Készült: 2021.05.10.08:51:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

201. ülésnap (2012.06.12.),  13-65. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:49:28


Felszólalások:   11-12   13-65   65-149      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/7416. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Fónagy János úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

(9.30)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat öt, közlekedési szempontból meghatározó jelentőséggel bíró jogszabályt módosít.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása egyebek mellett a külföldi rendszámú gépjárművek magyarországi használatára vonatkozó szabályok átalakítását tartalmazza. A módosítás eredményeként a külföldi rendszámú gépjárműveket a jelenlegi 1 nap helyett a jövőben 6 hónapon belül összességében 30 napig lehet belföldön használni. Ezzel a szabályozási megoldással rugalmassá tehető a szívességi alapon működő járműhasználat, úgy, hogy ezzel egyidejűleg a továbbiakban is biztosított lesz az ellenőrizhetőség.

Egyszerűsödik a jogszerű használat igazolására alkalmas eszközök köre is. Ennek köszönhetően csökkenthetőek azok a terhek, amelyek a jelenlegi szabályozásból fakadóan terhelik a jogkövető állampolgárokat. A törvénymódosítás a gépjármű üzembentartói körének meghatározását is pontosítja, lehetségessé válik a hazai és a tartózkodási hely szerinti ország jogszabályi előírásainak egyidejű megtartása is.

A közlekedés biztonságának növelését szolgálja az a 2012. január 1-jétől már hatályba lépett új rendelkezés, amely szerint a túlsúlydíj és az úthasználati díj ellenőrzésére a közutak kezelői is jogosultak. E gyakorlat általánossá válásával, azaz az ellenőrzést végzők körének bővülésével indokolt, hogy az arra jogosultak ebbéli tevékenységüket egyöntetű elvek mentén, egységes szakmai színvonalon végezzék, ami az egyhangú szakmai feltételek megállapításával és az ellenőrzésre jogosultak nyilvántartásba vételével oldható meg.

A közutak biztonságos forgalmi rendjének kialakítása a közutak kezelőinek a feladata. Az utóbbi években megváltozott klimatikus viszonyok, a hirtelen érkező lehűlések és a gyakran rövid idő alatt lehulló jelentős mennyiségű csapadék többször nehéz feladat elé állította a közútkezelőket. Külföldi példák azt mutatják, hogy bizonyos gépjárműcsoportok, elsősorban kamionok pihenőhelyre terelése megoldást jelenthet rendkívüli időjárási körülmények esetén a fenntartást és a mentés ellehetetlenítő forgalmi dugók elkerülésére. A közútkezelőknek az időjáráson túl az elakadt gépjárművek okozta útakadályokkal is meg kell birkózniuk, az autópályák leállósávján veszteglő műszaki hibás gépjárművek eltávolítására azonban a jelenlegi szabályozás szerint nem rendelkeznek a szükséges jogosultsággal. A javaslat az ilyen és ehhez hasonló esetek megelőzésére, kezelésére tartalmaz részletszabályokat.

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és a fejlesztéséről szóló törvény módosítása elsősorban hazánk, de az Európai Unió szempontjából is jelentős gyorsforgalmi közúthálózati fejlesztések meghatározását aktualizálja, tekintettel arra, hogy a törvény 2003. évi elfogadása óta a beruházások egy része már megvalósult.

A javaslat módosítani kívánja a vasúti közlekedésről szóló törvényt is. A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági ellenőrzések költségeit, felügyeleti hatósági díj formájában, az ellenőrzött vasúti társaságok fedezik. A felügyeleti díj alapjául szolgáló törvényi szabályozás megteremtése érdekében szükséges a vasúti közlekedésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása is. A jogharmonizációs célú módosítás által a közösségi vasutak biztonságáról szóló uniós irányelv egyes rendelkezéseit ülteti át a magyar jogszabályba.

A rendelkezések mielőbbi átvezetését indokolja, hogy az Európai Bizottság megkeresésére a vasúti törvény módosítására már kötelezettséget vállaltunk. Az európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a bizottsági határozat a tagállamok számára kötelezővé teszi olyan nemzeti referenciadokumentumok elkészítését, amelyek a vasúti közlekedésben részt vevők számára egybefoglaltan tartalmazzák a vasúti járművek üzembe helyezését és üzemeltetését meghatározó magyar jogszabályokat és egyéb szabályozásokat. Kötelező olyan hatóság kijelölése is, amely ezeket a dokumentumokat jóváhagyja, illetve módosításukat ellenőrzi.

Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság rendelete kötelezően előírja olyan szervezet kijelölését, amely a tehervagonok karbantartásáért felelős vállalkozás tanúsítását végzi. A törvényjavaslat mind a referenciadokumentum elkészítése, mind a tehervagonok karbantartásáért felelős vállalkozások tanúsítása vonatkozásában a közlekedési hatóságot jelöli ki a feladat elvégzésére.

A vasúti közlekedésről szóló törvény hatálybalépése óta eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy a működési engedély kiadásának egyik feltétele, a pénzügyi alkalmasság évente történő igazolása, jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet jelent mind az engedélyek jogosultjai, mind a vasúti igazgatási szerv számára. A jövőben a pénzügyi alkalmasság igazolása csak az országos személyszállítási és árutovábbítási működési engedélyek esetén lesz kötelező, így a módosítás hatására csökkennek az adminisztratív és pénzügyi terhek is.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva: az önök elé terjesztett törvényjavaslat egyrészt eleget tesz egyes európai uniós jogharmonizációs elvárásoknak, másrészt számos olyan részletszabályt is tartalmaz, amelynek végrehajtása szakmapolitikai szempontból indokolt. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd a vitát követően a kormány szándékait támogatni és a javaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a türelmüket, elnök úr, köszönöm az időt. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a gazdasági és informatikai bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Manninger Jenőnek, a bizottság előadójának.

MANNINGER JENŐ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és általános vitára többségében alkalmasnak találta.

Megállapítható volt a bizottsági ülésen az ismertetés alapján, hogy a közlekedés több területére kitérő törvénymódosítások szükségesek, részben az uniós jogharmonizációt követően, részben pedig az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően. Így, ahogy ismertetésre került, mindenképpen apró lépések ezek, de a gyakorlati alkalmazásban jelentősek például a gépjárművek rendszámával kapcsolatos pontosítások, a közszolgálatban dolgozók gépjárműhasználatának pontosítása, illetve annak pontosítása, hogy mit nevezünk annak, hogyha valaki külföldi rendszámot használ, és Magyarországon használja a gépkocsit, ezt milyen feltételekkel teheti meg. Azt gondolom, ezek fontos kérdések.

Csakúgy pontosításra kerülnek a gyorsforgalmi utak tervezésével kapcsolatos eljárások is. A gyorsforgalmi utak tervezésével kapcsolatos táblázat tartalmazza azokat a gyorsforgalmi utakat, amelyeket a különleges eljárásoknak és az előkészítésnek megfelelően tartalmaznia kell. Erről a kormány ötévente dönthet.

Ezenkívül szabályozni fogja a közúti reklámtáblákat az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, kül- és belterületen, rugalmasabban és pontosabban, az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Vasúti területen elsősorban jogharmonizációs kérdéseket szabályoz. És elhangzott az is, miszerint egyes vélemények szerint az önkormányzatok többletfeladatokat kapnak.

(9.40)

Ezt a kormány képviselője szerint nem indokolja semmi, tehát igazából a törvénytervezet csak pontosítja azokat a feladatokat, amelyeket eddig is az önkormányzatoknak el kellett látni, tehát többletterheket nem ró rájuk.

A közúti ellenőrzéssel és a közúti díjszedéssel kapcsolatosan szintén a gyakorlatnak megfelelően pontosítani kell a közúti ellenőrzést végző személyek feladat- és hatáskörét, itt is előrelépést jelent a törvénytervezet, ezért többségében a bizottság elfogadásra javasolta. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottság kisebbségi véleményét Kovács Tibor képviselő úr ismerteti.

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a napirendi pontnak a bizottsági vitájára is az volt a jellemző, ami már általánossá vált tapasztalataim szerint az Országgyűlésben: nagy jelentőségű törvényjavaslatok tárgyalása esetén sincs érdemben bizottsági vita, ugyanis néhány ellenzéki megjegyzéstől eltekintve a kormánypárti képviselők érdemben nem szólnak hozzá a javaslatokhoz. Így fordulhat elő az, tisztelt képviselőtársaim, hogy rendre, most már menetrendszerűen találkozunk olyan törvényjavaslatokkal, amelyeket néhány hónappal ezelőtt fogadott el az Országgyűlés.

Akkor ugyanúgy viszonyultak a kormánypárti képviselők ezekhez a javaslatokhoz, mint ahogy ehhez is például, hogy lényegében nem tudják, hogy mi van a javaslatban, így aztán azt mondják, hogy úgy van jól, ahogy van, aztán amikor hazamennek a választókörzetbe, és a polgármesteri hivatalokban vagy az állampolgárok felhívják a figyelmüket arra, hogy miket fogadtak el, akkor néhány hét és hónap elteltével jönnek a módosító javaslatok tömkelegével, esetleg teljes mértékben átírva az egyes törvényeket. Példa erre - a tegnapi bizottsági ülésen ez is a napirenden volt - a víziközmű-szolgáltatásokról szóló jogszabály, amit három-négy hónappal ezelőtt fogadott el a Ház, és most gyakorlatilag egy 30 oldalas új törvényjavaslat formájában került a Ház elé. Ezen törvényjavaslat kapcsán is nyilvánvalóan a kormány képviseletében az államtitkár úr felsorolta azokat az úgymond érdemeit a javaslatnak, amelyekkel nem is nagyon lehet vitatkozni, és amelyeket talán még el is lehet fogadni, nem beszélt azonban azokról a tipikus elemeiről, amelyekkel majd az állampolgárok találkoznak.

Néhány héttel ezelőtt egyes kormánypárti képviselők nagy sajtónyilvánosságot adtak annak, hogy az egyes büntetési tételek nagysága milyen elrugaszkodottá vált, és ezen mindenképpen változtatni kellene, aztán utána nem történt semmi, mondanom sem kell, ebben a kérdéskörben. Itt van előttünk ez a törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat még inkább lehetővé teszi, hogy a közlekedési szabálysértések esetén még nagyobb büntetési tételeket alkalmazzon a kormányzat. Például felvetettük a bizottsági ülésen a többszörös bírságolás lehetőségét a parkolási szabálysértések esetében. Ott a helyettes államtitkár a kormány nevében azt mondta, hogy tévedünk, hiszen ez a javaslat éppen korrigálja ezt a kérdést. Nem így van, tisztelt képviselőtársaim, lehetővé válik a többszörös bírságolás olyan parkolási zónák esetében, ahol adott időre, mondjuk, három órára parkolhat egy időben az autó, továbbra is egy napon belül akár ötször is megbírságolhatják, tehát nem állja meg a helyét az a kommunikáció, ami elhangzott.

Korábban - az államtitkár úr tudja nagyon jól - egyes közlekedésstratégiai kérdésekben az Országgyűlés hatáskörébe tartozott különböző fejlesztési tervek és programok elfogadása. Most a központosítás jegyében gyakorlatilag mindent a kormány hatáskörébe utal ez a törvényjavaslat, semmiről nem fog tudni az Országgyűlés, semmiről nem fog információt kapni, csak azt követően, miután a kormány eldöntött bizonyos fejlesztési projekteket. Ennek az indoklásáról, elfogadásáról semmiféle információja nem lesz még az országgyűlési képviselőknek sem.

