Készült: 2021.03.03.06:31:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

329. ülésnap (2013.11.26.), 342. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:05


Felszólalások:  Előző  342  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezen a késői órán először is egypár személyes megjegyzésem lenne, ami a korábbi vitaszakaszban elhangzott már egy-két képviselőtársamtól, illetve öntől.

Az egyik: nem tudom megállni, hogy ne tegyem szóvá azt, amit a Fidesz vezérszónoka mondott, hogy ez egy ünnepi alkalom, ünnepnap van ma a Házban. Ehhez képest ő nagyon sajnálatos módon nem ünnepel már velünk. Én viszont ünnepelem Kovács Pétert, aki kitart velünk, és Tiba jegyző urat is. Sajnos ez az ünnep elég gyászosra sikeredett. Ezért mondtuk rögtön a vita elején, hogy nagyon jó lett volna ennek a vitának méltó keretet teremteni. Higgye el, nem véletlenül vagyunk mi ennyire aktívak, nem azért, hogy önt feleslegesen feltartsuk, hanem azért, mert mi ezeket az anyagokat áttekintettük, véleményünk van róluk, sajnálatosan nagyrészt elítélő, de jó lenne erről a dologról érdemben vitatkozni.

A másik: ön azt említette, hogy olvassuk el ezt, mert ez egy izgalmas olvasmány. Megmondom őszintén, én magam is úgy álltam hozzá, hogy na lássuk, mi van benne. Nekem három gyerekem van, tehát ha valaki, akkor én aztán tényleg tudni szeretném, hogy mi vár a gyerekeimre. Ezzel együtt, megmondom őszintén, a következő benyomásom volt, amit most megosztok önnel. Megint csak egy történelmi példát kell hogy említsek. Az a kép ötlött fel bennem, képzeljük el, hogy Etelközben vagyunk 890-ben, és Árpád vezér azt adja ki parancsba a területfejlesztő tudományos munkatársainak, hogy alkossák meg Etelköz területfejlesztési koncepcióját. Mondom még egyszer, 890-ben. Összeülnek a tudományos szakemberek, és a következőt mondják: emberek, most mit csináljunk? Láthatóan már mindenki pakol, rajtunk kívül már mindenki arra vár, hogy mikor vonulunk be a Kárpát-medencébe. Mit írjunk le Etelköz kapcsán? Hát, írjunk le valamit, jó sok szirup, púder, cukormáz is legyen benne, és így tovább, oszt kész.

Tudom, hogy a hasonlat meredek, talán fájó is, de mondom még egyszer, a második legnagyobb magyar város London - ahogy Tatjana mondta Anyeginnek: kell több, nem mond ez eleget? -, ilyenkor 17 éves fejlesztési koncepciót úgy megfogalmazni, hogy az csupa szép és jó, s a helyzetértékelés és a végkövetkeztetés között feszülő ellentmondást elég nehéz feloldani... Na, mindegy...

A következőt szeretném még mondani. Azt hallottam Kolber képviselőtársunktól, aki közben elment, hogy önnek a szakvégzettsége alapvetően gazdasági jellegű, ha jól értettem, közgazdász végzettségű. Megmondom őszintén, én ennek hallatlanul örülök. Megmondom, hogy miért. Azért, mert így nem volt alkalma arra, ahogy megfertőződjön attól az áltudományos szemlélettől, amit a VÁTI képviselt Magyarországon hosszú időn keresztül. Elnézést kérek a VÁTI olyan munkatársaitól, akik valaha tisztességgel tették a dolgukat, de összességében azt kell mondjam, hogy sajnálatos módon ezt a tudományágat nem vitték jó irányba. Tény, hogy lehetnek olyan tudományos, megalapozott kísérletek - ahogy azt a vezérszónoklatomban is elmondtam -, amelyek megállják a helyüket, amik jó példák, minták lehetnének Magyarország számára, azonban amit ők képviseltek, abban annyi volt a politika és olyan kevés volt a valódi tudomány, ami megmérgezte ennek a tudományágnak a helyzetét Magyarországon.

