Készült: 2020.09.22.10:18:09 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 222 2000.01.31. 3:49  221-224

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Választókörzetem Duna menti településeit rendkívül hátrányosan érintő, a MÁV Rt. által tett intézkedésről szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat. A Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj mellékvasútvonal részén lévő menetrend szerinti és szolgáltatási problémákról az alábbiakban tájékoztatom önöket.

A környék egyik legjobb műszaki minőségű mellékvonala hosszú időn keresztül összeköttetést biztosított az Alföld és a Dunántúl között. 1999. december 19-én a 33719. és a 33727. számú vonatok összevonásával egy új, 33719. számú vonat közlekedik Dunapataj, Tass, Kunszentmiklós között, amely közvetlen csatlakozást jelenleg semmilyen irányban nem biztosít. Ezzel egy időben megszűnt a 33720. számú vonat is, amely Kunszentmiklós, Tass, Solt között szállította az utasokat. A járatok összevonása és csökkentése az útvonalba eső Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt, Újsolt, Harta, Dunapataj településekről a bejárást Kunszentmiklós, Kecskemét, Budapest térségébe nagymértékben megnehezítette. Teljes mértékben lehetetlenné tette a kora reggeli érkezést vonattal ezekbe a városokba. Így a munkába járás, ügyintézés, orvosi ellátás további nehézségekbe ütközik.

Ésszerű megoldásnak látszana az, hogy járatokat vonjanak össze, de ami a Dunapataj-Kunszentmiklós vonalon történt, abban az utasok nem látnak ésszerűséget - vagy ha mégis van benne ráció, akkor a változás nem az ott élő utazóközönséget szolgálja. Volt egy korai járat, amely 4 óra 45 perckor indult Dunapatajról, 5 óra 51 perckor érkezett meg Kunszentmiklósra, ott 20 perc várakozás után át lehetett szállni a Kelebia-Kiskunhalas irányából érkező távolsági vonatra, és a vidéki ember így Budapesten lehetett már 7 óra 26 perckor. Jelenleg e térségből nem lehet odaérni időben a munkakezdésekre, az átszállással rendkívül hosszú lett a várakozási idő, és Budapestre is csak nagyon későn, 9 óra 25 perckor lehet legkorábban eljutni.

Nagy szükség lenne a régi menetrend visszaállítására. Ennek érdekében a Duna-melléki települések polgármesterei levelet írtak a MÁV Rt. személyszállítási szakigazgatójának, aki válaszában utasszámlálási adatokra hivatkozott, és arra, hogy a Volán autóbuszjáratai az érintett falvakban kielégítik az utasok igényeit. Ezt a hivatkozást elfogadni nem tudjuk, az utazóközönség igényeit ez nem elégíti ki.

Államtitkár Úr! Az önök tárcája már így is sokat segített választókörzetem problémáin, de most újra arra kérem önt, hogy e problémát a MÁV Rt. illetékes vezetőivel, de az érintett települések polgármestereit mindenképpen belevonva, újra vizsgáltassa meg.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 62-64 2000.02.28. 4:12  61-66

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy súlyos, a mezőgazdasági tevékenységből élő gazdákra rendkívül megalázó problémára kívánom felhívni a figyelmüket.

Az utóbbi időben szinte elviselhetetlenné váltak azok a politikai támadások, melyeket a környezetvédelmi miniszter lejáratására indítottak el...

 

ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, hogy megzavarom! Legyen olyan kedves, feljebb tenni a mikrofonját, mert nagyon rosszul hallani! Feljebb a nyakkendőjén! (Megtörténik.) Úgy-úgy, köszönöm szépen.

 

BALOGH JÓZSEF (FKGP): ...hol a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója részéről, hol a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója részéről. Most viszont olyan emberektől kaptam információt, földtulajdonosoktól, akik mindig is bíztak a környezetvédelmi miniszter úr jó szándékában, segítőkészségében, és kérik a miniszter úr segítségét problémájuk orvoslásában.

Nagyon szomorú példa az, amely őket érintette: a fülöpházi Zrínyi Szakszövetkezet és a Kiskunsági Nemzeti Park elmúlt húszéves együttműködése a törvénytelen földeladásokban és a becsületes munkában megőszült parasztemberek kisemmizésében az egyetlen megélhetési forrásukból, a földtulajdonból. Sajnos, a Kiskunsági Nemzeti Park 1990-ben úgy állt a tulajdon rendezéséhez, mint tulajdonos, nem mint vagyonkezelő. Az 1980-as években védetté nyilvánította a tagság tulajdonában, a szakszövetkezet használatában lévő részarányokat. Az 1992-es földalap-kijelöléshez nem járult hozzá, a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány kiadásához is csak részben. A mai napig több mint 200 aranykorona szerepel rendezetlenül a gazdák nevén, földfedezet nélkül.

1998-ban a Kiskunsági Nemzeti Park sajnos úgy vásárolt földet a fülöpházi Zrínyi utódszövetkezettől, mintegy 1000 aranykorona, 247 hektár mennyiségben, hogy annak sem bankszámlaszáma, sem adószáma nem volt. Azt sem lehetett tudni, hogy a szövetkezet a közgyűlés jóváhagyásával rendelkezett-e. Az idevonatkozó adásvételi szerződést 1998. június 5-én írták alá, amelynek alapján 1998. június 10-én a kecskeméti földhivatal a tulajdonváltozást bejegyezte. Az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részéről Rakonczay Zoltán miniszteri biztos rá két napra, június 12-én az adásvételi szerződést aláírta. Az államkincstár a vételárat egy harmadik személy számlájára utalta át, erről tudomása volt az igazgató úrnak, illetve a miniszteri biztosnak is - ezt az adásvételi szerződés bizonyítja.

Hogy a természetvédelem mennyire állt a hivatala magaslatán, mi sem bizonyította jobban, mint az a tény, hogy egyes vezetők az adásvételt megelőzően mintegy 8 hektár védett erdőterületet tarra vágva eladtak, a védett faegyedekkel együtt.

 

 

(17.10)

 

Az erdőirtást azzal fejezték be, hogy tatárjárás módjára felégették, elcsapták. A mai napig nem számoltak el vele.

Igen tisztelt Államtitkár Úr! Ön és a miniszter úr, az önök tárcája már idáig is nagyon sokat segített választókörzetem problémáin; most a károsultak nevében arra kérem önt, hogy vizsgáltassa felül az említett adásvételi szerződés létrejöttének jogosultságát, körülményeit.

Tisztelettel köszönöm a figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 198 2000.03.01. 2:33  193-205

BALOGH JÓZSEF, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a foglalkoztatási bizottság eredeti javaslatát H/1681. számon a tavaly november 24-i ülésén tárgyalta. A bizottság fontosnak tartotta, és ezért támogatta az önálló indítvány javaslatait, miszerint az Országgyűlés kérje fel a kormányt, vizsgálja meg, miképpen lehetnének az egyéni és társas vállalkozók a munkanélküli-ellátás körébe bevonhatók, valamint a kormány vizsgálja meg, milyen feltételek mellett hozható létre olyan kockázati, illetve biztosítási közösség, amely ezt a társadalmi csoportot érintené, és adott határidőig dolgozza ki az ehhez szükséges törvényjavaslatot.

A gazdasági bizottság a vitában megállapította, hogy a korábbi foglalkoztatási törvény már tartalmazott rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottsága vizsgálja meg ezt a kérdést, és ennek megfelelő szabályozást dolgozzon ki. Erre kísérletet is tettek, de soha nem sikerült megfelelő álláspontra jutni. Ez a kezdeményezés az érdekképviseletek részéről nem kapott támogatást.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy egy ilyen biztosítási rendszer bevezetése csak akkor lehetséges, ha a vállalkozók is megfelelően hozzájárulnak ehhez. Erre vonatkozóan a Pénzügyminisztérium többféle számítást is készített. Ezek azt erősítik meg, hogy a működéshez megfelelően finanszírozni kell ezt a biztosítási formát. A novemberi vita során a hozzászólók mindegyike a december 31-i határidőt kifogásolta, korainak tartották. Sajnos, igazuk is lett.

Ugyanakkor minden bizottsági tag fontosnak tartotta a bizottsági önálló indítvány javaslatait. Így magától értetődőnek volt tekinthető, hogy a gazdasági bizottság elmúlt ülésének vitáján a foglalkoztatási bizottság új önálló indítványait is támogatta, és most már csak reménykedhetünk abban, hogy május 31-ig a szükséges jogszabály-módosítások el is készülnek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 124 2000.03.20. 7:12  46-193

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tisztelt határon túli magyar Testvéreink! Engedjék meg, hogy Teleki Pál néhai miniszterelnök szavaival kezdjem felszólalásomat: "Tudom, hogy magyaroknak nehéz összetartást hirdetni, mégis meg kell tennem ezt is. Tehetem, mert bár nem visz rá a lázadó, büszke egyéni természetünk, felbuzdulásunkban mégis össze tudunk fogni, és ha ököllel az asztalra vágtunk - mondván, most pedig ezt megcsináljuk -, csodákat tudtunk művelni. Most pedig olyan időben élünk, amikor mindnyájunknak az asztalra kell csapni, hogy most pedig összefogunk."

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány jelentését tárgyaljuk a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, illetve az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatát. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja - már csak az előbb említett összefogás szükségessége miatt is - a jelentés elfogadását.

Hosszú utat tett meg a magyar belpolitika, míg ez a beszámoló a tisztelt Ház elé került. 1996 nyarán volt az első magyar-magyar csúcs, majd az év szeptemberében Pápán az úgynevezett csonka csúcs, amelyen az akkori MSZP-SZDSZ-es politikai vezetők nem jelentek meg. Majd hosszú-hosszú csend következett az anyaország és a határon túlra szakadt honfitársaink között.

Tisztelt Ház! A polgári koalíció választási győzelme, a Fidesz-kisgazda-kormány azonban áttörést hozott, és csipkerózsika-álmából felébresztette a magyarokat. 1999 februárjában Budapesten ismét egy asztalhoz ültek az anyaországbeliek és a határon túliak, valamint a világban szétszóródott magyarság képviselői. E történelmi jelentőségű magyar-magyar csúcs, konszenzussal elfogadott elnevezéssel, az első Magyar Állandó Értekezlet után kijelenthettük, hogy egyetértés alakult ki a Magyar Országgyűlés pártjai között a határon túli magyarság kérdésének megítélésében, a nemzetstratégia célkitűzésében.

