehetséges. Ezek az intézkedések segítenek annak megvalósításában, hogy a ma Magyarországon található földgáztárolók működését kívülálló gazdasági érdekek ne tudják befolyásolni.

(18.30)

Jelenleg Magyarország nemcsak függő, de egyoldalúan függő a földgáz tekintetében. Az az érdekünk, hogy az állam e téren minél nagyobb és minél erősebb befolyást tudjon gyakorolni, erősítve ezáltal hazánk földgázellátásának biztonságát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a törvényjavaslat támogatását javasolja, hiszen az elmondott nemzeti érdeket a piac működési elveinek tiszteletben tartása mellett javasolja a törvénytervezet.

Köszönöm, elnök úr a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a gazdasági és informatikai bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

BENCSIK JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság 21 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az indítványt általános vitára alkalmasnak ítélte, és egyben javasolja annak Országgyűlés általi elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Kovács Tibornak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megmondom őszintén, hogy egészen meg vagyok döbbenve, és el vagyok képedve, hogy két olyan szakember, mint államtitkár úr, illetve Bencsik képviselő úr, abban, amit elmondtak, hisznek is, és komolyan gondolják, hogy amit itt előadtak, az úgy is van.

Tehát egy ilyen javaslatot, amely szándékát tekintve tökéletesen értelmetlen, tartalmilag pedig dilettáns előterjesztés, tisztelt államtitkár úr, ön kritika nélkül, amikor önnek a helyettes államtitkára a gazdasági bizottság ülésén tíz percen keresztül sorolta, hogy milyen hiányosságai és milyen értelmetlenségei vannak ennek a javaslatnak, ezek után ön feláll és azt mondja, hogy a kormány nevében támogatják ezt az indítványt. (Dr. Fónagy János: Tárca! Nincs még kormányálláspont!) Egyszerűen egészen elképesztő és érthetetlen arra hivatkozni, hogy az ellátás biztonsága szempontjából meghatározó jelentősége lenne annak, hogy egy ilyen társaság állami tulajdonban van vagy nincs állami tulajdonban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mondjon példát arra, hogy az elmúlt tíz évben mikor - pedig voltak kritikus időszakok, mind időjárás szempontjából, mind egyéb más szempontból mikor -, volt bármilyen csekély mértékben is veszélyben a lakosság földgázellátása amiatt, mert ez a földgáztároló, a stratégiai földgáztároló nem állami tulajdonban, hanem magántulajdonban volt. Mondjanak egyetlenegy példát is erre a dologra!

Vagy magyarázzák már el, hogy jelenleg, amikor a jogszabály előírja kötelezően, és ezt egyébként az üzemeltetők mindig betartották, hogy csak a kormány illetékes minisztériumának engedélyével használhattak fel földgázt ebből a stratégiai tárolóból, akkor egyszerűen megmagyarázhatatlan, hogy a kormány az adófizetők pénzéből miért akar több mint százmilliárd forintot költeni egy ilyen tárolónak a megvásárlására. Az, amit államtitkár úr elmondott, hogy itt valami új beruházásról lenne szó, lehet, de nincs benne a törvényben. A törvényből az értendő és az érthető, hogy a jelenlegi stratégiai földgáztároló is a hatálybalépést követően azonnal állami tulajdonba kell hogy kerüljön. Csak akkor kodifikációs szempontból abszolút hibás a javaslat, mert ez a javaslatból nem derült ki.

Ha ez ilyen fontos kérdés, akkor mondják már meg, hogy a korábban 1,2 milliárd köbméterben meghatározott stratégiai készletet a Fidesz kormányzása idején miért csökkentették 800 millió köbméterre. Ez egyszerűen érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy miközben arra hivatkoznak, hogy ennek a földgáznak a lakossági ellátás szempontjából milyen meghatározó jelentősége van, erre föl egyharmaddal csökkentik a tárolt mennyiséget, ráadásul ismert, hogy ez egy nagyobb kapacitású tároló, amiről itt a törvényjavaslatban szó van, 1,7 milliárd köbmétert bír tárolni, tehát van kereskedelmi mennyiség is, amit ebben a tárolóban tárolnak.

Tehát a vita során további részleteket is el fogunk mondani, hogy miért tartjuk abszolút megmagyarázhatatlannak, értelmetlennek, fölöslegesnek, hogy miközben a kormány nem akar pénzt fordítani a pedagógusok fizetésének emelésére (Patay Vilmos: Honnan veszed?), amikor az egészségügyben óriási problémák vannak, miközben a gyógyszerkasszát százmilliárd forinttal akarják csökkenteni, aközben egy ilyen tökéletesen fölösleges kiadást, százmilliárd forintot miért akar elkölteni a kormány.

Netán arról van-e szó, hogy így akarnak segítséget nyújtani a MOL-nak például, hogy megszabaduljon attól a jelenleg veszteséges társaságtól, amit működtetni köteles? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A részletekről majd az általános vitában is fogunk beszélni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Újból felrakhatja a mikrofont, mert most az írásban előre jelentkezett képviselők következnek, és ennek sorában elsőként Kovács Tibor, az MSZP képviselője. (Dr. Józsa István: Hány perc?) Mint minden általános vitában való felszólalás, a felszólalási idő 15 perc. (Dr. Józsa István: Ez rendes!)

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Van mondanivaló 15 percen keresztül erről a törvényjavaslatról, és természetesen csak akkor van értelme beszélni 15 percig egy ilyen javaslatról, ha azok, akik előterjesztői az indítványnak, illetve a kormány képviseletében az általunk felvetett gondokra és problémákra szakmai és érthető és elfogadható magyarázatot adnak, hogy miért van itt a parlament előtt ez a javaslat. Egyébként az indítvány illeszkedik a Fidesz eddigi törvényalkotási gyakorlatába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt két és fél évben a Fidesz-kormány 15 alkalommal módosított energiatárgyú törvényeket, és ezek nem sorolhatók a legsikeresebb módosítások közé. Módosították az árszabályozásról szóló törvényt, különadókat vezettek be erre a területre, egyszerűbbek a kikapcsolási szabályok, ami természetesen a fogyasztókat hátrányosan érinti - mondom idézőjelben -, szétverték a KÁT-rendszert, ami korábban jól és megfelelően működött, a távhőtörvényt módosították, az atomenergia-törvényt, az engedélyesek felügyeleti díjának a módosítását, és ahogy az előbb is említettem már, a földgáz biztonsági készletnek a mennyiségét csökkentették 1,2 milliárdról 800 millió köbméterre.

Milyen következményei voltak, tisztelt képviselőtársaim, ezeknek a módosításoknak? Egyrészt elbizonytalanították az iparágban szereplőket. Az elmúlt években az energiaszektorban gyakorlatilag semmiféle fejlesztés nem valósult meg. Elmaradtak még a szükséges karbantartások is, így aztán az ellátás biztonságát leginkább ez veszélyezteti, nem pedig az, amit itt a törvényjavaslatban megfogalmaztak. Nemhogy új munkahelyek születtek volna, tisztelt képviselőtársaim, hanem teljes erőművek zártak be, a tiszapalkonyai, a barcikai, a tiszaújvárosi II. erőmű, ezek mind a Fidesz-kormány működésének ideje alatt zártak be, természetesen azért, mert a piaci és gazdasági viszonyok úgy alakultak a kormány működése kapcsán.

Mindez, tisztelt képviselőtársaim, ha a Fidesz-kormány arra bazírozik, hogy majd jön a gazdasági növekedés, ez azonnal problémákat okozhat, mert mindaddig, amíg a gazdaság visszaesésben van, annak nyilván az az automatikus következménye, hogy csökken az energiafelhasználás és -fogyasztás Magyarországon, addig ezek nem problémák, hogy az elmúlt időszakban semmiféle fejlesztés, karbantartás, felújítás nem volt. De ha beindulna a gazdasági növekedés, rövid úton bebizonyosodhatna az egyébként, hogy nincsen elég kapacitás, nem beszélve arról, hogy azok a határon átmenő kapacitások most sem megfelelő nagyságrendűek.