Bővül a közlekedési bírságolásnak a lehetősége, és egyes ellenőrzési feladatokat ellátó személyek olyan korlátlan adatkezelési hatáskört kapnak ezen törvények kapcsán, hogy majd akkor fog meglepődni az állampolgár, amikor megállítják őt valamiféle nem rendőri, hanem ellenőrzési hatóságok, és a náluk lévő összes dokumentumtól elkezdve mindent elkérhetnek, és még le is foglalhatják tőlük azokat. Ezt egyszerűen képtelenségnek tartom, hogy egy ilyet ebben a jogszabályban megfogalmazzanak és beletegyenek.

Itt van a külföldi rendszám használatának a kérdése. Nagy dérrel-dúrral hónapokkal ezelőtt bevezette a kormány azt a szabályozást, amiről napok múlva kiderült, hogy alkalmazhatatlan, lehetetlen, most megpróbálják ezt korrigálni, szerintem ez a szabályozási mód sem egyértelmű, rengeteg kiskaput tesz majd lehetővé. Mindezekre tekintettel a bizottság kisebbsége nem tartotta általános vitára alkalmasnak a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Manninger Jenő képviselő úrnak, Fidesz.

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden reagáljak az előttem szólóra, hiszen azt is mondhatnám, hogy az a gyakorlat folytatódik, hogy általában az MSZP képviselőinek érdemi észrevétele nincs, mindig ugyanazt mondják el, bármiről van szó, így igazából nem is alakulhat ki vita, hiszen gyakorlatilag érdemi észrevételt nem tesznek.

A bizottsági ülésen is összesen egy észrevételt tettek a törvényjavaslattal kapcsolatban (Dr. Józsa István: Te meg egyet sem!), miszerint az önkormányzati terhek növekednek - ezt nem tudták akkor sem megindokolni és most sem. Nyilvánvaló, hogy ennek ellenére, úgy gondolom, fontos, hogy ennek a kérdésnek is mögéje nézzünk.

Az pedig, ami itt elhangzott, hogy bizonyos törvényeket módosítani kell, mert a képviselők egy idő után úgy tapasztalják, hogy vannak a törvényeknek olyan hatásai, amelyeket valóban szükséges pontosítani, biztos, hogy így van, de én azt gondolom, hogy ennek egy része rendben is van. Nyilván ha ez túl sok, akkor lehet kritizálni, de egyébként ez a képviselői munka lényege, tehát én örülök annak, hogy a képviselőtársam elismeréssel nyilatkozik a kormánypárti képviselőkről, akik valóban - elvégezve ezt a munkát - igyekeznek a törvényeket, ha kell, pontosítani. Nagyon sok törvényt kellett hozni, így azt gondolom, ez természetes is, és a gyakorlati életben is olyan szabályozások vannak, amelyeknek a pontosítása szükséges.

Nem értem a fölvetést a díjfizetési kötelezettség alól, hiszen ha a képviselőtársam elolvassa a beterjesztett törvénymódosítást, abban eléggé egyértelműen benne van, hogy ugyanazon várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki, tehát azt gondolom, a törvényhozó szándéka egyértelmű. Nyilván lesz mód megvitatni azt, ha úgy gondolják, hogy ez mégsem így van, de egyértelműen le van írva a törvényjavaslat módosításában, tehát azt gondolom, hogy a szándék egyértelmű: egy időben egy pótdíj csak egyszer vethető ki egy várakozási helyen, ez egyértelműen benne van a törvényben. A többi módosítást illetően pedig szintén azt gondolom, hogy olyan módosításokról van szó, amelyekről a gyakorlatban kellett megtapasztalnunk, hogy pontosabban működtek. Nyilvánvaló, hogy például a külföldi rendszámok használatánál egy nagyon bonyolult szabályozásról van szó, és az életszerűségnek kell megfelelni, ezért én úgy gondolom, hogy általában nem megvetendő, ha ebben folyamatos pontosításokra van szükség. Mindezzel együtt én azt javaslom, hogy támogassuk.

Nyilvánvaló, hogy ha vannak apróbb kérdések, amelyeket módosítani kell, akkor erre valók a módosító indítványok. Egyébként meg, ha elolvassa a képviselőtársam a fejlesztési programmal kapcsolatos törvénymódosítást, ott is látható, hogy a kormány a fejlesztési programot csak nagyon alapos társadalmi, szakmai egyeztetés után tudja módosítani, tehát nem igaz az, hogy önmagában titokban bármit módosíthat. Pontosan szabályozva van a törvényben, hogy milyen szakmai egyeztetések után lehet ezt esetleg módosítani, alapvetően pedig a törvényben a melléklet ezt közli, tehát - ellenkezőleg a korábbi évekkel - pontosan látható előre, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyeket a kormány támogat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Józsa István képviselő úr, MSZP.

(9.50)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/7416. számú törvényjavaslat általános vitájában azért azzal az általános bevezetővel szeretném kezdeni, hogy ez is jellemző az önök árnyaltabb - nem azt mondom, hogy a kapkodó, de árnyaltabb -, strukturált törvényalkotására, amikor egy saláta típusú törvénybe, amelynek vannak kétségkívül támogatandó, elfogadható részei, szépen besalátáznak olyan csoportérdeket, olyan lobbiérdeket, olyan, a Fidesz-kormányzathoz kötődő érdekcsoportok számára kedvező dolgokat, aminél azért, hogy azt mondjam, kilóg a lóláb.

Tehát az önmagát legjobban szerető kormány... - mert az Unióban ez a vélemény természetesen a Fidesz-kormányról, hogy önmagát szereti legjobban, az ország annyira nem számít. (Felzúdulás a Fidesz soraiban. - Közbeszólásra:) Lehet majd gombot nyomni, képviselőtársam, meg lehet változtatni a kormányzati politikán. Erre hívnám föl az önök figyelmét, hogy amikor sértve érzik magukat az általam elmondottak által, akkor forduljanak a kormányukhoz, és akkor tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Tehát amit a kormány benyújtott az Országgyűlés elé a közlekedési tárgyú törvények módosításáról, ahogy államtitkár úrtól az imént hallhattuk, hogy a kormány szándéka szerint miként fog a javasolt módosítások eredményeképpen fellendülni Magyarországon a természetjáró és kerékpáros turizmus. Nagyon helyes, ez mindenki által támogatott cél. Azt is hallhattuk, hogy hogyan lesz a közúti közlekedés biztonságosabb - mint közcél - mind a kerékpárosok, mind a többi közlekedő számára; miként fog majd a törvény működését követően mostantól sok-sok kerékpárút épülni - itt volt némi irónia, hogy mi úgy gondoljuk: csak a törvénytől nem fog több kerékpárút épülni sajnos -, illetve az is, hogy milyen komoly gyorsítás válik lehetővé az útépítések előkészítése során. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy a javaslat számos jogharmonizációs kötelezettséget is teljesít, ami természetesen a Jobbik szerint hazaárulás, de én nem akarom eljátszani az ellenzék ellenzékének a szerepét, megcsinálják ők maguk ezt a nemtelen feladatot.

Szakértőinkkel megvizsgáltuk a törvényjavaslatot, és bár az imént elmondott szabályozási célok igen előremutatóak, nemesek és támogatandók, azt állapítottuk meg, hogy a törvényjavaslat valójában nem csak a hangoztatott célokat szolgálja, sőt, ezen célkitűzések tényleges megvalósításáról szól talán a legkevésbé. Míg ugyanis a törvényjavaslatnak az elmondottak szerint a kerékpárosok nagyarányú támogatásáról, a javuló közlekedésbiztonságról, az útépítések felgyorsításáról kellene szólnia, valójában nem szól másról, mint a pénzbeszedés növeléséről, a hatalomkoncentrációról, a hatóságok számára egy öncélú adatbázis-építésről, a kézi vezérelt személyzeti politika és az adminisztrációnak a korrupció lehetőségét is megteremtő bővítéséről; megszínezve mindezt persze néhány valóban indokolt, szakmailag megalapozott rendelkezés előremutató célú beemelésével.

Nem vitatjuk például, hogy szükséges a kerékpáros infrastruktúra bővítése, a kerékpárosok és gyalogosok biztonságának a javítása. Szerintünk azonban pusztán kommunikációs fogás és nem valódi megoldásokat tartalmaz a javaslat, hiszen attól még nem valószínű, hogy több kerékpárút, gyalogút, gyalogos-felállóhely, gyalogoskorlát, biztonságos berendezés, kerékpáros és gyalogos vasúti átjáró létesül, hogy ezt törvény teszi kötelezővé az önkormányzatoknak. Itt jön az, hogy több önkormányzati feladatot ír elő a törvény, viszont ilyen létesítmények akkor fognak épülni, ha az önkormányzatoknak pénze is lesz ezeknek a fejlesztésére. Arra viszont még csak nyilatkozat szintjén sincsen semmi, hogy az önkormányzatoknak mitől, milyen mechanizmus mentén lehetne erre forrást biztosítani. Önök módszeresen lebontják az önkormányzatiságot nemcsak a jogosítványok, hanem a költségvetési lehetőségek oldaláról is.

A kormány úgy képviseli a gyalogosok és kerékpárosok nem vitatott érdekeit, hogy a szükséges forrásokat nem biztosítja mellé, ugyanakkor a felelősséget az önkormányzatokra hárítja át. Ugyancsak nem vitatjuk a téli időszakban jellemző vagy a tilosban veszteglő kamionok által előidézett fokozott balesetveszély kezelésének a fontosságát. Különösen a M0-son, de más forgalmas utakon tapasztaltuk, hogy egy-egy kamion vagy akár csak egyetlen gépjármű meghibásodása, az elhúzódó helyszínelés órákra megbénítja a forgalmat, és több kilométeres dugót eredményez. Tehát ennek a megoldása előremutató, ha a törvény erre lehetőséget ad.

A közúti intézkedésre és ellenőrzésre való feljogosítás jó megoldás lehetne, a javaslatból azonban hiányoznak azok a törvényi garanciák, amelyek megakadályozzák, hogy ezek ne újabb korrupciós csatornákat nyissanak. Aggályos, hogy a közútkezelők által alkalmazható ellenőrök csak a járművek megállítására jogosult egyenruhások számát fogják nagymértékben növelni, és a közlekedésbiztonságot talán kevésbé. Az újdonsült ellenőrök pedig az új szabályok alapján még több mindent ellenőrizhetnek. Még több jogcímen szabhatnak ki bírságot, és még több fejtörést, időveszteséget, nem utolsósorban költséget tudnak okozni a közlekedőknek, a törvény alapján hivatalos vagy a gyakorlat alapján kevésbé hivatalos módon.

Tehát nagyon fontos, hogy milyen rendelkezések fogják követni ezt a törvényt, mert egy jó cél utána a visszájára fordulhat át, ha még több egyenruhás, még több ellenőrzésre jogosult személy fog nyüzsögni az utakon, nem biztos, hogy azt fogják tenni, hogy a lehető leggyorsabban eltávolítsák az akadályt; lehet, hogy több megállítással még több forgalmi dugót okoznak.

Az ellenőrök kiválasztásának és alkalmassági vizsgáztatásának szempontjai emellett teljesen láthatatlanok még most, és a kézi vezérlésre is alkalmasak lehetnek. Kockázatos az, hogy hamarosan úgymond lojális, a kormány számára lojális közúti ellenőrökkel lehet tele Magyarország gyorsforgalmi úthálózata. A miniszterelnök személyes hadseregét jelentő Terrorelhárítási Központ után most a közlekedési tárca is kiépíthet magának egy közúti ellenőrökből álló ellenőrzési csapatot, úgyhogy teljesen birtokba vehetik az országot. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Nem rémálom ez, kérem, nézzék meg a saját törvényeiket, hogy mire adnak garanciát, mire nem, és mit csinálnak. Ez az árnyékhatalom kiépítésének újabb lehetőségét biztosíthatja önöknek. Nagyon remélem, hogy nem fognak ezzel élni.

A burkolt vagy alig burkolt pénzbeszedés igényét mutatja az is, hogy a javaslat alapján bővül a közlekedési bírságolás lehetősége. Törvénybe kerül, hogy parkolási ügyekben egyetlen napon többször is lehessen büntetni. Míg most azt tartalmazza a törvény, hogy egy parkolóhelyen egy gépjárművet csak egy büntetési tétellel lehet illetni, ezt a korlátot, ezt az eléggé egyértelmű és kezelhető korlátot a törvény feloldja, és kevéssé kezelhető. Azon fog múlni, hogy milyen gyorsan veszi észre, vagy hányszor jár arra az ellenőr, hogy hányszor bünteti meg a szerencsétlent? Még több ellenőr fogja vizsgálni még szélesebb körben, hogy miért lehetne esetleg még némi bírságot kiszabni.

Egészen veszélyesnek látjuk, hogy egymillió forintig terjedő bírsággal lehet hamarosan sújtani a műszaki vizsgaállomásokat. Mi alapján? Mert ha tényleg az a célja ennek, hogy ha nincs rend egy műszaki vizsgaállomáson, kapnak egy nagy bírságot, és utána kapnak időt arra, hogy rendbe hozzák a dolgaikat, az egy normális folyamat. De ha nincs megfelelő korrekciós pályával ellátva ez a bírságolás, akkor csak arra megy, hogy a szerencsétlenre addig nyomni az egymillió forintokat, amíg tönkre nem megy.

(10.00)

Ugyanezt a célt látjuk a vasúti piacfelügyeleti díj kormány által javasolt módon történő bevezetésében is. Önmagában azzal semmi gond nem lenne, hogy a hatóság ellenőrzési feladatai kapcsán felmerült költségeket - ami az ellenőrzési feladathoz közvetlenül kapcsolódik - a piaci szereplők megfizessék. Ez a javaslat azonban nem ezt mondja. Azt mondja, hogy a milliós felügyeleti díjat minden egyes esetben - a vasútüzemet egyáltalán nem érintő cégjogi változás esetében történő módosításkor is - meg kell fizetni. Tehát differenciálatlanul nem tesz különbséget a hatósági ellenőrzési feladatok kapcsán beszedendő jelentős díjak között, ami indokolt, és aközött, amivel a hatóságnak semmi dolga nincs, csak le kell adminisztrálni, például ha a cégbíróság egy igazgatósági tag személyének változása miatt egy módosítást bejegyez. Tehát nem ugyanaz a feladat, a díj mégis magas. Úgy gondoljuk, hogy ez ellenőrizetlen pénzbeszedési lehetőséget biztosít a hatóságok számára.

A törvényjavaslat lényegesen csökkenti a közlekedési kormányzat országgyűlési kontrollját és átláthatóságát, továbberősíti a hatalomkoncentrációt. Új eljárási szabályok kerülnek bevezetésre az országos közúthálózat tervezésével és fejlesztésével kapcsolatban. A gyorsforgalmi és főúthálózat nagy távú tervének elfogadásával és az ütemezés, rangsorolás meghatározásával kapcsolatos új rendelkezések azonban csak a kormány centralizált hatalmát erősítik az Országgyűlés érdemi ellenőrző szerepének kiiktatásával. Ezt nem tartjuk jó iránynak.

Fidesz közeli lobbisták által diktált, esetenként közvetlenül általuk megírt törvényjavaslatokból már jó párat láthattunk az elmúlt évben. Most csak a Lázár János által benyújtott és közvetlenül a dohánylobbi gépén készült törvényjavaslatra gondolok, amiről már német szaklapok is szót emeltek, hogy kirívó példája a lobbik által történt törvényírásnak. (Halász János: Most melyik törvényjavaslatról beszélsz?) Ebben a javaslatban épp az autógyártói és autókereskedői lobbiérdekeket fedezhetjük fel, ez persze érthető, hiszen a közelmúltban létesültek új autógyárak Magyarországon. Csak nem arról van szó, hogy a jogi környezettel valamilyen módon támogatni szeretné őket a kormány? A javaslat a hatóság jogköreit szűkíti a belföldi autógyárak javára, emellett olyan kötelezettségeket ír elő a hatóság számára, ami feltehetőleg komoly anyagi terhet is fog jelenteni a hatóságnak.

A jelen törvényjavaslat teremtené meg a kormány felhatalmazását - ez egy új terület - a taxis személyszállítás feltételeinek szabályozására. Vannak olyan hírek, hogy ezt is hasonló lobbiérdekek vezetik, mint más részeit ennek a törvénynek. Ez majd látható lesz, ha megjelenik a rendelet. Az azonban már most látszik, hogy a törvényi garanciák itt is hiányosak, azt csinálhat a kormány a taxisokkal, ami akar, ez pedig nem jó. Legalább az egyeztetés mechanizmusait elő kellene írni.

Tizenöt perc áll rendelkezésemre?

ELNÖK: Igen.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Egyszer? Vagy többször?

ELNÖK: Tizenöt perc plusz egy.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Akkor majd folytatni fogom.

ELNÖK: Ennyi áll rendelkezésére, képviselő úr.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Nem kedvező változás, hogy a piaci viszonyokba történő durva kormányzati beavatkozásra tesznek lehetőséget a reklámkihelyezések. Mint tudjuk, ez Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozik, aki Orbán Viktor jó barátja, és ezáltal a koncessziós jogokat úgy alakítják, hogy az az összefonódások számára legyen kedvező. Hasonlóan kritizáljuk a bírságnyilvántartást és azt a közigazgatási eljárást, amely egy adatbázis-építést tesz lehetővé.

Összefoglalva: a nemes célok ellenére nem támogatjuk ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra adom meg a szót Göndör István képviselő úrnak.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak azért nyomtam ilyen gyorsan kétpercest, mert az, amit Manninger képviselő úr mondott, tökéletesen alátámasztotta Kovács Tibornak azt az állítását, hogy a kormánypárti képviselők nagyon sokszor el sem olvassák az előterjesztéseket. Tisztelt Manninger Képviselő Úr! Önnek csak az 5. oldal tetejéig, a 8. §-ig kellett volna eljutnia ebben a törvényjavaslatban, és abban a pillanatban tudná, hogy az, amit mond, nem felel meg a valóságnak. De lehet, hogy ez tökéletesen beleillik abba, amit az önök miniszterelnöke mondott: ne azt nézzétek, amit mondok, hanem amit teszek. Az, hogy nem kell bírságot fizetni, nagyon jól hangzik a televízió és a rádió nyilvánossága előtt, de ha az utolsó sort is elolvassa, láthatja: kivéve, ha a várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett. Hiszem, hogy ön ugyanúgy tudja, mint én, ha a fővárosban valaki körbemegy, mindenütt két-három órás időtartamra lehet parkolni. Tehát tökéletesen megfelel a valóságnak az, amit Kovács Tibor mondott, hogy egy adott helyen egy nap alatt egy gépkocsit többször - ahányszor a három órája letelik, annyiszor - meg lehet bírságolni. Ez van a 8. §-ban, képviselő úr!

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Kovács Tibor MSZP-s képviselő úrnak.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jellemzi a helyzetet, tisztelt képviselőtársaim - és kérem a kormánypárti képviselőket, hogy ne hördüljenek fel, ha a tényeket emlegetjük -, hogy a kormánypárt vezérszónoka egy ilyen fontos törvényjavaslat kapcsán odáig jut el, hogy a kisebbségi vélemény megfogalmazóját kritizálja néhány percben. Ez a kormánypárti képviselők és a frakció véleménye erről a törvényjavaslatról.

Képviselő úr ráadásul a tekintetben sem mond igazat - mert Göndör képviselő úr elmondta, hogy mire utaltam a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor -, az sem állja meg a helyét, hogy az önkormányzatok feladatai ne növekednének, és az ehhez szükséges forrásokat nyilvánvalóan nem biztosítja a kormány. Tessék elolvasni a 2. § bekezdéseit, ami leírja, az önkormányzatok kötelezettsége az, hogy gondoskodjanak a közúti és vasúti átjárók biztonságáról, az átjárók megvilágításáról és a hasonló, biztonságot szolgáló létesítményekről. Ez köztudottan hatalmas pénzbe kerül. Korábban nem volt egyértelműen így szabályozva, hogy ez az önkormányzat feladata, hanem a vasúttársaság feladata volt a közúti átkelőhelyek biztonságának a biztosítása. Ha most ez megfordul, és az önkormányzatok feladatává válik, nem tudom, hogy az önkormányzatok honnan fognak ehhez forrásokat biztosítani.

A későbbiekben Józsa képviselő úr is emlegetett itt néhány fontos momentumot. Én kiragadnám azt - s a későbbiekben majd beszélnék róla -, hogy a reklámkorlátozás a közutak mentén kinek az érdekeit szolgálta a korábban elfogadott jogszabályban, illetve a mostani módosítás kapcsán is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kettő percre Józsa István képviselő urat illeti a szó.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látjuk, hogy a jogbiztonság falán újabb rést üt és manipulálásra tesz lehetőséget a koncessziók rendelettel történő korlátozása. Úgy gondoljuk, hogy a piaci folyamatokba megengedhetetlen az a manipulatív beavatkozás, hogy miniszteri rendelettel lehessen korlátozni egy koncessziós társaság díjszedési jogosultságát, akkor is, ha az érvényes koncessziós szerződésen alapul. Ez a jogbiztonságot sérti. Ezáltal lehetővé válik az útépítésben részt vevő koncesszorok utólagos ellehetetlenítése, ennek következtében felmerül a kérdés, hogy ki fog vállalni bármiféle útépítési koncessziót Magyarországon.

Hasonlóan nem megengedhető eszközök alkalmazásához vezethetnek a módosuló közműkiváltással és -fejlesztéssel kapcsolatos szabályok, amelyek alapján teljesen kiszámíthatatlanná válik a helyzet, kiszolgáltatottá válnak a közműszolgáltatók az állami építtetővel szemben.

(10.10)

Tehát ezek a módosítások mind arra utalnak, hogy teremtenek egy bizonytalan jogi környezetet, hogy koncesszióra csak azok fognak pályázni - mondjuk, a Közgép, a Nyerges Zsolt-féle, Simicska-féle társulat -, akik biztosak abban, hogy a kormányzati kapcsolataik révén nem fognak olyan későbbi módosulást elszenvedni, vagy a törvény lehetővé teszi a módosítást pozitív irányba is, lehet, hogy pont ezáltal fognak extrapénzeket kapni. Tehát a jogbiztonság itt ki van kerülve, aki járatlan piaci szereplő, nem csókos, az nem fog elindulni, mert bizonytalan pályára léphet, a csókosokat viszont extrapénzekkel lehet táplálni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő kétperces Manninger Jenő, fideszes képviselő. (Ékes József: Leírták a csókosokat.)

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Igen. Gondolom, tisztelt elnök úr, hogy csak röviden reagálnék, mert úgy láttam, hogy ilyen felolvasási gyakorlat történik az MSZP-ben, de mégis, miután megemlítették konkrétan a 8. §-t, amelyet állítólag nem olvastam el - holott fölolvastam, hogy ne legyen vita -, valóban vitatható az, arról kétségtelenül szakmai vitát rendezni, hogy mikor lehet kivetni a pótdíjakat, egyértelműen így van, hogy egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki. (Kovács Tibor közbeszólása.) Azt gondolom, hogy ezt mondtam. Azt, hogy ha valaki túllépi a megadott időtartamot, szakmailag lehet vitatni, általában ez bevett gyakorlat a szakmában, tehát ha négy órát lehet egy helyen parkolni, mert a parkolási díjat nem csak a díjbeszedés miatt szabják ki, hanem azért, hogy a gépjárművek forogjanak, akkor valóban - mint általában a világ legtöbb helyén - újra megbüntethető. Ez kétségtelen, ez szakmai vita kérdése, de egy cselekedetért, tehát ha valaki elfelejt, mondjuk, jegyet venni egy helyen, akkor azon a naptári napon belül ott nem büntethető meg többször. Azt gondolom, azt meg mindenki meg tudja jegyezni, hogy hány óráig szabad parkolni egy adott helyen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Nyitrai Zsolt képviselő úr, Fidesz.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! (Nem szól a mikrofonja.)

ELNÖK: Államtitkár úr, a helyén van a kártyája? (Továbbra sem szól a mikrofon.) Próbáljuk meg újra!

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Így sem lehet hallani?

ELNÖK: Nem. Mindjárt kap egy mikrofont. (Álló mikrofont helyeznek Nyitrai Zsolt elé.) Kérem az órát visszaállítani! Köszönöm szépen, öné a szó.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is engedjék meg nekem, hogy két rövid reakcióval kezdjem. Az egyik egy reakció Józsa képviselőtársamra, Józsa úrra. Ön azt említette, hogy az Európai Unióban, az Európai Közösségben van egy olyan vélemény, hogy létezik olyan magyar ember, akinek saját maga a fontos, nem pedig az országa. (Dr. Józsa István: Kormány.) Tisztelt képviselő úr, én mindig örülök, hogyha ön itt a parlamentben szóba hozza a párttársát, Göncz Kingát.

Egy másik reakcióm Kovács Tibor képviselő úr irányába történne. Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy kormánypárti képviselők nem szólnak hozzá az ilyen típusú előterjesztésekhez. Szeretném jelezni, hogy azért lassan itt egálban vagyunk, hiszen több kormánypárti képviselő is hozzászólt ez idáig a törvényjavaslat vitájához, úgyhogy ez az állítása önnek nem igazából fedi a valóságot.

Az előttünk lévő törvényjavaslat öt jogszabályt tervez módosítani, és ennek az indoka egyrészt európai uniós jogharmonizáció, másrészt pedig olyan praktikus módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat, amelyik mindenképpen meg tudja könnyíteni az életet. Szintén itt, ezen a ponton reagálnék Kovács Tibor úrra: igen, ebben a kormányban megvan az a szándék, hogy ha van egy olyan szabályozás, amelyik mondjuk, az elmúlt időszak tapasztalata alapján módosításra szorul, mert az praktikusabbá teheti a működést, akkor ez a kormányzat nem rest megtenni ezt a típusú módosítást, ellentétben az önök korábbi kormányzatával.

Négy fontos elemét szeretném kiemelni ennek a törvényjavaslatnak, ami most előttünk fekszik. Egyrészt ez a módosítás lehetőséget ad arra, hogy például külföldi rendszámú járművek hazai üzemben tartását, használatát szabályozó korábbi rendelkezést módosítsa, méghozzá olyan módon, hogy a külföldi rendszámú gépjárművek használatára vonatkozó szabályozás végrehajtási tapasztalatai alapján a magyar rendszám kiváltásának kötelezettségét egyértelműen a magyarországi szokásos tartózkodási helyhez tervezi kötni. Vagyis azon személyek, akik igazoltan életvitelszerűen, 184 napot meghaladóan külföldön tartózkodnak az év során, jogszerűen üzemeltethetik gépkocsijukat a külföldi tartózkodási helyük szerinti ország rendszámával. Természetesen ebbe a körbe tartoznak a tartós külszolgálatot teljesítők, valamint a külhoni magyarsághoz tartozó olyan személyek, akik Magyarországon lakóhelyet szereznek, és kötődésük miatt rendszeresen hazalátogatnak, hazánkba látogatnak.

Fontos momentuma a törvényjavaslatnak az is, hogy lehetőséget enged majd a jövőben arra, hogy a tehergépjármű-forgalmat korlátozzuk, a rendkívüli időjárási körülményekre tekintettel, illetve balesetveszélyt okozó helyzetekben a gyorsforgalmi út szélén veszteglő gépjárműveket el lehesse szállítani.

Azt is fontos előrelépésnek tartom, hogy a közúti jelzésekkel kapcsolatban korábban született egy ígéret a tekintetben, hogy korábban miniszteri rendeleti szinten az önkormányzatok képviselő-testületeire rótt feladatokat törvényi szinten állapítsuk meg újra, ez szintén része az előttünk fekvő szabályozási javaslatnak.

Államtitkár úr is említette az expozéjában, hogy a vasúti közlekedésről szóló törvényt is módosítani kívánja ez a tervezet. Amit itt fontosnak tartok, az az, hogy itt a működési engedély kiadása tekintetében korábban feltétel volt az, hogy a pénzügyi alkalmasságot évente kelljen igazolni, és ez a tapasztalatok alapján jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet jelentett mind az engedélyek jogosultjai, mind pedig a vasúti igazgatási szervek számára. Ez a szabályozás, amit terveink és reményeink szerint el fog fogadni a parlament, a vasúti igazgatási szervek adminisztratív és pénzügyi terheit is csökkenti.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Továbbra is szeretném Manninger képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a 8. § második mondata úgy szól, hogy kivéve, ha meghatározott ideig parkolhat valaki egy helyen. Tehát, ha Budapesten egy parkolási zónában reggel 8 órától 18 óráig lehet parkolni, és egy parkolás alkalmával maximum két órát tartózkodhat ott az autó, akkor igenis ötször két órát, tehát akár ötször is megbüntethetik a parkolót. Ezt tartalmazza a törvényjavaslat.

Amit Nyitrai képviselő úr elmondott, valószínűleg pontatlanul fogalmaztam. Én arra utaltam, tisztelt képviselő úr, hogy önök menetrend szerint az elmúlt két évben úgy nyújtanak be nagy terjedelmű törvényjavaslatokat, hogy szombaton délután vagy vasárnap délután nyújtják be a parlamentnek, és már hétfőn elkezdődik az általános vitája. Ebből következően olyan selejtes törvények sorozatát fogadják el, amely törvényeket aztán utána egy-két hónapon belül, amikor kiderül ezek selejtes, alkalmazhatatlan volta - szeretnék utalni itt, ebben a törvényben is a külföldi rendszámú járművek használatára vonatkozó szabályozásra, ennek tekintetében is -, már most kénytelenek javítani a korábban elfogadott szabályozást. Mert egyszerűen nem volt idő arra, hogy megfelelő módon áttekintse a törvényhozás, a parlament, a parlamenti képviselők a benyújtott törvényjavaslatokat, és kapkodó módon, kritikátlanul fogadják el önök, kormánypárti képviselők ezeket a szabályokat, és itt kell újra és újra javítanunk, mint ahogy most, ebben az esetben is megtörténik.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő felszólaló Bödecs Barna képviselő úr, Jobbik.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvény több törvényt módosít, és ilyen értelemben ugyan egy szakterülethez tartozik, de elég komplex változtatást jelent.

Előzetesen azt szeretném kérni elnök úrtól, hogy tekintettel a napirend változására és arra, hogy ez a napirendi pont négy órával előrejött a mai napon, a módosító indítványok benyújtására az ülésnap végéig legyen lehetőség, és ne az általános vita lezárásáig.

(10.20)

Szeretném akkor ismertetni azt, hogy a benyújtott törvényjavaslat egyes pontjaival kapcsolatban milyen véleményt fogalmaztunk meg. A törvényjavaslat szabályozza az autóközlekedésen túlmenően a közúton egyéb közlekedők számára a biztonságos közlekedési feltételeket, ezzel maximálisan egyet tudunk érteni, hiszen ott, ahol járda hiányában például a gyalogosközlekedés vagy ott, ahol az elkülönített kerékpáros közlekedés feltételei nem biztosítottak, a magyar jogszabályok számos hiányosságot tartalmaznak, ezzel maximálisan egyet tudunk érteni.

A törvényjavaslat 2. §-ában a helyi önkormányzat feladatául szabja ezzel a gyalogos- és kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos műszaki létesítmények kiépítését, így például a gyalogos-átkelőhelyek megvilágítását a település belterületén a gyalogos-átkelőhelyekhez vezető járdák, gyalogutak, kerékpárutak kiépítését és fenntartását, végül pedig a település belterületén lévő vasúti gyalogos- és kerékpáros átkelőhelyek létesítését és fenntartását.

Ezzel kapcsolatban van egy műszaki aggályunk, illetve van egy finanszírozási aggályunk. Nem látjuk pontosan annak forrását, hogy a helyi önkormányzatok ezen hiányzó műszaki létesítmények kiépítését és fenntartását milyen forrásokból fogják biztosítani, amellett, hogy ezek kiépítésével és fenntartásának szükségességével messzemenőleg egyetértünk.

A másik, ami a problémánk a törvénymódosítással kapcsolatban, hogy azt sem látjuk, hogy ott, ahol ezek a létesítmények teljes mértékben hiányoznak és kiépítésüknek adott esetben műszaki akadályai is vannak, ott a helyi önkormányzatok mikor, milyen határidővel és milyen forrásokból fogják ezt megoldani. Gondoljunk például olyan esetre, ahol mondjuk, egy vasúti átjáró egy töltésen helyezkedik el, és jelenleg kizárólag egy közút vezet át rajta, tehát sem kerékpáros, sem gyalogosátkelő nem létezik, és az adott nyomvonalon ki sem építhető. Adott esetben igen komoly műszaki kiépítésre és igen komoly beruházásra van szükség ahhoz, hogy a törvénynek való megfelelést biztosítani lehessen. Őszintén szólva, ennek sem a forrását, sem a határidejét nem látjuk.

A törvényjavaslat 4. §-a és folyományai a közúthálózat - gyorsforgalmi és főúthálózat - fejlesztési tervét, távlati szerkezetét határozza meg és az ezzel kapcsolatos koncepciók, a célállapot kidolgozását. Ezzel maximálisan egyet tudunk érteni, és tényleg fontosnak tartjuk azt, hogy ilyen tervek létesüljenek, és ezek rendszeresen aktualizálásra kerüljenek.

Ugyanakkor azt a fajta hálózatos szemlélet hiányát látjuk ebben az előterjesztésben, ami abban nyilvánul meg, hogy nem biztos, hogy az ilyen elkülönült tervek pontos kapcsolódási pontokat fognak mutatni a teljes hálózathoz képest, tehát előfordulhat a jövőben is olyan jellegű fejlesztés, amelynek kialakításánál a meglévő hálózati elemek kapcsolódása, annak kapcsolódási pontjai nem teljeskörűen szabályozottak, illetőleg a más hálózatokkal való harmónia biztosítását sem látjuk ebből, tehát például a kötött pályás hálózatokkal való harmonizált fejlesztés igényét és szükségességét.

