Készült: 2024.03.29.14:18:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2005.11.08.), 435. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:01


Felszólalások:  Előző  435  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdasági jelentés egyik területével, az egyik részterületével szeretnék foglalkozni, a szőlő- és gyümölccsel. Ahhoz viszont, hogy a győzelmi jelentések mellett a valóságról is beszéljünk, hogy mi is a helyzet, milyen folyamatot indítottak el önök a szőlő-gyümölcs ágazatban, ezen belül a borászatban, vissza kell nyúlni 2002-re, amikor önök elkövették a magyar borászat ellen a legnagyobb galádságot, eltörölték ugyanis a palackos borokról a zárjegyet, s ezzel elszabadították a borhamisítást. Mondjuk, most már belátták, mert nagy kapkodás következtében most újra arról tárgyalnak, hogyan kellene visszaállítani, de még messze nem a jó megoldás útján járnak.

Nos, a zárjegy eltörlése, mint említettem, elszabadította a borhamisítást, és meglepő módon önöknek valamiért nem volt szükségük arra a jövedéki adóra, amelyet egyébként önök 5 forintról 8 forintra felemeltek, majd a múlt héten nullára redukáltak vissza. Persze, nem lesz kisebb a borászat terhelése, mert a 8 forint marketingadót - nem tudom, minek nevezzem - továbbra is fizetni kell. A gazdának egyébként teljesen mindegy, mire fizeti be a pénzt.

A kimutatásból látható, a 17. oldalon, ahol a táblázatokat látjuk a szőlő-gyümölcsnél, hogy 2004-ben például 5 millió hektoliter fölötti volt a hazai bor mennyisége, de önöknek valamiért nem tűnt fel, hogy a befolyt jövedéki adó csak mintegy 1,6 milliárd forint volt. Mennyinek is kellett volna lennie az 5 millió hektoliter után? Ha 8 forinttal számolom, akkor 4 milliárd forintnak, de nem ennyi (Dr. Németh Imre: Már leadták!), hanem kevesebb, mint a fele volt.

Miniszter úr, megnézhetjük az előtte lévő évet is, amikor majdnem 4 millió hektoliter volt, tehát akkor 3,2 milliárdnak kellett volna kijönni, akkor pedig 1,2 milliárd volt az éves bevétel. Miért? Azért, mert számla nélküli a borforgalmazás, miniszter úr. Azért, mert az önök törvénykezése következtében, amikor ön volt a miniszter, ez lett az eredménye, hogy Magyarországon ma kevesebb, mint 50 százalékát forgalmazzák a bornak számlázottként. Ez természetesen súlyos csapást mért a becsületes termelőkre, és válaszút elé állította őket, hogy beálljanak-e a csalók sorába, mert a kereskedők most már kötelezővé tették nekik a számlázatlan bor beszállítását. Azt mondták, ha nem hozol számlázatlan bort, akkor te ide nem szállíthatsz be, és ezt a dilemmát önök kényszerítették rá.

Mint említettem, természetesen a 2004. évben már szenzációsan látszik, hogy másfél évvel ezelőtt, a 2002 nyarán meghozott törvényüknek, a szakmai hiba csúcsának mi lett a következménye. Nos, 2004 az az év, amikor a VPOP gyakorlatilag felszámolja a központi járőrszolgálatot, még egy óriási esélyt ad a borhamisítóknak: minden ellenőrzés nélkül, korlátozás nélkül, kamionokkal szállíthatják a számla nélküli bort, vagy egyenesen a csigerbort, a hamisítványt.

2004 az az év, amikor a 2003. évi törvénykezéssel, négypárti megállapodással az általam három év óta szorgalmazott cukorforgalmazás ellenőrzését végre a jövedéki törvénybe közösen beszavazzuk. A jövedéki törvény ekkor előírja, mind a mai napig érvényes, hogy a Gazdasági Minisztériumnak a 2004. évi csatlakozáskor ki kellett volna dolgoznia a cukorforgalmazás szabályait, például az olasz modell alapján, amit sokan már kívülről fújunk, hogyan is működik. Önök ezt nem tették meg. Az önök kormánya most már másfél év óta törvénysértést követ el, hiszen azóta nem alkották meg a jövedéki törvényben egyébként törvényi szinten előírt cukorforgalmazási szabályt. 2004 az az év, amikor bevezetik a borospincék működési engedélyezésének a kötelezővé tételét. Ezt persze csak akkor adják meg, ha előtte a környezetvédelmi hatósággal és az ÁNTSZ-szel beszereztetik a szükséges engedélyt.

Tudják, mit jelent ez? Az egérnek menekülőút-biztosítás, patkánynak menekülőút-biztosítás, a mosogatóvíz ÁNTSZ általi bevizsgálása. A csapvíz nem felel meg ma a borászatban használt edények elmosásához az ÁNTSZ szerint. Hihetetlen helyzetek álltak elő a borászatban! Természetesen mindenki csal, a vízrendszert fertőtlenítővel feltöltik, hogy amikor az ÁNTSZ jön, és megnyitja a csapot, akkor százszázalékosan baktériummentes legyen a víz, egyébként a közhálózatról nyert víz az ÁNTSZ-nek nem felel meg.