(18.40)

Meggyőződésünk, hogy a benyújtott javaslat illeszkedik abba a kapkodó, átgondolatlan, megfontolatlan jogalkotási gyakorlatba, amit eddig tapasztalhattunk. Azóta kiderült a törvényjavaslat benyújtását követően, hogy természetesen egyetlenegy érintettel sem történt egyeztetés a témakörben. Az érintetteket is derült égből villámcsapásként érte az előterjesztés, leszámítva természetesen, hogy ha az az eset következik vagy következett be, mint amiről beszéltem, hogy titkos háttér-megállapodások eredményeként a kormány így kíván segíteni egyes gazdasági társaságokon, ez egy más kérdés természetesen, de mondani kéne, hogy erről szól a történet.

Egyébként ebbe a körbe illeszkednének azok a javaslatok, amelyeket már megtapasztalhattunk Lázár János képviselő úr részéről, amikor annak idején polgármesterként Hódmezővásárhely problémáit a villamosenergia-rendszer tartozásai miatt úgy próbálta megoldani, hogy jogszabályokat terjesztett a parlament elé. Bencsik államtitkár úr, amikor államtitkár volt, akkor megtapasztalhatta ennek a jogalkotásnak a szakmára visszavetített következményeit.

Tehát szeretnék visszatérni: a törvényjavaslat indoklásában az szerepel, hogy a lakosság földgázellátásának biztonságát növeli az, hogyha ezek a földgáztárolók állami tulajdonban vannak. Próbáltuk természetesen megfejteni mi is, meg kérdéseket tettünk föl a bizottság ülésén a tekintetben, hogy ugyan mondják már meg, hogy azzal, hogy ebben a társaságban - hiszen egy tárolóról van szó, és ezt a tárolót jelenleg 75 százalékban a MOL, durván 25 százalékban a Széndhidrogén Készletező Szövetségben lévő tagok tulajdonolják - tehát ez a tulajdoni szerkezet megváltozik, és állami tulajdonba kerül ez a társaság, rögtön az a kérdés merül föl, hogy akkor mi az előterjesztők őszinte szándéka, és mi az őszinte szándéka a kormánynak.

Az-e az őszinte szándék, hogy ha Magyarországon valaki vagy valamilyen gazdasági társaság esetleg abban gondolkodott volna, hogy újabb stratégiai tárolót hozna létre, akkor az csak százszázalékos állami tulajdonban lehet és működhet a továbbiakban, vagy pedig arról szól a történet, hogy a meglévő stratégiai tárolót kívánja átvenni a kormány, nyilván megfelelő díj ellenében? A kettő között persze óriási különbség van. Államtitkár úr azt mondta, hogy csak az újakra vonatkozik a javaslat, de még egyszer szeretnék utalni arra, hogy a törvényben nem ez van. A törvényben az van, hogy a jogszabály hatálybalépését követően azonnal állami tulajdonba kell kerülnie ennek a stratégiai földgáztárolónak.

Hogyan működött ez a rendszer eddig? A kormány - az előző kormány - szinte Európában elsőként elfogadta a földgáz stratégiai tárolásáról szóló jogszabályt. Korábban az európai uniós tagállamokban nem nagyon volt ilyen, de miután a Széndhidrogén Készletező Szövetség működése alapján az volt valószínűsíthető, hogy ez egy fontos szempont, és Magyarország geológiai adottságai olyanok, hogy megvan a feltétele annak, hogy ilyen nagyságrendű föld alatti gáztárolókat kialakítsanak, megszületett a jogszabály, és ennek eredményeként létrejött ez a stratégiai tároló, aminek a tulajdonosai - amint elmondtam - a MOL, illetve a Szénhidrogén Készletező Szövetség.

De a stratégiai tároló működését nagyon szigorú jogszabály szabályozza. Ebben meghatározzák azt, hogy mikor milyen mennyiségű és milyen áron betárolt gáznak kell lennie, és ki az, aki engedélyt adhat ezen gáz felhasználására, és milyen feltételek és milyen körülmények között lehet fölszabadítani ezt a készletet. Ez a rendszer eddig hiba nélkül és jól működött. Nem is látszik semmiféle olyan aggály, hogy a jövőben miért ne működhetne ugyanígy tovább ez a rendszer. Ezért kérdés az, hogy miért akarja ezt a kormány állami tulajdonba venni. Mitől lesz stabilabb, jobban működő ez a rendszer, ha ez állami tulajdonba kerül? Mert mondják, hogy a piaci alapon működő tároló úgymond kiszolgáltatja Magyarországot a piac szereplőinek. Eddig sosem szolgáltatta ki, egyébként szabályozási kérdésnek kell a dolgot tekinteni, mert ha a jogszabályok bizonyos kötelezettséget előírnak ezekre a társaságokra, akkor a társaságoknak ezeket a jogszabályokat be kell tartaniuk, mint ahogy eddig mindig be is tartották.

Azt mondtam, hogy fölöslegesnek tartjuk, nem értjük, hogy miért akar erre az adófizetők pénzéből költeni a kormányzat akármennyit, mert nem tudjuk. A könyv szerinti érték alapján körülbelül ez 100 milliárdos nagyságrendű vagyon, de hogy valójában üzletileg, piacilag mennyi az értéke, ezt nem lehet természetesen tudni. Olyan szabályok vannak ebben a javaslatban, hogy az ebben érdekelt gazdasági társaságok tulajdonrészének részbeni értékesítése esetén is a kormányzatnak vagy a magyar államnak elővásárlási joga van.

Tudják-e, tisztelt képviselőtársaim, hogy kik a tulajdonosai például a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek? A törvény erejénél fogva minden olyan kereskedelmi cég, akik egyébként földgázimporttal vagy földgázforgalmazással foglalkoznak, így nemcsak azok a mindannyiunk által ismert társaságok vannak ebben, hanem mondjuk a Magyar Telekom meg az Auchan, meg számos más, nagy társaság. Ha ezt feltételezzük, hogy ha mondjuk, az Auchan egyes üzletrészei értékesítése kapcsán bejelentési kötelezettség van, és majd az Energia Hivatal ad engedélyt arra, hogy az üzletrészt értékesíteni lehessen, hát ez egész érdekes folyamatokat indítana el.

De most gondoljanak arra, hogy ott van a MOL! A MOL egy tőzsdén bejegyezett gazdasági társaság. A MOL részvényeit a tőzsdén forgalmazzák. Ha eszerint értelmezzük a benyújtott jogszabályt, akkor az történik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a MOL részvényeit a tőzsdén nem lehet forgalmazni, csak akkor, ha valaki el akarja adni - szó szerint értendő a szöveg, tisztelt államtitkár úr, ön tudja nagyon jól, mert az ön szakmai stábja ezt a bizottsági ülésen is elmondta, hogy ilyen abszurdumok vannak a javaslatban -, ha szó szerint értjük és így marad a jogszabály, akkor tulajdonképpen megszűnik ezen társaságok tőzsdei kereskedése, mert hiszen lehetetlen azt kivárni, hogy egy részvény értékesítésénél majd az Energia Hivatal fog engedélyt adni arra vagy fogja kimondani 60 nap múlva, hogy a kormány igényt tart-e ezekre a részvényekre vagy nem tart igényt. Vagy netán mégiscsak ez van a dolog hátterében, hogy ily módon akarja úgymond megszerezni ezeknek a társaságoknak a befolyásos részesedését a kormány a törvény erejénél fogva?