Az 5. § szabályozza a reklámkérdést, a reklámtáblák elhelyezésének kérdését. Nagyon érdekes az, hogy ennél a szabályozásnál egyfajta általánosságot vélünk felfedezni, amelynek alkalmazása adott esetben problémás lehet, mert míg a belterületen elég alaposan szabályozza a reklámcélú berendezések elhelyezésének körülményeit, addig a külterület esetében, lakott területen kívüli szakaszok esetében bár úgy tűnik, hogy egyértelmű tilalmat vezet be a szabályozás, és úgy mondja, hogy a közút lakott területen kívüli szakasza mellett tilos elhelyezni az úttesten közlekedők figyelmének elterelésére alkalmas reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb ilyen célú berendezést, ugyanakkor nem határozza meg a javaslat azt, hogy mit jelent a "lakott területen kívüli szakasz mellett" szófordulat. Tehát mondjuk, 50 méterre vagy 100 méterre el lehet ilyet helyezni vagy 30 méterre, ha a rálátás nem olyan, hanem jól nézni kell, hogy egyáltalán észrevegye valaki? Ilyen értelemben tehát lehet, hogy szerencsésebb lett volna - amennyiben egyértelmű tilalomra törekszik a jogalkotó - meghatározni azt a keresztirányú távolságot, ami mellett egy ilyen eszköz kihelyezése kizárt.

A belterületi szabályozással kapcsolatban pedig az az észrevételem van - és ez egyébként az egész jogszabályra érvényes -, hogy az általános és részletes indoklás sok esetben elnagyolt. Több szakasz esetében nem is lehet érteni, hogy az indoklás miről szól, és ezáltal mit is változtat pontosan a jogalkotó az adott jogszabályhelyen belül. Illetőleg pont itt, a reklámtábláknál pedig az indoklás homlokegyenest ellentétes azzal a szöveggel, ami a jogszabályban találunk, mert ott úgy fogalmaz, hogy a belterületen tiltja meg kategorikusan az új szabályozás a reklámtáblák alkalmazását, a külterületnél pedig szabályozottan engedélyezi azt, holott a (3a), (3b) bekezdésbenez pont fordítva van. Én tehát úgy gondolom, hogy akkor, amikor egy ilyen, több törvényt érintő jogszabály-módosítás elkészítésre kerül, akkor mi, képviselők megérdemelnénk azt, hogy a részletes indoklásban ennél alaposabb és szabatosabb iránymutatást kapjunk.

Ami a gépjárművek elszállítását, a díjfizetés nélküli várakozás szabályozását illeti, elfogadhatónak tartjuk, tehát szerintünk is egyértelmű az, hogy egy adott várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre egy napon egy pótdíjazás alkalmazható. Nyilvánvaló, ez úgy értelmezendő, hogy amennyiben ugyanez a jármű egy másik helyen várakozik, akkor újra büntethető legyen. Itt elmondanánk azt, hogy azt mindenképpen helyesnek tartjuk, hogy ilyen értelemben egyértelmű szabályozás születik, és az esetleg illegálisan várakozók pótdíjazására megszabott keretet szab, és ez kiszámítható és a joggal való visszaélés eseteit leszűkíti.

Úgyhogy ezt a részét támogatjuk, a további észrevételeimet egy későbbi felszólalásomban teszem meg. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérésére bejelentem, hogy a törvénytervezethez módosító javaslatokat az ülésnap végéig lehet majd benyújtani.

Kettő percre megadom a szót Babák Mihály fideszes képviselő úrnak.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Én nem vagyok közlekedési szakpolitikus, de úgy gondolom, hogy a közlekedési tárgyú törvényeknél egy polgármesternek, egy képviselőnek igencsak oda kell figyelnie.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy azt a kérdést fel kell tenni, amit a szocialisták összevissza beszélve mondogatnak: szükséges-e ez a törvény?

(10.30)

Ez a törvény nagyon sok kérdésben fontos szabályokat módosít. Ugyanis aktuálissá vált, hiszen a praxis már eltért. Önöknek nem volt fontos hosszú éveken keresztül, hogy a törvényekhez hozzányúljanak, de mi úgy gondoljuk, hogy most már a sarkalatos törvények után, a nagy törvények után az életet nagyon is befolyásoló közlekedési tárgyú törvényekre is, ahogy Manninger képviselőtársam mondta, oda kell figyelni, és rendbe kell tenni, az élethez kell igazítani.

Aki esetleg nem ismeri a törvényjavaslatot, a tévénézőknek elmondanám, hogy 49 oldalból áll ez a törvényjavaslat, ugyanis leblamálták szocialista képviselőtársaim, és 68 passzusban módosítja a korábbi törvényeket. Úgy gondolom, Németh Lászlóné miniszter asszonynak és Fónagy Jánosnak meg kell köszönnünk a törvényjavaslat beterjesztését, hiszen olyan fontos kérdéseket terjesztettek elő, amelyek igazából befolyásolják életünket, és a mindennapi élethez ezeket hozzá kell igazítani.

Az sem igaz, amit baloldali képviselőtársaim mondanak, hogy itt elkapkodott törvényjavaslatokról és sok egyéb másról van szó, hiszen ez a törvényjavaslat tervezet a kormány részéről. A tisztelt Házban ma általános vita van, amikor összevissza beszélhetünk sokszor, mint ahogy szokták baloldali képviselőtársaim, az általános vitában sok mindent szóvá tehetünk. Aztán az általános vita után jön a részletes vita, amikor a módosító indítványokat is beadhatják. Azaz szeretném elmondani, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a közlekedési tárgyú törvényeket megvitassuk, megbeszéljük, és módosító javaslatokkal az életünkhöz igazítsuk.

Úgy gondolom, Kovács képviselőtársamnak azt a megjegyzését, hogy kritikátlanul fogadjuk el a törvényeket, vissza kell utasítanom. Megint nem mondtak igazat.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem Manninger képviselő urat, hogy hozzászólásra jelentkezett-e. (Jelzésre:) Akkor kapcsolja ki a gépet. Köszönöm szépen.

A következő hozzászóló Kiss Sándor képviselő úr, Jobbik.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt hallottuk már az előbb, hogy egyrészt az európai uniós előírásokhoz kell igazítani a törvényt, másrészt pedig praktikussági okokból lett ez a törvény megalkotva. Talán ebből is következik az, hogy bizonyos részei nincsenek átgondolva ennek a törvényjavaslatnak, függetlenül attól mondom ezt, hogy alapvetően persze támogatni is lehet sok részét ennek a javaslatnak.

Itt már többször elhangzott az, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének kell gondoskodni arról, hogy a gyalogos-átkelőhelyek és ehhez kapcsolódóan a vasúti gyalogos és kerékpár-átkelőhelyek kialakításra kerüljenek. Úgy gondolom, ez sem volt megfelelően átgondolva, mert mint már hallottuk, ennek igen komoly anyagi vonzatai vannak. Úgy gondolom, nincs megfelelően átgondolva, hogy ezt a képviselő-testületre testálják.

Kiemelném, ami szerintem igen jelentős dolog, ez pedig a közúti ellenőr fogalmának bevezetése. Azt gondolom, talán ez sincs teljesen átgondolva. Ki is ez a közúti ellenőr? A törvényjavaslatból az derül ki, hogy hatósági jogkörrel rendelkező személy lesz. Úgy gondolom, hogy ennek a közúti ellenőri jogkörnek a kialakítása több aggályt is felvet a törvényjavaslat kapcsán, például, hogy ki legyen közúti ellenőr. Itt hosszan fel van sorolva, hogy ki nem lehet, és legalább egy fél oldalon a Btk. van idézve, de azt tudjuk, hogy a Btk. most változik, tehát valószínű, hogy ezt a szakaszt egy újabb módosító javaslattal majd módosítani kell, hiszen a Btk. szakaszai változnak, most tárgyaljuk a Btk.-t. Tehát itt már módosítás lesz szükséges.

Még egyszer mondom, ki lehessen közúti ellenőr. Magyar állampolgár, szabad mozgással és tartózkodással rendelkező személy. Úgy gondolom, hogy lehetőleg hatósági jogkörrel csak magyar állampolgár rendelkezzen, és ne 18 évesnél legyen idősebb. Most képzeljük ezt, hogy egy 19 éves, esetleg talán leérettségizett, mondhatom azt, gyermek fog hatósági jogkörben eljárni. Szerintem ez sem megfelelő. Nyilvánvalóan utal a törvényjavaslat arra, hogy majd a kormány meghatározza azt, hogy végül is még milyen követelményeket támaszt a közútellenőr személyével szemben, de még egyszer mondom, 18 éves azért ne intézkedhessen már.

Amikor olvastam ezt a javaslatot a közúti ellenőrről, nekem az útkaparók jutottak eszembe, már bocsánat. Nem vagyok közlekedési szakember, de a közúti ellenőrnek talán még a neve sem megfelelő, mert a közúti ellenőr a közutat ellenőrizze, ne a közúti közlekedésben részt vevőket. Azt gondolnám, hogy egy közúti ellenőr az utak állapotára figyeljen. És még egyszer mondom az útkaparót; sokaknak talán az Indul a bakterházból jut eszükbe, hogy ki is volt ez az útkaparó. Az útkaparó az, aki bizony annak idején felügyelt az út állapotára, az út állagára. És mint a nevéből is következik, ha mást nem, a kátyúkat betömte, bekaparta. Nem látom, hogy a mai világunkban, még egyszer használom ezt a kifejezést, útkaparó lenne. Elég itt Budapest környékén közlekednünk, igen sok kátyút találunk, ahol bizony elkelnének az útkaparók. Nagyon szeretném, ha államtitkár úr és a közlekedési tárca figyelembe venné ezt a javaslatunkat, hogy ne abba az irányba menjen el a törvényalkotás, hogy minél több hatóságot és minél több ellenőrt szabadítsunk a lakosságra, hanem talán olyan ellenőrökkel is találkozzunk, akik az út állapotára fognak figyelni, akik arra figyelnek, hogy megfelelő feltételek legyenek a közlekedéssel kapcsolatban.

A másik: a (11) bekezdésben olvasom, hogy a közúti ellenőr ezek szerint munkaviszonyban áll, tehát munkáltatója van. Kérem, államtitkár urat, majd erről világosítson fel, mert ezt mindenképpen aggályosnak tartanám, hogy egy közúti ellenőrnek nem az állam a munkáltatója. Lehet, hogy nem jól értelmeztem, de hogy egy közúti ellenőr munkáltatója, akinek hatósági jogköre van vagy valami ehhez hasonló, ne az állam legyen, azt elfogadhatatlannak tartom. Kérem szépen, ez így nem jól van. Erre valahogy mindenképpen megoldást kell találni.

Aztán képviselőtársam is említette, hogy sokkal pontosabban meg kellene határozni azt az 5. §-ban, hogy hol lehet reklámtáblákat elhelyezni, vagy egyáltalán, sokkal adekvátabban meg kell határoznunk azt, hogy hová lehet reklámtáblát vagy bármilyen táblát elhelyezni az utak mentén. Gyakorlott közlekedőkként is láthatjuk, hogy bizony sok olyan tábla van az utak mentén, amelyek például a szabad kilátást akadályozzák. Bólogatnak képviselőtársaim, de azt hiszem, ezzel egyetérthetünk. Amikor egy alárendelt útról kikanyarodunk, úgy kell a nyakunkat nyújtogatni, mert egy reklámtáblától nem látunk. Amikor a közúti ellenőrről beszélek, akkor azt mondom, a közúti ellenőr legalább olyan szinten erre figyeljen, amikor közlekedik, mint a közúton közlekedőket esetleg megbírságolja; mindenki ettől retteg.