Ezen az első találkozón a Független Kisgazdapárt önálló álláspontot jelenített meg, nevezetesen számunkra rendkívüli jelentőséggel bír az EU-csatlakozásunk utáni időszak, a schengeni határ kérdése, azaz a kárpát-medencei magyarság szabad beutazásának biztosítása. A kisgazda felvetés teljes támogatást kapott, ezért került felállításra egy új bizottság.

A kritikánkat ezzel kapcsolatban most meg kell fogalmaznunk. A jelentés igen felszínesen és konkrétumok nélkül foglalkozik a kettős állampolgárság, a szavazati jog, a kettős útlevél esetleges lehetőségével. Miközben a határon túli magyarok körében óriási a várakozás, mi, kisgazdák nem látjuk a külügyi kormányzat konkrét megoldási elképzeléseit, vagyis a Független Kisgazdapárt ezen a területen markánsabb lépéseket vár.

Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt a Magyar Állandó Értekezlet második ülésén is aktívan részt vett, a zárónyilatkozatban a preambulum szövege saját indítványunk volt. Így a részvevők megemlékeztek a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének ezredik évfordulójáról.

Képviselőcsoportunk azóta is szoros kapcsolatban áll a határon túli magyarokkal. Legutóbb éppen a kisgazda székházban volt találkozó Tőkés László és Torgyán József pártelnök között, ahol a két delegáció konkrét együttműködésben állapodott meg párt-, illetve minisztériumi szinten. Ennek jelentőségét alátámasztja, hogy a magyarországi delegációvezető a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-kisgazda-kormány érdeme, hogy a rendszerváltoztatás óta először fekszik írásos előterjesztés a tisztelt Ház asztalán, amely jelentés az anyaországtól elszakított valamennyi nemzetrész helyzetével foglalkozik.

Az ország értékelésével egyetértünk. Továbbra is támogatják a kisgazdák a magyar külpolitika három fő cselekvési iránya, az euroatlanti integráció, a regionális együttműködés és a nemzetpolitika közötti egyensúly fenntartását, mely a rendszerváltoztatás óta meghatározza Magyarország külpolitikáját. Magunk is tapasztaljuk, hogy a szomszédos országokban végbemenő demokratikus folyamatok külpolitikai irányvonalaink sikerét megalapozzák.

Az elmondottak alapján a Független Kisgazdapárt a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló J/2204. számú jelentést elfogadja. Ez a jelentés és a mögötte álló munka méltó ez évi ünnepségsorozatunkhoz, államalapításunk ezeréves évfordulójához.

Böjtmás havában tárgyalja az Országgyűlés a határon túli magyar testvéreink helyzetét, és a Független Kisgazdapárt kéri a hazai politikai tényezőket, hogy a nemzeti összefogás jegyében - ahogy Teleki Pál szavait hallották - magunkba mélyedve gondoljuk át az előttünk álló közös feladatokat, a magyar jövőt biztosító alkotó munkát, hogy igazak legyenek a XV. századi Szent István-i zsolozsma sorai.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz és a MIÉP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 295 2000.04.12. 4:54  292-368

BALOGH JÓZSEF, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor az Országgyűlés tavaly decemberben megtárgyalta és elfogadta a gazdasági kamarákról szóló törvényt, akkor egyben arról is döntött, hogy a kamarák a jövőben ne lássanak el közigazgatási feladatokat, egyben felhívta a kormányt arra, hogy a szükséges törvénymódosításokról nyújtson be az Országgyűlés számára egy törvényjavaslatot. E feladat végrehajtását célozza a most tárgyalt törvényjavaslat.

A gazdasági bizottság 2000. április 4-ei ülésén tárgyalta az előterjesztést, amikor is többek között a Gazdasági Minisztérium képviselője részéről elhangzott, hogy a kormány szándékai szerint a közigazgatási feladatoknak a kormányzati szervekhez való telepítését úgy kell kialakítani, hogy az eddig nyújtott szolgáltatásokat és az egyablakos ügyintézés kialakított rendszerét legalább az eddigi színvonalon, de ha lehetséges, még magasabb felkészültséggel és hatékonysággal lehessen ellátni. Ennek érvényesítése érdekében indokolt, hogy az okmányirodák már kiépített és a továbbiakban még fejlesztendő infrastruktúrájának bázisán az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági, illetve közigazgatási feladatok a körzetközponti jegyzőkhöz legyenek telepítve; a nagyobb szakmai felkészültséget igénylő feladatokat pedig az egyes szabályozási területek felett szakmai felügyeletet gyakorló közigazgatási szervek vegyék vissza.

A törvényjavaslat többek között módosítani kívánja az egyéni vállalkozásról szóló törvényt, a cégtörvényt, az adózás rendjéről szóló törvényt, a statisztikáról szóló törvényt, a versenytörvényt és még több más törvényt is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a jelzett törvénymódosítások mindegyike technikai jellegű módosítás, az egyes törvények rendelkezéseit tartalmában nem érinti. Ezzel párhuzamosan azonban megteremti annak a lehetőségét, hogy a közigazgatási szervek az Országgyűlés által meghatározott időpontra át tudják venni a közigazgatási feladatokat, és az egyes nyilvántartások korszerű informatikai rendszerrel történő összekapcsolása révén a hatósági ügyintézés hatékonyabbá, magasabb színvonalúvá váljon. A kormány felhívta az érintett közigazgatási szerveket, hogy készítsenek részletes kimutatást ennek pénzügyi szükségletéről, illetve infrastruktúrájáról.

