Felszólalás adatai

Amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, akkor semmilyen törvényességi ellenőrzést nem gyakorolt az állam az önkormányzatok felett. 2009. január 1-jétől 18 hónapon keresztül hiányzott a törvényességi ellenőrzés. Mindez a szocialista-szabad demokrata kormány alkotmánysértő intézkedésének eredményeként jött létre, hiszen a regionális államigazgatási hivatalok nem gyakorolták ezt a tevékenységet. Tudjuk, hogy milyen súlyos károkat okozott az önkormányzatok világában ennek a hiánya, bár el kell ismerni, hogy a legtöbb önkormányzat nagyon becsületesen és lelkiismeretesen elküldte a jegyzőkönyveit azokról a határozatokról és rendeletekről, amelyeket a helyi közügyek intézése érdekében készítettek. De ez nem volt jogszabályi kötelezettség, és nem volt olyan hivatal, amely erre hivatalból reagálhatott volna.

Ezért a nemzeti együttműködés kormányának 2010 nyarán az első intézkedése az volt, hogy megalkottuk azt a törvényt, amellyel 2010. szeptember 1-jével létrehoztuk a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat. Tehát a regionális államigazgatási hivatalokat megszüntettük, megyésítettünk, és szeptember 1-jétől a törvényességi ellenőrzés feladatot odaadtuk a közigazgatási hivataloknak, így a törvényes helyzet ebből a szempontból helyreállt.

Azután 2011. január 1-jével létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, amelyek folytatták a törvényességi ellenőrzés feladatát, és 2011-ben az új alaptörvény megalkotásával vált lehetővé, hogy az ellenőrzésnél erősebb eszközökkel, törvényességi felügyelet keretében foglalkozhasson az állam az önkormányzati világban születendő határozatokkal és rendeletekkel.

A törvényességi felügyelet a törvényességi ellenőrzési rendszernél lényegesen tágabb eszközrendszer kialakítására ad lehetőséget, amelynek célja azonban nem a helyi önkormányzati önállóság csorbítása, hanem a jogszerű önkormányzati működés szabályozott keretek közötti biztosítása. Ennek szellemében születtek meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései, amelyek a helyi önkormányzatok törvényes működésének biztosítását új alapokra helyezték.

A törvényességi felügyeleti eljárás anyagi és eljárásjogi szabályainak törvényi, illetve kormányrendeleti szintű szabályozása garanciális jelentőségű. Ilyen szintű és mélységű szabályozásra Magyarországon a törvényességi ellenőrzés 1994-es bevezetése óta nem került sor. Jelentős hiányt pótol annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok autonómiájának biztosítása és az állam felügyeleti jogosultsága egyensúlyban maradhasson.

Az új törvényességi felügyeleti rendszer bevezetésével Magyarország csatlakozott azon európai államokhoz - például Franciaország, Hollandia, Ausztria -, ahol szintén egy erősebb jogi intézkedésekkel rendelkező törvényességi felügyelet működik.

A magyar önkormányzati rendszer 1990-ben a kontinens egyik legliberálisabb jogi megoldását választotta. A 18 hónapos szünetelési időszaktól eltekintve 2011. december 31-ig a helyi önkormányzatok tekintetében az állam kizárólag törvényességi ellenőrzési jogot gyakorolhatott. A törvényességi ellenőrzési rendszer csak azt szolgálja, hogy a helyi önkormányzatok működése az önkéntes jogkövető magatartásukban bízva a jogszabályi korlátok között maradjon, azonban igazi kényszerítő erővel nem bírt.

(10.00)

Mindezek mellett a törvényességi ellenőrzést követő alkotmánybírósági eljárás lassú, elhúzódó volt. A jogbiztonság megkövetelte, hogy a helyi önkormányzatok működésének ellenőrzését felváltsa egy, az alaptörvény által behatárolt korlátok közötti, pontos eljárási határidőket és jogi garanciákat is magában foglaló törvényességi felügyeleti rendszer.

A törvényességi felügyeleti rendszer sarkalatos törvénybe foglalásával mind az önkormányzatok, mind az állami felügyeletet gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatalok megfelelő biztosítékkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a felügyeleti eljárás lefolytatása során az önkormányzatokat megillető alapjogok ne sérülhessenek. Az ellenzék gyakran hangoztatott tétele, miszerint a felügyeleti rendszer csorbítja az önkormányzati jogokat, alaptalan.

A felügyeleti rendszer szabályozottsága és kiszámíthatósága az önkormányzatok számára is biztonságot jelent. Az új rendelkezések elősegítik az államtól elvárt hatékony, gyors törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, amely a XXI. század közigazgatásában kiemelten fontos. Ezen garanciális rendelkezések nélkül az önkormányzati intézmények működtetésében jelentkező problémák elhúzódhatnak, amely veszélyeztetné az állampolgárok számára biztosítandó közszolgáltatások megfelelő ellátását is.

A törvényes működés biztosítása érdekében a kormányhivatalok számos eszközzel élhetnek már most is. A legfontosabb törvényességi felügyeleti eszköz a törvényességi felhívás, amikor is a kormányhivatal jogszabálysértés esetén legalább 30 napos határidő tűzésével felhívhatja az érintettet a jogszabálysértés megszüntetésére.

A következő intézkedési lehetősége, amelyben kezdeményezi a kormányhivatal a polgármesternél a képviselő-testület összehívását és bizonyos esetekben ő maga hívhatja össze a testület ülését. A következő eszköz: ha a kormányhivatal észleli, hogy az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja hiányos, kezdeményezheti a bírósági felülvizsgálatot, és adott esetben az Alkotmánybíróság felülvizsgálatának indítványozását is kezdeményezheti. A kormányhivatal kezdeményezheti ugyanígy a bíróságnál az önkormányzat határozatának a felülvizsgálatát is.

Szintén kezdeményezési joga van a kormányhivatalnak az önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának bírósági megállapítása ügyében, és amennyiben azt a bíróság elrendeli, pótolhatja is a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét. A kormányhivatal kezdeményezheti a törvényen alapuló határozathozatali feladatellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben szintén bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését, és a bíróság döntése alapján pótolhatja azt. A kormányhivatal mindezen túl törvényességi felügyeleti bírságot is kiszabhat. A törvényes működés biztosítását és az esetleges jogszabálysértések megelőzését szolgálja az is, hogy a kormányhivatalok a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan javaslattal élhetnek.

A törvényességi felügyeleti rendszer működésének első éve tehát lezárult. Az első év értékeléseként megállapíthatjuk, hogy a rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a helyi önkormányzatok törvényességi mutatói javultak. A szakmai segítségnyújtás és javaslattételi jog biztosításával a helyi önkormányzatok és szerveik által megvalósított jogszabálysértések száma jelentős mértékben csökkent. A 2011. évben több mint 18 ezer törvényességi észrevétel kibocsátására került sor, míg 2012-ben felügyeleti jogkörben 5700 - tehát hatezer sincs - a törvényességi felhívás szükségessége. A 2012. évben azonban jelentősen nőtt a kormányhivatali szakmai segítségnyújtások száma, hiszen a törvényességi felügyeleti rendszer is a fokozatosság elvére épül, elsődleges cél, hogy az önkormányzatok önmaguk orvosolják a jogsértéseket.

A fenti számok tehát már önmagukban cáfolják azokat a kritikákat, miszerint a törvényességi felügyeleti rendszer aránytalanul, az önkormányzati autonómia rovására erősíti az államot. Egy előre kiszámítható, a fokozatosság elvére épülő rendszerben az önkormányzati jogsértések és így a szükséges felügyeleti intézkedések száma is csökkent.

A törvényességi felügyeleti eljárások gyakorlati tapasztalatai alapján szükséges az alábbi módosítás - és akkor most pontokban sorolom, hogy milyen módosítási javaslatok szerepelnek a törvényjavaslatban.