Arra kérném az előterjesztőt, hogy mindenképpen, függetlenül attól, még egyszer mondom, hogy támogatjuk, alaposabban nézzék át ezt az előterjesztést, és amikor ezt átnézik, akkor kérem, abból a szemszögből nézzék, hogy önök közlekedők. Ezt is hiányolom magából a törvényjavaslatból, mintha nem a közlekedő alkotta volna, mintha a törvényalkotó talán nem is közlekedne, és nem a mindennapi problémákat kívánná megoldani.

A hulladékká vált gépjárművekről szóló rész elég érdekes. Nekem az jut eszembe erről, biztosan tetszenek tapasztalni, hogy milyen kevés veterán gépjármű van ma Magyarországon. Persze, ennek történelmi okai vannak, hogy miért nem találkozunk második világháborús gépjárművekkel, de ne feledjük azt, hogy a mostani gépjárművek 50 év múlva bizony veteránok lesznek. Tehát amennyiben lehetőség lenne rá, kérem önöket, hogy ha valaki meg szeretné őrizni a jelenleg használt gépjárművét 50 év múlva az unokájának, erre legyen lehetősége. Nem szoktunk arra gondolni, hogy mi lesz 50 év múlva, de milyen jó lenne most, ha 50-60 évvel ezelőtti gépjárművekből több lenne az országban. Kérem a törvényalkotót, hogy vegye ezt is figyelembe, hogy 50 év múlva a most használt gépjárműveink bizony már veteránok lesznek, és ezekből lehetőleg minél több maradjon meg az unokáink számára. Én ezekre szerettem volna kitérni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

(10.40)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Bödecs Barna képviselő úrnak, Jobbik.

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Iménti felszólalásomban említettem, hogy a törvényjavaslat indoklása több esetben elnagyolt, és több esetben nem ad kellő iránymutatást arra nézve, hogy mit is akar, és hogyan akar a törvényalkotó szabályozni. Erre szeretnék most egy példát felhozni: a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása, amely elsődlegesen különféle szabályozási díjak, vasútbiztonsági engedélyek, tanúsítványok kiadására és ennek beárazására vonatkozik.

A 45. § (5) bekezdésében kerül szabályozásra például az évente fizetendő felügyeleti díj, amelyet a közlekedési hatóság a már kiadott vasútbiztonsági engedély ellenőrzésére végez. Nagyon érdekes az, hogy gyakorlatilag van egy elég magasan induló fix díj, tehát 200 kilométer üzemeltetett vasúti hálózatig ez érdekes módon pont 1 millió 16 ezer forintban kerül meghatározásra, és ezt követően ez már alig emelkedik. Hasonlóképpen egy vasúti társaságnál az 1-50 darab jármű esetében 601 ezer forint, efölött pedig megint alig emelkedik, tehát ha valakinek, mondjuk, 200 vasúti járműve van, akkor 1 millió 24 ezer forintot, ha kettő darab van, akkor pedig 601 ezer forintot fizet. Úgy gondoljuk, hogy ezek a fajta díjmeghatározások például semmiképp nem alkalmasak arra, hogy egy diverzifikált és versenyszerű működés jöjjön létre a vasúti közlekedésben, akár az áruszállítás piacán is. Nem értjük ezt a szabályozást, és a törvény indoklása sem ad erre vonatkozóan iránymutatást.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Korondi Miklós jobbikos képviselő úr.

KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik szakmai álláspontját Bödecs Barna képviselőtársam már ismertette önökkel, én még egy pár kiegészítést tennék a törvényjavaslathoz az általános vita színesebbé tétele érdekében.

Egyetértünk azzal, hogy a törvényjavaslat 3. §-a rendelkezik az útdíjfizetésről, azzal azonban már sokkal kevésbé lehet egyetérteni, hogy annak bevétele koncessziós szerződések alapján magánzsebekbe vándoroljon; ilyet ugyanis már tapasztaltunk. Emlékezzenek csak az M5-ös autópálya történetére, tisztelt képviselőtársaim! Az volt a közvélemény altatására szolgáló kommunikáció, hogy magánpénzből épül a beruházó kockázatára, végül nekünk, adófizetőknek került súlyos milliárdokba. Javaslatunk az, hogy a bevételek beszedése legyen állami monopólium, hiszen a bevételből kell fedezni az út költségeit. Ha azt korrekt feltételek között nem vállalja a meghatározhatatlan nemzetiségű nemzetközi monopólium, akkor végezze végre magyar munkaerő, hiszen van elegendő, foglalkoztatásra alkalmas, potenciális hazai munkavállaló.

A 4. § arról rendelkezik, hogy legyen végre koncepció országos közúti úthálózatra. Kérdezem tisztelt államtitkár úrtól, hogy vajon nem volna-e indokolt a közúti, vasúti és vízi infrastruktúra-fejlesztést egy csomagban kezelni. Álláspontunk szerint igen, mert így, külön kezelve vált napjaink gyakorlatává az, hogy egymás mellett lévő, egyaránt méregdrága, szűkös és felesleges kapacitások létesültek. Azért is szükséges lenne, hogy ne fordulhasson elő olyan indokolatlan, fölösleges és méregdrága beruházás, mint az M3-as vagy az M5-ös autópálya építése esetében, hogy felüljárókat építettek olyan vasútvonalak felett, amelyeknél az MSZP-SZDSZ-kormányzat beszüntette a vasúti közlekedést.

Egy hosszú távú beruházásnak megalapozottnak és következetesnek kell lennie; kormányváltások esetén is egyeztetni szükséges a több száz milliárdos, stratégiailag fontos beruházások tekintetében, annál is inkább, mivel meg kell fontolnunk, hogy a kevés pénzünket ilyen eladósodottság mellett mire is fordítjuk. Az M3-as autópálya Budapest-Miskolc-Nyíregyháza között több szakaszban épült, Budapest-Gödöllő között 1978-ban, majd később szakaszokban sorban, 2002-ben és 2003-ban pedig a folytatása M30-asként Nyékládháza-Miskolcig. Ezen a szakaszon a Hejőkeresztúr és Mezőcsát közötti vasútvonal felett épült meg az M3-as autópálya-felüljáró, majd 2007-től a vasúti személyszállítást szüneteltették. Ugyanez a helyzet a 152-es számú vasútvonal felett, a Kecskemét-Fülöpszállás között lévő M5-ös autópálya esetében is, ahol a vasúti közlekedést 2007-től szüneteltetik. Végezetül megemlíteném a Véménd-Palotabozsok között futó 64-es számú vasútvonal esetét, ahol már végleg megszüntették a vasútvonalat, felette pedig létesült az M6-os autópálya-felüljáró. A különböző közlekedési ágak összehangolt, egy csomagban kezelt fejlesztési elképzelései esetén a felsorolt kivitelezések ésszerűbben valósulhattak volna meg.

A 10. § foglalkozik a megengedett össztömeg és tengelyterhelés ellenőrzésével, ami akut probléma ma hazánkban. Nem elég, hogy jelképes összegért vagy díjfizetés nélkül átáramlik hazánk költségvetési forrásból épített útjain a mérhetetlen és méretlen közúti áruforgalom, teszi ezt még ráadásul rendszeresen a megengedettnél nagyobb tengelyterheléssel, széttaposva a töméntelen pénzből megépített útjainkat. Álláspontunk az, hogy határainkon minden egyes belépő és kilépő jármű tengelyterhelését meg kellene mérni, és a tömeghatárt meghaladó belépő járműveket vissza kell utasítani, az útjainkat használó járművekkel pedig meg kell fizettetni a tömegtúllépés úthasználati költségét.

A 11. § bevezeti a közúti ellenőr jogosultságát, aki - mint láttuk a koncessziós útdíj beszedésére tett javaslatból - az üzemeltető, vagyis a magántársaság alkalmazottja is lehet. Egy újabb magánhadsereg, újabb In-Kal Security felállításához készíti elő a törvény a hátteret. Az, hogy a törvényjavaslat később hosszasan tárgyal feltételeket, már csak a kommunikáció része, nem valódi tartalom. Nézzük csak, ki mindenki áll az út mellett: a rendőrség, a terrorelhárítás, a vámszervek, a közlekedési hatóság, legjobb esetben a stopposok és a lányok. Mennyi ellenőrző szervezetnek, személynek tegyük ki még magunkat mi, közlekedők - hiszen ha elvileg lehet minden útszakasznak más koncessziós üzemeltetője, akkor mindnek lehet saját közúti ellenőre is -, és honnan tudjuk meg, hogy jogosult megállítani bennünket? Nagy táblákon kiírjuk, hogy most a sárga, most a piros, most a rózsaszín ruhások jogosultak, vagy mindenkinek fekete ruhája lesz, mint az In-Kalnak? Álláspontunk az, hogy ahogyan az útdíj beszedésénél, úgy a közúti ellenőrzésnél is kizárólag az állami szerveket tartjuk elfogadhatónak.

A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni - ezzel teljes mértékben egyetértünk -, sajnálatos módon azonban a gyakorlatban ez nem minden esetben valósul meg. Számtalanszor találkozunk olyan helyzettel, hogy indokolatlanul tesznek ki, vagy útépítés, -fenntartás, javítás után hagynak kint közúti jelzőtáblát, KRESZ-táblát. Ezek nagy része általában sebességkorlátozó tábla, amelyek mellett vagy attól távolabb a rendőrhatóság rendszeresen mér, majd pénzbehajtóként lép fel, majd pár nap múlva ezek a táblák érdekes módon eltűnnek. Véleményünk szerint jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani ilyen esetekben, és intézkedni kell a közútkezelő társaság felé.

A zavaró és figyelemelvonó reklámtáblák korlátozó elhelyezésével foglalkozó törvényjavaslatot természetesen támogatni tudjuk, a pótdíj egyszeri kiszabására vonatkozó javaslattal egyetértünk, viszont sok helyen tapasztalhatjuk, hogy az előző rendszerből megörökölt bizonyos útszakaszokon egyszerűen csak felfestették a parkolás helyét, táblákat, parkolójegy-kiadó gépeket telepítettek, és az égvilágon semmi egyebet nem csináltak, de ugyanúgy beszedik a pénzt, illetve a pótdíjat, viszont semmiféle szolgáltatást nem nyújtanak.

(10.50)

Véleményünk szerint, ahol parkolókat építenek, vagy parkolóházakat és egyéb szolgáltatást is nyújtanak, csak ott fogadható el a díjfizetés jogossága.

Hogy mennyire nincs szolgáltatás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint téli időszakban, hófúvás után a nagy hóba beálló parkoló gépkocsira ugyanúgy ráteszik a pótdíjat tartalmazó tasakot, pedig a parkolás alapvető feltétele a tiszta, csúszás-, hó- és jégmentes terület biztosítása. Egyet nyugodtan kijelenthetek: még egy parkolóőrt sem láttam havat takarítani.

Amit a parkolás területén utoljára hagytam, az a parkolási korrupció. Számtalan média foglalkozott már kicsitől nagyig a parkolási megvesztegetéssel. A lesben álló, levadászó parkolóőrökről regélni lehetne, de ezt nem szabad általánosítani, ugyanis sok mindentől függ, neveltetéstől, műveltségtől, emberiességtől és számtalan olyan tényezőtől, ami egyénre szabott. Ez abból a szempontból érdekes, hogy amikor valaki megáll két percre, mert vesz egy újságot, és nem vesz parkolójegyet, mert 75 méterrel arrébb van az automata gép, rögtön megjelenik a parkolóőr, és ilyen esetben is könyörtelenül bevasalják a díjat.

A 10. §-nál szükségesnek tartjuk a veszélyes árut szállító járművek ellenőrzési helyének meghatározását. Az ilyen gépkocsik ellenőrzését a hatóság csak olyan helyen végezheti, ahol az ellenőrzés ideje alatt nem áll fenn a fokozott baleseti helyzet lehetősége. Itt arra gondolunk, hogy az ellenőrzésre megállított, veszélyes anyagot szállító gépkocsiknál az ellenőrzést olyan helyen végezze el a hatóság, ahol nincs akadályoztatva, és az ütközés lehetősége sem áll fenn. Az ilyen célirányos ellenőrzést végző hatóság legyen ellátva vegyvédelmi felszereléssel, védőruházattal, mobil laborberendezéssel például a szállított anyag mintavételezése céljából. A célirányos ellenőrzés megfelelő műszerezettséggel terjedjen ki a radioaktív anyagok vagy sugárfertőzött anyagok kiszűrésére is. Ezt a módszert a RoLa-vonatokon is alkalmazhatnánk, természetesen megfelelő vasúti szakember bevonásával.

A 31. §-ban tárgyalt, "a díjfizetés ellenőrzése érdekében a díjfizetés ellenében használható országos közutakról szóló jogszabály alapján díjköteles utakon felvételt készített a gépjármű és annak hatósági jelzéséről, amit köteles a pótdíjfizetési felszólítás megküldésére jogosult szervezetnek haladéktalanul átadni." szövegezéshez javaslatunk, hogy a nehéz tehergépjárművek számára valamennyi út váljon díjkötelessé. Helyette az adót fizető magyar állampolgárokat, akiknek az adóbefizetéseiből épülnek az autóutak és az autópályák, és kerül kifizetésre az építésükre, felújításukra, karbantartásukra felvett hitel, ne terhelje újabb sarc, legyen díjmentes az autópálya használata.

A vasúti közlekedési fejezetben a jó hírnév kérdése némi kiegészítést igényel. Itt a 8. § (1) bekezdés a) pont: meghatározott üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselője büntetett előéletű. Viszont az európai irányelv 4. cikk alapján egy vasúttársaság abban a tagállamban jogosult engedélyt kérni, amelyben létrejött. Kérdésem: ha itt kapott engedélyt, amely egységesen az egész Közösség területére érvényes, akkor a más tagállamok vasútjai vajon hogyan tudják ellenőrizni ennek a jó hírnévnek a meglétét? Ezzel kapcsolatban természetesen módosító javaslattal szeretnénk hozzájárulni a törvény jobbításához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Göndör István képviselő úr, MSZP. És közben hadd köszönjem meg a technikai munkatársnak, hogy ilyen gyorsan rendbe hozták a képernyőt. Öné a szó, képviselő úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Korábban itt lezajlott egy vita, hogy olvasási gyakorlat van vagy nincs, vagy kell a parlamentben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az állampolgároktól jogkövető magatartást várnak el, és őket nem mentesíti egy jogszabály nem ismerete. De ha itt a parlamentben az, hogy egy mondatnak van vége, hogy "kivéve", igen, azt nekünk kötelességünk észrevenni, sőt azt gondolom, hogy a vitában kötelességünk felhívni a figyelmet, és nem hagyhatunk olyan hamis illúziót, hogy nem lehet egy napon többször megbírságolni valakit, mert ezzel mi magunk járulnánk hozzá ahhoz, hogy félrevezetünk állampolgárokat. Tudom, hogy ez kínos, mert beharangozták, hogy egy nap csak egyszer, de a törvényben nem ez van megfogalmazva. Mi tettünk egy kísérletet, hogy ezt módosító javaslattal vegyük ki.

A másik ilyen kérdés a hibák kijavítása. Azt gondolom, hogy hibát kijavítani egy nagyon helyes dolog, sőt az a pozitív, hogy ki tudja gyorsabban a hibáit kijavítani, de az, aki hibát csinál a kapkodással, és utána azt hősként beállítani, hogy kijavítottam a hibáimat, az egy kicsit számomra visszás.

Babák képviselő úrnak, még mielőtt a részletekre térnék: igen, a sarkalatos törvények után most következnek ezek a törvények, de itt most az történik, hogy az önkormányzat feladatot kap, tisztelt képviselő úr. Tehát nem abban van köztünk vita, hogy az önkormányzat illetékes és az önkormányzat ért hozzá - úgy, ahogy jobbikos képviselőtársam is elmondta -, hanem az, hogy egy feladatot kapott, de nincs hozzá forrása. És itt már a törvényjavaslatnak egy pontját hozom ide, amely szerint, ha valakinél tehergépjárműveket parkoltatnak, és ott gépjárműadót vagy iparűzési adót szednek be, itt most szigorítják a feltételeket. Igaz, hogy a jegyző adhat ki igazolást, de a hatóságnak joga van ezt ellenőrizni. Úgy érzem, és itt erősítem azokat a képviselőket, akik azt mondták, hogy egy bizonyos lobbiérdek érvényesül. Tehát azok a kistelepülések, ahol mondjuk, például kavicsszállítás miatt csak helyben vagy egy helyről mozognak a gépjárművek, de ha egy nagy fuvarozó cég Budapesten van, akkor az ő telephelyét lehet hogy abban a viszonylatban meg kell szüntetni. Nem tartom helyesnek, tehát azt gondolom, hogy ezt a részét egy kicsit - kérem kormánypárti képviselőtársaimat - gondolják végig.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Most a súlyosabb dolgok. Én azt hiszem, hogy nem helyes, és szeretném kérni kormánypárti képviselőtársaimat, hogy értsenek egyet velem abban, hogy a közútfejlesztési tervet, ami 15 vagy 30 évre szól, azt itt, e Ház falai között határozzuk meg. Az én olvasatomban - és másokéban is - a kormány egy végrehajtó szervezet, a kormány ezt hajtja végre, és a különböző közigazgatási szervezetek, építéshatóság vagy bárki más ez alapján kell majd, hogy engedélyeket kiadjon, vagy bármilyen más tevékenységhez hozzájáruljon. Tehát azt kérem önöktől, hogy az országgyűlési kontroll lehetőségét ne szűkítsük, nagyon egyszerű: a 4. §-ban kellene kisebb módosításokat tenni, egyrészt azt, hogy ezt a programot az Országgyűlés fogadja el. Az, hogy a kormány javaslatot tehet, ebben a pillanatban értelmezhetővé válik, de az, hogy a kormány fogadja el, aztán ötévenként felülvizsgál... És még továbbmennék, hogy ugyan szerepel a társadalmi egyeztetés, de meglehetősen pongyolán van megfogalmazva, vagy mondjam másképp, szubjektív elemek alapján könnyedén módosítható a program. Nem helyes! Ha egyszer 15 vagy 30 éves programot elfogadunk, azt ne lehessen... - és nem akarom itt a vitát élezni, de gondolják végig, csak a földkérdésben a pályázatoknál vagy közbeszerzési eljárásoknál milyen umbuldált címszavak vannak, amelyek alapján el lehet dönteni egy-egy pályázat nyertesét.

Ezért én azt gondolom, hogy miután a kormány is azt sugallja ebben a törvényjavaslatban, hogy számára is fontos a társadalmi egyeztetés, hiszem, hogy ezt a kérdést emeljük eggyel magasabbra, és ebben az Országgyűlés döntsön, és a kormány adjon erről számot, mondjuk, ötévenként, és akkor ez a dolog helyénvaló.

(11.00)

A következő, a bírságok fizetésével kapcsolatban. A korábbi időszakban, és talán az államtitkár úr is emlékszik rá, akkor még Nógrádi képviselő úrral többször tettünk kísérletet a bírság megfizetésére azon járművek esetén, amelyek viszonylag rövid időn belül elhagyják a határátkelőn át Magyarországot. Én is úgy látom, hogy a végrehajtási rendszer jól működik. Ez a törvényjavaslat megerősíti, tehát számomra ez pozitív, hogy megerősíti ezt a rendszert, de még mindig nem érzem belőle tisztán azt, hogy annak a gépjárműve is visszatartható a határon, aki ezt nem teljesítette addig.

Tehát a mai informatikai rendszerben nagyon gyorsan eljuttatható ez az információ a hálózaton a határátkelőkre, és miután általában vagy a legtöbb helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei jelen vannak, tehát kontrollt lehetne alkalmazni, hogy a Magyarországon elkövetett szabálytalanság miatti szankciót tényleg érvényesíteni lehessen.

De a bírságok kapcsán hadd jegyezzem meg: indokolatlannak érzem, hogy egy szabálysértési bírság miatt egy gépjárművezetőnek azt a féloldalnyi adatát 6 hónapig őrizze a hatóság. Nem érzem, hogy miért. Azt gondolom, hogy 3 hónapon belül minden intézkedés megtehető, még akkor is, ha nem fizette be az illető a bírságot. Márpedig a legegyszerűbb az lenne, hogy azzal, hogy a bírságot megfizette vagy ledolgozta, vagy bármi történt, tehát mondjuk azt, hogy teljesült a kiszabott szankció, akkor elvileg törölni lehetne. Ha ez nem fogadható el, akkor azt gondolom, hogy 3 hónapra kellene csökkenteni.

Ez egyrészt a hatóságokat is szorítaná abba az irányba, hogy a lehető leggyorsabb idő alatt végezzék el a feladatukat. És hadd kössem itt hozzá, a törvényjavaslatban ugyan távol van egymástól, a pótdíjfizetés elévülésének a kérdése. A pénzügyi szabályokban általában 1 év az elévülés; akkor nem, ha közben a tudomására hozzuk a tartozó félnek, hogy nem felejtettem el, tartozol nekem. Ezzel fenntartható. De azt hiszem, hogy megint csak a mai rendszerben, amikor leolvassák, és néhány nap alatt azonosítható a jármű rendszáma, tulajdonosa vagy üzembentartója, akkor azt mondani, hogy 2 év az elévülési határidő... Gondolják végig, azt az autópálya-matricát vásárlót, amit mondjuk, valaki 1 hónapra vagy 4 napra vásárolt meg, arra kötelezzük, hogy 2 évig őrizze meg, mert bármikor előállhatnak azzal, hogy neki fizetési kötelezettsége van, vagy urambocsá!, nem vette észre, hogy a rossz rendszámban egy betűt elütöttek vagy bármit. Tehát én azt kérem, tisztelt államtitkár úr, hogy ezt legfeljebb 1 évre módosítsuk, de talán még a fél év is indokolt lehet. Az nagyon különleges eset, ha ezt nem tudják fél éven belül behajtani.

A tegnapi vita során felvetődött, hogy általában nem beszélnek az ellenzéki képviselők a pozitív dolgokról. Igen, mert az időnk korlátos, rövid, és azt gondolom, hogy elsősorban azokra a tételekre kell rávilágítanunk, amelyekkel problémánk van, vagy amiben más megoldást akarunk. De még mondok egy másikat, ami pozitív, és csak egy tőmondattal elintézném. Számomra rendkívül pozitív az, hogy a járműbontással kapcsolatban szigorúbb szabályokat és egyértelmű szabályokat határoz meg a törvényjavaslat. Ez helyes. Ezen a területen sajnos még mindig nagyon sok visszaélés van.

A következő problémám a napok és munkanapok rendszere. Ebben a törvényjavaslatban is, most csak úgy felsorolással, a 7., 21., 24., 27. §-ban szerepelnek napok, munkanapok. Ha egyszer a kormánypárti többség eldöntötte korábban, hogy általában munkanapokat használunk, akkor azt gondolom, hogy ezt meg kellene tenni, és ezt ki kellene javítani.