A legnagyobb feladatot jelentő egyéni vállalkozói igazolványok, illetve az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatok a már létező okmányirodák rendszeréhez lennének telepítve. Miután ez az infrastruktúra egyébként rendelkezésre áll, ez csak egy pluszfeladat lenne az okmányirodák számára. A kormány képviselője egyébként ellenzéki felvetésre mindezt megerősítette, tehát az okmányirodákat nem az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos feladatok ellátására építette ki a kormány, hanem ezzel párhuzamosan sok egyéb feladat ellátására.

A bizottság ellenzéki képviselői közül voltak, akik a törvényjavaslat visszavonását, illetőleg későbbre halasztását javasolták, többen gondoltuk azonban úgy, hogy az elfogadott kamarai törvény előír bizonyos feladatokat, amelyek ebben a most tárgyalandó törvényjavaslatban szerepelnek, akkor pedig nem szabad elodázni annak vitáját, mert kifutnánk az időből; tudniillik a kamaráktól nem azonnali hatállyal vontak el bizonyos jogosítványokat, hanem még több hónapjuk van a régi feladataik teljesítésére. Ha most mi halasztanánk el az általános vitát, akkor erre az időszakra, akár meghatározatlan ideig, akár később feltornyosult feladatokkal találnánk szembe magunkat, és akkor már tényleg nehezen lenne kivitelezhető a feladatok átadása-átvétele.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság végül a T/2401. számmal jelölt törvényjavaslatot 15 igen, 13 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 415 2000.04.12. 1:49  408-474

BALOGH JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága a 2000. április 5-ei ülésén a T/2298. számon előterjesztett törvényjavaslatot megvitatta. A bizottság többsége elfogadta az előterjesztő álláspontját, amely szerint a törvénymódosítás valós társadalmi igényt elégít ki, és folytatja a rendszerváltás után elkezdett és csak 1994-ben kodifikált folyamatot.

Támogatást kapott az a törvényhozói szándék, amely a korábbi törvényben megnyitott foglalkozási körök átvilágítását a bírák, ügyészek, a foglalkoztatottak teljes körére kiterjeszti. Ugyanakkor nem teszi parttalanná és egyben végrehajthatatlanná az átvilágítási folyamatot. Az átvilágítandók megjelölésében a közvélemény-formálás lehetősége játszott fontos szerepet.

A kisebbségi vélemény képviselői vitatták, hogy a megjelölt átvilágítási kör megfelel a fenti szempontoknak. A polgármesterek, az egyházi személyek nem esnek az átvilágítási törvény hatálya alá.

Értetlenség fogadta a bizottság részéről azt a rendelkezést, amelyik az átvilágítás alóli mentességet az 1972. február 14-e után születettekre terjeszti ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta 11 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 113 2000.05.23. 2:19  112-121

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Napjainkban már szinte mindennapossá vált, elszemtelenült problémára szeretném felhívni az ön, illetve a tisztelt Ház figyelmét: A Zöld Gyula úr által irányított Tolnahús Rt. az ország több megyéjéből vásárolt fel élőállatot mezőgazdasági termelőktől, vállalkozóktól, szövetkezetektől, szerződésben vállalt fizetési kötelezettség mellett. A gazdák kénytelenek voltak elfogadni a hosszabb fizetési feltételeket a vágóhidak monopolhelyzete miatt. A Tolnahús vezetése több hónapja csak hitegeti őket, de nem fizet. Több hónapon keresztül azt hangoztatták, hogy a Tolnahús Rt.-nek megvan a fedezete a fizetésre, csak sok a kintlévőségre. Később arra hivatkoztak, hogy a Reorg-Apport felé fennálló tartozás miatt a bank lefoglalta a számlájukat, de azon kétszer annyi fedezet van, mint amit a bank követel; ez rövidesen felszabadul, mivel megfellebbezték, és állandó tárgyalást folytatnak az ügyben. Fizetni fognak, csak a gazdák türelmét kérik.

Sajnos, mindez csak ígéret maradt, sőt az utolsó tárgyalások során a fennálló tartozások 60-80 százalékának részletfizetését ajánlotta fel, azt is csak részletekben. Azt gondolom, hogy mindezt csak időhúzás végett hangoztatják, és közben folyik a vagyon kimentése, és a gazdák futhatnak a pénzük után; Zöld Gyula hivatkozik arra, hogy hány embernek ad munkát. De arra nem gondol, hogy hány száz család, hány ezer ember mindennapi kenyere forog veszélyben, és összekuporgatott pénze kerül elrablásra?

A kérdésem az, hogy meddig lehet még becsapni, semmibe venni az állattartó gazdákat. Ebben kérem az államtitkár úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), illetve minden olyan tárca segítségét, aki segíteni tud, hogy ez a rablófosztogatás megszűnjön.

Köszönöm a figyelmüket, várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 166 2000.05.24. 3:29  165-166

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Napjainkban már szinte mindennapossá vált, elszemtelenült problémára szeretném újra felhívni a tisztelt Ház figyelmét.