Az 1. az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozására vonatkozó eljárás újraszabályozása. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint jelenleg a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter, azaz a közigazgatási és igazságügyi miniszter útján kezdeményezheti a kormánynál az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozását. A törvényjavaslat az eljárást akként módosítja, hogy a kormányhivatal javaslatot tesz a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter felé az alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése iránt. A javaslat megvizsgálását követően - amennyiben a szükséges törvényi feltételek fennállnak - maga a miniszter kezdeményezi a kormánynál az alkotmánybírósági felülvizsgálat indítványozását.

A javaslat rögzíti, hogy ezen eszköz alkalmazására csupán azt követően nyílik lehetőség, amennyiben a kormányhivatal már törvényességi felhívással, valamint a képviselő-testület összehívásával megkísérelte megszüntetni a jogszabálysértő állapotot.

A következő pont, ahol módosítunk, a helyi önkormányzati társulások feletti törvényességi felügyeletre vonatkozó változások. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény 2012. december 31. napján hatályát vesztette. A kormányhivataloknak lehetőségük volt a társulási tanácsok összehívására, a törvény hatályon kívül helyezését követően azonban mindenképpen szükségessé vált ezen jogosítványok fenntartása és beépítése a törvényességi felügyelet szabályai közé. A törvényjavaslat a képviselő-testület összehívásának szabályai mintájára a társulási tanácsok összehívására vonatkozóan is részletszabályokat dolgoz ki.

A 3. módosítási pont a felügyeleti bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás. Jelenleg a törvényességi felügyeleti bírságot kiszabó határozat vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A gyakorlat rámutatott, hogy ez a rendelkezés módosítást igényel. A törvényességi felügyeleti eljárás egy sajátos eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás szabályai nem irányadók. A törvényjavaslat meghatározza ezért a törvényességi felügyeleti bírságot kiszabó határozat legfontosabb tartalmi kellékeit, így a szabályozásnak már nem kell visszautalni más jogszabályra.

A 4. pont a törvényességi felügyeleti bírság esetkörének bővülése. Gyakran előfordul, hogy az érintett ugyanazt az egyébként csekély súlyú jogszabálysértést többször is elköveti. A törvényességi felügyeleti eljárás eszközeinek alkalmazása azonban nem állna arányban így az elkövetett jogszabálysértés súlyával, és indokolatlan mértékben nehezítené a helyi önkormányzat működését. Ebben az esetben a kormányhivatal lehetőséget kapna arra, hogy a már többször elkövetett csekély súlyú jogszabálysértés miatt törvényességi felügyeleti bírságot szabjon ki.

Az 5. pont a helyi önkormányzati társulásokkal szembeni törvényességi felügyeleti bírság. Jelenleg csak a helyi önkormányzattal szemben szabhat ki törvényességi felügyeleti bírságot a kormányhivatal. A törvényjavaslat ennek a méltánytalan helyzetnek az orvoslását hivatott javítani azzal, hogy az elkövetett jogszabálysértés következményeit valóban az viselje, aki azt valójában elkövette.

(10.10)

Tisztelt Országgyűlés! Amint azt bemutattam, túl vagyunk a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését felváltó törvényességi felügyeleti rendszer működésének első sikeres évén. A törvényes működés biztosítása a helyi önkormányzatok és a lakosság szempontjából is mindannyiunknak vitathatatlanul érdeke. Ez azonban csak abban az esetben biztosítható, ha a szabályokat folyamatosan felülvizsgáljuk, hozzáigazítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz. Ezt célozza az önök előtt fekvő törvényjavaslat, amely hozzájárul ahhoz, hogy a törvényességi felügyeleti rendszer még hatékonyabban, az állampolgárok, a helyi önkormányzatok és az állam kölcsönös érdekeit szem előtt tartva működhessen tovább.

Kérem, hogy a támogatásukkal ezt a törvényjavaslatot segítsék az elfogadás felé. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)