Egyébként is, ha már itt tartunk a Magyar Energia Hivatalnál, eddig is meglehetősen erős jogosítványai voltak az Energia Hivatalnak. Ha tehát ilyen üzletrész-értékesítésre került volna sor azokban a társaságokban vagy a földgáztároló értékesítése kapcsán, az Energia Hivatal most is megakadályozhatta egyébként, hogyha nem látott garanciát arra, hogy a rendszert a továbbiakban stabilan működtessék.

Tehát számos olyan dilettáns megfogalmazás van ebben a törvényjavaslatban, ami egyszerűen működésképtelenné tenné. Az lenne a katasztrófa, ha ezt a törvényjavaslatot így fogadná el a Magyar Országgyűlés, ahogy be van nyújtva, ez biztos, hogy egyet jelentene: teljesen alkalmazhatatlan lenne azoknak, akiknek egyébként alkalmazni kellene ezt a jogszabályt, ki lennének téve annak, hogy fogalmuk sem lenne, hogy most nekik mi a dolguk és mi a felelősségük ezzel kapcsolatban.

(18.50)

Mindezekre tekintettel - és mondom, vég nélkül lehetne sorolni azokat a dilettáns megoldásokat, amelyeket ebbe a törvényjavaslatba beletettek, de ezt nem kívánom tovább folytatni - csak egyet mondjanak el, és egyet magyarázzanak meg: miért akarnak az adófizetők pénzéből egy jól és stabilan működő rendszert százmilliárd forintos nagyságrendért állami tulajdonba átvenni, amikor így is jól működik, és az állam, az adófizetők pénzére ezer más területen sokkal nagyobb szükség lenne, mint erre a területre, amely egyébként jól és biztonságosan működik piaci viszonyok között is. Miért nem akarják a kormánypárti képviselők az így rendelkezésre álló forrásokat például az oktatásügy, az egészségügy vagy számos más, problémával küzdő terület fejlesztésére fordítani, és miért akarják ilyen teljesen fölösleges kiadással terhelni a közszférát?

Mondják meg, hogy ha analógiát teremtünk a MOL-részvények vásárlása kapcsán, amikor szintén arról beszéltek, hogy az ellátásbiztonság szempontjából milyen meghatározó jelentősége van annak, hogy önök 500 milliárd forintot költöttek a MOL-részvények megvásárlására, most olcsóbb lett a benzin a benzinkutaknál? Most biztonságosabb az ellátás? Most nagyobb garanciát jelent a magyar állampolgárok számára?

ELNÖK: Képviselő úr, megkérdezem, hogy kíván-e az egy perc időmeghosszabbítással élni.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Fél perc múlva befejezem, elnök úr.

ELNÖK: Rajta!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tehát a javaslat teljesen analóg azzal, amikor a MOL vásárlására költöttek ilyen jelentős összeget. Az is mára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen fölösleges, és arra lehet mondani, hogy eltőzsdézték az állampolgárok pénzét, mert a MOL-részvények árfolyama jelenleg legalább 150 milliárd forinttal kevesebbet ér, mint amiért akkor, annak idején megvásárolták. Nehogy ennél a javaslatnál is ugyanígy járjanak el!

Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, természetesen nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, mert elfogadhatatlannak tartjuk.

Köszönjük szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Volner János, a Jobbik képviselője.

Képviselő úr!

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Képviselőtársaim! Nem leszek olyan nagy terjedelmű, mint amit szocialista képviselőtársamtól láthattak, röviden összefoglalom a véleményünket.

A Jobbik minden olyan lépését támogatja a kormánynak, amely Magyarország energiafüggetlenségének kialakítását, megerősítését célozza. Ezt is egy ilyen lépésnek tartjuk, hiszen úgy gondoljuk, hogy a stratégiai cégeket, a közműcégeket egyaránt a magyar államnak kell tulajdonolnia, azoknak közösségi tulajdonban van a helye. Ilyen módon tehát a Jobbik elképzeléseivel ez a lépés összevág.

Fontosnak tartjuk elmondani azt is, hogy amikor zajlott az orosz-ukrán gázvita még a szocialisták kormányzati éveiben, akkor bizony pontosan tudta a Szocialista Párt is és a politikusai is, miért van szükség arra, hogy az ország energiafüggetlensége meg legyen erősítve. Megjegyzem egyébként, hogy az azóta már tovatűnt SZDSZ-es Kóka János volt az, aki nagyon sokszor foglalkozott azzal, hogy ki kellene alakítani Magyarországon stratégiai gáztározókat. Érdekes módon akkor még a szocialisták is tudták, hogy miért van erre szükség, miért kell ennek közösségi tulajdonban lennie. Most már úgy látszik, hogy az emlékezet a baloldalon is megkopni látszik.

Fontosnak tartjuk elmondani azt is, hogy amikor sor kerül az energiapiaci diverzifikációra a földgázpiacon is, megépítik az AGRI gázvezetéket, megépítik az adriai gázvezetéket, megépítik Szlovákia irányából azt az Eustream gázvezetéket, akkor ezek mind olyan lépések voltak, amit a Jobbik támogatott, hiszen Magyarország energiafüggetlenségét szolgálta, hiszen többféle forrásból származó gáz is, különböző árakon bele tudott vagy bele tud majd ezekbe a vezetékekbe kerülni, és ilyen módon biztosítható az, hogy ezek a jelenleg magas földgázárak idővel csökkenni tudjanak.

Azt azonban nem tudtuk támogatni, bár a céllal egyetértünk, hogy a kormány annak idején 500 milliárd forintot szánt a MOL-részvények vásárlására. Egyetértettünk ugyan azzal, és ezt támogattuk természetesen, hogy állami tulajdonba kerüljön minél nagyobb hányada a magyar olajtársaságnak - ami egyébként már nem is magyar többségi tulajdonban van nagyon régóta -, de azzal nem tudtunk egyetérteni, hogy 500 milliárd forintot akkor, amikor a válság elérte Magyarországot, másfél millióval kevesebb munkahely van a kívánatosnál, akkor a kormány MOL-részvények vásárlására fordítson. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a földgáztárolást az állam a saját kezében tudhassa, afölött korlátlanul rendelkezhessen, a stratégiai gázvételezéssel bármikor élni tudjon, és az energiakészletezési stratégiát ne a multinacionális vállalatoknak a magyar kormány, illetve a magyar állam feje fölötti alkudozása határozza meg, mert erre a magyar emberek pénze, életszínvonala fog rámenni, hanem mi, magyarok legyünk döntési helyzetben, és az aktuális kormánynak legyen lehetősége arra, hogy ezekbe a lépésekbe bele tudjon szólni.

Ilyen módon tehát a Jobbik támogatja ezt a javaslatot, azzal az intelemmel, hogy az állami pénzekkel való takarékos és ésszerű gazdálkodás továbbra is fontos és szem előtt tartandó szempont.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót kettőperces reagálásra Kovács Tibornak, az MSZP képviselőjének.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Volner Képviselő Úr! Minden, amit követelményként elmondott a stratégiai földgáztárolóval kapcsolatban, az most is így van. Most is a magyar kormány az, amely meghatározza, hogy a stratégiai földgáztárolóban hogyan lehet kezelni az ott tárolt földgázkészleteket. Meghatározza, mikor, milyen feltételekkel, ki használhatja fel az ottani készleteket.

Annak idején, a törvény erejénél fogva ez a stratégiai földgáztároló üzleti alapon jött létre, a kormánynak erre pénzt, energiát nem kellett költenie. A fogyasztók ellátása szempontjából semmilyen jelentősége nincs annak, hogy ez állami tulajdonban van vagy magántulajdonban, aminek a felhasználását jogszabályok rögzített módon írják elő.