Nagyon remélem, hogy ön nyitott arra a gondolatra, amit mi képviselünk, hogy nem szabad lózunggyűjteménybe fullasztani azt, ami Magyarország sorsát és jövőjét jelenti. Két ilyen lózungot szeretnék önnek említeni, hogy miről beszélünk, hogy megértsük egymást. Az egyik azt, amit Staudt képviselőtársam is felolvasott, hogy meg kell őrizni a főváros épített kulturális örökségét. Ez így is van. Ki ne értene ezzel egyet? Ezzel szemben azonban az történik, hogy Budapest V. kerületében, amely műemlék jellegű területnek számít, műemléki környezetnek, tehát MJT-ben van, MK-ban van, sőt maguk az épületek nagy része is műemléki védettség alatt van, egyébként az egész terület meg világörökségi helyszín, ott rendre-módra egymás után veszítjük el az eredeti épületeket, és maximum kulisszaépítészetként marad meg valami az eredeti épületekből. Erre mondjuk azt, hogy az, ami ide le van írva, lózunggyűjtemény.

A másik: az urbanizált területek növekedése ütemének csökkentése. Nagyon nehéz értelmezni ezt a magyar mondatot, de még egyszer felolvasom: az urbanizált területek növekedése ütemének csökkentése. Magyarul egy függvény, aminek a második deriváltja legyen konstans. Ha ön gazdasági szakember, akkor talán megérti, hogy így próbálom magyarra lefordítani, de azért ez nonszensz. Amikor hetente - most kiment Kepli Lajos képviselőtársam, ő tudná pontosan megmondani - 140 hektár magyar földet veszítünk el azáltal, mert beépül, akkor mi most azt tételezzük, hogy ne 140 legyen, hanem csak száz. Az ütemének a csökkentése ezt jelenti?

(23.40)

Viszont a következőt szeretném mondani, hogy éppen azért, mert talán nyitott új gondolatok befogadására, szeretnék megosztani önnel egy olyan szempontot, amit szintén a vezérszónokimban csak egy-két mondat erejéig sikerült fölvillantanom, de most kérem, hogy fogadja el tőlem, hogy talán ez is lehet egyfajta olyan nézőpont, amiből akár egy teljesen új koncepciót is ki lehetne dolgozni. Ez a következő.

Olyan emberek, olyan tudósok, akik nem alapvetően területfejlesztéssel foglalkoztak, hanem a teremtett világ organizmusait kutatták, azt találták, hogy négy alapelv van, amire az összes organizmus a működését alapozza. Ezt majd mindjárt el fogom önnek mondani, hogy mi. Ezért tehát, mivel mi is a teremtett világhoz tartozunk, és igen, a mi társadalmunk is úgy tud egészséges és jó életet magának teremteni, ha ezeket az alapelveket nem megtagadjuk, hanem elfogadjuk, és ehhez próbálunk igazodni, ezért igen, még ezt a kérdést is, mint területfejlesztés meg területi tervezés, nyugodtan ez alá rendelhetjük.

Ezért mondjuk azt mi, hogy próbáljunk kiindulni a legkisebb egységből, amit még ez a tervezés definiálni tud. Magyarul a helyi közösségekből. Legyen az teljesen mindegy, hogy milyen kicsi, de tradicionálisan meglévő közösség. Ez az, amit szintén a vezérszónokimban említettem, hogy Szent Istvánnak, Géza fejedelemnek köszönhetjük a településhálózatunkat. Az, hogy ma Magyarországon 3200 település van azon a helyszínen, ahol vannak, ez az ő áldott örökségük. Éppen most megy egyébként veszendőbe, pedig meg kéne őrizni.

Ha ezekhez az alapközösségekhez, alapegységekhez lemegyünk, és innen próbáljuk az egész fejlesztési struktúránkat felépíteni, akkor tehát a következő négy működési elvet tudjuk definiálni. Az egyik az, hogy mindent együttműködésre épít. Tehát a kooperációra, szemben a versennyel. Ezt, hogy verseny, meg versenyképesség, el kéne felejteni. Nem akarunk mi senkivel versenyezni. Együtt akarunk működni. Egy kis faluközösség versenyezzen a szomszéd faluval vagy a hárommal odébb lévő faluval? Nem. Ő saját magában akar jól élni, túlélni, ez pedig az együttműködésre kell hogy alapozódjon.

A másik az, hogy őshonos, hogy begyökerezett. Ezt úgy mondják máshol, hogy a lokalitást kell a globalitással szemben támogatni. A harmadik az, hogy sokrétű. Minden organizmus vagy minden olyan kis szelete az élővilágnak, ami jól működik, nagyon sokfajta organizmus egységes működésén alapszik. Tehát a diverzitáson alapszik, és minden más, ami ezzel ellentétes, tehát ami homogenitásra törekszik, monopóliumokat akar helyzetbe hozni, az a rossz, az a működésképtelen. Ezzel szemben megint itt az anyagban nagyon sokszor találjuk azt, hogy egy-egy területet önök kizárólagosan valamire akarnak használni, ez az, ami maximum bombatölcséreket hozhat létre a területfejlesztés hálózatán belül, de egészségesen működő rendszereket biztos nem.

