Készült: 2024.03.28.21:03:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

210. ülésnap (2001.05.29.), 30. felszólalás
Felszólaló Bauer Tamás (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:36


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! "Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés." - írta 60 évvel ezelőtt József Attila. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha van közös dolgunk a szomszéd népekkel és a szomszéd országokkal, akkor a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek problémája kétségkívül közös dolgunk. Közös dolgunk, és nem véletlen, hogy a Szabadság című kolozsvári lap azt írta, hogy ha tisztességes lenne a magyar kormány szándéka, akkor a törvényjavaslat előkészítését azzal kezdi, hogy a szomszéd országokkal egyeztet. Nem véletlen, hogy Markó Béla azt mondta, örül annak, hogy végre van konzultáció, mert hiszen ezt a törvényt, ha lesz, többek között Romániában kell végrehajtani.

Ez a törvény azonban, ez a törvényjavaslat ezekkel a rendelkezésekkel arra, hogy a közös dolgainkat közösen oldjuk meg, nem alkalmas; nem alkalmas, mert szembeállít, szembeállítja az államot az állammal, a népet a néppel, a polgárt a polgárral. Nem véletlen, hogy a Balázs Ferenc Intézet sokat idézett közvélemény-kutatásában megkérdezettek háromnegyede azt mondta, tart attól, hogy feszültségeket vált majd ki ennek a törvényjavaslatnak az alkalmazása a szomszéd országok többségi népessége és a kisebbségi magyarság között.

Nem véletlen, hogy a Duna Televízióban két megkérdezett romániai magyar közül az egyik azt mondta, hogy örül neki, a másik azt mondta, hogy nem fogja kiváltani a magyar igazolványt, mert nem tart igényt olyan kedvezményekre, amit román szomszédja nem élvezhet. Az, hogy a foglalkoztatáspolitikában alkalmazzanak nemzetiségen alapuló megkülönböztetést, erről pedig az Európai Unió budapesti képviselője mondta, hogy ez nem eurokonform megoldás.

Azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak ezeket a szembeállító, megkülönböztető rendelkezéseit kellene kiküszöbölni ahhoz, hogy úgy segíthessen a magyar állam a szomszéd országokban élő magyarokon, hogy közben nem árt nekik. Ilyen alapon, ebből a megfontolásból készítettem azt a módosító csomagot, amelyet a törvényjavaslathoz benyújtottam. Próbáljuk meg a feje tetejéről a talpára állítani a szomszéd országok magyarsága támogatásának nemes feladatát!

Ebből indulnak ki azok a módosító javaslataim, amelyeket három, sőt négy vitaszakaszra külön-külön fogok a mai vitában indokolni. Az első és igen nehéz kérdés a törvény hatálya. Hogy kire vonatkozik a törvény, ez váltja ki részben a legnagyobb problémákat, a legnagyobb gondokat, hiszen ez óhatatlanul oda vezet, hogy arról kell állást foglalnia valakinek, méghozzá állami hatóságnak, hogy kit tekint magyarnak és ekként a törvény alanyának. Ez az, ami megoldhatatlan, mint ez a törvény plenáris és bizottsági vitájában kiderült. Arról, hogy ki magyar és ki nem magyar, állami hatóság nem dönthet, se itt, se külföldön.

Ezért nem látok más megoldást ennek a problémának a kezelésére, mint ha kiküszöböljük a törvényjavaslatból azt, hogy az állami hatóság, adott esetben a magyar hatóság vagy akár a magyar hatóság által felhatalmazott szomszéd országbeli szervezet ilyen típusú döntéseket hoz, és ehhez a törvény hatályára vonatkozó rendelkezéseket kellett teljesen átalakítani.

Azokat a kedvezményeket, amelyeket a törvény tartalmaz, kénytelen voltam ebből a szempontból két részre bontani, és a törvény hatályát is két részre bontani, két típusú, a törvény hatályára vonatkozó rendelkezést javasolni ahelyett, amit a benyújtott törvényjavaslat tartalmaz.

Azoknál a szabályoknál, kedvezményeknél, amelyek oktatással, kultúrával, tudománnyal, pedagógus-továbbképzéssel és így tovább függenek össze, módosító javaslatom az ajánlás 3-4-5. pontjában arra irányul, hogy ezeket a kedvezményeket ne csak a szomszéd országokban élő magyarok, hanem minden külföldön élő nem magyar állampolgár magyar igénybe vehesse. Az a probléma, amit Kelemen András is tárgyalt a módosító javaslataiban és a fölszólalásában, ennek egy része, nagyon fontos része. Hiszen tudjuk, hogy hogyan vetette a történelem az egykori Csehszlovákia ma Szlovákiát képező részéből Csehországba a magyarokat. Tudjuk, hogy azok a kárpátaljai magyarok, akik magas szintű képzettséget akartak szerezni magyar szakon, ezt a leningrádi egyetemen tehették meg, és így elvetődtek Kárpátaljáról, és egy részük ott is maradt Oroszország különböző tájain. Tudjuk, hogy Jugoszlávián belül is milyen volt a mozgás.