Kérdésem - és föl kell tenni ezt a kérdést -, mennyivel biztonságosabb a lakosság fogyasztása szempontjából az a tény, amit ön is említett, hogy a kormány 500 milliárd forintért MOL-részvényeket vásárolt, és most már 24 százaléknyi tulajdonrésze van a kormánynak. Lehetne 25 is, csak azért nem lépnek efölé, mert egyébként akkor kötelező ajánlatot kellene tenni a többi részvény fölvásárlására is. Ez az egyik, de hát értelmetlen volt a vásárlás abból a szempontból is, hogy jelenleg a MOL működési szabályzatában az van, hogy függetlenül a tulajdoni hányadtól, mindenkinek csak 10 százaléknyi szavazati joga van.

Tehát egyszerűen az, amit kívánalomként megfogalmazott, az most is így van, és attól, hogy ráköltenek 100 milliárd forintot (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), nem lesz jobb a magyar fogyasztók szempontjából.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, aki a kormány nevében szól.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilvánvaló, hogy egy általános vita alapvetően a szakmai kérdések mellett politikai vita és nézőpont kifejtésére is alkalmas, mégis, hallgatva Kovács képviselőtársamat, kénytelen vagyok feltenni a kérdést, hogy ki kit képvisel. Azt, hogy én kit képviselek, azt tudom. Hogy az itt ülő képviselőtársaim kit képviselnek, azt feltételezem, de hát sok év tapasztalata alapján alapjaiban úgy gondolom, hogy tudom. De önt végighallgatva meg kell mondjam, hogy kételyeim támadnak a tekintetben, hogy ön kit képvisel. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban engedje meg, mert olyanokra hivatkozott vagy olyanokat adott a számba, amit nem mondtam, ezért élve a leírás és a felolvasás lehetőségével, engedje meg, hogy megint elmondjam: a kormány egyetért a törvényjavaslat céljával. A céljával ért egyet, nyilvánvaló, hogy egy parlamenti vitában szokásos törvénymódosítások, javítások vagy módosítók figyelembevételével.

A másik, hogy azt mondtam: elővásárlási jogot gyakorol, és nem azt, hogy megvásárol. Az elővásárlási jog egy lehetőség, olyan lehetőség, hogy ha a jelenlegi tulajdonosok közül valaki el akarja adni, és ott a magyar állam elővásárlási jogával élni kíván, akkor ez a törvény ezt a jogot számára megalapítja és lehetővé teszi.

(19.00)

Ha nem kívánja valaki eladni, akkor marad a jelenlegi tulajdoni állapot, és senki nem költ rá semmit. Ha olyannak akarják eladni, amely a magyar nemzeti érdekeknek megfelel vagy legalább azokat nem sérti, akkor senki nem akar rákölteni semmit, marad úgy, amint van. Ez egy biztosíték. Ugyanez vonatkozik lényegében az új létesítményekre is, azzal a javaslatban megfogalmazott megerősítéssel, hogy a jövőben mi azt tartjuk, éppen a sokszor elmondott nemzeti ellátási biztonság javítása érdekében, hogy ha ilyen tározók a Szőreg-1-en kívül továbbiak is létesülnek, akkor az lehetőség szerint elsősorban állami tulajdonban létesüljön, vagy ha ezt valaki más létesíti üzleti alapon, akkor azt elsősorban a magyar államnak ajánlja fel. Tehát ez erről szól és nem másról.

Kétségtelen, hogy a bizottsági ülésen is a tárca képviselője elmondta, hogy vannak pontosítási javaslataink, elsősorban arról, hogy ma is több tulajdonos van, részben a MOL, részben a készletező, a készletezőnek önmagában is tulajdonosai vannak, és például, csak azért, hogy a szakmai vita lehetőségével is éljek, én magam is úgy gondolom, egy elővásárlási jog esetén az elővásárlási jog gyakorlójának jogosultját éppen a jövőbeni viták elkerülése érdekében célszerű megnevezni, tehát hogy a magyar állam képviseletében ki az, aki az elővásárlási jogot gyakorolja.

Összegezve tehát, és nem élve vagy visszaélve az idő adta lehetőséggel: az önök nyilvánossága előtt is, az ország nyilvánossága előtt is és a jegyzőkönyv számára is el szeretném mondani, hogy ez a törvényjavaslat alapvetően a nemzeti ellátást biztosítja. És ön hivatkozott a múltra, nem szívesen citálom fel, mert változtatni rajta nem tudunk, de legalább a 10-15 évvel ezelőtti hibákat előzzük meg; de éppen az energiaellátás területén önök voltak azok, akik a nemzeti alapellátás alapját képező akár erőműveket, akár elosztórendszereket, akár mindazt, ami a nemzeti energiaellátás szempontjából jelentős volt, privatizálták. Ennek a terhét nyögi az egész ország, és ezt próbáljuk a lehetőségeinktől függően talán kisebb léptékben is, mint amit szeretnénk, de reparálni. Ennek az egyik célja, az egyik lehetséges módja ez is.

A másik az, amit rögzíteni szeretnék mindenképpen. Ön azt kérdezi, azt állítja, hogy igazából ez eddig zavartalanul működött. De képviselő úr, a világ, az változik! Attól, hogy a most meglévő tulajdonosok tulajdonosi struktúrája olyan, amilyen, az nem azt jelenti, hogy a jövőben is olyan lesz. És megint az a kérdés, hogy mit akarunk mi védeni: egy előttünk a jövőben nem ismert tulajdonosi struktúrát, esetleg egy tőzsdei forgalmazási lehetőséget - hangsúlyozom, ott is csak az elővásárlási jog és annak a szabadsága van megadva - vagy pedig egy alapvető nemzeti érdeket?

Úgyhogy, összegezve az álláspontomat, engedjék meg, hogy még egyszer elmondjam: egyetértünk a javaslat céljaival. A nemzeti energiaellátás biztonságát a jövőre nézve is garantálni kívánjuk magunknak és utódainknak, s ennek érdekében a szükséges eszközöket biztosítani szeretnénk a magunk és az utánunk következők részére.

Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Felszólalásra következik kétperces időkeretben Kovács Tibor, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Akkor szeretnék idézni önnek a törvényből. A törvényjavaslat rögzíti: "Az állam kizárólagos tulajdonában kell állnia a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti biztonsági földgáztárolóknak, továbbá az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik a biztonsági földgáztárolók üzemeltetése és működtetése." Ez expressis verbis kimondja azt, hogy a jelenlegi földgáztároló csak állami tulajdonban lehet, illetve csak az állam működtetheti ezt a tevékenységet. Tehát ha nem ez volt a törvényalkotás szándéka, akkor ezt meg kell változtatni a javaslatban, mert ez van benne, és ebből más következtetésre nem lehet jutni.

Azt a sugalmazást, amit az államtitkár úr itt a hozzászólása elején tett, amelyben azt sugalmazta, minthogyha én nem a választópolgárok érdekeit, hanem valaki más érdekeit szolgálnám, alapvetően visszautasítom. Azt kell mondanom önöknek, és önnek is azt kell mondanom, hogy ha a kormánynak illetve önöknek az volt a szándékuk, hogy a jelenlegi tulajdonosok, ha értékesíteni kívánják ezt az eszközt, akkor majd a kormány itt van és megvásárolja, mert üzleti alapon egyáltalán nem biztos, hogy erre tömeges érdeklődő és jelentkező lenne, de önök ezzel a törvénnyel úgymond a tulajdonost megsegítik azonnal azzal, hogy természetesen az állam megvásárolja, ha ő el akarja ezt adni. Ez mutatja azt, hogy én egyébként a választópolgárok érdekeit képviselem azzal, hogy szerintem ez fölösleges kiadás, és az adófizetők pénzét fölösleges erre a célra költeni. Hogyha a másik változat következik be, abból viszont le lehet vonni azt a következtetést, amit ön a hozzászólásában sejtetni engedett. Ezért utasítom vissza azt, amit az elején mondott ön.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Szilágyi László, az LMP képviselője.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A biztonsági földgáztárolás stratégiai fontosságú gazdasági tevékenység, és mint ilyen, az állam tulajdonosi szerepe ezen a területen nem eleve ördögtől való. Azt sem állíthatjuk azonban, hogy kizárólag az állam tulajdonosi szerepe szolgálhatja a lakosság érdekeit. A lakossági érdek alatt itt nyilván a hosszú távon is biztonságos és megfizethető árú földgázellátást kell érteni, amit nemzetközi tapasztalatok szerint például úgy is el lehet érni, hogy több magánkézben lévő, különböző tulajdonosokhoz tartozó tározó versenyez egymással a fogyasztók kegyeiért. Vagyis itt nem ártana egyfajta hatásvizsgálat, amire már akkor is, azt gondolom, szükség lenne, ha egyéni képviselői indítványról van szó; meggyőző indokolás kellene arról, hogy a kormányzati célt miért pont ilyen módon akarják elérni, miért a tulajdonlás szolgálja ezt a legjobban, és a tulajdonosi háttér csak egyetlen irányban változhat: az állami tulajdon dominánssá válása felé.

A kormánypárti képviselők szerint, idézem: "Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy ne ugyanazok az érdekcsoportok birtokolják a gáztározókat, mint amelyek egyébként a gázszállítást is biztosítják az országnak." No, most biztonsági földgáztárolást végző szolgáltató egyetlenegy van, a MOL. Ha a kormány attól fél, hogy a közel 25 százalékban állami tulajdonban lévő MOL a gáztározás kérdésében szembefordul a nemzeti érdekkel, akkor erre talán tényleg csak az a megoldás, ha a MOL-t is teljes mértékben állami tulajdonba veszik, másképpen fogalmazva, némi iróniával: a már eddig is 100 milliárdos pénzügyi tevékenységet eredményező résztulajdon-vásárlásnak eddig az égvilágon semmi értelme nem volt. Amennyiben a rendelkezésünkre álló információk alapján feltételezhető, a kormány attól tart, hogy amikor a MOL esetleg eladja a földgáztározói részesedését, akkor maga a tározó és vele a tározási tevékenység ellenőrizhetetlen kézbe kerül. A javaslatból ugyanakkor nem derül ki, megvizsgálták-e annak a lehetőségét, hogy ezt a nem kívánt fejleményt más módon, kevesebb költséggel és veszteséggel is meg lehetne akadályozni.

(19.10)

Gondolom, nem árulunk el titkot vele, és úgy látszik, ez régi vita és komoly vita már közöttünk, hogy az államnak nemcsak tulajdonosként van vagy lehet hatása a gazdaságra, hanem szabályozóként is. Az állam a szabályozás eszközeivel élénkítheti a versenyt, befolyásolhatja az árképzést, kizárhat és előnyben részesíthet bizonyos tulajdonosokat, felszámolhat és tilthat monopóliumokat, illetve vertikális integrációkat, vagyis számtalan piackonform lehetőség van arra, hogy megakadályozza a gázellátás biztonságát veszélyeztető helyzetek kialakulását.

Ez mondandómnak a lényege, és tulajdonképpen erről vitatkozunk már Illés államtitkár úrral lassan egy éve, hogy az államnak tulajdonosként kell-e szerepelni a közszolgáltatók területén, vagy pedig valamiféle komoly szabályozási és hatósági kontrollt kell alkalmazni. A jelek szerint azonban ez az Orbán-Matolcsy-éra a közgazdaságtankönyvekkel együtt a gazdaságpolitikai szakirodalmat is kidobta.

Említettem, hogy Magyarországon egyedül az MMBF Földgáztároló Zrt. működik biztonsági földgáztározóként. Ennek többségi tulajdonosa a MOL, 74 százalékos tulajdonrésze van, a kisebbségi tulajdonosa pedig a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség. A MOL-ban az államnak kisebbségi tulajdona van 24,6 százalékos tulajdonrésszel.

A törvényjavaslat szerint az államnak elővásárlási joga lesz - itt többször hallottuk már ezt a vita folyamán -, ha a tulajdonos úgy dönt, hogy eladja a földgáztárolót. Ismereteink szerint a biztonsági földgáztároló több százmilliárd forintos értéket képvisel, vagyis amennyiben az átvétel jogállami körülmények között történik, ekkora állami kiadással kell számolni. Ha netán kártalanítás nélküli átvételre kerülne sor, ami szintén nem idegen az Orbán-kormány eddigi tevékenységétől és szellemiségétől, akkor sem jár feltétlenül jól a költségvetés, hiszen elmaradt adóbevételekkel, veszteségekkel és egyébbel kell számolni.

Nem ártana néhány ponton egyértelműsíteni a törvényjavaslat szövegét. Mindenféle értelmezés megjelent a sajtóban, hogy a jelenleg létező földgáztárolót a tulajdonosok kötelesek lennének eladni az államnak, mivel csak az állam tulajdonában lehet biztonsági tároló. Olyan feltételezések is nyilvánosságot láttak, amely szerint, mivel a MOL közvetlenül résztulajdonosa a tárolónak, az állam voltaképpen elővásárlási jogot kapna a MOL-ra a törvénnyel, és így aztán ennek következtében esetleg fel kellene függeszteni a MOL-részvények tőzsdei kereskedését. Szemmel láthatóan az elefánt és a porcelánbolt esetével állunk szemben.

A kormány kitűzött egy célt, ahol a lehetséges megoldások között szerepel az államosítás, elővásárlás néven, de utána az államosítás válik öncéllá. Olyan ez, mint amikor a színházban megjelenik a színpadon egy pisztoly: az előbb-utóbb el is fog sülni. (Dr. Józsa István nevet.)

Úgy tűnik, hogy ennek a kormánynak mindenképpen (Dr. Józsa István: Kitették a pisztolyt az asztalra.) az államosítás körül jár az esze, és olyan, mint a viccbéli Móricka, hogy mindig "arra" gondol. Hát, az Orbán-kormány állandóan az államosításra gondol, és olyan, mintha nem is fiatal demokratákból állna a kormánytöbbség, hanem veterán kommunistákból, akik már húsz év után elvonásban szenvednek, államosításelvonásban, pedig láttunk már ilyen rendszert, és én azt gondolom, senki nem kívánja vissza, és hatalmas gazdasági fejre állás lesz belőle. Reméljük, hogy ez így elkerülhető.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: A következő felszólaló Varju László, független képviselő.

Öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Erről a törvényjavaslatról kevés jót lehet elmondani, éppen ezért szeretném folytatni azt, hogy keressük meg annak az igazi okát, hogy mi lehetett, ami miatt ez benyújtásra került, merthogy az általában megállapítható, hogy ez a törvényjavaslat arról szól, hogy az orbáni állam étvágya csillapíthatatlan. Úgy viselkedik, olyan, mint egy kisgömböc, mindent fel akar falni, begyűjt maga alá, és ennek megfelelően az állami tulajdont tekinti az egyedüli hatékony formának az ellenőrzésben, amiről gondolkodik.

E törvényjavaslat szerint kizárólagos állami tulajdonba kívánják vonni a földgáztározókat. Ha a törvényalkotónak nem ez volt a szándéka, akkor mást kell beleírni.

Elővásárlási jogot kötnek ki az államnak a földgáztározók tulajdonrészeire, koncesszióköteles tevékenységgé minősítik a földgáztározást, és nyilvánvalóan azt hiszik, hogy ettől a földgáztározás biztonságosabbá válik.

Meg kell kérdeznem azt, hogy ugyan már, miből gondolják azt, hogy ez valóban bekövetkezik, hogy ha az államnál van ez a feladat, akkor ez biztonságosabb lesz, merthogy nem akárhol vagyunk, még Magyarországon is, de hogyha körbenézünk, nemzetközi tapasztalatok is még ennél kockázatosabb tevékenységet is sokkal színesebben vagy egészen másként oldanak meg.