Miután netán begyűjtik ezeket az engedélyeket - mellesleg több tízezer forintért -, akkor önök 16 ezer forintért adják ki, adták ki az engedélyt. Ma már nem ennyiért, mivel a jelenlegi miniszter, Gráf József úr egy hónappal ezelőtt ezt is megváltoztatta, most már 40 ezer forintért adják ki minden borospincének az engedélyt, ahhoz, hogy egyáltalán azt csinálja, amit a nagyapja is, és lehet, hogy az ükapja is csinált ugyanabban a pincében. De 2004 az az év, amikor önök a törköly és a borseprő lepárlását kötelezővé teszik az uniós előírásoknak megfelelően, csak egy kis probléma van: az Unióban, ahol ez kötelező, ott a begyűjtőrendszert előtte kiépítették, úgy, hogy 15 kilométernél messzebb nem kell mennie egyetlenegy gazdának sem ahhoz, hogy ezt a mellékterméket elvigye.

Magyarországon hogyan is van ez? Úgy, hogy Bács-Kiskun megye közepén, Kunfehértón van egyetlenegy nagyüzem, amelybe egyébként az állam beszáll az MFB-n keresztül, és azt állítják, hogy ez a cég fel fogja tudni dolgozni Magyarország teljes borászati melléktermékét. Képtelenség volt, tudtuk akkor is, amikor önök ezt elrendelték, ezért engedélyt kértek arra, hogy az 500 hektó felettieknek kelljen csak kötelezően ezt a lepárlást elvégezni. Egyszerűen nevetséges, hogy az országon keresztül-kasul hurcibáljuk, Soprontól kezdve, az észak-magyarországi borvidékektől a dunántúli borvidéken keresztül Kunfehértóra a borászati mellékterméket.

De 2004 az az év, amikor önök elcsalnak egy év agrár-környezetgazdálkodási támogatást. Ezt ráadásul olyan rafináltan teszik, hogy kényszerítik a programban részt vevőket, iratkozzanak át majd az uniós szintű agrár-környezetgazdálkodási pályázatra, mert az lesz a szuper.

Mi is történik 2004-ben? Az, hogy Magyarország utolsóként, augusztusra tudja csak, a tizennegyedik kísérlet után elfogadtatni az Európai Unióval az agrár-környezetgazdálkodási pályázatot. Novemberben nagy titokban kiírják kétheti nyitott időszakra a pályázatot. És mi ebben a megmosolyognivaló? Hogy mind a mai napig, 2005 év végén egyetlenegy fillért nem fizettek még ki, most kapkodnak az ellenőrzéssel (Gőgös Zoltán: Két hete folyamatosan fizetik.), beazonosítják, tényleg ott van-e a föld, ahol a százszor lefényképezett térképeken, MEPAR-on és minden egyében ott van. Ennek ellenére sajnálatos módon már a programban részt vevő ellenőrök is azt mondják, hogy ez hülyeség, ezt nem csinálom, kimegyek, beírom, jó, tudjuk, ott van, csak már legyen vége, mert ez az ellenőrzések netovábbja, és az értelmetlen munka netovábbja.

(23.20)

De 2004. az az év is, amikor Wekler Ferenc és családja újkori szőlőbirtokosként lép elő, és több száz millió forintot ítélnek meg önök, miniszter úr, ennek a tranzakciónak állami támogatásként, hol birtokegyesítésként, hol telepítési támogatásra; és ez az az év, amikor Wekler úr módosító indítványával a Mórágyon létesített nagy telepét szeretné átsorolni a nem annyira ismert tolnai borvidékből a szekszárdiba. Neki nem sikerült, a parlament leszavazta. Azonban sikerül önnek, miniszter úr, mert a 97/2004. kormányrendelettel ön a szekszárdi borvidékhez besorolta Mórágyat, a szekszárdi borvidéken lakók, a hegyközségi vezetés tiltakozása ellenére, jelenleg már Mórágy a szekszárdi borvidékhez tartozik. Bravó! Ez is a 2004-es évben volt.

De 2004. az az év is, amikor a korai nyugdíjaztatást be lehetett volna vezetni, önök nem vezették be, és ha jól tudom, most már 2007-et tippelnek, hogy esetlegesen majd akkor bevezetjük, a közeljövőben nem látható ennek esélye. 2004. persze az az év is, amikor a kivágási támogatásokat nem vezetik be az Unióban ismert, mezőgazdaságot segítő program keretében. És persze 2004. az az év is, amikor a pálinkára majdnem dupla jövedéki adót vetnek ki, és 50 hektoliterfok helyett, ami száz litert jelent egy felnőtt korú személyre, ehelyett 50 litert engednek csak lefőzetni, de már nem személyenként, hanem családonként. Ennek meg is lett a következménye, sorozatosan mennek tönkre a hazai márkát képviselő kis pálinkafőzők; egyetlen hungarikum, amivel igazán különbek tudnánk lenni uniós vetélytársainknál.

De hát 2004. az az év is, amikor újabb erőteljes kísérletet tesznek a téeszalapú tőkés nagybirtokrendszer kiépítésére, és ezzel egy időben súlyos szögeket vernek az őstermelők és a családi gazdálkodók koporsójába.

Ezt tartalmazza ez a jelentés a mi szempontunk alapján. Köszönöm szépen figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  435  Következő    Ülésnap adatai