A negyedik pedig az, hogy a környezetével harmóniában van, tehát a ciklikusságot teremti meg a linearitás helyett. A linearitás az, hogy vannak bizonyos folyamatok, amiket egyszerűen tagadunk, ezzel szemben a ciklikusság az, hogy másnap is ott akarunk fölébredni, sőt szeretném, ha a gyerekeim is abban a faluban nőnének fel, és a többi, tehát kénytelen vagyok úgy működni, hogy az a környezetemben pusztítást vagy kárt ne okozzon.

Összességében azok az alapelvek, amiket mi így jelszóként meg szoktunk fogalmazni településeink számára, erre a négy dologra épülnek egyébként, arra, hogy önrendelkezők legyenek, önellátásra és önvédelemre képesek. Ezek azok a szempontok, amiket összességében én innen hiányolok, illetve kifejezetten ellentétes módon vannak az anyagba belefogalmazva.

Még két dolgot szeretnék megemlíteni nagyon-nagyon gyorsan, a következőt. Ugyanakkor vannak olyan problémák, amelyek abszolút nem jelennek meg, és amelyek nem elszigetelt jelenségek, hanem Magyarország teljes területén nagyon sok ponton észlelhetőek. Ez például az, hogy bizonyos funkcióváltás vagy tulajdonváltás által érintett területeken olyan népességcsere is megtörténik, aminek valamilyen módon, hogy így fogalmazzak, szabadrablás van engedve.

Ez tipikusan egyébként, mondjuk, Miskolc mellett a Lyukóvölgy kérdése. Gyönyörű természeti hely, ahol korábban kiskertek voltak és kis hétvégi házikók, azokat most gyakorlatilag se a területileg illetékes önkormányzat nem kívánja fenntartani, sem a rendőrség nem kíván ott rendet teremteni, hanem valami miatt azt gondolják egyesek, hogy annak úgy lesz jó, ha ott szabadrablás történik. Ugyanez a helyzet egyébként, mondjuk, a kamaraerdei szintén ilyen kis hétvégi házas területen. De tudjuk, hogy nem ez lesz a folyamat végeredménye, tudjuk, hogy itt már bizonyos ingatlanfejlesztők állnak hátul a háttérben, amelyek kvázi fegyverként használják ki ezt a dolgot az őshonos lakossággal szemben.

Ezzel párhuzamos hasonló jelenség az, hogy stratégiai jellegű területeken, mondjuk ki, víz közelében, ott, ahol közelségben van akár iható minőségű víz, ott is döbbenetes módon zajlanak le ezek a tulajdonváltások. Higgye el nekem, fogadja el tőlem, hogy ez tervezett módon történik. Jellemzően olyan helyeken, ahol nemcsak az iható víz van jelen - mondjuk, ez az alapja -, de már kiépített infrastruktúra van, kötöttpályás közlekedés is van valahol a környezetében, és jól elérhetőek olyan intézmények, amelyek adott esetben egy kis telep kiszolgálására jók.

Azt kell mondjam önnek befejezésül - még egy percet majd szeretnék kérni, elnök úr -, hogy Magyarország fel van osztva az ingatlanfejlesztők között, és ez az, ami megalapozza ma Magyarországon a területfejlesztési folyamatokat. Ez tény. Tessék megnézni, a sukorói King's Citytől elkezdve, de akár a Nyugat-Magyarországon lévő hasonló beruházásoktól elkezdve a Club Aliga fejlesztésén keresztül egy csomó mindent tudnék önnek mondani, egészen a keleti határszélekig, de Budapest agglomerációját hadd említsem! Településenként 150-200 hektár van ilyen módon már a tulajdonváltás alá vonva olyan helyeken, ahol önálló kis telepeket lehet létrehozni, intézménnyel, lakóépületekkel, zöldfelületekkel együtt, és mindenhol ott az iható víz. Ezt mondják meg nekem, erre mondjanak választ! (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezt hiányolom alapvetően ebből az anyagból.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  342  Következő    Ülésnap adatai