Vegyünk egy példát, elég beszédes, jellemző, hogyha az állami tulajdon és a biztonság összefüggését vizsgáljuk. Ha ma valaki feltenné azt a kérdést, hogy állami tulajdonban legyen-e az atomerőmű, akkor a száz megkérdezettből biztos, hogy kilencvenkilenc azt fogja válaszolni, hogy igenis állami tulajdonban kell lennie. Nos, azonban vannak a világon atomerőművek állami tulajdonban és magántulajdonban üzemeltetettek egyaránt.

A fukusimai atomerőművet például magáncég működtette, és súlyos baleset történt. A csernobili atomerőmű viszont állami tulajdonban volt, és ott is történt súlyos baleset. A németországi atomerőmű magántulajdonú üzemeltetésben van, magánvállalkozás üzemelteti, és ott nem volt baleset.

Magyarországon abban a bizonyos elmúlt nyolc évben, amiről beszélünk, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején bővült a gáztározó-kapacitás. Ennek eredményeként Magyarország nem került nehéz helyzetbe még olyan kritikus időszakban sem, amikor egyébként az Ukrajna és Oroszország közötti vita miatt átmenetileg leállították a gázszállításokat. Sőt, a magyar tározókapacitás arra is elegendő volt, hogy kisegítsünk más országot, Szerbiát is.

Úgyhogy, képviselőtársaim, a magánvállalkozások, bármilyen hihetetlen is, arra szerveződnek, hogy jó szolgáltatásokat biztosítsanak akár közösségnek, akár pedig a magánszervezeteknek. Éppen ezért azt gondolom, hogy akár a MOL, akár más társaság, közöttük az E.ON vagy más társaságok is, nagyon nehezen viselnék azt, hogyha a számukra legfontosabb bizalomról egészen más hírek jelennének meg, és a nevüket bizonytalanságba taszítva Magyarországon a gázellátás fennakadásáról lehetne beszélni. Ez az egyik legnagyobb garancia arra, hogy biztos, hogy nem történne ilyen.

A magyar embereknek attól nem kell hogy fájjon a feje, hogy a gáztározók nem állami kézben vannak, hogy nem önök nevezik ki ezeknek a vezetőit. Nem lesz ettől sem rosszabb, sem olcsóbb, hogyha önök ezt az államosítást elvégzik, sőt ellenkezőleg, éppen az következik be, hogy az állam a számára fontos alaptevékenységek közül olyanokat kell hogy elhanyagoljon a korlátozott erőforrások miatt, amely az emberekhez, a családokhoz legalább ennyire közel áll, legyen az akár egészségügy, akár oktatás, és önök otthagyják az út mentén azokat az embereket, és ehelyett ezt a pénzt másra költik.

Ezért a Demokratikus Koalíció azt javasolja, hogy ezt a törvényt úgy vonják vissza, ahogy van. De ha nem, akkor szíveskedjenek néhány kérdést elmagyarázni, illetve ebben néhány kérdésre válaszolni, merthogy önök néhány éve még kifejezetten tiltakoztak az ellen, hogy legyen egyáltalán olyan kapacitás, ami ilyen lehetőséget biztosít az ország számára.

Itt az a kiadás, amely több mint 100 milliárd forintként jelenik meg, számos más dologra is lehetőséget ad. Ha államtitkár úr azt a kérdést tette fel, hogy "kit képvisel ön, képviselő úr", akkor azt a kérdést is fel kell tenni, hogy esetleg önök kit képviselnek: az azerbajdzsáni üzletelésük után nem azt a gázfogadó felületet készítik-e elő, ahonnét majd érkezik az, amire éppen önök üzletelnek teljesen erkölcstelen és morálisan vállalhatatlan módon? (Dr. Papcsák Ferenc közbeszól.) Önök-e azok esetleg, akik előkészítik azt, hogy az önökhöz nagyon közel álló, gázforgalmazással foglalkozó cég számára, amely bejelentkezett arra, hogy egyébként a vezetéken keresztül Magyarországra gázt juttasson el, a megfelelő üzleti lehetőséget biztosítsák?

(19.20)

Úgyhogy, tisztelt kormánypárti képviselő urak és tisztelt kormány, legyenek szívesek válaszolni, hogy kiket képviselnek önök igazából, amikor ilyen előterjesztéssel ideállnak, és teljesen felesleges kiadásként azért jönnek elő ezzel, hogy ebben a saját üzleti lehetőségeiket növeljék.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Józsa István tapsolva: Bizony, igaza volt!)

ELNÖK: Kettőperces felszólalásra következik Fónagy János államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Varju képviselő úr mondta, hogy magyarázzuk el - elmagyarázom. Kérem, figyeljen! Ez a tervezet a biztonsági gázkészletekről szól és a biztonsági gáztározókról. Önök következetesen gázkészletezésről és forgalmazásról beszélnek. Persze, ebben van kereskedelmi készlet is, ez a biztonsági készletre vonatkozik, a biztonsági tározásra és a nemzeti érdekeket alapvetően kiszolgáló biztonsági készletezésre. Kérem, ne keverjék össze! És lévén, hogy önök is értenek ehhez, azt kell gondolnom, hogy önök nemcsak szemantikai okokból keverik ezeket össze, hanem politikai rosszindulatból.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Megadom a szót Kovács Tibornak kettő percben, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Államtitkár Úr! A gáztároló - mint ahogy elhangzott - 1,7 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas. Ebből az önök döntése alapján, a mostani törvény szerint 800 millió köbméter az, ami biztonsági készletet jelent. Na most, miután a gázmolekulákat nem lehet szétválasztani, hogy ez a része tartozik a biztonsági, ez pedig a nem biztonsági, kereskedelmi kategóriába, ebből adódóan a biztonsági tárolót sem lehet kettéválasztani, hogy ez szolgálja a biztonsági készletezést, ezt vesszük állami tulajdonba, a másik részét meg meghagyjuk üzleti alapon működtetni, ezért az egészet akarják állami tulajdonba venni. Miután nem lehet kettéválasztani, tisztelt államtitkár úr, egy gáztárolóról van szó, ha a gáztárolót akarják államosítani, akkor az egészet akarják államosítani, aminek majd egy részét fogják a későbbiekben használni biztonsági tartaléknak, a másik részét pedig nyilvánvalóan üzleti alapon akarják működtetni.

Ne akarjuk ezt félremagyarázni, hogy ez nem így van! Mondja azt akkor, hogy az, amit a törvényben leírtak, mint ahogy több képviselőtársam is számon kérte, hogy nem akarják, nem akarják megvenni, meg nem akarják államosítani úgy, ahogy a törvényben le van írva, hanem majd ha valaki a tulajdonosok közül - amit mi vitatunk, hogy szükségszerű-e, szeretném mondani - el akarja adni, azt csak az államnak adhatja el. Ezt vitatjuk, hogy erre szükség van-e vagy nem. Egyébként pedig az, amit elmondtam, hozzátartozik a dolog lényegéhez, úgy gondolom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Kettőperces felszólalásra megadom a szót Papcsák Ferencnek, a Fidesz képviselőjének.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak Varju képviselőtársamnak szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP frakciója által felhatalmazott kormány a magyar emberek érdekeit képviseli, mint ahogy önök nem tették egyébként az elmúlt húsz évben; 1997-ben teljes mértékben kiszolgáltatták. Említette ön a Magyar Olajipari Részvénytársaságot. 2002-ben - csak emlékeztetném önt - az akkori, parlament által elfogadott vagyonpolitikai irányelvekben még stratégiai vagyonként határozták meg a MOL részvénycsomagját 25 százalékban, rá fél évre már értékesítésre szánták, el is adták.

És figyelmébe ajánlom, hogy mi szolgálja a magyar polgárok érdekeit: ez a részvénycsomag, amelyet most visszavásároltunk, egy 5000 milliárdos árbevételű vállalkozás osztalékára jogosítja fel a magyar kormányt, illetőleg a tulajdonost. Arra biztatom önt, hogy ezt a törvényt is jó szívvel szavazza meg.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most megadom a szót Aradszki Andrásnak, a KDNP képviselőjének, 15 perces időkeretben.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Megmondom őszintén, ehhez a napirendi ponthoz nem szívesen szólok hozzá, némi okom van rá, de annyi badarságot hallottam az ellenkező oldalról, az ellenfél oldaláról, amit kénytelen vagyok helyre tenni. (Babák Mihály: Varju!)

Erről a törvényjavaslatról mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy államosítani kíván, viszont bevezet egy olyan jogintézményt, az elővásárlás jogintézményét, amely egy váratlan, nem baráti esetben azt tudja rendezni, hogy az állam be tud lépni egy nem kedvező részvényértékesítési vagy gáztároló-értékesítési folyamatba. Azt hiszem, ez számunkra is fontos, hogy biztonságban tudjuk azokat a készleteinket, azokat az eszközöket, amelyekkel a lakosság ellátását hosszú távon tudjuk biztosítani.

Ennek érdekében hadd mondjam el az elővásárlási jog tartalmát. Az elővásárlási jog nem azt jelenti, hogy az állam odamegy, és konfiskál, azaz államosít, hanem ahhoz kell egy komoly szerződéses ajánlat az adott dolog megvásárlására egy vevő részéről. Amennyiben ilyen ajánlat nincsen, akkor fel sem merülhet az elővásárlási jog gyakorlása.

A másik része a dolognak, hogy még ha van egy komoly ajánlat, akkor sem kötelező élni az elővásárlási joggal. A törvény nem tartalmaz ilyesmit, hogy kötelezően kell élni az elővásárlási joggal, ha egyébként a törvényben megfogalmazott vagy megjelölt eszközökre beérkezik az adott tulajdonoshoz egy komoly vételi ajánlat. Olyankor az államnak erre kellő időtartama van - azt hiszem, 120 nap a törvényjavaslat értelmében -, mérlegelési joga van, hogy vajon élni kíván-e ezzel az elővásárlási jogával vagy nem kíván élni. Nyilvánvalóan ebben komoly állambiztonsági, ellátásbiztonsági kérdések vetődnek fel, hogy az adott társadalmi, gazdasági körülményeket figyelembe véve érdemes-e élni az elővásárlási joggal vagy nem. Vagy ahogy mondja Kovács képviselő úr is, az az új vevő, aki az adott dolog megvásárlójaként jelentkezik, egyébként nem veszélyezteti azokat a folyamatokat, amelyek a szénhidrogén-készletezési törvényben benne vannak vagy a kőolaj-készletezési törvényben is benne vannak.

Hadd világítsam meg, hogy mi a különbség a kettő között, a földgáz-készletezési kérdések és a kőolaj-készletezési kérdések között. A kőolaj esetében a kőolaj- és a készletezett szénhidrogéntermékek a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség birtokában és tulajdonában vannak. Ezt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget a magyar állam képviselője, a miniszter a törvény erejénél fogva irányíthatja, ő dönt arról, hogy mikor értékesítik ezeket a készleteket, mikor cserélik le ezeket a készleteket és mikor nem.

Egészen más a helyzet a földgázkészletezéssel kapcsolatban, ugyanis a szocialisták, amikor ezt a döntést hozták annak idején, hogy a földgáz szempontjából is kell készletezést hozni, akkor természetesen - bár dübörgött a gazdaság - pénzük nem volt rá, ezért rábízták úgymond a piacra ennek a kialakítását, és ebből következően jelen pillanatban a tárolási engedélyes MMBF Földgáztároló Zrt. tulajdonosa a földgáztárolónak. A benne levő földgáznak különböző tulajdonosai vannak: egyik részében az MMBF maga, a másik részében, a kereskedelmi részében az, aki a kereskedelmi tevékenységet folytatja.

Ezért indokolt ilyen szempontból egyfajta blokkolást, egyfajta védelmet biztosítani azoknak az eszközöknek a felvásárlása ellenében, amiket a törvény felsorol.

(19.30)

De hozzá kell tenni még egy dolgot. A szocialista képviselőtársak és a távozott LMP-s képviselőtársam is szándékosan - jó megítéléssel vagy jó megközelítéssel talán a tudatlanság vagy a véletlenszerűség miatt - keverik a földgáztárolóra vonatkozó elővásárlási jogot, és ezt automatikusan kiterjesztik a benne lévő gázkészlet elővásárlási jogára is. A törvény a benne lévő gázkészlet elővásárlási jogáról nem rendelkezik. Arra a műszaki objektumra, műszaki, gazdasági egységre, amit földgáztározónak nevezünk, gondolja, hogy a törvény erejénél fogva elővásárlási jogot biztosít. Megjegyzem, az ilyen módon történő elővásárlási jog biztosítása akár az állam, akár magánszemélyek vagy társaságok részére nem idegen a magyar joggyakorlattól, tulajdonképpen a Ptk.-ban is a társtulajdonos elővásárlását is törvény erejénél fogva lehet gyakorolni.

Úgy gondolom, ha ezeket a dogmatikai alapvetéseket tisztába tesszük, akkor tényleg csak az a kérdés merül fel, hogy a saját biztonságunk érdekében indokolt-e ilyen védelmet beépíteni a földgáztárolási törvénybe vagy nem indokolt. Erről lehet vitatkozni meg arról is - ezt hozzá kell tennem, mert kibújik belőlem a jogász -, hogy a javaslat azért némely esetekben javításra szorul az elővásárlási jog terjedelmét illetően, illetve a tekintetben, hogy a cserét be kell-e venni az elővásárlási jog tárgyai vagy módszerei közé. De azt hiszem, a kormányzatban és az előterjesztőben erre vonatkozóan megvan a szándék, hogy a jobbító módosító javaslatokat, amelyek polgári jogi és dogmatikai szempontból jobban rendbe teszik ezt a javaslatot, befogadják.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Egyébként magát az alapvető célt, hogy a jövőnket illetően biztonságban legyünk bizonyos tranzakciókkal szemben, támogatni lehet. Azt azért hozzá kell tennem, Varju képviselő úr említette, hogy akkor is milyen ragyogóan működött a gázellátás, a földgázellátás, amikor nehézségek voltak az orosz-ukrán viszonylatban. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy akkor nem ebből a tárolóból történt a gázellátás biztosítása. Azt azért ne feledjük el, hogy jelentős mennyiségű és jelentős kapacitással rendelkező kereskedelmi földgáztárolóink vannak, és ez a fajta biztonsági földgáztároló tulajdonképpen a legvégső megoldás lehet egy krízishelyzet kezelésében, viszont ez adott esetben stratégiai potenciált tud felmutatni a különböző zsaroló álláspontokkal szemben.

Ennek tükrében a KDNP részéről nem látom akadályát, hogy erről a törvényről érdemben vitatkozzunk az általános vita során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat.

Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Varju László független képviselő úrnak.

VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Viszonylag gyorsan jutottunk el odáig, hogy a badarság szóhasználat uralkodik el, miközben hozzászólása végén képviselő úr is megállapította, hogy jelentős módosításra szorul a törvényjavaslat; ezt pontosítani kell, ezt nem lehet megúszni.

Ezzel együtt azt a kétkedést, ami az elmúlt években az önök által folytatott kormányzásból következik, engedjék már meg nekem, hogy ami ebbe a történetbe belefér, azt önök meg is teszik, már csak azért is, mert éppen az önök egyik kiváló társa mondta: nem azt kell figyelni, amit mondok, hanem azt, amit csinálok. Na most, önök egészen mást csinálnak, mint ami ebbe a szövegbe bele van írva. Ebből kifolyólag ezt valamilyen módon helyre kell állítani. Vagy arról beszéljenek, amit leírtak, vagy pedig inkább ezt a törvényt vonják vissza, mert totálisan értelmetlen. Értelmetlen abból a szempontból, hogy olyan költségekbe viszi ismét Magyarországot, amelynek következtében éppen önök, akiknek fontos lenne, és a figyelemfelhívásunk ellenére a családoktól, az egészségügytől és az oktatástól vonnak el pénzt, esetleg újabb adókat fognak bevezetni azért, hogy ezt finanszírozni tudják, és több mint 100 milliárd forinttal terheljék meg magát a költségvetést; mindezek alapján azt gondolom, hogy ez teljesen felesleges kiadás.