A Zöld Gyula úr által irányított Tolnahús Rt. az ország több megyéjéből vásárolt fel élőállatot mezőgazdasági termelőktől, vállalkozóktól, szövetkezetektől, szerződésben vállalt fizetési és egyéb kötelezettségek mellett. A gazdák kénytelenek voltak elfogadni a hosszabb fizetési feltételeket a vágóhidak monopolhelyzete miatt. A Tolnahús vezetése több hónapja csak hitegeti őket, de nem fizet. Több hónapon keresztül azt hangoztatták, hogy a Tolnahús Rt.-nek megvan a fedezete a fizetésre, csak sok a kintlévősége. Később arra hivatkoztak, hogy a Reorg-Apport miatt fennálló tartozás miatt a bank lefoglalta számlájukat, de azon kétszer annyi fedezet van, mint amit a bank követel, és rövidesen felszabadul, mivel megfellebbezték, és állandó tárgyalást folytatnak az ügyben, fizetni fognak, csak kérik a gazdák türelmét.

Sajnos mindez csak ígéret maradt, sőt az utolsó tárgyalások során a fennálló tartozások 60-80 százalékának részletfizetését ajánlotta fel, azt is csak részletekben. Azt gondolom, hogy mindezt csak időhúzás végett hangoztatják, s közben folyik a vagyon kimentése és a gazdák futhatnak a pénzük után.

Tudomásom szerint Zöld Gyula úr a Terimpex vezérigazgatója révén érdekeltségben volt és van a kispesti vágóhíddal, a szolnoki vágóhíddal, melyeket már tönkretettek, és ő az igazgatója a Tolnahús Rt.-nek is, melynek a gazdák pénzének elvonása mellett jelenleg folyik a tönkretétele.

Felvetésem szerint az elmúlt időben folyamatosan kivonták a vagyont a Ceglédhús számára, mely kft.-nél, azt gondolom, szintén anyagi érdekeltséggel bír Zöld Gyula. Zöld Gyula hivatkozik arra, hogy hány embernek ad munkát, de arra nem gondol, hogy hány száz család, hány ezer ember mindennapi kenyere forog veszélyben, s összekuporgatott pénze kerül elrablásra. Azt gondolom, hogy ezek a tények nagyságrendekkel többet jelentenek, mint a Zöld úr által felhozott érvek.

Meddig kell még várni a termelőknek a jogi védelmükre? Ebben kérném minden olyan tárca segítségét, amely segíteni tud, hogy e rabló, fosztogató felfogás megszűnjön.

Nagy tisztelettel kérném a tisztelt kormányt, hogy legalább azzal, amit a Mizo esetében a tejesgazdáknak megadott, a Tolnahús Rt. által becsapott sertéstartók esetében is legalább kamatmentes kölcsönnel segíteni szíveskedjenek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az FKGP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 217 2000.08.23. 2:14  216-219

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Különleges tájegységünk a Duna-Tisza-közi Alföldön a Homokhátság, mely történelmi viharaink során mindig állta a próbát, és ha kellett, a puszta szerepét töltötte be. Kedvezőbb időjárási viszonyok között mezőgazdasági paradicsommá vált.

Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy e kedvezőtlen, aszályos időjárási viszonyok miatt az alacsony aranykorona értékű területek gabonatermesztési gyakorlata fenntarthatatlan, mint például a rozs, esetleg a triticale termése a betakarítás költségeit is alig-alig fedezik, és csak kényszerű szükségből vagy talajvédelmi okokból szerepel a vetésforgóban.

A jelenlegi szaktárca a mezőgazdasági támogatások széles körét vázolja elénk. Természetesen tudott, hogy minden igényt kielégíteni nem lehet, de indokoltnak látjuk hosszabb távra is beépíteni a támogatások rendszerébe az ugaroltatás gondolatát, a hazai fehérjenövények támogatását, mint például a lucerna, a gyepek felújítását, valamint a gyeptelepítési program beindítását.

A gyepgazdálkodás hazai alkalmazása nem új keletű. Komoly gyakorlatot szereztünk e téren, akár a felújítás, akár a telepítés területén. Talajhoz és éghajlati körülményekhez igazodó keverékeket tudunk alkalmazni. Agrárgazdasági, vidékfejlesztési és területfejlesztési stratégiánkban a húshasznú szarvasmarha és juh létszámának növelése szerepel, és ezzel együtt az állattartás és takarmányozás feltételeinek javítása. Összhangba kellene állítanunk ezt az állami szándékot a termelők lehetőségeivel és akaratával.

Kérdésem az az igen tisztelt államtitkár úr felé, hogy e különleges tájegységben van-e lehetőség a lucerna-, valamint a gyeptelepítés támogatására. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Várom államtitkár úr válaszát.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 229 2000.09.07. 0:42  226-262

BALOGH JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a 2000. augusztus 30-ai ülésén megtárgyalta a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2932. számú törvényjavaslatot. Különösebb vita nélkül a bizottság 11 igen szavazattal és 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 300 2000.09.26. 2:10  299-302

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Különleges tájegységünk a Duna-Tisza közi Alföldön a Homokhátság. Ezen belül a közép-homokhátsági terület vízgazdálkodási adottságait tekintve nagyon hátrányos helyzetű térség, melyet hol a vízhiány, hol pedig a vizek kártételei sújtanak. Az átmeneti időszakokban sokszor e két hatás egyszerre okoz kárt.

Az 1970-es évek elején megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park, mely nagy kiterjedésű területek természetvédelem alá helyezését érte el. A mezőgazdaság egyre kisebb súlyt képvisel, de rendkívüli mértékben növekedett a magángazdaságok aránya. A változó körülmények miatt feszültség keletkezett a vízgazdálkodás, a vízkárelhárítás és a természetvédelem, valamint a mezőgazdaság között. Jelenleg létezik egy viszonylag jó program. Ha ez a program megvalósulhatna, akkor mérséklődnének a vízkárok, több természetes vízkészlet visszatartására nyílna lehetőség. Ez kedvezően befolyásolná a talajvíz-háztartást, a természetvédelmi területek ökológiai vízigényének biztosítását és a mezőgazdaság öntözővízigényének a fedezését. A rendszer összekötése a Duna-völgyi főcsatornával száraz időszakokban lehetővé tenné a vizes élőhelyek vízhiányának pótlását és körülbelül 5000 hektár mezőgazdasági terület öntözését.

 

(17.00)

 

A Közép-Homokhátság érintett területei a Fülöpszállás-Szabadszállás-Kerekegyháza-Jakabszállás-Orgovány-Csengőd által határolt rész; a lehetséges második ütemben pedig Kecskemét és Kiskunfélegyháza térsége lehetne.

Tisztelt Államtitkár Úr! A felsorolt térségeknek rendkívül nagy szüksége lenne egy ilyen program átgondolt megvalósítására, mert ez az ott élők számára már-már létkérdés. Kérdezem tehát, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) milyen lehetőségeket lát a Közép-Homokhátság vízgyűjtőjében a vízgazdálkodás javítására.

Várom válaszát, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 113 2001.03.27. 2:23  112-119

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A rendszerváltás előtt a tulajdonviszonyokban megmutatkozó érdektelenség, a rendszerváltást követően a tulajdonváltás a közcélú belvízelvezető csatornák (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem halljuk!) tulajdonviszonyait nagyon megosztotta, összetetté tette. Nem ritka, hogy egy-egy területen, de akár egy csatornán belül is lehet akár négyféle tulajdoni forma is: állami, önkormányzati, társulati és magántulajdon is megtalálható.

Az agrártámogatási célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) számú FVM-rendelet e fejezetében a beruházásoknál ezt a tényt figyelembe vették. A rendelet 270. § (1) és (2), valamint a 271. § (1) bekezdésében, ahol vízkár-elhárítási létesítmények fenntartási támogatásáról van szó, csak az állami tulajdonú létesítmények fenntartásához vehet igénybe támogatást a víztársulaton keresztül az a termelő, aki ezekkel a létesítményekkel érintett, így a víztársulatok által üzemeltetett, nem állami tulajdonú csatornával érintett termelő kimarad a támogatásból. A támogatásból kimaradók aránya eléri a társulati érdekeltek 20-60 százalékát.

Nagyon fontos lenne valamennyi közcélú csatornát állami tulajdonba venni, mert ekkor az állam mint tulajdonos és a társulat tagjai mint érdekeltek közösen működtetnék a létesítményeket. Ez megoldást jelentene a jelenleg ellátatlan, volt üzemi és önkormányzati csatornák üzemeltetésére, víztársulati üzemeltetésre is. Addig, amíg ezt nem tudjuk megvalósítani, javaslom, hogy az állami támogatás a vízitársulat által működtetett, vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkező és a víztársulat jegyzett tőkéjében szereplő valamennyi közcélú vízgazdálkodási mű és létesítmény fenntartására vonatkozzon.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és várom a miniszter úr megnyugtató válaszát. (Szórványos taps az FKGP és a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 117 2001.03.27. 0:13  112-119

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm szépen. Miniszter úr, csupán csak annyit szeretnék mondani hozzá, hogy továbbra is azt kérném, ne csak az állami tulajdonúra, hanem más tulajdoni formára is vonatkozzon a támogatás.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az FKGP és a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 231 2001.06.19. 1:58  230-233

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Duna-Tisza közének vízgazdálkodási problémáiról, valamint a megoldási lehetőségekről már számos tanulmány és terv készült. Ennek eredményeként a kormány a 2271/99. (X. 22.) számú határozatában és ennek mellékleteként közzétett cselekvési programjában konkrét feladatokat határozott meg.

 

(17.40)

 

A cselekvési program első három pontja szellemében elkészült 2000-ben az Aduvizig és a Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában egy fejlesztési program, amely a közép-homokhátság vízgazdálkodási problémáival foglalkozik természetvédelmi és szociális szempontból egyaránt; feltárja a jelenlegi helyzetet, mely szerint a meglévő vízgazdálkodási műszaki rendszer a lehulló csapadék helyben tartására sem képes, hiszen ezek a belvíz elvezetésére készültek. Megvalósíthatóságot ad egyrészt a vízvisszatartásra a csapadékból és a keletkezett használt vízből, másrészt a vízpótlásra egyaránt. Lehetőség lenne a vízvisszatartásra medertározással és tározók létesítésével a csapadékból és a keletkezett használt vízből, például a kecskeméti tisztított szennyvíz felhasználásával, valamint a Duna-völgyi főcsatornából való vízpótlással. Tudomásom szerint ez a tanulmány a Környezetvédelmi Minisztériumban és az FVM-ben is ott van.

Kérdezem az államtitkár urat, hogy az ismertetett problémák, valamint a 2271/99. (X. 22.) számú kormányhatározatban foglaltak szerint milyen intézkedések történtek a konkrét megvalósulás érdekében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és várom az államtitkár úr megnyugtató válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 253 2001.10.16. 2:03  252-255

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1996. évi LV. törvény szerint alakultak meg és választottak tulajdonosi képviselőt, 1997 óta nem kaptak sem területbért, sem pedig képviselőjük el nem számolt a bevételekkel, noha erre a vadászati törvény végrehajtási rendelete tételesen kötelezi. A törvénnyel egy időben - és éppen annak alapján - alakultak meg nagy pénzért a megyei FVM-hivatalok égisze alatt működő megyei vadászfelügyelőségek, amelyek feladata minden szakmai ellenőrzés, évente a gazdálkodási tervek jóváhagyása, beszámoltatás.

Ennek ellenére, noha már a végrehajtásra két rendelet is kijött a törvény megjelenése után, azt mondják, hogy tartalmilag nem szólhatnak bele a földtulajdonosi közösség belügyeibe, még akkor sem, ha az évente történő bevételi-kiadási elszámolást az FVM-rendelet tételesen előírja.

Országos gond továbbá az is, hogy a területbérleti díjak kifizetése lehetetlen, mert az APEH 2001-ben állást foglalt abban, hogy a bérleti díj áfaköteles, így a kistulajdonosok nem juthatnak pénzükhöz, nincs számlatömbjük, nem tudnak áfás számlát adni.

Kálozon már kétszer váltották le a jogaival visszaélő képviselőt, mégis mind az FVM, mind a bíróságok visszahelyezték a jogaiba azt a képviselőt, aki csaknem fél évtizede nem számolt el, de jogosulatlan vadászatért már a vadászjegyét is első-, majd másodfokon, valamint a bíróság is jogerősen bevonta. Ez az ügy már minden létező fórumot bejárt.

Kérdezem az államtitkár úrtól, hogy hová fordulhatnak ezek a lóvá tett földtulajdonosok.

Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 265 2001.11.06. 1:52  264-267

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nemrég volt a fehér bot napja. Hazánkban mintegy 45 ezer látását vesztett, illetve gyengén látó ember él. Sajnos az orvostudomány mai tudása szerint legtöbbjüknek nem képesek az orvosok hatékony segítséget adni, egészségi állapotukban tartós és végleges javulás nem várható.

Ezekről az egészségkárosodott emberekről gondoskodni mindannyiunknak kötelessége. Nemcsak azért kötelességünk e gondoskodás, mert erre a társadalmat alapvető erkölcsi normák kötelezik, de azért is, mert közülünk senki sem tudhatja azt, hogy a következő pillanatban ki lesz az, aki akár baleset, akár egyéb betegség következtében elveszítheti látását.

Mindezekért most azzal a gondolattal fordulok a miniszter úrhoz, meg tudná-e vizsgálni azt, hogy az Európai Unió pénzügyi forrásaiból, illetve az innen származó támogatások segítségével a tömegközlekedést bonyolító vállalatok részére hogyan lehetne vásárolni olyan írógépeket, amelyek segítségével Braille-írással olvasható lenne a menetrend. Tudom, hogy ez a javaslat csak egy csepp a tengerben, de azt gondolom, hogy sok ilyen csepp a problémák megoldása irányába hat, és közelebb viszi hazánkat az európai gondolkodáshoz. Mindezekért kérem, hogy gondolja át felvetésemet, és kérem, tegye meg intézkedését dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter úr felé, és ha teheti, segítsen.

A most elmondottak tükrében tehát kérdezem a miniszter urat, tudna-e a látásukat vesztett emberek segítségére lenni.

Várom megtisztelő válaszát, és köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP és a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 66 2001.11.07. 7:15  1-85

BALOGH JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az egypártrendszer idején, a kommunista diktatúra alatt a mezőgazdasági tevékenységből élők (Közbeszólás az MSZP soraiból: Na, jól kezdődik!) rendkívül nagy megaláztatásokon jutottak keresztül. (Dr. Szanyi Tibor: A Fidesz-sajtó megadta a szöveget?) Akkor egyik napról a másikra az államhatalom erőszakos fellépéssel, törvénytelen úton kirabolta, kifosztotta a parasztembert; földjét, lovát, ekéjét, mezőgazdasági felszerelését azóta is megmagyarázhatatlan módon elvették, beállamosították. (Közbeszólás az MSZP soraiból: A tatárjárásnál kezdi. - Dr. Szanyi Tibor: Ez a tárgyhoz tartozik? - Dr. Géczi József Alajos: Bizony így volt, ezért bukott meg a rendszer.) A családjukat oly nagy szeretettel és odafigyeléssel nevelő parasztembereket megalázták, kisemmizték, nyomorba döntötték, nem törődve további boldogulásukkal. Mígnem 1990-ben a hatalom bukásával, a rendszerváltozás után (Dr. Géczi József Alajos: Azért kicsit hamarabb is történtek dolgok!) lehetőség nyílt a tönkretett és kirabolt családok részleges kártalanítására, kárpótlására.

Most, 2001 őszén a polgári kormány pozitív hozzáállásával, azt gondolom, történelmi fordulópont előtt áll Magyarország mezőgazdasága: a mezőgazdasági tevékenységből családjukat fenntartani szándékozó vállalkozók, őstermelők, szövetkezeti vagy családi gazdasági formában gazdálkodni kívánók lehetőséghez jutnak. A kárpótlási és a részarány-földkiadási eljárások során mintegy 2,5 millió személy jutott termőföldtulajdonhoz.

A rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, az új földtulajdonosok többsége egy hektár vagy annál kisebb, esetenként több tagban lévő földterülettel rendelkezik. Ebből adódóan előfordulhat, hogy nem is egy település határában lévő földrészlethez jutottak új tulajdonosok közül többen. Az így kialakult apró földterületek, melyek sok esetben több kilométerre fekszenek egymástól, szinte egyáltalán nem alkalmasak a hatékony mezőgazdasági művelésre. A földprivatizáció során nagy számú olyan személy jutott termőföldhöz, akik már korábban a környező városokba költöztek megélhetésük fenntartása miatt, és az így kialakult helyzetben nem tudja, illetve nem kívánja művelni földjét. De ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az idős korú tulajdonosokról sem, akik viszont a koruknál fogva nem képesek mezőgazdasági tevékenységet folytatni.

Az így kialakult helyzet előidézte azt is, hogy ma Magyarországon a termőföldek több mint egyharmada haszonbérletben van, illetve lehetőséget biztosít a külföldiek általi illegális földvásárlásnak is. Márpedig a magyar földet nem akarjuk külföldiek részére eladni! Azt gondolom, a polgári kormány lelkiismeretesen és szakszerűen átgondolta a magyar mezőgazdaság, a gazdák helyzetét, amikor arra az elhatározásra jutott, hogy a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslatot dolgozzon ki és azt az Országgyűlés elé terjessze megvitatásra a felmerülő problémák megoldása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A földprivatizáció mára Magyarországon lényegében befejezettnek tekinthető. A termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felszámolásának, a semmis szerződések megállapításának hatékonyabb megvalósítása érdekében szükséges a termőföldről szóló törvény módosítása.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megoldást kínál az agrártermelők földszükségleteinek kielégítésére, a családi gazdaságok hatékony kialakítására, majd megerősödésére.

Tisztelt Országgyűlés! Az önállóan gazdálkodni akarók körében nagy felháborodást keltett az utóbbi időben a közös tulajdoni forma gyakorlati alkalmatlansága. Számos földrészletet közös tulajdonként adtak ki a földkiadó bizottságok, illetve a földművelésügyi hivatalok. A részarány-földtulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon gyakorlatilag kényszerközösséget jelent. Az osztatlan közös tulajdoni forma egyszerűen megakadályozza a termőföld használatát, illetve a családi gazdasági formában gazdálkodni szándékozók egyéni akaratát.

A közös tulajdonra vonatkozó szabályozás legkritikusabb része a közös tulajdon megszüntetése. A gyakorlatban kialakult helyzet bebizonyította, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem tudja kellőképpen szolgálni azt a célt, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egy tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelésre alkalmas önálló birtoktestet tudjon kialakítani.

Jelenleg a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonostársak közgyűlésének határozatát igényli, mely nem kis költséggel jár, és nagyobb létszámú tulajdonosi közösség esetében ez szinte kivitelezhetetlen. Ezt a tényt bizony több példa is bizonyítja. Választókörzetemben, Dunavecse térségében segíteni próbáltam olyan embereken, akik szerették volna a közös tulajdon megszüntetését, azt akarták, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmas, önálló, egészséges birtoktestet tudjanak kialakítani, melyet ha jó gazda módjára megművelhettek volna, tisztességes jövedelmet biztosított volna számukra. Sajnos az ide vonatkozó törvény mindezt számukra eddig lehetetlenné tette.

Véleményem szerint a tisztelt Ház elé terjesztett jelenlegi törvényjavaslat-csomag a mezőgazdasági tevékenységből élők igényeit rendezni tudja. Álláspontom és az FKGP frakciója álláspontja szerint e három törvényjavaslatra nagy szükség van; kisebb módosításokkal, tartalmilag jók a törvényjavaslatok, elfogadásuk után, úgy érzem, valóban az érintettek érdekeit fogják szolgálni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 292 2001.12.11. 2:15  291-294

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Duna-Tisza közének vízgazdálkodási problémájáról, valamint a megoldási lehetőségekről számos tanulmány és terv készült. Ennek eredményeként a kormány a 2271/1999. (X. 22.) számú határozatában és az annak mellékleteként közzétett cselekvési programjában konkrét feladatokat határozott meg.

A cselekvési program első három pontja szellemében 2000-ben az Aduvízig és a Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában elkészült egy fejlesztési program, amely a Közép-Homokhátság vízgazdálkodási problémáival foglalkozik természetvédelmi és szociális szempontból egyaránt, feltárja a jelenlegi helyzetet, mely szerint a meglévő vízgazdálkodási műszaki rendszer a lehulló csapadék helyben tartására sem képes, hiszen ezek a belvíz elvezetésére készültek.

 

 

(16.40)

 

Megvalósíthatóságot ad egyrészt a vízvisszatartásra a csapadékból és a keletkezett használt vízből, másrészt a vízpótlásra egyaránt. Lehetőség lenne a vízvisszatartásra medertározással és tározók létesítésével csapadékból és a keletkezett használt vízből - például a kecskeméti tisztított szennyvíz felhasználásával - és a Duna-völgyi főcsatornából való vízpótlással. Ez a tanulmány a Környezetvédelmi Minisztériumban, illetve az FVM-ben is ott van.

Kérdezem az igen tisztelt miniszter urat, hogy az ismertetett problémák, valamint a 2271/1999. (X. 22.) számú határozatban foglaltak szerint milyen intézkedések történtek a megvalósulás érdekében.

Várom a miniszter úr megtisztelő válaszát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)