Amiért ennek különös hangsúlyt adok, az a közműszolgáltatókkal kapcsolatos feladat. Egyrészt, ha az egészet rendszerben nézem, ha az Országgyűlés fogadja el a hosszú távú terveket, ettől kezdve nem áll fenn az a veszély, hogy közmű, létesítendő új közmű esetleg keresztezzen olyan területet, ahova hosszú távon főközlekedési út vagy autópálya van tervezve. De lehet olyan, hogy már meglévő közművezeték: ebben az esetben viszont azt gondolom, hogy részünkről korrekt az az eljárás, ha azt mondjuk, hogy munkanapban határozzuk meg a kötelezettség teljesítésének az időtartamát. Elég szoros amúgy is a 90 nap, mert egy közszolgáltatónak, közműszolgáltatónak is különböző engedélyeket kell beszereznie ahhoz, ha egy vezetéket át kell helyezni másik nyomvonalra. Tehát számomra a 90 nap rendkívül szorosnak tűnik, de ezt nyilván a tárca megvizsgálta és rendben találta.

Több képviselő érintette a reklámtáblák ügyét. Én is azzal értek egyet, államtitkár úr, hogy ezt egy kicsit tovább kellene pontosítani. Igaz, hogy a törvényjavaslat egy későbbi szakaszban a kormánynak ad felhatalmazást részletszabályokra, de én most csak olyan példát mondok, hogy ma kiegészítő táblaként például szerepel a 7-es autópálya mellett, hogy: Hévíz, hogy: bivalyrezervátum. Tehát kicsi tábla, vagy egy étterem, ami nem az autópálya mellett van, hanem a korábbi főközlekedési út mellett. Ezeket meg kellene tartani. Tehát most, az első olvasatban, úgy érzem, ezek a táblák is eltűnhetnek, viszont lehet, hogy ez reklámnak minősülhet, jó lenne, ha ezt meghagynánk. Azt hiszem, hogy ez szolgálná a közlekedők információval való ellátottságát.

A következő: a NIF Zrt. működési költségeinek fedezetére visszatartott úthasználati díj. Itt hadd mondjam azt, hogy nekem egyre több aggályom és kételyem van afelől, hogy az államháztartási törvénnyel való összhang hogyan teremtődik meg. Tehát lassan eljutunk oda, tegnap is volt már egy ilyen törvényjavaslat, hogy ki-ki szépen levonja a saját működési költségeit, és ezzel a költségvetés bevételeit lehet rövidíteni; a kiadásairól nem fogunk elszámolást látni a költségvetésben. Tehát lassan kiürül, szép lassan, óvatosan, mintha abba az irányba mennénk, hogy kiüríti a kormánypárti többség vagy a kormány maga a költségvetést. Tudom, hogy ezek nem lényeges tételek, de azt gondolom, hogy ez nem követhető magatartás. Ismerem, hogy mai kormánypárti képviselőtársaim, amikor ellenzékben voltak, milyen szigorú kritikával éltek akkor, amikor egyszer erre korábban tettünk kísérletet.

A következő: az útdíj kérdése. Ami itt a törvényjavaslatban meg van fogalmazva, ez számomra azt jelenti, hogy az elektronikus útdíj bevezetésének előkészítése most már törvényi szinten is megkezdődik. Ezzel csak egy bajom van, államtitkár úr: miniszteri rendeletben ki fogják hirdetni, hogy ki a közút kezelője, de ettől kezdve a közútkezelő már a törvény erejénél fogva bármely szervet megbízhat, és érvényesítheti a jogszabály adta kötelezettségeket. Azt gondolom, ezt is vissza kellene venni, hogy a közútkezelő magától ne tegye. Ez óriási mutyilehetőséget ad. És a kormánynak sem lesz lehetősége a későbbi korrekcióra, mert semminemű felhatalmazást nem tartalmaz arra, hogy kontroll, vagy hogy egyáltalán ki lehet az, akit ilyen díjbeszedésre megbíz a közútkezelő.

És a végén fél percben, amit Korondi képviselő úr említett: nagykanizsai képviselőként sokat küzdöttünk, és jelenleg is küzdünk azzal, hogy a várost elkerülő szakasz díjfizetésmentes legyen. Azt gondolom, államtitkár úr, ha betesszük ebbe a törvénybe, önöknek is jobb. Nem kell polgármestereknek, képviselőknek sorba állni, térképpel bizonygatni, hogy itt a szakasz, északról dél felé továbbmenve egy 5 kilométeres szakaszon ne kelljen díjat fizetni. Ezt, aki külföldön jár, tapasztalhatja, hogy ezzel élnek, hogy ha egyszer van autópálya, ami elkerüli a várost, akkor ne kelljen átmenni a városon, csak azért, mert...

ELNÖK: Egy perccel meghosszabbítom a felszólalás idejét, képviselő úr!

(11.10)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, beleférek, elnök úr. Tehát ne kelljen díjat fizetni, vagy a díjfizetés az 5 kilométeres szakaszért ne szorítsa a nehéz gépjárműveket vagy a tömeges személygépkocsi-forgalmat a városba. Itt a példa a Zalaegerszeg-Kaposvár irány, tehát az észak-déli közlekedésben nagyon fontos az az 5 kilométeres szakasz. Én azért értek egyet, és azért támogatom azt, amit Korondi képviselő úr is felvetett, hogy a törvény teremtse meg ennek a lehetőségét, és akkor nem lesz utólag az, hogy kit meg miért meg hogyan, meg milyen feltételekkel. Ezzel együtt bízom benne, hogy a módosító javaslatainkat érdemben megvitatják, és akkor attól tudjuk függővé tenni, hogy mit teszünk a törvényjavaslattal.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Kovács Tibor, az MSZP képviselője.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék reagálni egy-két dologra, ami a vitában is elhangzott, egyrészt azzal kapcsolatban, amit a képviselőtársaim példaként emlegettek, másrészt az úthasználati díjjal kapcsolatban lenne nekem is néhány megjegyzésem - kapcsolódva Göndör képviselő úrhoz -, illetve a közúti ellenőrzés új szabályaival, valamint a reklámtevékenység szabályozásaival kapcsolatban.

Korondi képviselő úr, illetve az ellenzék ellenzékeként működő Jobbik képviselőcsoportja is szívesen emlegeti az elmúlt nyolc évet. Szeretném emlékeztetni őket és a kormánypárti képviselőket is, hogy az elmúlt nyolc évből már két évet a Fidesz-kormány kormányzott, tehát jó lenne valami más kifejezést erre kitalálni.

A képviselő úr emlegette az előző ciklus autópálya-építéseinek néhány anomáliáját, többek között bizonyos felüljárók építését. Szeretnék utalni arra, hogy valóban utólag nehezen magyarázható ezen felüljárók megépítése, mint az M7-es autópályánál is a viadukt megépítése, de mindkét esetben, az M3-as autópálya esetében is meg az M7-es autópálya esetében is az autópálya építtetője, illetve a beruházó alternatív megoldások sorozatát ajánlotta, ahol az érintett önkormányzatok voltak azok, amelyek elutasítottak mindenféle más megoldást. Az M7-es környékén zömében fideszes vezetésű önkormányzatokról van szó, és ez vezetett oda, hogy ma már nehezen magyarázható, de hatalmas költséggel megépült viadukt vagy vasúti felüljáró megépítésére is sor került, mindkét esetben önkormányzati ellenállás akadályozta meg a hatékonyabb és korszerűbb megoldás megtalálását.

A használati útdíj kérdéséről: nyilvánvalóan az államtitkár úr nagyon is tisztában van azzal, hogy már az előző ciklusokban milyen vita alakult ki a használattal arányos útdíjfizetés rendszerének bevezetéséről itt Magyarországon, milyen problémák merültek fel, és miért nem valósult ez meg a korábbi időszakban. Az, hogy itt egy mondat erejéig van utalás arra, hogy ki szedheti be ezt a díjat a későbbiekben, még nem jelenti azt, hogy a törvényi szabályozás megfelelő lenne a tekintetben, ha a kormánynak valóban szándéka van a használattal arányos útdíj rendszerének bevezetését illetően, hogy ez megfelelően szabályozottan történhet, erre nincs kísérlet ebben a törvényjavaslatban. Nem tudom, hogy a későbbiekben ezt hogyan kívánja a kormányzat szabályozni.

Utólag beigazolódott sajnálatosan az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a korábbi reklámtörvény-módosítás kapcsán, hivatkozva úgymond a közúti közlekedés biztonságára, korlátozták az egyes közutak melletti reklámozási tevékenységet, utólag bebizonyosodott, hogy teljesen nyilvánvalóan bizonyos Fidesz közeli gazdasági érdekek motiválták ezen törvényjavaslatok elfogadását. Most is tulajdonképpen erről van szó, ennek a szabályozásnak a pontosításáról, és ez is jól azonosítható módon bizonyos gazdasági érdekeket szolgál.

Még egyszer szeretném fölvetni, tisztelt államtitkár úr, hogy a közúti közlekedés ellenőrzésével kapcsolatos és a jogszabályban adott felhatalmazásokat mi meglehetősen túlzónak tartjuk, és az adatkezelés szempontjából is aggályosnak, tehát jobbnak tartanánk azt, ha például megkérnék az ombudsman állásfoglalását is a tekintetben, hogy az itt leírt szabályozás minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelő-e. Nekünk aggályaink vannak e tekintetben. Mindezekre és arra tekintettel, amit a képviselőtársaim is elmondtak, mi aggályosnak tartjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kettőperces reagálásra megadom a szót Kővári Jánosnak, a Fidesz képviselőjének.

KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon rövid reagálást szeretnék Kovács Tibor hozzászólásához tenni, mégpedig azzal kapcsolatosan, hogy melyik autópálya építésénél mi indokolt és mi nem indokolt.

Nem tudom, érintették-e már, mert sajnos nem voltam végig itt a tárgyaláson, de az M6-os úton épített alagutakat igazából semmi nem indokolta, és a nyomvonalvezetést sem indokolta semmilyen műszaki követelmény. Ha arra járnak időnként, láthatják is, hogy az alagútról egyébként most már ezt a maradék két méter földet is elhordják, ami rá lett hordva gyakorlatilag, hogy alagútnak nézzen ki. Remélem, ezzel kapcsolatosan előbb-utóbb azért majd láthatunk egy elszámolást is, hogy ez mennyibe került, és miért ezt a műszaki tartalmat választották.

A hozzászólásának egy másik részéhez pedig azt szeretném elmondani - és ezt talán a magunk figyelmébe is ajánlani -, hogy az úthasználati díj vonatkozásában azért meg kellene fontolni a nagyvárosok elkerülő útjainál, amennyiben ezek egybeesnek autópálya-szakasszal, a használati díj korlátozását, csökkentését vagy valamifajta kedvezményt. Éppen a pécsiek vonatkozásában is szeretném jelezni, hogy az M60-as elkerülő, ha egyszer befejeződik, és reményeink szerint ez minél előbb be fog következni, egyben elkerülő útja lesz egy 60 ezres lakótelepnek, mert most azon keresztül megy az elkerülő út. Tehát amikor úthasználati díjról beszélünk, akkor ezeket feltétlenül aktualizáljuk, pontosítsuk az ilyen települések esetében, ahol ez egyben elkerülő útként is működik. Ezt mindenképpen szeretném a saját figyelmünkbe is ajánlani.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Fónagy János államtitkár urat, kíván-e válaszolni.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, majd a részletes vitát követően.

ELNÖK: Majd a részletes vitát követően, igen, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében elnapolom, lezárására a mai ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/7414. számon kapták kézhez.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Soltész Miklós úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben.

Államtitkár úr, öné a szó.




Felszólalások:   11-12   13-65   65-149      Ülésnap adatai