S ha már a felelősségről beszélünk meg hogy kiket képviselnek, akkor mindig jusson eszükbe a MOL-részvényvásárlás: mire a repülővel hazaértek Moszkvából, már akkorra jóval kevesebbet ért az a részvényérték, mint amennyit arra elköltöttek, és az legalább ennyire volt felesleges.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Aradszki képviselő úr a pozíciójából adódóan nyilvánvalóan lényegesen tájékozottabb ezen a területen, mint bárki más itt a teremben. Azért én szeretném megkérni Aradszki képviselő urat, vázoljon fel itt egy olyan esetet, egy olyan üzleti lehetőséget, amikor Magyarországon a földgáz biztonsági készletezés azért bizonytalanodna el, mert a jelenlegi tulajdonosok esetleg egy más tulajdonosnak akarnák a tulajdonukat eladni, és ezt nem az állam szerezné meg, hanem egy másik tulajdonos. Legyen szíves, magyarázza el nekünk, mindannyiunknak, hogy ez milyen kockázatot jelent a magyar felhasználók szempontjából.

S aztán jó lenne, ha azt is elmagyarázná, illetve elmondaná itt a többi képviselőtársamnak, hogy is volt az, amikor a kormány egy törvényjavaslat kapcsán lecsökkentette a készletezett mennyiséget 1,2 milliárdról 800 millióra, és azt a 400 millió köbméternyi betárolt gázt milyen áron, mikor és miért pont akkor használta fel arra a célra, amire felhasználta. Nyilvánvalóan egy olyan árhullám időszakában használta ezt fel a kormány, amikor ezzel a mennyiséggel törte le az árakat és fékezte meg azt az árhullámot, ami éppen üzleti módon, de kialakult és kibontakozott.

Jó, ha ezeket az üzleti háttér-információkat is elmondja akkor, amikor valami mellett vagy valami ellen érvel. Kérem, fejtse ki az álláspontját abban, hogy milyen veszélyt jelent az ellátás szempontjából az, ha a tulajdoni hányadot nem a MOL, hanem az állam vásárolja meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Képviselő úr, letelt a két perc. Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Igen.

ELNÖK: Megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, Fidesz.

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engem nem lepett meg, hogy a Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció képviselői számára a Kovács képviselő úr által megfogalmazottak szerint teljességgel értelmetlen ez az előterjesztés, amely valójában a közjót és nem a magánérdeket részesíti előnyben. Ebből a megközelítésből teljes egészében érthető az a felszólalás, amit voltak szívesek megtenni ez ügyben.

Nagyon fontos látni azt, hogy a nemzetközi piaci és politikai folyamatok nem minden esetben esnek egybe Magyarország nemzeti érdekeivel. Különösképpen lényeges kérdés az, hogy egy földgáz biztonsági tároló a lakossági egyetemes szolgáltatás és az intézményi ellátási kör számára nehéz időszakban is biztosítja a biztonságos földgázvételezést. Alapvetően az - ahogy az elhangzott a hozzászólásokban is -, hogy ha nem baráti politikai vagy piaci szereplő érkezik a jelenlegi tulajdonos helyébe, az már jelenthet nemzetbiztonsági és ellátásbiztonsági kockázatot is, mint ahogy jelentett a MOL részvényeinek a megvásárlása és továbbértékesítése esetében is.

(19.40)

Az LMP-s képviselőtársam jelezte, hogy ők a szabályozásban hisznek. Nagyon helyes. Nagyon fontos az, hogy minden közszolgáltatás regulációja jogszabályi háttérrel alátámasztva, a regulátor hatóság tekintélyével és szakmai felkészültségével megerősítve történjen, ugyanakkor vannak olyan kritikus infrastruktúra-elemek, ahol a nemzeti, állami tulajdon megléte is fontos, és ez a két szabályozó erő tudja egymást kiegészíteni az ellátás biztonságának erősítése érdekében.

Kovács képviselő úr sorolta azt, hogy az energetika területén milyen beruházások maradtak el vélekedése szerint, illetve milyen erőműveket - tegyük hozzá, hogy elavult erőműveket - vontak ki az energiatermelés, villamosenergia-termelés kötelékéből. Ugyanakkor szemérmesen elhallgatta azt, hogy az elmúlt években folytatódott a határkeresztező kapacitások kiépítése mind a földgázellátás, mind pedig a villamosenergia-ellátás területén, amely egy közép-európai, megint csak az ellátásbiztonságot növelő hálózati kapcsolatrendszernek a kialakítását teszi lehetővé. A mai nap is folyik a szlovák és magyar határkeresztező kapacitás kialakítása, kiépítése a földgázellátás területén, amely egy teljesen új ellátási folyosót tud közép-európai léptékben kialakítani.

Nem beszélt arról sem, hogy a kimenő erőművek mellett modern erőművek is bejöttek Ajkán, Gönyűn, Százhalombattán. Arról sem beszélt, hogy a hazai villanytőzsde immáron regionális platform szintjére emelkedett, és egy közép-európai piaci együttműködés lehetőségét biztosítja, és hasonlóképpen indulhat el január elsejétől a nemzeti gáztőzsde, amely megint csak egy nemzeti tulajdonban lévő energetikai társasághoz kötődik, és nem más országok gazdasági szereplői által létrehozott gáztőzsdével kell szembenéznünk és együttműködnünk a jövőben.

Arról is érdemes beszélni, hogy a jövőbeni fejlesztések előkészítése érdekében a kormány jelenleg szakmai párbeszédet folytat piaci szereplőkkel és szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy az egy évvel ezelőtt elfogadott nemzeti energiastratégia mögé odaállhassanak azok a cselekvési tervek, amelyek az erőműfejlesztés, a távhőfejlesztés, valamint az ásványvagyon-készletezés és -hasznosítás területén fogják kijelölni a kormány számára azokat a gyakorlati feladatokat, amelyeket az elkövetkezendő években meg kell valósítania.

Nagyon fontos az is, hogy élvezzük a magyar nyelv szépségét és a magyar nyelv plasztikusságát, ahogy kifejezi a dolgok lényegét. Itt a vita kormánypárti-ellenzéki, illetve ellenzéki és ellenzéki képviselők között talán leginkább a globális és a lokális szempontok alapján értelmezhető. Ugye, a globális helytelent jelent, a lokális meg helyeset jelent. Ez az előterjesztés egy helyes előterjesztés, az önök nem lokális, hanem globális nézőpontja és szellemisége pedig a mi szempontunkból helytelen.

A nemzeti érdekeket igenis szabályozási és tulajdonosi szempontok alapján is érvényesíteni kell az olyan kritikus infrastruktúra esetén, amiből csak egy van, egy biztonsági földgáztározó. Ha ez a biztonsági földgáztározó nem baráti kézbe kerülne egy esetleges értékesítés, tranzakció keretében, akkor legyen meg a magyar állam lehetősége arra, hogy a közjó, az ellátásbiztonság szavatolása érdekében igenis be tudjon lépni tulajdonosként a biztonsági földgáztározó birtoklásába, és mondhassa azt meg, hogy azt a biztonsági földgáztározót milyen szempontok alapján és ki üzemeltesse.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm a képviselő úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/8879. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben.




Felszólalások:   240   240-284   284-332      Ülésnap adatai