A benyújtott törvényjavaslat azonban különbséget tesz, mert hiszen ha valaki Jugoszláviában a Vajdaságból Horvátországba vagy Szlovéniába, vagy Szerbiába került, az alanya a javaslatnak, ha Bosznia-Hercegovinába került, akkor nem, pedig vannak szarajevói magyarok is. És ugyanez vonatkozik a Csehországba került magyarokra.

De egy másik különbségtétel: a Bécsben élő emigránsokra a törvényjavaslat kiterjed, a Münchenben élő emigránsokra a törvényjavaslat nem terjed ki.

 

 

(9.40)

 

Ezek értelmetlen, indokolhatatlan különbségtételek. És az én javaslatom ezért arra irányul, hogy minden, nem Magyarországon élő nem magyar állampolgár magyarra vonatkozzanak a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek oktatással, kultúrával, tudománnyal, pedagógusképzéssel kapcsolatos kedvezményeket tartalmaznak. Gondolok itt például a határon túli iskolákra - miért kellene nekünk csak a szomszéd országban élő magyar iskolákat támogatni, és adott esetben egy Bajorországban vagy bárhol másutt lévő magyar iskolát miért ne kellene támogatni? Az, aki ott járatja a gyerekét magyar iskolába, miért ne juthasson hozzá ugyanahhoz, mint az, aki adott esetben Szlovákiában, Romániában vagy a mai Jugoszláviában? Ez a javaslatom egyik része, és nem értem, hogy a kormány miért áll ellen ennek a módosító javaslatnak. A javaslatom másik része a 12., 13. pontban talán kevésbé magától értetődő, hiszen ott a foglalkoztatási, egészségügyi, utazási kedvezményekről van szó.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy foglalkoztatási szabálynál nemzeti hovatartozás, nemzetiségi hovatartozás alapján tenni különbséget - ez elfogadhatatlan. Milyen megoldás van a kormány előterjesztéséhez képest? Megítélésem szerint egyetlen megoldás kínálkozik: ha ezeknél a rendelkezéseknél elvonatkoztatunk a nemzetiségtől, és azt mondjuk, hogy a szomszéd országok állampolgárainak nyújtjuk ezeket a kedvezményeket, Ukrajna - amely egy hatalmas ország - Kárpáton túli területének állampolgáraira is kiterjesztve ezeket a kedvezményeket, bizony, nemcsak a magyarokra, hanem a román, szlovák, ukrán, szerb, horvát nemzetiségűekre is. Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy a népek, a nemzetek közeledését szolgáló rendelkezést hozunk, azt gondoljuk, hogy a magyar határon három hónapig munkavállalással átjáró románnak, szlováknak is biztosítjuk azt a kedvezményt - nem olyan nagy ez a kedvezmény valójában -, mint a magyarnak.

Arra hivatkozott a kormány, hogy itt ki akarja fehéríteni a feketemunka vállalását a szomszéd országokból itt munkát vállaló magyaroknak; talán az itt munkát vállaló ukránoknak, románoknak a magyarországi építkezéseken való munkavállalását is érdemes lenne kifehéríteni, legálissá tenni, hiszen úgyis létezik, tudjuk ezt valamennyien, munkaügyi ellenőrzések mutatják. Nem látok indokot arra, hogy ezt elutasítsák, hiszen ezeknek a munkavállalóknak jelentős része amúgy is magyar nemzetiségű, de látok indokot arra, hogy ezt elfogadják, mert nemzeti érdekünk és a kisebbségi magyarok érdeke, hogy a szomszéd országokban, különösen a Magyarországgal határos és vegyes lakosságú területeken élő nem magyar kisebbségi, hanem többségi népességhez tartozó lakosság olyan országnak tekintse Magyarországot, amely vonzó, amely gazdag, amelyben érdemes lakni, amellyel érdemes kapcsolatot keresni, amellyel érdemes dolgozni. Tehát a kedvezmény ilyen kiterjesztése valójában magyar érdek és a magyar kisebbségek érdeke.

Ahelyett, hogy új feszültséget teremtünk, amire a kormány benyújtott törvényjavaslata irányul, azt gondolom, az lenne a cél, hogy a feszültségeket mérsékeljük, fokozatosan kiküszöböljük, és azok a módosító javaslatok, amelyeket a törvényjavaslathoz benyújtottam, kifejezetten ezt a célt, a magyar nép és a szomszéd népek, a magyar kisebbségek és a többségi lakosság közeledését szolgálják.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai