Készült: 2024.03.28.09:57:11 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 20 2018.06.04. 5:09  19-22

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon, azt gondolom, különösen hangsúlyosan ki kell mondani ebben a Házban, hogy a nemzethez tartozást elvitatni senkitől sem lehet semmilyen politikai megfontolásból. Ezt kiemelten ajánlom a tisztelt kormánypártok figyelmébe. Az ellenzéktől és az ellenzéki pártoktól, az ellenzéki szavazóktól nem lehet megvonni a nemzethez való tartozás jogát. Kérem, ezt tartsák tiszteletben akkor is, még ha a politikai vérmérsékletük ennek az ellenkezőjét mondatja magukkal.A 2018-2022-es ciklus elején vagyunk, és ezt leginkább abból lehet tudni, hogy ilyenkor a mindenkori miniszterelnökök hajlamosak különböző nagy ívű koncepciókat felvázolni, 20-30 éves időtávokat, prioritásokat, célszámokat előrendelni, hogy aztán majd ahogy közeledik ez az időpont, úgy felejtsék el, hogy anno mit ígértek a választópolgároknak, mit ígértek Magyarországnak.

Szeretném leszögezni azt, hogy a Parlament falain kívül az emberek általában nem négy évre terveznek. Ott vannak a diákok, ők általában a tanulmányaik végéig terveznek. Ott vannak a munkások, akik a próbaidő végéig terveznek, a dolgozók, de ott vannak a háztartások, amelyek nagyon sokszor a hó végéig tudnak tervezni, és ott vannak a családok, akik ha gyermeket vállalnak, akkor egy életre szóló döntést hoznak. Azt gondolom, vannak döntések, amelyek meghozatalához jó feltételekre van szükség, és önöknek a következő négy évben leginkább azzal kellene foglalkozni, hogy ezeket a feltételeket hogyan lehet előállítani. Kevés az optimizmusom azzal kapcsolatban, hogy önök mire készülnek.

Szeretném viszont leszögezni, hogy mi, zöldek nagyon mások vagyunk, mint azok a régi politikusok, akikhez önök is tartoznak, mi nem négyéves váltógazdálkodásra rendezkedtünk be, nem eszerint priorizálunk, nem így hozunk döntéseket. Mi az elmúlt nyolc évben ugyanazt mondtuk, mint amit most is mondok és ezután is mondani fogunk, mert a világ pontosan ugyanabba az irányba megy, mint amit a hatvanas-hetvenes években az ökopolitika megjósolt, előre jelzett. A XXI. század kihívásai itt vannak a szemünk előtt, meg kell azokat oldanunk. A XX. század eszközeivel azonban ezeket csak súlyosbítani lehet és félrekezelni.

Önök használnak már olyan szavakat, hogy innováció és fenntarthatóság, mert megtanulták ezeket a szavakat. Biztos azt gondolják róla, hogy ez valami sikkes vagy menő dolog, de láthatóan nem tudják tartalommal megtölteni. Ennek egyik tanúbizonysága az, hogy a „Paks II.” és a „tiszta energia” szavakat egy mondatba képesek tenni, holott mindenki, aki tisztában van a fenntarthatósággal a XXI. században, pontosan tudja, hogy az atomenergiának hosszas az eleje, hosszas a vége, és ami közte történik, Isten kezében vagyunk mindannyian. Azt is tudjuk, hogy Putyin befolyása ebben az országban sem nem kívánatos, sem nem XXI. századi. Mutassanak nekem még egy országot Kínán kívül, ahol az atomenergiát XXI. századi megoldásnak tartják! És én megmutatom önöknek azokat a magyar embereket, akik már most is napelemekkel szerelik fel a saját házukat, dacára annak, hogy önök mindent elkövetnek azért, hogy megnehezítsék ezeknek az embereknek a dolgait.

Ott van a magas hozzáadott érték, és ott van a magas munkabér, amiről önök szeretnek beszélni, miközben ennek az ellenkezőjét teszik, szétverik a magyar oktatást, gyakorlatilag a közoktatást már nyolc éve az Iparkamarából irányítják. Elüldözik Magyarország egyik legjobb egyetemét, a CEU-t, és láthatóan mindent elvesznek a gyermekektől, ami ahhoz kell, hogy jó oktatásban legyen osztályrészük. Múlt heti hír, hogy az összes jelentkező közül a magyar diákokat vették fel legnagyobb arányban Cambridge-be, a legtöbb diák - minden második - most már külföldre akar menni, mert úgy látja, hogy Magyarország élhetetlen az ő jövője szempontjából.

A helyzet az, hogy teljes zsákutca az önök gazdaságpolitikája, nincs beágyazva azoknak a cégeknek a sora, amelyeket önök létrehoztak, a magyar gazdaságba. Hol van a Ganz? Hol van a magyar buszgyártás? Hol van a villamosgyártás? De hol van a magyar elektromosautó-gyártás? - kérdezhetném én. Az önök oligarchái egyáltalán nem versenyképesek, ők a magyar állam csecsén lógó járulékvadászok, ők azok, akik az adófizetők pénzéből lesznek eltartva, és ők azok, akik semmilyen versenyképességi rangsorban a helyüket meg nem állják.

Ezzel elérkeztünk a legsúlyosabb problémához, a demográfiához, azaz az elvándorláshoz. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A helyzet az, hogy Magyarországon egyre több szülőképes nő külföldön él már, és ott születtek meg azok a gyerekek, akiknek itthon lenne helyük. Világosan látjuk, hogy ezek a külföldön született gyermekek nagyon kis részben fognak hazajönni Magyarországra. Tisztelt Kormánypártok! Ha az önök elmúlt nyolc éve sikeres lett volna, ezek a gyerekek mind Magyarországon születnének meg.

Mi olyan országot építünk, mi olyan országot akarunk, olyan országért dolgozunk, ahol az állam sokaknak ad eleget, és nem keveseknek ad sokat. Magyarország akkor lesz erős, Magyarország akkor lesz sikeres, Magyarország akkor lesz sorsközösség, amikor a magyar nemzet minden tagja képes segíteni egymást minden területen, és önök nem árkokat ásnak, és a nemzeti összetartozás napján nem vitatják el például az ellenzék nemzethez való tartozását, és nem a régi szavazási magatartásukkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) revolverezik őket, hanem kimondjuk, hogy mindannyian büszke magyarok vagyunk, határokon innen és határokon túl. Köszönöm. (Taps az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 36 2018.06.04. 0:43  35-36

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. A következő kérdésem van: a mai ülés napirendjén szerepelnek eskütételek, méghozzá Hohn Krisztina és Cake Olivio eskütétele. Szeretném kérdezni, hogy miért hiúsulnak meg ezek az eskütételek. A Mentelmi bizottság miért nem tudta biztosítani azt, hogy a mandátumukat igazolják, és ahogy a kiküldött napirendben is szerepel, az eskütételek itt most megtörténhessenek?Másrészt szeretném kérdezni, hogy Hadházy Ákos eskütételével kapcsolatban hasonló akcióra számíthatunk-e, vagy az rendben meg lesz tartva az előre jelzett időpontban.

A harmadik kérdésem és kérésem pedig az, hogy a Házbizottságban tisztázzuk ezeket a kérdéseket. Szeretnének a képviselőjelöltek megesküdni. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 16 2018.06.29. 11:24  1-88

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Máris vitatkoznom kell Turi-Kovács Béla képviselőtársunkkal. Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy ez a fenntartható fejlődés költségvetése. Alapvetően azt gondolom, hogy az LMP költségvetéséről beszélt, mert ami módosítókat mi benyújtunk, több mint 200 darab módosítót nyújtunk be a költségvetéshez, azzal kiegészítve, azzal módosítva ezt a költségvetést, azt gondolom, valóban a fenntartható fejlődés költségvetésévé válhatna. Ennek azonban van egy kemény feltétele, az, hogy a Fidesz-KDNP-nek meg kell szavaznia a mi módosítóinkat.Fantasztikus dolgokat szavaznának meg, például azt, hogy az otthonápolás azonnal minimálbéres lenne, régóta aktuális béremelések tudnának megtörténni ebben az országban. Hadd emeljek ki egy kis beszélgetést, ma reggel a közértben figyeltem meg, hogy azt követelték a vásárlók, hogy még egy pénztár nyisson ki, mert olyan hosszú volt a sor. Erre a biztonsági őr szellemesen annyit mondott, hogy adják meg a telefonszámot Angliába, és akkor ő hoz majd ide pénztárosokat. Ugye, értik, hogy miről beszélek? Arról beszélek, hogy ha Magyarországon a béremelés nem történik meg, akkor ez az ország ki fog ürülni.

Ráadásul a mi módosítóink a családok terhein is nagyon jelentősen könnyítenének, például azzal, hogy a családi pótlékot és a családi adókedvezményt kibővítenénk a fiatalok 24 éves koráig abban az esetben, ha felsőoktatásban vesznek részt. De természetesen zöldpártként nálunk alapkövetelmény az is, hogy a környezet- és természetvédelemnek erősödnie kell. A mi költségvetésünk, az LMP költségvetése erre is lehetőséget ad.

Viszont most egy olyan témáról szeretnék beszélni, ami az én szűkebb lakókörnyezetemről szól, ugyanis számos olyan probléma van, amit megélünk nap mint nap, viszont úgy tűnik, hogy kevéssé van róla szó itt a Magyar Országgyűlésben.

Úgy tűnik, hogy az a fideszes képviselő, aki megnyerte a körzetet, nem a helyi embereket akarja itt a parlamentben képviselni, hanem sokkal inkább a Fideszt akarja ott képviselni. Kicsit feje tetejére állt a világ, úgyhogy szeretném ezt korrigálni.

Kezdem ott, hogy van egy szolidaritási sarc, hozzájárulás, adó  nevezzük bárminek -, amiből önök ebben a költségvetésben 50 milliárd forintot remélnek. Ez a pénz egyébként duplája annak, mint amennyi a bevezetésekor volt. Szeretném közölni, hogy ez egy olyan intézkedés, ami végtelenül igazságtalan. Önök kivéreztették az önkormányzatokat, és megpróbálják megsarcolni azokat, amelyek valami miatt jobban teljesítenek, ahogy önök szokták mondani. Gémesi György, aki vitathatatlanul Magyarország egyik legsikeresebb polgármestere (Felzúdulás és derültség a kormánypárti padsorokban.), nagyon szellemesen úgy fogalmazott  a Fidesz-KDNP is egyetért velem, nagyon köszönöm; esetleg nyomjanak gombot, és fejtsék ki bővebben, hogy miért gondolkodnak máshogy, mint ahogy én beszélek -, szóval úgy fogalmazott, láttunk már olyat, hogy a sikeresebbektől elvették a profitot, de azt szocializmusnak hívták.

Tehát ez a szolidaritási sarc egyértelműen a szocializmus szellemét idézi. Ahol én élek, az ottani településekre ez gyakorlatilag félig-meddig halálos ítélet. Politikai döntésről van szó egyértelműen, hiszen azért vonják el, mondjuk Budaörstől ezeket a pénzeket, mert büntetni akarják a budaörsi polgárokat azért, mert egy ellenzéki polgármestert mertek megválasztani, és ezért aránytalanul sok pénzt elvesznek a településtől.

Egyszerűen a Fidesz-KDNP folyamatosan beszél, miközben én is beszélek, de hát végül is ezt megszokhattuk tőlük. Ahol én felnőttem, ezt úgy mondták, hogy nincs gyerekszobája valakinek.

Na, a lényeg az, hogy igenis Budaörsre sok minden miatt haragszanak a Fidesz-KDNP-ben. Például azért, mert még akkor is a saját kezében tudja tartani az iskoláját, amikor a kormány mindent megtesz azért, hogy elvonja, és egyetlen önkormányzat kezében se lehessenek iskolák, ami, azt gondolom, egy végtelenül helytelen és egészségtelen gyakorlat.

A magam részéről azt tudom mondani, hogy mi ezt a szolidaritási hozzájárulást, adót, sarcot egy az egyben eltöröljük, ez is ott van a módosító javaslatainkban, mert azt gondoljuk, hogy nem a szocializmus szellemét kell tovább éltetni itt a XXI. században, hanem a teljesítményt kell jutalmazni. És azok a települések, ahol jól teljesítenek, nem szétlopják a pénzeket, hanem termelik és figyelnek rá, jól gazdálkodnak, hadd tartsák meg ezeket a pénzeket. Egyébként az országban kell működni egy olyan szociális hálónak, hogy ha bármely település bajba kerül, akkor ott lehessen segíteni. Na persze, nem úgy, mint Pécs városával tették, hogy gyámság alá helyzeték, de az egy érdekes fideszes történet, arról beszélgessenek önök egymás között, hiszen azt önök csinálták, tisztelt fideszes képviselőtársak.

Akkor beszéljünk egy kicsit arról, hogy milyen helyzetben vannak nálunk a családok, milyen helyzetben vannak a gyermekek. Ugye, önök valamifajta demográfiai központú kormányzást terveznek. Örömmel mondom, hogy a Fidesznek ehhez kevés köze van, de nálunk rengeteg gyerek van. Szerintem az ország egyetlen pontján sem születik annyi gyermek, mint ahol mi élünk. Ennek ellenére folyamatos bölcsődehiány van, játszótérhiány van. Olyan zebrahiány van, hogy féltjük a gyerekeinket, amikor átmennek az úton, mert valahogy nem jut pénz arra, hogy megfelelő helyeken zebrákat építsenek, és ezért halálesetek is történnek.

Szeretném azt is hozzátenni, hogy iskolahiány is van. Küzdöttünk azért, hogy egy iskolánkban nagyobbítani tudjuk az épületet, hogy beférjenek a gyerekek, és valahogy semmi segítséget nem kapunk ehhez. A magam részéről azt tudom mondani, ha önök folyamatosan arról beszélnek, hogy szeretnék, hogy demográfiai változás legyen, akkor figyeljenek a családokra, de ne a Mészáros családra, meg a Garancsi családra, meg ezekre a családokra, hanem a mindennapok családjaira.

Például, önök arról prédikálnak, hogy éljünk sportosabban. Most itt a nyár. Közbeszéd témája az rengeteg szülőnél, hogy hogyan tanítsa meg a gyermekét úszni, mert ahhoz víz kell, tehát tanuszodákra lenne szükség. Én Budakeszin is évek óta hallgatom, hogy majd kapunk tanuszodát. Ehelyett a budakeszi családok vagy nagyon drága helyre tudják vinni a gyermeküket, hogy meg tudjanak tanulni a gyerekek úszni, vagy sokkal messzebbre kell vinni azért, mert évek óta nem tud a tanuszoda megépülni. Ezért mi a költségvetési programunkban egy olyan tanuszoda-fejlesztési módosítót is beiktattunk, ami arról szólna, hogy szerte az országban a magyar gyerekek könnyebben tudjanak megtanulni úszni, mert ahol nincs természetes víz, ott is szeretnék a szülők biztonságban tudni a gyereküket akkor, ha vízközelbe kerülnek.

És akkor beszéljünk egy kicsit a közlekedésről, mert ön azt is mondta, előző felszólaló, Turi-Kovács Béla képviselőtársam, hogy ez a biztonság költségvetése is. Hát, nálam a biztonság ott kezdődik, hogy ha például fölszállok a buszra, akkor épségben leszállok róla. Ez a nagy helyzet. Szeretném önöknek azt elmondani, hogy olyan állapotban vannak akár a 22-es buszok is, hogy a múltkor láttuk többen, hogy egy atya szentelte föl, tömjénezte a buszt. Hát, mondtuk is egymás között beszélgetve szellemesen, hogy ezt a buszt már tényleg csak a szentlélek tartja össze.

Ugyanis, ha önök is a 22-es busszal járnának, akkor azt látnák, hogy ott állnak a buszok lerobbanva, szállnak le az emberek és mennek a következő megállóba, mert kigyulladt például a busz. De mondok ennél rosszabbat is. Közlekedési baleset történt, miközben családok sokasága és nyugdíjasok mentek Páty irányába Biatorbágy felől. Ugyanis az történt, hogy három tényező együtt állt. Az egyik az, hogy az út kátyús volt. A másik az, hogy a busz rossz minőségű volt, egyszerűen már esett szét gyakorlatilag az utasok alatt. A harmadik tényező pedig az volt, hogy a buszsofőrök rendkívül túlterheltek. Ez a három egybeesett. A buszt csak a buszvezető tapasztalata mentette meg attól, hogy egy fának menjen neki, két fa közé be tudta kormányozni a buszt.

(9.10)

Családok sokasága, háromgyermekes család sérült meg, azért, mert évek óta nincsen pénz a buszhálózat karbantartására, a rendes kátyúzásra. És most sikerült bevezetni egy olyan követelményt a buszvezetőkkel szemben, ami azt jelenti, hogy néha úgy kell teperniük, hogy már nem bírják, néha meg lassítaniuk kell a forgalomban, merthogy időre kell megérkezniük egyik pontról a másikra. Ez három olyan tényező, amit mi ott helyben, akik busszal járunk, nagyon sokszor, fatális hármasnak neveztünk el, ugyanis ez folyamatos kockázat az ott élő emberek feje fölött. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz képviselői köréből.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Most nálam van a szó, figyeljenek ide, önöknek is mondom, mert (Zaj a teremben.  Az elnök csenget.) szeretném, ha megszavaznák ezt a módosítót! A következő a helyzet. (Az elnök újból csenget.) Nálunk, Pest 2.-ben, ahol én lakom, családok arról beszélnek, hogy nem merik a gyereküket felengedni a buszra, mert mi van, ha még egy ilyen baleset történik. Ott a módosító a költségvetésben, az LMP nyújtotta be, ami arról szól, hogy végre ezt a buszhálózatot meg tudjuk újítani. Én kérem önöket, hogy szavazzák meg, mert a biztonság ott kezdődik, mint említettem, hogy ha felszállok a buszra, épségben akarok onnan leszállni.

A másik a menetidő. Önök bevezették az útdíjat, ezzel is megsarcolták azokat a településeket, ahol én élek. Ez egyébként azt jelenti, hogy addig is dugós volt a történet, tehát nagyon sokat ültünk a dugóban, de azóta még többet ülünk. Tekintve, hogy nincsenek buszsávok kellő mennyiségben, ezért az embereknek nagyon sokszor nem is éri meg kiszállni az autóból és átülni a buszra, mert mint említettem, sok esetben életveszélyesek a buszaink, de mellette nincsen buszsáv, tehát ugyanúgy vesztegel a dugóban a busz, mint az autós. Ezért mi direkt buszsávra is beadtunk módosítót, buszsávokat szeretnénk látni abban a térségben azért, hogy átcsábítsuk az embereket az egyéni közlekedésből a közösségi közlekedésbe. Ez egy nagyon komoly fejlesztés lenne, nagyon sok embernek segítene, akik abban a térségben élünk. Nemcsak egy településről van szó, amelyik Budapesthez közel van, Budakesziről, hanem az összes többi településről, ahova költöznek ki az emberek, de nagyon sokan Budapestre járnak be dolgozni. Én is így vagyok, naponta együtt érzek ebben a problémában a többi lakossal.

Ez csupa olyan probléma  az előbb a fideszesek azt kiabálták, hogy a költségvetésről van szó -, amiket a költségvetésben tudunk kezelni, ebben tudunk megoldani, ugyanis például nem nehéz azt belátni, hogy ha több önkormányzat problémájáról van szó, akkor ha a központi költségvetésből segítünk, akkor nyilván minden önkormányzatnak jobb lesz az élete, de egész Budapestnek is jobb lesz az élete, merthogy időben be tudnak érni az emberek a munkába.

Nagyon örülök, hogy megjött Révész Máriusz kollégánk is, ugyanis a biciklihálózat fejlesztéséről is szerettem volna beszélni. Mi egy olyan környezetben lakunk, ahol nagyon sok bicikliútra lenne igény. Én nagyon sokszor azon imádkozom, hogy a biciklisek, akik ott mennek az út szélén, élve megérkezzenek oda, ahova elindulnak. Sokszor én is ilyen biciklis vagyok, és a családomban is sokan biciklizünk. Nagyon kellenének nekünk oda bicikliutak, ezért erre is beadtunk módosítót. Szeretném, ha Budakeszin és a környékén, Pest 2.-ben szerte bicikliutak épülnének. Nagyon sok budapesti polgár is odajön rekreációt találni, kikapcsolódni, sportolni, de mi magunk is ott szeretünk sportolni.

Én minden egyes ilyen problémával kapcsolatban, amit önöknek felsoroltam, módosító javaslatot nyújtottam be az LMP-frakció támogatásával. Arra kérem önöket, hogy mérlegeljék ezeket a mindennapi problémákat, amikről én beszéltem, és szavazzák meg nemcsak ezeket a módosítókat, hanem az összes többit is meg kell, és akkor valóban, ahogy Turi-Kovács Béla is mondta, ez a fenntartható fejlődés költségvetése lesz. De a fenntartható fejlődés például nem a Budapest-Belgrád vasútvonalnál kezdődik, hanem mondjuk, annál, hogy a 22-es buszt tudjuk használni itt, Budapesten és környékén. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 6 2018.07.16. 5:07  5-8

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem is olyan régen, még a választások előtt a kampányban azt hallottuk elég sokat a Fidesztől, hogy ha megállítjuk Soros Györgyöt, akkor semmi sem veszélyezteti Magyarország sikerét, Magyarország jövőjét. Azonban valami megváltozhatott, mert az elmúlt hetekben egyre többet hallunk bizonyos szürke felhőkről és a közelgő világpiaci válságról.Nagyon tanulságos elemezni a kormány kommunikációját, amelynek nagyjából az a lényege, hogy ők már most megvédték Magyarországot a még ki nem tört válságtól. A mostani napirend előtti felszólalásomban arra szeretnék rámutatni, hogy ez mennyire nincs így, és hogy több helyen mennyire hazudnak, torzítanak azok a fideszes politikusok, akik ezt állítják. Egy dologban egyetértünk: hogy recesszió jöhet. Sőt, én azt mondom, hogy köszönhetően az önök elmúlt nyolc évének, ha itt recesszió lesz, Magyarország éppolyan sérülékeny lesz, mint anno volt az önök szocialista elődeinek a kormányzása idején. Egy különbség azonban mindenképpen van: hogy ezért most nem a szocialisták fognak felelni, hanem a Fidesz és a KDNP.

Nézzük meg, hogy a kormány felkészülése pontosan miből állt. Fogták magukat, és 50 milliárd forinttal megemelték a tartalékot. Erre szakemberek azt mondják, hogy ez pótcselekvés, de igazából még pótcselekvésnek is kevés. Azonban ha megvizsgáljuk, hogy mi van ezen a pótcselekvésen túl, akkor azt tudom mondani, hogy a helyzet még ennél is elkeserítőbb. Nagyon régóta nézzük ebben az országban azt a történetet, hogy megy a felelőtlen osztogatás-fosztogatás, kampányolás, rengeteg pénzt elköltenek saját magukra a politikusok, és utána jönnek a megszorítások.

(13.20)

És a megszorítások itt vannak ebben a Házban, ugyanis az a költségvetés, amit hamarosan vélhetően meg fog szavazni a Fidesz és a KDNP, egy megszorító költségvetés.

Én az elmúlt években nagyon sokat beszéltem arról, hogy Magyarország nem lesz versenyképes, ha nincs kiváló oktatásunk. Önök a fülük botját se mozdították. Most már kongatják a vészharangot azok a szakemberek, akik egy kicsit felelősebben viselkednek, mint a kormánypárti politikusok, és kimondták, ha így megy tovább, akkor 2025-re nem lesz Magyarországon elég tanár  egyáltalán nem lesz tanár. Kritikus állapotban van már most is az oktatás. Mi dupláztuk volna azt, amit a magyar költségvetésből erre a területre tudunk fordítani.

Viszont most hallgattam, hogy a jelenlegi miniszterelnök arról beszél, amiről én is beszéltem és beszélek nagyon sokat, hogy itt magas hozzáadott értékű munkahelyeket kell létrehozni. Hogyan akarnak önök magas hozzáadott értékű munkahelyeket létrehozni, ha az oktatást nem finanszírozzák, tisztelt képviselőtársaim? Ugyanis a költségvetésben, amiről önök hamarosan szavazni fognak, reálértéken jövőre kevesebb jut oktatásra, mint eddig. Ez egy katasztrófa! Önök arról beszélnek, hogy sikeresek akarnak lenni az Unióban, sőt a legsikeresebbek. Mégis hogyan?  teszem fel én a kérdést, ha pont a legfontosabb területre nem szánják rá a pénzt.

Túl azon, hogy a megszorítások költségvetését akarják önök megszavazni, ki kell mondjuk teljesen őszintén, hogy az elmúlt nyolc évben önök nem tudták a magyar gazdaságot a saját lábára állítani. Sőt, egyre inkább a fejlett országok összeszerelő üzeme lettünk. S hiába látják ezeket a problémákat, igazából nem változtattak rajta. Már volt olyan, aki elismerte, hogy valóban probléma az, hogy ha ennyire függünk az autóipartól. Mert melyik az az iparág, melyik az a szektor, amit egy válság legelőször ér el? Az autóipar. Mitől függ legjobban Magyarország? Az autóipartól.

S akkor önök folyamatosan Moszkvába járnak különböző ürügyekkel, meg jönnek ide a moszkvai politikusok, és megépítenek egy olyan atomerőművet, ami egyrészt drága, másrészt fölösleges, harmadrészt pedig kifejezetten veszélyes. Pedig ebből a pénzből az elmúlt évek legnagyobb infrastrukturális beruházását lehetett volna létrehozni Magyarországon. Le tudnánk szigetelni rengeteg magyar család otthonát, amit anno 2010-ben még önök is mondtak. Úgy mondom, hogy mindenki megértse, hogy ha a magyar cégek magyar munkavállalói magyar alapanyagokból újítják fel a magyar családok házait és otthonait, abból válságálló munkahelyek jönnek létre és a pénz az országban marad. Ehhez képest önök orosz pénzből, orosz technológiával építenek egy olyan atomerőművet, ami ezer szállal egy másik birodalomhoz kapcsolja ezt az országot. Ez nem szuverenitás, és ez nem válságálló munkahely.

A másik pedig, hogy önöknek minden lehetőségük meglett volna arra, hogy egy innovatív új szektort hozzanak létre Magyarországon, a megújuló energia szektorát  ez a XXI. század. Mindenki, aki nyertes ebben a világban, az okosforradalomra szavaz, és abba az irányba megy, ahol megújuló energiákat használnak. Rengeteg magyar fiatal megy el ebből az országból, mert nem atomerőművel akarnak dolgozni, hanem megújuló rendszereket akarnak fejleszteni. És ha nem külföldi cégeket tömnének ki a stratégiai megállapodásokkal, hanem magyar kis- és középvállalkozásokat segítenének, az válságkezelés lett volna. Önök ezeket mind elmulasztották. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 164 2018.09.17. 3:24  163-169

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, hogy ha Orbán Viktor a magyar emberekkel foglalkozna, például azokkal a családokkal, akik szeretteiket otthon ápolják, és nem nemzetközi botrányhősi karrierbe kezdene, akkor nem kellene ma egész nap azzal foglalkoznunk, hogy Magyarországon milyen áldatlan helyzetben vannak azok, akik a szeretteiket otthon ápolják. Azért van rajtunk itt ellenzékben ez a póló, tisztelt államtitkár urak, mert önök nem végzik el a kötelezettségüket. Akárhány tárgyalásuk is volt, eredményt még nem értek el vele. Tetteket várunk és nem szavakat, tisztelt államtitkár úr, és egész addig az ellenzék ki fog állni ezért az ügyért, amíg önök nem lépnek, ha tetszik, ha nem.

Országgyűlési képviselőként múlt héten Szabó Szabolcs kollégámmal ellátogattunk a tranzitzónába. Látni akartunk mindent, ami ott zajlik, és beszélni akartunk az érintettekkel. Aki a tranzitzónába bekerül és várja a döntést a saját sorsáról, az az ember jogosult arra, hogy a napi étkezését ott biztosítsák a számára.

(17.50)

Nem bonyolult dolgok ezek egyébként, ahogy Iványi Gábor fogalmazott, az emberiséggel és a civilizációval egyidős parancsok. Ráadásul előírások is vannak, tisztelt államtitkár urak, nemzetközi szabályok is vannak. Ezek alapján, ha valaki fiatalabb gyermek, akkor napi ötszöri étkezés, ha pedig felnőttkorú, akkor napi háromszori étkezés jár az ott váró embereknek. Én személyesen találkoztam a kollégámmal együtt olyan asszonyokkal, akik a tranzitzónában három, illetve négy napig nem kaptak enni, éheztették őket.

Külön szeretném kiemelni a zónában élő gyermekek ügyét. 61 ember volt a röszkei tranzitzónában, ebből 25 gyermek volt. Szeretném kiemelni, hogy ezek a gyermekek sokszor hónapokon keresztül, volt, aki fél éven keresztül ott van a tranzitzónában. Egy kicsiny baba éppen akkor született meg, ott álltunk vele és az édesanyjával. Szeretném hangsúlyozni, hogy egy fél kosárlabda-pályányi terület van, mindenhol lezárva szögesdrótokkal és pengés drótokkal, és ezek a gyerekek onnan nem tehetik ki a lábukat hónapokon keresztül, csak abban az esetben, ha orvoshoz mennek.

Különféle borzalmas történeteket hallottunk. Súlyosan traumatizált gyermekek vannak ott, voltak, akik rendőri brutalitásnak estek áldozatul más országokban. Nem láttuk, hogy kellő pszichológiai segítséget kaptak volna. És azt is látjuk, hogy az édesanyák azt kérték, hogy ők maradnak bent a tranzitzónában, nekik nem probléma, de legalább a gyermekeket vigyék ki néha sétálni, hogy ne töltsenek az életükből fél éveket a magyar tranzitzónában.

Tisztelt Államtitkár Urak! Én egyszer s mindenkorra tisztázni szeretném, hogy az ilyen elbánás nem elfogadható a magyar tranzitzónákban. Kérdezni szeretném önöket arról, mit tesz a magyar kormány azért, hogy ártatlan, teljesen ártatlan gyermekek ne szenvedjenek traumát, és ne traumatizálódjanak egy életre a magyar zónákban. S mit tesz a magyar kormány azért, hogy önök el tudják mondani, hogy Magyarország ugyan nem támogatja a korlátlan bevándorlást, de az ideérkezőkkel szemben emberséges elbánást tanúsítunk, és mindenkinek tiszteletben tartjuk az emberi méltóságát? A válaszukat várom és köszönöm. (Taps az LMP és a DK soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 218 2018.09.24. 5:05  217-220

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igazából pár évvel korábban én nem gondoltam volna, hogy civilizációs alapnormákra kell emlékeztetnem a Házat itt a parlamentben, mégis most már sorozatban látom azt, hogy ez az egyik dolgunk, és ez az, amit meg kell tennünk.Több olyan nemzetközi egyezmény van, amely kötné a kormány kezét akkor, amikor a tranzitzónákat kialakítja ebben az országban. Ott van az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, ott van az emberi jogok európai egyezménye, de a gyermekek jogairól szóló egyezmény is ott van, és ezek az egyezmények teljesen egyértelműen fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy a gyermekek érdeke, bármilyen országhoz tartozzon is, mindenekfelett áll, és a gyermekek testi-lelki fejlődéshez való joga maradéktalan védelmet kell hogy élvezzen. Azt gondolom  és az egyezmények is így fogalmaznak -, hogy ezeknek a jogoknak Magyarország egész területén kellene érvényesülniük.

Magyarország polgárainak védelme és biztonsága teljesen egyértelmű, hogy elsőrendű feladatunk, azonban szeretném hangsúlyozni azt, hogy ennek a védelemnek a beteljesítése nem irányulhat arra, hogy embertársainkat, különösen kiskorú, gyermekkorú embertársainkat a méltóságukban megsértsük, vagy pedig embertelen bánásmód következzen be velük kapcsolatban. Az, hogy egy gyermekkel kapcsolatban mi embertelen, azt gondolom, hogy mindannyian érezzük akkor, amikor látjuk.

Én Szabó Szabolcs képviselőtársammal ott voltam a tranzitzónában, és azért tartom fontosnak, hogy erről beszéljek, mert oda nagyon kevés ember teheti be a lábát az érintetteken kívül, nyilván ez nem véletlen. A tranzitzóna teljesen zárt, oda nem lehet szabadon bemenni, körülnézni. Én magam sem készíthettem felvételeket, se fényképet, se videót, csak egy blogbejegyzésemben tudtam beszámolni arról, amit ott láttam, illetve itt a parlamentben kívánok szót emelni az ellen, amit ott láttam, és hívok változtatásra kormányoldali képviselőket is.

Tisztában vagyok azzal, hogy bár a menekültügyi eljárás során egyes jogok korlátozhatóak, viszont szeretném leszögezni, hogy ez nem sértheti a gyermekek mindenekfelett álló érdekét. Szeretném azt is leszögezni, hogy az, amit én ott láttam és tapasztaltam, több ponton is gyermekellenes, és azt gondolom, hogy azok a gyermekek, ha felnőnek, nem fogják elfelejteni azt az időszakot felnőttként sem, amit a magyar tranzitban töltöttek. És akkor konkrétumokról fogok beszélni.

A sajtóban is lehetett olvasni, hogy éheztetés zajlik a tranzitzónában. Ez valóban így van. (Dr. Völner Pál: Hülyeség!) Találkoztam kettő asszonnyal, és személyesen beszéltem  ne ingassa a fejét, államtitkár úr, ott voltam, én nem hazudok, én azt mondom, amit hallottam. (Dr. Völner Pál: Akkor ők hazudtak. Hát, tök mindegy.) Az egyik asszony három napig éhezett, a másik négy napig.

Önök azt állítják, hogy a gyermekek ott nem éheztek, viszont én szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy a gyermekeket leválasztották a családról, átvitték a tranzitzóna egy másik részébe, és a gyermekeknek egyenruhásokkal körülvéve kellett volna enniük. Próbálják ki, hogy milyen érzés egy rakat rendőrrel körbevéve enni, főleg, ha az ember kiskorú, egy gyermek. Ezek a gyerekek nem tudtak enni, mert annyira féltek. És amikor az egyik haza akarta vinni a kis kekszét, hogy majd otthon megeszi, akkor azt mondták, hogy dobja a szemétbe, és be is dobatták vele.

Hogy néznek ki ott a körülmények? Van egy ilyen fél kosárlabdapályányi terület, és amit önök el szoktak mondani, hogy önök ott játszóteret rendeztek be, hát, valóban ott voltam a tűző napon, én majdnem összeestem, pedig felnőtt vagyok, és oda ki van rakva egy játék, azon ők valóban játszhatnak. Önök itt a magyar játszótereken, bárhol a városban vagy vidéken, tűző napon hány gyermeket látnak játszani? Mert én egyet sem. Mert akkor az a szabály, hogy a gyermekeknek be kell menniük. Tehát semmi árnyékolás nincsen. Három oldalról, ugye, a bungalók vannak, ezek a konténerek, mindenhol szögesdrótok, a negyedik oldal pedig egy kerítés, ahol be lehet menni, meg ki lehet jönni  már aki kijöhet.

Itt szeretném azt hangsúlyozni, hogy találkoztam olyan gyerekekkel, akik hónapokig nem mehettek ki erről a területről, csak akkor, ha orvoshoz mentek. Ezek a gyerekek ott be vannak zárva. Önök mégis mit gondolnak? Lehet egy gyermeket bezárva tartani egy kicsi területen, szögesdrótokkal körbevéve, hónapokon át? Volt olyan család, akivel ott találkoztam, hét hónapja voltak bent. Sírva kértek engem az édesanyák, hogy ők bent maradnak, értik, ők nem mehetnek ki, de nem ők a lényeg, hanem a gyerekek, legalább őket vigyék ki egy kicsit. Ez az igazság, államtitkár úr és tisztelt képviselők, ez az igazság, ez megy a tranzitban.

(15.40)

Ott volt egy kislány, öngyilkosságot kísérelt meg. Mikor megkérdeztem a minket kísérőket, hogy pontosan mi történt, azt mondták, hogy az csak felületi hámsérülés. Így a csuklója fel volt vágva. (Mutatja.) Nincsenek szakemberek, nincs elég szakember, nem lehet a gyerekeknek onnan kimenni, és igenis éheztetés volt a magyar tranzitban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Jelenleg a családok éve zajlik Magyarországon, és én szeretném hangsúlyozni, hogy ha önök nem tesznek semmit, akkor az önök családok éve kampánya miről szól. És miről szól az önök gyermekek iránt érzett tisztelete vagy bármi, amiről beszélnek? Tegyék helyre a tranzitzónát, a körülményeket, én kezdeményezni fogok változtatásokat, legyenek kedvesek, térjenek már jó útra legalább ezzel kapcsolatban! (Taps az LMP és a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 79 2018.10.03. 2:07  1-159

DR. SZÉL BERNADETT (független): Tisztelt Képviselőtársaim! Majd egy hosszabb hozzászólásban fogom kifejteni a gondolataim az ellen-Sargentini-jelentésről, de azért szeretnék két dolgot itt mindenképpen helyre tenni. Egyrészt most már elég sok órája hallgatjuk azt, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők szerint itt valami fantom lebeg Magyarország felett, aki mindenféle téves állítással akarja bomlasztani a magyarok hitét az Európai Unióban. Megnézhetnék a Mészáros Lőrinc által fölvásárolt lapok szavazását, úgy hangzott a kérdés, hogy elfogulatlannak tartja-e Sargentini jelentését, és 58 százaléka a válaszadóknak egyértelműen azt mondta, hogy igen, ezek valós veszélyek és ez valós probléma, amiről jórészt Sargentini beszél a jelentésében. Tehát lehet velünk vitatkozni, de ha megnézik ezeket a statisztikákat, van ott egy kétharmad, és az a kétharmad nem az önök kétharmada, és nem is az a kétharmad, amelyik az EP-ben volt, hanem a magyar emberek véleménye arról, hogy az önök felelőtlen kormányzása milyen állapotba sodorta Magyarország megítélését és Magyarország jövőjét. Másrészt pedig itt szóba került az EU iránti bizalom kérdése, és azért szeretnék valamit leszögezni. Örülhetnének a magyar intézmények akkor, ha olyan bizalom lenne irányukban, mint például az európai uniós szervek irányában. Az a helyzet, hogy Magyarország és a magyar emberek szeretik az európai értékrendet és az Európai Közösséget. Nem véletlen, hogy önök, tisztelt kormánypárti képviselők, egy olyan kommunikációs propagandakampányt választottak, amelyben Brüsszelre lőttek mint olyanra, és sokszor Brüsszelbe is indultak, pedig Strasbourgba kellett volna, mert nem felvállalható az, hogy a magyar embereknek eladjanak egy olyan kampányt, amelyben azt az Európai Uniót és Európai Közösséget szidják, amelyhez Szent István óta ez az ország tartozni akar, mert mi európaiak vagyunk, ez a nagy helyzet. És önök ezzel a béna propagandatörvénnyel, amit itt letettek az asztalra, egy dolgot tudnak elérni, felületet adnak nekünk arra, hogy elmondjuk azt, hogy Magyarországnak van egy természetes helye a maga szövetségi rendszerében, és az mindenképpen Európa irányába mutat.

Szeretném azt is leszögezni, itt elhangzott, hogy mit köszönhet Magyarország az Európai Uniónak. Most, amikor 500 milliárd forinttól majd elesik az ország, mert nem sikerült Orbán Viktor ügyvédjének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megfelelően ellenőrizni a pénzeket, és megvonják tőlünk például ezt a pénzt, akkor megtudjuk, hogy mit vesztettünk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 95 2018.10.03. 15:12  1-159

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem a fölszólalásom egy olyan üggyel, egy olyan témával, ami látszólag nem kapcsolódik ehhez a jelentéshez, de valójában a lehető legszorosabban összefügg azzal. Tegnap egy gyermekotthonban tettem látogatást, konkrétan a fóti Károlyi István Gyermekközpont Speciális Gyermekotthonban jártam. Ugyanis képviselői jogaimmal élve az elmúlt időszakban számos gyermekotthont megkerestem. Megpróbálom megtudni azt, hogy önök mit kavarnak a háttérben. Tudjuk azt, hogy a fóti gyermekotthon egy nagyon szép területen fekszik, és azt is tudjuk, hogy önök ezt ki akarják tagolni, ahogy önök mondják, igazából fel akarják számolni. A kormányzati kommunikáció szerint onnan a gyermekeket más gyermekotthonokba akarják elvinni. Tegnap tehát Fóton jártam, és volt alkalmam meglátogatni ezt a speciális gyermekotthont, amit 2010-ben adtak át. Csak hogy átérezzék egy kicsit az ottani helyzetet, hiszen önök nem sűrűn bukkantak fel gyermekotthonokban, 32 olyan speciális szükségletű fiút gondoznak ott, akik pszichés zavarokban szenvednek, magatartászavarokkal, drogproblémákkal küzdenek; nagyon nehéz helyzetben lévő gyermekekről beszélünk.

Az első pillanatban feltűnt nekem az, hogy nincs fűtés az intézményben. Szeretném leszögezni, hogy nemcsak a speciális gyermekotthonban nem volt fűtés, hanem gyakorlatilag sehol a központ területén, ahol iskolák, óvodák és más intézmények vannak. Meg is kaptam az információt, hogy volt olyan iskola, ahonnan délben hazaküldték a gyerekeket, egész délelőtt nagykabátban ültek ott, merthogy nem működik a kazán, rossz a kazán. Ez egy 6 millió forintos berendezés, tisztelt uraim. Figyeljenek rám, legyenek kedvesek, mert fontos témáról van szó! Tehát 6 millió forintba kerülne ez a kazán. (Witzmann Mihály: Nyáron tetszett menni?) Mit kiabál, nyomjon gombot! Legyen kedves, elnök úr, tegye rendbe ezt, mert zavarják a felszólalást! (Korózs Lajos: Azt mondja, hogy nyáron minek fűteni.  Dr. Aradszki András: Azt tesszük, amit képviselő asszony szokott: közbekiabál, közbebeszél.)

Esetleg folytathatnánk, a munkát, uraim? Köszönöm. Tehát 6 millió forintba kerülne az a kazán, aminek a cseréjével megvalósítható lenne az, hogy aki ott él és dolgozik a fóti gyermekközpontban meg az összes többi intézményben, az ne vacogva és fázva üljön és dolgozzon ott.

Szeretném leszögezni, hogy ebben az országban jelenleg is zajlanak törvényellenesen olyan kiemelések családokból, amelyek azért történnek meg, mert úgy ítélik meg, hogy a családok nem biztosítanak megfelelő körülményeket a gyermekeknek, lakhatási szegénység van, energiaszegénység van, magyarul: nem tudják kifűteni az otthonukat.

(17.00)

Ezek a gyermekek kikerülnek a családokból, bekerülnek egy intézménybe, ahol szintén nem tudnak fűteni. Itt tartunk most, ez 2018 Magyarországa. Nemhogy fejlesztenék önök ezeket az intézményeket, nézzék meg a blogomon, nagyon sok intézményt leírtam, nemhogy fejlesztenék, de gyakorlatilag karbantartani sem tudják, annyira nincs forrás. Ahol én jártam, ott penészesek a falak, vastagon látszik az, hogy mállik szét az épület. Valamit különböző segítő szándékú emberek adományából meg tudnak csinálni, de volt, ahol olyan penészes volt a levegő, hogy csodálom, hogy nem asztmás mindenki, aki ott él és dolgozik. Azért szeretném azt leszögezni, hogy van ez a speciális gyermekotthon, ahol tegnap voltam, ezt egyébként 2010-ben 152 millió forint uniós forrásból alakították ki Fóton, most 224 millió forint uniós pénzből akarják megszüntetni. Ez az a mód, ahogyan önök bánnának ezzel az intézménnyel.

Szintén a forráshiánnyal függ egyébként össze, hogy a gyermekek nagy része nem kapja meg azt a megfelelő ellátást, amire szüksége van. Ugyanis az ellátórendszerekben nincs elég férőhely, és nem tudnak megfelelni az igényeknek. Van egy grémium, úgynevezett Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, hiába tudnak egyre kifinomultabb módszerekkel egyre jobb terápiás javaslatokat adni az érintett gyermekeknek, ha, kérem szépen, tisztelt uraim és hölgyeim, nincs hová elküldeni a gyermekeket olyan helyre, ahová ez a bizottság javasolja. Ilyen férőhelyhiány van.

Ezt azért tartom fontosnak most elmondani, mert azt gondolom, hogy a családok évében, ahogy önök ezt az évet hívják, fontos lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni. Öreg kazánokról beszélek, penészes falakról, folyamatos amortizációról, férőhelyhiányról, szakemberhiányról, rossz bérekről. Mert mindannyian tudjuk, hogy akik ott dolgoznak, mennyit keresnek, és mióta nem változott a bérük. Én beszéltem velük, a 70-es években, aki úgynevezett specis gyerekekkel foglalkozott, a bére egyharmadát megkapta pluszban, most meg tízezer forintokkal bökik ki a szemüket önök, tisztelt családbarát kormány.

És hogyan kapcsolódnak ezek a dolgok, amikről itt beszélek, ehhez a javaslathoz? Úgy, hogy megmutatják, hogy miközben önök, tisztelt kormány, képzelt ellenségekkel harcolnak folyamatosan, addig a magyar családok, a magyar gyermekek és a magyar emberek döntő többsége egészen másfajta mozit néz. Nekik nem Brüsszel az ellenfelük, nekik nem Brüsszel az ellenségük. Ezeknek az embereknek, a magyar családoknak, a magyar gyermekeknek és a magyar dolgozóknak nem Brüsszel az ellenfél. Ők gyakorlatilag a túlélésért harcolnak, nagyon rossz bérek mellett, sokszor nagyon rossz körülmények között, nagyon nehéz mindennapokban teljesítenek napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, és nem tudom, meddig.

Amíg önök itt ülnek, most szám szerint nyolc fideszes-KDNP-s képviselő meg egy államtitkár, nem tudom, hány gyermekotthonban fáznak Magyarországon gyerekek. Ezekről kellene beszélni. Az a helyzet, hogy önök nem mennek a valóság közelébe. Én megkérdeztem ott az emberektől, hogy mikor volt ott politikus. Megkérdeztem Zalaegerszegen, Kalocsán, megkérdeztem Esztergomban, Fóton, megkérdeztem egy csomó gyermekotthonban. Körülbelül azt a választ kaptam, hogy volt olyan, hogy az egyéni képviselő eljött, mert át kellett vágni egy szalagot. Ismerjük ezeket a képeket. Önök át tudják vágni a szalagot.

De önök ott vannak, amikor a problémákról szó van? Nem. Önök bejönnek ide, és papírból fölolvasgatják nekem, hogy a Sargentini Judith asszony csúnyán megsértette Magyarországot. Szóval, ez szint alatt van, tisztelt uraim. Megmondom nektek őszintén, mindannyiuknak azt javasolnám, álljanak föl innen, és menjenek el ezekbe az intézményekbe. Önök most kormányon vannak, mi meg ellenzékben vagyunk. Önöknek az elsődleges felelőssége az, hogy ne így menjenek a dolgok. Ez a javaslat, amit letettek az asztalra, egyébként parádésan rávilágít arra, hogy önök milyen valóságban élnek.

Azt is megfigyelhettük az elmúlt években, hogy minél nagyobb a probléma, önök annál feljebb tekerik a potmétert, méghozzá a migránsozás potméterét, és ez a gyalázatos javaslat, amit itt összehoztak, nem más, mint egy ócska propagandaanyag, gyakorlatilag az európai közösség elleni uszításnak egy minősített esete. Tényleg minden létező módon tiltakozom az ellen, hogy miközben Magyarországon számos valós probléma van, ami emberek millióit érinti ebben az országban, fideszes és KDNP-s képviselők közpénzen azzal szórakozzanak, hogy ilyen javaslatokat gyártanak, és arra kényszerítik az ellenzéki politikusokat, hogy erről beszélgessünk itt, az ország házában. Mert ez az ország háza. Itt az emberek problémájáról lenne szó. (Nacsa Lőrinc: Ki kényszerít?) Ne velem ordítozzon, képviselő úr! Üljön föl a vonatra, azt’ menjen el, és nézze meg, mi a helyzet a világban!

Ráadásul tömény hazugság az, amit önök állítanak ebben a javaslatban. Beszéljünk akkor a szuverenitásról! Önök is pontosan tudják, hogy a magyar Alaptörvény is, még a mostani kigyökölt állapotában is rendelkezik arról, hogy az ország szuverenitásának egy részét megosztjuk az Európai Közösséggel. Erről szólt az Európai Közösséghez való csatlakozásunk, hogy a szuverenitás egy részéről lemondunk, és közösen gyakoroljuk az Európai Unióval. És semmi olyan törvényt nem hozhatunk itt egyébként, ami ellentétben áll az uniós szabályokkal. Ráadásul önök is pontosan tudják, mint én, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, ideértve egyébként a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is, tiszteletben tartásán alapul a mi közösségünk az Európai Közösséggel. Ez egy értékközösség. És ha valaki ezt az értékközösséget megsérti, visszaél az eszközeivel, abban az esetben következményei lesznek ennek.

Most szembejött egy következmény. Ez történt. Vannak olyan anekdoták, amelyek mondják, hogy a miniszterelnök odafordult a lengyel kollégáihoz és eszmetársaihoz, és azt mondta nekik, hogy legyetek gyorsak, mert az Európai Unió lassú. Lehet, hogy lassú, de ez a pillanat, önök pontosan tudták, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. Most itt állnak előtte. És mit tudnak csinálni? Egy gyalázatos propagandaanyagot.

A másik pont ez a bevándorláspárti vádiratként való emlegetése ennek a jelentésnek. Ez egy faék egyszerűségű érvelés, van ez a spekuláns üzletember, tudjuk, ki, és akkor van az Unió, ők le akarják bontani az önök szent tehenét, a kerítést, meg elvenni a határőrizet jogát  persze közben önök szüntették meg a határőrséget , és akkor önök ezt nem fogják hagyni, és egyáltalán, mindenki, aki azt mondja, hogy az Európai Uniónak bármiben is igaza van, az egy, nem is tudom, hazaáruló.

Holott itt azért ebben a jelentésben van még szó egy-két dologról. Akkor a teljesség igénye nélkül hangozzanak el itt és most a magyar parlamentben azok a területek, amivel kapcsolatban kifogásokat emelt az Európai Parlament és egyébként az önök saját pártcsaládja is. Mert azért szeretném leszögezni, hogy önök nem a saját ellenfelüktől kapták meg a legkeményebb bírálatot, hanem a sajátjaiktól. Önök már a saját pártcsaládjuk szemében is dezertőrnek minősülnek azért, mert nem képesek az európai normákhoz viszonyulni. Erről még fogunk beszélni, hiszen önök kaptak lehetőséget arra, hogy visszaállítsák a dolgok normális menetét, csak a miniszterelnök nem élt vele.

Akkor beszéljünk róla! Az egypárti alkotmányozásról, a fékek és az ellensúlyok rendszerének módszeres leépítéséről, az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbításáról, a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilváníthatóságáról, a bírák OBH-elnök általi áthelyezhetőségéről, a legfőbb ügyész pozíciójáról, a médiatulajdon koncentrációjáról, a Médiatanács egyszínűségéről, a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányáról. Beszéljünk a tudományos-oktatási szabadság elleni lépésekről, amik most is zajlanak, amíg itt ülünk ebben a Házban. Beszéljünk a lex CEU-ról, beszéljünk arról, amit az OLAF például kiderített, felderített, a rengeteg korrupcióról, a közbeszerzési eljárások személyre szabottságáról, a menekültekkel szembeni antihumánus bánásmódról, amit magam is megtapasztalhattam. Mert én önökkel ellentétben ott voltam a tranzitzónában, és beszéltem olyan asszonyokkal, akik három-négy napig nem kaptak enni a magyar tranzitzónában, és láttam azt a 25 gyermeket, akik szögesdrótok mögött vannak hónapokon keresztül. Én ezt láttam, és a jelentés is erről beszél.

Akkor folytathatnám a sort  erről szól ez a jelentés. Önök ezt nem tudják annyival elrendezni itt a magyar parlamentben, hogy itt mindenki hazaáruló, aki nem önökkel ért egyet. Nem. És Orbán Viktor egyébként egy hatalmas hazugságot tett maga is ott a parlamentben, amikor azt mondta, hogy önök nem vetemednének soha arra, hogy elhallgattassák a politikai ellenfeleiket. Hát, egy teljes ellenzék látta azt a kampányban, hogy önök mit meg nem csinálnak annak érdekében, hogy hatalmon maradhassanak. Itt van egy párt mellettem, amelyet majdnem lerúgtak a pályáról, mert annyira tartottak tőlük. De mesélhetne a többi párt is, hogy mit csináltak velünk. Hogy mire használták a független intézményeket, amelyeket megszálltak.

Ez önöknek az, hogy önök nem vetemednek arra, hogy nem hallgattatják el a politikai ellenfeleiket? Dehogynem! Én magam is tudnék arról mesélni, hogy itt a parlamentben, mert egy lapot fölemeltem, mennyi pénzt vett el tőlem Kövér László, meg utána a felszólalás jogát. Folyamatosan büntettek, pedig semmi mást nem csináltam, csak ellenzéki képviselő voltam a magyar parlamentben.

(17.10)

Úgyhogy egy kicsit hátrább az agarakkal, tisztelt uraim, és egy kicsit gondolkodjanak el azon, hogy az EP-kampányuk nyitányaként ez a produkció, amit itt csináltak, hány magyar ember számára lesz hihető. Ugyanis ez valóban a harmadik kétharmad, de 8 éve nézzük önöket kormányon, és ott vagyunk a penészes falú, kivéreztetett, tönkretett gyermekotthonokban. Ott vannak a fázó gyermekek, ott vannak a magyar családok, akik fázni fognak. Ott van a lakáshiány, ott van az éhezés, ott van a hatalmas munkaerőhiány, mert aki tud, menekül, megy külföldre. Mert Magyarországra most hívtak be ukrán vendégmunkásokat, mert a magyar ember már nem tudom, hol mosogat. Szóval, ne haragudjanak, de ezt nem lehet annyival elrendezni, hogy a Szél Bernadett meg az ellenzék Soros-párti, és itt mindenki a migránsokat akarja simogatni.

És itt van a másik, amiről még beszélnünk kell. Itt van előttem az a dokumentum, az a kormányzati dokumentum, ami kiszivárgott.

Ez a G7 nevű lapon jelent meg, és arról szól, hogy 500 milliárd forinttól elesik Magyarország a közbeszerzési ellenőrzések és a közbeszerzési eljárások szabálytalanságai miatt. Mi történt? Az történt, hogy önök elrontották. Önök most már annyit lopnak itt az uniós pénzekből, hogy mindannyian látjuk, hogy mi a következménye, de itt konkrétan 500 milliárd forintot nem fog ez az ország megkapni, mert önök egész egyszerűen képtelenek arra, hogy normálisan kontrollálják azokat a folyamatokat, amiket kontrollálni kellene.

Nagyon érdekes az, hogy önök milyen kommunikációs panelt adtak e jelentés végén. Konkrétan a minisztérium azt mondta, hogy kríziskommunikációt kell csinálniuk, nem szabad kiállni sajtótájékoztatóra  itt van előttem leírva , és az a panel, amit mondaniuk kell, hogy a bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében, és ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnánk hazánk ellen eszközként.

Ez az a kommunikációs panel, amit egész nap hallgatunk. Ez az a kommunikációs panel, amit a Fidesz-KDNP folyamatosan mond. Közben miről van szó? Arról van szó, hogy önök loptak-csaltak és hazudtak éveken keresztül, csak megpróbálták elleplezni. Hát, az a helyzet, hogy most eljött egy pillanat, amikor nincs már több fügefalevél, úgyhogy álljanak fel, és legyenek kedvesek, mondják el, hogy mit fog Magyarország kapni azért cserébe, amit önök tettek velünk. Mondják el, hogy mibe vitték bele ezt az országot! Mert önök vittek bele minket, de az ország látja kárát, és ez az önök felelőssége. (Taps az LMP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 20 2018.11.14. 11:27  3-26

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A helyzet az, hogy sokat értekezünk itt a parlamentben arról, hogy a Fidesz és a KDNP hogyan lépi át azokat a vörös vonalakat, amelyek kivezetik az országot a jogállamból és a demokráciából, és szeretném hangsúlyozni, hogy ez most egy újabb vörös vonal, amiről itt beszélünk.Teljesen nevetségesnek, sőt felháborítónak tartom azt, hogy különböző szirénhangokról próbálnak teljesen dedós módon itt értekezni kormányoldalról. Nem Soros Györgyről kell beszélni, Brüsszelről és Strasbourgról e törvény kapcsán, hanem önökről, meg hogy mit akarnak csinálni ezzel az országgal. Ha valaki ebben a Házban felszólal azért, hogy ne tessenek az állami intézmények bedarálása és elfoglalása után rátenni a koszos kezüket az igazságszolgáltatásra, az nem szirénhang, hanem ellenzéki képviselő; ez történik itt most, erről beszélünk.

Tudtuk, hogy ez jön, láttuk, és az a helyzet, az önök részéről az a legfelháborítóbb, hogy mintha tesztelnék ezt az országot, hogy mi az, ameddig még elmehetnek, mi az a pont, amit még Magyarországgal megcsinálhatnak. Most megint tesztelnek minket, hogy vajon átengedjük-e az igazságszolgáltatást a Fidesznek, merthogy erről beszélünk.

Milyen ügyekről beszélünk? Mit takar ez a szó, amiről most beszélünk, hogy közigazgatási hatáskör: államhatalmat érintő ügyek, választási ügyek, adóhatósági eljárások, a gyülekezési jog, a civilek külföldi támogatása, közbeszerzések, közérdekű adatkérések. Én sokat értekeztem arról itt az elmúlt években, hogy több időt töltök bíróságokon, mint a parlamentben; nem azért, mert lusta vagyok, hanem azért, mert ott tudtam dolgokat elintézni. Önök nem mondták meg, azt mondták nekünk, hogy boldog karácsonyt és a többi, meg a függöny mögött bujkált a miniszterelnök, amikor nem akart válaszolni, mi meg ott ültünk a bíróságokon, és annak a Trócsányi miniszter úrnak az irodája védte a kormányt ellenem a paksi ügyekben, aki itt a vita elején feltűnt, és utána elment. Pedig jó lett volna a minisztert itt látni, államtitkár ehhez nem elég, ez nem olyan súlyú ügy, ez annál egy kicsit komolyabb. Úgyhogy nem tudom, mit csinál a miniszter úr, de sérelmezem, hogy nincs itt, neki kellene… (Dr. Völner Pál: Kormányülésen van!) Nem érdekel, hogy kormányülésen van, parlament van (Moraj a kormánypártok soraiban.), próbáljanak időt szakítani arra, hogy meghallgassák a véleményünket. Sőt, mondok önnek egy keményet, tisztelt államtitkár úr: a miniszterelnöknek is itt kellene lenni, őneki kellene ezekre a kérdésekre válaszolni.

Az igazságszolgáltatás függetlensége a jogállam és a demokrácia alapvető ismérve, önök ezt bontják most le. Nem érdekel, hogy nyaral, vagy Rolling Stones-koncerten van, vagy bárhol máshol van a miniszter, legyen itt, ilyen ügyekben legyen itt! (Tessely Zoltán: Ti hol vagytok?) Ki? Én független képviselő vagyok, tisztelt képviselőtársam. Egyrészt meg ne ordibáljon nekem onnan, legyen kedves, mert ez nem az a fórum, ahol ön nekem itt beordibálhat, hogy én hol vagyok. Hát, itt vagyok, és mindjárt tartok egy sajtótájékoztatót is!

Szóval, mik zavarják önöket? Beszéljünk egy kicsit arról, hogy mik zavarják itt önöket! Taotámogatások ügye; paksos ügyek mentek a bíróságokon. Nyertem a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben, és megtudtuk, hogy a különböző stratégiai megállapodások milyen mértékű adókedvezményeket jelentenek az egyes cégeknek. A római-parti népszavazás ügye, a Kúria helyesen döntött. Stop-kampány, a választások után volt ez nagyon aktuális kérdés, amikor megtudtuk, hogy nem lehet bármilyen állami propagandát vagy kormánypropagandát elnevezni tájékoztató kampánynak, csak akkor, ha az valóban tájékoztatásról szól; nyertem azt a pert. Botrányos helyzetek voltak, amiket nyertünk a bíróságokon. Botrányos az egész médiahelyzet is, és ennek ellenére ott a bíróságokon még tudtunk dolgokat intézni. Megtudtunk dolgokat, ezeket elmondtuk, leírtuk, és összességében tájékoztatni tudtuk a közvéleményt számos olyan kérdésről, amelyekről egyébként önöknek, tisztelt miniszter urak, itt a parlamentben kellett volna önként és dalolva felszólalni.

Nem túlzok és nem szirénhang meg Soros, meg Brüsszel, meg nem tudom, micsoda, ha azt mondom, hogy ezzel, amit önök át akarnak verni ezen az országon, megérkezünk az erdoğani Törökország meg a putyini Oroszország szintjére. Újabb vörös vonal, nem győzöm hangsúlyozni.

Itt hallgattam ezt a vitát, és komolyan mondom, nem tudom, önök miket fognak itt mondani a vita későbbi részében, de elképesztő volt. Azt mondták, hogy Európában ilyen rendszer működik. Kérem szépen, letelepedési kötvények is működnek, csak nem arra használják, hogy megtömjék vele a helyi Rogánnak a zsebét; a feltaláló úr nem is lehetne miniszter, mert nincs is propagandaminisztérium, és folytathatnám. Ne csinálják ezt, hogy összekurkásszák itt a világ jogrendszereit, és akkor összeállítanak egy olyan konstrukciót, amely Magyarországon a demokrácia, a nyilvánosság halálát jelenti, és azt mondják, hogy tessék, itt van, egyétek meg, van ilyen Franciaországban meg Olaszországban, meg itt-ott. Mi ez?! Ez itt Magyarország, és mi itt akarunk független bíróságokat.

Akkor azt mondják, hogy korábban is volt ilyen. Az ég szerelmére, királyság is volt korábban meg Osztrák-Magyar Monarchia! Holnap akkor azt fogják benyújtani, hogy legyen Osztrák-Magyar Monarchia, vagy legyen Orbán Viktor az ország királya, vagy ez hogy, merthogy az milyen szép időszak volt, amikor itt királyság volt? Ne hivatkozzanak már erre!

És akkor azt mondják, hogy ezzel a leválasztással nőne a minőség. Milyen minőségről beszélnek? Egyrészt van az EP-nek egy 2018-as jelentése; nem jogász létemre utánanéztem a dolognak, és azért elég elismerően nyilatkoztak a magyar bíróságokról. Mi meg, amikor még frakcióban voltam, rendszeresen adtuk be, hogy adjanak pénzt a bíróságoknak, hogy tudják gyorsabban pörgetni az ügyeket, és a magyar állampolgároknak ne kelljen éveket várni arra, hogy megtudják, mi az ítélet. Ez nem a bíróságok hibája, ez többek között az önök hibája, akik nem adnak oda elég pénzt meg forrást.

Egyébként léteznek különleges eljárások meg munkacsoportok, tehát azért nem kell átszabni az egész bírósági rendszert, mert azt mondják, hogy jobban értenek majd hozzá az új rendszerben; nem fognak hozzá jobban érteni. És mi fog történni? Trócsányi miniszter úrnak jó időszaka fog következni: amit már a mostani OBH-nál, Handó Tündénél sem szerettünk, például olyanokat, hogy eredménytelenné nyilvánított pályázatokat csak úgy, vagy pályázati rangsortól eltért csak úgy, azokat a jogköröket a miniszter úr cakompakk megkapja úgy, ahogy van, változtatás nélkül. Amiért Handó Tünde kapta a bírálatot, most majd Trócsányi miniszter úr fogja kapni a bírálatot, őt alapvetően nem fogja zavarni ez az egész, az sem zavarta, amikor az általa tulajdonolt ügyvédi iroda védte a kormányt egy ellenzéki képviselővel szemben. Hát, ilyen időket élünk!

Még egyszer mondom, kifejezetten veszélyes vizekre eveztek, semmi garancia nincs ebben a törvényben. Én ezt nem fogom eljogászkodni, politikailag látom ebben a veszélyt, mint ahogy önök is politikailag csinálták meg ezt a törvényt, ez a nagy igazság. Jöhettek a lojális bírók, jöhettek a jó káderek, politikai kinevezettek irányíthatják majd a bíróságokat cakompakk. Választási ügyek, közbeszerzési ügyek, sok pénzről beszélünk, közérdekűadat-kérések, kemény ügyekről beszéltünk, amelyekben az ellenzék azért elég aktív volt.

És akkor várhatóan jön a legjobb káder, aki már nekem is megmondta, hogy ő ugyan soha a büdös életben nem fogja a Paks II.-s népszavazási kérdést átengedni, és ezt le is nyilatkozta a médiában Patyi András személyesen. Erről lehet hallani pletykákat, és látjuk az ő mozgását is, hogy ugyancsak készül erre a pozícióra. Most lehet más pletykákat hallani, hogy valami versenytársa is akadt, nem tudjuk, mi lesz, mindenesetre Patyi András tökéletes káder a Fidesz számára. Lex Patyira is emlékszünk, bár csináltam egy kis összegzést: volt itt lex Schmitt, lex Borkai, lex Polt, lex Szász, lex Baranyai, lex Töröcskei, lex Vida, lex Domokos, lex CEU. Vannak itt különböző lexek önöknél, ha valaki csókosnak kedvezni akarnak, meg ha valakit ki akarnak csinálni. Patyinak kedvezni akartak, ő is megkapta a lexét, a CEU-t ki akarják csinálni, ő is megkapta a lexét.

Miről beszélnek önök?! Egyáltalán morálisan hogy merül fel a Fidesz-KDNP-ben, hogy ezek után bejönnek ide, és elkezdenek itt ilyen historizáló értekezéseket tenni arról, hogy milyen jó volt régen, mert régen voltak ilyenek?! De hát régen nem voltak itt önök, az a helyzet. Régen minden más volt, igen, de most most van.

(11.40)

És akkor mondjuk ki, hogy itt miről van szó! Arról van szó, hogy el fognak jönni a fideszes bírók. Az igazságügyi miniszter lesz a főnökük, és egy Fidesz által leuralt szervezet fog dönteni olyan kérdésekben, még egyszer mondom, mint államhatalmat érintő ügyek, választási ügyek például, adóhatósági vizsgálatok, gyülekezési jog, civilek külföldi támogatása, közbeszerzések, közérdekűadat-kérések. Ez az önök célja. Minden más, amit a jogászaikkal ide összerakattak nekünk, ennek a megvalósítása. De én erről akarok beszélni, hogy hogyan képzelik önök azt, hogy a koszos kezüket most még erre is ráteszik! És erre nincsen más politikai magyarázat, mint az, hogy betesztelik az országot, hogy mit tudunk ez ellen mi most tenni.

Egy praktikus szempontot is szeretnék egyébként megemlíteni, hogy egy kicsit az állampolgárok fejével is gondolkodjunk, mert itt szó lesz tb-ügyekről, szociális és gyermekvédelmi ellátásról, állami foglalkoztatási szervek által nyújtott ellátásokról, támogatásokról. Ha jól értem, itt majd mindenki utazhat a megyeszékhelyre. Én most eléggé járom az országot, és nézem, hogy milyen busz- meg vonatvonalak vannak. Nem lesz egyszerű a leépített hatóságoknak meg a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek utazgatni minden apró-cseprő ügyben és nagyobb ügyben is a megyeszékhelyre, merthogy ezt is sikerült benne hagyniuk a törvényben.

De az alapprobléma az, hogy kőkeményen átlépik önök itt és most ezt a vörös vonalat, és ebből nem fogják tudni önmagukat kimosni, mert mi pontosan tudjuk, hogy a Fidesz nem úgy működik, hogy ha valamit meg lehet csinálni, akkor kihagyja a ziccert. Ha ez a törvény így átmegy, abban az esetben a lehetőség ott lesz, hogy még a bíróságokon sem fogunk tudni ülni annak érdekében, hogy megtudjuk azt, amit egyébként a miniszter uraknak meg a miniszterelnöknek itt kellene nekünk önként és dalolva elmondani.

És az a nagy helyzet, hogy veszélyes utakon járnak, és elmondom önöknek, hogy ez miért veszélyes. Egy társadalomban azért van független igazságszolgáltatás, hogy az embereknek biztonságérzete legyen, hogy ott van a jog és ott van az erkölcs, amely dönt egy vitás helyzetben. Ez igaz ellenzéki képviselőre, de igaz minden magyar állampolgárra. És amit önök most csinálnak: sorra zárják el azokat a szelepeket, ahol mi igazságot tudunk találni ebben az országban; ahol mi el tudjuk mondani, hogy ellenzéki képviselőként el tudjuk végezni a munkánkat. Mi lesz akkor, tisztelt államtitkár urak  mínusz egy miniszter, akinek itt lenne a helye , ha minden szelepet elzárnak? Mi lesz ezzel az országgal, mit fognak a magyar emberek csinálni? Mondják el nekem, és gondolják végig ezt a kérdést!

Nagyon veszélyes vizekre eveztek. Önök minket vádolnak azzal, hogy nem tudom, forradalmat akarunk, meg mindenfélét csinálni, de önök azok, akik gyakorlatilag szisztematikusan kinyírnak minden olyan lehetőséget, ahol az embernek az igazságérzete a helyére tudna kerülni, mondván, hogy van még igazság ebben a világban. Önök létrehozzák azt a világot, ahol már nincsen igazság, ahol már csak a Fidesz van, meg a fideszes káder van, meg azok az emberek vannak, akik letérdeltek önöknek. Mi nem fogunk letérdelni önöknek! Jöjjön, aminek jönnie kell, végig fogjuk játszani ezt a játékot, de ami ezután következni fog, az az önök felelőssége lesz, bármi is legyen az! Köszönöm. (Taps a DK és a Párbeszéd padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 215-219 2018.11.27. 15:04  196-283

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kósa Lajos Úr! Itt ülünk órák óta, zajlik a vita, de ön ebből szerintem semmit nem érzékel, mert folyamatosan a laptopjába van temetkezve, könyököl, gépel, telefonál, egyszerűen nincs itt velünk. Én nem hiszem el tényleg, hogy ön benyújt egy törvényjavaslatot, az egyik benyújtó el sem jön, nem látom itt Szatmáry Kristófot, ön pedig egyszerűen nem figyel ránk. És szeretném hangsúlyozni, hogy ilyenkor nem mivelünk tiszteletlen, hanem az ország polgáraival. A nevét adta ehhez a szörnyszülötthöz, a nevét adta ehhez a förtelemhez, ahogy a szakszervezetek mondják. Bejön ide az ország házába, amely a magyar állampolgárok adóforintjaiból működik, nevére veszi ezt, és utána, amikor tárgyaljuk, nem néz fel ránk? Hát, én most is nézek önre… (Kósa Lajos felnéz.) Köszönöm! Köszönöm, fantasztikus, tapsoljuk meg Kósa urat, hogy végre (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Éljen!  Taps az MSZP soraiban.), végre felnézett ránk!Tisztelt Kósa Úr! Ez így nagyon nem lesz rendben. (Derültség az ellenzék soraiban.  Kósa Lajos: Én a fülemmel hallok, nem a szememmel! Végig hallottam, amit elmondtak…!  Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Kósa úr, nem velem vitatkozik…

ELNÖK: Nagyon-nagyon köszönjük, hogy csoportosan kívánnak felszólalni, a kormánypárt képviselőjének hangját is…

DR. SZÉL BERNADETT (független): Kósa úr, én szeretném… Ja, bocsánat!

ELNÖK: Parancsoljon, parancsoljon! Ön egyedül!

DR. SZÉL BERNADETT (független): Kósa úr, nagyon szeretném, ha figyelne arra, amit mondunk (Kósa Lajos: Hallom!), mert problémás a törvényjavaslat, amihez a nevét adta.Kezdem ott, hogy egy normálisan működő országban egy ilyen javaslatot nem képviselők adnak be, hanem mondjuk, minimum a miniszter az, aki a nevét adja hozzá, aki felvállalja azt, hogy társadalmi egyeztetés keretében megvizsgálja azt, hogy hogyan reagálnak az érintett emberek az ő javaslatára, mielőtt még az az ország háza elé kerül.

Varga Mihály hol van? Hol van?! (Bodó Sándor felé:) Ideküldte a csatába az egy darab államtitkárát (Dr. Orbán Balázs felé:), meg ott van még egy, akiről pontosan nem tudom, hogy kicsoda (Derültség az ellenzék soraiban.), és itt van még kettő darab fideszes. (Derültség és közbeszólás az ellenzék soraiból: Tessék bemutatkozni!) Négy, négy ember…! (Dr. Orbán Balázs: Itt egy Orbán is!) Szeretném rögzíteni, hogy négy ember van itt a magyar parlamentben a kormány részéről, miközben rabszolgasorba akarják taszítani a magyar dolgozókat. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Ezzel komoly problémám van. Ha önök nem túlóráznak, mert itt most a magyar parlamentben fél 9 van, ha önök nem hajlandók túlórázni, akkor miért akarják önök túlóráztatni a magyar dolgozókat? Hát mutassanak példát! Jöjjön be ide az egész Fidesz-KDNP, jöjjön be ide a kormány, jöjjön be a miniszter, és érveljék meg ezt az egész történetet! De nem jönnek be! Önöknek kiesik a kezéből a toll, nem tudom, délután 4 órakor, és az esti műszakban, miközben rabszolgasorba hajtják ezt az országot  (Az egymással beszélgető Kósa Lajosnak és dr. Orbán Balázsnak:) figyeljenek rám, államtitkár urak, legalább ne beszélgessenek, miközben én beszélek önökhöz , nem jönnek be dolgozni. Hát, ez perverz, ez az egész, amit önök csinálnak! Legalább tisztelnék meg az ország nyilvánosságát azzal, hogy elmondják, hogy mik az érveik e mellett a förmedvény mellett! De nem, itt van az unatkozó két darab államtitkár, és itt van Kósa Lajos személyesen, aki telefonált, sétált és a laptopjába nézegetett végig.

Szóval, azt azért szeretném elmondani, hogy ezzel a munkamorállal rendelkező kormánypárti csapat akarja önöket, tisztelt magyar választópolgárok, ilyen rabszolgakörülmények közé tenni. Ők azok, akiknek hatalmában áll, hogy leboltoljanak, isten tudja, kicsodákkal, és fogják magukat, és benyújtsák ezt a törvényjavaslatot. Egyébként nagyon emlékeztet ez engem valamire: itt voltunk már akkor, amikor a munka törvénykönyvét átvitték a Házon, amikor kinyírták a szakszervezeteket, a sztrájktörvényt, nagyjából mindent tönkretettek, amit a munkavállalói érdekérvényesítés kivívott ebben az országban, és ugyanígy csinálták: éjszaka volt, sötét volt, önök fogták magukat, azt mondták, hogy ezzel semmi probléma nem lesz, és nulla érdekegyeztetés volt előtte.

Szóval, hogy van ez? Először Kósa Lajos rájön, hogy ehhez is ért, maga mellé veszi Szatmáry Kristófot, aki ugyan megfordult a bizottságban akkor, amikor még létezett Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ebben a Házban, mert most már az sincsen, most már csak Vállalkozásfejlesztési van… (Z. Kárpát Dániel: Na! Az kiváló bizottság!  Derültség az ellenzék soraiban.) Szóval, hogy önök fogják magukat, beadják ezt egyéni képviselői indítványban, és utána, miközben kitör a botrány, és lázadnak a szakszervezetek és az emberek is, azt mondják, hogy jó, akkor a tárgyalás után majd önök leülnek a szakszervezetekkel.

Most ön még ránk sem figyel. Holnap mit fog mondani a szakszervezeteknek, tisztelt Kósa úr? Megtisztelne vele, hogyha elmondaná nekünk, hogy milyen tárgyalási alapja lesz holnap! Szeretnénk tudni, igaz, most már kicsit esemény utáni ez az egész történet, de szeretnénk tudni, hogy akkor mi van az ön fejében, tisztelt Kósa úr. (Z. Kárpát Dániel: Ajjaj!  Derültség és közbeszólások az ellenzék soraiban.)

Jó, tehát a következő a helyzet: énszerintem, Kósa úr  akkor is el fogom érni, hogy figyeljen rám , szerintem ön nem olvasta ezt a törvényjavaslatot. Ugyanis hogyha olvasta volna a saját maga által a nevére vett törvényjavaslatot, akkor nem mondta volna azt, hogy fölösleges bürokratikus akadályokat akar az útból eltávolítani, és csak hogy tisztázzuk: ezek a fölösleges bürokratikus akadályok ez a munkaidő-szabályozás lenne Kósa Lajos szerint.

De mondott mást is, azt mondta, hogy szerinte ez a javaslat csak egy lehetőség a többletmunkára, és ha nem akarnak élni vele a dolgozók, akkor senki sem kötelezheti rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Na most, Kósa úr, ezzel kettő darab probléma van: az egyik probléma az, hogy nem igaz. A munkáltató, e törvényjavaslat szerint, amiről most tárgyalunk, egyoldalúan, a munkavállaló beleegyezése nélkül rendelhetné el akár az évi 400 óra túlmunkát, és nem kell ahhoz kollektív szerződés. Tehát, tisztelt Kósa úr, ha ön azt akarja a törvényjavaslatában látni, amit az imént mondott a médiában, akkor adjon be módosítót a saját javaslatához, mert nem az van benne… (Közbeszólásos az MSZP soraiból: Lehet, hogy azt írja!) Lehet, hogy azt írja, igen, egyetértek az MSZP-vel (Derültség és közbeszólások az ellenzék soraiban.), lehet, hogy azt írja Kósa úr, lehet, hogy ez van a fejében, igen.

A másik probléma pedig az, hogy abban a világban, ahol én élek, és ahol még páran vagyunk, mi tudjuk azt, hogy a munkavállalónak és a munkáltatónak nem azonosak az érdekegyeztetési képességei, az érdekképviseleti képességei. Az a helyzet, hogy a pálya általában a munkáltató irányába lejt. És egy felelős kormány ilyenkor nem fogja magát, és még jobban odalöki az egész szabályozást a munkáltatónak, hogy tollba mondja a kormánynak azt, amit ő látni akar, hanem a munkavállaló oldalára áll, az emberek oldalára áll. A hócipőnk tele van az önök munkaalapú társadalmával, tisztelt Kósa úr és tisztelt Fidesz, mindahányan itt vannak  KDNP-t nem látok , most már végre egy emberalapú társadalmat szeretnénk látni! Merthogy önök a nagy kormányzásban egyvalamiről feledkeztek meg: arról, hogy emberek vannak ebben az országban, és ezek az emberek alszanak, esznek, isznak, és családjuk van, ezek ilyen dolgok, amikben mi, emberek részesülünk.

Amikor önök tönkretették a munka törvénykönyvét, és olyan szabályozásokat vezettek be, hogy az emberek már vécére sem mernek elmenni már lassan munkaidőben, akkor önök alapvető humán dolgokról feledkeztek meg. És most is, amikor önöknek van képe közpénzből teleplakátolni az országot azzal, hogy „családok éve”, meg hogy a gyermekeknek joguk van a szülőkhöz, önök elfelejtik a lényeget, azt, hogy ezeknek a szülőknek otthon kellene lenniük ahhoz, hogy a gyermekekkel foglalkozni tudjanak.

Nemrég voltam az Egyesült Államokban, de itt, Magyarországon is lehetett látni, hogy hatalmas probléma az, hogy kevés ideje jut a szülőknek a gyermekekre, átlag 7 perc, ez az, amit egy szülő egy gyermekkel eltölthet, és nem azért, mert önző, nem azért, mert jobb dolga van, hanem azért, mert utazik a munkahelyére, dolgozik, és utána haza kell hogy érjen. Hét perc, Kósa úr! Ezt növelni kellene, és nem csökkenteni!

Adok önnek egy javaslatot a családok évére: legyen az a Fidesz-KDNP célja, hogy a magyar szülők több időt tudjanak eltölteni a magyar gyermekekkel! Legyen ez, amit ön most beleír abba a nyamvadt laptopba, és beviszi a kormányülésre, és elmondja Orbán Viktornak, hogy az a cél, hogy a magyar szülők 7 percnél többet tudjanak lenni a magyar gyerekekkel! Egy kicsit kevesebb problémánk lesz a következő évtizedekben akkor, ha ez megvalósul. Mert nem azért estek szét a családok, mert az emberek elfelejtették szeretni egymást, hanem azért, mert lassan már nincs időnk egymásra. És mi a fene lesz a magyar családokkal, tisztelt Kósa úr, ott a laptopban (Derültség.), hogyha hat napot fognak dolgozni? Volt már ilyen ebben az országban, kommunista szombatnak hívták, emlékszünk rá! Önök nemrég még itt azt akarták, hogy vasárnap mindenki legyen otthon, ne járjunk boltokba, és mindenki szeresse egymást a vasárnapi ebéd körül. Hát, most már a szombatunk is odalesz! Önök ezt ígérték a választások előtt? Mert szerintem nem ezt ígérték. Én teljesen másra emlékszem.

A másik pedig az, hogy van egy kigyökölt, vacak, nyamvadt Alaptörvénye ennek az országnak  nem sokra becsüljük mi általában, akik hiszünk a gránitszilárdságú dolgokban, ellentétben önökkel , és ebben az Alaptörvényben van egy bekezdés, a XVII. cikket fogom itt tartalmilag idézni, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

Na, önök ezt most innen ki fogják csinálni. Én azt javaslom az ellenzéknek, hogy forduljunk az Alkotmánybírósághoz abban az esetben, hogyha ez átmegy, és kérem mindenkinek a támogatását. Ez egy pártok felett álló érdek, ez az ország érdeke, nem lehet ennyire semmibe venni azt, amit itt a fejünk fölött megcsináltak, nem is olyan régen. Ez még a Fidesznek is belefért az Alaptörvénybe. Hát, most ezt is sutba dobják.

(20.40)

És hogyha adtam önöknek egy javaslatot azzal kapcsolatban, hogy segítsenek a magyar szülőknek, hogy többet lehessenek a gyerekeikkel, adnék még egy javaslatot. Önöknek csökkenteni kellene, tisztelt Kósa úr, a munkára rakódó terheket, méghozzá úgy, hogy az emberek nettója emelkedjen, mert Bangóné képviselőtársam helyesen mondta, hogy az emberek azt a fizetést nézik, azt a részét nézik, amit haza tudnak vinni. Abból tudnak utána tejet venni, kenyeret venni, sertést venni vagy bármi mást venni, tisztelt Kósa úr, az a helyzet. És hogyha önök végre egyszer az életben a munkavállalói járulékot csökkentenék és nem a munkaadóit, akkor esetleg még a nettó bérek is ebből jól járnának. De önök nem ezt csinálták.

És itt van ez a teljesen gátlástalan miniszter, akinek a diétájáról olvashattunk itt nemrég a lapokban. De engem nem az érdekel, hogy ő csokoládét eszik, meg nem tudom, mit eszik, engem az érdekel, hogy ő ilyeneket nyilatkozik, hogy fenn kell tartani a német autóipari vállalatok beruházási kedvét. Hogyan? A magyar emberek holttestein keresztül? (Derültség az ellenzék soraiban.) Nem viccelek, tisztelt Kósa úr, emberek halnak bele sztrókba! Milyen egészségügyi mutatóink vannak? A rák, a sztrók, az összes egészségügyi probléma. Így is már, komolyan mondom, a legalacsonyabb várható élettartamunk van lassan ezen a földrészen, és önök erre raknak rá egy lapáttal? Aki ebben az országban itt maradt  kevés ember , rengeteget dolgozik. Évekkel ezelőtt is ez volt a probléma, most még inkább ez a probléma. Halálra dolgozzák magukat az emberek, mondjuk ki végre, és ne udvariaskodjunk, erről van szó!

Én ott voltam például a Nyufigban, tisztelt Kósa úr, én ott voltam. Oda már reggel háromnegyed 6-kor bejárnak dolgozni a nők  többnyire nőkről beszélek , 5, fél 6, mire elmennek onnan, rengetegen. Munkaerőhiány van. Önök a közszférában úgy kívánták kezelni a munkaerőhiányt meg a bérproblémát, hogy 7 ezer embert kirúgnak, hogy tényleg halálra dolgozzák magukat azok az emberek, akik ott vannak, mert a nyugdíjaknak időben meg kell érkezni. És most beleszálltak a versenyszférába is, meg beleszállnak mindenbe, holott egy egészségesen működő gazdaságban nem így megy az egész történet.

Az állam ott legyen jó gazda, rendezze a közszférában a béreket! Erre minden lehetősége megvan az államnak, és onnan gyűrűzik át a versenyszférára, és figyelnek a munkavállalókra, figyelnek az emberre, figyelnek a dolgozókra, mert erős Magyarországot akkor tudunk építeni, ha ott az embereknek minden szükséglete megvan. Ebben benne van a jó bér, benne van az, hogy rekreációra van lehetősége, benne van, hogy a családjával, a szeretteivel tud lenni, és benne van még egy csomó olyan dolog, amiről most kevesen beszélünk, de mondjuk, elmegy egy színházba, vagy tud egy kört futni a Szigeten, vagy bárhol máshol, vidéken, hogy az emberek a kondíciójukat is megtartsák. Ilyen dolgokról kellene beszélnünk, hogy hogyan segítjük ehhez a magyar embereket.

Ehelyett megőrülök a tudattól, hogy itt vagyunk 2018 novemberében, és arról beszélünk, hogy gyakorlatilag a magyar embereket a Fidesz-KDNP halálra fogja dolgoztatni, mert ez a tét. Szerintem az, hogy rabszolgatörvény, az kevés erre. Ez ennél sokkal súlyosabb helyzet.

Én nem emlékszem olyan választási ígéretre a Fidesz-KDNP-től, hogy megemeljük például a kafetéria adóját, de arra sem, hogy megszüntetik a lakás-takarékpénztárak állami támogatását. De arra se emlékszem, hogy önök azt mondták volna, hogy kirugdossák az embereket a közszférából, arra meg végképp nem emlékszem, hogy a Bánki Erik által anno beadott és utána fideszes közfelháborodás miatt onnan leszedett törvényjavaslatot így próbálják visszacsempészni.

Én azt tudom önöknek mondani, hogy a hazug politikusoknak előbb-utóbb lejár az ideje. Önök hazudtak, és ön ezt pontosan tudja, azért van beletemetkezve a laptopba, azért nem néz a szemembe, az államtitkár úr is azért néz lefelé, meg azért nem jönnek be vitázni, mert pontosan tudják, hogy önök most piszkosul átverik a magyar dolgozókat, és ezt a magyar dolgozók is tudni fogják.

Nem tudom, hogy mi az a pont, ameddig önök el tudnak menni. Nem pontosan látom, hogy mi lesz az az időpillanat, amikor a magyar dolgozók azt fogják mondani, hogy nem erre fizettünk be, nem ezt a mozit akarjuk nézni. Egy olyan kormányt akarunk ebben az országban, aki látja az embereket, aki nemcsak azt mondja nekünk, nőknek, hogy szüljünk, hanem utána lehetőséget is ad arra, hogy felneveljük azt a gyereket. Napi 7 percből ez nem fog menni!

Ha a szombatot benn töltjük a munkahelyen, hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, nem fog menni. Nemcsak megszülni kell azt a gyereket, Kósa úr, azt fel is kell nevelni! És mi, nők tudjuk, hogy hosszú távú döntést hozunk akkor, amikor gyermeket vállalunk, és ezt tudják azok a férfiak is, akik mellettünk vannak.

Minimum 18 év, de inkább több. Mit reméljenek a magyar családok, hogyha önök itt orvul, az éj leple alatt egy olyan törvényjavaslatot nyújtanak be, hogy majd a túlórát esetleg kifizetik három év után, ha egyáltalán annál a cégnél dolgozik valaki, meg hogyha a szombatokat benn kell töltenünk a munkahelyünkön?

Szóval, ezt nem fogják tudni megérvelni, tisztelt Kósa úr, és szeretném, ha megnevezné konkrétan azokat az országokat, ahol ön szerint ilyen rendszer működik, ilyen bérekkel, ilyen konstrukcióban, mert szerintem ön megint csak egy ordas nagyot hazudott nekünk és mindenki másnak, aki ebben az országban remélt valamit, akár ettől a kormánytól, amit most nézünk. Akár a Fidesz-szavazókról is beszélek, mert nem hiszem, hogy ezt a törvényjavaslatot, amit ön és a képviselőtársa beadott, akár a fideszes szavazók jó szívvel nézik, mert a család nekünk tényleg fontos, önöknek eszerint nem az. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 241 2018.11.27. 0:59  196-283

DR. SZÉL BERNADETT (független): Tisztelt Kósa Lajos Úr! Szeretném, ha részt venne a vitában, ezért, hogy ezt elősegítsem, felteszek önnek két darab kérdést. Az első kérdésem úgy hangzik  legyen kedves, figyeljen rám! , az első kérdésem úgy hangzik, hogy ha önök milliárdokat elköltenek arra, hogy nemzeti konzultációkat folytassanak le a magyar állampolgárokkal, miért nem egyeztettek előre a magyar szakszervezetekkel. A második kérdésem pedig úgy hangzik: hogy ha ebben az országban jelenleg hét perce jut egy szülőnek a gyerekére, mert annyira szétzilált már most az élet, és mint képviselőtársaimtól is hallotta, hogy a beteg gyermekeinkkel már nem merünk otthon maradni, mert félünk, hogy kirúgnak minket a munkahelyünkről, és nem lesz meg a havi fix, amiből el tudjuk tartani a családunkat, kiszámolták-e, hogy ennek a javaslatnak milyen következményei lesznek a magyar demográfiára? Ennyi kérdésem van.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 255 2018.11.27. 2:02  196-283

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kósa Úr! Ennyi erővel tényleg be se jöhetett volna a vitára! Itt ül, telefonál, laptopozik, most már egy államtitkár van itt, meg még egy fideszes; komolyan mondom, ezt csinálják az országgal, és néma leventét játszanak! Ez így nem működik. Nem velünk szúrnak ki. A választópolgárok felé tartoznak elszámolással. Önök nem megszorításokat ígértek a 2018-as kampányban, ez pedig annak a része. Úgyhogy akkor legyenek kedvesek, álljanak fel a magyar parlamentben  önök közpénzből kapják a fizetésüket, itt minden, a villany és minden közpénzből van , és mondják el, hogy mit akarnak ezzel a törvényjavaslattal. Cáfolják meg, amit itt órákon keresztül az ellenzék mondott! Mondják el! Vegyenek részt a vitában! Az, hogy az elején elmondja a gondolatait, aztán leül, és öt óra múlva a végén összefoglalja, ez nem vitázás. Nem erre van igényünk sem nekünk, sem a választópolgároknak.

Volt itt sertéstelep, BMW autók, volt itt német gazdaság, volt itt rengeteg példa, beszéltünk a családokról, felolvastuk az egész nemzeti konzultációt, és önök nem reagálnak semmit. Mi ez, ha nem a választópolgárok teljes mértékben való figyelmen kívül hagyása?

Nem rajtunk néznek keresztül, mi itt embereket képviselünk mindannyian, önök és mi is, a választópolgárokat veszik semmibe. És nekem ne magyarázzák azt, hogy 400 pluszórát akarnak nekik adni, miközben tényleg az egész Fideszből két ember volt képes bejönni a munkahelyére, hogy ezt a törvényt végigcsinálja; az, aki kitalálta a törvényjavaslatot, az nem jött be a vitára. Önök akarnak itt bárkinek pluszmunkát adni, amikor még a saját munkájukat sem végzik el? És hol van a miniszter? Vártam, hogy esetleg majd itt este 10-kor vagy 11-kor beállít, mondván, hogy halaszthatatlan közfeladata volt, és az nem focinézés, és elmondja, mi a véleménye erről. Semmit nem tudunk róla.

Szóval, elegünk van a sunnyogásból, a fű alatt való tárgyalgatásából a törvényjavaslatoknak. Valljanak színt! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 279 2018.11.27. 0:15  196-283

DR. SZÉL BERNADETT (független): Tisztelt Elnök Úr! Én normál hozzászólást nyomtam, mire ön közölte, hogy nem fog nekem szót adni. Ilyen esze ágába ne jusson, elnök úr! Önök mondják, hogy ez nem diktatúra, ez egy szabad… (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 297 2018.11.27. 1:24  284-301

DR. SZÉL BERNADETT (független): Tisztelt Elnök Úr! Határozott véleményem az, hogy ön itt kőkeményen átlépett egy újabb vörös vonalat. Amióta én a parlamentben vagyok, ilyen eset nem volt, hogy sorra hallgattattak el ellenzéki képviselőket. Megvonta a szót Bangóné Borbély Ildikótól, Demeter Mártától és tőlem, majd kizárt minket a vitából, nem adott megszólalási lehetőséget Mesterházy Attilának, és nem engedte felszólalni Vadai Ágnest. Ez az, amit én láttam, de bizonyára a jegyzőkönyv és a videófelvételek tanúságot fognak tenni a szavaim mellett, illetve ki fogjuk deríteni azt, hogy még hány ellenzéki képviselőt csorbítottak itt ma éjjel demokratikus alapjogaiban.Tisztelt Elnök Úr! Kérem, ne hivatkozzon a házszabályra, kérem, ne hivatkozzon arra, hogy önnek erre joga van, mert önnek arra joga nincsen, hogy minket itt elhallgattasson sorra egymás után, mondvacsinált okokból. Úgyhogy nagyon kérem, függessze föl most a Ház ülését, nem mehet így tovább; ön átlépett egy vörös vonalat, kérem, ezt vegye tudomásul. Lehet, hogy most ön a pulpituson ül, mi meg itt vagyunk lent, de a házszabály, azt gondolom, kell hogy védje a demokráciát. Innentől elkezdve azt kérem, hogy ne folytassa tovább ezt az ülést, függessze fel, hívja össze a Házbizottságot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ébressze föl a tisztelt képviselőket, akik kellenek hozzá, és meg kell vitatni ezt az esetet, ami itt történt, mert ez a demokratikus alapjogaink brutális megcsúfolása. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 184 2018.12.11. 3:08  159-236

DR. SZÉL BERNADETT (független): Tisztelt Országgyűlés! Kósa Lajos megszólalt a mai vitában, és közölte, hogy marxista az ellenzék. Persze, meg Magyarország 83 százaléka is marxista.Tisztelt Kósa Úr! Ez egy olyan helyzet, amelyben most mi vagyunk többségben. Itt az ellenzéknek nem kétharmada van, mint önöknek a parlamentben, hanem több mint négyötöde. Ez a nagy helyzet. Sikerült egy olyan megosztó törvényjavaslatot beadnia, ami még a saját szavazótáborában is megosztó. Én ott voltam azon a tüntetésen, volt ott fideszes szavazó, aki nekem mondta, amit én most nem fogok itt önnek idézni. Azt mondta, mondjam meg önnek…, nem fogom ezt szó szerint átadni, ugyanis az emberek érzékenyek arra, hogy a családjukkal legyenek. Érzékenyek arra karácsony előtt is, hogy odafigyeljenek rájuk.

Nagyon durvának tartom, hogy ma a miniszterelnök megszólalt, elmondta, hogy szerinte a szakszervezeteknek nincsen igaza. Gondolom, ezért nem kérték ki a szakszervezetek véleményét a törvény beadása előtt, ezért adták oda ezt egyéni képviselői indítványban, ezért hallgattatták el a szakszervezeteket a bizottsági ülésen. De ezek után ne álljon oda Magyarország miniszterelnöke, és mondja azt, hogy ő a dolgozó magyart képviseli! Hát dehogyis! Akkor meghallgatná a dolgozó magyart, akkor kíváncsi lenne a véleményére. Magyarország miniszterelnöke hazudott, amikor azt mondta, hogy a dolgozó magyart képviseli, és ez tény.

Ugyanolyan tény, mint az, hogy önök nagyon elfelejtették azt, hogy milyen egy munkahely belülről. Az a nagy helyzet, hogy önöknek fogalma nincs arról, milyen hajnalban bemenni dolgozni, ugye van odautazás is, munkahelyen lenni, utána hazamenni; ezért van az, tisztelt Kósa úr, hogy 7 percet beszélgetnek most a magyar családok a gyermekekkel. Ezt mutatta ki egy kutatás. Én megmondtam önnek, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar családoknak több ideje legyen egymásra. Ezzel a szégyenletes törvénnyel még ezt is tönkre fogják tenni, családok fognak elválni, házasságok fognak szétmenni, gyermekek nem fognak tudni megszületni, és ez nem valami ellenzéki hisztéria, hanem szerintem jogos a düh és az elkeseredettség, ami a társadalomban van. Ön szerint mikor volt utoljára ekkora felháborodás ebben az országban? És ezt ön érte el ezzel a törvényjavaslattal. Vonja vissza, Kósa úr! Vonja vissza, ne menjen tovább!

A harmadik, amiről akartam beszélni, hogy elképesztő volt látni azt, hogy miket magyaráztak itt kormánypárti képviselők a folyosón, hogy azért megy a magyar ember Ausztriába és dolgozik látástól vakulásig, mert neki hiányzik itthon a túlóra. Hát dehogy hiányzik! (Moraj és derültség az ellenzéki pártok soraiban.) A bér hiányzik neki, tisztelt képviselőtársaim, hogy 8 óra munkából meg lehessen élni ebben az országban. Önkéntesen vállalt túlmunka? Milyen hülyeségeket beszélnek önök! Mutassanak nekem egy olyan dolgozót, aki azt mondja, hogy én önkéntesen vállalok túlmunkát, és lemondok a béremről, mert a főnök ezt akarja. Hát dehogyis! (Révész Máriusz: Hányan vállalnak két állást?) Dehogyis! (Zaj.  Az elnök csenget.) Az a nagy helyzet, tisztelt Nacsa úr, hogy én voltam munkahelyen, nem is egyen, hanem többön voltam, mielőtt politikus lettem, és pontosan tudom, hogy piszkosul kiszolgáltatottak az emberek. Vonják vissza ezt a szégyenletes javaslatot a magyar családok érdekében! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Őket képviselem itt most. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 72 2019.02.19. 15:04  35-102

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A miniszter urat most éppen nem látom, sajnos kiment a teremből, de szeretném leszögezni, hogy én még mindig nem értem pontosan, hogy ő hogyan kerül ebbe a történetbe, és szerintem nem velem van a probléma. Ugyanis az az indoklás, amit ő az előbb megfogalmazott, hogy ez egy pilotprojekt, vagyis egy pilótaprojekt (Közbeszólás.), igen, önvezető projekt, és ezért a miniszter úr kvázi beugrik Kásler miniszter úrnak a dublőreként, ezt megpróbálja megcsinálni, és ha jól megy, akkor feltehetőleg a többit majd Kásler miniszter úr fogja megcsinálni. Én nagyon kérem, hogy azért Süli miniszternek a helyére ne ugráljanak így be; mondjuk, nem szeretném Rogán Antalt látni, ahogy megpróbálja a Paks II. projektet megcsinálni, csak úgy pilotban.Szóval, nem értem, hogy mi ez a káosz a kormányban, elvileg vannak minisztériumok, annak vannak vezetői, ők a miniszterek, és van egy hatáskörük, egy területük; én ezt mindenképpen felsőoktatásnak gondolnám, és szerintem nem vagyok ezzel egyedül a teremben, de talán ebben az országban sem. Úgyhogy még egy kis magyarázatot kérnénk Palkovics miniszter úrtól, hogy ő egész pontosan miért akarja ezt a projektet mindenáron keresztülvinni, helyesebben miért ő akarja ezt keresztülvinni.

A másik az, hogy igazán megtisztelő volt számomra Hiller István, Mellár Tamás vagy akár Szabó Szabolcs után felszólalni  egy kicsit itt a KDNP-s propagandisták megtörték ezt az ívet , mert azt gondolom, hogy csupa olyan ember között szólalok fel, akik avatott ismerői ennek a területnek, tanítanak egyetemen, kutatnak egyetemen, vagy fontos politikai pozíciót töltöttek be, amely szabályozta Magyarországon az akadémiai szférának a működését. Nekem ilyen előéletem nincs, viszont én közgázos diák vagyok, ott végeztem a PhD-mat is, és az MTA fiatal kutatója voltam, tehát talpasa vagyok annak a rendszernek, amelyet önök éppen készülnek átalakítani, és én viszonylag nagy összegben fogadnék arra, ha Kövér László nem vonja le a számlámról, hogy ha én most lennék 15 éves, mire ez a rendszer beérik, én valószínűleg nem tudnék járni a közgázra, és én azt gondolom, hogy nagyon sok ember van még így ebben az országban.

Szeretném önöknek elmondani, hogy nekem az az egyetem nagyon sokat adott. Egy világnézetet adott, rendszerkritikát adott, alternatív közgazdaságtant tanultunk már anno ott, és ez azért lehetett, mert nem a piaci igényeket akarták kiszolgálni azok a tanárok, akik ott voltak, hanem kutatták a trendeket, és próbálták előre jelezni azt, hogy Magyarországon milyen gazdasági pályát kellene létrehozni annak érdekében, hogy az élmezőnybe tudjunk kerülni. Itt van körünkben az a Mellár Tamás például, aki káoszkutatással is foglalkozott, és a rendszerváltásnak a hatásait jelezte előre. Nagyon jól emlékszem az egyik modelljére: benne volt az ő akkori modelljében az, hogy Magyarország a rendszerváltást nem tudta kellőképpen végrehajtani, és nem tudta azt az innovációt belevinni a rendszerbe, amire szükség lett volna  ez a mai napig élénken él az emlékezetemben.

Én nagyon szomorú vagyok, hogy most önökkel kell vitatkoznom, anno azokban az időkben még mást gondoltunk a Fideszről, nem gondoltam volna, hogy valaha is a legádázabb ellenfele leszek itt a magyar parlamentben, de a történelem már csak így adódott. Hiller István szavai teljes mértékben telibe találták a politikai tétjét ennek a meccsnek, amit felvállalt valamilyen rejtélyes okból Palkovics úr, méghozzá azt, hogy a Fidesz itt tulajdonképpen a saját korabeli önmaga ellen hoz egy törvényjavaslatot, és valósítja meg azt, ami ellen ők valaha is fölléptek.

Itt szeretném azt kiemelni, hogy az itt folyó vitában független képviselőként a vita végén tudok szóhoz jutni, vagy legalábbis semmiképpen nem az elején, de ez pozitív abból a szempontból, hogy tudom tanulmányozni az önök szavajárását, és én összeállítottam egy kis szótárt. Önöknél a versenyképesség azt jelenti, hogy kirablás, tehát ha a fideszes versenyképességről beszél, akkor rabolni akar; a rangsor az alapján működik, hogy a Fidesznek mennyire tetszik valamilyen berendezkedés; az autonómia meg egyértelműen egy fideszes kontrollt jelent egy adott folyamatban  legalábbis abból, amit itt az előbb láthattunk, ezt láttam kibontakozni.

Nagyon sokat beszéltek arról, hogy de hát Amerikában meg Angliában sorra működnek úgy egyetemek, ahogy önök ezt itt most meg akarják csinálni. Szeretném önöknek elmondani, hogy ez nem Amerika, tehát ez Magyarország. Ez az egyik. A másik pedig, hogy önöknek a kedvelt politikai manővere az, hogy körbenéznek különböző országokon, meglátnak nemzetközi példákat, azokat összekurkásszák, összerakják különböző országokból, és azt mondják, hogy de hát erre is van nemzetközi példa, erre is van; egyébként az egész választójogi rendszerünk így állt össze az önök átalakításában. De azért Palkovics úrnak a figyelmét arra szeretném felhívni, hogy ha veszünk egy elefántfület meg egy nyúlfarkat, meg ha odateszünk egy hangyatestet, abból nem lesz egy működő állat. Tehát a magam részéről azt tudom mondani ilyen egyszerű szavakkal, hogy jó lenne ezt a pilotprojektet abbahagyni, mert nagyon jelentős kockázata van, és én nem gondolom, hogy ezt kellően mérlegelték. Ha kellően mérlegelték volna, akkor vélhetően nem az egész ellenzék tiltakozna meg még nagyon sokan ezzel kapcsolatban.

Itt azért ki kell azt emelni, hogy volt egy polémia, hogy akkor most megszorít-e a Fidesz vagy nem az oktatással kapcsolatban. Megszorít. Megszorít és férőhelyeket vesz el. Ezeket tényekkel tudom igazolni. Azt láttuk, hogy 2013-ig masszív forráskivonás ment a rendszerből, csökkentették az államilag finanszírozott férőhelyek számát, és nőttek a ponthatárok, tehát ez történt a rendszerben, és azért ne felejtsük el, hogy ennek mi lett a hatása. Ennek az lett a hatása, hogy Magyarországon gyakorlatilag csökkent a diplomásoknak a száma. Az EU-trendekkel szembementünk. Tehát az történt, hogy az EU összes többi tagállamában átlagosan 1,8 százalékkal nőtt a diplomások aránya, nálunk körülbelül ennyivel csökkent. A forráskivonás és az ezzel összefüggő férőhelyszám-csökkenés azt eredményezte, hogy Magyarországon csökkent a diplomások száma, és ez egy probléma, mert a mai napig az összes létező statisztika, amit ismerünk, azt igazolja, hogy diplomával a zsebünkben jobbak az életkezdési esélyeink. Sőt, ha az életünk folyamán bármikor diplomát szerzünk, nőnek a lehetőségeink. Mi ezt anno a közgázon úgy tanultuk, hogy a legjobb befektetés az oktatás; hogy addig, amíg diákok vagyunk, lehet, hogy csórók vagyunk, mert aki dolgozik, az többet keres, mint mi, mert mi befektetünk a jövőnkbe, de utána ez behozza magát. És önök ezt a jövőbeni keresetet is elveszik ezektől az emberektől, de még sokkal többet is elvesznek, mert azoknak az embereknek, akik tanulnak, nagyobb rálátásuk van a világra, és több lehetőségük van mindenféle tekintetben. Mi ezért küzdünk ellenzéki oldalon kivétel nélkül, ezt láttam a felszólalóktól, azért, hogy a mobilitás csatornáit szélesre nyissák, magyarul: egy kis faluból, az Alföldről ugyanolyan esélye legyen egy diáknak bejutni a közgázra, mint a II. kerületből, miután bevégezte az érettségijét a Toldyban.

Én soha nem fogom elfelejteni Osztolykán Ágnest, aki oktatáspolitikusa volt ennek a parlamentnek, ő Csengersimáról származik, az ukrán határ közeléből, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Osztolykán Ági azt mondta a magyar miniszterelnöknek: én meg tudtam azt csinálni, hogy értelmiségi lettem, de nem biztos, sőt biztos, hogy a mostani rendszerben ezt nem tudnám megcsinálni. Szóval, csak ez a tét. És azért próbáltam önöknek Osztolykán Ágnes példáján keresztül, a saját példámmal és nagyon sok példán keresztül elmondani, hogy bejöhet ide egy random miniszter egy pilotprojekttel, és elmondhatja, hogy itt a teljesítmény számít; mutassák meg a gazdasági életben, hogy a teljesítmény számít, hogy ne Mészáros Lőrinc nyerjen már mindent ebben az országban! De miért pont ott akarják megmutatni, ahol gyakorlatilag egy életre meghatározza egy ember helyét az, hogy a felsőoktatásba bejut vagy nem jut be, vagy egyáltalán a közoktatásban hogyan tud szerepelni?

(12.50)

És itt beszélhetünk a közoktatásról is, mert amit Hiller István mondott a PISA-rangsortól elkezdve, az mind igaz. Magyarország lejtőpályán van, tehát zuhan az oktatás tekintetében.

Itt szóba került a CEU, ahogy önök mondják, Soros-egyetem. Azért is végtelenül hiteltelen bármi, amit önök az oktatásról mondanak, meg hogy itt az a szent cél, hogy a Corvinus majd az első kétszázban legyen, mert önök azok, a Fidesz-KDNP az a pártszövetség, amely Magyarország legjobban teljesítő egyetemét elűzte ebből az országból. Konkrétan a CEU az öt tudományterület tekintetében a világ első százában volt, és ebben a közgazdaságtudomány is benne volt. A másik, amely nagyon jól teljesít e tekintetben, az az MTA Közgazdaságtudományi Intézete. Ezek világrangsorban az első százban teljesítő intézetek, az egyik már csak volt, mert már elűzték, a másik pillanatnyilag szenved. Önök gyakorlatilag bármit mondhatnak ezek után az oktatásról, mindenki tudni fogja, hogy politikai döntéseket hoznak. És szerintem ez ennek a vitának a lényege.

Lehet itt különböző részleteket kiragadni a történetből, de azt tudom mondani, hogy önöknél a versenyképesség mindig rablást jelent, és sajnos itt a kollégák elmondták azzal kapcsolatban az épületvagyontól kezdve az alapítványon át, hogy hogyan lehet azt a vagyont, ami most egy állami egyetem kezében van, kijátszani úgy, hogy alig vegyék észre azok, akik benne vannak a rendszerben.

Még egy dolgot szeretnék mondani. Végtelenül pofátlan a kettős beszéd  és ne haragudjanak, ezt nem tudom máshogy mondani, ez egyébként a Fidesz politikai védjegyeit tekintve a top 3-ban van , a folyamatos kettős beszéd. A CEU-t lealázták, mondván, hogy felháborító az, hogy magyar diplomát meg amerikai diplomát is adnak, és hogy ez probléma. Gyakorlatilag most, amikor arról beszélnek, hogy több angol nyelvű képzést akarnak indítani, hogy több külföldi hallgatót vonzzanak be – hát, már működik egy kínai-magyar diplomát adó képzés a Corvinus Egyetemen. Ez egy kettős képzés, a kínai Fudan Egyetemmel indítottak közösen egy MBA-s képzést, és két diplomát adnak ki. Én csak annyit kérdezek, hogy ha ennek az egyetemnek az esetében ez nem probléma, akkor miért volt probléma a másik egyetem esetében. Erre egy válasz van, az, hogy mert Soros. De tudják, ez mutatja a politikai motivációt az önök összes szándéka mögött.

Én azért vagyok most itt ezen a vitán, egyrészt, mert örömmel láttam, hogy a miniszter bejött, szóba áll a parlamenttel, és abban reménykedtem, hogy egy kicsit tudunk beszélgetni erről a kérdésről, de sajnos ő most már nincs a teremben, másrészt meg azt el akartam önöknek mondani, hogy nagyon átlátszó ez az egész történet, amit letettek az asztalra, és például ezzel az egy momentummal, ezzel a kínai-magyar diplomával kapcsolatban is átlátszik az, hogy itt tisztán politikailag motivált projektről van szó.

Nagyon sokan kérik mostanában számon az ellenzéken a Fidesz részéről, hogy a Fidesznek ott van a víziója, de az ellenzéknek mi a víziója az oktatással kapcsolatban. Szerintem ez a vita és az ellenzéki felszólalók tökéletesen világossá tették azt, hogy miben gondol mást a Fidesz és az ellenzék az oktatásról és az oktatásnak Magyarország jövőjében betöltött szerepéről. Önök egy súlyosan forráshiányos rendszert hoztak létre, amely vegetatív állapotban van, kormányzati pórázra akarják tenni az intézményeket, vagy lassan kivéreztetik őket. Nem szabad egy másodpercre sem elfeledkezni arról a gyilokhadjáratról, amit az MTA-val kapcsolatban csinálnak. Én azt tudom önöknek mondani, hogy itt meg sorra tesznek hitet politikusok amellett, hogy például 18 évre kell emelni a tankötelezettség korhatárát, hogy a kezdő tanárok bérét háromszorozni kell  nézek a kollégákra , és hogy duplázni kéne az egész oktatásra fordított költségvetést, mert pénzt kell a rendszerbe tenni, mert ha valahova megéri pénzt tenni az államnak, az az oktatás. Ez az egész XXI. század húzóágazata.

Tegnap ott voltunk a Suzuki-gyárnál, erről lehet olvasni a magyar sajtóban. Az az eset, ami ott a kormány stratégiai partnerénél előfordul, hogy kirúgják a szakszervezeti vezetőt  és már korábban is csinált ilyet a Suzuki , pontosan megmutatja azt, hogy hová vezet az a gazdasági modell, amit önök felépítettek. Az működik ebben az országban, hogy olyan vállalatok érdekeinek lett és lesz alárendelve a munkajogi szabályozástól kezdve a béreken át, a szakmunkásképzésen át most pedig a felsőoktatás, amelyek be sem tartják a magyar törvényeket, vagy pedig, ha betartatják azokat, azok olyan törvények, amelyeket már nehezen lehet bármilyen szinten is az emberek életéről szóló törvényeknek nevezni. Nézzék meg az új munka törvénykönyvét, de ott van ez a munkakultúra, a magyar munkahelyek többségében nincs szociális párbeszéd, a munkavállalói jogokkal nem foglalkoznak, a szakszervezeti érdekképviseletet pedig ellehetetlenítik.

Szóval, ez a helyzet, hogy önök az ilyen állapotban lévő cégeket akarják kiszolgálni, ezek a kormány stratégiai partnerei. Nem arról van szó, hogy a kormány vette volna ennek a századnak az üzenetét, és összeszerelő üzemek helyett létrehozott volna egy magas hozzáadott értéket termelő versenyszektort, nem arról van szó, hogy megemelték volna a béreket a közszférában, hogy aztán az keresztülnyomja magát a versenyszférában  mert egy egészséges gazdaságban ez így működik, hogy a közszféra bérnövelése nyomja meg a versenyszférát, és nem a versenyszférában emelgetnek azért, hogy legyen pénztáros , hanem fogják magukat, tönkreteszik gyakorlatilag a magyar munkavállalók életet úgy, hogy menekülnek ki az országból, és utána bejön egy random miniszter egy pilotprojekttel, és elmondja, hogy még jobban ki fogja szolgálni ezeknek a multinacionális cégeknek az érdekeit. Nagy baj az, ha egy kormány elengedi a gyeplőt, mert akkor elszabadulnak a lovak.

Erről a nagyon laissez-faire érvelésről, hogy a piac majd mindent leszabályoz, mi sokat tanultunk azon az egyetemen, amiről itt ma szó van. Amikor a piac kezd el szabályozni, az soha nem a kisembernek jó. Amikor a piac szabályoz, az soha nem a szociális érzékenységről szól. Amikor a piac szabályoz, az soha nem arról szól, hogy a kis faluban az okos gyereknek legyen ugyanolyan lehetősége, mint a II. kerületi, szintén okos gyereknek. Ez egy világnézetbeli különbség köztünk. Az a helyzet, hogy ez köztem és önök között egy világnézetbeli különbség, ezért én ezt a törvényjavaslatot biztos, hogy nem fogom támogatni, nagyon sok rizikót látok benne.

Látjuk, hogy a Fidesz milyen szándékkal kezdte el ezt az egészet csinálni, látjuk, hogy önök nem tisztelik a tudósokat, látszik, hogy önök nem tiszteltik az értelmiséget, nem tisztelik a tanárokat, és nem tisztelik a diákokat sem. És egy nagyon nagy probléma, ha egy politikus eljut odáig, hogy az MTA elnökével vitája támad. Azt gondolom, hogy Magyarország miniszterelnöke ezt nem engedhetné meg magának, és ezzel a helyzettel magának Orbán Viktornak lenne feladata, hogy foglalkozzon. Most pedig itt vagyunk, és még a miniszter úr is elment, úgyhogy akkor én is távozom. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd, az MSZP és a DK soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 240 2019.03.19. 6:29  229-256

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magam is nagyon sajnálom, hogy éjjel 11 óra van, és ezt a törvényjavaslatot egy ilyen lehetetlen időpontban vitatjuk meg, hiszen azt gondolom, a nyilvánosság korlátozása ilyenkor elkerülhetetlen, ugyanis a választópolgárok jelentős része éppen alszik ebben az országban, és nem az Országgyűlés munkáját követi, holott én azt gondolom, úgy a kormánypárti felszólalások, mint az ellenzéki felszólalások nagyon tanulságosak, és azt gondolom, a vita egésze nagyon fontos. Tényleg sajnálom, hogy egy ilyen fontos előterjesztést egy ilyen lehetetlen órában beszélünk meg. Nyilván itt vagyok, tehát nekem ezzel kapcsolatban a munkaidőm kitart az éjszakáig, nincs ezzel a részével probléma, csak az a probléma, hogy a választópolgárok nem tudják közvetlenül figyelni a munkánkat, hiszen, még egyszer mondom, éjjel 11 óra van. Örülnék neki, ha jobban tudnánk igazodni a választópolgárok bioritmusához, és ezáltal lehetővé tennénk azt, hogy kövessék a munkánkat.

(22.50)

Már csak azért is, mert ez az egész törvényjavaslat valóban nagyon tanulságos. Én a lovasterápia fontosságát nem vitatom. Önök pontosan tudják, és azt gondolom, a munkámon is látszik, hogy a gyermekek és kiváltképpen a rászoruló gyermekek vonatkozásában az elköteleződésem maradéktalan, teljes és megingathatatlan. Viszont pontosan ezért szeretném ezt az egész törvényjavaslatot egy másik oldalról megvizsgálni, méghozzá a Gyermekmentő Szolgálat szomszédságában élő fóti gyermekközpont szemszögéből.

Nacsa képviselőtársammal a Gazdasági bizottságban elkezdtünk egy vitát, amit sajnálatos módon ügyrendi okokból nem tudtunk befejezni, mert nem kaptam szót elégszer, és nem tudtuk megvitatni azt, hogy a különböző telekkönyvi kivonatok mit tartalmaznak. De a bizottsági ülés után beszéltem magával a Gyermekmentő Szolgálattal, elmentem a földhivatalba, illetve elmentem a helyszínre is, és utánanéztem annak, hogy vajon a fóti gyermekközpont területe csökkene a törvényjavaslat kapcsán. Sajnos arra a következtetésre kellett jutnom, hogy csökken. Szeretnék ezekről a konkrétumokról beszélni. Örültem volna, ha ezt a bizottságban el tudjuk rendezni, de azt gondolom, hogy itt a plenáris ülésen sem késő.

Van a törvényjavaslatban három belterületi ingatlan, és abból kettő jelenleg a fóti gyermekközpont részét képezi, és ezt aktívan használják is. A 1563-as számú egy kis kertrész egy romos épülettel. Ráadásul ezt most a gyermekmentők használják is. Nem erre kívánok koncentrálni.

Van egy másik terület, a 1565/4 helyrajzi számú, amelyen hét olyan családi ház található, amelyben a gyermekközpont jelenlegi, illetve korábbi, jelenleg nyugdíjas munkatársai élnek a családjukkal együtt. Egy meghitt lakókörnyezetet képzeljenek el kis konyhakertekkel. Plusz szintén itt van a specis gyermekek terápiás kertészete is. Itt van egy üvegház, amit ráadásul felújítottak, és van egy füves rét, ahonnan információim szerint a specis gyermekek terápiás céllal tartott bárányainak az etetését oldják meg. Mondom ezt úgy, hogy a terepbejáráson módom volt arra, hogy az ott élő fóti dolgozókkal konzultáljak.

S hogy ne csak elképzelniük kelljen azt, hogy hogy néz ki ez a terület, amit önök lecsatolnának a fóti gyermekközponttól, el is hoztam és meg is szeretném mutatni, hogy ezek a családi házak egészen konkrétan így néznek ki. (A4-es lapokon felmutatja a fényképeket.) Itt láthatók. Azt gondolom, önök is világosan látják, hogy itt családok élnek, ezek használatban lévő területek. S szeretném még megmutatni azt az üvegházat is, amely a most a fóti gyermekközpontban élő specis gyermekek terápiás célú fejlesztését szolgálja. Meg itt van egy másik családi ház is. Ezzel csak azt kívántam illusztrálni, hogy aktívan használt területet csatolnának le a fóti gyermekközponttól, és adnák át a gyermekmentő szolgálatnak.

Kérdezem, hogy mi lesz az itt élő emberekkel. Szeretném, ha Harrach frakcióvezető úr és Nacsa képviselőtársam válaszolna erre a kérdésre. Mert itt dolgozók élnek, nyugdíjas emberek élnek a családjukkal. Mi lesz az ő sorsuk? Mi lesz az ő lakhatásukkal? (Harrach Péter: Maradnak ott!) Elnézést, frakcióvezető úr, ezt nem tudom elfogadni, szeretném, ha ezt gombnyomás után elmondaná.

Szintén szeretném kérdezni, hogy mi lesz a terápiás kertészettel. Ezt is szeretném pontosan tudni, és szeretném, ha innen a magyar parlamentből jönne egy világos közlés arra vonatkozóan, hogy mire készüljenek az ott dolgozó emberek. Örömmel látom, hogy Nacsa képviselőtársam konzultál a frakcióvezető úrral, akkor remélem, választ kapunk erre a kérdésre. Már csak azért is, mert legutoljára én 2017. szeptember 18-án kaptam ebben a tárgyban levelet Rétvári Bence államtitkár úrtól, de nem kaptam egzakt választ. Azt remélem, hogy ebből az éjjeli vitából úgy megyünk haza, hogy pontosan megtudjuk, hogy az itt élő dolgozókkal mi lesz a helyzet, mi lesz az ő sorsuk.

S még egyszer mondom, a bizottságban Nacsa Lőrinc képviselőtársam valótlanul állította, hogy a gyermekközpontból nem csatolnak el területet. Aktívan használt terület kerülne át a Gyermekmentő Szolgálathoz, és itt nyitott kérdések vannak, emberek sorsa nyitott.

Jobbikos képviselőtársaim felvetése, hogy a hiányzó 2013-as beszámoló az egyesület vonatkozásában hol van, ez valóban egy fontos és kardinális kérdés. Még itt a szünetben beszéltünk jobbikos kollégáimmal, és detektálták azt, hogy az alapítványnak is hiányzik a beszámolója. Úgyhogy ha volnának olyan kedvesek és reflektálnának a kérdéseinkre, akkor legyenek kedvesek, azt is fejtsék ki, hogy akkor úgy az egyesületnek, mint az alapítványnak a beszámolója a 2013-as évről hol lelhető fel.

Én most itt befejezem. Lehet, hogy még élni fogok a kétperces lehetőséggel, ami van, vagy további felszólalással, mert amit a bizottsági ülésen nem tudtunk maradéktalanul megbeszélni, azt szeretném, hogy itt a plenáris ülésen tisztázni tudjuk, már csak azért is, mert, még egyszer mondom, a bizottsági ülésen önök azt mondták, hogy nem csatolnak le a fóti gyermekközpontból területet. Sajnos igen, aktívan használt terület kerülne át. S erre bizonyítékaim vannak, a földhivatalban voltam, a helyszínen voltam terepbejáráson. Azt gondolom, hogy ennél alaposabban nem lehet utánanézni. Köszönettel várom a válaszaikat. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 244 2019.03.19. 0:45  229-256

DR. SZÉL BERNADETT (független): Csak hangsúlyozni szeretném, hogy nagyon sok kérdésre várunk választ, és semmiképpen nem szeretném, ha ez az éj úgy érne véget, hogy nem kapunk választ ezekre a kérdésekre. Főleg azok az emberek nem kapnak választ erre a kérdésre, akik érintettek, és most nézik az Országgyűlés munkáját, dacára annak, hogy 11 óra van, éjjel 23 óra. Buzgó metakommunikáció ment a KDNP-s képviselők részéről. Tisztelettel kérem frakcióvezető urat is és Nacsa képviselőtársamat is, hogy szóljanak hozzá a vitához. Mert ezt úgy hívják, hogy vita, és ahogy Rig Lajos képviselőtársam is mondta, ahhoz két fél kell. Mi itt vagyunk, nem sikerült annyira éjjelre tenni, hogy ne legyünk itt. Akkor legyenek kedvesek, tiszteljék meg a választópolgárokat azzal, hogy válaszolnak!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 214 2019.06.11. 1:59  211-224

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot kidolgozó civil szervezet, A Város Mindenkié csoport üzenetét olvasom fel önöknek. „A javaslatunk célja a gyermekes családok hajléktalanná válásának a megelőzése és ennek érdekében annak törvénybe foglalása, hogy gyermekes családokat nem szabad közös elhelyezés nélkül kilakoltatni. Azt gondoljuk, hogy ez a minimum minimuma. Olyan alapvető erkölcsi követelmény, amiben mindannyiunknak, baloldaliaknak és jobboldaliaknak egyaránt egyet kell értenünk.

Kegyetlenség, amikor a kilakoltatás előtt álló családokat a hatóságok azzal fenyegetik, hogy el fogják venni tőlük a gyerekeket, és így a bajba került családoknak éppen azok elől az állami szervek elől kell menekülniük, amelyek a megsegítésükre lennének hivatottak. Kegyetlenség, amikor a család szegénysége vagy hajléktalansága miatt választanak el gyermekeket a szüleiktől. A gyermekvédelmi törvény hiába mondja ki egyértelműen, hogy gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad a családjától elválasztani, mindenki pontosan tudja, aki a területen dolgozik, hogy ez rendszeresen megtörténik, gyakran éppen a családok nem megfelelő lakáskörülményei vagy hajléktalanná válása miatt.

A törvényjavaslat a gyermekes családok hajléktalanná válása mellett éppen ezt igyekszik megelőzni, a családok szétszakítását és az ettől való elviselhetetlen félelmet. A kormánypárti képviselőket arra kérjük, hogy emelkedjenek felül a törvényjavaslatot előterjesztő képviselők párthovatartozásán, és ha kell, akár a frakciófegyelmen is, tegyék azt, ami helyes, és támogassák ők is a törvényjavaslatot. Köszönjük.” (Taps az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 121-131 2019.06.12. 15:33  98-133

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót, mert igazából egy kordokumentumról tárgyal most a magyar parlament, ugyanis ez, amiről most beszélünk, egyáltalán nem függetleníthető attól az időszaktól, amit Magyarország az EP-választások óta él. Ahhoz, hogy megértsük ennek az egész kordokumentumnak a természetét, én azt gondolom, hogy beszélnünk kell arról a korszakról, amit most élünk, és amiben ez a dokumentum megszületett. Egy szó, mint száz, nagyot fordult a világ az EP-választások óta, és nagyot fordult a világ a Fidesz számára az EP-választások óta. Ki kell mondani, tisztelt államtitkár úr, hogy Orbán Viktor számításai nem jöttek be, és nem történt meg az a jobboldali és populista fordulat, amelyet most már évek óta remél a magyar miniszterelnök. Mindig azt mondta, hogy jön a lázadás, a lázadás éve. Hát, lázadott is Európa, csak éppen nem azok, akikre ők számítottak. A liberálisok és a zöldek erősödése történt meg Európa-szerte.

Azt láttuk a választások előtt, hogy gyakorlatilag egymásnak adták a kilincset a karmelita kolostorban a szélsőjobboldali, populista vezetők; volt olyan is, aki utána perceken belül megbukott. Gyakorlatilag reggeltől estig azt hallhattuk, hogy a Néppárt úgymond balra tolódott, lepaktált a baloldallal, a liberálisokkal, eldobta keresztény gyökereit, a bevándorláspárti erők kerültek többségbe a Néppártban, Soros irányítja őket, és még sorolhatnám; mindenki olvasta ezeket a különböző eposzi jelzőket és fordulatokat, amelyeket a propagandamédián keresztül egész Magyarország élvezhetett.

Én magát a miniszterelnököt is sokszor hallottam, ő maga mondta azt, hogy ha balra tolódik  az ő megítélése szerint  a Néppárt, akkor a Fidesz semmiképpen nem maradhat a tagja, mert sosem támogatnának egy, idézem, bevándorláspárti nagykoalíciót. Azt is kinyilatkoztatta a magyar miniszterelnök, hogy Manfred Weber alkalmatlan vezető, és a Fidesz nem fogja támogatni a kinevezését. És aztán jött a kijózanodás, aztán jött a fordulat.

Elmaradt a populista előretörés az európai parlamenti választásokon, és kik erősödtek, hát, kik? A liberálisok és a zöldek. A patás ördögök a Fidesz számára, a liberálisok és a zöldek. Erősödtek  a lázadás megtörtént, csak nem ott, ahol a magyar miniszterelnök várta.

Egyszerűen az történt, hogy eltaktikázta magát, és gyakorlatilag iszonyú gyorsan, már a választások másnapján irányváltás kezdődött el a Fideszben. Hirtelen reális opció lett a Néppártban maradás, és jött az előremenekülés, és itt jött be, amiről most is beszélünk, hogy a közigazgatási bíróságok felállítását elhalasztják, de ott volt a reklámadó lenullázása is, és ott volt az is, az az iszonyatos udvarlási késztetés, amit Szijjártó Pétertől elkezdve a fél kormány a német autóipar irányába megtett. Elég látványos volt; már-már, megkockáztatom, hogy a klímaváltozás tagadásával felért az az igyekezet, ahogy a Fidesz-KDNP megpróbált megfelelni az autóipar vélt vagy valós  ki tudja?  elvárásainak.

Ez az egész történet, amit itt vázoltam, világosan mutatja, hogy miközben Orbán Viktor magát az elvek emberének próbálja itt Magyarországon bemutatni, a keresztény Európa kivont kardú védelmezőjének, gyakorlatilag semmi más, mint egy hatalomtechnikus. Ennyi. Csakhogy van ezzel egy probléma: egy politikus nem lehet egyszerre kettő. Valaki vagy az elvek mentén megy tűzön-vízen keresztül, ha kell, egész Európával szemben, ha kell, az egész világgal szemben, vagy azt mondja magáról, hogy igazából valaha voltam fiatal demokrata, de most már egy kisstílű, idős féldiktátor vagyok, korrupt vagyok, és a magam részéről két szék között a pad alá estem. Gyakorlatilag Orbán Viktorral ez történt meg.

Érdekes volt önöket tegnap látni az Index videóján, ahogy nyilatkoztak erről a helyzetről. Egyik képviselőtársunk úgy fogalmazott, hogy ez itt a reálpolitika, és ez egy nagyon érdekes… (Közbeszólás a Jobbik részéről: Kósa Lajos.) A nevét nem szerettem volna kimondani, ne is mondjuk! Az egyik fideszes azt mondta, hogy ez a reálpolitika, és itt látszik pontosan a Fidesz valós természete.

Hiába van önöknek a mi pénzünkből, a magyar adófizetők pénzéből iszonyatos médiabirodalma, hiába vannak oligarchái, hiába van minden, amit elkövettek ez ellen az ország ellen most már évek óta, gyakorlatilag ebben az egy válaszban, hogy ez a reálpolitika, a Fidesz megmutatta a valós arcát. És Orbán Viktor is megmutatta a valós arcát, mert most önök azon kepesztenek  így magyarosan megmondva , hogy a Néppártban tudjanak maradni, mert az önök vezetője kőkeményen elszámolta magát.

Ez a törvényjavaslat, amelyről itt beszélünk, ez gyakorlatilag maga a hátraarc, ezt úgy hívják, 180 fokos fordulat. Korábban semmi nem tudta a Fideszt megállítani, szó szerint semmi. Emlékszünk a szavazásra? Képviselőtársaim biztos emlékeznek. Mindenhol itt voltunk a teremben, önök meg próbálták a gombot nyomkodni, botrányos körülmények voltak a magyar parlamentben. A Velencei Bizottságnak sehol nem volt még meg a véleménye, de önök nyomták a gombot, és megszavazták a közigazgatási bíróságok felállítását; nem érdekelte önöket a Ház tekintélye, semmi nem érdekelte önöket; a kártyák nem voltak bent. Pontosan emlékszünk erre a szavazásra. Ennyire fontos volt önöknek, hogy ez a javaslat átmenjen.

És most meg itt ülnek, már elnézést kérek, viszonylag kevesen, lógó orral, és próbálnak úgy csinálni, mintha mi sem történt volna. De történt. Elszámították magukat, és ennek én nagyon örülök. Azért örülök, mert kaptak egy kőkemény visszajelzést az Európai Uniótól, hogy az, amit önök itt megpróbálnak felépíteni, ez az egész illiberális állam, ez az Európai Unióban nem működik, nem kompatibilis, nem fér össze a kettő. És a magyar emberek az Európai Uniót akarják, a magyarok európai identitása megkérdőjelezhetetlen. Önöknek kell változni.

És akkor nézzük, hogy konkrétan mit is kellene változtatni, mert jelenleg egy centralizált autokrácia vagyunk, némi demokratikus díszlettel. Itt a magyar parlamentet is megpróbálták már többször térdre kényszeríteni, tényleg, most már ott tartunk, hogy csatákat vívunk annak érdekében, hogy valamiféle szavunk legyen itt a magyar törvényhozásban. Gyakorlatilag önök megerőszakolták a magyar demokráciát, és maga a miniszterelnök mondta azt pár éve, hogy ő nem liberális, hanem illiberális államot épít. Azt mondta gyakorlatilag a magyar kormányfő, hogy a liberalizmus alapvető értékeit, úgymint a szabadságot, nem teszi az államszerveződés központi elemévé. Bár a miniszterelnök nagyon szereti hangsúlyozni, hogy számára az illiberális az nemzeti államot jelent, de a lényege nem más, mint a hatalmi korlátok módszeres fölszámolása. Ez az, amit önök csinálnak. És hatalmi korlát az önök számára az égvilágon minden, központi hatalomtól független intézmény; de hatalmi korlát az a lájkoló is a Facebookon, akit megfenyegettek az önök emberei, hogy kirúgják az állásából, ha Szél Bernadett egyik posztjára nyom egy lájkot, mert ilyen államot építettek föl önök. Ez rémálom!

Én még akkor nem éltem, de itt több képviselő élt, amikor ilyen állam működött Magyarországon, bár Facebook nem volt. Besúgók rendszere volt, pokol volt az élet Magyarországon. Önök visszahozták ezt az intézményt.

(15.20)

Fékek és ellensúlyok önöknek nem kellenek. Alkotmánybíróság  ugyan, térdre kényszerítik , köztársasági elnök intézménye, közvetlen demokrácia intézményei, népszavazás, független igazságszolgáltatás  ugyan már, Orbán Viktornak erre nincs szüksége , ügyészség  Polt Péter, pontosan tudjuk, hogy milyen figura , civil társadalom, szabad sajtó. Az a lényege a Fidesznek, hogy az égvilágon minden ellensúlyt kiiktat és mindent centralizál. Ez az, amit önök megpróbálnak az Európai Unió szívében, kellős közepében, egy rendkívül erős európai identitással rendelkező magyar nép számára megvalósítani. Hát mit reméltek?! Hát persze, hogy kaptak egy pofont. Mit gondoltak, meddig lehet tolni ezt a biciklit?

Akkor nézzük végig, hogy ha önök komolyan gondolják azt, hogy bármin is változtatni akarnak, és mondjuk, a Néppártban szeretnének maradni, vagy egyáltalán valami szalonképes helyen szeretnének maradni, ami működőképes, és el tudja leplezni azt, hogy igazából egy szélsőjobboldali fordulatot hajtottak végre, és leépítették Magyarországon a demokráciát, akkor van még itt egy-két dolog. Szeretném, hogyha Orbán államtitkár úr esetleg jegyzetelne, hogy mit kellene még benyújtani, és akkor szeretettel látjuk itt a plenárison.

Kezdem azzal, hogy az ország nevéből kitörölték azt a szót, hogy „köztársaság”. Folytatom azzal, hogy megváltoztatták a választási rendszert, gyakorlatilag alkotmányozó többséget biztosítottak maguknak úgy, hogy számszakilag nem érdemlik meg ezt a helyzetet. Írtak egy új egypárti alkotmányt. Az égvilágon semmiféle konszenzust nem élvez ez az alkotmány, még a neve is más, az, hogy Alaptörvény. Népszavazás soha nem erősítette meg. Letörték az Alkotmánybíróság jogosítványait.

Megszűnt a paritásos jelölés. És ami még így sem tetszett az Alkotmánybíróságnak, fogták magukat, és azt beírták az alkotmányba. Egy pártkatonát ültettek a köztársasági elnök székébe, aki engem azért is különösen idegesít, mert valamiféle zöldmessiásként adja elő magát, de tulajdonképpen végignézi, ahogy az országban leépítették a környezetvédelmi intézményrendszert, a természetvédelmet, és tönkreteszik az országot, és a klímaváltozásról is most már csak a pacalpörkölt jut az önök eszébe. (Derültség.)

A népszavazás és a társadalmi egyeztetés intézményét gyakorlatilag megszüntették, saját hatalmi eszközükké tették. Emlékszünk rá, hogy mikor volt itt népszavazás Magyarországon és milyen témában. (Nacsa Lőrinc: 2016-ban!) Vannak elvileg hatalomtól független intézmények, de hát ott van az Állami Számvevőszék. Pártkatonát ültettek az élére, és sportot űz abból, hogy az ellenzéki pártokat minden ok nélkül körbebünteti. Ott van a Nemzeti Választási Bizottság, a Legfőbb Ügyészség, a Médiatanács élén szintén pártkatona ül, csupa pártkatona, bebetonozva a pozíciókba. És muszáj beszélni arról a mértéktelen propagandáról is, ami egy szellemi kútmérő ebből a szempontból…

ELNÖK: Képviselő asszony, most már több mint tíz perce beszél (Dr. Szél Bernadett: Igen, és erre nekem alkotmányos jogosítványom van!), de a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról (Dr. Szél Bernadett: Cenzúra!) eddig még egy szót sem mondott. (Dr. Szél Bernadett: Ne haragudjon, elnök úr, mit szeretne?) Úgyhogy kénytelen vagyok jelezni önnek, hogy amennyiben nem tér rá magára a vitarészre (Dr. Szél Bernadett: Komolyan el akarja venni tőlem a szót?), akkor nem tudok mást csinálni, mint amit a házszabály előírásai…

DR. SZÉL BERNADETT (független): Önök rám néznek, és el akarják venni tőlem a szót. Nem tudom, komolyan, rosszul vannak összerakva. Szóval, ott tartottunk, hogy mértéktelen pártpropagandát folytatnak közpénzből. Remélem, hogy Orbán Balázs államtitkár úr jegyzetel, amit kértem tőle, hogy még ezeket kell megcsinálniuk annak érdekében, hogy Magyarországon egy picit javuljon a renoméja a Fidesznek.

ELNÖK: És kevesebb személyeskedést kellene, képviselő asszony, a felszólalása során használni.

DR. SZÉL BERNADETT (független): Minden tiszteletem, elnök úr, de nem a középiskolában vagyunk, ez a magyar parlament, és én arról beszélek, amiről akarok.

ELNÖK: Éppen azért, mert a magyar Országgyűlésben vagyunk, képviselő asszony.

DR. SZÉL BERNADETT (független): Ezt nem értem, ezt a… (Szabó Szabolcs: Választott képviselővel beszél, azt mond, amit akar az általános vitában, ennyi!)

ELNÖK: Nem nyitok erről vitát, képviselő úr. Önt nem kérdeztem, ön nem jelentkezett felszólalásra. Legyen szíves! Figyelmeztetem. (Dr. Szél Bernadett felé:) Folytassa!

DR. SZÉL BERNADETT (független): Elnök úr, legyen kedves, állítsa vissza az időmet, mert egy percet elvett az én alkotmányosan jogos időmből.

ELNÖK: Folytassa! (Dr. Orbán Balázs közbeszól.)

DR. SZÉL BERNADETT (független): Ne haragudjon, államtitkár úr, majd válaszoljon, nyomjon gombot, ez nem párbeszéd, ez a magyar Országgyűlés.Szóval, ott tartottunk, hogy pártpropaganda. Az ügyészség asszisztál hozzá. A közszolgálati tévé gyakorlatilag az önök pártjának a szócsöve lett. A kiegyensúlyozott és tényalapú tájékoztatás megszűnt.

Ellenzéki képviselők öt percet kapnak, azt is csak kampányban, de van másik, akiket meg kidobnak onnan meg bántalmaznak.

Akkor folytassuk még, hogy hogyan alázták meg és hogyan erőszakolták meg önök a demokráciát ebben az országban. A szabad sajtót gyakorlatilag zárójelbe tették. Ott vannak az oligarcháik, akiket állami támogatásokból kistafíroztak, és ezek az oligarchák gyakorlatilag felvásárolták a médiapiacnak egy jelentékeny részét. Több mint 450 cégből álló médiakonglomerátumot hoztak létre, amit még a Versenyhivatal sem tud ellenőrizni. Hozzátartozik gyakorlatilag a teljes vidékilap-piac, a rádiós piac nagy része, két tévécsatorna, egy csomó bulvárlap. Gyakorlatilag korlátlan hozzáférése van az emberekhez ezeknek a különböző pártlapoknak.

Akkor beszéljünk a civilekről! A civileket gyakorlatilag ellenségnek kiáltották ki. Idézem önöket: külföldi ügynökök, álcivilek. És a hatalom bármiféle kritikáját adó civileket azzal vádolták meg, hogy idegen érdekeket szolgálnak, sorosisták, és egyéb jelzőket kaptak. Ezzel gyakorlatilag önök megpróbálták bármifajta kritikájukat hitelteleníteni. Kötelezték önök ezeket a civileket arra, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek nevezzék magukat a külső kommunikációjukban, és a civil finanszírozás rendszerének az átalakításával pedig az egyesülési szabadságot is kiüresítették, hiszen jórészt a hatalomnak kedves úgymond jó civilek kapták a támogatásokat. Ott van az új pénzosztó szervezet, az ő élükre a kormány propagandacivilje, a CÖF került és a CÖF vezetője, és ez a civil szervezet az, amit megtűrnek, az összes többi meg legyen nagyjából sorosista, és ki van kiáltva mindenfajta nemzet ellenségének.

Itt vagyunk most június 12-én, ami több szempontból is fekete napja lesz a magyar demokrácia maradékának, ugyanis önök hatalmi korlátként azonosították az olyan autonóm, hatalomtól független rendszereket is, mint az oktatás és mint az Akadémia. A CEU-t elüldözték ebből az országból. Soha nem fogjuk önöknek ezt megbocsátani. (Nacsa Lőrinc: Később van!) Ne ordibáljon, ne haragudjon!

Az MTA bekebelezése pedig ma fog törvényerővel megkezdődni úgy, hogy gyakorlatilag az Akadémia teljes szervezete ellenállt annak a kormányzati törekvésnek, ami rá akarja tenni a kezét az MTA pénzére, az MTA függetlenségére, autonómiájára. Merthogy mi az igazság ebben? Itt arról van szó, hogy az oktatási és a tudományos szabadság mint olyan a Fidesz szemében veszélyt jelent a hatalomra. Önök alávetett és engedelmes állampolgárokat akarnak, akik nem kérdeznek, nem kritizálnak, nincs tudásuk, nem gondolkodnak. Egy ilyenbe nem fér bele egy CEU, nem fér bele az MTA, és nem fér bele az, hogy sok ember járjon felsőoktatásba, egyetemre, mert akkor utána ezek az emberek kérdéseket fognak feltenni önöknek, például azt, hogy hová tűnnek a pénzek, miért rabolnak ki minket nap mint nap, miért pártpropagandát csinálnak a tévében, és miért nem lehet a parlamentben nyugodtan végigmondani egy 15 perces felszólalást.

Úgyhogy, tisztelt hölgyeim és uraim, én azt tudom önöknek mondani, hogy az Európai Unióban nem lehet illiberális államot építeni. Közigazgatási bíróságoktól elkezdve bármifajta olyan túlkapást, ami ebbe a rendszerbe nem fér bele, azt itt és most vissza kell vágniuk, amennyiben önök egy európai pártként akarnak feltűnni, és azt akarják, hogy bárki szóba álljon önökkel a szélsőjobbon kívül, mert ha így folytatják, akkor önöknek semmiféle tere nem lesz az európai horizonton.

Köszönöm. (Szórványos taps a függetlenek, az MSZP és a Párbeszéd soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 151 2019.06.12. 6:31  134-165

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Egészen döbbenetes ez a törvény, hogy gyakorlatilag a nyár közepén megpróbálnak egy olyan salátatörvényt átnyomni a parlamenten, amely egyértelműen a saját oligarcháiknak egyfajta pluszjutalom. Önök beszéltek arról, hogy itt az emberek életminősége javulna. Dehogyis! Itt a NER-lovagok életminősége miatt aggódnak, a kormány kegyeltjei miatt aggódnak, az ő hatalmuk, pénzük fog nőni, ha ez a törvényjavaslat így átmegy. Csak Csárdi Antalt tudom idézni. Én is azt gondolom, hogy egészen elképesztő pofátlanság az, amit csinálnak. Egyszerűsítésekről beszélnek, meg arról, hogy az utóbbi idők tapasztalatai mondatják önökkel, hogy egy ilyen csomagot le kell tenni. Szóval, tisztázzunk két dolgot! Az egyik az, hogy a salátatörvény önmagában nem egy igényes törvényalkotási forma.

Gyakorlatilag mindent összepakolnak egy törvényjavaslatba, és ez arra jó, hogy ha vannak benne jó dolgok meg egy csomó rossz dolog, és az ellenzéki képviselő nemet nyom rá, mert mondjuk, olyan halálos vétkek vannak benne, akkor ön be tud menni a köztévébe  ugye, oda én nem mehetek be , és el tudja mondani, hogy Szél Bernadett leszavazta azt a kiváló javaslatot. De azt nem teszi hozzá, hogy még tíz vagy tizenöt halálos bűn meg vétek mellette volt ugyanabban a törvényjavaslatban. Ebből űznek sportot. Ez most ugyanilyen. Van benne pár jó dolog, amit az előbb elmondott Olivio is, de gyakorlatilag az összes többi visszaélés mindennel, amit szeretünk, amit tisztelünk.

A Balatonról nagyon sokat beszéltek, és itt a nyár. Nagyon sok embernek az a vágya, hogy eljusson egy hétre a Balatonhoz, mondjuk, egy szabadstrandot élvezzen, mert a fizetősök elég drágák. Tehát azt látom ebben a törvényjavaslatban  és nagyon meg vagyok rajta lepődve, hogy Witzmann képviselőtársunk kiáll e mellett a javaslat mellett , hogy a lakóingatlanok, a különböző lakóparkok gyakorlatilag gomba módra szaporodhatnak majd el a Balaton partján, amitől pár tehetősebb embernek lesz majd a komfortzónájában egyfajta komfortemelkedés, az összes többi meg majd nézheti a kerítésen túlról a vizet, valahonnan máshonnan.

Ahogy az önök emberei, a miniszterelnök közelében lebzselő mindenféle oligarchák rátették a kezüket az egész Balatonra, azt gondolom, hogy sokunknak nemcsak a kánikula miatt forr fel az agyvize, hanem azért, mert ez végtelenül felháborító. És most nekik akarnak egy újabb ajándékot adni. Ez van ebben a törvényjavaslatban.

De van benne még egy csomó, egészen elképesztő dolog: a budai Palotanegyed  hát, tudjuk, hogy most már a fél Fidesz ott lakik.

Ott van a Normafa. Nacsa képviselőtársam jöjjön vissza a terembe, és magyarázza el nekem, mert én fizikaórán nem ezt tanultam, hogy ha van egy adott felület, és ott egyszerre növelik a beépíthetőséget meg a zöldfelületet, akkor az úgy nem fér össze. (Tuzson Bence: Dehogynem!) Két Normafa lesz, nem egy (Tuzson Bence: Ez butaság!), vagy mi? Hogy fogják ezt megoldani? Tanítsanak meg engem kicsit arra, hogy ez hogy működik! Kérdezték már képviselőtársaim is, Molnár képviselőtársam. Magyarázzák el az ellenzéknek azt, hogy hogy fog megvalósulni ez a projekt! Állunk elébe!

Itt, a közelben meg egy utcát állami tulajdonba vesznek, mert nemzeti összetartozás. Azért jobb helyeken… Egy olyan emlékművet építenek, amit nem pályáztattak meg. Gyakorlatilag tudomásul kell vennünk, hogy az ott meg fog épülni. Ez is egy érdekes módja annak, hogy a nemzet összetartozását emeljék. De a központosítás, a hatósági kötelmek lazítása végigvonul egy csomó helyen ezen a salátatörvényen.

A fakivágások. Én is azt tudom mondani, hogy ha lehet, az „ökológiai” szót önök inkább ne használják. Nem áll jól önöknek. Arról van szó ebben a törvényjavaslatban, hogy ha kivágnak fákat valahol, akkor nem ott kell, hanem majd odébb telepítenek, ültetnek fákat. (Tuzson Bence: Nem ez van benne!) Erről van szó. Ez van a törvényjavaslatban. Egy kilométer. Ott van benne, olvassa el, képviselőtársam! Szabadabb teret adnak ennek az egésznek.

És ott vannak a bányák. Ezt viszont kérdezném, hogy kinek készült ez a bányás rész. A NER-ben most éppen kik vannak úgy, hogy…? Segítsen nekem, meg szeretném érteni! Kik azok, akik benyújtották az igényt arra, hogy a vállalkozóknak könnyebb legyen az élete a bányákkal kapcsolatban? Úgyis megtudjuk, ez hamarosan ki fog derülni. Hát, könnyítsen a lelkiismeretén, és mondja el most, hogy mégis miről van szó!

A budapesti agglomeráció. Tudja, én ott élek, úgyhogy kezdek aggódni. Mire készülhetek? Szeretnénk pontosan érteni, miről van szó! Azt dekódoltuk, hogy itt több helyen az lesz, hogy ha mondjuk, szükség van egy erősáramú felsővezetékre, azt úgy majd odateszik, sok beleszólásunk nem lesz, mert ha jól értjük ezt a salátatörvényt, akkor ez van benne. Volt erre már példa egyébként. De szeretném érteni, hogy az agglomerációval még mit terveznek, merthogy a Fidesz nem az ökológiai problémákat akarja megoldani, abban, ennyi év után viszonylag biztos vagyok.

Én is egyetértek azokkal a képviselőkkel, akik azt látják ebben a törvényjavaslatban, hogy önök csökkenteni akarják a főváros kompetenciakörét annak érdekében, hogy ha esetleg nyer az ellenzék a fővárosban, utána kormánypozícióból, lehetőleg rendeletekkel, kordában tarthassák a várost. Ezt kerüljék el! Ez felháborító, ez nem így működik! Átlátszó, itt van ebben a törvényjavaslatban, világosan látjuk. Az, hogy vannak vagyontárgyak, amelyeknek elvileg elidegenítési tilalma van, azt önök felmentik, és gyakorlatilag szabadon hozzáférhetővé teszik… Itt is nagyon kíváncsian várom, hogy melyik lesz az az oligarcha, aki majd jól fog ezzel járni.

A magam részéről azt tudom mondani, hogy ez után a vita után több a kérdés, mint amennyi választ önök mondtak. Láthatóan az egész ellenzék egységes volt abban, hogy átlátunk a szitán: atombombákkal van tele ez a törvényjavaslat-csomag, és gyakorlatilag ez a NER-lovagoknak egy újabb kistafírozása.

A mai nap már beszéltünk a közigazgatási bíróságokról, arról, hogy abból kihátrálnak. Fogunk beszélni arról, mert nem voltak hajlandók levenni napirendről, hogy az MTA-t is ki akarják csinálni. A kettő között egy ilyen törvényjavaslatot megpróbáltak becsúsztatni, mondván, hogy önök hirtelen zöldpárt lettek. Legyen kedves, tisztelt államtitkár úr, álljon fel és mondja el, hogy kik azok név szerint, akik benyújtották önöknek a számlát! A Fidesz a legkorruptabb párt szerintem egész Európában, de Magyarországon soha ilyen nem volt, mint most önök. Szeretnénk tudni, hogy ki nyújtotta be önöknek a számlát!

Még valamit, Tuzson képviselőtársam! Hónapok óta szeretnék önhöz egy időpontot kérni mint országgyűlési képviselő az egyéni kerületében. Ön mint fóti képviselő szolgálja ezt a hazát, nemcsak mint államtitkár. Ha már pozíciót halmoz (Nacsa Lőrinc: Ez most nem az a vita!), akkor legyen kedves, vegye a fáradságot, és adjon időpontot a választópolgároknak! Én konkrétan az vagyok, és a fóti gyermekotthon ügyében szeretnék önnel egyeztetni, mivel azonban nem hajlandó reagálni a telefonjaimra, leveleimre, semmire, ezért az ország nyilvánossága előtt szeretném kérni, hogy a fóti gyermekek ügyében fogadjon engem.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 209 2019.06.12. 13:32  192-235

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Palkovics úr most, hogy itt van körünkben, én azt tudom mondani, hogy én kérek elnézést a Magyar Tudományos Akadémiától, mert azt gondolom, hogy önök ezt nem fogják megtenni, holott önök a bűnösök azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán egy ilyen törvényjavaslat a Ház elé kerülhet. Beleégett a retinákba az a kép, és a füleim a mai napig hallják azokat a hangokat, amiket akkor mondott, hogy ha nem tudja térdre kényszeríteni a Magyar Tudományos Akadémiát, akkor majd törvénnyel megoldja az egészet a parlamenti többségük segítségével. Ennek a nyitányát tapasztaljuk itt most az Országgyűlésben. Azt gondolom, hogy az a fajta tiszteletlenség, amit a tudósokkal csinálnak, az előre mutatja az önök vesztét, mert van az a kifejezés, hogy sem istent, sem embert nem tisztel, én azt gondolom, hogy önök már tényleg senkit és semmit nem tisztelnek. A mai nap különösen egy fekete nap az Országgyűlés történetében, sok súlyos dologról beszéltünk, és súlyos döntések is születtek. Az Akadémia kapcsán én azt tudom mondani önöknek, hogy ez egy 200 éves múltra visszatekintő nemzeti intézmény. Ez a nemzeti szuverenitásunk egyik alapköve, identitásunk része, a magyar tudományról nem beszélhetnénk, ha ez az intézmény nem lenne, és önök ezt most tönkreteszik. A legnagyobb magyar hozta létre, szokták mondani, és én nem gondolom, hogy annak a magyarnak, aki most miniszterelnökként vezeti ezt az országot, és az ő fegyverhordozójának sikere lenne abban, hogy tönkretegye ezt az intézményt. Körömszakadtáig és utolsó töltényig fogunk harcolni. Az Alkotmánybíróságot itt Mellár professzor mondta az előbb, hogy oda fogunk fordulni, én ezt mindenképpen támogatom, ezt az ellenzék közös erővel tudja megtenni. Persze, lehet, hogy az lesz a sorsa ennek is, mint a CEU kapcsán volt, hogy parkoltatják, nem tudom, nem akarom megelőlegezni, mindenesetre, mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon az igazságért harcolni fogunk, mert van miért harcolnunk és van kiért harcolnunk.

Két évvel vagyunk a CEU-t kivégző törvényjavaslat tárgyalása után. Akkor ez egy kivételes eljárásban került a parlament napirendjére, és várható volt, hogy önök nem elégednek meg ennyivel, mert ahol egy ilyen javaslat átmegy, ahol egyszer nekiestek a tudománynak, ott utána is folytatni fogják a hadjáratot. Én nem tudok az önök agyával gondolkodni, és nem is szeretnék (Arató Gergely: Az nem is lehetséges.), az az igazság, mert akkor ott nagyon komoly problémák vannak, de azt látom, hogy találgatja mindenki, hogy vajon miért csinálják ezt. Itt több verzió is fölmerült, hogy a pénzre van szükségük, vagy az autonómia zavarja önöket, vagy nem kényszeríthettek valakit térdre, vagy az, hogy az alapkutatások zavarják önöket, sok minden felmerült itt. Én azt gondolom, hogy ez az egész nagyjából együtt lehet igaz, mert az egész Fidesz filozófiája arra épül, hogy az autonóm gondolkodás és a hatalomtól független kritikai véleményalkotás képessége egy olyan tényező az önök számára, amit tönkre akarnak tenni, amit el akarnak fojtani. A szabadon gondolkodó értelmiség önök számára egy méreg, és önök gyakorlatilag mindent kontrollálni akarnak. Most a magyar tudomány en globe, összességében került az önök céltáblájára, és most már tényleg nem nézik, hogy mit csinálnak.

Tehát az a csúfság, hogy a nemzetközi tudományos élet egyik legfontosabb figuráját, alakját, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét önök kidobják egy úgynevezett Kulturális bizottságról, én azt gondolom, hogy ez egy olyan fekete nap a magyar parlamentben, én az a videót nem tudtam elégszer megnézni, én ajánlom önnek is, miniszter úr, elképesztő, amit csinálnak. Tehát ez olyan csúfság, hogy tényleg azt tudom mondani, hogy én kérek elnézést, mert szekunder szégyent érzek önök miatt.

Összességében is szeretném elmondani, hogy én borzasztóan büszke vagyok az Akadémiára. Tisztességgel küzdötték végig ezt az évet, nem hátráltak, nem alkudtak meg, végig kiálltak az igazuk mellett, kiálltak magukért, kiálltak egymásért, kiálltak a magyar tudományért. Én ott voltam szinte minden tüntetésen, követtem ennek az egész történetnek minden mozzanatát, és tényleg azt tudom mondani, hogy példásan megszervezték magukat az akadémiai dolgozók. Sok embernek példát mutatnak kiállásból és eltökéltségből. Ott, az egyik tüntetésen egy transzparens volt, hogy „bátorság nélkül nincs szabadság”, én mindennap ismételgetem magamnak ezt, és ezt kérem a többi képviselőtársamtól is, hogy ez legyen nekünk a vezérelvünk a következő időszakban, mert azt gondolom, hogy az akadémiai dolgozók pontosan tudják, hogy merre kell menni, és tudósembereket nem szégyen követni.

(20.20)

Egyébként talán tudják rólam páran, hogy igazából a volt munkahelyemről is beszélünk; én a politikai pályafutásom előtt a Magyar Tudományos Akadémia támogatott kutatóintézetének a fiatal kutatója voltam, éveket dolgoztam ott, és azokkal a kormányzati politikusokkal, kormánypolitikusokkal ellentétben, akik a kivégzői a saját volt egyetemüknek, én nagyon büszke vagyok a Magyar Tudományos Akadémiára, és nagyon büszke vagyok azokra az emberekre, akik ott kitartottak és kitartanak, úgyhogy innen, a magyar parlamentből is üzenem nekik: minden elismerésem önöknek, minden elismerésem nektek.

Az oktatási tudományos szabadság egy alapérték. Ez azt jelenti, hogy önöknek van egy egypárti Alaptörvénye  hívjuk csak így, hogy az önök Alaptörvénye , de még ebben is benne van, ezért mondhattuk azt az előbb Mellár professzorral és többen a felszólalások során, hogy az Alkotmánybíróság előtt meg fog állni a mi keresetünk. Hogy ott mi fog történni, az már nem a mi dolgunk, azt ők fogják elvégezni, de mindenképpen meg fog állni az, amit mi abban leírunk. Ráadásul az Európai Unió alapszerződésével is ellentétes az, amit önök csinálnak. Én most biztosíthatom önöket arról, hogy meglesznek a következményei ennek minden létező fórumon.

Egyébként végtelenül abszurdnak tartom  ha már itt nemzetközi fórumokról van szó , hogy egy napon tárgyalja a magyar parlament a közigazgatási bíróságokról való lehátrálását a Fidesznek, amiben úgy tűnik, mintha meg akarnának felelni a jogállami normáknak, rá pár órára gyakorlatilag pedig a magyar tudományos élet ellen egy olyan támadást intéz, ami miatt már most zajlik egy nemzetközi botrány. Ez a képmutatás magasiskolája, tisztelt miniszter úr.

Három alapvető probléma van a törvénnyel, röviden és tömören: a megszállás, a kivéreztetés és a kisajátítás. Ezt hosszabban is lehet fejtegetni, és fogom is, mert önöknek erre nincsenek érvei. A mellébeszélés megy; arról is fogunk beszélni, hogy annak mi a tartalma. De az, hogy önök a kutatóhálózatot leválasztják az Akadémiáról, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba ezt kiszervezik, és annak van egy 13 fős irányító testülete, ott az Akadémia delegáltjai kisebbségbe fognak kerülni, a kutatóhálózat közvetlenül nem képviselteti magát, gyakorlatilag a tagokat Orbán Viktor nevezi ki  ennyit erről a történetről. Ezt önök nem tudják megérvelni, ez így van.

Az alapfinanszírozás ráadásul nem biztosított. A javaslat az intézmény fenntartásáról szól, de a bérekről nem rendelkezik, márpedig folyamatos, kiszámítható és biztonságos működésre van szükség, ezt nem garantálja a törvényjavaslat.

S ott van a kisajátítás, ahogy maguk az érintettek is megfogalmazták, az einstand. Az, hogy határozatlan időre ingyenesen az állam használatába adnak vagyont, ez gyakorlatilag az államosítás. Volt már ilyen Magyarországon, emlékszünk rá, de még az önök Alaptörvénye is kimondja azt, hogy a tulajdon kártérítés és ellentételezés nélküli, önkényes kisajátítása tilos. Az MTA-val önök, ha betartanák a törvényeket, ha Magyarország Kormánya betartaná a törvényeket, ezt nem csinálhatnák.

Érvet nem hallottunk itt a vitában sem. Az a felolvasóest, amit itt a KDNP-s és a fideszes kollégák tartottak, nekem nem érv. A miniszter úr hét és fél percet beszélt. Nem csodálom, hogy nem mondott többet, azt is szemlesütve kellett volna elmondania. Lovász László szavaival élve, hogy miért csinálják ezt, az a válasz: csak. Nincs szakmai döntés-előkészítés, hatásvizsgálat, nincsen kidolgozott stratégia, csak ön van, tisztelt miniszter úr; víziók, ambíciók, azok vannak, de a magyar tudományt ön nem támogatja, ön a magyar tudományt támadja.

És akkor itt van az univerzális érv. Magyarországon sokan szerettük azt a szót, hogy innováció, aztán jöttek önök, és ezt a szót is meggyalázták. Én most már nagyon rosszul vagyok tőle, mert a fideszes, a NER-beszédben ez most már egy olyan szóvá vált, ami nem az eredeti jelentését tükrözi vissza, hogy így fogalmazzak. Csakhogy ön azt szokta mondani, tisztelt miniszter úr, hogy a magyar innovációs teljesítmény rossz, ezért át kell szervezni a kutatási rendszert. Ezzel több probléma van. Az egyik probléma az, hogy ön mindenáron alkalmazott kutatásokat akar látni, az alapkutatásokat nem szereti. Értse meg, tisztelt miniszter úr, nem az Akadémia feladata az, hogy intelligens önvezető autókat gyártson. Ez nem az Akadémia feladata. Nem ilyen egyszerű ez a dolog. Nagyon sokan a képviselők közül utaltak már arra, hogy miért fontosak az alapkutatások, ettől ez az ország eltekinteni nem tud.

A másik probléma, hogy az innovációs teljesítményért önök felelnek, Magyarország Kormánya felel az ország innovációs teljesítményéért. Önök csaknem tíz éve kormányozzák ezt az országot, gyakorlatilag itt az történik, hogy a saját felelősségüket rá akarják kenni a Magyar Tudományos Akadémiára, miközben évente százmilliárdokat költöttek el K+F-re. Hol vannak az eredmények, tisztelt miniszter úr? Hol vannak az eredmények?! Önök elköltötték ezt a pénzt. Nézzünk már egy kicsit körül a miniszterelnök családjánál, üzletfeleinél, barátainál, strómanjainál meg a minisztereknél, akik ott ülnek a bársonyfotelekben; milliárdos feltaláló miniszterek. Rogán Antal feltaláló, nem? Lehetett róla olvasni. Hol vannak ezek a pénzek, tisztelt miniszter úr? Miért a Magyar Tudományos Akadémián kéri számon azokat a pénzeket, amiket az önök játszópajtásai elloptak az elmúlt években?

Én azt gondolom, hogy most nem erről a törvényjavaslatról kellene itt a Házban beszélnünk, hanem önöket kellene elszámoltatnunk, de egytől egyig. Ha nem lennének mindenhol az önök emberei, ezt már megcsináltuk volna, de így is, ami késik, az eljön, s el fog jönni a mi időnk. Most önök azt érzik, hogy ez az önök ideje, de aki ilyen törvényjavaslatokat bead, az maga alatt vágja a fát. Hol van már ember vagy csoport ebben az országban, akit nem sértettek meg, akit nem semmiztek ki, akit nem vettek semmibe?! Hol vannak ezek az emberek? Egyre kevesebb ilyen ember van, tisztelt miniszter úr.

Én azt tudom mondani, hogy semmilyen felelősség nem terheli a Magyar Tudományos Akadémiát azért, mert önök a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat nem rendeltetésszerűen használták fel. Itt szeretném idézni, hogy ezek a tudományos kutatók, szakemberek, tudósok sokat tettek az elmúlt években azért, hogy javuljon a teljesítmény az innovációs rangsorban. Ott van az Európai Bizottság egy éve publikált felmérése, amelyben megállapították, hogy a hazai innováció helyzete még romlott is 2010-hez képest. Persze lehet brüsszelezni, de inkább meg kéne nézni, hogy mi volt. Az EU-s innovációs rangsorban jelenleg a 21.-ek vagyunk, ez kéthelynyi csúszás 2010-hez képest. Az EU, pontosabban az EB 27 olyan területet vizsgált, ami hatással van arra, hogy egy ország mennyire innovatív. Idetartozik az akadémiai szféra teljesítménye, a kkv-k, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a felsőoktatásban részt vevők aránya, az állami K+F-ráfordítás, egy csomó minden idetartozik.

Amiben kifejezett javulást tudtak mérni a szakemberek, az éppen hogy az akadémiai kutatások terén figyelhető meg, ugyanis  ahogy itt már utaltak rá többen  nőtt a publikációk száma, a rangos publikációk száma.

Amiben rosszul teljesítettünk, az, amiről önök tehetnek, tisztelt miniszter úr: a felsőoktatásban tanulók száma, az állami K+F-ráfordítások mértéke, a kis- és középvállalkozások innovációs teljesítménye és a K+F-re sokat költő cégek száma. Gyakorlatilag ez utóbbi egyébként azt mutatja, hogy önök összeszerelő országgá tették Magyarországot ahelyett, hogy a belfölditőke-képző képességet erősítették volna. Tehát pontosan azokon a területeken teljesítünk rosszul, amelyek fölött önök diszponálnak. A K+F-re fordított GDP-arányos költés 2013-ban 1,39 százalék volt, 2016-ban már csak 1,21. Most akkor miért az Akadémia a hibás? Ki dönt a költségvetésről? Lovász László? Nem! Mi döntünk itt, és önök sokan.

Úgyhogy azt tudom önöknek mondani, hogy hibát lehet keresni, és hibást is. Az innovációs teljesítmény gyatra mivolta Magyarországon szorosan összefügg a gazdaságpolitikával, méghozzá azzal a gazdaságpolitikával, amit a Fidesz fejlesztett ki Magyarországon, ez az alacsony hozzáadott értékű termelés előnyben részesítése, az „összeszerelő-üzem-Magyarország”, az, hogy önök stratégiai szövetségeket a tnc-kkel, a transznacionális cégekkel kötnek, miközben a kis- és középvállalkozások versenyhátránya fokozódik, az, hogy a K+F-et nagyon nagy mértékben elhanyagolták, hogy fizetőssé tették a felsőoktatást, hogy kiszorítósdit játszanak a magyar diákokkal a felsőoktatásból, az, hogy kivéreztetik és tönkreteszik, elüldözik a magyar egyetemeket.

Úgyhogy, tisztelt miniszter úr, ajánlok én önnek egy innovációt: rakjon rendet ezeken a területeken! Ön ott ül a kormányülésen, tegye rendbe, hogy ezek a dolgok jól működjenek, rögtön lesz Magyarországon olyan innováció, amilyet még nem látott ez az ország. De nagyon kérem, sőt felszólítom: vegye le a kezét a Magyar Tudományos Akadémiáról! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 233 2019.06.12. 1:10  192-235

DR. SZÉL BERNADETT (független): Az a kérdésem lenne miniszter úrhoz, hogy ha ennyire biztos a dolgában, és mi mindannyian ennyire nem értünk ahhoz, amit beszélünk, akkor miért éjjelre dugták el ezt a törvényjavaslatot, miért nem lehetett napközbenre tenni, amikor a választópolgárok széles tömegei… (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.  A KDNP sorai felé:) Ne vonja meg, kérem, a vállát! Most miért vannak felháborodva? Este tíz óra van. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Ja, az nem éjjel. Ne vitatkozzon velem, legyen kedves! A miniszterhez beszélek, egyrészt  ön egyelőre nem az , másrészt pedig tényleg szeretném tudni, hogy ha ennyire büszkék a dolgukra, akkor miért nem lehetett ezt a javaslatot olyan időben tárgyalni, hogy a magyar médián keresztül a választópolgárok széles tömegeihez elérjen az az érvrendszer, amit itt használnak. Válaszoljanak! Ez nem egy adminisztratív kérdés. Én itt vagyok ebben az Országgyűlésben 2012 óta, és azt látom, hogy azokat a vitákat, amiket szégyellnek, azokat éjszakára dugják. Ez a nagy helyzet! És ez nem valami képzelgés, hanem ez tény, amit én világosan látok. Tehát, miniszter úr, ön mint felelőse ennek a törvénynek, és úgy is, mint a kormány tagja, válaszoljon, legyen kedves erre a kérdésre, hogy ha minden annyira rendben van, akkor miért éjjel beszéljük ezt meg.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 78 2019.06.21. 15:08  63-114

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Itt azzal kell kezdenem, hogy ez a törvényjavaslat maga a botrány. Teljesen elképesztőnek tartom azt a közleményt, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy héttel korábban kiadott, és amit hét percben itt az államtitkár úr lényegében felolvasott itt, a magyar parlamentben, és amivel ezt az egész vitát elkezdte, gyakorlatilag bagatellizálják azt, hogy milyen atombombákat pakoltak bele ebbe a salátatörvénybe. És az időzítés teljesen perverz: vakációra mennek ezek a gyerekek, akikről beszélünk, de a tanáraik is. A szülők is totál fáradtan várták azt, hogy a nyár elkezdődjön, és ott is fárasztó dolgokat kelljen szülőként tenni. De mindenesetre vakációra készült az ország. Hát komolyan, államtitkár úr, önök ezt a pillanatot tartották a legmegfelelőbbnek arra, hogy ezt az egészet odadobják a gyermekek nyakába?!

És hol van Semjén Zsolt? Ezen a törvényjavaslaton az szerepel, hogy ő a benyújtó. Az előadó dr. Kásler Miklós. Itt meg Bódis államtitkár úr ül. Hát, hogy van ez?! Ennyire bagatell a dolog, hogy már a miniszter urak be se jönnek a munkahelyükre?

(13.40)

Jöjjenek el és érveljenek, vitázzunk erről az egészről! De az, hogy ön felolvas itt egy minisztériumi közleményt, az nekem nem vita, főleg nem egy ilyen témában. És péntek van, péntek 13 óra 41 perc. Ennek a törvényjavaslatnak kedden lett volna az ideje, önök a hét utolsó napirendi pontjává silányították és dugták ezt a fontos törvényjavaslatot. Miért? Ön ekkor ért rá, vagy ez a három fideszes, aki itt ül, most ér rá, vagy mi az indokolás? Kedden délután sokkal nagyobb politikai figyelem van azon, ami ebben az országban zajlik. Direkt tették önök péntek délutánra, hogy az emberek, amikor már hétvégére készülődnek, egy nyári hétvégére, ne figyeljenek arra, ami itt történik. De mi gondoskodtunk arról, hogy figyeljenek, ugyanis itt vannak most is a páholyban azoknak a szervezeteknek a képviselői, közülük többen, akik támadják ezt a törvényjavaslatot. Én magam is támadni fogom mind a 15 percben, és utána valószínűleg egy életen keresztül, ha önök ezt nem vonják vissza.

Szeretném elmondani, hogy ilyen nincs. Tehát ilyen nincs, hogy önök senkivel nem egyeztetnek, és azt mondják, hogy bagatell ez a történet, vagy kicsi, vagy apróságokról van szó. Itt vannak a szakszervezetek, a PDSZ, a PSZ, senkivel nem egyeztettek. Ne mondják azt, az, hogy a benyújtás előtt megküldik, és akkor fél óra alatt olvassa el az egyik szervezet, az bármifajta egyeztetés kategóriáját kimeríti, mert nem meríti ki. Állítólag volt javaslat a PSZ részéről, és nem vették figyelembe, ezt az újságban olvastam. Ja, hogy miért az újságban olvastam? Azért, mert Semjén Zsolt bár benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, ez azt jelenti, hogy nem került bizottsági szakaszba. A választópolgároknak mondom, hogy úgy tárgyaljuk tulajdonképpen ezt a törvényjavaslatot, hogy nem volt előtte bizottsági vita, ez az első találkozásunk itt hatosban, nem tudom, hányan vagyunk, mármint itt az ellenzék oldaláról vannak többen, de önök alig vannak itt a teremben. Most akkor ezt így fogjuk megvitatni?

És ott vannak a többiek: Szülői Hang, Magyar Pedagógiai Társaság, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a magántanulók szülei és tanárai, ez a ReSuli Alapítvány, a MEOSZ, a Magyar Waldorf Szövetségtől elkezdve diákok tömege. Kilenc szervezet írt nekünk levelet (Leveleket mutat fel:), én összegyűjtöttem önnek egy csomót, tisztelt államtitkár úr, hátha nem olvasta ezeket. Oda fogom önnek adni, miután a felszólalásomat befejeztem. Szeretném, ha tudná, hogy mekkora ordas nagy hazugság az, hogy itt nem váltott ki ez nagy indulatokat. Egy csomó ember a Kossuth téren most gyülekezik, azért, mert véleményük van a törvényjavaslatról, és egyáltalán nem pozitív, és ez egy csomó civil szervezet. Fel vagyunk háborodva!

Akkor beszélgessünk még egy kicsit arról is, az, hogy ennyire különböző javaslatokat összeraknak egybe, ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy ha belemegyünk a részletekbe, akkor egy ilyen vitában nem tudjuk bemutatni azt kellő megalapozottsággal, hogy milyen fordulat következik be ismét itt az oktatási törvény kapcsán, ezért ezzel kezdem, nehogy elfogyjon az időm. Itt arról van szó, tisztelt államtitkár úr, kérem, mondja meg a miniszter uraknak, hogy a világ megy egy irányba, és önök tendenciózusan másik irányba mennek. Na, ez így van az oktatással is. Egyre inkább arról beszélnek szakemberek, tehát nem ellenzéki aktivisták, hanem szakemberek, hogy az egyéni képességeket, készségeket figyelembe kell venni, hogy a diákok különbözőek, hogy nem uniformizálni kell, nem centralizálni kell, hanem segíteni kell a gyermekeket abban, hogy a lehető legtöbb segítséget megkapják ahhoz, hogy boldog felnőttekké tudjanak válni. Az oktatási rendszernek ebben kulcsfontosságú szerepe van, hiszen önök pontosan tudják, hogy nagyon sok esetben a tanárok több időt töltenek hétköznap a gyerekeikkel, mint a saját szüleik, nagyon nem mindegy, hogy milyen oktatást kapnak ezek a gyerekek. Ehhez képest ez egy újabb irány, nagyon komoly fordulat abba az irányba, hogy gyakorlatilag minden jogától megfosztják a diákokat és a szülőket, ha arról van szó, hogy a választás szabadsága, szegény tanárokról ne is beszéljek  majd fogok róluk beszélni , de ez teljesen ellentétes irány azzal, amerre a világ megy, és amerre logikus lenne menni.

A másik ez a totális bizalmatlanság. Önök nem bíznak senkiben, se a gyerekben, se a tanárban, se a szülőben, senkiben nem bíznak, önök az Emberi Erőforrások Minisztériumában bíznak, mert önök ott ülnek, és gyakorlatilag ebben csupa olyan módosítás van, amivel a saját hatalmukat koncentrálni akarják, a szülőket, az igazgatókat, a diákokat pedig elnyomják. Ennek a törvényjavaslatnak az lehetne a címe, hogy a gyerek az utolsó a Fidesz-KDNP-nek. Önök az ellenkezőjét írják ki közpénzen az ország utcáira, de gyakorlatilag ez egy merénylet a gyermekek ellen. Erről beszélünk itt és most, péntek délután, kint 40 fok van, itt nem tudom, mennyi, de a lényeg az, hogy vakációra időzíteni egy ilyen törvényt, az is mutatja, hogy azt akarják, hogy nyáron elüljenek a törvény által felkorbácsolt indulatok, és majd akkor ősszel mindenki úgy csinál, mintha nem történt volna semmi. De éppen itt és most történik valami, figyeljen ide az ország, mert itt és most történik valami!

Mi a helyzet az igazgatókkal?  hogy egy kicsit akkor nézzük meg ezeket az úgymond apróságokat, amiről önök beszélnek. Röviden és tömören: ha valakinek az illetékes igazgatóval kapcsolatban ellenvéleménye van, az most nem fog látszani, ezt tudja ez a törvényjavaslat-csomag. Gyakorlatilag megvonják a tantestület, a szülői közösség és a diákönkormányzat véleménynyilvánítási jogát. Ez is, tisztelt képviselőtársaim, fölösleges adminisztráció a Fidesz meg a KDNP szerint? Hogy van ez?! Nem fog látszani az ellenvélemény. S akkor ott van az igazgató. Ha úgy viselkedik, ahogy a párt javasolja, majd kap pénzt. Hogy milyen objektív kritériumok?  ön beszélt valami objektív kritériumokból, amiket majd rendeletben fognak leszabályozni. Mik ezek pontosan? Mert szerintem a lojalitás például, buksisimogatás, ismeri, államtitkár úr! Ha meg nem úgy csinál, ahogy kellene, akkor majd jól kirúgják, itt van benne a könnyített kirúgás. Akkor most miről van itt szó? Fegyelmezik az iskolaigazgatókat, mondjuk ki, nevezzük a dolgokat úgy, ahogy vannak!

Ingyenes tankönyvek. Nincsenek ingyenes tankönyvek. Ingyen használható kölcsöntankönyvek vannak, vissza kell őket adni. Legyünk már egy kicsit precízebbek! Egyébként cserébe, a fél ország utálja ezeket a tankönyveket, sőt van egy kutatás, 70 százaléka a szülőknek a rendszert utálja, 80 százaléka meg a gyenge minőséget utasítja el. De tudja mit? Igen, én egy ellenzéki képviselő vagyok, de itt van a franciatanárok friss állásfoglalása. Idézem: az immár negyedszázados, szakmailag túlhaladott, a diákok érdeklődésének fölkeltésére, motivációjuk fenntartására alig-alig alkalmas tankönyvet  idéztem  nem akarják használni, tisztelt államtitkár úr. Idézet tovább: öncsonkításnak, a színvonalas szakmai munka legfőbb akadályának tartják a rendszert. Újraszabályozást követelnek, és azt, hogy két jobban használható tankönyvsorozatot használhassanak annak érdekében, hogy a diákok jobban meg tudjanak franciául tanulni. Ez valami nemzetellenes cselekedet, a franciatudás?

Jó, nézzük tovább az angolt! Idézem a tanárt: a következő tanévre nem tudjuk megrendelni a leginkább használt angoltankönyvet  gimiseknek Solutions , mert levették a Kellóról. Azt mondják, rendeljük a New English File-t, de az felnőtteknek készült. Ma bő tíz perc ment el az egyik órámból azzal, hogy anyanyelvi videót akartam mutatni az egyik csoportomnak, készítettem hozzá feladatlapot, de lefagyott a számítógép, mint mindig  és itt folytathatnám tovább.

A tanárok tehát azért állnak ki, hogy nincsenek megfelelő tankönyvek, és jó tankönyveket szeretnének, és ezért most itt két dolgot meg szeretnék jegyezni. Önök azok, akik kötelezővé akarják azt tenni, hogy nyelvvizsgával lehessen felsőoktatásba menni. Tisztelt Hölgyek és Urak! Nem lenne érdemes esetleg a diákoknak használható tankönyveket biztosítani ahhoz, hogy utána ez a nyelvvizsga sikeres legyen? Nem lenne ez egy alapvető szükséglet? És ugyanitt van egyébként, ebben a törvényjavaslatban, hogy diplomás beosztásban dolgozhat úgy pedagógus, hogy nincsen diplomája, mert nincsen nyelvvizsgája. Ez egy dologról árulkodik számomra, arról, hogy önök pontosan tudják, hogy milyen helyzetben van a nyelvoktatás a mostani iskolarendszerben, és hogy az egyetem végére sem tudják letenni sokan azt a nyelvvizsgát, nemhogy az elejére. Akkor most miért kötelező nyelvvizsgát írnak elő, és miért nem segítenek például a franciatanároknak, az angoltanároknak és az összes többi tanárnak, hogy használható tankönyvekből taníthassanak?

Államtitkár úr, nem volt lehetőségünk a bizottságban beszélgetni, mert az itt nem lévő Semjén Zsolt benyújtotta ezt így, ezt a törvényjavaslatot, válaszoljon, legyen kedves, a franciatanároknak, válaszoljon az angoltanároknak, és válaszoljon mindenkinek, mert nem magamat képviselem, hanem ezeket az embereket.

S menjünk tovább! Igen, salátatörvény. Kis ugrás, Taigetosz-törvény, a Taigetosz-törvénynek az úgynevezett korrekciója. A komplett ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult, és azért, mert nagyon nem szerettük azt a javaslatot, és nem tartottuk helyesnek, hogy tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket például mindenből osztályozni kelljen, és azt sem tartottuk helyesnek, hogy a szakemberhiány által motiválva, szakképesítés nélküli pedagógusok foglalkozhassanak például enyhén fogyatékos gyermekekkel is. Ez a Taigetosz-törvény a lemorzsolódástól elkezdve egy csomó negatív hatással volt a gyerekekre.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság egy csomó ideig ült ezen a válaszon, de aztán kijött azzal az állásfoglalással, ami miatt önök beleírták ebbe a salátatörvénybe  június 30-ig volt idejük  azt, hogy fejlesztőpedagógiai ellátást, tantárgyi felzárkóztatást és készségfejlesztést fognak biztosítani az érintett gyermekeknek. Konkrétan az Alkotmánybíróság kimondta, hogy felelőtlenség volt átlépni a tanulási nehézségekkel küszködő gyermekeken, ezért kerültek önök lépéskényszerbe. Én azért szeretem a dolgokat egyben látni, még ha salátatörvény is. Ugyanebben a törvényben, tehát önök kijelölték, hogy szakember és nem szakember együtt foglalkozzon ezekkel az érintett gyermekekkel, és ugyanebben a törvényben szerepel ez a bizonyos célfeladat, egy újfajta túlóra, amit én már ismerek a közigazgatásból, ó, hallottam róla mindenféle történeteket. Gyakorlatilag arról van szó, hogy önök az agyonterhelt pedagógustársadalomra most még célfeladatokat fognak róni. Igaz, ezért jár bérezés, de mikor fogják ezt ők megcsinálni, és önök honnan fognak szakembert szerezni ahhoz, hogy a Taigetosz-törvény által okozott problémát kiküszöböljék?

(13.50)

Hát, valószínűleg az lesz itt, hogy a nem szakképesítésű tanárok célfeladatban meg fogják kapni azt, hogy ezekkel az érintett gyermekekkel foglalkozzanak pluszban az amúgy is egyébként telepakolt munkaidejükön felül.

És egyébként meg egy kicsit beszélni kell a tanárhiányról is. Önök az égvilágon mindent megtesznek azért, hogy csak ne kelljen bért emelni. Itt van diploma nélküli tanárok bevetése, óraadók óraszámának növelése, egyik helyen valaki közalkalmazott, másik helyen megbízási szerződés, itt van ez a célfeladat, esetleg még a magántanároknak a beterelése a rendszerbe, gyakorlatilag ezt mind azért csinálják önök, hogy megpróbálják valahogy ezt a bizonyos béremelést, amire nagy szükség lenne, kibekkelni. Nem fog sikerülni! És ez biztos, hogy nem az a megoldás, amire az Alkotmánybíróság gondolt, de semmiképpen nem az a megoldás, amire például én gondolok. Idézek egy édesanyát, háromgyermekes anyuka, fia súlyosan diszlexiás és diszgráfiás. Önök bevezették ennek a gyermeknek azt, hogy matekból őt osztályozni kelljen. Ezek önök, itt, a Fidesz meg a KDNP! Édesanya írja: „Az önbizalmán hatalmas a csorba, és ez már most, tízévesen is látszik rajta. Amit egyik nap felépítettem, azt a következő nap a földdel teszik egyenlővé egy-egy dolgozat kapcsán.” Államtitkár úr! Ezt önök hogy képzelik?! Minek szenvedtetik a gyerekeket? Önöknek a gyerek az első? Nem! Itt van, az édesanya írja! Hát, ha ön nem tudna számolni, de minden másból jó lenne, és önt folyamatosan azzal kínoznák, hogy matekdolgozatot kell írnia, ön mit érezne?

És ott van a magántanulói státusz megszüntetése, igen. Szóval, tisztázzák, hogy itt most pontosan miről van szó! Ön mondott egy kulcsfontosságú dolgot, amelyben gyakorlatilag a köznevelési rendszert minden másfajta rendszer fölé helyezi. Gyakorlatilag önök a szülők jogát csorbítani fogják, ez világosan látszik ebben a javaslatban. De én egyvalamire szeretném felhívni a figyelmüket. Egyrészt arra, hogy itt megint a gyermek lesz az, aki rosszul fog járni, ha önök ezt megcsinálják, és tényleg komolyan kérdezem: számít ez önöknek még valamit? Itt nagyon sok élethelyzetben lévő gyerekről beszélünk; nem tudom, sportolótól elkezdve művészeten át, közlekedési helyzetből, diplomatagyermekek, szóval, nagyon sokféle gyermek van, aki jelenleg most magántanuló.

Mondja meg nekem, államtitkár úr, hogy mi lesz abban a bizonyos rendeletben, amit majd önök kihoznak, mit fog csinálni pontosan ez a hatóság! Nem értjük ugyanis. Nagyon zavaró tényező ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy fogják magukat, és rendeletben fognak meghozni csomó mindent, amire aztán semmi ráhatása nem lesz senkinek, és amiről most éppen semmit nem tudunk. Az, hogy objektív kritérium, az mi? Kik ezek az emberek? Kik ülnek majd ott a hatóságban? Hogy fog ez kinézni? Mire készüljenek a szülők, és legfőképpen mire készüljenek a gyerekek? És miért kellett ezt most ilyen sürgősen, itt a nyár küszöbén benyomni úgy, hogy majd a rendeletek később jönnek? Mi zajlik itt a minisztériumban, tisztelt államtitkár úr?

Ha az a cél, hogy a hátrányos helyzetű térségben lévő gyermekek ne tudjanak az iskolából kikerülni úgy, hogy igazából nem is önként, de a szülőket beleviszik egyes tanárok abba, hogy magántanuló legyen a gyerekük, akkor viszont forgassák most föl a világot! Itt a költségvetés, látni szeretném a pénzeket, a forrásokat, a különböző lehetőségeket azoknak az embereknek, akik majd elmennek oda tanítani, hogy segítsék ezeket a gyerekeket, hogy benn tudjanak maradni az iskolában. L. Ritók Nórát szeretném idézni, ő is azt mondta, és teljesen igaza van, hogy szakemberekre van szükség, a szakemberi ellátottságot kell növelni. Fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológusok, szociális munkások kellenek, mert  és ezt hozzáteszem, államtitkár úr  nem elég a gyerekeket visszatenni az osztályba, gondoskodni kell róla, hogy ott is tudjanak maradni és eredményeik legyenek, úgy, hogy a tanárok haladni tudjanak ezekkel a gyerekekkel.

Szeretném látni, hogy ez ebben a törvényjavaslatban hol van benne, mit fognak önök tenni ezért. Úgyhogy azt tudom mondani önöknek, hogy ez így, ebben az állapotban egy botrány, és gondoskodni fogunk róla, hogy ez a botrány fenn tudjon maradni, és megoldást találjunk a gyermekek védelmében, ugyanis minket tényleg érdekelnek a gyerekek, láthatóan és sajnos önökkel szemben. (Taps az ellenzék soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 84 2019.06.21. 0:10  63-114

DR. SZÉL BERNADETT (független): Én egy olyan kéréssel fordulnék az államtitkár úrhoz, hogy ha lehet, akkor ne csak a végén reagáljon az elhangzottakra, hanem már most is, hogy élő vita tudjon a parlamentben kialakulni. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 108 2019.06.21. 3:17  63-114

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Én boldogan olvasgatok bármilyen törvényjavaslatot, ha kell, egyszer, kétszer, háromszor, a végére már nem vagyok boldog általában, de a helyzet az, hogy önök egy csomó mindent rendeletileg fognak leszabályozni, ez van ebben a törvényben. És abban mi lesz, abban a rendeletben? Ha esetleg volna olyan kedves, és segítene sugalmazni nekünk esetleg az államtitkár úr, hogy mi várható ezekben a rendeletekben, tudnánk egy kicsit készülni a jövőre. Mert még egyszer mondom, itt a helyzet az, hogy a vakáció kezdetekor  teljesen perverz  ráborítottak egy ilyen csomagot a diákokra, a tanárokra, a szülőkre, és utána azt mondták, hogy ez bagatell, és akkor majd jönnek még a rendeletek. Ne iskolázzon engem, hogy olvasgassuk a törvényt! Elolvastuk, jobban mint  most mit mondjak, itt van három fideszes , jobban, mint önök, de rendeletileg lesz egy csomó minden leszabályozva. Erre mint mond, tisztelt képviselőtársam? A másik pedig az, hogy arról meg ne iskolázzon engem, amit rosszul tud, mert arra különösen háklis vagyok.

Tehát nemcsak tantestület van, hanem vannak szülők is és vannak diákok is, és világosan elmagyaráztuk önnek, hogy nem fog látszani az, ha nem értenek egyet az iskolaigazgató kinevezésével, mert nem lesz megkérdezve a véleményük  ilyen szép magyarul megmondva a dolgot. Tehát legyen kedves, ne ismételgesse azt, hogy itt minden rendben van és bürokráciacsökkentés, nem, nem vesszük be ezt, a törvény mást mond. Vagy adjon be módosítót, még van rá lehetősége. Én nagyon boldogan fogok igent nyomni arra a módosítóra, ami visszaadja ezt a jogot a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek.

A harmadik: én tényleg kértem államtitkár urat, hogy szóljon közbe a vitában. Tehát az nem vita, hogy az ön elején elmondja a közleményt, amit az EMMI kiadott, és utána Pósán képviselő úrral kell arról beszélgetnünk, hogy szerinte mi van a törvényben. Én szeretném az EMMI állásfoglalását számos kérdésben hallani. Nem értem azt sem  én átadtam önnek ezeket a különböző nyilatkozatokat, amit az elmúlt héten, vagy másfél hétben megkaptunk rengeteg szervezettől , hogy lehet ennyi érdekcsoporton átlépni? Ezt hogy gondolják?! Tényleg, nekem ez sem világos. A MEOSZ kiadott egy teljesen egyértelmű közleményt azzal kapcsolatban, hogy ők mik gondolnak.

Tapolczai képviselőtársunk azt mondja, hogy volt valamifajta meeting tegnap a minisztériumban. Ezért halasztották el keddről péntekre a vitát, államtitkár úr, hogy akkor esetleg megismerjenek szakmai véleményeket? Kiket hívtak meg erre? Legyen kedves, mondja el a meghívotti kört. Nem helyes ez így, hogy gyakorlatilag ők teljesen korrektül, ezek a szervezetek elmondják, hogy mit gondolnak erről a helyzetről, és utána önök olyan látszatot keltenek, minthogyha ezeknek a szervezeteknek egy része nem jelent volna meg egy vitán, vagy egy vitalehetőségen.

Én láttam már olyat nemegyszer, hogy önök a saját civiljeiket meghívogatták, megbeszélgették velük a dolgokat, és utána úgy hivatkoztak rájuk, mint valami omnipotens civil társadalomnak a véleményére, közben a többiek, akik meg tényleg ott voltak a páston és harcoltak a gyerekekért, vagy bármilyen más nemes ügyért, azt mondták, hogy a véleményük se lett megkérdezve. Milyen egyeztetések voltak egészen konkrétan a minisztériumban ezzel kapcsolatban?

Válaszokat várok, államtitkár úr, és ha lehetséges, akkor úgy, hogy utána még tudjunk rá reagálni. Köszönöm.