Készült: 2024.04.24.08:30:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

104. ülésnap (2011.06.27.),  15-18. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:20


Felszólalások:   1-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a további napirend előtti felszólalások következnek. Elsőként Potápi Árpád úrnak, a Fidesz képviselőjének adom meg a szót, aki "Jól halad az egyszerűsített honosítási eljárás a külhoni magyarok körében" címmel fog szólni. Parancsoljon, képviselő úr!

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1920 után a Kárpát-medencei magyarság egyharmada került az utódállamok fennhatósága alá, legtöbbjük elveszítette rokoni, baráti, ismerősi kapcsolatainak nagy részét. Gazdasági, politikai és kulturális értelemben is kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, elveszítették az impériumváltással a magyar állampolgárságukat is, amelyet az 1938-45 közötti években csak egy részük kapott vissza. Évtizedeken keresztül beszélni sem volt ildomos a nemzetünk egyharmadát képező magyarságról. A kommunista hatalom elhallgattatta őket, látványosan lemondott róluk, semmit nem tett meg oktatási, kulturális és alapvető emberi jogaik érvényesítése érdekében. Ezért is volt rendkívül bátor, egyben őszinte Antall József miniszterelnök 1990. június 2-i kijelentése: "Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a 10 milliós országnak a kormányfőjeként lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni."

A következő nemzetpolitikai mérföldkő az Orbán-kormány által benyújtott és a parlament által 2001. június 19-én elfogadott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény, amely többek között a Szent Koronával díszített, számos kedvezményt magában foglaló magyarigazolványt biztosított a külhoni magyaroknak.

(14.10)

2003-ban indult el a vajdasági magyarság körében az a kezdeményezés, amelynek célja a kettős állampolgárság lehetőségének biztosítása volt a határon túli magyarok számára. Ez a kezdeményezés vezetett el a 2004. december 5-ei népszavazáshoz.

A szomorú eredménnyel záruló voksolást követően sokan gondoltuk úgy, hogy Magyarország nem lesz képes lemosni magáról azt a gyalázatot, amelyet a szocialista politikusok, Gyurcsány Ferenccel az élükön, követtek el a nemzet ellen. Sebeink gyógyítására a tavalyi kormányváltást követően adódott lehetőség. Élve a választópolgárok által nyújtott biztos támogatással, sor kerülhetett, kerülhet a nemzet közjogi értelemben vett egyesítésére. 2010. május 26-át követően Magyarország már nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyítja, hogy szívén viseli nemzettársai sorsát, felelősen gondoskodik róluk, legyenek itt a Kárpát-medencében, vagy a világ legtávolabbi szegleteiben.

Az első állampolgársági eskütételekre a 2011. március 15-ei hétvégén került sor. Legelsőként Mohácson, március 12-én a horvátországi magyar vezetők tettek esküt, majd 15-én a budai Várban közel száz moldvai csángó, aztán Kolozsvárott, illetve Csíkszeredában és Szabadkán. Azóta bebizonyosodott, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás sikertörténet.

Engedjék meg, hogy két külhoni magyar véleményét idézzem. "Szerintem egy magyar embernél az egyszerűen nem kérdés, hogy él-e a lehetőséggel vagy sem. Itt nem a határokról van szó: a legfontosabb dolog a nemzet egyesítése." Nagy Sándor gazdálkodó, Kárpátalja.

A csángó magyar Iancu Laura költő, a honosítás indítékát kérdezve csak annyit mond: "Mivel mi sosem voltunk magyar állampolgárok, számunkra ez tényleg olyan történelmi pillanat, melyre mindig is vágytunk. Időbe telik, míg teljes egészében felfogom az esemény súlyát."

Kedves Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás bizottsága nevében is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a honosítási kérelmek feldolgozásában és elbírálásában részt vesznek, a megnövekedett feladatokat legjobb tudásuknak megfelelően látják el.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr fog válaszolni, parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban történelmi tett volt, amikor 2010. május 26-án az újonnan megválasztott Országgyűlés, 97,7 százalékos többséggel, javaslatunkra megalkotta az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, ami lehetővé teszi azt, hogy véreink, akik az elcsatolt területeken élnek, úgy lehessenek magyar állampolgárok, hogy ne kelljen elhagyni szülőföldjüket. Ezáltal megindítottuk a nemzet közjogi egyesítését.

Lemostuk 2004. december 5-e szégyenét, és hűségesek voltunk Szent István királyunk örökségéhez, hiszen Szent István óta a magyar nemzet nem kizárólag kultúrnemzet, amit a közös nyelv, a közös kultúra és a történelmi sorsközösség tart össze, hanem egyúttal közjogi nemzet is, és ez a közjogi abroncs volt az, ami évszázadokon keresztül, a történelem viharaiban is megtartotta a nemzetet. És ez az, ami lehetővé teszi az asszimiláció megállítását és megfordítását.

Ezekkel a gondolatokkal jelentem az Országgyűlésnek, hogy elértük a százezredik állampolgársági kérelmezőt. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) És itt van velünk a Házban Balog Virág László és kedves családja Délvidékről, ők a százezredikek. (Nagy taps. - A vendégek felállva köszönik meg a tapsot.) Az unokák most nem tudtak jönni, mert nem kapták meg Belgrádban időben az útlevelet, de miután nemzettársainkból polgártársaink is lesznek, rövidesen magyar útlevéllel ők is itt lehetnek köztünk. Isten hozta önöket! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

Tehát jelentem az Országgyűlésnek, hogy zökkenőmentesen zajlik a honosítás, amihez hatalmas szervezés, képzés, infrastrukturális és informatikai fejlesztés kellett. Ez a százezer kérelem benyújtása azt jelenti, hogy napi 800 kérelmet bírálunk el, és ehhez jön még 43 ezer névváltoztatási kérelem, hiszen természetesnek tekintettük azt, hogy ezeken az okmányokon magyar névvel, magyar helységnévvel és magyar helyesírás szerint történjen a bejegyzés. Ettől csak akkor van kivétel, hogyha az illető ragaszkodik ahhoz, hogy ne magyar nyelven történjen mindez, ne a magyar helyesírás szerint. Ez egyébként félmillió mellékletet jelent.

A számok nyelvén: 69 külképviseleten zajlik a honosítás Tallinntól Bejrúton át Tokióig, 1135 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 hivatalában, illetve a kormányablakok tekintetében 29 helyen. Tanulságosak a számok: külképviseleteken 41 százalék adta be, anyakönyvvezetőknél 39 százalék, a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalban, illetve a kormányhivatalnál 20 százalék. Ez azért is van, hiszen a felvidékiek, érthető okokból, nem szívesen adnák be a nagykövetségen, illetőleg a konzulátuson, és ezért átjönnek Magyarországra, és itt adják be a kérelmüket. Itt szeretném őket biztosítani arról, hogy Magyarország se Szlovákiának, se más államnak állampolgársági információt nem ad ki.

Tehát 100 ezer honosítási kérelem feldolgozása folyamatos; 65 ezer esetben teljesen feldolgozott, beleértve nem kizárólag az államigazgatási, hanem a közbiztonsági és nemzetbiztonsági ellenőrzést is. Ez azt jelenti még egyébként, hogy a visszahonosítások tekintetében 90 százalék fölötti a feldolgozottság, 10 ezren már le is tették az állampolgársági esküt, és az újabb fejlesztéseinknek köszönhetően ez ugrásszerűen nőni fog a közeljövőben. Az útlevélkiadás is beindult.

Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy munkatársaink, egyetlen forintnyi állami pénz igénybevétele nélkül, létrehozták az allampolgarsag.gov.hu honlapot, ahol minden űrlap megtalálható, és minden kérdésre választ kap az érdeklődő. Külön köszönet illeti meg az államigazgatást, amelyik valóban felülmúlta önmagát, és heroikus munkát végez. Azt gondolom, méltó, hogy megemlítsük azokat az önkormányzatokat, ahol a legtöbb ügyet intézik: Létavértes, Debrecen, Biharkeresztes és Hódmezővásárhely.

Tisztelt Ház! A dolgok természetéből eredően számos olyan dolgot csinálunk itt a Házban, ami majd ki fog esni a nemzet emlékezetéből. De azt gondolom, hogy az a munka, amit a honosítás kapcsán végzünk a kormányhivatalokban, az önkormányzatokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), a külképviseleteken és itt a Házban, meg fog maradni a nemzet emlékezetében - ez történelem!

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:   1-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai